tag:blogger.com,1999:blog-49914648783427145372024-02-07T05:34:23.910-06:00Random Writingsకొంచెం స్వప్నం,
కొంచెం సత్యం,
వెరసి జీవితం...
గుప్పెడు అక్షరాలలోKumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.comBlogger33125tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-32643063244395347142022-09-17T21:45:00.000-05:002022-09-17T21:45:22.271-05:00తెల్లార కూడని రాత్రుల్లో థెరపీ, త్రిపుర!<p><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: inherit; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"></span></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhZz7qcVn6Gzljo2V7i7dXk0R5RQthxM4oaCNVrB7s-JQwffPA7Cixk_-Q5bz3BrkiSmQVVrLOVPFBzttb62xBji0trvwp319WbQKuvwo0_UWDLxkqtzVKbPw1DsFAc_jqvz5YJaiouwyXf0fC5bDFy3u_d7VWi1KHliZrRnirm3_uTyAGsJsN4n6EG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="615" data-original-width="1024" height="384" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhZz7qcVn6Gzljo2V7i7dXk0R5RQthxM4oaCNVrB7s-JQwffPA7Cixk_-Q5bz3BrkiSmQVVrLOVPFBzttb62xBji0trvwp319WbQKuvwo0_UWDLxkqtzVKbPw1DsFAc_jqvz5YJaiouwyXf0fC5bDFy3u_d7VWi1KHliZrRnirm3_uTyAGsJsN4n6EG=w640-h384" width="640" /></a></div><br /><br /><p></p><p><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: inherit; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;"><br /></span></p><p><span style="background-color: white; color: #050505; font-family: inherit; font-size: 15px; white-space: pre-wrap;">సుదీర్ఘ సుషుప్తావస్థల తరువాత</span></p><div class="m8h3af8h l7ghb35v kjdc1dyq kmwttqpk gh25dzvf n3t5jt4f" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0px; overflow-wrap: break-word; white-space: pre-wrap;"><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">తప్పని foraging కోసం మళ్లీ ఎగరటం మొదలెడతాం.</span></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"><a style="color: #385898; cursor: pointer; font-family: inherit;" tabindex="-1"></a></span>కాసింత సేపు మనసు మళ్లుతుంది, మామూలయ్యి</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">మళ్లీ,</span></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">అదే ఒడిశెల, అదే రాయి</span></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">తేలుతూ పోతోన్న ప్రాణి రెక్కని ఒక్కసారిగా విరగ్గొడుతుంది. </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">బ్లీడింగ్ రెక్కల్నీ, </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">రేసింగ్ హార్ట్ నీ, </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">గాస్పింగ్ లంగ్స్ నీ , </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">స్పైరల్ ఫ్రీ ఫాల్ లో ఉన్న శరీరాన్నీ, </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">మే-డే కాల్ చేసిన ప్రాణాన్నీ సేవ్ చేయడానికి, </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">సిస్టం ఒక్కొక్క నాన్ ఎమర్జెన్సీ యుటిలిటీని షట్ డౌన్ చేయడం మొదలెడుతుంది</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div></div><div class="l7ghb35v kjdc1dyq kmwttqpk gh25dzvf jikcssrz n3t5jt4f" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; white-space: pre-wrap;"><div dir="auto" style="font-family: inherit;">గాయం అభౌతికమే అయుండొచ్చేమో, కాని ఫలితం బయాలజీ లో కనపడుతుంది.</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">వొరిగిపోయిన దేహాన్నీడ్చుకొని , కలుగులోకి దూరిపోయి , గాయాల్ని లిక్ చేసుకుంటూ</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">గోయింగ్ ఇన్ టు దట్ నైట్</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">జంటిల్ గా జారనిమ్మని వేడుకునే లోపు, ప్రాణం పాస్ అవుట్ అవుతుంది</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"> </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">అదొక న్యూరాలజికల్ రెస్పాన్స్</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">హమ్మయ్య అని విడిచిపెట్టి పోయిన లోకం లోకి,మళ్లీ పంపబడ్డ మెలకువలు.</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"> </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">ఎంత క్షోభ అనీ!</div></div><div class="l7ghb35v kjdc1dyq kmwttqpk gh25dzvf jikcssrz n3t5jt4f" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; white-space: pre-wrap;"><div dir="auto" style="font-family: inherit; text-align: center;">***</div></div><div class="l7ghb35v kjdc1dyq kmwttqpk gh25dzvf jikcssrz n3t5jt4f" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; white-space: pre-wrap;"><div dir="auto" style="font-family: inherit;">హీలింగ్ కావాలి, </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div></div><div class="l7ghb35v kjdc1dyq kmwttqpk gh25dzvf jikcssrz n3t5jt4f" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; white-space: pre-wrap;"><div dir="auto" style="font-family: inherit;">కనీసం ఈ భూమ్మీద ఎక్కడో సంజీవని ఉన్న వాళ్లు అదృష్టవంతులు, ఎవరూ లేకపోతే మనమే హనుమంతులమవ్వొచ్చు, </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">అసలా మొక్కే లేకపోతే?.</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">రిజైండ్ స్టేట్,</span></div></div><div class="l7ghb35v kjdc1dyq kmwttqpk gh25dzvf jikcssrz n3t5jt4f" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; white-space: pre-wrap;"><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">చీకటిచ్చిన కంఫర్ట్,</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">తెల్లార కూడని రాత్రుల్లో థెరపీ లా, ఎదుట త్రిపుర</span></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">పక్షులు, </span></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">వలస పక్షులు,</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">థెరప్యూటిక్ గానం</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;"><br /></span></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><span style="font-family: inherit;">"...ఆ బుధవారం సాయంకాలం, ఘనీభవించిన చిరు అల లాగా వచ్చి కిటికీ అంచు మీద... ప్రతిమ లాగా కూర్చుంది"</span></div></div><div class="l7ghb35v kjdc1dyq kmwttqpk gh25dzvf jikcssrz n3t5jt4f" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; white-space: pre-wrap;"><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">బూటి!</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">'టెరిబుల్ బాధల' గత జన్మలనొదిలి... బౌద్దం తిరిగిన ట్రింకోమలీ, మౌల్మీన్ లల్లోంచి ఈ చీకట్లోకి నడచొచ్చిన బూటీ</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">వళ్ళంతా ఉబికి, మసిలి, బయటకి జారుతూ అర్ధమేదో మిగిల్చిపోయే చివరి కన్నీళ్లని గుర్తుపట్టగలిగే బూటీ</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">అర్దం లేదనే అర్ధాన్ని కంక్లూడ్ చేయటంలో కాంట్రడిక్షన్స్ ని అర్ధం చేసుకునే బూటీ</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div></div><div class="l7ghb35v kjdc1dyq kmwttqpk gh25dzvf jikcssrz n3t5jt4f" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; white-space: pre-wrap;"><div dir="auto" style="font-family: inherit;">కంఫర్ట్స్ నీ, కన్న వాళ్లనీ కావాలనుకునే క్రీచర్స్, ఈ హ్యూమన్స్</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"> </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">ప్రేమా, ఇష్టం, బంధం, కట్ చేసుకోలేని ఒక అంబ్లికల్ కార్డ్ కనెక్ట్ అయిన మనిషితో, మనుషులతో</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"> సుఫలమైనా, అఫలమైనా, విఫలమైనా, విషాదఛాయల వలయాల మధ్య వాటన్నిట్లోంచి మునకలేసినా,</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">చివరికి అన్ని కమిట్మెంట్ల అంతిమ గమ్యం దుఖం నుంచి తప్పించుకోలేని అశక్తతని సానుభూతితో చూడగలిగే బూటీ</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit; text-align: center;">****</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">మైగ్రేషన్స్ పక్షులకే కాదు, మన మెదళ్లకి కూడా </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">బర్డ్స్ లాగా మెంటల్ ఫేజెస్ సీజనల్ అయి ఉండకపోవచ్చేమో కాని వచ్చినపుడు ఆ లీప్స్ ఆర్ పాల్పబుల్. </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">ఆ పారాగ్లైడ్స్ లో సంచరించే</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">బాబుట్టి!</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">'మెల్లగా అడుగు మీద అడుగు వేస్తూ ద్వారం దగ్గర్నుండి నడిచి వచ్చి... కూచుంది. ఆ కూర్చోవడం లో ఎంత గ్రేస్'</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">ఆకృతేదో తెలుసుకునేలోపే మాయమయిపోయిన మేఘంలా కనిపించెళ్లిపోయే బాబుట్టి</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">ఈ సారి ఈ చీకట్లో నా తల పక్కనే.. ఆర్ తల లోపలా?</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">సమాజపరిణామ శాస్త్రం ఇంకిపోయిన సారం లోంచి వచ్చిన జ్ణానం ఇచ్చిన స్వేచ్చ , </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">ఆర్డర్ ని పక్కకి తోసేసి, ఆబ్సెన్స్ ఆఫ్ ఆర్డర్ లో సోల్ ని వెతుక్కునే దారుల్లోంచి నడచి అక్కడ కూడా అది దొరక్క సోల్ ని గొంతు పిసికేసి, నిహిలిస్టిక్ అంచుల్లో తచ్చాడి, </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">కాలం-స్థలం-ప్రాణం అనే ఇల్యూషన్ కావల ఉన్నది తెలిసినా వెళ్ళలేక, ఆ ఇల్యూషన్ ఇటు పక్కా, అటూ పక్కా అన్న మీమాంసలో పడే మైండ్ బాగా పరిచయమున్న బాబుట్టి, </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">నీరూ, మొక్కా, వెలుతురూ, నేనూ, నువ్వూ, పక్షీ, కొండా, నక్షత్రం, చీకటీ, శూన్యం, పదార్థం, వీటంతటా నిండిన చైతన్యం - వాటి లోపల్నుంచి బయటపడి,</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">బయటున్నదేదీ బయటది కాకపోయేంత దూరాల్ని దూకాక, అనేకం అనేది లేని ఏకత్వంలోకి వెళ్లిపోయే క్షణాలు అర్ధమయినా, అదే అధివాస్తవమనే అనుభవం కూడా అభూతకల్పనేమో అని అనుమానపడి, పెండ్యులం లా వెనక్కొచ్చే బాబుట్టి,</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">చూడగానే డయాగ్నైజ్ చేసే తొందరపాటుతో చివరికి మిస్-డయాగ్నైజ్ చేసే డాక్టర్లలా బాబుట్టి</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit; text-align: center;">****</div></div><div class="l7ghb35v kjdc1dyq kmwttqpk gh25dzvf jikcssrz n3t5jt4f" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; white-space: pre-wrap;"><div dir="auto" style="font-family: inherit;">'అక్కడే ఎదురుగా కుర్చీలో కుబ్బ'</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">కౌమార, నవయవ్వన ప్రభావ పునాది ఆశయాల తెరల్లోంచి నడచొచ్చి ఎదురుగా కుర్చీలో కూర్చున్న కుబ్బ.</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">అలనాడు ఖాజీపేట్ రైల్వే స్టేషన్ సబ్ ఇన్స్పెక్టర్ యాదగిరి రెడ్డి , ఎంజిఎం హాస్పిటల్ పిడియాట్రిషియన్ రామనాధం ల బద్లా హత్యల అంతిమయాత్రల్లోంచి,</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">మిడ్ నైట్ దక్షిణ్ ఎక్స్ప్రెస్ లోంచి బయటకి లాగబడి రైల్వే ట్రాక్ మీద పొడిచి చంపేసిన దగ్గరి దోస్తు అన్న చెంచారపు రవీందర్ రెడ్డి బాడీ ని దాటూతూ స్కూల్ కెళ్లిన కాలాల్లోంచి,</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">పక్కింటి చిత్తరంజన్ ని చూస్తూండగానే, </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">అక్కడే ఆడుకుంటున్న తన దోస్తుల్ని దాటి వచ్చి గన్ షాట్ తో చంపేసి వెళ్లిపోయిన రోజుల్లోంచి,</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">ఎక్కడెవర్ని చంపడానికి ఉపయోగపడ్డాయో కాని, </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">స్కూటర్లే కనిపించని ఊర్లో ఒకేసారి మూడు, క్రికెట్ ఆడుకుంటున్న పక్కనే చెట్లకింద ప్రత్యక్షమయిన అయోమయ ఘడియల్లోంచి,</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">వదిలొచ్చిన ఊళ్లల్లో అన్నలెవరో, అన్నల్లోకెళ్లిందెవరో తెలియని అపనమ్మకపు, భయపు దశల్లోంచి,</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">ఖాకీ కాళ్ల కింద నలిగిన పల్లెల్లోంచి, కేవలం యువకులయిన పాపానికి చుట్టబడ్డ లేతజీవితాల్లోంచి</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">వరంగల్, ఆర్ ఎస్ యూ లూ, ఆర్ ఈ సీ ల లోంచి,</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">సమసమాజభావన కి అడ్డొస్తే దైవాన్ని సైతం రోడ్డుకీడ్చే దమ్ముల్లోంచి</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">ఉద్వేగం గొంతునిండా నిండి, రక్తమంతా తిరిగిన పాటల్లోంచి</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">పతనమయిపోయిన ఎర్రటి భూలోకస్వర్గాల్లోంచి</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"> </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">వయసు కరిగిపోగా, </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">ఏవో, ఏవేవో అర్ధమయి,</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">స్థిరంగా, </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">సాటి మనిషి మీద దయ కోల్పోని </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">.</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">కుబ్బ</div></div><div class="l7ghb35v kjdc1dyq kmwttqpk gh25dzvf jikcssrz n3t5jt4f" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; white-space: pre-wrap;"><div dir="auto" style="font-family: inherit; text-align: center;">***</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">PS:</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">నాకు త్రిపుర వలసపక్షుల గానం బాగా, బా...గా...నచ్చిన కథనం, అనే దాని కన్నా అదొక థెరపీ అనటం మోర్ అప్రాప్రియేట్. </div></div><div class="l7ghb35v kjdc1dyq kmwttqpk gh25dzvf jikcssrz n3t5jt4f" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; white-space: pre-wrap;"><div dir="auto" style="font-family: inherit;">ఇంకా ఉంది, ఏదో, చెప్పాలని, </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">కాని ఈ రాత్రికి, </div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">ఇంతే, ఇక</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">.</div></div><div class="l7ghb35v kjdc1dyq kmwttqpk gh25dzvf jikcssrz n3t5jt4f" style="background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; white-space: pre-wrap;"><div dir="auto" style="font-family: inherit;">మనసూ, నేనూ మిగిలుంటే.. మళ్లెప్పుడైనా..మిగతాతో</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">.</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;">With Love for my fellow man and woman, for all their perceived and unperceived sufferings</div><div dir="auto" style="font-family: inherit;"><br /></div></div>Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-17877348089981494412020-07-20T21:52:00.001-05:002020-07-20T21:52:42.845-05:00If contiuing life is worth it, is creating a life worth it too?<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZbauwgC_GDT3QQC2SVKAc2OUfsD5u-V5y4CWU6xG6y-XQb8PPsRWioQeeESUOZgXWNnXUdPoEcVS9ERnbCmq7rqxFvcYHXqVWWyfBBK6b2SKcOBZ_DUNc7TIcgxUPKQgL1W4mU_XDZw0/s900/blissbaby.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="599" data-original-width="900" height="416" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZbauwgC_GDT3QQC2SVKAc2OUfsD5u-V5y4CWU6xG6y-XQb8PPsRWioQeeESUOZgXWNnXUdPoEcVS9ERnbCmq7rqxFvcYHXqVWWyfBBK6b2SKcOBZ_DUNc7TIcgxUPKQgL1W4mU_XDZw0/w625-h416/blissbaby.jpg" width="625" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td></tr></tbody></table><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">నెలకి వచ్చే జీతానికి ఒక పది శాతం ఇంక్రిమెంట్ ఇచ్చారనుకోండి మానేజ్మెంట్ వాళ్ళు? మనం ఎంత సేపు, ఎంత సంతోషంగా ఉంటాము?</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">అలా కాక జీతంలో అదే పది శాతం కోత విధిస్తున్నామని బాస్ పిల్చి చెప్పాడనుకోండి! ఎంత రోజుల వరకి ఇరిటేట్ అవుతూనే ఉంటాం ?</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">మనల్ని ఎవరన్నా అప్రిషియేట్ చేసారనుకోండి ? మనకి ఎంత సేపు సంతోషంగా ఉంటుంది? దీన్నే ఫ్లిప్ చేసి చూస్తే, పది మందిలో మనల్ని ఎవరన్నా ఒక మాటన్నారనుకోండి ఇన్సల్టింగ్ గానో, లేక ఈవెన్ ఫెయిర్ ఎనఫ్ క్రిటిసిజంగా అయినా; అది మన మూడ్స్ ని ఎంత సేపు అతలాకుతలం చేస్తూనే ఉంటుంది! ఎంత సేపు దాని మీదే రూమినేట్ అవుతుంటాం! ఎంత గింజుకుంటాం! ఎన్ని రోజులు పదే పదే గుర్తొస్తూ ఉంటుంది!</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">పై వాటికి ఆన్సర్స్ ఆర్ ఆబ్వియస్. యూజువల్ గా మనం నెగెటివ్ ఇన్పుట్స్ కి ఎక్కువ రెస్పాండ్ అవుతాం, బోత్ ఇన్ ఇంటెన్సిటీ అండ్ డ్యూరేషన్. వి ఆర్ హార్డ్ వైర్డ్ దట్ వే. అది ఎవల్యూషనరీ రెస్పాన్స్ అయి ఉండవచ్చు . కారణం ఏదయితేనేం కాని, రెండిటికీ మన రెస్పానెస్ ఆర్ నాట్ సిమెట్రికల్ ఇన్ నేచర్ ఆర్ ఇన్ మాగ్నిట్యూడ్.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">దాదాపు ప్రతి మనిషీ జీవితంలో ఎపుడో ఒక క్షణంలో అబ్బా ఎందుకీ లైఫ్ అనో, దిస్ ఈజ్ అన్ బేరబుల్ అనో అనుకుంటాడు. ఎంత సేపూ, ఎన్ని సార్లు అలా అనుకుంటారనేది వాళ్ల ఫిజియాలజికల్, బయాలాజికల్, న్యూరలాజికల్, ఎమోషనల్, సోషల్, మెంటల్ స్టేట్స్ మీద డిపెండ్ అయి ఉంటుంది. పెయిన్, బాధ, దుఖం, సఫరింగ్ ని తప్పించుకోలేని మానవ జన్మ లేదనేది అందరికీ తెలిసిన విషయమే. మానవ జన్మ అనే కాదు, ఎనీ సెంటినెంట్ బీయింగ్ పరిస్థితి అయినా అదే.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">అసలు టు లివ్ హ్యుమన్ లైఫ్ ఈజ్ వర్త్ ఆ కాదా, ఆర్ టు స్టార్ట్ అ హ్యూమన్ లైఫ్ ఈజ్ వర్త్ ఆ కాదా? అనే కాంటెంప్లేషన్ రెండున్నర వేల సంవత్సరాల క్రితమే బుద్దిజం మూలాల్లో, గ్రీకు నాటకాల్లో కనపడ్డప్పటికీ, 2006 లో డేవిడ్ బెనటార్Better Never to Have Been అనే పుస్తకం రాసినప్పటినించీ మెయిన్ స్ట్రీమ్ లో ఈ మధ్య కొన్ని సంవత్సరాలుగా యాంటై-నాటలిజం అనే పదం ఎక్కువ వినపడుతోంది. దాంతో పాటే ప్రొ-మార్టలిజం, డీ-నాటలిజం లాంటివి కూడా.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">కొన్ని తెలిసిన విషయాలు చూద్దాం:</div><div style="text-align: justify;">1. ఏ మనిషికి కూడా సఫరింగ్/పెయిన్ తప్పవు</div><div style="text-align: justify;">2. పెయిన్/సఫరింగ్ ఇచ్చేంత ఫిజికల్/ఎమోషనల్ బాధ , ప్లెజర్ మనిషికి ఇచ్చే హాప్పీనెస్ కన్నా ఎక్కువ . ఆ రెండింటి మధ్య ఉన్న అసిమెట్రీ ని మనం తీసేయలేం</div><div style="text-align: justify;">3. ఏదైనా ఒక మనిషి జీవితం లో పెను మార్పులు రాగలిగే నిర్ణయాలూ, మార్పులూ తీసుకోవాల్సి వచ్చినపుడు మనం వాళ్ల కన్సెంట్ ని తీసుకుంటాం, తీసుకోవాల్సిన మోరల్ రెస్పాన్సిబిలిటీ కూడా మనకుంది , సో ఒక మనిషికి జన్మనిచ్చి భూమ్మీద కి తీసుకొచ్చి ఒక జీవితకాలపు పొడుగూతా వస్తూనే ఉండే పెయిన్స్, డిసప్పాయింట్మెంట్సూ, దుఖాల్లోంచి వాళ్లని వెళ్ళమని చెప్పేంత ఎక్జిస్టెన్షియల్-లెవెల్-ఆఫ్-మాగ్నిట్యూడ్ ఉన్న డిసిషన్ తీసుకునేప్పుడు వాళ్ళ కన్సెంట్ తీసుకోవాల్సిన బాధ్యత మనకుంది, కాని అసలు పుట్టని శిశువు ని ఎలా అడగ్గలం? కాబట్టి అది ఇంపాజిబుల్</div><div style="text-align: justify;">4. పోనీ అలా కాదు, చాలా మంది జీవితాల్లో పెయిన్ ఉన్నా కూడా అది టెంపరరీ, మళ్లీ లైఫ్ లో ప్లజర్, హాప్పీనెస్ ఫేజ్ వస్తుంది కాబట్టి, టెంపరరీ పెయిన్ ఈజ్ వర్త్ ఇట్ ఫర్ ద ప్లజర్స్ టు కమ్ అని అనుకుందాం కాసేపు. చాలా మంది *బతికి ఉన్న వాళ్ళు* అలాగే అనుకుంటారు కూడా. ఫెయిర్ ఎనఫ్. మరి, అలా ప్లజర్ మళ్లీ మళ్లీ వస్తూనే ఉండే లైఫ్ ని అలాగే కంటిన్యూ చేయకుండా ఆ దేవుడు సడెన్ గా మనిషిని ఎందుకు చంపేస్తున్నట్లు చివర్లో? మరీ ముఖ్యంగా కాస్త వయసు దాటేప్పటికి మనుషుల్ని కంప్లీట్ గా డీజనరేట్ చేసి, ఇన్ కెపాసిటేట్ చేసి , చివరకి టర్మినేట్ చేసి, ఆ డెత్ వల్ల చుట్టూ ఉన్న వాళ్ల లైఫ్స్ లో సఫరింగ్ ట్రిగ్గర్ చేసి!! ఏంది ఇదంతా?? క్రూయల్ గా లేదూ? దేవుళ్లు చేయాల్సిన పనులేనా ఇవి?</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ఓహ్, వెయిట్ , ఎవరు చేస్తున్నారు ఈ పనులు? దేవుళ్లా, మనమా?</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">పై కారణలూ ఇంకా కొన్ని ఇలాంటి కారణాల వల్ల యాంటై నాటలిస్టిక్ ఫిలసాఫికల్ ఔట్ లుక్ ఏమంటుందంటే, మనిషి జన్మ అనేదే లేనప్పుడు అసలు సఫరింగ్/పెయిన్ కంప్లీట్ గా అవాయిడ్ చేయొచ్చు కదా అంటుంది.</div><div style="text-align: justify;">అది చెప్పే ఒక థాట్ ఎక్స్పరిమెంట్ చూద్దాం: ఒక బాబు పుట్టాడనుకొని బాబు పేరు mortal అనుకుందాం కాసేపు (ఈ పేర్లు మన సొంత పైత్యం). సో, mortal లైఫ్ లో పెయిన్ ఉండటం "బాడ్" అనీ, ప్లజర్ ఉండటం"గుడ్" అనీ అనుకుందాం. సరే, ఇంకో కేస్ లో అసలెప్పుడూ పుట్టని ఒక బాబు ని ఊహించుకొని పేరు amortal అని పెట్టుకుందాం. ఇపుడుamortal లేడు కాబట్టి తన లైఫ్ లో రాబోయే పెయిన్ కూడా లేదు సో దట్స్ 'గుడ్' , కాని ప్లజర్ కూడా లేదు కదా మరి లేని లైఫ్ లో లేని ప్లజర్. పెద్ద బాడ్ ఏం కాదు కదా? సో దాన్ని "నాట్ బాడ్" అని డిఫైన్ చేస్తుంది యాంటై నాటలిజం ఫిలాసఫీ. ఎందుకని "నాట్-బాడ్" మాత్రమే అంటోంది, "బాడ్" అనకుండా? ఎందుకంటే ఉన్న ప్లజర్స్ ని తీసేసుకుంటే డిప్రైవ్ చేసినట్లు కాని లేని లైఫ్ లో లేని ప్లజర్స్ ని ఎవరి దగ్గర్నుంచి ఏమీ డిప్రైవ్ చేయట్లేదు కదా!, సో ఇటీజ్ డిఫైండ్ యాజ్ "నాట్-బాడ్"</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">సో, సమ్మింగ్ ఇట్ అప్, పుట్టిన mortal కేస్ లో "బాడ్", "గుడ్" రెండూ ఉన్నాయి, కాని పుట్టని amortal కేస్ లో "గుడ్" అండ్ "నాట్ బాడ్" ఉన్నాయి. 'గుడ్' అండ్ 'బాడ్' కన్నా, 'గుండ్' అండ్ 'నాట్-బాడ్' బెటర్ కదా? సో ఈక్వేషన్ ఈజ్ వెయిటెడ్ టువార్డ్స్ 'అన్ బార్న్" ఆర్"నెవర్ బార్న్" సైడ్. అవునా?</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">అదొక్కటనే కాదు, ఎక్కడయినా ఎవరయినా సఫర్ అవుతున్నప్పుడు మనిషిగానో, సంఘం గానో పెయిన్ ని తీసేయ్యగలిగితే తీసేయటం మనకున్న మోరల్ ఆబ్లిగేషన్ అని అనుకుంటాం. కాని ఎవరో లైఫ్ లో ప్లజర్ నీ, హాప్పీనెస్ ని తీసుకురావాలన్నది మోరల్ ఆబ్లిగేషన్ ఏం కాదు కదా!</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">సో, ఏమంటావు ఇపుడు నువ్వు ? అందరం చచ్చిపోవాలంటావా ఏంటి? ఇదేదో డిప్రెస్సింగ్ పోస్ట్ అన్నా కూడా చదువుతా ఉంటే నువ్వేంది జోన్స్ టౌన్ ఇన్సిడెంట్ లోలా మాతో కూల్ ఏయిడ్ తాగించి, మాతో మాస్ సూసైడల్ నోట్ రాపించేట్లున్నావే! ఎవడో చదివాక కీకరకాయ అన్నాడట అలా ఉంది నీ యవ్వారం అనుకుంటున్నారా?</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">హోల్డ్ ఆన్.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ప్రో-మోర్టలిజం వేరూ, యాంటైనాటలిజం వేరు. ప్రో-మోర్టలిజం ప్రకారం, సిన్స్ దేర్ ఈజ్ సో మచ్ ఆఫ్ సఫరింగ్ ఇన్ ఆల్ లైఫ్స్, లైఫ్ ఎంత తొందరగా ఎండ్ చేస్తే అంత సఫరింగ్ ని అవాయిడ్ చేయోచ్చు కాబట్టి అదే బెటర్ అని సింగిల్-డైమెన్షన్ ఔట్లుక్ తో మాట్లాడుతుంది.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">యాంటై నాటలిజం ఆ మాట చెప్పదు. అసలది చెప్పేదే సఫరింగ్ ని అవాయిడ్ చేయమని, డెత్ బ్రింగ్స్ ఇమ్మెన్స్ అమౌంట్ ఆఫ్ సఫరింగ్, సో వై వుడ్ ఇట్ అడ్వైస్ డెత్ ఈజ్ బెటర్ అని? కదా? ఇట్ నెవర్ డజ్. అది ఏమంటుదంటే ఒకసారి పుట్టాక చివరి దాకా ప్రయాణం చేయాల్సిందే అంటుంది , ఎందుకంటే ఒకసారి బతుకు మొదలయ్యాక దాన్ని కంటిన్యూ చేయటం లో ఉండే బెనిఫిట్స్, దాన్ని అబ్ రప్ట్ గా ఎండ్ చేస్తే వచ్చే నష్టాల కన్నా ఎక్కువ కాబట్టి. డెత్ బ్రింగ్స్ సఫరింగ్ టు ద పీపుల్ అరౌండ్ టు బిగిన్ విత్, అండ్ మెనీ మోర్ సచ్ కాన్స్వీక్వెన్సెస్ . సో, డోంట్ డూ ఇట్.. ప్లీజ్ కంటిన్యూ టు లివ్ అండ్ లెట్ లివ్ అనే చెప్తుంది. కాని ఇక ముందు కిడ్స్ ని పట్టుకు రాకపోవడమే మంచిది ఈ భూమ్మీదకి అని మాత్రం అభిప్రాయపడుతుంది.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ఈ రెండు ఫిలసాఫీస్ కూడా హ్యుమన్ లైఫ్ కెన్ నాట్ ఎస్కేప్ సఫరింగ్ అన్న విషయం మీద అగ్రీ అవుతాయి. పేచీ లేదు. కాని డిసగ్రిమెంట్ అల్లా , యాంటై-నాటలిజం ఉన్న లైఫ్ ని కంటిన్యూ చేసి కొత్త లైఫ్ ని తీసుకు రావద్దు అంటుంది. ప్రో-మోర్టలిజం ఏమో ఒకసారి సఫరింగ్ ఈజ్ ఇనెస్కేపబుల్ అనుకున్నాక ముఖ్యంగా ఓల్డ్ ఏజ్ లో అది ఇంకా ఎక్కువ కాబట్టి లైఫ్ ఎంత తొందరగా ఎండ్ చేస్తే అంత బెటర్ అందరికీ అంటుంది. యాంటై-నాటలిజం ఏమో అలా క్కాదు బాస్, ఉన్న లైఫ్ ఎండ్ అవుతే తన వాళ్ళకి ఎంతో సఫరింగ్ ఇవ్వటమే కాక, ఆల్రెడీ తన కి ఏవో గోల్స్, ఆశలూ టార్గెట్స్, కొన్ని కావాలనుకున్న ఎక్స్పీరియన్సెస్ అవన్నీ ఉంటాయి , వాటన్నిటినీ డిప్రైవ్ చేయటం "బాడ్" కిందకి వస్తుంది కాబట్టి వి షుడ్ నాట్ అడ్వకేట్ ఇట్ అంటుంది.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ఈ రెండింటి మధ్యా ఉన్న డిఫరెన్సెస్ ని పూడ్చటానికి ఎపిక్యూరన్ వ్యూ ఫిల్ అప్ చేయడానికి ప్రయత్నిస్తుంది. సడెన్ గా ఒక మనిషి చనిపోతే పైన చెప్పిన "బాడ్' లు ఉన్నాయి కాబట్టి, భూమ్మీద ఉన్న అందరూ మనుషులూ ఒకేసారి వారికి తెలీకుండా టక్కున ప్రాణాలు వదిలే స్విచ్ ఒకటి ఉంటే కనక, వారి వారి నార్మల్ లైవ్స్ లో ఉండగానేనో పడుకున్నాకో ఎవరికీ ఏ పెయిన్ రాకుండా, ఇంకెవరూ మిగిలి ఉండకుండా, చనిపోబోతున్నాం అనే విషయం ముందు ఏ మాత్రం తెలీకుండా నిద్రలోనో ఎపుడో ఆ సో కాల్డ్ స్విచ్ నొక్కి ఫ్యూజ్ లాగేస్తే , అపుడు పైన చెప్పిన "బాడ్" లు ఉండవు కదా, సో యాంటై-నాటలిజం కీ, ప్రో-మార్టలిజం కి మధ్యనున్న గాప్ ని ఇలా బ్రిడ్జ్ చేయొచ్చు అంటుంది. ఈ ఎపిక్యూరన్ లైన్ ఒక Reductio Ad Absurdum ఆర్గ్యుమెంట్. నిజానికి ఈ యాంటై-నాటలిజమ్, ప్రో-మార్టలిజమ్ లే ఒక పెద్ద రిడక్టివ్ ఆర్గ్యుమెంట్స్. బట్ స్టిల్ దేర్ పాయింట్స్ రెజోనేట్ విత్ మి.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ఇంకా చైల్డ్ ఫ్రీ అని, డీ-నాటలిజం అనీ ఉన్నాయి. పైన కారణాలతో ఏకిభవించక పోయినా ఇవే ఫలితాలొచ్చే వేరే కారణాల మీద డిపెండ్ అయిన ఆర్గ్యుమెంట్స్, మూమెంటమ్ పికప్ అవుతున్నా వ్యూ పాయింట్స్ కూడా ఉన్నాయి, అందులో ముందుండేవి ఎన్వైరన్మెంట్ రిలేటెడ్ వి. క్లైమేట్ చేంజ్ తీసుకురాబోయే అంతాన్ని బిలీవ్ చేసేవాళ్లు , ఆ అంతానికన్నా ముందు రాబోయే అతి భయంకరమయిన లివింగ్ కండీషన్స్ లోంచి ఫ్యూచర్ జనరేషన్స్ పిల్లల్ల్ని తీసుకెళ్ళటం ఇమ్మోరల్ కాబట్టి ఇకముందు పిల్లల్ని కనకూడదు అనే ఆర్గ్యుమెంట్ తో చాలా మందే రెజోనేట్ అయ్యేవాళ్లు ఉన్నారు. క్లైమెట్ చేంజ్ వల్ల కాకపోయినా, ఈ ఎర్త్ మీద రాబోయే భూకంపాలూ, హరికేన్సూ, వరదలూ, ఉత్పాతాలూ, యుద్ధాలు వాటి వల్ల డిస్ప్లేస్ అయ్యే పిల్లల జీవితాలూ, ఇంకా ముందుకెళ్తే ఏదో రోజు ఈ భూమ్మీద ఏ తిక్కవెధవ నాయకత్వం వల్లనో, యాక్సిడెంటల్ గానో ట్రిగ్గర్ కాబోయే న్యూక్లియర్ ఆర్మగడ్డెన్ లో ధ్వంసం అయి, కాలిపోబేయే బతుకులూ, న్యూక్లియర్ హాలోకాస్ట్ తర్వాత మిగిలే వేస్ట్ లోంచి వచ్చే టెరిబుల్ బయాలజికల్, ఫిజికల్ కండీషన్స్ లో చావలేక ఈడ్చే బతుకులూ, కనీసం ఆ కారణాల వల్లయినా కొన్ని ప్లేసేస్ లో ఉన్న వాళ్లయినా పిల్లల్ని కనపడకపోవటమే బెటర్ అని వాదించి నమ్మేవాళ్ళున్నారు</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: center;">****</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: justify;">సరే ఈ ఇజాలూ, ఆ బీజాలూ తీసేసినా కూడా నాకు ఎప్పుడూ అర్ధం కాని విషయమొకటుండేది, ఎవర్నీ అడగలేదు ఆన్సర్ ఉండదు అని తెలుసు కాబట్టి, కాని ఎవరన్నా ఈ టివిల్లోని హిందూ"మహా పాండిత్య" ప్రవచనకారులు, ఈ సంసారచక్రం ఒక భావోద్వేగాల ఊబి, ఒక మాయ, తప్పించుకోలేని, తప్పనిసరిగా తప్పించుకోవాల్సిన ఒక వలయం. మనిషి అల్టిమేట్ ఎయిమ్, ఈ జనన మరణ చక్రం లోకి రాకుండా ఉండటమే, అది కేవలం ఎన్నో జన్మల సుకృతాల తర్వాత కాని సాధ్యం కాదు అని చెప్తున్నప్పుడు, అవునా, అంత కష్టం ఎందుకు ఇద్దరు మనుషులు కాస్త జాగ్రత్తగా ఉంటే సరి కదా, నెక్స్ట్ వచ్చే చెయిన్ మొత్తం అవాయిడ్ చేసి ఎంతో మందిని అలా జననమరణ చక్రం నుంచి మనమే తప్పించొచ్చు కదా, అంత సింపుల్ దానికి అన్ని జన్మల కష్టం ఎందుకూ?, ఇలా ప్రతీ జన్మలో వీక్లీ బాత్రూమ్లూ క్లీన్ చేసుకోవడాలు ఎందుకు? అసలీ గుళ్లెందుకూ, ప్రదక్షిణలూ, దక్షిణలూ ఎందుకు? అసలు మీరెందుకు ఫస్టాఫ్ ఆల్? అసలు హిందూ మతంలో ఉన్న వాళ్లంతా స్టెరిలైజ్ చేసేసుకోండి అని ఒక మతనియమం పెడితే మీరు చెప్పే ఫిలాసఫీకి, మీ నియమాలకి సమన్వయం కుదురుతుంది కదా? పైగా రాబోయే వందల కోట్ల జనాభా సఫరింగ్ ని అవాయిడ్ చేసినందుకు మీకూ మాకూ బోల్డంత పుణ్యం కూడాను కదా.. అని అడగాలనిపిస్తుంది <img src="https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/tce/1/18/1f642.png" />:)</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">బట్ సిల్లీ జోక్స్ అపార్ట్, సీరియస్లీ, మన హిందు ఫిలాసఫీ చెప్పేది అదే కదా! అల్టిమేట్ గా భూమ్మిదకి రాకుండా ఉండే వరమివ్వమని, ఎన్నో జీవితకాలాల సత్ప్రవర్తనతో దేవుణ్ణి ప్రార్ధించాలి, అంటే ఈ భూమ్మీదకి రావడమంత దారుణమయిన నరకం ఇంకోటి లేదనే కదా? మరి ఒక వైపు అది చెప్తూ ఇంకో వైపు నుంచి'శీఘ్ర సంతాన ప్రాప్తిరస్తూ" అని దీవిస్తారేంటి, కాంట్రాడిక్షనో, కాగ్నిటివ్ డిసొనెన్సో కాకపోతే?</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ఐ యామ్ సారీ, ఐ యామ్ గోయింగ్ రోగ్ <img src="https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/tce/1/18/1f642.png" />:)</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: center;">****</div><div style="text-align: center;"><br /></div><div style="text-align: justify;">సరే ఇదంతా ఒక థాట్ ఎక్స్పరిమెంట్ గానో, ఫిలసాఫికల్ డిస్కషన్ గానో తీసుకుంటాం కాబట్టి పర్లేదు, బట్ మనమంతా యుటిలేటిరియన్ ప్రపంచంలో బతుకుతున్నాం కాబట్టి, ప్రతీ దానికీ, అది వస్తువయినా, థాట్ అయినా, ఈస్థటిక్ సెన్స్ అయినా, ఫిలాసఫీ అయినా దానికి యుటిలిటీ ఉండకపోతే, దాన్ని సమ్ హౌ మానిటైజ్ మోడల్ లోకి ఇరికించకపోతే వ్యాల్యూ లేదనే కాలంలో ఉన్న మనుషులతో నిండి ఉన్న ప్రపంచం కాబట్టి, అసలేమన్నా ఉపయోగం ఉందా పై ఆలోచనలకి అనే ప్రశ్న అసమంజసమేం కాదు.</div><div style="text-align: justify;">ఈ ఆలోచనలూ, ఫిలాసఫీస్ వల్ల మెటీరియల్స్టిక్ ఉపయోగాలేం ఉండవు కానీ, కొన్ని సంఘటనల్లోనో, కొన్ని లైఫ్స్ లోనో పర్స్పెక్టివ్ షిఫ్ట్ తీసుకు రాగలదా కనీసం? </div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">లెట్స్ సీ.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ఒక మనిషి టీనేజ్ లోనో, యంగ్ ఏజ్ లోనో ఏ యాక్సిడెంటో అయ్యి అకస్మాత్తుగా చనిపోతే అయ్యో పాపం ఎంత ఫ్యూచర్ లైఫ్, ఎన్ని కలలూ కోల్పోయాడూ అనీ; అలా కాక ఇంకో మనిషికి మిడిల్ ఏజ్ లో ఏ చికిత్సా లేని న్యూరాలజికల్ డిజనరేటివ్ డిసీజో వచ్చి ప్రతి అవయవమూ క్రమక్రమంగా పనికి రాకుండా పోతూంటే, దాని వల్ల అన్ బేరబుల్ సఫరింగ్తో ఉన్న ఆ మనిషి అకస్మాత్తుగా చనిపోతే, పోన్లే పాపం అదృష్టం తొందరగానే పోయాడు అనీ అనుకుంటాం. కానీ మొదటి యంగ్ ఏజ్ కేస్ లో అబ్బా అదృష్టవంతుడు ఫ్యూచర్ లో ఎంత సఫరింగ్ తప్పించుకున్నాడూ అని అనుకోం. అలా సఫరింగ్ కే కాదు, మన రెస్పాన్సెస్ డెత్ కి కూడా అసిమెట్రికల్ గానే ఉంటుంది.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">ఏడెమినిదేళ్ల క్రితం ఏమో, Amour మూవీ చూసొచ్చాక ఈ లైన్స్ రాసుకున్నాను ఒక పోస్ట్ లో"పిన్న వయసులోనే, ఏ అవస్థా పడకుండా చనిపోయినవాళ్ళెవరైనా ఉంటే వాళ్ళను చూసి ఏడవకండి. బి హాప్పీ ఫర్ దెమ్" అని. అప్పటికింకా యాంటై-నాటలిజం అనే పదం కూడా తెలీదు నాకు.</div><div style="text-align: justify;">ఎవరైనా పిల్లలు చనిపోయిన తల్లిదండ్రుల్ని చూసినపుడు ఎంత బాధగా ఉంటుందనేది మాటలకతీతం. కాని పైకి చెప్పలేనోమో కాని కనీసం మనసులో అనుకుంటానిపుడు నేను. డోంట్ క్రై ఫర్ దెమ్, దే వర్ స్పేర్డ్ సో మచ్ ఆఫ్ సఫరింగ్ ఇన్ దేర్ లైవ్స్, బి హాప్పీ ఫర్ దెమ్ అని. ఐ నో ఇట్ సౌండ్స్ క్యాల్లస్. అట్ లీస్ట్ ఆ పర్పెక్టివ్ షిఫ్ట్ కొన్ని క్షణాలో, నిమిషాలో ఊరటనివ్వగలిగినా , కనీసం పెయిన్ ని పోగొట్టగలిగినా చాలు కదా అని అనుకుంటాను.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">అలాగే పిల్లలు పుట్టని పేరెంట్స్ ఎంత కుమిలిపోతుంటారో లోపల ఉన్న పెయిన్ తో, బయటనుంచి వచ్చే పెయిన్ తో అనేది మనకి తెలిసిన విషయమే. ఒకప్పుడైతే ఏమో కానీ, ఇపుడయితే అనుకుంటాను ఆ పేరెంట్స్ కారణజన్ములని. వాళ్లు ఎంతో పుణ్యం చేసుకోని ఉంటే కాని రాబోయే వందల వేల కిడ్స్ ని సో కాల్డ్ జనన-మరణ చక్రం నుంచి తప్పించగలిగిన శక్తి దేవుడు వాళ్లకివ్వడు అని. ఐ నొ, ఐ నో ఐ సౌండ్ ఇన్సేన్!! ఒక అంచనా ప్రకారం ఒక కపుల్ కి ముగ్గురు కిడ్స్ ఉంటే ఆ చెయిన్ ఫ్యూచర్ లో 82,000+ మనుషుల్ని భూమ్మీదకి తీసుకొస్తుందిట. సో హిందువులు వాళ్ల మతం చెప్పేది కనక నిజంగా నమ్మితే 82,000 మందినో కనీసం అందులో సగం మందినో ఆ పిల్లలు కలగని పేరెంట్స్ సేవ్ చేసినట్లే కదా!</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">కనీసం కొన్ని క్షణాలైనా పైన చెప్పిన పర్స్పెక్టివ్ తో చూస్తే, ఆ సంఘటనల్లో మిగిలి ఉన్న వాళ్లకి అయినా సఫరింగ్ కాసింత సేపైనా దూరంగా ఉంటుందేమో అనే ఒక ఆశ.</div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;">PS:</div><div style="text-align: justify;">1. పైన చెప్పిన వాటి రిఫరెన్సెస్ అన్నీ గూగుల్ లోమ్చి తీసుకున్నవే. ఇంకా డిటెయిల్స్ కావాలంటే ఈ బుక్ చూసుకోవచ్చు <a href="https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fwww.amazon.com%2FBetter-Never-Have-Been-Existence%2Fdp%2F0199549265%3Ffbclid%3DIwAR2OPJiy9PD6wFUjlBhRzdRaEaakkPUOHdbZRXdYXP9C2pMeIsahRyztP18&h=AT1xjnBYl2Zbv5wmVNCXFVxSC3EO-fTebYF_WPoUdCRDB5CbEXnGdMdyoJ51DJ_NbNFV55VlbQZrA4lo0EzkSw9LFa4KZLOV7Ll1yPULFIbf3-jXmgL_zeslGjayN7uDmmJNnmz-IshR3BaFfTFfZQ">https://www.amazon.com/Better-Never-Have-Been-Existence/dp/0199549265</a></div><div style="text-align: justify;">2. ఇదంత తమాషా ఆర్హ్యుమెంట్స్ ఏం కావనీ, కొంతమంది సీరియస్ గానే ఆలోచిస్తున్నారని తెలుసుకోవటానికి, ముంబై లో ఒకతను వాళ్ల పేరెంట్స్ ని స్యూ చేసాడు. అదిక్కడ చూడొచ్చు</div><div style="text-align: justify;">I wish I'd never been born: the rise of the anti-natalists</div><div style="text-align: justify;"><a href="https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2F2019%2Fnov%2F14%2Fanti-natalists-childfree-population-climate-change%3Ffbclid%3DIwAR3J8XQWjKArcSqFShHRMxudGLt1d5Fk2yfuGivQE29xCG-0ZcJpAP2GpXQ&h=AT0-APz06knzztY1Ga6yRtuRPi2Dm6FnFVnLoh_dWLpxVM-lIw6nCHaevHEK1fTkl0LhN62yoAjm6tnWKxSIj_sfY992IWiH7vmlRjWWhd0eQhp382yz4Pl193qbzlRWlXZKG5MNk-5dY_V91idT6MWuLYVcOHetnSc">https://www.theguardian.com/world/2019/nov/14/anti-natalists-childfree-population-climate-change</a></div><div style="text-align: justify;">3.</div><div style="text-align: justify;"><a href="https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fwww.deccanherald.com%2Fmetrolife%2Fmetrolife-your-bond-with-bengaluru%2Fcity-joins-global-no-kids-campaign-728614.html%3Ffbclid%3DIwAR2aLSkrLf0wmoDujjyB3GmdCJ4BjsbfDaCcmBeDuopo6ifYpakxWseUd3Y&h=AT3p2k4CktF7hCUTxkSZ3yEooXrrqTRVYlV6ojIsTR_fU6PXv_Xbp-7qZ8m7v0Lqw89Dt_jG5g7TbV2byatKi3QQFg6yHhwXjJiv81LsiyrFf3HA0tWF6RaCt8ebSlJ0zMo00PVF3kQUDgKP3w4IYw">https://www.deccanherald.com/metrolife/metrolife-your-bond-with-bengaluru/city-joins-global-no-kids-campaign-728614.html</a></div><div style="text-align: justify;"><a href="https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fwww.thequint.com%2Fvideos%2Fnews-videos%2Fbengaluru-anti-natalists-not-having-children-stop-making-babies%3Ffbclid%3DIwAR1KdLbk_cExJHqHZxZqic4L499n2LxeHlRL7I2ecV6pdGCq-C5mepwJxVA&h=AT12kFNc7-G_mj1WZ6nxjxVr72qB3Spw_iApzpw1rLNxPmxsJrDZkmEeam-D8zaCQN1gQG0mw9_scPwmtsPgssdYEpJsuBB-rQFNV9x3Fdv6gRkoH5aAtsVJXDNBHNxab8NNWrkvy4V9uppXsO6n4Q">https://www.thequint.com/videos/news-videos/bengaluru-anti-natalists-not-having-children-stop-making-babies</a></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><img src="https://scontent-den4-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/116027184_1151421901910707_6307643815836030061_n.jpg?_nc_cat=107&_nc_sid=32a93c&_nc_ohc=bfaGKTkQisUAX85kgzg&_nc_ht=scontent-den4-1.xx&oh=74f46430240169338442680abd1aa3fe&oe=5F3D72AD" /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><img src="https://scontent-den4-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/115805616_1151422015244029_261949321454004864_n.jpg?_nc_cat=111&_nc_sid=32a93c&_nc_ohc=B-_0yfyycv0AX9TKzcn&_nc_ht=scontent-den4-1.xx&oh=65d419607a4d1885c3afbb07460f532e&oe=5F3A24AF" /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><a href="https://www.facebook.com/notes/naveen-nune/if-contiuing-life-is-worth-it-is-creating-a-life-worth-it-too/1151393988580165/#"></a>Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-65925744762415149602019-03-24T00:17:00.000-05:002019-03-24T00:29:00.507-05:00Reminiscing Heart - The Silent Song<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkXbOLUCM9BEBlLRzQjymTMKv_y_GK67C6YqUWgb9IqvqDkNzpExx_nJZH1JgjZVgQPjYMuWishl5EZe0utTz0BQEkjsD0FCkEqI7Rj7sVeaTkeuo-_XWCgewyfllpORcrarsb0ePCbEc/s1600/play-the-violin%252C-girl-with-violin%252C-tree%252C-nature-159462.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="1600" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkXbOLUCM9BEBlLRzQjymTMKv_y_GK67C6YqUWgb9IqvqDkNzpExx_nJZH1JgjZVgQPjYMuWishl5EZe0utTz0BQEkjsD0FCkEqI7Rj7sVeaTkeuo-_XWCgewyfllpORcrarsb0ePCbEc/s640/play-the-violin%252C-girl-with-violin%252C-tree%252C-nature-159462.jpg" width="640" /></a></div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"మరి నువ్వు రాకపోతే?" </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"నాకిష్టం లేదని అర్ధం" అని జవాబు వినిపిస్తుందా అమ్మాయికి, అప్పటికే వెనక్కి తిరిగిన బైక్ మీదనుంచి</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
రాలేకపోతే? అన్న ప్రశ్న తట్టని నమ్మకాల చెలిమీ, వయసూ </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అడగని ప్రశ్న గుమ్మం తెరిచి ఎటో ఈడ్చుకెళ్తున్నప్పుడు, </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇచ్చిన జవాబు ఆఖరుదనుకుంటుందేమో అనుకొని ప్రాణాలకి తెగిస్తాడా ఆ అబ్బాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పైమెట్టు అంచున నల్ల చీర జరీ అంచునానించి వేచిచూస్తున్న అమ్మాయికి అర్ధమయ్యేలోగానే </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
తన ప్రాణం జారిన అదే మెట్ల మీదుగా, అమ్మాయిలో నయగరా విరిగి జారి నీరయిపోతుంది </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
యుగాల ఐస్ ఏజ్ కమ్మేసిన కాలం లో.. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
చుట్టూ ఉన్న వాళ్ళ కోసం గడ్డ కట్టుకుపోయినవన్నీ చుట్ట చుట్టుకుని </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పరాయి దేశం వెళ్ళిపోయాక చాన్నాళ్లకి </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
*** </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
చలికి కొంగు చుట్టుకుని కూర్చున్నప్పుడు మెడ పక్కన కనిపించిన పరాయి చెయ్యికి అదాటుగా తలతిప్పి చూస్తే రెండో భుజం మీదుగా కూడా నిండా దుప్పటి కప్పి వెళ్తున్న అతను.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అసలెవరితను? </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఎగరగలిగీ తనెళ్ళేదాకా తనకోసం పంజరం లోపలే ఉండిపోయిన తోటి పావురం కాదూ ? </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
స్నేహం చేయలేని నాకు, కంపరమేస్తోందన్న నామీద, ఈ కరుణకి </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ధమనుల్లో కంపన తో మొదలయిన రాగమేదో ఎగసి గొంతులోనే ఆగిపోయినపుడు కళ్లల్లో ఊరిన ఆ పాట </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పాడిన నిశ్శబ్ధ గీతం కృతజ్ఞతా లేక కరుగుతోన్న ఘనీభవ స్థితా </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
*** </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఎవరిక్కావాలి, నీకా తనకా అన్న ప్రశ్నలకి </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
లేదు అంతా ఆ అమ్మాయికే అనకుండా బరువు తన మీద వేసుకొని సమాధానాలన్నీ అతనే చెప్పినపుడు, తన కళ్లల్లో చలనం తనకైనా తెలిసిందా? </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
*** </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మనసుకు కష్టం కలిగినపుడు దిశ లేకుండా గొణుక్కుంటూ బయటకి నడ్చుకుంటూ వెళ్ళడమే తెలిసిన తనకి,, అతనికి కష్టం వచ్చినపుడు తను మొట్టమొదటిసారిగా గుడికి వెళ్ళి నిశ్శబ్ధంగా దేవుడి ముందు నిలపడ్డప్పుడు స్నేహానికి మించిన బంధమేదో పరిచయమవుతుంది ఆ అమ్మాయికీ </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
*** </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పసుప్పచ్చ వెలుతురూ, నల్లటి నీడలూ, అందమైన ఇల్లూ, మధ్యలోకి తెరుచుకుని తిరిగే ఇంత పెద్ద తలుపూ, ఫైన్ వుడ్ గోడలూ, రూఫ్ టాప్ కి మెట్లూ, </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
బీటిల్స్ వింటూ వంట చేసే అమ్మాయీ, తను పిల్లోస్ తో చేసిన లేయిడ్ బాక్ సెటప్సూ, ఇద్దరే మనుషులూ, ఒకరికొకరు ఇచ్చుకునే స్పేసూ </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అంతగా తెలియని ఊరు, పైగా చివర్లో ప్లాన్ మారి ఒక్కణ్ణే వెళ్ళాల్సి వచ్చింది. సినిమా హాల్ తలుపులు తెరిచాకా ఎక్కడ నడుస్తున్నానో, ఎక్కడికెళ్తున్నానో, అసలు నడుస్తున్నానో తేలుతున్నానో ఉనికి తెలియని ఒక ట్రాన్స్. మనుషులెవరూ లేని ఒక ప్రాంతం గుండా కదుల్తున్నానని మాత్రం తెలుస్తోంది. చుట్టూ చల్లగా, కాదు కాదు వార్మ్ గా.. లోపలెక్కడో ఫైర్ ఐస్క్రీం గుండె గోడల మీదుగా జారుతున్నట్లుగా ఒక ట్రాన్సెండంటల్ స్టేట్, "నేను" అన్నదంతా ఆవిరయి ఒక మేఘం లా మారి వెన్నెలంతా తాగుతున్న ఒక స్థితి. అలా చాలా సేపు గడిచాకా గజిబిజి జనాల సమ్మర్ధంలో భగభగ మండే ఎండలో మిర్యాలగూడ అనే ఒక ఊరులో నడుస్తున్నానని అర్ధమయింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అలాంటి భావనలున్న ప్లేన్ లోకి అంతసేపు నన్ను తీసికెళ్లగలిగిన ఒకే ఒక్క సినిమా అది. దాదాపు ముప్పై రెండేళ్ల తరువాత మొన్న చూసినపుడు కూడా అద్భుతం అనుకున్నాక అపుడు నా వయసున్న ఇప్పటి అమ్మాయికి చూపించినపుడు, Meh అనకుండా ఇట్స్ అ బ్యూటిఫుల్ ఫిల్మ్ నాన్నా అన్నప్పుడు ఎక్కడో ఏదో సర్కిల్ కంప్లీట్ అయిన తృప్తి.<br />
<br />
<br />
<br />
<img alt="Image result for mouna ragam tamil songs panivizhum" height="360" src="https://i.ytimg.com/vi/02nXsvmtVmw/maxresdefault.jpg" width="640" /><br />
</div>
</div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-13818429196502377552019-01-04T12:26:00.004-06:002021-09-16T10:40:55.562-05:00సిటీ లైఫ్<a href="https://www.blogger.com/u/2/#"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfKEjqhY4xoF5RQq0gRawAqbNiIAZORICgYk7PSXUz2KC1qncNdf_1sOzfUo4UMeF_WUUds_MoK2YFGF8TT5y5o2q5kDs6m6xES1YyLlnedqqGk3pIwTJvOSUPy0tX-JnHG0rbiTgIZ-0/s640/S0z6Uqa.jpg" /></a> <br /><br /><br /><br /> <br /><br /><br /><br /> <br /><br /><br /><br /> <br /><br /><br />పొద్దున్నే తొడుక్కున్న బిజినెస్ అట్టయిర్ బ్లాండ్నెస్, <br /><br /><br />టైట్ గా పొట్టని పట్టుకున్న బెల్ట్ డిస్కంఫర్ట్ <br /><br /><br />ఎంత విదిల్చుకున్నా తిరిగొచ్చి వేళ్ళకి గుచ్చుకుని పైకి పాకే ఈమెయిల్స్ <br /><br /><br />చీకట్లో నల్ల పిల్లిని చూసామని పలికే గుడ్డివాళ్ళతో, <br /><br /><br />విన్నామని చెప్పే చెవిటివాళ్ళతో నిండిన కాంఫరెన్స్ కాల్స్ <br /><br /><br />ఎప్పటికీ డెడ్ అవ్వని డెడ్ లైన్స్, బాగ్రవుండ్ లో సదా నడిచే సఫకేటింగ్ సొద లన్నిటినీ <br /><br /><br />సక్సెస్ఫుల్ గా దాటి ప్రభువు - ద సేవియర్ చెఫ్ - రొట్టెముక్కలు విసిరే వేళ కోసం ఎదురుచూసి <br /><br /><br />హైస్పీడ్ ఎలివేటర్స్ లో చెవులు దిబ్బడెసె లో గ్రావిటీతొ అరవై సెకండ్లలో అరవైఆరు అంతస్థులు జారడానికి <br /><br /><br />సెల్ సిగ్నల్స్ సైతం దూరని సొరంగం లో దూరి ఎవరూ రాని ఏకాంతమెపుడైనా దొరికితే కళ్ళు మూసుకుంటానా, <br /><br /><br />సైలెన్స్ ని హాండిల్ చేయలేని సైకాటిక్ హ్యూమన్ సొసైటి మేకర్స్ , సిటీ డిజైనర్స్ అందులో కూడా స్క్రీన్స్, న్యూస్ తో సోల్ బ్రేకింగ్ <br /><br /><br />జీసస్,... వైట్ హౌస్ లో ఫ్రాంకెస్టైన్ క్రీచర్ , హారర్ షో నెవర్ స్టాప్స్ డియర్ <br /><br /><br />తలవంచుకొని లిఫ్ట్ లోంచి బయటపడ్తే బయటకెళ్లనివ్వని చలీ భయపెట్టె పనీ పక్కనే ఉన్న మెగా కెఫెటెరియాలోకి తోస్తాయి <br /><br /><br />సుషీ , సాటే , పనీని , బరిటో, షెల్డ్ ఎగ్ స్ప్రెడ్స్, బ్లాకెండ్ పెపర్ చికెన్, ఎండ్ లెస్ చాయిస్ <br /><br /><br />తాగడానికి లోటెడు లాట్టే, లేదంటే ఇంఫ్యూస్డ్ స్పార్క్లింగ్ ఆక్వా, పంటికిందకి హ్యాలోపినో క్రాకర్స్ <br /><br /><br />నోట్లోకెళ్ళాల్సిన చేయి కాచప్ స్క్రోలింగ్ తో బిజీగా ఉంటే, <br /><br /><br />దాని సివిలైజ్డ్ రీప్లెస్మెంట్ తినిపిస్తుంది <br /><br /><br />అవాయిడ్ చేయలేని అలవాటయిన కార్బ్స్ లోడ్ కి, యాక్టివ్ అయిన పాంక్రియాస్, ట్రిగ్గర్ అయిన ఇన్సులీన్ డంప్.. <br /><br /><br />అదొక చేతకాని మత్తు <br /><br /><br />స్లగ్గిష్ శరీరాన్ని మోసుకుంటూ పోస్ట్ లంచ్ మీటింగ్ ల ధర్డ్ డిగ్రీ టార్చర్ రూమ్స్ లో పడేసి దొర్లించి <br /><br /><br />మధ్యమధ్యలో కఫెన్ షాట్స్ తీసుకొని, దొరికీ దొరకని ఆన్సర్స్ ఇచ్చి, గాసిప్స్ గ్రీజ్ తో బండి లాగిస్తూ <br /><br /><br />తలెత్తి చూస్తానా ***<br /> <br /><br /><br />కిటికీ పక్కగా సాగుతున్న బిల్డింగ్స్ మీదుగా, కింద చీమల గుంపులుగా బయటపడుతున్న మనుషుల మధ్యగా వెళ్లిపోతున్న రోజూ <br /><br /><br />భూమ్యాకాశాల హరైజన్స్ లో షెర్విన్ విలియమ్స్ చార్ట్ లో లేని కలర్స్ ని స్ప్రే చేసుకుంటూ మెరుస్తూ జారుతున్న సూర్యుడూ <br /><br /><br />అనదర్ డే <br /><br /><br />ముడేయాల్సిన వదుళ్లనీ, , మూవ్ అవ్వని వర్క్ మీద లిప్ స్టిక్ లనీ , సివైఏ లన్నీ ముగించుకొన్నాక <br /><br /><br />నడిచే దూరానికి నడవాలనిపించక ఊబర్ కాబ్ లో టేక్ మీ టు లేక్ షోర్ అని, అదొచ్చాక <br /><br /><br />లైఫ్ టైమ్ ప్లాటినమ్ మెంబరని అల్లుడి లాగా చూసుకునే హోటల్ ప్రతీ వారం ఇచ్చే లేక్ సైడ్ సూట్లో బాగ్లూ, బట్టలూ వదిలించుకొని <br /><br /><br />బయటకొస్తాను ***<br /> <br /><br /><br />అప్పటిదాకా కమ్ముకున్న మేఘ్హాలన్నీ తొలగి ఆకాశంలోంచి నల్లటి సీత్రూ కర్టెన్స్ జారి నగరం నిండా పరచుకుంటాయి <br /><br /><br />ఈవినింగ్ షవర్లో బడలికలన్నీ వాష్ చేసుకున్న నగరం, ఆ కర్టెన్స్ జరిపి కాలు బయటపెడుతుంది <br /><br /><br />అంతటి అట్రాక్షన్ కి ఆగలేని స్టార్స్ ఆకాశాన్ని వదిలొచ్చి ప్రతీ విండో దగ్గిరా చేరతాయి <br /><br /><br />లక్ష కాండిల్స్ లుమెన్స్ తో సిటీ స్ట్రీట్స్ ప్లెషర్ పర్స్యూయల్ లో ఇంద్రలోకాన్ని కిందకి లాక్కొస్తాయి <br /><br /><br /><br /> <br /><br /><br />లైట్స్ <br /><br /><br />సిటీలైట్స్ <br /><br /><br />సోల్ స్ట్రోకింగ్ బ్లర్రీ ట్వింకిల్స్ <br /><br /><br /><br /> <br /><br /><br />ఎవరో వివాల్డీ ఫోర్ సీజన్స్ ప్లే చేస్తూ ఉంటారు, <br /><br /><br />లోపలెక్కడో ఏదో కట్ అయ్యే స్పేసెస్ లోకి స్లో గా బ్లడ్ సీప్ ఇన్ అవుతూంటుంది <br /><br /><br />మరెక్కణ్ణుంచో తేలుతూ వస్తోన్న యో యో మా చెల్లో (Yo Yo Ma Cello), <br /><br /><br />చెప్పలేని భావంతో గుండెనీ కళ్ళనీ ఏకకాలంలో నింపుతూ ఉంటుంది, <br /><br /><br /><br /> <br /><br /><br />చలికి వణుకుతోన్న నీళ్లల్లోంచి డైమండ్స్ డాన్స్ చేస్తూ కలర్స్ మారుస్తూంటాయి <br /><br /><br />వేళ్ళు ముడేసుకున్న చేతుల్లో బిగుసుకున్న మాటలు పెదాల మీదుగా ప్రేమికుల కిసెస్ లోకి ట్రాన్స్ఫర్ అవుతాయి <br /><br /><br />వీది చివర ట్రక్ లో చీప్ ఫుడ్, పెయిడ్ ఎక్స్పెన్సెస్ లేని విజిటర్స్ కడుపులు నింపుతుంటాయి <br /><br /><br /><br /> <br /><br /><br />చీకటి తెరలిచ్చే కంఫర్ట్ లో రివర్ వాక్ ఒక ఎక్స్పీరియన్స్, <br /><br /><br />డాగ్ వాక్స్, హెడ్ నాడ్స్, ప్లజంట్ స్మైల్స్ <br /><br /><br />కొండొకచో కొన్ని సెరెండిపిటీస్ <br /><br /><br /><br /> <br /><br /><br />అకస్మాత్తుగా దయానిధి గుర్తొస్తాడెందుకో <br /><br /><br />కనపడని గడ్డిపోచల్లో జీవితం కనపడుతుంది <br /><br /><br />అర సెకండో.. ఆరు సెకండ్లో .. అంతే <br /><br /><br /><br /> <br /><br /><br />నెక్స్ట్ టర్న్ లో ఎల్లో షైన్ , వైన్ సిప్ కి ఇన్వైట్ <br /><br /><br />ఏవో ఇంటర్నల్ క్వారెల్స్, <br /><br /><br />ఎప్పటికీ రొద ఆపని ఇన్నర్ వాయిసెస్, <br /><br /><br />కెథార్సిస్ కోసం క్వెస్ట్ <br /><br /><br /><br /> <br /><br /><br />అన్నీ కలసిన ఉద్వేగాలు <br /><br /><br />వెరసి <br /> నక్షత్రమండలం దిగొచ్చిన రాత్రి, నగరం నన్నేదో చేస్తుంది <br /> <a href="https://www.blogger.com/u/2/#"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8htoQKvjNmo7-0Va5XPXFkzvBxeAdaegM0kd1henaDzY8ODjqj17C33j2HoukOtQD4FsC0H4lOiAuSNNWJPNP7etxPY8Hv_UFJ9Kr8BY8lLkDKdVjlS420MZKL7e_T4kA3kVbwu34MSM/s640/20181031_194558.jpg" /></a> <br /> <br /> <br /> <a href="https://www.blogger.com/u/2/#"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTZ6X9xqbEAfRk7iOPkF5Y3WmFZwGGI66nLad0ewC_GboICyvvkE_u5UACKDBd1Y1wvqKPac8YyMNBjCz-U9kVYlDFhy7Rj3vhEMT5eN2NnF44aYoAEfbnhP-VvdMjJNSgUDkLIP7RAgc/s640/20181114_192659.jpg" /></a> <br /> <br /> <br /> <a href="https://www.blogger.com/u/2/#"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCQGWC-6VEawS-s2SKSwF_PyBCvKnLytsRbYCgy1oyU7JTBnCVTZ_UO_Dw7m6WleDIT3Nq0gMMOuN3z0URAdc15lR-HOng_Z6kLUpuczXiXyz_76D7Rz1zyQL03mBstJWr9ALMvNoQep4/s640/20181031_193633.jpg" /></a> <br />
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-58765883459405188212018-09-08T08:49:00.000-05:002018-09-11T13:22:06.069-05:00Lonely!<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiXpGKiGB-l8VvMwNeU7zaL6EVb-vWrFyorzWpaad8qcVCyZnrkSIrriRLSJywe12Zo_Wgv_ol0FiyoEuAYT9jRYDmerqgKOlu8cC_i-18g8Fh7EmiaoC1V_hvrlXIXnBiU496lG35fww/s1600/Gandhi01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="350" data-original-width="490" height="456" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiXpGKiGB-l8VvMwNeU7zaL6EVb-vWrFyorzWpaad8qcVCyZnrkSIrriRLSJywe12Zo_Wgv_ol0FiyoEuAYT9jRYDmerqgKOlu8cC_i-18g8Fh7EmiaoC1V_hvrlXIXnBiU496lG35fww/s640/Gandhi01.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
I am not sad that he left, I am afraid that something has left with him. Something that is unique, something that is a bit tough to capture in words and pour in to bottles with known-labels. He was many things, across many phases of his country. A country that he saw as the mental-space shared by the fealty to ideals, than a landmass with boundaries drawn in soil with blood. A country he was more than willing to throw himself in harm’s way and refuse to leave from there, to ensure that the country he loved most doesn’t ever, EVER, remain the country only for him and the likes of him. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Yes, I am WELL aware of his compromises with his own convictions and principles over 60 years of service. Some were made as a cost for pragmatism & real-politic, others were made out of his impulsive, risky, unpredictable side, all of which in turn made him an imperfect leader, something that he has been more than aware of. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Yes, I also know there is something in the air after his death, in which all the people who are using air-waves are amplifying his statesman like personality, his maverick bent, his bipartisanship approach, his respectful nature for his opponents etc. and quietly slipping in few remarks to take palpable hits against their current favorite target in the white house. It is also true that people in general are generous with nice words for the deceased. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
All of that may be true, but none of them is an embellishment of his stubborn-conviction to certain principles he thought that are bigger than anyone that is living on the planet. He internalized them to his core. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A core that has defined him, a core that has earned respect across all aisles, and ages. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
When his plane was shot down in an enemy combat fire, his captors wanted to employ a tactic by offering to release him early to gain leverage in negotiations because his father was a senior US navy admiral. He refused to get released earlier. You do not stubbornly refuse to take an opportunity to be freed from an enemy prison camp unless there is something inside you, call it what may, has sunk into bones and fleshes, knowing very well that those bones would be cut and fleshes would be tortured if he were to continue to stay in the confinement which is what actually followed. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
You cannot fake that, even to yourself. He chose to be at the receiving end of that suffering until his turn came after 5.5 years, after which he returned as a broken man. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
He was an undying champion of the West and western principles. When he stood up-time and again-against torture and enhanced interrogation techniques of prisoners of war including Al-Qaida members and when he repeatedly tore down the powers behind false-propagandists of torture in his soaring speeches on senate floor against his own party leadership, I recall a moment from Gandhi movie. <b>“………………Whatever the moral ascendancy the west held was lost here and today” </b>telegraphs Martin Sheen using early 1900s telephone. For all we know, McCain is always the biggest supporter of military and men-in-service. The confinement, torture and suffering that he endured as prisoner of war has not made him cynic about his country’s enemies, on the contrary it made him empathize with captured combatants. He evolved as the biggest champion of human-rights, especially detainee rights. I would urge to watch him here. <a href="https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fwww.youtube.com%2Fwatch%3Fv%3D9BPPizuaXag&h=AT2btI_JXBrpQ6iiDaWx3pRkIOwX53d234iX4gWE7qLnk-w8yY8AlZQT1LDl550DF4YbitrOfK_O8Kfj-zI0Tmh_SpBKdZfq2PpDdgWhPoTUXDEOADZivf9KGiQkdzIOLxH48g">https://www.youtube.com/watch?v=9BPPizuaXag</a>. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
You do not become that man you see in that video, without what is seen on video is what he has really ingrained into his core.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
He loved America. He wore that love on his shoulder. But he never wore it in a way that excludes others from becoming Americans. Whatever that otherness is, it did not matter to him, never. He visited troops countless times all over the world, and he celebrated and wept for those people who gave their lives for America even before they became American Citizens, at least legally. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
During 2008 campaign when an old woman from his own party said, she believes Obama to be an Arab and she is scared that he might become president of America. We all know what McCain did right then and there in front of national audience, politely admonishing the old woman to say such vile things about his opponent. He fundamentally said, his opponent is not only a decent man but also no one needs to be scared if his opponent proceeds to become president of America. That’s not an isolated incident. I vividly remember another incident here from the same period. <a href="https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fwww.nytimes.com%2F2008%2F02%2F27%2Fus%2Fpolitics%2F27name.html&h=AT07qeZmcDrd2BQZwYxm54DVMqqYlIyjwfcTeVf3XaD4QIhSRRmby4oYC7qjO-zkQjqMtp94InGCndK9LGsHcdxgHWrKtvreuR73o5z4bQ6IdumQhfDstZEWgsx-CKon_34maA">https://www.nytimes.com/2008/02/27/us/politics/27name.html</a>. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
The point is, one does not do those things, unless there is something in his DNA that treats opponents with respect, even if that means his defeat by choosing not to exploit his opponents’ weaknesses in their identities. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
I can go on with many more examples. His principled fight, if not crusade, against big money in politics, his disdain for Supreme Court’s citizens-united ruling which opened gates far and wide for dumping tons of corporate money into politics, and his courage to criticize that ruling which was delivered by his own party’s celebrated justice is well established. His willingness to reach out across the aisle many times on many issues including the immigration reform is also indisputable. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Why do I write all this obvious stuff? I don’t know. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
I genuinely liked him, admired him, and respected him. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
I know he didn’t always live up to his reputation. I also know his biggest sin in life probably is his Hail Mary Pass back in 08, and it was tough for me to stomach it. It is arguable that what he inadvertently let it happen is a precursor to what we are seeing today. I know all that . </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
However I voted for him. He was my first presidential candidate vote. He occupies a special place in America for me. I voted for him knowing very well he would lose. I guess I secretly wanted him to lose, I don’t know, but I would still vote for him even today. But what I feel today is not about votes, elections, politics and all that nonsense. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Something inside me feels alone. You know that feeling - when two people turn heads and look into each other’s eyes when they both notice something inexplicable that just happened, as a matter of bouncing-off what is on their mind, as a matter of comfort, as a matter of ‘did you just see what I saw?’, as a matter of silent agreement, or as a matter of helplessness. I am so poor in English, there has to be a word for it. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
I miss that set-of-eyes now, and I miss the other head!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
With him gone, I somehow feel lonely. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
That loneliness inside has been bubbling up even when I am with the groups of friends during this long weekend camping and it forced me to come out of my self-imposed hiatus from social media, just to throw it all out into ether.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
He was a servant of something higher than himself. It was a life of a Patriot. He was a Man of core convictions and imperfections.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
In many ways, He was my first America. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
The America without him suddenly feels a bit lonely for me!</div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3iYJFgxzdPr_I-QJ5Wx0OWdTXmcRtd5njYMKTB0WIUh_0Fu0dATzWzGpENGVKkwPIpYKpcDVep11u9nRbhdyoN55mGDCcpuPzABHVt6e61J7L9NUV_ZIizL6OR7zeeAgCAOUiSsc1d_A/s1600/John%252BMcCain%252BSen%252BJohn%252BMcCain%252BR%252BAZ%252BLies%252BState%252BkDBMC0XqUc-l.jpg"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3iYJFgxzdPr_I-QJ5Wx0OWdTXmcRtd5njYMKTB0WIUh_0Fu0dATzWzGpENGVKkwPIpYKpcDVep11u9nRbhdyoN55mGDCcpuPzABHVt6e61J7L9NUV_ZIizL6OR7zeeAgCAOUiSsc1d_A/s640/John%252BMcCain%252BSen%252BJohn%252BMcCain%252BR%252BAZ%252BLies%252BState%252BkDBMC0XqUc-l.jpg" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<a href="https://www.facebook.com/ufi/reaction/profile/browser/?ft_ent_identifier=671456286573940&av=100011287246238"></a></div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-43499862068654359232017-01-15T02:50:00.002-06:002017-01-15T02:52:50.658-06:00Hidden Figures<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEypXLC-eO1Lc8hgML9tex-HMeKYgziX2OxkHIYlsA_eW0FxuhE63ryOlk4aDdup3E1GP4hmkic001EPBPkF-SyARaqdduwOG7F8QfMNNImMWGgGHrOLv44EhMKXSkp110LXGgiaX_h84/s1600/Katherine%252BG%252BJohnson%252BPresident%252BObama%252BPresents.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEypXLC-eO1Lc8hgML9tex-HMeKYgziX2OxkHIYlsA_eW0FxuhE63ryOlk4aDdup3E1GP4hmkic001EPBPkF-SyARaqdduwOG7F8QfMNNImMWGgGHrOLv44EhMKXSkp110LXGgiaX_h84/s640/Katherine%252BG%252BJohnson%252BPresident%252BObama%252BPresents.jpg" width="467" /></a></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
It took couple of scenes, before it
dawned on me what they meant by 'computers'. Who knew there were walking and
talking 'computers' with those looks more than 60 years ago, I certainly
didn't.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;">
</div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: justify;">
Ever since I came to know Google and others are actively promoting this movie
with free shows to inspire girls, especially African American girls to take
more STEM courses in general, but computer science courses in particular, I
have been waiting for a chance to watch 'Hidden Figures'. Finally took kids
last night. </div>
<o:p></o:p><br />
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
Too often we are presented history
through the story of one person who became great by doing great things, be it a
man or woman. A larger-than-life, superhuman personality who defied the odds
and achieved the impossible is a familiar thread that runs across different
times and societies. We love those cathartic moments in the end. </div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
However, in reality history is made with every breath and move of all of us combined. The 'Great Man Theory' does enormous disservice to each one of us. It is oblivious to untold and intangible yet palpable contributions of millions across the globe.</div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
This movie shows an important time-slice from the lives of three women. But it is the story of thousands of African American (and other women), who worked as 'computers' labelled under 'Colored Computers' with separate areas for colored people at NACA/NASA beginning in 1940s until IBM came along and made their jobs obsolete. They were ordinary people, not political revolutionaries leading movements. Yet, they made the history. They changed the world with their contributions; they certainly erased some lines that were drawn in sand.</div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
I do not want to spoil the experience by talking further about 'girls' - as they were frequently referred to, not as 'mathematicians' which is who they were - their struggles, their silent accomplishments etc. </div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
All I can say is that, there were some poignant moments along the movie.</div>
<div style="margin-bottom: .0001pt; margin: 0in;">
<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
A self-taught, self-motivated Dorothy Vaughan is told by her
boss: 'Despite what you may think, I have nothing against you'. To which
Dorothy replies 'I know'. 'I know you probably believe that'. It not only
froze me for a second, but also raised a question inside. Inadvertently, have I
ever said similar things to anyone, even worse, believed such myths myself?<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
There was a moment when Harrison - one of the NASA heads to
put the man safely in space - is brought to awareness by daily challenges that
are faced by his subordinate and the lead woman of the story Katherine Johnson,
he then takes a hammer into his hands, and starts dismantling the barriers,
literally! I couldn't help but ponder on my privileges, if I would be enjoying them today without people like him and Johnson once lived in this world. <o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
It was absolutely a fine moment when Mary Jackson approaches
the Judge making her case, to let her attend Virginia college courses without
which she cannot proceed to become aerospace engineer, but cannot enroll as a
black woman in whites only college in a segregated state. <o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
There was heart-sinking moment when the door was closed right in Kathreen Jackson's face, leaving her irrelevant. The silence makes the time thick.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
I couldn't help but realize that we reveal to ourselves through those unseen webs, invisible fences and glass ceilings that act as
walking-floors for others among us.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
In the end though it was pleasing to see Dorothy is
addressed with the deserved respect as Mrs Vaughan.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
It was pleasantly surprising to come to know that the revered
american hero John Glenn in fact really asked to check the IBM computer's math
outcome, with the 'girl' Kathreen Johnson, before he decides to take off.<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
There were lot of fun moments too, although it wasn't fun to
have your daughter lean on to you and whisper in your ears with sparkle in the
eye 'Do you know what that Euler's method is? I know'. I could barely pick up
on the word, although I now vaguely recall school days skimming through it. Or,
it is my imagination :)<o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
With that I end here strongly urging everyone to take your
kids with you, when you go watch this movie. <o:p></o:p></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
Oh, by the way, Katherine Johnson is honored by US Govt, at the age of 97 with Presidential Medal of Freedom, the highest civilian award in US.</div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQUbAqjDF3DgTU-AkgOJvevi-nbv0UxvkiVhnCnNyKkpqDtMZb0whrJFnx1xXR1PUNlwdEwOXmvYsbtq7moUO3LZOkEMe_4TCkr4HvMpmxYTUGW6qhaWXLZU1ielsW0ybz7EC0Frub828/s1600/nasa+programmers.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="344" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQUbAqjDF3DgTU-AkgOJvevi-nbv0UxvkiVhnCnNyKkpqDtMZb0whrJFnx1xXR1PUNlwdEwOXmvYsbtq7moUO3LZOkEMe_4TCkr4HvMpmxYTUGW6qhaWXLZU1ielsW0ybz7EC0Frub828/s640/nasa+programmers.jpg" width="640" /></a></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZIrfButaHpEa1pL7uRwx3f-UXu9QVcWkm5BIMTSXdi4upCCJOD_xIJBPB2UYejAZO9Uht3C-agL4QbHyuwze2M-xMgBDxx2ZlKIzRjLp55pM3BY1pYqcPWnP3SGAlarN9ht7od5qA9Xs/s1600/hf-gallery.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="344" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZIrfButaHpEa1pL7uRwx3f-UXu9QVcWkm5BIMTSXdi4upCCJOD_xIJBPB2UYejAZO9Uht3C-agL4QbHyuwze2M-xMgBDxx2ZlKIzRjLp55pM3BY1pYqcPWnP3SGAlarN9ht7od5qA9Xs/s640/hf-gallery.jpg" width="640" /></a></div>
<div style="margin: 0in 0in 0.0001pt;">
<br /></div>
</div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-77358561727523772702016-11-26T03:09:00.286-06:002020-10-16T16:32:07.466-05:00ఒక అందమైన కథా, ఓ నాలుగు ప్రశ్నలూ Random scribbling on a lazy afternoon. <div><br /></div><div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwFOhWiKPAEq5Rvi5bQ96otuWKPkEGmjsVh_gTG8x9rXtN1zF9qrK0ODdL6tCjQuGfXQMKhySgc51Hyq6gAvB72RUpEJLl40MeOI88NJvhzF-H84Q4wur4EPNPSS4lwLJAT58LvQJiWSc/" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="639" data-original-width="960" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwFOhWiKPAEq5Rvi5bQ96otuWKPkEGmjsVh_gTG8x9rXtN1zF9qrK0ODdL6tCjQuGfXQMKhySgc51Hyq6gAvB72RUpEJLl40MeOI88NJvhzF-H84Q4wur4EPNPSS4lwLJAT58LvQJiWSc/" width="320" /></a></div><br /><br /><div><br /> ఏ మూడు,నాలుగు నెలల క్రితమేమో, అలవాటుగా ప్రతీ గురువారం ఇంటికెళ్ళడానికి ఏయిర్పోర్ట్ కి డ్రైవ్ చేసేప్పుడు మధ్యలో ఆగే దగ్గిరే ఆగాను. ఎప్పుడూ కనపడగానే హే.. అని పలకరించే చార్లెస్ లేడా రోజు. He is a tall, black, army veteran, fearless, an academic and a well-read person who could fluently talk about sociology and history. ప్రతీ వారం వస్తూంటానని, BN ఇచ్చే standard membership discount 10% కాకుండా, customer loyalty అని అక్కడ ఒక నోట్ రాసి, అప్పుడప్పుడూ additional గా కాస్త discount ఇచ్చేవాడు..ఎనీ వే ఐ డైగ్రెస్. </div><div><br /></div><div>ఎదురుగా ఈ పుస్తకం కనపడింది. Usual గా అయితే కనీసం ఒక few seconds flip చేస్తా కాని, ఆ కవర్ చూస్తే అస్సలు ఇంట్రస్టింగ్ గా అనిపించలేదు. ఏందోలే ఏదో గోల అని ముందుకు వెళ్లిపోయా. కట్ చేస్తే, కొద్ది వారాల్లోనే.. ఎక్కడ చూసినా, ఏ టివి చానెల్ తిప్పినా, ఏ న్యూస్ పేపర్ లోకి వెళ్లినా ఈ పుస్తకం, ఈ రచయితా కనపడుతా ఉన్నారు. సో మైండ్ కాస్త కాస్త ట్యూన్ అవ్వటం మొదలయ్యింది. అప్పటికి పార్టీ కన్వెషన్స్ అయిపోయి, జనరల్ ఎలక్షన్స్ సీజన్ మొదలయ్యింది. Trump ఎలా పార్టీ నామినీ అయ్యాడా అన్న ఆశ్చర్యమే ఇంకా పూర్తిగా పోలేదు కానీ, చాలా మంది లాగే ఈ burn down the barn, erratic, chaotic, filthy-filled talk strategy లు జనరల్ ఎలక్షన్స్ లో పని చేయవు, he needs to be more desciplined and sombre అని అనుకునేవాణ్ణి. కాని సపోర్ట్ ఎక్కణ్ణుంచి వస్తుందా అని చూసినప్పుడు, It was very clear. Non-college educated, White working-class rustbelt, Appalachian area లో తనకి కమాండింగ్ లీడ్స్ వస్తున్నాయని డాటా చెప్తోంది. కానీ ఎంత డాటా చూసినా కూడా, అతని కాండిడసీ, కాంపయిన్ ఒక జోక్ లానో, ఒక జెర్రీ స్ప్రింగర్ బఫూనరీ రియాలిటీ షో టైప్ లోనో నడూస్తూండేప్పటికి, అతని వాగుడు క్రియేట్ చేసే దిన దిన గండాల్లో, ఏదో ఒక సుడిగుండం ఆ మనిషిని నిలువునా మింగేసేట్లుగానే కనపడింది. ఐ డైగ్రెస్ అగయిన్. </div><div><br /> కానీ, meanwhile I was trying to read more about white working class </div><div><br /></div><div><br /></div><div><div style="text-align: center;"> *** </div> <br /><br /></div><div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3SvehC4mh_Cw3oJgcjhCF-jNQQbKqnkAUlfa92fUZDhvZUEQQxyLS1EGhLPR8p9Vfy402c8wXxvMKBfSw98xfwJjawKbd2Dn9UhbX8AzNTfG7Szeq2V1wz4chEz1tQkXA0C-Z3NvSfLo/" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="276" data-original-width="182" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3SvehC4mh_Cw3oJgcjhCF-jNQQbKqnkAUlfa92fUZDhvZUEQQxyLS1EGhLPR8p9Vfy402c8wXxvMKBfSw98xfwJjawKbd2Dn9UhbX8AzNTfG7Szeq2V1wz4chEz1tQkXA0C-Z3NvSfLo/" width="158" /></a></div><br /><br /> స్థూలంగా చెప్పాలీ అంటే, ఇది ఒక వైట్ వర్కింగ్ (పూర్) క్లాస్ నుంచి వచ్చిన ఒక అబ్బాయి కథ. అది చివరకి అందంగా, అచ్చమైన అప్పర్ క్లాస్ తెలుగమ్మాయి ని పెళ్లి చేసుకోవటంతో ప్రస్తుతానికి చివరి పేజీ పడుతుంది. <br /> యూజువల్ గా మనకి సాధారణంగా వినపడే statistics, stereotype story lines ఏంటంటే, బ్లాక్ కమ్యూనిటీస్ లో poverty ఎక్కువ, marriage-rate తక్కువ, single-moms, many father figures at home or no father figures at all at home , un-employment, under-employment అని వింటూంటాం. అలాగే హిస్పానిక్ కమ్యూనిటీస్ గురించి కూడా statistics కొద్దో, గొప్పో మనకి తెలుసు. </div><div><br /> వైట్ వర్కింగ్ క్లాస్ ఇబ్బందులూ, life-styles కాస్తో, కూస్తో తెలిసినా ఈ మధ్య వరకీ వాళ్ల గురించి ఎక్కువగా focused-stories బయటకి రాలేదు, వచ్చినా ఇంత decibals లో వినపడలేదు . white working-class story line ఇంతగా perculate అవలేదు. </div><div><br /> ఈ పుస్తకంలో తను పుట్టిన ప్రదేశం , పెరిగిన ఊరూ, తిరిగిన వీధుల గుండా, వాళ్ల అమ్మమ్మా, తాతయ్యా ఇళ్లల్లోంచీ, అమ్మ పడిన అవస్థల్లోంచీ, పెట్టిన బాధల్లోంచి, అక్కయ్య అమ్మగా, తాతయ్య నాన్నగా, చివరకి అమ్మమ్మ సమస్థంగా మారడం లోంచి, తన ఊరూ, స్నేహితుల కుటుంబాల అల్లకల్లోల పరిస్థితుల్లోంచి, జాగ్రత్తగా మనల్ని తన చేత్తో పట్టుకొని నడిపించుకుంటూ తీసికెళ్తాడీ అబ్బాయి. </div><div><br /> యూజువల్ గా ఇలాంటి కథల్లో pretensions, sympathy పిండుకునే factors, cheesy lines వాడకం కనపడుతుంది. కాని ఇతను అలాంటి జోలికి పోకుండా, చాలా నిజాయితీతో appalachian white-working classes ని,, families ని,, cultur ని, తన కథతో పరిచయం చేస్తాడు. పరమ పల్లెటూరు లోయర్ మిడిల్ (పూర్) క్లాస్ నేపథ్యం ఉన్న నాకే, ఒక్కసారిగా కెంటకీ కి వెళ్లి, అక్కణ్నుంచి వాళ్లతో ఒక ఎడ్లబండి మీద ఒహయో దాకా ఒక థాంక్స్ గివింగ్ జర్నీ చేయాలి అనిపించింది. Well, not exactly ఎడ్లబండి, but a pickup truk(however, I have to say I am scared of their culture of guns).</div><div><br /></div><div> అమ్మంటే ఒక అన్నపూర్ణ అనే ఇమేజ్ బిల్డ్ చేసిన సమాజం లోంచి, an icon of love గా పెరిగొచ్చిన కల్చర్ లోంచి వచ్చిన మన లాంటి వాళ్లకి, ఈ అమ్మలు కాస్త ఇబ్బంది కలిగిస్తారు. తనకి తెలిసే పదిహేను మంది పార్ట్నర్స్ ని మార్చిన అమ్మ, revolving door for fathers ని పరిచయం చేసిన అమ్మ, ఐదవ హజ్బండ్ ఇంట్లోకి హఠాత్తుగా మకాం మార్చి నాకు ఊపిరాడకుండా చేసిన అమ్మ, చక్కటి హెల్త్ కేర్ ఉద్యోగం ఉండి కూడా డ్రగ్ అడిక్షన్ కి బానిసయ్యి ఎన్నో సార్లు ఉద్యోగం పోగొట్టుకొని అరెస్ట్ అయ్యి పోలీసుల చుట్టూ, కోర్టుల చుట్టూ తిరిగి, తిరిగించిన ఈ అమ్మ, ఊడిపోబోయే ఉద్యోగం కాపాడుకోవడానికి డ్రగ్ టెస్ట్ కోసం ఒకసారి తన యూరిన్ ఇవ్వకుండా, దానికి బదులుగా కొడుకు క్లీన్ యూరిన్ నింపివ్వమని బాటిల్ ఇచ్చి బలవంతపెట్టిన ఈ అమ్మ అనే మనిషి నాకు జీవితంలో ఎప్పుడూ తారసపడక పోతే ఎంత బాగుండు అని తను అనుకున్నప్పుడు ఒక్కసారిగా కళ్ళల్లోకి నీళ్ళు చిప్పుల్లుతాయి.</div><div> <br />ఇండియాలో ఎంత పూర్, వర్కింగ్ , లోయర్ మిడిల్ క్లాసెస్ లోంచి వచ్చినా కూడా, కొన్ని ఊళ్లల్లో ఎంత కల్చరల్ అండర్ టోన్ బాడ్ వర్డ్స్ కి ఎక్స్పోజ్ అయి ఉన్నా కూడా, ఈ ఫ్యామిలీస్ లో అలవోకగా మాట్లాడుకునే భాషా, మాటలూ నన్ను కొన్ని చోట్ల ఉక్కిరిబిక్కిరి చేసాయి. అప్పటిదాకా మా అమ్మాయికిచ్చి ఈ పుస్తకం చదువు అని చెప్పాలనుకున్నవాణ్ణల్లా కొన్ని నిమిషాలు ఆగిపోయాను. కానీ, హైస్కూల్స్ లో mandatory reads లో ఉండే పుస్తకాల్లో ఎంత "లాంగ్వేజ్" ఉంటుందో తెలుసు కాబట్టి, i did not hesitate to ask her to read.</div><div><br /> అమ్మమ్మ ఎంత టఫ్ మనిషో చెపుతూ, తాగొస్తున్న భర్తకి చివరిగా విసిగిపోయి ఇంకోసారి తాగి వచ్చావంటే నిన్ను చంపేస్తా అన్న బెదిరింపు , వట్టి బెదిరింపుగా తనెలా వదిలెయ్యలేదో, తనేం చేసిందో చెప్పినప్పుడు, కళ్ళు విప్పార్చి భయంతో .. ఓహ్ మైగాడ్ అనుకోకుండా ఉండలేం. తోటి స్నేహితునితో తను కూడా డ్రగ్స్ వాడానని తెలుసుకున్న అమ్మమ్మ, 'ఇంకోసారి వాళ్లతో తిరిగి కనపడ్డావంటే, వాళ్ళని కార్ కింద నలిపేస్తా వెధవా, ఇంకో మనిషికి తెలీకుండా ' అన్న బెదిరింపు, తనని నిజంగా మళ్లీ అటు వైపు వెళ్లకుండా ఎలా ఆపేసిందో చెప్తున్నప్పుడు, నా మనసులో వాళ్ల అమ్మమ్మనీ, ఆమె ధారాళంగా వాడే filthy-language నీ ఎంత ఇష్టపడలేకుండా ఉన్నప్పటికీ ఆవిడంటే కాస్త గౌరవభావం కలిగింది. </div><div><br /> తను పెరిగిన ఒహయో మిడిల్ టౌన్లో , ఒక స్టీల్ మిల్ ఆ ఊరినంతా ఒకప్పుడు ఎలా ఫైనాన్స్ చేసిందో, ఎన్నో కుటుంబాలకీ, వాళ్ల జీవితాలకీ ఎంత ఆలంబనగా ఉండిందో, ప్రతీ హైస్కూల్ గ్రాడ్యుయేట్ కూడా, స్కూల్ అయిపొయాక ఆ ఫ్యాక్టరీ లో పనిచేసే వాళ్ల బాబాయో, పిన్నో, అత్తయ్యో, అమ్మమ్మో ఎవరో ఒకరిని పట్టుకొని, చాలా సుళువుగా స్టీల్ మిల్ జాబ్ లోకి ఎలా వెళ్లిపోగలం అన్న నమ్మకంతో బతికేవాళ్లో చాలా వివరంగా చెప్తాడు. జాబ్ లో ఉన్నప్పుడే కాకుండా, రిటైర్ అయ్యాక కూడా మంచి హెల్త్ కేర్, పెన్షన్స్ ఉన్న లైఫ్స్ కాస్తా, అసలు ఊళ్ళల్లోంచి ఆ ఫ్యాక్టరీలే మూసుకొని పోయినప్పుడు, వేల కొద్దీ కుటుంబాలు ఒక్కసారిగా రోడ్డున పడ్డాయో చూపిస్తాడు. </div><div><br /> శాంతీ, స్థిరత్వం లేని తన కుటుంబం తనని ఎప్పుడూ fight-or-flight mode లో ఉంచి, ఆందోళనల్లో ముంచెత్తిందో, దాని వల్ల తన గ్రేడ్స్ ఎలా పడిపోయి చివరకి 2.1 GPA కి చేరుకున్నాయో చెప్తున్నప్పుడు బాధనిపించక మానదు. చిట్టచివరకి అమ్మనీ, మారుతున్న నాన్నలనీ వదిలేసి , అప్పటికే తాతయ్యని వదిలేసిన నాన్నమ్మ ఇంట్లో ఉన్న ఒక మూడేళ్ల కాలంలో మొదటిసారిగా మనశ్శాంతి ఎలా ఫీల్ అయ్యాడో, ప్రతీ రోజూ స్కూల్ అయ్యాక ఒకే ఇంటికి రాగలగడం, ఒకే మనిషిని చూడగలగటం అన్న అతి చిన్న చేంజెస్, తనకి డబ్బు లేకపోయినా ఆ relative stability వల్లా, help చేసిన ఒకరిద్దరు మంచి టీచర్స్ వల్లా తన గ్రేడ్స్ ఇంప్రూవ్ చేసుకొని, రీజనబుల్ SAT స్కోర్ తెచ్చుకొని, లోకల్ ఒహయో స్టేట్ యూనివర్సిటీ కి ఎలిజిబిలిటీ తెచ్చుకోగలిగాను అని చెప్తున్నప్పుడు, శభాష్ అనాలనిపిస్తుంది. </div><div><br /> కానీ అమ్మమ్మతో కూర్చుని కాలేజ్ అప్లికేషన్ ఫామ్స్, ఫైనాన్షియల్ అసిస్టెన్స్ ఫామ్స్, ఈ ఫామ్, ఆ ఫామ్ అంటూ చిర్రెత్తించే పేపర్ వర్క్ అంతా ఫిల్ చేయాల్సి వచ్చినప్పుడు, నాకూ అమ్మమ్మకీ అసలదొక చిట్టడవి లాగా ఎంత కాంప్లికేటెడ్ గా అనిపించిందో అని తను చెప్తున్నప్పుడు, ఆ ఇగ్నొరెన్స్ లెవెల్స్ మనల్ని భయపెట్టక మానవు. </div><div><br /></div><div>ఆరవ తరగతి వరకీ ఎలక్ట్రిసిటీ, ఇండోర్ ప్లంబింగ్, సరైన మంచినీళ్ళ బావి, ఇంట్లో నేల మీద కనీసం బండరాళ్లు కూడా లేని, బస్ సౌకర్యం అసలే లేని, రోడ్ కనెక్టివిటీ కూడా సరిగ్గా లేని ఊళ్లో పెరిగిన నాకు ఇలాంటి ఇగ్నోరెన్సే ఉండేది. </div><div><br /> కాలేజ్ కి వెళ్లాలి అని అతను సీరియస్ గా ఆలోచిస్తున్నప్పుడు, ఆ కోర్స్ లోడ్ లో ఉండే కష్టం, తప్పనిసరిగా డెడ్ లైన్స్ మీట్ అవ్వాల్సిన అవసరం, ఆ కాంప్లెక్సిటీ, అండ్ అన్నిటికన్నా ముఖ్యంగా మీదపడబోయే బోల్డంత అప్పు, ఇవన్నీ తల్చుకొని, ఇవి నా వల్ల కావు అనుకొని అతను మనసు మార్చుకొని ఆగిపోయినప్పుడు, ఇంటర్మీడియట్ అయ్యాక ఇంజనీరింగ్ లో సీట్ వచ్చినా కూడా సంవత్సరానికి ఐదువేల రూపాయల ఫీజ్, ఆపై లివింగ్ కర్చులూ కట్టే స్థోమత మనకి లేదని మా నాన్నా, నేను ఒస్మానియా యూనివర్సిటీ కాంపస్ లోంచి సీట్ వదిలేసి ఊరికి వెళ్లిపోయిన రోజున మా అమ్మ కళ్ళు గుర్తొచ్చి, భారంగా అయిపోయింది నా మనసు. </div><div><br /> అప్పుడప్పుడే వికస్తిస్తున్న అతని వ్యక్తిత్వం, స్వంత ఆలోచనతో తను కాలేజ్ కి కాకుండా మెరైన్స్ లోకి వెళ్ళాలని తను నిర్ణయించుకున్నాక, మెరైన్స్ లో జాయిన్ అవుతే అప్పుడే ఇంకా విస్తరిస్తున్న ఇరాక్ వార్ లోకి మనవడు వెళ్ళక తప్పని పరిస్థితి వస్తుందని గ్రహించిన అమ్మమ్మ ఎంతగా వ్యతిరేకించిందో, అయినా బలమైన సంకల్పంతో తను ముందుకెళ్లిపోయిన వైనం, వెళ్లిపోయాక మెరైన్ లైఫ్ లో ఉండే క్రమశిక్షణా, ఆ కామ్రేడరీ లో దొరికిన మంచి అడ్వైస్, ట్రెయినింగ్ లో భాగంగా బలపడ్డ శారీరక ధృఢత్వం, పెంపొందించుకున్న నాయకత్వ లక్షణాలూ, ఇరాక్ వార్ లోకి వెళ్లాక అనుకోకుండా మీదపడ్డ ఒక ఆపర్చ్యునిటీ వల్ల ప్రెస్, కెమెరాల ముందూ, పెద్ద లీడర్స్ ముందు తనని తను హాండిల్ చేసుకొని తన జాబ్ నిర్వర్తించిన తీరూ, అన్నిటికన్నా ముఖ్యంగా అదే వార్ లో భాగంగా యుద్దంతో చితికిపోయిన ఇరాక్ గ్రామాల్లో చిధ్రమయిపోయిన పిల్లలని దగ్గిరగా చూసినప్పుడు, తన బాల్యం ఎంత దుర్భరంగా గడిచినప్పటికీ ప్రపంచంలో ఎన్నో దేశాల్తో ఎన్నో కోట్ల కోట్ల పిల్లలతో పోలిస్తే 'నేను ఎంత అదృష్టవంతుణ్ణీ" అని మొట్టమొదటిసారిగా తను ఫీలయ్యిన ఆ మూమెంట్ గుర్తుపెట్టుకొన్న కథా, అన్నిటినీ ఈ పుస్తకంలో చెప్తాడు. </div><div><br /> నాలుగు సంవత్సరాల మెరైన్ లైఫ్ తరువాత, మెంటల్ హరైజన్ బ్రెడ్త్, డెప్త్ ఇంప్రూవ్ అయిన ఒక కొత్త వ్యక్తిగా, మా జీవితాలూ, సమాజాలూ అన్నీ డెడ్ అని, బయట ఉన్న ప్రపంచం, urban elite, liberals అందరూ మమ్మల్ని అణచివేయడానికే అన్న అపనమ్మకాలతో నిండి ఉన్న అదే సమాజం లోకి ఈ కొత్త మైండ్ తో వెళుతున్నప్పుడు అసలీ సమాజంలో కష్టపడడానికి సిద్దంగా ఉంటే ఎన్ని ఆపర్చ్యునిటీస్ ఉన్నాయో తెలిసొచ్చిన వ్యక్తిగా, మొట్టమొదటిసారిగా తనకి హోప్ ఒక్కటే కాదు, i will definetly make it అన్న అంతులేని కాన్ఫిడెన్స్ తనని ఎలా నింపేసిందో చెప్తాడు. </div><div><br /> అక్కణ్ణుంచి తను ఒహయొ స్టేట్ యూనివర్సిటీ లోకి కాలేజ్ కి వెళ్లి, RI Bill ద్వారా కాలేజ్ ఫీజ్ బెనిఫిట్స్ తీసుకొని, కాలేజ్ లో చదువుకుంటూ, మెరైన్ లైఫ్ లో నేర్చుకొని వచ్చిన hardwork and descipline ని extend చేసుకొని ఒక దశలో మూడు part-time jobs simultaneous గా చేసుకుంటూ, రోజుకి కేవలం నాలుగు గంటలు మాత్రమే నిద్రపోతూ, అండర్ గ్రాడ్ Double Major తో, కేవలం ఒక సంవత్సరం, పదకొండు నెలల్లో Summa cum laude గా గ్రాడ్యుయేట్ అయినప్పుడు....... వావ్.... అనుకోకుండా ఉండలేకపోయాను. </div><div><br /> అక్కణ్ణుంచి తను Yale Law School కి ఎలా వెళ్లాడూ, ఆ మధ్యలో లోకల్ సెనేటర్ ఆఫీస్ లో పనిచేసినప్పుడు Govt. welfare schemes తన లాంటి వాళ్లకి ఎలా బెనిఫిట్ చేస్తాయి, కొన్ని సార్లు అనుకోకుండా ఎలా harm చేస్తాయి అన్నవి చెప్తాడు. ఫైనల్ గా Yale Law School కి వెళ్ళాక, తనకి మొదటిసారిగా అసలింకో ప్లానెట్ మీదకి వెళ్లినట్లుగా కల్చర్ షాక్ ఎలా తగిలిందో, Tony Blair, Laury Summers లాంటి వ్యక్తులు routine గా corridors లో ఎలా తగుల్తారో, అసలే మాత్రం pretention లేకుండా, straight-faces తో ఆ లా స్కూల్ లోని స్టూడెంట్స్ మేము మిడిల్ క్లాస్ అనీ మా అమ్మ డాక్టర్, నాన్న ఇంజనీర్ అని చెప్తూన్నప్పుడు వీళ్లు నన్ను ఆట పట్టిస్తున్నారా, లేక అబద్దం చెప్తున్నారా అని తను ఆశ్చర్యపడ్డాడో, అసలు నన్నేమనుకుంటారు వీళ్లు అని తన ఫ్యామిలీ బాక్ గ్రవుండ్ గురించి అబద్దం ఎలా చెప్పాడో, చివరకి ఆ అబద్దాలతో వల్ల కాక తన రియాలిటీ ని ఎలా యాక్సెప్ట్ చేస్తాడో, ఆ లా స్కూల్ లో ఒక written-assignment లో భాగంగా ఒక పేపర్ సబ్మిట్ చేసినప్పుడు Yale Professor అసలెకణ్ణుంచి వస్తారీ స్టేట్ యూనివర్సిటీ kids మా దగ్గిరకి , మాకు తల్నొప్పీ వీళ్ళకి రైటింగ్ స్కిల్స్ నేర్పించడం మా జాబ్ కాదు అని తను విసుక్కోవడం తనకి ఎలా బాధగలిగించిందో చెప్తాడు. </div><div><br /> అదే స్కూల్ల్ లో తెలుగమ్మాయి ఎలా పరిచయమయిందో, Yale Elite atmosphere లో ఉక్కిరి బిక్కిరవుతున్నప్పుడు , అదే Yale లో undergrad చేసి, Law కూడా చేస్తున్న ఆ అమ్మాయి తనని అడుగడుగునా ఎలా ఆదుకుందో, తోటి స్టూడెంట్ గా, ఆల్మోస్ట్ ఒక spiritual mentor గా తన మీద ఎలా ఆధారపడ్డాడో చెప్తాడు. </div><div><br /></div><div>చివరకి జాబ్ ఇంటర్వ్యూ కోసం మొదటిసారిగా ఒక expensive restaurant కి వెళ్లినప్పుడు, కట్లరీ ఎలా వాడాలో కూడా తెలీక వెనక్కెళ్లి ఉషా ని అడగాల్సి వచ్చేది అని చెప్తాడు. </div><div><br /> ఇదంతా ఒక వైపు స్టోరీ అయితే, తను ఇప్పటికీ కన్సర్వేటివ్ అని ఎక్స్ ప్లెయిన్ చేస్తూ, కాని తన వైట్ వర్కింగ్ క్లాస్ సినికల్ గా ఎంత దూరం వెళ్లిపోయిందో అని బాధపడతాడు. ఉదాహరణగా తన కమ్యూనిటీ లోంచి తను రెగ్యులర్ గా వినే మాటలూ, వచ్చే ఈమెయిల్స్ చూపిస్తాడు. </div><div><br /> 1. 32 % ఆఫ్ conservatives ఒబామా ఒక ముస్లిం అనీ, వేరే దేశం లో పుట్టాడనీ అమెరికాలో పుట్టలేదనీ, 19% we are not sure అని నమ్ముతారనీ, అంటే 51% ఒబామా కనీసం అమెరికన్ అని కశ్చితంగా నమ్మట్లేదనీ అదెంత విచారకరమో అని వాపోతాడు. </div><div><br /></div><div>2. తనకొచ్చే ఈమెయిల్స్ లో , Obamacare ప్రోగ్రామ్ పేషంట్స్ బాడీల్లోకి ఒక మైక్రోచిప్ ని ఇన్సర్ట్ చేయడానికి ఉద్దేశించిన స్కీమ్ అనీ, ఇది end-times కి సంకేతమనీ, ఇదంతా బైబిల్ లో ముందే చెప్పబడిందనీ, ప్రపంచం అంతమయ్యే టైమ్స్ లో ఒక ఎలక్ట్రానిక్ డివైస్ మనిషి బాడీస్ లోకి వెళ్తుందని biblical prophecy చెప్పిందనీ ఎంతో మంది తన ఫ్రెండ్స్ నమ్ముతారని తనకి తెలిసిందని చెప్తాడు </div><div><br /></div><div>3. Newtown Sandyhook Elementary School gun shooting లో తీయబడిన 26 ప్రాణాలు, ఒబామా గవర్నమెంట్ కావాలని అరేంజ్ చేసిందనీ, తద్వారా ప్రజల ఒపీనియన్స్ ని గన్ లాబీకి against గా షేప్ చేసి, గన్స్ అన్నీ లాక్కోవడానికి చేసిన గవర్నమెంట్ కుట్ర అనీ ఈమెయిల్స్ వస్తూంటాయని చెప్తాడు </div><div><br /></div><div>4. ఒబామా మూడవసారి కూడా ప్రసిడెంట్ అవ్వడానికి తొందర్లోనే మార్షల్ లా విధించబోతున్నాడన్న రూమర్స్ తనకి రెగ్యులర్ గా తన కమ్యూనిటీ లో వినపడడం గురించీ చెప్తాడు (నిజానికి ఈ రూమర్ మా పిల్లలు కూడా స్కూల్స్ లో విన్నారు) అసలు ఇలాంటివన్నీ నిజం కాదనీ ఎన్ని న్యూస్ చానెల్స్ లో చూపించినప్పటికీ, చివరికి రిపబ్లికన్ బయాస్ తో నిండిపోయిన fox-news సైతం ఇవి నిజం కాదని చెప్పినప్పటికీ, మా వాళ్లు ఎలా నమ్మరో, మైండ్స్ ఎలా క్లోజ్ చేసేసుకుంటారో అని చెప్పినప్పుడు మాత్రం భలే విచారమనిపిస్తుంది. <br /> పొలిటికల్, పాలసీ స్టఫ్ వదిలేసినా కూడా అసలు మా వాళ్లు కష్టపడటం ఎప్పుడో మానేసారనీ, కేవలం మేం కష్టపడతాం అని ఊరికే భ్రమలతో నిండి ఉంటారనీ చెప్తాడు. ట్రేడ్ డీల్స్, ఎకానమీ ట్రబుల్స్, జార్ఝ్ బుష్ నీ, ఒబామానీ ఎంత తిట్టుకున్నా కూడా, ఈ ప్రపంచం లో ఇంకా చాలా ఆపర్చ్యునిటీస్ ఉన్నాయనీ, సోమరిపోతు తనం, మోటివేషన్ లేకపోవటం, అవిచ్చే elderly figures bad behavior లో ఎంగేజ్ అయి ఉండటం, cynical views, drug addiction, chasing girls లాంటి పిచ్చి బిహేవియర్స్ వదిలేసి హైస్కూల్ పాస్ అయ్యి ముందుకి వెళ్లడం మీద ఫోకస్ చేస్తే, జీవితాలు మరీ ఇంత దరిద్రంగా ఉండవనీ వాపోతాడు. ఫ్యాక్టరీలూ, మిల్స్, ఎంప్లాయమెంట్ ఆపర్చునిటీసే ఎన్ని వచ్చినా రాకపోయినా, అంత కన్నా ముందు మన attitudes కూడా shift అవ్వాలని చెప్పడానికి ప్రయత్నిస్తాడు. </div><div><br /> చివరగా తన పెళ్లయ్యాకనో, అయ్యే ముందో ఒకసారి ఆ తెలుగమ్మాయి (ఉషా) ఇంటికి వెళ్లినప్పుడు, అక్కడి కల్చర్ లో అమ్మా నాన్నా, ఒకరి వెనకాల ఒకరు బాడ్ గా మాట్లాడుకోకపోవటం, ముఖ్యంగా వదినా ఆడపడుచులూ పదిముందు ముందే అరుచుకుంటూ పోట్లాడుకోకపోవటం, ఫ్యామిలీ లో అసలెవ్వరూ కుటుంబాన్ని వదిలేసి పారిపోయిన వాళ్లు లేకపోవటం, bad words routine గా వినపడకపోవటం, అన్నింటికన్నా ముఖ్యంగా Ivy League లో undergrad and grad-school కి వెళ్లగలిగిన కూతుళ్లని వాళ్ల నాన్న, 'No, they are not smart, they just work hard' అని అనగలగడం ఇవన్నీ తనకి ఎలాంటి కల్చర్ షాక్ ని ఇచ్చాయో చెప్పినప్పుడు మురిపంగా నవ్వుకోకుండా ఉండలేం. </div><div><br /></div><div>PS1. ఈ పుస్తకం ఒక పర్సనల్ స్టోరీ. కాని వైట్ అమెరికా, ముఖ్యంగా వైట్ వర్కింగ్ క్లాస్ అమెరికా ఎలా డిసింగ్రేట్ అయ్యి, చక్రాలూడిపోయి కూలిపోతోందో facts, statistics తో సోషల్ కామెంటరీ చూడాలీ అనుకుంటే I would recommend Charles Murray's 'Coming Apart'. అది కొన్నాను కానీ ఇంకా పూర్తిగా చదవలేదు నేను. ఫస్ట్ టూ చాప్టర్స్ అయ్యాయి. Murray goes after numbers one after another after another after another to the point of becoming tedious :) </div><div><br /></div><div>PS2: అలాగే అసలు original american idea ఒక class hierarchy లేని సొసైటీ ని క్రియేట్ చేసుకోవాలనీ, ఒకప్పుడు ఆ సొసైటీ ఉండిందని అందంగా నమ్మేవాళ్లకోసం Award winning LSU Professor Nancy Isenberg , అసలు నాలుగు వందల సంవత్సరాల అమెరికన్ క్లాస్ చరిత్ర వివరిస్తూ రాసిన పుస్తకం White Trash. I have the book but it looks so dry for me to dive into it. But I guess it gives a good understanding of various factors involved and they shaped the class system.</div><div><br /></div><div>Now, that the story is over, a few questions:</div><div><br /></div><div> ఓ అందమైన కథా, ఒక నాలుగు ప్రశ్నలన్నాను కదా. ప్రస్తుతానికి genuine economic anxiety లోకీ, పెరుగుతున్న health-insurance premiums create చేసిన helpless mindset లోకీ, raw-anger లోకీ, pure-despair లోకీ, racial-resentment లోకి, subtle-sexist attitudes లోకి tap చేయగలిగి barely electoral college గెలుపయితే వచ్చింది కానీ, manufacturing jobs ఎలా తెప్పిద్దామని? trade-deals re-negotiate చేసి కొన్నింటిని తెప్పించినా అసలు వందల వేల కొద్దీ ఒకప్పటీలా ఫ్యాక్టరీ జాబ్స్ ఎక్కడివి, అవెప్పుడో పోయాయి కదా? చైనా లో ఐపాడ్ చేసే foxconn ఫ్యాక్టరీయే చైనా labor-expensesమా వాళ్ల కాదు, మేం రోబోట్స్ పెట్టబోతున్నాం అని అనౌన్స్ చేస్తూంటేనూ? ఒకవైపు టాక్స్ కట్స్, మరో వైపు ఒక ట్రిలియన్ డాలర్ infrastructure తో వచ్చే డెఫిసిట్స్ ని ఎలా మానేజ్ చేద్దామని? అసలు బడ్జెట్ బాలన్స్ బిల్ క్లింటన్ చేసాక దాని ఊసెత్తరెవ్వరూ ఎందుకని? అంటే ఇలాగే ఖర్చు పెట్టేసి , టెంపరరీ sugar rise లాగా construction jobs create చేసి , longrun లో ఎలాగూ two-terms కన్నా గెలవలేం, deficit management అంతా next government నెత్తిన వేయటం ఎంత irresponsible? సరే అవన్నీ ఎలాగోలా economy grow అయ్యి, deficits పెద్ద matter మాటర్ అవ్వవు అనుకుందాం కాసేపు, కానీ 'నేను హైస్కూల్ కన్నా ఎక్కువ చదువుకోను, ఇంట్లో మూడు, నాలుగు ఫాదర్ ఫిగర్స్ తో, అప్పుడప్పుడూ చిలక్కొట్టుళ్లతో, డ్రగ్స్ తో గడుపుతూ, నేను ఎక్కడికీ వెళ్లనూ, ఇక్కడే ఉంటాను ఇదే ఊరి దగ్గర్లోకి నాకు ఫ్యాక్టరీ రావాలి, హైస్కూల్ డిప్లొమాతో ఉద్యోగం రావాలీ, కనీసం సర్వీస్ సెక్టర్స్ లో జాబ్ దొరికే ఆపర్చ్యునిటీస్ ఉన్న అర్బన్ ఏరియాల్లోకి నేను వెళ్లను' అని కూర్చుంటే ఎంత కాలమిలా? ఎవరు ఎవర్ని మోసం చేసుకుంటున్నారు, చేస్తున్నారు? ఒకవేళ మంచి మాన్యూఫక్చరింగ్ జాబ్స్ వచ్చాయనే అనుకుందాం.. ఈ జాబ్స్ అన్నీ $13 - $18 or max $20 per hour pay చేసే జాబ్స్. వాటితో నీ జనరేషన్ నీ, నీ ఫ్యూచర్ జనరేషన్ నీ ఎంతకాలం, ఎంత దూరం తీసుకెళ్దాం అనీ? కనీసం బెర్నీ ఒక్కడూ అసలు సొల్యూషన్ గురించి మాట్లాడాడు. సరే, ఆ సొల్యూషన్స్ కి డబ్బులెక్కణ్ణుంచి వస్తాయి అని డిబేట్ చేసుకోవచ్చు, ఆయన సోషలిస్ట్ అని మీదపడి రక్కొచ్చు కానీ కనీసం ఇంటలెక్చువల్ గా ఆయన, దీనికి సరైన solution మీరు కాలేజ్ కి వెళ్ళడం, అది వెళ్లడానికి నేను ఫ్రీ స్టేట్ కాలేజ్ చేస్తాను అనిమొత్తుకున్నాడు. Atleast I respect him, although he is too far left for me . కాలేజ్ ఫ్రీగా చేయలేం మనమిప్పుడు, కానీ జాబ్స్ అన్నింటిని వెనక్కి తేలేము ఎందుకంటే ఆటోమేషన్ అనేది అన్నింటినీ మింగేస్తోంది, సో ఆ ఆటోమేషన్ స్కిల్స్ కోసం కంప్యూటర్ ప్రోగ్రామింగో, లేక రోబోటిక్స్ స్కిల్సో, లేక వొకోషన్ స్కిల్సో ఇప్పించే కమ్యూనిటీ కాలేజెస్ ని ఫ్రీగా చేద్దాం అని కనీసం ఒబామా మొత్తుకున్నాడు. ఈ సొల్యూషన్స్ కి అయ్యే ఖర్చు గురించి అగ్రీ అవ్వచ్చు, డిసగ్రీ అవ్వచ్చు, కాంప్రమైజ్ అవ్వచ్చూ, ఏమైనా చేయొచ్చ్చు కానీ, at least they are talking about sensible path . మోసం చేయట్లేదు, మీ జీవితాలు బాగు పడాలీ అంటే చదువూ, స్కిల్స్స్ ఇంపార్టెంట్ అని చెప్తున్నారు. raw anger మంటల్ని క్రియేట్ చేసి వాటిలో నెయ్యి పోయకుండా. </div><div><br /></div><div>ఇదంతా ఒకవైపయితే, అసలు అన్నింటికన్నా ముఖ్యమయిన విషయం కల్చరల్ ఆటిట్యూడ్స్ గురించి ఏ పొలిటీషియన్, ఏ లీడర్ మాట్లాడడెందుకని? ఇట్లా ఓ ఫ్యామిలీ లేకుండా, రెస్పాన్సిబుల్ ఫాదర్స్ లేకుండా, డ్రగ్స్ ట్రై చేస్తూ, ఎడ్యుకేషన్ లేకుండా ఉండే కల్చర్, డేంజరస్ పాథ్ అనీ, ఎన్ని స్కిల్స్ నేర్చుకున్నా, ఎన్ని ఫ్యాక్టరీలు తెచ్చినా ఇదొక సూసైడల్ ట్రెండ్ అనీ, ముందుగా మీ మనసులూ, మీ బాటలూ మార్చుకోవాలనీ ఎవ్వరూ పెదవి విప్పరేం పెద్ద పెద్ద ప్లాట్ఫామ్స్ మీద? పైగా ఇమ్మిగ్రంట్స్ బూచి ఒకటి. </div><div>ఈ tax-cuts ఇవన్నీ so-called elites గా పిలవబడే, immigrants గా ఈ దేశానికొచ్చిన నాలాంటి వాళ్లకి హెల్ప్ చేసేవే తప్ప , ఈ వర్కింగ్ క్లాస్ కి హెల్ప్ చేసేవి కావని ఎందుకు ఎక్కదు. </div><div><br /></div><div>అసలు ఈ దేశంలో 70% కి కాలేజ్ డిగ్రీ లేదు. హైస్కూల్ తో ఆపినంత కాలం high-skilled immigrants ని మీరు ఆపలేరనీ, అసలు వాళ్ళతో పోటీ పడలేరనీ, అసలు మీరే రెడ్ కార్పెట్ వేసి మరీ వాళ్ళని పిలవాల్సి వుంటుందనీ, అలా పిలిస్తే వచ్చిన వాళ్ళే ఇపుడున్న immigrants అని, వాళ్ల hardworking attitudes తో మీరిలా ఉన్నంత కాలం మీ జీవితమంతా తలక్రిందులుగా తపస్సు చేసినా వాళ్ల దరిదాపుల్లోకి కూడా రాలేరనీ, వీళ్లకెవరు చెప్తారు? </div><div><br /></div><div>అసలు western-civilization ఇంత పైకెళ్లడానికి తోడ్పడ్డ కారణాల్లో protestant work-ethic అని గర్వంగా మనందరం కాస్తో, కూస్తో అంగీకరించే కారణం కదా , ఆ work-ethic ఈ immigrants నరనరానా జీర్ణించుకుపోయిందనీ, ఆ పిల్లల అస్థిత్వం లో అది భాగమని వీళ్ళకి ఏ పొలీటీషియన్, ఏ సోషల్ లీడర్ చెప్తాడు?</div><div><br /></div><div> ఈ రోజుకీ అమెరికాలో కొన్ని వేల ఉద్యోగాలు భర్తీ చేయడానికి సరైన పీపుల్ దొరకట్లేదనీ వీళ్ళనెవరు నమ్మించగలరు? పరిస్థితి బాగు పడాలంటే there are two sides that need to improve. Economy growth and the resulting jobs growth ఒక వైపయితే, Cultural attitudes, Cultural practices మారాల్సిన అవసరం ఇంకో వైపు. ఐ యామ్ సారీ రెండో దాంట్లో నాకు hope కనపడట్లేదు. I hope someone breaks that news to the working class. . సింపుల్ స్టాటిస్టిక్ ఏంటంటే, ఇదే అమెరికాలో 1960స్ లో, white upper class లో మారేజ్ రేట్ 94%, white working class లో 84%, ఈ రోజున అదే upper class లో 80-85%, working-class లో 47%. </div><div><br /></div><div>అదొక్కటీ చాలు, ఇంక ఎక్కువగా చెప్పక్కర్లేదు. Yes, Scandinavian countries have managed decent stable societies without high marriage rates, but they take parenting seriously, and there are many social systems that act as real safety nets, all of them are loathed by the right-wing in this country. Sigh. (డిస్క్లమయిర్: నేను సెంటర్-రైట్ పర్సన్ ని, ఫార్ లెఫ్ట్ వింగ్ నా కప్ ఆఫ్ టీ కాదు) </div><div> <br /> <br /> <br /> <br /> <img src="https://scontent.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/15171071_329088487477390_6223527320813970588_n.jpg?oh=e02fc16cb57e7689552d56480aa7118b&oe=58B43818" /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <img src="https://scontent.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/15232113_329088180810754_5634921661140135136_n.jpg?oh=28521873bc2319a8011ab2753be077f1&oe=58BCDCFD" /> <br /> <br />
</div></div>Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-44546457478152536142016-08-30T03:33:00.002-05:002016-08-30T03:48:45.481-05:00Mundane Normalcy of the EVIL<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvcB4WEq_ZsrSXPdc5bZfl2jS2-4t45nWnsEWCIdr9raVegZLrXimFyGKmiyE0-f6AR-IwlzxFZ7CXtLLoP8U6ldRmzDESgxE8-L19wEiwQJnPxNKkQzKpU3pGHKvO3UQZm88XHoPNBzw/s1600/Pope+Francis+at+Auschwitz.jpeg"><img border="0" height="425" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvcB4WEq_ZsrSXPdc5bZfl2jS2-4t45nWnsEWCIdr9raVegZLrXimFyGKmiyE0-f6AR-IwlzxFZ7CXtLLoP8U6ldRmzDESgxE8-L19wEiwQJnPxNKkQzKpU3pGHKvO3UQZm88XHoPNBzw/s640/Pope+Francis+at+Auschwitz.jpeg" width="640" /></a><br /><br /><br /><div>
<div style="text-align: justify;">
There are times and events which we witness that freeze us with stunning disbelief. Usually they are either extraordinary feats of courage in the face of insurmountable obstacles of fate or they are incogitable acts of cruelty committed on humanity. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
However, when I toured Auschwitz, what really made me suffocated was neither the fact that 1.1 million people were killed and burned to ashes at the very place where I was standing and walking, nor the stomach-sickening visible artifacts of tons of human hair, thousands of shoes, countless pictures of hopeless eyes that pierced me right through my heart and swept me off my feet, nor was the massive industrial scale of operations (similar to how we build cars in assembly lines today) were built with a primary motive of ethnic cleansing</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
What really distressed me was the normalcy at which the EVIL has pervaded across and percolated down in so many individual humans to the levels where acts of showering Zyklon-B down on masses to their gruesome deaths, burning mountains of human flesh, physically torturing hapless broken souls have become daily mundane routines in those years, that it was boring in some ways to the people involved on both sides of unprecedented genocide operation in human history. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Reading memoirs and diary entries of Rudolph Hoess the commander of Auschwitz camp, Adolf Eichmann the architect of entire Holocaust operation, Heinrich Himmler the head of SS reveal that they took this killing as a regular every day job, just like we go to work during day and spend time with families in evenings and weekends. Rudolph Hoess who at times oversaw 12,000 deaths a day in those crematoriums comes across as a nice father, teaching right values to his kids. Himmler on the other hand would call his wife and daughter every day. Parties, massages and sometimes cultural activities in after hours and early hours are similarities that we can find in any normal life outside of these camps across any time period and any society. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
The daily routineness was not limited to administrators who built and administered the Inferno on earth , but it can be seen in daily lives of victims too. We can see hints of them in holocaust survivors’ Eli Weisel's ‘The Night’, Victor Frankl's ‘Mans search of Meaning’ and various interviews of others who walked out alive. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Everybody in SS went around as if it is his or her daily job, executing the orders passed from above, not stopping for any brief moment and pondering on what were they doing or what was being done. After all these are Germans, I wondered loud. They are supposed to be cultured people, not primitive society's savages! More than how could they do this, the unfathomable thing was the ordinariness in the atmosphere or habitualness of people involved in those make-shift death-towns. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
In fact that is what Eichmann, a man who held operational responsibility of holocaust claimed during his trial in Jerusalem. It was reported that ‘man displayed neither guilt for his actions nor hatred for those trying him, claiming he bore no responsibility because he was simply "doing his job". He asserted that he did his duty, he obeyed the law’. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
What a travesty?! </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
“Banality of the Evil” – the most famous phrase we all know was written by philosopher and political theorist Hannah Arendt for New Yorker magazine after watching Eichmann’s trial. She basically concluded that Eichmann has built and organized the massive industrial operation of holocaust, not because he hated Jews, not because he had malice in his heart, not because he was antisemitic, not because he was a psychopath. He did it because it suited his careerist, ambitious reasons, conforming to the order, obediently executing them with no ideological passion. All reasons which we can find in most of our career lives in varying degrees today. (For those who are interested: Watch the movie “Hannah Arendt” on Netflix) </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
The banality of the times was in the air, not just among SS officers, but also among prisoners. At the very same time the black fumes with an odor of human flesh pouring out of crematoriums joining clouds in the cruel sky that is watching the atrocities silently, there were regular life activities occurring among prisoners under the very same blue umbrella. Cultural, religious activities may have been rare but they did take place. Frankl writes that they tried to find humor whenever they can as a get away under extreme conditions of work. Other prisoners recalled playing football on Sundays. Ron Jones who played as goalkeeper, wrote the book called ‘The Auschwitz goalkeeper”. He says “Football was a brief summer time respite from suffering, as throughout the games smoke would rise ominously from the chimneys. We were frightened that we would be next”. In the same breath he also says “There was the humiliation and the lack of food but on the whole life wasn’t too bad. The Germans, contrary to what a lot of people think, were pretty good to us on the whole.” </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
(It is probably worth mentioning here that a few Nazis cannot command vast masses of Jews, hence they assigned some Jewish prisoners as Kapos with few extra privileges than regular prisoners, to supervise Jewish labors and act as confidants of SS. It is widely reported that Kapos were frequently more brutal towards their brethern than Nazis, with the intention of impressing SS men)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
The words ‘Life wasn’t too bad’ were intriguing for me. We all know that human mind is unique and has far-reaching flexibility that it can adapt to any circumstances, but describing Auschwitz life as ‘not bad’ was the least I expected to hear especially from the oppressed.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
You see, it wasn’t that bad.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
It isn’t that bad for him, except when it is his turn to walk into gas chamber and become victim of the institutionalized evil. I don’t blame him. After all, life has it’s own ways to find means to continue to live until it cannot. Life drives the encompassing body, mind and soul into many unimaginable paths, twists and turns with the sole purpose of survival. Nothing else, and no one else matter. So everyone falls in order, become conformists and a new practice gets established. A new routine emerges, and everything from there is banal again. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
But it made me think. Yes, it wasn’t that bad for slaves. Yes it wasn’t that bad for oppressed castes in India. Yes it wasn’t that bad for women for eons in every society. Yes it wasn’t that bad for minorities living under majorities scornful tolerance. Yes it isn’t that bad for girls of FGM victims. Yes it isn’t that bad for non-binary humans. Yes it isn’t that bad for systematically oppressed sections across the planet. We can fill reams of papers with this list, extending to count even microaggressions in our everyday lives. And the list will reach each one of us in the end. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
I wondered how much of banality was I part of evil practices in my times, both as an imperceptive aggressor and as an unequal, ill-treated individual in certain microcosms of my own society. No wonder I can recall the later easier than the former. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
As I think of that, the normalcy that is associated with every bad thing with every practice in every society since hunter-gatherers to the current day digital communities living in hyperbole is troubling. Some traditions, methods, systems ranging from repugnant social practices to sinful, immoral, evil ways seem to be peculating into humans with utmost ease that they seem mundane from within. There seems to be some banality to them that is escaping the purview of collective moral compass. When we collectively lose the trajectory offered by that compass, too often the result seems to be the twirling and turning of our societies gyrating towards an ungraceful and abrupt fall in front of a mirror. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
And the selfie in that mirror looks EVIL. I have seen that in various artifacts and relics as I said in the beginning. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPEsxh8Dfzmm4giDBtMxel19URH45yqa8eN4u9jnHzdY3i35FENF_hcUEwNG4DOZ-M3KvbVMKDF_12jV7q1n1edeIsgjSfsIvpbhKKssVYbzL4nyxCr8HRTZL6u5jVrlwurs2-ZjBwTLM/s1600/pope-auschwitz.jpg"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPEsxh8Dfzmm4giDBtMxel19URH45yqa8eN4u9jnHzdY3i35FENF_hcUEwNG4DOZ-M3KvbVMKDF_12jV7q1n1edeIsgjSfsIvpbhKKssVYbzL4nyxCr8HRTZL6u5jVrlwurs2-ZjBwTLM/s640/pope-auschwitz.jpg" width="640" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
</div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-19240687019859070982016-08-14T09:37:00.000-05:002016-08-14T09:38:35.736-05:00In search of current world order roots<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpjUTztWYbmD5IK0bfM9Y57h8fbUUVItUN2TLtC-X-Y4lB_hWdnrO8ijREuWUw_39r9URNFK6HP8P3UKHgi74KIRIBc1ZQXKlWxm4WBbGXzUa4mNdsyRKC6TRnaeqf-ZcmDz7EgMQAe_w/s1600/From+treaty+of+versailles+To+fall+of+berlin+wall.jpg"><img border="0" height="175" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpjUTztWYbmD5IK0bfM9Y57h8fbUUVItUN2TLtC-X-Y4lB_hWdnrO8ijREuWUw_39r9URNFK6HP8P3UKHgi74KIRIBc1ZQXKlWxm4WBbGXzUa4mNdsyRKC6TRnaeqf-ZcmDz7EgMQAe_w/s640/From+treaty+of+versailles+To+fall+of+berlin+wall.jpg" width="640" /></a><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Picking a vacation/tour place(s) is always a bit of work by itself. I generally try to follow a theme if I can. For ex: going to places like a) early republics with some democratic elements or b) to be in the cradle of renaissance or c) tracing the reformation etc., </div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
This time I wanted to follow the path of events which gave us the current world order, an order that has resulted in almost 70 years of relative peace and prosperity across Europe and around the world. The alliances, treaties, institutions, agreements and pacts that were put in after the second world war WWII have given us the new world-order, in other words new-rules. In general it is safe to say that the world has adhered to this order and played by these rules, at least until recent past. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Like most of the people living today, I am one of the biggest benefactors of this world-order. I wanted to learn more of the roots, which gave rise to this order. More importantly I wanted my children to understand that the world-corridors through which they pass every day, and systems they engage with and participate in cannot be taken for granted, moreover they weren't here since beginning of time. This order, as much as sound and sturdy it looks from outside, it has been relatively new and seemingly fragile these days. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Well, let’s face it. An ignorant septuagenarian born soon after the end of WWII, who now wants to be the premiere of the pinnacle of western liberal democracies, is threatening that order with his know-nothing crusade of anti-intellectualism. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Hopefully the populace will send him into political oblivion. We will wait and watch. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
I digress. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Any attempt to understand the current world order and it's institutions like United Nations, IMF, World Bank, treaties like NATO, systems like Bretton Woods which introduced Gold-Exchange-Standard, agreements like GATT, WTO takes us to the Second World War. We all know that the seeds of WWII were sown at the end of First World War in Treaty of Versailles. With that in mind and with many calendar limitations and hurdles, I have finalized the plan and I set out to follow a path touching down at important places along the way. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
We began with Poland. Few countries on planet suffered as much as Poland did. It was crushed between Germany from west, and Russia from east during WWII and thereafter. This is the country which was robbed of its place and name from the map before WWI. A country which was bulldozed by giant powers of Europe/Eurasia with ease more than once. It is a country where the helpless side of humanity has witnessed its EVIL side, to a degree that is inconceivable to an individual mind even by standards of savages (read Auschwitz). And yes, this is also a country where an ideal town Nowa Huta was built by Soviet Union as a model town of communist ideology. This is also a place where USSR has refused to permit even a single church, a decree against which a local bishop has vehemently fought against by placing the cross in its place, every time it was removed by authorities, who eventually rose to be the leader of catholic church as Pope John Paul II . This is a place where Solidarity Movement among workers started. A movement in the end challenged the mighty soviet empire with the help of church, inspiring others along the way, leading to the collapse of Iron Curtain. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
I had to see all of it and show all of that to kids. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
As part of this trip, we have visited THE city of 20th century aka Berlin. I cannot think of any other city like Berlin in the entire world. It was the epicenter of WWII and a front line during Cold War. Younger people say 9/11 changed the world in profound ways. May be so, but for my generation, and a few more before and after mine, there is no other year like 1989. It was a year unparalleled in modern history. Those six months in 1989 not only shook the world, but also put every nation and every citizen of this world on a new path, into a new paradigm. The period 1989-1991 has changed this world in so many ways and so much so that, Frank Fukuyama wrote 'The end of History and the Last Man' in those days of euphoria, arguing in essence that history of both world-wars and the result of struggle between two opposing ideologies has finally proven that the destiny of all societies has arrived and it is called 'capitalist liberal democracy'. (We now know how premature conclusion it was! No wonder Fukuyama is ridiculed relentlessly even to this date. Hindsight is 20/20 always!). </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
I vividly remember 1991. It was the year in which USSR collapsed. I still remember the split-second intense pain that I felt in disbelief, as if a great revered figure was hurt, when I read in Telugu newspapers in my rural village that Lenin statues were being dragged in streets and people were hitting those statues with their shoes. Some even spat on him, I read. I could not fathom it. How in the world any human, let alone residents of the so-called paradise on earth, can treat a great man Lenin like how it was described in those papers? I had a totally different mindset back then. I grew up in south, learning about world through the writings that were slanted left. I was never a radical by any definition, but I could see the point in the argument from an intellect perspective. Not because I was in the so-called lower-middle-class strata of society or more aptly put higher-poor-class, but because of compelling moral case that I found in those writings of various op-eds. The heck, even learning real physics had to come from "Nithya jeevitam lo bhoutika sastram" (నిత్యజీవితం లో భౌతిక శాస్త్రం) by soviet author Yarkov :) </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ultimately when Berlin wall fell down, I did not know that in few more years, I would be working for a German company which not only participated in demolition of wall with its cemented carbide tools, but also would proudly display the small relics of that wall in show-cases across their plush front-offices around the world, and I would be walking past daily and looking at them with wonder, pondering about the unseen walls behind which my early formative years were shaping up. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nothing would take me back to myself and to the world that has left long ago for good, as much as standing at Berlin Wall or in Tiananmen Square (that I am yet to visit). To me it would be a sort of an emotional closure of the past, to give that one final wave off to a world that has promised the manifestation of humanity's best ideals but never came close to fulfilling them, cursed by humanity's own worst practices. As much aching as it can be, and as much dramatic as it sounds, how melancholic and exhilarating, both at the same time would it be to play the real life Shakespearean's Hamlet standing on Berliner Mauer, contemplating to take that one final step to put both feet on West side forever? </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
What else would be content enough, to exactly stand in a place where at once, the young man from 1989 dug down his both feet staring down the column of tanks in that square near Forbidden city? The image of that “tank-man” from an arguably the most powerful picture of 20th century was etched on to my mind and into my heart for an eternity. I would stand upside down to shake his hand, even if it is an imaginary one, as the fate of him remains a mystery to-date. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
This trip also took me to Paris and London. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Oh London! Dear London!! Where would I begin and where would I end? May be I can start with couple of hours that we spent inside House of Commons watching Article 50 of Brexit being debated! </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
London, my London! It would take a long time, so I stop here for now.</div>
</div>
</div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-41552977207732950992015-01-04T13:11:00.000-06:002015-01-08T10:41:14.245-06:00ప్రాణరహితజన్మలో పాలరాయి<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="tG QF" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #404040; font-family: Roboto, arial, sans-serif; font-size: 12.7272720336914px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 16.5454540252686px; orphans: auto; position: absolute; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; width: 0px; word-spacing: 0px;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
చిన్నప్పుడెప్పుడో కథ చదువుకున్నాం గుర్తుందా?<br />
<br />
యమధర్మరాజు తన కోసం భూమ్మీదకొచ్చినప్పుడు తప్పించుకునేందుకై, ఒక ప్రఖ్యాత నైపుణ్యుడైన శిల్పి తనలాంటి ఏడు విగ్రహాలని తయారు చేసి వాటి మధ్యలో తనూ ఒక శిలలా నించున్నాడనీ, వాటిని చూసిన యముడికి అందులో ఎవరు సజీవమైన మనిషో, ఏది నిర్జీవమైన శిలయో గుర్తుపట్టలేక నీరుగారిపోయాడనీ, పరాజితుడై పోలేక చిట్టచివరకి ఒక ఉపాయం తట్టి అతిశయాలంకారలతో శిల్పిని పొగిడి ఔరా ఈ శిల్పి ఎవరని ఆశ్చర్యపోతే, పొగడ్తలు తలకెక్కిన శిల్పి , అది నేనే అని ముందుకొచ్చి నించున్నాడనీ తద్వారా తనకి యమపాశం వాత పడిందనీ. <br />
<br />
నీతి మనందరకీ తెలిసిందే. పొగడ్తలకి గుండెపొంగని, కొండొకచో మెదడు వాయని మనిషి ఉండడని.<br />
<br />
అయితే ఇదే కథ దీనికి వ్యతిరేకంగా జరిగి ఉంటే?<br />
<br />
పొగడ్తలకి శిల్పి లొంగిపోకుండా, యమధర్మరాజే ఆ శిల్పకళ కి దాసోహమయి ఉంటే?!! <br />
<br />
<div style="text-align: center;">
***</div>
<br />
“జీవకళ ఉట్టిపడుతోంది”, <br />
“జీవం తొణికసలాడుతోంది”<br />
<br />
గొప్ప కళాకారుల సృష్టి గురించి ఇలాంటి పోలికలూ, పొగడ్తలూ అక్కడక్కడా, అప్పుడప్పుడూ వింటూంటాం .<br />
<br />
ఒక అద్భుత సౌందర్యవంతమైన విగ్రహాన్ని చెక్కి, అది జీవకళ ఉట్టిపడేలా తయారు చేసే పనితనం గొప్పదే. అదో గొప్ప లోకమే. కానీ ఈ లోకంలో శిల్పి చేతిలో ముడిసరుకు రాయి మాత్రమే. అహర్నిశలూ అభ్యాసం ద్వారా సాధించిన నైపుణ్యంతో చెక్కిన ఆ ముడిసరుకుకి జీవకళ అబ్బుతుంది. <br />
<br />
Stone takes a lively form here.<br />
<br />
కానీ ఆ లోకాన్ని దాటి వెళ్తే కొన్ని ఊర్ధ్వలోకాలుంటాయి. అందులో దీనికి వ్యతిరేకంగా జరుగుతుంది.<br />
<br />
ఆ లోకాల్లో బ్రహ్మ ఉంటాడు. ఆయన చేతిలో ఉండే ముడిసరుకు ‘లైఫ్’. దాంతో ఏం చేసినా సజీవమైన సృష్టే జరుగుతుంది. లైవ్లీ, లవ్లీ లకి అవతలి లోకం అది. లైఫ్ సర్వాంతర్యామి అయిన లోకం.<br />
<br />
Life manifests into many forms here.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
***</div>
<br />
కథ లో ఏమయింది ఇంతకీ?<br />
<br />
ముందు శిల్పి తెలివితేటలకి ముచ్చటనొందిన యముడు, ఆ పై ఆ శిల్పకళానైపుణ్యం తనని స్థిరచిత్తువుని చేసిన క్షణాలు గుర్తుతెచ్చుకున్నాడు.<br />
<br />
మహిషం దిగి ఆ శిల్పాల ముందు నిలపడి మరోసారి గమనిస్తూ, దీర్ఘంగా ఆలోచనలో పడ్డాడు. గుండెలో అనాదిగా దాగున్న చిన్న బుడగ ని తాకి ఏదో కదిలిస్తోందోన్న విషయం యముడికి తెలుస్తోంది. అది హఠాత్తున పగిలిపోయి ఆ ఖాళీ, హృదయం లో సన్నటి బాధకి కేంద్రమవుతోందని అనుభవంలోకొస్తోంది. <br />
<br />
మరో నిమిషం అక్కడే తచ్చాడి, వాహానారోధితుడై బ్రహ్మపురికేగాడు.<br />
<br />
తనదగ్గిరకొచ్చిన యముణ్ణి చూసి, బ్రహ్మ భయాశ్చర్యానికి లోనయినా తేరుకొని యముని వంక అనుమానంగా చూసాడు. అలనాడు యముడికిచ్చిన వరం గుర్తొచ్చింది. యమపాశానికి తిరుగు లేదనీ, ఒకసారి ప్రయోగించాక విఫలమవదనీ తనిచ్చిన మాట గుర్తొచ్చింది. రాకూడని చోటకి యముడెందుకు వచ్చాడా అని సాలోచనగా చూసాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
ఆతృత తో వచ్చిన యముడు, ఆలస్యం చేయకుండా తన విన్నపాన్ని మొదలుపెట్టాడు. <br />
<br />
“కమలసంభవా, కర్తవ్యబద్దంగా నిరంతర భూలోక ప్రయాణీకున్నయిన నాకు, ఎన్నడూ నీ ముంగిటకి రావలసిన అవసరం కలగలేదు. కనుక నీ సృష్టి ఎలా జరుగుతుందో నాకు తెలియదు. నిరూప, నిర్గుణ, నిర్యాద్యంత లోకాల్లో కాలం లేని శూన్యం లోంచి, మానవ రూపాన్ని సృష్టించి, ప్రాణాన్ని పోసి, తనకి కాలాన్ని ఆరంభం చేసి భూమ్మీదకి పంపే నీ సృష్టి ప్రక్రియని నేనెప్పుడూ గాంచలేదు. <br />
<br />
నేను అంతిమధర్మ అమలుకర్తననీ, పక్షపాత,రాగద్వేషాలకతీత బాధ్యతలు కలవాణ్ణనీ, కించిత్తు కర్తవ్యలోపమైనా సరే, సమస్తలోక సమతుల్యతని దెబ్బతీస్తుందన్న సత్యభారంతో, యుగాలుగా నిర్వికారంగా నా పాశంతో ప్రాణాన్నాపి, నీ మానవుణ్ణి నిర్జీవిని చేస్తూ వస్తూన్న నేను, మొదటిసారిగా సృష్టి ఎలా జరుగుతుందో చూసాను . జీవం బయటకి రావటం తెలిసిన నేను, జీవకళ రాయి లోపలకి ఎలా వెళ్తుందో చూసాను. చివరి తాకిడి పిదప ఉలి పక్కన పెట్టిన శిల్పి, కళ్ళారా తన సృష్టిని చూసి కళ్ళూ, హృదయం నింపుకోవడం చూసాను. <br />
<br />
ఓ చతుర్ముఖా, యుగాంతమెరుగని నేను, మానవులకి వారి అంతిమగమ్యం గా సుపరిచతమయ్యాను. అనంతంగా, వినాశ ధర్మ బాధ్యతల్ని నిర్వర్తిస్తూ మానవులకి దుఖాన్నిస్తున్న నాకు, ఒక్కసారి నా ఈ స్థానంలోంచి , నీ స్థానంలోకి రావాలనుంది. అనంత ప్రాణికోటి మృత్యానంతర శూన్యాన్ని మనుషుల మీదకి వంతులవారీగా పంచుతూ పోయే నేను, ఆ నిరంతర నిర్వికారపు స్థితి స్థానంలో, నీ సృజన క్రియ మాధుర్యాన్నీ, కొత్తసృష్టిని కలిగించటంలో జనించే అమృతానందాన్ని ఒక్కసారయినా అనుభవించాలనుంది అబ్జజా”, అన్నాడు.<br />
<br />
అది విన్న వాణీవిభుడు ఆశ్చర్యపోయాడు. అంతం ఆది అవాలనుకుంటోందా? ప్రళయకాల సంకేతమేమీ కాదు కదా ఇది? అని ఆలోచించాడు. యుగాలుగా జరుగుతోన్న మానవలోక సంపర్కం మానవీయ రాగద్వేషాల వైపు యముణ్ణి నెడుతోందనీ, దుఖకారకుణ్ణన్న స్పృహ యముణ్ణి ప్రభావితం చేస్తోందనీ, తను మానవదుఖశాపగ్రస్తుడవుతున్నాడనీ బ్రహ్మ గ్రహించాడు. వృత్తాకారంలో మృత్యుప్రాణాలొకదానివెంట మరొకటి నిరంతరంగా పరిభ్రమిస్తూ ఏర్పరిచే సమతూకం లోంచి తను సడలిపోతే జరిగే ప్రమాదం బ్రహ్మ ముందు కదలాడింది. యమధర్మరాజు కోరికని కొద్దికాలం కోసమయినా తీర్చి, తనలో ఉత్తేజాన్నినింపి, తిరిగి కర్తవ్యమార్గంలో పెట్టాల్సిన భాద్యత తనమీద ఉందని అనుకున్నాడు.<br />
<br />
చిన్నగా నవ్వి, “ఓ సూర్యపుత్రా, సమసమాజ సమానత్వం అంటూ ఆర్తి పడే మానవజాతికి అంతిమ సమానత్వాన్ని అందించే భాద్యతని నిర్వర్తిస్తున్న ఏకైక దేవదేవుడివి, నీవిలా దిగాలు పడటం భావ్యమా?! అయినప్పటికినీ నీ కోరిక సమంజసమే అన్న భావన కలుగుతోంది. ఈ క్షణమే నిన్ను నా స్థానంలో కూర్చోపెడుతున్నాను. <br />
<br />
నీలో సంవేదనని పరాకాష్టకి చేర్చి, ఈ కోరికని ఉధ్బవించేలా చేసిన శిల్పిని చూడాలన్న ఉత్సుకత నాలో మొదలయింది. నా సృష్టి చేసిన సృష్టి, నిన్ను మరో సృష్టి చేయడానికి ప్రేరేపించిందా?! భళా! వెనువెంటనే భూగ్రహవాసానికి వెళ్తాను” <br />
<br />
అని మానవమరణానంతర ధర్మకర్తని, తాత్కాలికంగా మానవజన్మారంభపు సృష్టికర్తగా చేసి, బ్రహ్మ మానవావతరం ధరించి భూమ్మీదికొచ్చాడు.<br />
<br />
యముణ్ని కదిలించిన శిల్పినీ, తన నైపుణ్యాన్నీ , తన సృష్టినే తలదన్నేట్లున్న ఆ శిల్పాల్నీ చూసి అవాక్కయ్యాడు, అసూయ చెందాడు, కించిత్తు స్వీయావమానభారాన్ననుభవించాడు.<br />
<br />
ఔరా, నా చేతుల్లోంచి జారిన మనిషి, చివరకి నా స్థానాన్నే జార్చేసాడే!. సాక్షాత్తూ బ్రహ్మని అయిన నేను, తలచుకుంటే ఈ శిల్పి శిల్పకళని దిగదుడిచేలా, రాబోయే అనంత కాలంలో అనేకసార్లు రాబోయే యముడు అబ్బురంతో ఆనందపడేలా, మరింకో సారి మరే ఇతర మానవుడి శిల్పకళకీ మైమరపు చెంది కర్తవ్యం మరవకుండా ఉండేలా, అంతే కాదు సమస్త దైవలోకం సైతం అచ్చెరువొంది వారి వారి విశ్రాంత వేళల ధరణీవిహార సందర్శనా స్థలం లా, మానవ లోకం మలుపు తిరిగేలా సృష్టించటం నాకు చిటికెలో పని కదూ !</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
అని తలంచిన పద్మోద్భభవుడు, రాతిని చేతుల్లోకి తీసుకోని రెండు చేతులతో మర్ధించి, మైనం లా చేసి, చేతివేళ్లతో చెట్టువేరుల్నిరప్పించి, అందులోంచి ఆకుల్ని పుట్టించి, ఆకుల్లో కాండాల్నీ , అందులోంచి లతల్నీ, ఆ లతలు అల్లుకున్న మానవ దేహంలో నాడీ మండలాల్ని సృష్టించి, దాని చుట్టూ ఉన్న వంపుల్లో మాంసాన్ని కూర్చి, కళ్ళల్లో భావావేశాల్నీ, చెక్కిట కన్నీటి చుక్కల్నీ అలవోకగా అమర్చి, "అపోలో అండ్ డాఫ్నే" యే కాక, మరెన్నో సజీవ రూపాల శిల్పకళతో ఆ ఆదిశిల్పి మానవలోక మనోలోకాన్ని నిబిడాశ్చర్యంతో స్థంభింపచేసాడు.<br />
<br />
మానవ రూపంలో ఉన్న ఆ బ్రహ్మనే , ఆ లోకం బర్నీని అని పిలుచుకుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
కానీ, అమరత్వమెరుగని నేలపైనున్న లలాటలిఖితుడికి ఆ విష్ణుమాయ తప్పలేదు. సృష్టికార్యతృప్తిఫలాల్ని యమధర్మరాజు కి అందించాలనుకొని, తన లోకాన్నీ, స్థలకాలాంతారస్థానాన్నీ త్యాగం చేసొచ్చి మానవాకారాన్ని ధరించిన విధాత కి, అనివార్యమయిన మానవజన్మ దు:ఖం ఎదురయింది.<br />
<br />
జన్మనిచ్చానే కానీ, ప్రాణమివ్వలేకపోయానే అని కుమిలిపోయిన బ్రహ్మ దు:ఖం తో, సమస్త మానవజాతి ఏకమయింది.</div>
<div style="text-align: center;">
*** </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
Below: Rape of Persephone by Bernini </div>
<div style="text-align: justify;">
(Pictures taken from Google Images)</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjY2yCaOef_inpR4FPLzIHBjTcqpPlo7I0ikfQvtMeCqIbG9bZZ_Lm0Rdn4UxJ1NW1Dc8zuSj2ocA8537OmxFiFnB3lNNjs_MblP7R0jEKxzoHdVT0Y06oDQUkcB2WZovS8RsNC5ccJ6Ts/s1600/the-rape-of-persephone+by+bernini+(1).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjY2yCaOef_inpR4FPLzIHBjTcqpPlo7I0ikfQvtMeCqIbG9bZZ_Lm0Rdn4UxJ1NW1Dc8zuSj2ocA8537OmxFiFnB3lNNjs_MblP7R0jEKxzoHdVT0Y06oDQUkcB2WZovS8RsNC5ccJ6Ts/s1600/the-rape-of-persephone+by+bernini+(1).jpg" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGpPc6pg9BCeZFc-Z7J6SdnS6NzHMwNum8sOkLYoKIpV5zu2vpHOd3CLWyq6fRQertKwAXPFDvR2yTgjWmlPEFqfYpF6yCfRGOZCN7Lsb6ASUamlRvJ_ajPtnvbGIOVNmNjhuzQqo7iJs/s1600/the-rape-of-persephone+2+(1).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGpPc6pg9BCeZFc-Z7J6SdnS6NzHMwNum8sOkLYoKIpV5zu2vpHOd3CLWyq6fRQertKwAXPFDvR2yTgjWmlPEFqfYpF6yCfRGOZCN7Lsb6ASUamlRvJ_ajPtnvbGIOVNmNjhuzQqo7iJs/s1600/the-rape-of-persephone+2+(1).jpg" height="640" width="363" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
</div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-23340330450429922012015-01-03T16:49:00.000-06:002015-01-08T10:41:14.241-06:00Art of Storytelling in Art<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
ఒక కథ చెప్పాలనుకున్నారనుకోండి, ఎలా చెప్తాం?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
అనగనగా అని మొదలుపెట్టి అంచెలంచెలుగా ముందుకెళ్లొచ్చు, లేదంటే అప్పుడేమయిందంటే అని చెప్పి, అలా ఎందుకయిందో చెప్పడానికి వెనక్కెళ్లొచ్చు. అదీ కాదంటే అక్కడక్కడా చెపుతూ టీజ్ చేస్తూ ఒక మేజ్ లోకి తీసుకొచ్చి తననే మొత్తం దారినీ, తద్వారా కథలోని పాత్రలతో ఎంపథీనీ వెతుక్కోమని పాఠకుణ్ణి వదిలేయచ్చు.ఇలా ఇంకా చాలా రకాలుగా చెప్పొచ్చు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వరస సరే,మరి కథ చెప్పే పద్దతీ, టోన్? వీటికసలు అంతే లేదు..</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
బాగా వర్షం పడ్డాక పుట్టుకొచ్చి కొండగోడలకంటుకుని ఘాట్ రోడ్ పక్క న వడివడిగా పారుతున్న కాలవలా చెప్పొచ్చు, లేదంటే చూరునుంచి గోడనానుకొని శబ్ధం లేకుండా నిరంతరంగా జారుతూ చాపంతా తడిపే సన్నటి ధారలా చెప్పొచ్చు. అదీ కాదంటే పందిరి మీదున్న ఆకు చివర నుంచి ఒకదాని వెంట కాసింతసేపాగి మరొక చుక్క జారిపడే వైనంలా చెప్పొచ్చు,అవే కాదు, సిగ్నల్ దగ్గర కార్ ఆగి ఉన్నప్పుడు, వెనక నుంచి వెళ్లి ఇంకో కార్ తో అమాంతం గుద్దేసిన కుదుపుతో చెప్పొచ్చు, పెళ్ళింటి గుమ్మంలోఅమ్మాయి అత్తరు చల్లుతున్నట్లుగా చెప్పొచ్చు, చీకట్లో బొంత మీద వెచ్చగా దుప్పటి కప్పుకొని రెడీ అయ్యాక, ఆహ్లాదంగా మొదలెట్టి ఆంజనేయస్వామీ ఎప్పుడు తెల్లారుతుందా అనిపించి వణికించేలా చెప్పొచ్చు, . ఇలా ఎన్నో రకాలుగా చెప్పొచ్చు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ సామెతేదో చెప్పినట్లుగా, బ్రెయిడ్స్, బాంగ్స్, బాబ్స్, అప్-డూస్, ఫ్రెంచ్-ట్విస్ట్స్,ప్లెయిట్స్ ఇవన్నీ వేసుకోగలగాలంటే హెయిర్ ఉండాలి కదా ముందు. అలాగే మూలమలుపుల తో మాజిక్స్ నీ, చెప్పే గొంతు ఎత్తొంపులతో శ్రోతల గొంతుల్ని పట్టేయటాన్నీ ,ఎలిఫెంట్ ట్రాప్ లతో పాఠకుల్ని పైకిరాలేని గోతుల్లోకి దించడాన్నీ, క్వీన్స్ గాంబిట్స్ తో ఉక్కిరిబిక్కిరి చేయడాన్నీ చేయగలగాలంటే మన దగ్గిర అక్షరాలో, మాటలో అనేబేసిక్ టూల్స్ ఉన్నాయి కాబట్టి ఏవో అవస్థలు పడొచ్చు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మరి అవి లేని రోజున, లేక అవి వద్దనుకున్నప్పుడో, అదీ కాక అసలువేరేలా చెప్పాలనుకున్నప్పుడు కథలు ఎలా చెప్పారు ?ఈ రోజున ఉన్న ఆడియో, వీడియో, ఆల్ఫబెట్స్, వాయిస్ రికార్డర్స్, సింథసైజర్స్ లాంటి పనిముట్లు లేని రోజున కథలెలా చెప్పారు?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అది సరే, ఇంతకీ అసలు కథ ఎందుకు చెప్పాలి అనిపిస్తుంది మనుషులకి?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఐ డోంట్ నో..</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ భూమ్మీద మనిషితో పాటే కథ పుట్టింది అనుకుంటాన్నేను.. హ్యుమన్స్ ఎలిమెంటల్ లెవల్ లో స్టోరీ-టెల్లర్స్ అనిపిస్తుంది నాకు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వి లవ్ స్టోరీస్. వి ఇమాజిన్ దెమ్, వి క్రియేట్ దెమ్, వి లివ్ దెమ్, వి సీ దెమ్, వి లైక్ టు టెల్ స్టోరీస్. అసలు వి ఆర్ బార్న్ టు టెల్ స్టోరీస్ ఏమో కూడా!! అందుకే ఆ అర్జ్ వస్తుందేమో.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఐ డైగ్రెస్.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
కథ చెప్పటం ఒక ఆర్ట్. ఆ ఆర్ట్ ఎన్నో రూపాల్లో, రకాల్లో ఈ రోజున మన ముందుంది</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
సరే అక్షరాలలో, మాటలలో చెప్పే ఆర్ట్ గురించి కాక, కుంచెతోనో, ఉలితోనో చెప్పే ఆర్ట్ర్ట్ చరిత్రని మనమోసారిక్లుప్తంగా చూద్దాం. అన్నిటినీ కాకపోయినా, కనీసం కొన్నిటినయినా. ఇది అకడమిక్ ఆర్టికల్ కాదు కాబట్టి, ఆర్ట్ హిస్టరీ లోంచి కేవలం అక్కడక్కడా ముఖ్యమైనవి మాత్రమే తీసుకొచ్చి ఎక్స్ ప్లెయిన్ చేయడానికి ప్రయత్నం జరిగిందని మనవి (A polite way of saying "I did Copy & Paste")</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అందులోకి వెళ్లేముందు అసలు నేనీ సోది చెప్పటం ఎందుకు మొదలెట్టానో చెప్పాలి కదా :) ఆ మధ్య రోమ్ లో నాలుగు రోజులున్నప్పుడు నాకు ఒక మనిషి తగిలాడు. ఆయన నాకో మూడు, నాలుగు కథలు చెప్పాడు. మన పురాణాల్లాగే గ్రీకు, రోమన్ల, క్రిస్టియన్ల కథలవి.. నాకంతకుముందు తెలిసీ తెలీని కథలు . కానీ నేనప్పుడు కథ వినలా, ఆ తరువాతెప్పుడో ఎక్కింది కథ. ఆయన కూడా కథ కోసం కథ చెప్పలా. అందరికీ తెలిసిన కథే కదా మళ్లీ చెప్పడం ఎందుకు ప్రత్యేకంగా! ప్రత్యేకంగా చెప్పగలిగితే తప్ప? ఎలాగూ పూర్తిగా చెప్పే అవకాశం లేదాయనకి, ఒకే ఒక్క దృశ్యంతో చెప్పాలి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇంతకీ ఏమయిందంటే...</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇల్లొదిలాకా 18-19 గంటల పాటూ ఏ కునుకూ తీయక రోమ్ లో దిగి, స్నానపానాదులు ముగించుకొని కాథలిక్ చర్చ్ అత్యున్నతపీఠాధిపతిని దర్శించుకొన్నాక , ఇంట్లోంచి బయల్దేరే వారం రోజుల ముందే ఫోన్ చేసి రిజర్వ్ చేసుకొని పెట్టుకున్న టైం స్లాట్ కి ఒక భవంతికి వెళ్లి, ప్రయాణబడలికావస్థలోఉన్న వళ్ళూ, కళ్ళతో యధాలాపంగా నడుస్తూ తలని మూడొందలరవై డిగ్రీలలోనే తిప్పటమే కాక, మధ్యమధ్యలో నడవటం ఆపేసి తల నిట్టనిలువునా పైకెత్తి శరీరాన్ని కూడా మూడొందలరవై డిగ్రీలు తిప్పి సీలింగ్స్ నిండా నిండిన క్లాసిసిజం నాటి పెయింటింగ్స్ ని చూస్తూ పోతూ ఓ కొత్త హాల్ లోకి అడుగు పెట్టగానే, వేల సంవత్సరాల క్రితం నాటి కథని నాలుగువందల సంవత్సరాల క్రితం ఫ్రీజ్ చేసిన ఒక దృశ్యం మమ్మల్ని ఫ్రీజ్ చేసింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
నిట్టనిలువుటాశ్చర్యాన్ని కలిగించి, నా కంటి పాపల్ని పెద్దవి చేసి, కండరాలేవిటినో తమ పని చేయటం మానిపించేసి నోరు తెరిపించి, , నడక మరిపించిన ఆ శిల్పకళ గురించి రెండు మాటలు చెప్పుకుందామని వస్తే, ఆ ముక్కలకి ముందున్న ఇంకో రెండు ముక్కలు చెప్పకుండా ఉండడం సబబు కాదనిపించింది. సరే అని అక్కణ్ణుంచి మొదలెడదాం అనుకుంటే, ఇంకాస్త ముందుకెళ్లక తప్పలేదు. అలా కాస్త కాస్త ముందుకు జరుగుతున్నప్పుడు అసలు ఆ దారి మొదటి నుంచి తీసుకు రావాలి కదా, లేదంటే ఇదో మైలురాయనీ, మలుపనీ, మజిలీ అని ఎలా తెలుస్తుంది అనిపించింది. కాని అంత పొడుగైన దారిని చూపించాలంటే ఎంత వేగంగా వెళ్లినా నేల మీద ప్రయాణం అయితే ఎప్పటికీ పూర్తవదు కాబట్టి, ఒక హెలికాప్టర్ లో పైకి లేచి , అంత పైనుంచి చూస్తే కాని మొత్తం దారి అంతా ఒకేసారి కనిపించదని అనిపించి, ముందు ఈ సుదీర్ఘమయిన సుత్తి.</div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggikhCL25htU902H51ofWpIt2t_DhY78Q3TLWy2Fyem1DaD8Z4XoyGHzpFBpG9GVLIvWQyelf413qIl__gY-NF_jPWRaVu-_zxljcUFlSlqHXTOKz1huKnXl4UCPbs_GXN2G0uJjY7FR0/s1600/1+Venus-de-Laussel-vue-generale-noir.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both;">
</div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgI1svGGJSymgM_PlZaomNt3F8vwwO40C7Rsl4RIsk-jUTOa8dh-6bsumR6vXz6TseBpxKKiTkg9OVL6xYs9IBWWuS1jQD4THmdzhQoMUbRtk2DyTMoxMs0mMfq-0lRu7wQvCVaJwIjReo/s1600/1+Cave+Painting+of+a+dun+horse+Lascaux+17000+BC.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a>తను బతుకుతున్న ప్రపంచానికి ఆర్ట్ రూపాన్నివ్వటం నాగరిక మానవుడి చరిత్ర ప్రారంభానికి ముందే గూహల్లో ఉన్న నరజాతే మొదలెట్టింది. ఆ కేవ్ పెయింటింగ్స్ లోనే సెల్ఫీలు గీయటమో, కనపడ్డ తోటి ప్రాణిరాశుల రూపాలని ముద్రించటమో, లేక ఊహారూపాలైనచిత్రాల్నో దైవాల్నో గీయటమో, జంతువుల దంతాల మీద చెక్కటమో చేసారు. ఇప్పటివరకీ లభించిన ఆర్కియాలజీ జ్ణానం ప్రకారం 15,000 - 18,000 సంవత్సరాల క్రితం గీయబడిన Lascaux, Chauvet గూహల్లో(France) అప్పటి తెగలు జంతువులని ఎక్కువగానూ, సహజత్వానికి దగ్గర గానూ, మనుషులని తక్కువగానే కాక వారిని ఒక సంకేతచిత్రంగా మాత్రమే పెయింట్ చేసారని గమనించవచ్చు. ప్రధానంగా సంచారతెగలుగా జీవించే కాలంలోని ఈ మనుషులు గుహల్లో ఆగినప్పుడు వివిధ ప్రదేశాల్లోని ఆర్ట్ శైలీ, వాటిల్లో చిత్రించిన దృశ్యాలూ సారూప్యతతో ఉండడం కూడా గమనించవచ్చు. </div>
<div style="text-align: justify;">
Venus-de-Laussel లో పదిహేడున్నర అడుగుల ఎత్తున లైమ్ స్టోన్ వాల్ కి చెక్కిన స్త్రీ రూపానికర్ధం తెలియకపోయినా మనుషులకి సెల్ఫీలంటే మోజు ఈ రోజుది కాదని మాత్రం తెలుస్తుంది</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgI1svGGJSymgM_PlZaomNt3F8vwwO40C7Rsl4RIsk-jUTOa8dh-6bsumR6vXz6TseBpxKKiTkg9OVL6xYs9IBWWuS1jQD4THmdzhQoMUbRtk2DyTMoxMs0mMfq-0lRu7wQvCVaJwIjReo/s1600/1+Cave+Painting+of+a+dun+horse+Lascaux+17000+BC.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgI1svGGJSymgM_PlZaomNt3F8vwwO40C7Rsl4RIsk-jUTOa8dh-6bsumR6vXz6TseBpxKKiTkg9OVL6xYs9IBWWuS1jQD4THmdzhQoMUbRtk2DyTMoxMs0mMfq-0lRu7wQvCVaJwIjReo/s1600/1+Cave+Painting+of+a+dun+horse+Lascaux+17000+BC.jpg" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDit7gBx0UQYO1yJ8w4G77OLSbI001nB5lY2sudh3GY11nTQD35fcuSfrzvenh4mQdvQH0r1J6tqRnkOfVrrvh-jI53m71CtPmxtyMpZ5NzmuQGI1oCSUbE1MmQoR7nN90FoguZt3_Mvs/s1600/1+Chauvet+Cave.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="135" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDit7gBx0UQYO1yJ8w4G77OLSbI001nB5lY2sudh3GY11nTQD35fcuSfrzvenh4mQdvQH0r1J6tqRnkOfVrrvh-jI53m71CtPmxtyMpZ5NzmuQGI1oCSUbE1MmQoR7nN90FoguZt3_Mvs/s1600/1+Chauvet+Cave.jpg" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOhYbkbv_vaYEdUxLuyv50zo_IX7G5mduPLccxyFefmK6Vb-wtKFpsPeGtB_D7z_S7WJL67DwFo-SXhyG0mho4YF4Aa9_DuoKBYm1lrg_PautJjsCPpE3KJOyRo7cOz8KJrOUZSjP3hfc/s1600/1+LascauxBullPanorama.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="371" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOhYbkbv_vaYEdUxLuyv50zo_IX7G5mduPLccxyFefmK6Vb-wtKFpsPeGtB_D7z_S7WJL67DwFo-SXhyG0mho4YF4Aa9_DuoKBYm1lrg_PautJjsCPpE3KJOyRo7cOz8KJrOUZSjP3hfc/s1600/1+LascauxBullPanorama.jpg" width="640" /></a></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggikhCL25htU902H51ofWpIt2t_DhY78Q3TLWy2Fyem1DaD8Z4XoyGHzpFBpG9GVLIvWQyelf413qIl__gY-NF_jPWRaVu-_zxljcUFlSlqHXTOKz1huKnXl4UCPbs_GXN2G0uJjY7FR0/s1600/1+Venus-de-Laussel-vue-generale-noir.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggikhCL25htU902H51ofWpIt2t_DhY78Q3TLWy2Fyem1DaD8Z4XoyGHzpFBpG9GVLIvWQyelf413qIl__gY-NF_jPWRaVu-_zxljcUFlSlqHXTOKz1huKnXl4UCPbs_GXN2G0uJjY7FR0/s1600/1+Venus-de-Laussel-vue-generale-noir.jpg" width="144" /></a></div>
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: center;">
***<br />
<br /></div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
రాతి యుగపు మధ్యదశని దాటి మనుషులు ఒక దగ్గిర సెటిల్ అవడం మొదలెట్టి సమూహాలుగా బతకటం ప్రారంభమయిన సోఫిస్టికేటెడ్ కాలంలోకి వస్తే , అంటే షుమారుగా 2600 BC లో(4,500 ఏళ్ల క్రితం) కట్టబడిన స్టోన్ హెంజ్ కనపడుతుంది(In England) .సగటున 13 అడుగుల ఎత్తుతో, 7 అడుగుల వెడల్పుతో, మూడున్నర అడుగుల మందంతో ఉన్న రాళ్ళనీ, గరిష్టంగా 25 అడుగుల ఎత్తూ, 8 అడుగుల వెడల్పూ, 5 అడుగుల మందం ఉన్న భీకరమయిన రాళ్లని ఎక్కణ్నుంచో రవాణా చేసి నిలువుగా పెట్టాక, వాటి పైన మళ్లీ అడ్డంగా అదే సైజ్ శిలలని పెట్టి వృత్తాకారంలో నిలబెట్టిన కట్టడంలో ఏం చెప్పడానికి ప్రయత్నించారో, దేనికోసం నిర్మించారో నిర్ధిష్టంగా తెలియక ఎన్నో థియరీస్ కి ఆస్కారం ఇచ్చినా, అదొక ఆర్ట్ ఫామ్ అనయితే స్పష్టమవుతుంది.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBFV7pzSoDHec4hi5yKDH0bJ02E_Lbhj11wj_i3EXZSs6JqurLagTohiocQwxEcssIqKj0yFrFt0QHz-MubvAS3uyAYctcQqo4nmHvuWQpf9PjkHhqMEOgsACTyvSRwdJ3aUxthjZi5x8/s1600/2+Stonehenge2007_07_30.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBFV7pzSoDHec4hi5yKDH0bJ02E_Lbhj11wj_i3EXZSs6JqurLagTohiocQwxEcssIqKj0yFrFt0QHz-MubvAS3uyAYctcQqo4nmHvuWQpf9PjkHhqMEOgsACTyvSRwdJ3aUxthjZi5x8/s1600/2+Stonehenge2007_07_30.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDPsVQQQPqTBNjbi29oY08Q0b2rfIyQD7z-4sqj94pO5PiBg7UCaVUCwUjGs0IADcjt2V-22CCQgOKdOD2nneOOWuqipsusr5De1TT9i0d1BhF3Rf6To2N4lRFwX2q8ftid4mZkxYsj0Y/s1600/2+-+stonehenge.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDPsVQQQPqTBNjbi29oY08Q0b2rfIyQD7z-4sqj94pO5PiBg7UCaVUCwUjGs0IADcjt2V-22CCQgOKdOD2nneOOWuqipsusr5De1TT9i0d1BhF3Rf6To2N4lRFwX2q8ftid4mZkxYsj0Y/s1600/2+-+stonehenge.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirEhRZvuSruk0jfcqYylmrU0JsRExCsC-l50UbDdf-XHVc8E4qhIgqKUXtH1Ve1x32CaTGFQEYIm4DFFppqAbtrsZpH4GKA-i3kNtadtKrMAoz2TYt4kQTze4xDUMCI-hWw1SNKG5wbgs/s1600/2+Obama+at+stonehenge+3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirEhRZvuSruk0jfcqYylmrU0JsRExCsC-l50UbDdf-XHVc8E4qhIgqKUXtH1Ve1x32CaTGFQEYIm4DFFppqAbtrsZpH4GKA-i3kNtadtKrMAoz2TYt4kQTze4xDUMCI-hWw1SNKG5wbgs/s1600/2+Obama+at+stonehenge+3.jpg" height="112" width="200" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgX88ShAON7RjbwBCVa9Ncppftmr4ErR9O1LmN7TctAy-TQ4XIerNndyKwg89z4lNTKZPt6YKVWzzvlbrXrnKDEPA1ZjRfqNg6_FRiNVlnbCqnzE9lQ1XV0xIwcd8JMfFOBUZ7A2ZxTGmE/s1600/2+Obama+at+stonehenge+2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgX88ShAON7RjbwBCVa9Ncppftmr4ErR9O1LmN7TctAy-TQ4XIerNndyKwg89z4lNTKZPt6YKVWzzvlbrXrnKDEPA1ZjRfqNg6_FRiNVlnbCqnzE9lQ1XV0xIwcd8JMfFOBUZ7A2ZxTGmE/s1600/2+Obama+at+stonehenge+2.jpg" height="129" width="200" /></a><br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4YOOMa9hFyGqvXUN7r4EbCsurLFWpLTbI7rG1SduIuSyAWLJpuXjPE0ZGKHV5SQKTidgcyVwgyGMbfbI3u0sPJg1qhCxpyjifMO2NzarampI3BmTPKj53IgYN4-jhnBpWTMM__XojS7k/s1600/2+obama-stonehenge-1024x659.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4YOOMa9hFyGqvXUN7r4EbCsurLFWpLTbI7rG1SduIuSyAWLJpuXjPE0ZGKHV5SQKTidgcyVwgyGMbfbI3u0sPJg1qhCxpyjifMO2NzarampI3BmTPKj53IgYN4-jhnBpWTMM__XojS7k/s1600/2+obama-stonehenge-1024x659.jpg" height="128" width="200" /></a><br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjysfhjKBYOs-te5Np2cL4gx1KymNG7QUH_yOLnQjekUKwC9KwITBan08iAsDEjuUBME-pmJl-zmmGWZ3H2WI8iFUetH1j4UPOHIX9s0y_3sSj1hWCkLVyrHSXThL9KPx4NL8Xi5nGF-YM/s1600/2+Stonehenge+Obama1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjysfhjKBYOs-te5Np2cL4gx1KymNG7QUH_yOLnQjekUKwC9KwITBan08iAsDEjuUBME-pmJl-zmmGWZ3H2WI8iFUetH1j4UPOHIX9s0y_3sSj1hWCkLVyrHSXThL9KPx4NL8Xi5nGF-YM/s1600/2+Stonehenge+Obama1.jpg" height="111" width="200" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaRivjNgXvNSkHeS53Gzu9aDxrdv80cyMjVs0Mv9iHD_yHY4p8HIJ7YBzc5_6aR2c1JWQCLw0gNigXuh7N0XkuwJCD_IBa3wOVzrQISDkUrHP6jN_pOhVLLHHQGzD5LdvLDFzsSA1WCWw/s1600/2+stonehenge-3periods-ex1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaRivjNgXvNSkHeS53Gzu9aDxrdv80cyMjVs0Mv9iHD_yHY4p8HIJ7YBzc5_6aR2c1JWQCLw0gNigXuh7N0XkuwJCD_IBa3wOVzrQISDkUrHP6jN_pOhVLLHHQGzD5LdvLDFzsSA1WCWw/s1600/2+stonehenge-3periods-ex1.jpg" height="105" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXF0BlwTLW6wqUCqjSsUmq3X2oiZl7sO3UWDPpyH2nOB8yJr76cLiirz7kE7urlsA42anpx11qdCCXtxpcnST_G8gCtGOTVGWJZSCYokFW3egb5yTgMMaY8hC4LY0ct3fdjEuiY0LYH0U/s1600/2+stonehenge-above_24772_600x450.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXF0BlwTLW6wqUCqjSsUmq3X2oiZl7sO3UWDPpyH2nOB8yJr76cLiirz7kE7urlsA42anpx11qdCCXtxpcnST_G8gCtGOTVGWJZSCYokFW3egb5yTgMMaY8hC4LY0ct3fdjEuiY0LYH0U/s1600/2+stonehenge-above_24772_600x450.jpg" height="150" width="200" /></a><br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtEHcoKun3dwn0QBh208FW3USn1ZDag_HqCJPQBL_gIg8E_bhwYUJw3jvZXAXOR1rg_6Cq6XZjXTWQfw9qZIpXBGx2q6LfpBV0vxwzIN95-KmMfXP1K_Ew_k5pzvAwsuU1LNLGrxkpI1Q/s1600/2+Stonehenge_curious_aspects_00.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtEHcoKun3dwn0QBh208FW3USn1ZDag_HqCJPQBL_gIg8E_bhwYUJw3jvZXAXOR1rg_6Cq6XZjXTWQfw9qZIpXBGx2q6LfpBV0vxwzIN95-KmMfXP1K_Ew_k5pzvAwsuU1LNLGrxkpI1Q/s1600/2+Stonehenge_curious_aspects_00.jpg" height="146" width="200" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgUTCaPCg67tI9s4CbAJAV3vw1Hm_rNu-Fg-I0RFEhyHyjhMifNiuKXJrYOJdQCXq_p2xU6Sf3I_Ara2_Q20TSf_RrRtnP0ZBigLnx5hTtbl2dpSQmBlXXkzUXVpSCoQA9J6TzQEAzXEs/s1600/2-obama-stonehenge.w529.h352.2x.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgUTCaPCg67tI9s4CbAJAV3vw1Hm_rNu-Fg-I0RFEhyHyjhMifNiuKXJrYOJdQCXq_p2xU6Sf3I_Ara2_Q20TSf_RrRtnP0ZBigLnx5hTtbl2dpSQmBlXXkzUXVpSCoQA9J6TzQEAzXEs/s1600/2-obama-stonehenge.w529.h352.2x.jpg" height="132" width="200" /></a><br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
నాగరికత మొదలయిన ప్రాంతంగా చెప్పబడుతున్న Fertile of Crescent (see Guns, Germs and Steel book) ప్రాంతంలో Catayl Huyuk , Modern Iraq లాంటి ప్రాంతాల్ల్లో మనుషులు వ్యవసాయ సమాజాల్లో, స్థిరంగా ఒక చోట నివాసముండే జీవనశైలిని అలవాటు చేసుకొని, ఒక హైరార్కీ ని క్రియేట్ చేసుకొని సంఘంగా బతకటం ప్రారంభించారు. సోషల్ ఆర్డర్ అనేది సమాజంలోకి ఇంకిన దశలో ఈజిప్షియన్స్ ‘వ్రాత’ ని కనుక్కొన్నారు. Hieroglyphs లిపి అనుకున్నప్పటికీ అది ఒక ఆర్ట్ ఫామ్. రాజు నేరుగా దేవుడితో మాట్లాడతాడని నమ్మి, మంత్రులతో, విస్తారమైన సిబ్బందితో ప్రజలని పాలించిన కాలంలో ఎన్నో రకాల చిత్రాలు ఆనాటి చాలా కథల్ని చెప్పాయి. రాజుల సింహాల వేటల కథలూ, అవి రాజుల శూరత్వాన్ని చాటించిన వైనమూ, ఒకే పలకకి ఇరువైపులా యుద్దమూ, శాంతిని చెక్కిన వైనమూ ఇత్యాదివి, ఆనాటి వారి ఆలోచనా లోతుల్ని తెలియచేస్తాయి. అలాగే ఒక ఇమేజ్ ని చిత్రీకరించటం కన్నా, డిటెయిల్స్ మీద ఎక్కువ దృష్టి పెట్టి ఎలాబరేటేడ్ గా చిత్రిస్తూ కథ చెప్పే స్టోరీ-టెల్లర్స్ రావటం ఈ కాలంలోనే మొదలయింది. సుమేరియన్లు, అకేడీయన్లు, అసీరియన్లు, బాబిలోనియన్ల కాలంలో చిత్రించిన ఎన్నో ఆర్ట్ ఫామ్స్ లభించటం వల్ల, ఈ మెసపోటేమియన్ టైమ్స్ లో మనుషులు ఎలా బతికారన్నదాని గురించి మనకి ఎంతో నాలెడ్జ్ దొరికింది </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMjQL07X3A5d_PAE7oRHIB7xB69xL2QQhpBtcZhzpYuIcRhr9ofSo2SPcIaFL-QH6vUpKdCskBoI9qyQ5zG23B7CfzWgDuVdJOaCTWS-3nKqib2_A_Ituuek8TUHNrdpquwpMTZaaaH1A/s1600/3+Britishmuseumassyrianrelieftwohorsemennimrud.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMjQL07X3A5d_PAE7oRHIB7xB69xL2QQhpBtcZhzpYuIcRhr9ofSo2SPcIaFL-QH6vUpKdCskBoI9qyQ5zG23B7CfzWgDuVdJOaCTWS-3nKqib2_A_Ituuek8TUHNrdpquwpMTZaaaH1A/s1600/3+Britishmuseumassyrianrelieftwohorsemennimrud.jpg" height="138" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVN8j9G8AWSRTpy2gi8x9AglbkVyJOK_hXtpLsCo_6J58uSxD2x6UqS2S3AD1lXGa_ry7FOGrhqXR4td7xT79f3HQKGXPvKkrKUWTglPuijn9jlXOu3uueT_-REeh_Y_AS2qywmXp25Fs/s1600/3+sumerler_t.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVN8j9G8AWSRTpy2gi8x9AglbkVyJOK_hXtpLsCo_6J58uSxD2x6UqS2S3AD1lXGa_ry7FOGrhqXR4td7xT79f3HQKGXPvKkrKUWTglPuijn9jlXOu3uueT_-REeh_Y_AS2qywmXp25Fs/s1600/3+sumerler_t.jpg" height="200" width="133" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7Vy8U-osyIc-YRp0u5hdxmhWEfXkVUGBHOtSfJ6iFCQNZZaEEElGfYYq3D3UTXBNCZt9cSe_MvsnxsdKzFj16dWR6lB2RU3Cz4Pu7Nl9hf7eiBmlZmGDqMNqB-T1atNylyeRwTx80_BA/s1600/3+1024px-Britishmuseumassyrianrelieftwohorsemennimrud.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7Vy8U-osyIc-YRp0u5hdxmhWEfXkVUGBHOtSfJ6iFCQNZZaEEElGfYYq3D3UTXBNCZt9cSe_MvsnxsdKzFj16dWR6lB2RU3Cz4Pu7Nl9hf7eiBmlZmGDqMNqB-T1atNylyeRwTx80_BA/s1600/3+1024px-Britishmuseumassyrianrelieftwohorsemennimrud.jpg" height="138" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBmTmyy_MHQd4NN7zZEWISQmOK118DM0j8eeGxAWKpDYCyZ8Sk22NVBUQT7U_b6NAwXFasgf51nPpZWfFdxkBJ-qnNinGB7U152wEeYbPeOQK5ZzoMAt2RPs_lDpDgYrhsilm05flxS3s/s1600/3Nineveh_north_palace_king_hunting_lion.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBmTmyy_MHQd4NN7zZEWISQmOK118DM0j8eeGxAWKpDYCyZ8Sk22NVBUQT7U_b6NAwXFasgf51nPpZWfFdxkBJ-qnNinGB7U152wEeYbPeOQK5ZzoMAt2RPs_lDpDgYrhsilm05flxS3s/s1600/3Nineveh_north_palace_king_hunting_lion.jpg" height="135" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3Z8TIpFXkaxAu210Z8lIho1n6P3R_tHYDJzXavuvVOffmmkaU7xa9T_UYmIHOFi95XnaZaSDGgaPK1k2cFdmSKz5zsQUTWF93ElSzQStwwKAkjCRrCGiJcjcYY7t6BsLUoN7IEuPhrag/s1600/3+Victory_stele_of_Naram_Sin_9070.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3Z8TIpFXkaxAu210Z8lIho1n6P3R_tHYDJzXavuvVOffmmkaU7xa9T_UYmIHOFi95XnaZaSDGgaPK1k2cFdmSKz5zsQUTWF93ElSzQStwwKAkjCRrCGiJcjcYY7t6BsLUoN7IEuPhrag/s1600/3+Victory_stele_of_Naram_Sin_9070.jpg" height="133" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWcdJF5mgEueFEtRyAJL53lGOXtp-vYrKBuR1bqUnCYTDFTWI5LBGJfsckjrnfD83rMV7oplFPYNsDTooIk2nOQNA40rpZuJwHWVv_AZ8JFD6YZAO5eGg5QkNyO78y5RILMAlfFa06KxI/s1600/3+Egyptian+Hieroglyphs.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWcdJF5mgEueFEtRyAJL53lGOXtp-vYrKBuR1bqUnCYTDFTWI5LBGJfsckjrnfD83rMV7oplFPYNsDTooIk2nOQNA40rpZuJwHWVv_AZ8JFD6YZAO5eGg5QkNyO78y5RILMAlfFa06KxI/s1600/3+Egyptian+Hieroglyphs.jpg" height="200" width="170" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXHvysjGs-GJ5KLAypOGlOCQc5BJay4g8-bv951DUs9oIkV3q3ISDSKtTLlEnk0C4vTAKZ4Dstv4VcRDye5tuyUAusmokgc11dcz8vhncV76dvkdJWWbpT2DFY0qcZPpQ_Dg-gZ5XvZtM/s1600/3+cuneiform_660.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXHvysjGs-GJ5KLAypOGlOCQc5BJay4g8-bv951DUs9oIkV3q3ISDSKtTLlEnk0C4vTAKZ4Dstv4VcRDye5tuyUAusmokgc11dcz8vhncV76dvkdJWWbpT2DFY0qcZPpQ_Dg-gZ5XvZtM/s1600/3+cuneiform_660.jpg" height="191" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwTRqsR_FTb58a_g_KwAGi_SnDkTNhhYoloQOguWMsai5YYPN2PO0DNLQ2XKlfrgwp2-JoUJQwRTJzNeEDj7X33huEUTlcGOzY16Vp4QcpkRZ-yTeujhKJBcVgAogm4Z136rlG73ZrGLw/s1600/3+Advanced+Cuneiform.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwTRqsR_FTb58a_g_KwAGi_SnDkTNhhYoloQOguWMsai5YYPN2PO0DNLQ2XKlfrgwp2-JoUJQwRTJzNeEDj7X33huEUTlcGOzY16Vp4QcpkRZ-yTeujhKJBcVgAogm4Z136rlG73ZrGLw/s1600/3+Advanced+Cuneiform.jpg" height="132" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidAb87qRGOPCya40K9AyhGqCyUmg-T95gfK1oNcDFu3x9rwZ4U-whDV29uUB89RLe4GgTSdP0JQBFh8xNeq_b2v8CbsfHKQ5ZLlYtbw8HVC5Wh4P0vA8rgy9fClehmM3_YlBn0Xg7X8Lo/s1600/3+war+and+peace.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidAb87qRGOPCya40K9AyhGqCyUmg-T95gfK1oNcDFu3x9rwZ4U-whDV29uUB89RLe4GgTSdP0JQBFh8xNeq_b2v8CbsfHKQ5ZLlYtbw8HVC5Wh4P0vA8rgy9fClehmM3_YlBn0Xg7X8Lo/s1600/3+war+and+peace.jpg" height="186" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSMnY5B5Ns2QP_YpFXaM816HSIDle8VgSWA2sZM9ZpYqSty5fAWpKDgZg-_ImzDU4wJCIrAS4u7i7sydwsyLVUZefBki84mNZR8IF6h0BBAv90OcR2XPJfCW6-o5MDlT5gRk5fzidlcuE/s1600/3+Ishtar_Gate_at_Berlin_Museum.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSMnY5B5Ns2QP_YpFXaM816HSIDle8VgSWA2sZM9ZpYqSty5fAWpKDgZg-_ImzDU4wJCIrAS4u7i7sydwsyLVUZefBki84mNZR8IF6h0BBAv90OcR2XPJfCW6-o5MDlT5gRk5fzidlcuE/s1600/3+Ishtar_Gate_at_Berlin_Museum.jpg" height="150" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTPT8Ii6F2ccZ4CMygSoIBcCWjPem9ARZU4U41dx9eZR32vClZpbMnzIUok38c-LYq9jRmvaQf4KiZy7ik12y6pFIcROmw8uzifoxA2zKqhIJCacqriDUOlRwgytXiyCnHX0BBld-WMxk/s1600/3+Ish-tar_Gate_detail.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTPT8Ii6F2ccZ4CMygSoIBcCWjPem9ARZU4U41dx9eZR32vClZpbMnzIUok38c-LYq9jRmvaQf4KiZy7ik12y6pFIcROmw8uzifoxA2zKqhIJCacqriDUOlRwgytXiyCnHX0BBld-WMxk/s1600/3+Ish-tar_Gate_detail.jpg" height="200" width="133" /></a></div>
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAenPwytY9Uee0yVhB6xqAp9XNtOvNcgLRuvJByLP6q8ko-ywg4UL66W3J-lOKaChlCY86V_nkLp8AVUgDGDfQmaCjWtAxlp4cd-aq1S9ieGmXvsv1mjfPOKUK8tQNQU288WFAYnADC94/s1600/3+writing.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAenPwytY9Uee0yVhB6xqAp9XNtOvNcgLRuvJByLP6q8ko-ywg4UL66W3J-lOKaChlCY86V_nkLp8AVUgDGDfQmaCjWtAxlp4cd-aq1S9ieGmXvsv1mjfPOKUK8tQNQU288WFAYnADC94/s1600/3+writing.jpg" height="158" width="200" /></a><br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiV2dCMLntDte-8CVQ7qA2SlVMpxDgf65zAJBUVIe5Pvp_7BF66blrkaX4f065LLFBIZUU9RDUcGnu5X5Nuxae3FcrSmol0O0HGpSp-yVtb0n10fZy5MfqiOdjI4bV6-GoYjcocIDKt7yQ/s1600/3+war.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiV2dCMLntDte-8CVQ7qA2SlVMpxDgf65zAJBUVIe5Pvp_7BF66blrkaX4f065LLFBIZUU9RDUcGnu5X5Nuxae3FcrSmol0O0HGpSp-yVtb0n10fZy5MfqiOdjI4bV6-GoYjcocIDKt7yQ/s1600/3+war.jpg" height="109" width="200" /></a><br />
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మెసపొటేమియన్ ఆర్ట్ అంతా రాజూలూ, వారి శూరత్వం, వీరత్వం, అధికారం గురించిన కథల్ని ఎక్కువగా చెపితే, ఆ తరువాత వచ్చి ఎన్నో వందల సంవత్సరాలు నిలచిన ఈజిప్షియన్ సంస్కృతి లోని ఆర్ట్, మృత్యువూ, ఆ తరువాతి ఆఫ్టర్ - లైఫ్ వైపు ఎక్కువగా మొగ్గు చూపింది. ఈ కాలంలో కూడా థియోక్రసీయే ఎక్కువ డామినేట్ చేసింది. గాడ్-కింగ్ గా పిలవబడే ఫారోస్ కి చనిపోయిన తరువాత ఉండే లైఫ్ చాలా ముఖ్యం కాబట్టి, మృత్యువాత పడ్డాక నిర్జీవమయిన శరీరాన్ని భద్రపరచటం చాలా ముఖ్యమైంది. వారు నిర్మించిన పిరమిడ్లు, వాటిలోపల మైళ్ల కొద్దీ పొడుగున్న టన్నెల్స్ గుండా ఫారో ఆఫ్టర్-లైఫ్ లోకి ప్రయాణిస్తాడని వాళ్లు నమ్మేవాళ్లు. వ్రాత ( Hieroglyphs ) నేర్చిన సమాజం కాబట్టి, ఈజిప్షియన్ నాగరికత గురించి మనకు చాలానే తెలిసింది. ఈ కాలంలోని చిత్రకళలో రాజు, రాజాధికారం కన్నా, ఫారో డెత్ అండ్ ఆఫ్టర్ లైఫ్ గురించిన ఫోకస్ ఎక్కువగా కనపడుతుంది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9lZFYNY9LACLwRm4sP7q4oZzJNdq-35IT88LjAtoXUBVt3L6YmeOwW3ax02PJK4jfsvezgbKeRlvX7snWb6u6h1gaXqmbNUYLVr8Qr7syZxbWCMjPnpk7CWXPaKV4yelQ7ypCYse9E3Q/s1600/4+Book-of-the-dead-screensh-001.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9lZFYNY9LACLwRm4sP7q4oZzJNdq-35IT88LjAtoXUBVt3L6YmeOwW3ax02PJK4jfsvezgbKeRlvX7snWb6u6h1gaXqmbNUYLVr8Qr7syZxbWCMjPnpk7CWXPaKV4yelQ7ypCYse9E3Q/s1600/4+Book-of-the-dead-screensh-001.jpg" height="158" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ పక్కనున్న చిత్రం లో ఫారో చనిపోయాక మమ్మీలా తయారుచేసాక చేసే రిట్యువల్స్ గమనించవచ్చు. 1. ప్రీస్ట్ చనిపోయిన మనిషి నోరూ, కళ్లూ, చెవులూ మూసి తెరవడం 2. ఇద్దరు స్త్రీలు ఏడవటం 3. మమ్మీ 4. టాంబ్ మీద పెట్టబోయే పలక దాని మీద రాసిన లిపి 5. టాంబ్<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEmJ-un-DpCJj6ZTry008IUnNeFSO8ZDa7rl4yDKOUmnSSOkzKnKO3Kxp44O74zraiNmbOF-wnIFBsdipugwDqnVs_Mn5i8kF9tq6wB0Pj_iw-BVmL1aov7HSQvbateBY5sLm15McCXq4/s1600/4+Ibscha.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEmJ-un-DpCJj6ZTry008IUnNeFSO8ZDa7rl4yDKOUmnSSOkzKnKO3Kxp44O74zraiNmbOF-wnIFBsdipugwDqnVs_Mn5i8kF9tq6wB0Pj_iw-BVmL1aov7HSQvbateBY5sLm15McCXq4/s1600/4+Ibscha.jpg" height="127" width="200" /></a><br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2CLg2EyVgUMiV2lnG79BGBeE2PexUqB34Ss-j76sl77Vyq3c3TlUf0A4u4S-ryFw5kkcnlE3Il6GANJ2ns8QdBsYzhyphenhyphenIUJEsG56U1jgkEsPmxQ6NO12qnnhZuuFyLBSlUDgnbPNo6tBo/s1600/nineveh_sennacherib_palace.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2CLg2EyVgUMiV2lnG79BGBeE2PexUqB34Ss-j76sl77Vyq3c3TlUf0A4u4S-ryFw5kkcnlE3Il6GANJ2ns8QdBsYzhyphenhyphenIUJEsG56U1jgkEsPmxQ6NO12qnnhZuuFyLBSlUDgnbPNo6tBo/s1600/nineveh_sennacherib_palace.jpg" height="123" width="200" /></a><br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLx3Sgmc6ihPyl-3Y0NhaXcN-kkicfLWydjTeQAM9zjViqriA9r5HPvMsLF3NV8tR6bUmWvyXrQBCsywh8RtACq1WotuVjo4HczDz-NHWQrK6U0OdrQB-Iz1W8pemA2iZAUkfAWvRdPQc/s1600/4+book-of-the-dead-moral-judgement1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLx3Sgmc6ihPyl-3Y0NhaXcN-kkicfLWydjTeQAM9zjViqriA9r5HPvMsLF3NV8tR6bUmWvyXrQBCsywh8RtACq1WotuVjo4HczDz-NHWQrK6U0OdrQB-Iz1W8pemA2iZAUkfAWvRdPQc/s1600/4+book-of-the-dead-moral-judgement1.jpg" height="89" width="200" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgimIzqm0rk1Nmcq-tPj-PlbstbEkpDKXZW5QTAJ4wJxXOuYS_dFXYSZZzgC5DKyMZlpcIB6Mq-kodpaevkkOFWljWDcU0BWGxbV-WJurZ3qiGOxBUHhyphenhyphen0E-kdpg8S7cXvXlOsEJlI5-3s/s1600/4+egyptian+art+about+death.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgimIzqm0rk1Nmcq-tPj-PlbstbEkpDKXZW5QTAJ4wJxXOuYS_dFXYSZZzgC5DKyMZlpcIB6Mq-kodpaevkkOFWljWDcU0BWGxbV-WJurZ3qiGOxBUHhyphenhyphen0E-kdpg8S7cXvXlOsEJlI5-3s/s1600/4+egyptian+art+about+death.jpg" height="133" width="200" /></a><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYYi802q-s5AUuEGUf9mZdywsdMVcqFU1qfIezz4hiwn0vAdZPf4muURzzTajiGnjtt4b5IsjEKaYknmVN0tqEK4ENAbV7c3DSiSfmhbonfdJH_raDbuESUBvB-avjRqKSheqRqvvm4dg/s1600/4+artfirstweighingheart.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYYi802q-s5AUuEGUf9mZdywsdMVcqFU1qfIezz4hiwn0vAdZPf4muURzzTajiGnjtt4b5IsjEKaYknmVN0tqEK4ENAbV7c3DSiSfmhbonfdJH_raDbuESUBvB-avjRqKSheqRqvvm4dg/s1600/4+artfirstweighingheart.jpg" height="113" width="200" /></a><br />
<br /></div>
</div>
<br />
<span style="text-align: justify;"></span><br />
<span style="text-align: justify;"><span style="text-align: justify;"><br /></span></span>
<span style="text-align: justify;"><span style="text-align: justify;"><br /></span></span>
<span style="text-align: justify;"><span style="text-align: justify;"><br /></span></span>
<span style="text-align: justify;"><span style="text-align: justify;"><br /></span></span>
<span style="text-align: justify;"><span style="text-align: justify;"></span></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="text-align: justify;"></span></div>
<span style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOghD7tdg03j1_B1zns-4h2MXW_u87SzQffGXSjgTGukJ1Pf1UFNgENkl6_wRD2GrRn9GpPQNx-W2AGtIOKPSWok4FQY25ciO73meRtE-oT5T9QCMpRdRFtNsvwdrH4_X7MqO6Gw5upjA/s1600/4+egyptian+tombs.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOghD7tdg03j1_B1zns-4h2MXW_u87SzQffGXSjgTGukJ1Pf1UFNgENkl6_wRD2GrRn9GpPQNx-W2AGtIOKPSWok4FQY25ciO73meRtE-oT5T9QCMpRdRFtNsvwdrH4_X7MqO6Gw5upjA/s1600/4+egyptian+tombs.jpg" height="128" width="200" /></a></span><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJnXjaR7QO9CoL0LCooyE1tnTLqFsaK8GNFuQp0s1UnvnGzp7nHpEgTJIYRN16tRZsAHmo571SJmz6zChaS_ch6LyM69cPy6dsuKPyUC89fq6cZaQYtmNMwdSv6PwjGeUXtWAgv0tFhqw/s1600/4+20120215-King_Menkaura_(Mycerinus)_and_queen.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJnXjaR7QO9CoL0LCooyE1tnTLqFsaK8GNFuQp0s1UnvnGzp7nHpEgTJIYRN16tRZsAHmo571SJmz6zChaS_ch6LyM69cPy6dsuKPyUC89fq6cZaQYtmNMwdSv6PwjGeUXtWAgv0tFhqw/s1600/4+20120215-King_Menkaura_(Mycerinus)_and_queen.jpg" height="200" width="130" /></a><span style="text-align: justify;">ఎన్నో వందల ఏళ్లు సాగిన ఈజిప్షియన్ నాగరికతలోని ఆర్ట్ లో , కాలం పెద్దగా మార్పు తేలేదు.. ఆర్ట్ నిపుణులకి కనపడే చిన్న చిన్న మార్పులు తప్ప పెయింటింగ్, శిల్పకళ ఒకేరీతిన ఉంటూ వచ్చింది. శిల్పాల సైజులు మినియేచర్ సైజ్ నుంచి, లార్జర్ దాన్ లైఫ్ సైజ్ వరకీ మారినా, శైలి మాత్రం పెద్దగా మారలేదు. అధికారగణం అంతా కూర్చొనో, నించొనో, ఎప్పుడైనా ఒక కాలు ముందుకి జరిపి ఉండటమో, లేక అరుదుగా ఒక మనిషి ఇంకో మనిషిని టచ్ చేయటమో వరకీ మాత్రమే శైలి పరిమితమయింది. మొహంలో ఏ రకమయిన ఎక్స్ ప్రెషన్సూ లేని శైలి. మానవశరీరాన్ని కూడా Hieroglyphs ఆకారాల్లాగే చిత్రించారని మనం గమనించవచ్చు. ముఖ్యమయిన సమాచారాన్ని చూపించటం కోసం ఒక స్కీమాటిక్ డ్రాయింగ్స్ గీసారనీ, నాచురాలిటీకి ప్రాముఖ్యత నివ్వలేదని సుస్పష్టంగా తెలుస్తుంది. ఆర్ట్ ప్రైమరీ ఫోకస్ అంతా టూంబ్స్ మీదే కేంద్రీకరించి, ఎంతో లేబర్ ఫోర్స్ తో ఈ పెయింటింగ్స్ ని వేపించారనీ తెలుస్తుంది. ఈజిప్శియన్ నాగరికత చివరికాలంలో కింగ్ Akhenatan కాలంలో కాస్త మార్పులు తెచ్చుకొని రాణుల Busts, Portraits లలో కాస్తో, కూస్తో నాచురాలిటీ వైపు మొగ్గు చూపినా ప్రధానంగా ఇది ఒక క్రాఫ్ట్ లా మాత్రమే ప్రాక్టీస్ చేయబడిన విద్య. ఫారో, అతని</span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="text-align: justify;"></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="text-align: justify;"></span></div>
<span style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgU4fig_PSXIbZ5q3dsJnwqLWVLDckdiyBW7IUifQ1GqtnnBX1FXMXN6hJ650Myff0F_EqzxogBHxqfEt4owwZSwjCU32BQJM6UvYTlvlKJNrvSRNs6V_05hqQxKzs3kPLKixdyCWlmjEc/s1600/4+230px-Nofretete_Neues_Museum.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgU4fig_PSXIbZ5q3dsJnwqLWVLDckdiyBW7IUifQ1GqtnnBX1FXMXN6hJ650Myff0F_EqzxogBHxqfEt4owwZSwjCU32BQJM6UvYTlvlKJNrvSRNs6V_05hqQxKzs3kPLKixdyCWlmjEc/s1600/4+230px-Nofretete_Neues_Museum.jpg" height="200" width="136" /></a></span><br />
<span style="text-align: justify;">
ఆఫ్టర్-లైఫ్ జర్నీ అందులోని మనుషులూ, ఇమేజరీ ఇలాగే ఉండాలి అని స్ట్రిక్ట్ గా ఎస్టాబ్లిష్ చేయబడిన రూల్స్ కి పరిమితమయిన స్కిల్స్ తో కూడిన విద్య. మాస్ స్కేల్ లో రిపీట్ చేయబడిన ఈ ఆర్ట్ లో, ఇండివిడ్యుయల్ క్రియేటివిటీ, ఇన్నోవేషన్ కి ఉన్న స్థానం దాదాపు శూన్యం, అందుకే అన్ని వందల ఏళ్లల్లో ఆర్ట్ ఫామ్ లో పెద్ద మార్పు రాలేదు. ఎక్సలెంట్ ఆర్టిఫాక్ట్స్ ఎన్ని ఉన్నా ఇండివిడ్యుయల్ ఆర్టిస్ట్ అనే వాడింకా రాలేదీ కాలం నాటికి.</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
***</div>
<br />
అయితే ఆ తరువాత వచ్చిన గ్రీక్ కాలంలో వచ్చిన క్లాసికల్ పీరియడ్ లో ఆ పరిస్థితి మారింది. ఆర్టిస్ ఇన్వెంటివ్ గా, ఇన్నోవేటివ్ గా తయారయ్యాడు. ఇండివిడ్యుయల్, హ్యుమనిజం కి తొలి బీజాలు పడ్డాయి. గ్రీక్ విజువల్ ఆర్ట్ ని గమనిస్తే, ఈజిప్శియన్ ఆర్ట్ లో చూపించబడిన సమాజానికి, గ్రీక్ సమాజానికి వ్యత్యాసాలు కనపడతాయి. ధీరోధాత్తమైన రాజులు, తమ బలపరాక్రమాలతో, రాజ్యాల్ని మొత్తం అణచిపెట్టి పాలించే రాజుల స్థానంలో, కొన్ని సిటీ-స్టేట్స్ ల కలపోతగా ఉండి, హైలీ-క్వాలిఫైడ్ ఇండివిడ్యుయల్స్ అధికారులతో పాలింపబడిన సమాజమూ, డెమొక్రసీ తొలి ఛాయలు కనిపిస్తాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఏనిషియంట్ గ్రీక్ ఆర్ట్ లో మాస్ ప్రొడక్షన్, మాస్-ట్రెయినింగ్-ఆఫ్-స్కిల్స్ చాయలు కనిపించినప్పటికీ ఆర్ట్ కి ఉన్న పరిధి, గాడ్-కింగ్, థియోక్రసీని దాటి హైయర్ పర్పస్ వైపు , కమర్షియల్ ఆర్ట్ వైపూ, ప్యూర్లీ ప్లెషర్ పర్పస్ ఆర్ట్ వైపు ప్రయాణించడాన్ని గమనించవచ్చు. </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
గ్రీకుల కాలంలో, ఆర్కిటెక్చర్, sculpture , ఈజిప్ట్ కాలంలోని మెగా స్కేల్ (ex: pyramids) లోంచి , హ్యూమన్ మాన్యుమెంటల్(ex: parthanon) లెవల్ లోకి వచ్చింది. అలనాటి ఏథెన్స్ లో వ్యక్తివాదం వైపు పయనించిన పవనాలు ఆర్ట్ ని ప్రభావితం చేసి ఆర్ట్ రూపురేఖలని మార్చేసాయి. తరాల నించి దిగుమతి చేయబడి, కశ్చితమైన రూల్స్ తో నియంత్రించబడి సహజత్వానికి దూరంగా ఉన్న ఆర్ట్ కి కాలం చెల్లింది. వెస్టర్న్ కల్చర్ లో గ్రీక్ ఆర్ట్ విశిష్టమయిన స్థానాన్ని ఆక్రమించడం మొదలెట్టింది. నేచర్ ని అబ్జర్వ్ చేసి ఆర్ట్ లో పర్ఫెక్షన్ ని సాధించాలని, ఇంపిరికల్ కాలిక్యులేషన్స్, లెక్కల ప్రభావంతో నిర్మించిన శిల్పకళలో పర్ ఫెక్ట్ అథ్లెటిక్, హ్యుమన్ బాడీ కనిపించటం ప్రారంభమయింది. ఈజిప్షియన్ రిజిడిటీ లోంచి గ్రీకులు శిల్పకళని క్లాసిసిజం వైపు మరల్చి. అలనాటీ ఏధెన్స్ లో న్యూడ్ గా క్రీడలు ఆడే ఆచారాన్నీ, ఆటల్లోని హ్యుమన్ బాడీ మూవెమెంట్ నీ సహజత్వానికి దగ్గిరగా శిల్పాల్లో చూపించటం ప్రారంభించారు. పర్ఫెక్ట్ మేల్ న్యూడ్ బాడీ, సేక్రెడ్ గుర్తింపుని తెచ్చుకుంది. ఆర్టిస్టిక్ ఫ్రీడం ని ఉపయోగించుకోవటం, ఐడియల్ పర్ ఫెక్షన్ ప్రగతికి చిహ్నంగా భావించటం మొదలయింది. ఇండివిడ్యుయల్ ఆర్టిస్ట్ కి గుర్తింపు లభించడం మొదలయి, ఆర్ట్ కింద ఆర్టిస్ట్ పేరు సైన్ చేసే పరాకాష్ట దశకి చేరుకుంది. గ్రీక్ ఆర్ట్ నాచురిలజిమ్ నుంచి రియలిజం వైపు ప్రయాణం మొదలు పెట్టింది.<br />
<br />
పైన చెప్పిన Fertilel Crescent లో నాగరికత మొదలవచ్చు గాక, మనకి తెలిసిన వెస్టర్న్ నాగరికత , డెమొక్రసీ మూలాలు , ఫిలాసఫీ, ఆర్ట్ , ఇంటలెక్చువల్ రూట్స్ ఇవన్నీ కూడా గ్రీక్ లోని ఏథెన్స్ లోనే మొదలయ్యాయి అన్నది మనకి తెలిసిన విషయమే. అవే కాదు, వాటికి తోడు అలనాటి గ్రీకులు తమ ఆర్ట్ లో బ్యూటీ కి ఎంతో ప్రాముఖ్యత నిచ్చ్చారు. గ్రీక్ నాగరికత కి ముందున్న ఆర్ట్ బ్యూటీని, వివిధ ఆబ్జక్ట్స్ లో వెదికితే, గ్రీకులు ఆ బ్యూటీ అంతా పర్ ఫెక్ట్ హ్యూమన్ బాడీ అనే ఒక ఆకారంలో వెదికారు. గ్రీక్ ఫిలాసఫీ కాలం నాటి ప్రజల ఆకాంక్షల మేరకి ఆర్టిస్టులు ప్రకృతి నీ, ఆ ప్రకృతిలో భాగమయిన హ్యుమన్ బాడీకి ఉన్న అనాటమికల్, స్పిరిట్యువల్ డైమెన్షన్స్ ని తిరిగి సృష్టించారు. గ్రీకులు పర్ ఫెక్షన్ కోసం పడిన తాపత్రయం ఆర్ట్ లోంచి, ఆర్కిటెక్చర్ లోకి మళ్లింది,. పర్ఫెక్షన్ అనేది కేవలం ఆర్టిస్ట్ నైపుణ్యం వైపే కాక, ఐడియల్ రూల్స్ అండ్ రేషియోస్ మీదకి మళ్లింది, హ్యూమన్ బాడీ శిల్పమయినా, ఏధెన్స్ లో 70,000 ఇండివిడ్యుయల్ మార్బుల్ పార్ట్స్ తో నిర్మించబడిన పార్థనాన్ లాంటి పెద్ద మాన్యుమెంట్ అయినా ఆబ్జక్ట్ కొలతలూ, నిష్పత్తులలో పర్ఫెక్షన్ ని పాటించి బ్యూటీ ని సాధించటం మొదలయింది.<br />
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGoVQNYI5XoakLQn6gqKos4hmhs1iKXLAAjAqfTzJYa5lVTCd59fWMrTFmuh-wHRc1rOKOPWawL1SWXfR-TiT9E5eWfvqLB66riEtpqCe3iBf9EmGkFBs4WwH643l5d9O66xe5l55GvXM/s1600/5+poseidon-statue-ancient-greek-590x393.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGoVQNYI5XoakLQn6gqKos4hmhs1iKXLAAjAqfTzJYa5lVTCd59fWMrTFmuh-wHRc1rOKOPWawL1SWXfR-TiT9E5eWfvqLB66riEtpqCe3iBf9EmGkFBs4WwH643l5d9O66xe5l55GvXM/s1600/5+poseidon-statue-ancient-greek-590x393.jpg" height="133" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZoLxaXSCm7RQzQGEZ-fk0badgrdcz0nx-8JJtk_LOctKWJvZJX2vgYlUUPoKPUP1v0Q5LaHEnaDm0nAaY4zZjsfnumWh8nfFbIniXeUgywJ2xhHchLkx0Iez7a3xXx8kzd4BYNaXIir0/s1600/5+Greek011.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZoLxaXSCm7RQzQGEZ-fk0badgrdcz0nx-8JJtk_LOctKWJvZJX2vgYlUUPoKPUP1v0Q5LaHEnaDm0nAaY4zZjsfnumWh8nfFbIniXeUgywJ2xhHchLkx0Iez7a3xXx8kzd4BYNaXIir0/s1600/5+Greek011.jpg" height="200" width="150" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9ZcbNIM6xNV9uwnOgVtIKIGbumkfzE8N9F9evHg8ZH1O-brGiP1MNrXwIpo5wT_-POpUPyQzB89EsNO5xr6JxmFItY3COgD5F0KKRp0JtErYKL5ZV46jdfpFX_YIk2jp6KCEibtn-j5U/s1600/5+Doryphoros1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"></a><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9ZcbNIM6xNV9uwnOgVtIKIGbumkfzE8N9F9evHg8ZH1O-brGiP1MNrXwIpo5wT_-POpUPyQzB89EsNO5xr6JxmFItY3COgD5F0KKRp0JtErYKL5ZV46jdfpFX_YIk2jp6KCEibtn-j5U/s1600/5+Doryphoros1.jpg" height="200" width="103" /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpf_xxfYHcmeFchs5IMkOvF6lCR583z_NI4JiAkFlRf8E424xvKQonnJhG_jpOKd37l_Bwi-3mQpGfN4XykKTSF-0LNNtZ94bGwU5W0Kbnda3fQIru7oGeEq99-7H18RgK8GVp7_1pYG0/s1600/5+S21.1Kharites.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpf_xxfYHcmeFchs5IMkOvF6lCR583z_NI4JiAkFlRf8E424xvKQonnJhG_jpOKd37l_Bwi-3mQpGfN4XykKTSF-0LNNtZ94bGwU5W0Kbnda3fQIru7oGeEq99-7H18RgK8GVp7_1pYG0/s1600/5+S21.1Kharites.jpg" height="200" width="159" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj16J7jL1DWHPABvdFhVLLlae2E1ggMZn8pQQx2dsS33SNvsYTpmTZXvS4dNVZRKnOv9hdoh14cZ5OzZ7c8Uii4NUJdb-p6OHZ75zaEL54qkn3s-cT1LmouqCnA74qgv_uFAL-HIDpunlE/s1600/5+Belvedere_Apollo_Pio-Clementino_Inv1015.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj16J7jL1DWHPABvdFhVLLlae2E1ggMZn8pQQx2dsS33SNvsYTpmTZXvS4dNVZRKnOv9hdoh14cZ5OzZ7c8Uii4NUJdb-p6OHZ75zaEL54qkn3s-cT1LmouqCnA74qgv_uFAL-HIDpunlE/s1600/5+Belvedere_Apollo_Pio-Clementino_Inv1015.jpg" height="200" width="124" /></a><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhi3RukekJpZMhw2F-lIw7Y8G9NvmripBD86I4ZZwxmDIYAneWjdo6snOrwNE8WlT60Lxwcrn1bx57iGydmh0SsYPJh4PuAx7_hPjtBz8WKkwD1uTaLwL8QYnZRGwXZ7jWyersQ_uF94SE/s1600/5+old+parthenon1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhi3RukekJpZMhw2F-lIw7Y8G9NvmripBD86I4ZZwxmDIYAneWjdo6snOrwNE8WlT60Lxwcrn1bx57iGydmh0SsYPJh4PuAx7_hPjtBz8WKkwD1uTaLwL8QYnZRGwXZ7jWyersQ_uF94SE/s1600/5+old+parthenon1.jpg" height="149" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpn447zN27sfwKPutEighETfy3trKVJMSmAOqRHnRIIkdckin3Dq8YeMPfOVE7-U2V298IjStr_Bzws-zIbj9AdcxI9UdHu4EiHiKICykmihJLxLh4ds09JOUbdrUrG9jRXsnBLlYEu78/s1600/5+three+greek+graces+h2_2010.260.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpn447zN27sfwKPutEighETfy3trKVJMSmAOqRHnRIIkdckin3Dq8YeMPfOVE7-U2V298IjStr_Bzws-zIbj9AdcxI9UdHu4EiHiKICykmihJLxLh4ds09JOUbdrUrG9jRXsnBLlYEu78/s1600/5+three+greek+graces+h2_2010.260.jpg" height="175" style="cursor: move;" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgod2-cBqIHmUPvzGsjzGL7J22f7IO14Zp04QrrsfL22o5daHHZ8BBO3NGyrhF-OE-G77jYCsGHG11A6IHX1Q0V0_-bOeWIBZRNuvUMHnOuQFS7A5hQAjy8wXNtRAMJld32y1JtL9_R9ok/s1600/5+Greece_hellenistic_sculpture.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgod2-cBqIHmUPvzGsjzGL7J22f7IO14Zp04QrrsfL22o5daHHZ8BBO3NGyrhF-OE-G77jYCsGHG11A6IHX1Q0V0_-bOeWIBZRNuvUMHnOuQFS7A5hQAjy8wXNtRAMJld32y1JtL9_R9ok/s1600/5+Greece_hellenistic_sculpture.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiF2uHTxrDwvRGNHrsOZJCxkcGc3LlIr-UtiwYEkls4Y5UTodODSwVRpC3JfA-W8g6PqC3BDS2L6zbhlarba0lkSsldLR-S1dfy0sdc6NF1bGptgVi6Pi5wSDSBrB1pkJptkTeY_9D1MS0/s1600/5+greek+vase+b.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiF2uHTxrDwvRGNHrsOZJCxkcGc3LlIr-UtiwYEkls4Y5UTodODSwVRpC3JfA-W8g6PqC3BDS2L6zbhlarba0lkSsldLR-S1dfy0sdc6NF1bGptgVi6Pi5wSDSBrB1pkJptkTeY_9D1MS0/s1600/5+greek+vase+b.jpg" height="200" width="143" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnhmOJXu5sFKnM3xz-9GoY8E8gEXHBBebeqgbDP6OjDSeL71oybzxq1RFazGgm_9sceTWfApQYGSuKDyWoDfongZqlCZBLjjY_ZAABYvUUNvgj5MYcDm9QCNK-KnTbJI8J3cgax5h7DPs/s1600/5+greek+vase.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnhmOJXu5sFKnM3xz-9GoY8E8gEXHBBebeqgbDP6OjDSeL71oybzxq1RFazGgm_9sceTWfApQYGSuKDyWoDfongZqlCZBLjjY_ZAABYvUUNvgj5MYcDm9QCNK-KnTbJI8J3cgax5h7DPs/s1600/5+greek+vase.jpg" height="200" width="149" /></a><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinUxhI73AkrKSDXc_D5dfdhRGsuNBDjdhwn4TBhJkGPUI4Jby_AtMcnju4MOd6qDndAyIOo2dB-eV4wZxGpbmxbhAqewm9SO1CWI9u2hkDprWJ5aaEXsZhufRjH4dAaKDSjxkktCr-FBo/s1600/5+The-Greek-Vase-The-Art-of-the-Storyteller-British-Museum-Press-book-art-history-cmc22779_productlarge.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinUxhI73AkrKSDXc_D5dfdhRGsuNBDjdhwn4TBhJkGPUI4Jby_AtMcnju4MOd6qDndAyIOo2dB-eV4wZxGpbmxbhAqewm9SO1CWI9u2hkDprWJ5aaEXsZhufRjH4dAaKDSjxkktCr-FBo/s1600/5+The-Greek-Vase-The-Art-of-the-Storyteller-British-Museum-Press-book-art-history-cmc22779_productlarge.jpg" height="200" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<span style="text-align: justify;">కాలచక్రం లో పురాతన గ్రీక్ సంస్కృతి నశించి పోయినా , గ్రీకుల తర్వాత వచ్చిన రోమన్లు గ్రీక్ ఆర్ట్ ని మాత్రం సజీవంగా నిలిపారు. రాజ్యాలు అన్యరాజుల పాదాక్రాంతమయినపుడు, విజేతలు పరాజితుల కళల్నీ, సంస్కృతుల్నీ నాశనం చేయటం చరిత్రలో సాధారణంగా కనపడే విషయం. కానీ ప్రపంచ చరిత్ర లోనే అత్యంత పరాక్రమమయినదిగా పేరుగాంచిన రోమన్ సామ్రాజ్యం గ్రీక్ ఆర్ట్ ని కాపాడింది, తనకి కావలసిన లక్ష్యాల కోసం గ్రీక్ ఆర్ట్ ని నేర్చుకొని, అడాప్ట్ చేసుకుంది. ఆర్ట్ కి ఒక పర్పస్ ఉంటుందని నమ్మిన పురాతన గ్రీక్ కాలం నుండి రోమన్లు కాపీ చేసి అడాప్ట్ చేసుకున్న గ్రీక్ ఆర్ట్ , మరింత ఈస్థటిక్ బ్యూటీ వైపు పయనించింది, ఆర్ట్ మెయిన్ పర్పస్ , ఆర్ట్ ని చూసే ప్రేక్షకుడి అడ్మైరేషన్ కోసమే, అతని ఆనందాశ్చర్యం కోసమే అన్న నిర్వచనాన్ని సంతరించుకుంది . క్లాసిక్, నాచురల్ గ్రీక్ ఆర్ట్ , రోమన్ కాలం లోని రియలిజం వైపు మళ్లి ఆర్ట్ ఫర్ ఆర్ట్ సేక్ అన్న కాలంలోకి వచ్చింది. ఈ రోజుకీ, గ్రీక్ క్లాసిక్ ఆర్ట్ నీ, రోమన్ రియలిజం ఆర్ట్ ని పోల్చి చూడటం సర్వసాధారణం. </span><br />
<br />
<span style="text-align: justify;">ఏథెన్స్ లో గ్రీకులు ఎథీనా కోసం పార్థనాన్ ని నిర్మిస్తే, రోమన్లు రోమ్ లో డోమ్ తో పాంథియాన్ ని నిర్మించారు. అత్యధిక సంఖ్యలో రోమన్ పౌరుల ఎంటర్టెయిన్మెంట్ కోసం కలోఝియం ని నిర్మించారు. రోమన్ పరిపాలకులు ప్రాగ్మాటిస్ట్స్, ప్రాక్టికల్ మనుషులు. ఆర్ట్ లో బ్యూటీ అండ్ పర్ఫెక్షన్ లో కూడా అవే రియలిజం పర్పస్ లు కనిపిస్తాయి . న్యూడ్ బాడీ బ్యూటీ కన్నా, అదే ఇండివిడ్యువలిస్టిక్ హ్యూమన్ క్వాలిటీస్ మెయింటెయిన్ చేస్తూ వారి రాచరిక వార్డ్ రోబ్స్, గ్రాండ్ గా రోమన్ శిల్పకళలో దర్శనమిస్తాయి. </span><br />
<br />
<span style="text-align: justify;">గ్రీక్ ఆర్ట్ ప్రధానంగా వ్యక్తి కేంద్రీకృతమయినది, హ్యుమనిజం మీద నిలబడినది, బ్యూటీ , పర్ ఫెక్షన్ కోసం ఆరాటపడిన ఆర్ట్ అది. కానీ రోమన్ ఆర్ట్ ఒక సామ్రాజ్యానికి సంబంధించింది, గ్రీక్ ఆర్ట్ లోని మూలాలనీ, బ్యూటినీ పరిరక్షిస్తూనే, కాపీ చేస్తూనే ఆ ఆర్ట్ ని ఎంపైర్ ప్రాపగాండాకి, పవర్ కోసం వాడినది. </span><br />
<br />
<span style="text-align: justify;">రోమన్ ఆర్ట్ చిహ్నాలు ఒకప్పటి పశ్చిమ ప్రపంచమంతా విస్తరించి కనపడతాయి. రాజ్యరక్షణ కోసం ఇంగ్లాండ్ దాకా విస్తరించిన హెడ్రియన్ వాల్ నిర్మాణం, పౌరులకి నిరంతర నీళ్ల సరఫరా కోసం అక్వడక్ట్ ల నిర్మాణం, నగరాల మధ్య కనెక్షన్స్ కోసం రోడ్ల నిర్మాణం, రిలీజియన్ కోసం టెంపుల్స్ నిర్మాణం, ఎంటర్టెయిన్మెంట్ కోసం కలోఝియం ల నిర్మాణం, శుభ్రత కోసం స్నానాల గదుల నిర్మాణాలూ, పౌరుల మధ్య వాణిజ్య సరఫరా కోసం రోమన్ ఫోరమ్స్ నిర్మాణాలూ, విజయ ప్రాపగాండా కోసం ఆర్చ్ ల నిర్మాణాల్లో రోమన్ ఆర్ట్ విశేషత ని గమనించ వచ్చు. రోమన్ కాలం లో ఆర్చ్ కి వచ్చిన ప్రాధాన్యత తరువాత తరాలకీ, నాగరికతలకీ, సమాజాలకీ కూడా విస్తరించింది. దానికి పెద్ద నిదర్శనమే ఆర్చ్ ఆఫ్ కాన్స్టంటైన్. ఆ ఆర్చ్ మీద నిలపడి పాతయుగాల క్లాసిసిజం వైపు, మరోవైపు తిరిగి తదుపరి యుగాల క్రిస్టియానిటీ వైపు చూడవచ్చు. ఎంపరర్ కాన్ స్టంటైన్ క్రిస్టియానిటీ పుచ్చుకుని ఫస్ట్ క్రిస్టియన్ ఎంపరర్ అయ్యాక, గ్రీక్ క్లాసికల్ శిల్పాల్లోని న్యూడిటీ, ఆ శిల్పాల్లోని హ్యుమన్ బాడీ ఫ్లెష్ , స్పిరిట్యువల్ పీపుల్ అయిన క్రిస్టియన్లకి రుచించలేదు. క్రమంగా రోమన్ - క్రిస్టియన్ కాలంలోని ఆర్ట్, హ్యుమన్ బాడీకి నిండుగా బట్టలు కప్పటం ప్రారంభమయింది. ప్రపంచాంతమవుతుందనీ, క్రీస్తు రెండవసారి వస్తాడన్న క్రిస్టియన్ల నమ్మకాలేమో కానీ, ఈలోపు కాలచక్రంలో బార్బేనియన్ల దాడితో, అంతర్గత లోపాలతో రోమన్ సామ్రాజ్యం అంతమవడం మొదలయింది. </span><br />
<span style="text-align: justify;"><br /></span>
<span style="text-align: justify;">సామ్రాజ్యపతనం, సర్వైవల్ ఇన్స్టింక్ట్స్ ని పైకి తీసుకొచ్చింది. క్రిస్టియన్ మతం ఉనికి ప్రమాదంలోకి నెట్టబడి, అది ఆర్ట్ రూపంలో ఐకనోగ్రఫీ కి తెరతీసి , ఆర్ట్ అంతా క్రిస్టియన్ రిలీజియస్ ఆర్ట్ వైపుకి మళ్లింది. </span><br />
<span style="text-align: justify;"><br /></span>
<span style="text-align: justify;">(గ్రీక్ పెయింటింగ్ మనకి ఎక్కువగా లభించలేదు, కాలచక్రంలో జరిగిన అనేక ప్రమాదాల్లో గ్రీక్ పెయింటింగ్ అంతరించింది. కానీ పాంపేలో బయటపడిన రోమన్ విల్లాలలో గోడల మీది రిచ్ పెయింటింగ్స్, రోమన్ లైఫ్ ని కాప్చర్ రెచేసిన ఆర్ట్ లోంచి గ్రీక్ పెయింటింగ్ ని ఊహించుకోవచ్చు)</span><br />
<span style="text-align: justify;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhW15MyIcH78sU_Vqq9V-mqTlJoXijQgC0wDgnK7z317lU8mQAg6EQe_psY0-b7PqUH75cUH-POyDxmgMWAPOSfZDdd6RsEEu5z1Ifn3c-ZoiruE7pcBHqIjxP6h2Jv1ABNwgl0CLovRww/s1600/5+greek+roman+comp.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhW15MyIcH78sU_Vqq9V-mqTlJoXijQgC0wDgnK7z317lU8mQAg6EQe_psY0-b7PqUH75cUH-POyDxmgMWAPOSfZDdd6RsEEu5z1Ifn3c-ZoiruE7pcBHqIjxP6h2Jv1ABNwgl0CLovRww/s1600/5+greek+roman+comp.png" height="113" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihyphenhyphen5JJigqYnR9DdqL7Np3YONqjjpbNnUcKPc1_qKoD1nucEmCAdhiQsgBzh64w6XIGW-8grdMc7xBY3cT0a1GjtWC9Ow38Ccz-vcQcSV_GmcUeJayUnGQ23k0TK3kOb08LNKCqQ2GXfSs/s1600/5+Pantheon-day-rome-on-segway-26234d1acc.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihyphenhyphen5JJigqYnR9DdqL7Np3YONqjjpbNnUcKPc1_qKoD1nucEmCAdhiQsgBzh64w6XIGW-8grdMc7xBY3cT0a1GjtWC9Ow38Ccz-vcQcSV_GmcUeJayUnGQ23k0TK3kOb08LNKCqQ2GXfSs/s1600/5+Pantheon-day-rome-on-segway-26234d1acc.jpg" height="120" width="200" /></a></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVzn5fnc59VYcvKnBAZhWZAKyVtaaVdlMV0OGNlZ_orhZjt-baRa7fP7v25RkMwRZ-ZGgVH7IdKhFhtXh1dMZ9bWpasjD2q-qZqMTJFlP_Brj53YGwEtSRaD6KZgs1cEhqr30CM5j_zi0/s1600/5+Pont_du_Gard_Oct_2007.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVzn5fnc59VYcvKnBAZhWZAKyVtaaVdlMV0OGNlZ_orhZjt-baRa7fP7v25RkMwRZ-ZGgVH7IdKhFhtXh1dMZ9bWpasjD2q-qZqMTJFlP_Brj53YGwEtSRaD6KZgs1cEhqr30CM5j_zi0/s1600/5+Pont_du_Gard_Oct_2007.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmnCrIbMPHWFVPvknom1Qiw_7i5_zTYfFxtuU5315WYaU9Pi4mbsJYqE1SPmrHt8adDyoFbrS8JOAlWSoBrPtafH4VxpFFonhLgcSrvsetkjKgT3S_HPVdh1ISTBIvSXj3Y-5k2p2dqnA/s1600/5+slide_45.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmnCrIbMPHWFVPvknom1Qiw_7i5_zTYfFxtuU5315WYaU9Pi4mbsJYqE1SPmrHt8adDyoFbrS8JOAlWSoBrPtafH4VxpFFonhLgcSrvsetkjKgT3S_HPVdh1ISTBIvSXj3Y-5k2p2dqnA/s1600/5+slide_45.jpg" height="150" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmWAaRLz7w2cus_gMNAChxWkwSd8hDY1mDyhR_qYohc3VjQXu8A-mXkHoIG8cKeQkkL2cPjFhisRFYLs2OydSIDPKGoH7UZjGhWLD9PYJoJb5D0PRu2y5cMx-tSquV7g1yR8dQhrOwaEw/s1600/5+italy-rome-colosseum.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmWAaRLz7w2cus_gMNAChxWkwSd8hDY1mDyhR_qYohc3VjQXu8A-mXkHoIG8cKeQkkL2cPjFhisRFYLs2OydSIDPKGoH7UZjGhWLD9PYJoJb5D0PRu2y5cMx-tSquV7g1yR8dQhrOwaEw/s1600/5+italy-rome-colosseum.jpg" height="160" width="200" /></a></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeV0hUjCNUcBpup_Uj8Pd0O5-sVP9uPFvM3gPbmTil2BUHXJPM9COH46w9fQj0MUxglZS-4Au_DK2Xhsav32_Kq4EfnLoFEMfwWy01z-5CGo9TmH_mC0vlzR0CYxvV5bkkh3PrZXW81Lw/s1600/6+ArchConstantineEast3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeV0hUjCNUcBpup_Uj8Pd0O5-sVP9uPFvM3gPbmTil2BUHXJPM9COH46w9fQj0MUxglZS-4Au_DK2Xhsav32_Kq4EfnLoFEMfwWy01z-5CGo9TmH_mC0vlzR0CYxvV5bkkh3PrZXW81Lw/s1600/6+ArchConstantineEast3.jpg" height="160" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQB1OSkmFX7NN8yrUbp5apbwDE1F3Yw4vWPhG7gxn4Atf-47VYX8FhNaMva8QF_RbYEm98wA62SEkRjk3T5UyjiEJTSkThitHb_leUYgth6vXWEBF3fZ9-IspKkhvtN2g2owl8dT6lio8/s1600/5+venu-sculpture2-cr.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQB1OSkmFX7NN8yrUbp5apbwDE1F3Yw4vWPhG7gxn4Atf-47VYX8FhNaMva8QF_RbYEm98wA62SEkRjk3T5UyjiEJTSkThitHb_leUYgth6vXWEBF3fZ9-IspKkhvtN2g2owl8dT6lio8/s1600/5+venu-sculpture2-cr.jpg" height="200" width="113" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQRP7smKysH4lSWQDpm5CWG8QP7mqtiLypSOKypZ1HrUviVOWeZgVWremmVl3VzY5AeRq8C8UHiwoFPydHPHLPde8k2kZzTMEVUl_XMaXd-Kv3Kf55fviiABvwV0U0PyS46ck2B_uAuWM/s1600/5+roman_Ara_Pacis_Augustae_13_9BCE_procession.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQRP7smKysH4lSWQDpm5CWG8QP7mqtiLypSOKypZ1HrUviVOWeZgVWremmVl3VzY5AeRq8C8UHiwoFPydHPHLPde8k2kZzTMEVUl_XMaXd-Kv3Kf55fviiABvwV0U0PyS46ck2B_uAuWM/s1600/5+roman_Ara_Pacis_Augustae_13_9BCE_procession.jpg" height="139" width="200" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiu3-FMm8GuMoVX15KocOW1tDYOBMDhn5wRcVyAmsR6LsuP9VcEgKQ_5LdxqfwfFx8bh92m6l2kt_bFk2oGpJDmTbQa4W1BmAs6pUNp4UIdlp2D8N118QJ1TRKMpyj0CmEshmExpikZNq8/s1600/5+Laocoon_Pio-Clementino_Inv1059-1064-1067.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvuxgl5aS9dx6LIQuwthXej8SBupPlJ6H680lRl7q3ZP36uX4RAuy42tq9TGfA290l9JYIKKIGJcQz4bEkc1zgblh4fT8yyMewLZudy4Qh59FOJb7KSzdNhYnXQ2Ek8DNNdcie_kHmzHg/s1600/5+roman+copy+of+dorphyrous.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvuxgl5aS9dx6LIQuwthXej8SBupPlJ6H680lRl7q3ZP36uX4RAuy42tq9TGfA290l9JYIKKIGJcQz4bEkc1zgblh4fT8yyMewLZudy4Qh59FOJb7KSzdNhYnXQ2Ek8DNNdcie_kHmzHg/s1600/5+roman+copy+of+dorphyrous.jpg" height="150" width="200" /></a><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiu3-FMm8GuMoVX15KocOW1tDYOBMDhn5wRcVyAmsR6LsuP9VcEgKQ_5LdxqfwfFx8bh92m6l2kt_bFk2oGpJDmTbQa4W1BmAs6pUNp4UIdlp2D8N118QJ1TRKMpyj0CmEshmExpikZNq8/s1600/5+Laocoon_Pio-Clementino_Inv1059-1064-1067.jpg" height="191" width="200" /></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgqh0N7ufUDOiREk9rBOL7cBMo6xkjJ_BeSpHuIGdJIrYfJPg-rVMobabZ13zaS3D1o0DO4FQM4owUjIgH8-vTSLtoycVE4oQ72xagzorutrWtP7RrKYO3PHRwFbgSWMQ735jiaWeaAPzM/s1600/5+57985440.MoscowDec05426.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgqh0N7ufUDOiREk9rBOL7cBMo6xkjJ_BeSpHuIGdJIrYfJPg-rVMobabZ13zaS3D1o0DO4FQM4owUjIgH8-vTSLtoycVE4oQ72xagzorutrWtP7RrKYO3PHRwFbgSWMQ735jiaWeaAPzM/s1600/5+57985440.MoscowDec05426.JPG" height="200" width="132" /></a><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2TM6BGF2SDGAE4BQemXjZiym6VWlzBiPEafYKJDhIwCgYJD6elMeglrbD1zJtFNpGmHi6k_5sfM8k7V4qpoDaKp2CTmiav78qwTwpXrq_wv9IXKZz-i3s3eVRd1VRQf2kHcvYPCvsSnY/s1600/6+wall-art-in-pompeii-villa-of-mysteries-pompei.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2TM6BGF2SDGAE4BQemXjZiym6VWlzBiPEafYKJDhIwCgYJD6elMeglrbD1zJtFNpGmHi6k_5sfM8k7V4qpoDaKp2CTmiav78qwTwpXrq_wv9IXKZz-i3s3eVRd1VRQf2kHcvYPCvsSnY/s1600/6+wall-art-in-pompeii-villa-of-mysteries-pompei.jpg" height="149" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKXly4a33E5UKeTK3hZ1K_yMgcUCfE2rw-KSueufqD6cDTW6R9VNFJA0NVRlK2PU20AvedLulz_vo-bBy1XQCs-6Rlv_lZcn_fgh1lH-CqXA0diwHzOKAJoP8jlxJIF1QbnVvHwH63GiY/s1600/5+Pompeii_-_Casa_del_Centenario_-_Love_scene.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKXly4a33E5UKeTK3hZ1K_yMgcUCfE2rw-KSueufqD6cDTW6R9VNFJA0NVRlK2PU20AvedLulz_vo-bBy1XQCs-6Rlv_lZcn_fgh1lH-CqXA0diwHzOKAJoP8jlxJIF1QbnVvHwH63GiY/s1600/5+Pompeii_-_Casa_del_Centenario_-_Love_scene.jpg" height="157" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5NvQYFLl6XYaO9kRdDsoKq9Hsv7w58b5ptxeFLzov0rOxSAVVVIsYHBmNHQoW5lbkMZqBF-nl0w88y9bj1tW9XLaI6TDElceX9exgzd0siBQUzd0z4gHxRLt83SsIPnQgJL5neaOTNZA/s1600/5+pompeii-brothel-fresco.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5NvQYFLl6XYaO9kRdDsoKq9Hsv7w58b5ptxeFLzov0rOxSAVVVIsYHBmNHQoW5lbkMZqBF-nl0w88y9bj1tW9XLaI6TDElceX9exgzd0siBQUzd0z4gHxRLt83SsIPnQgJL5neaOTNZA/s1600/5+pompeii-brothel-fresco.jpg" height="200" width="180" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
రోమన్ ఎంపైర్ 476 లో పూర్తిగా పడిపోయినప్పటికీ, 330 లోనే కాన్స్టంటైన్ తన రాజధానిని రోమ్ నుంచి , కాన్స్టాంటానోపుల్(ఇస్తాన్బుల్) కి మార్చాడు. రోమన్ సామ్రాజ్య పతనం తరువాత నార్త్ వెస్టర్న్ యూరప్ అంతా వచ్చిన డార్క్ ఏజేస్ ఆర్ట్ కి కూడా గడ్డు కాలాన్ని తీసుకొని వచ్చిందనే చెప్పొచ్చు. రోమన్స్ ని ఓడించిన బార్బేరియన్ల సాంప్రదాయ ఆర్ట్ అంత సునిశితమైనది కాదు. ఈ కాలంలో మిగిలిపోయిన కొద్దిమంది క్రిస్టియన్లు మత ప్రచారం కోసం ఆర్ట్ మీద ఆధారపడాల్సి వచ్చింది. ఆ ఆర్ట్ అంతా క్రిస్టియన్ రిలీజియస్ ఐకాన్స్ , సింబల్స్ తో నిండిపోయింది. బార్బారిక్ ఆర్ట్ నీ, పాత క్లాసిజం ని రెండింటినీ మిక్స్ చేసిన చిత్రాలు ఈ పీరియడ్లో కనిపిస్తాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఆ తరువాత వచ్చిన మిడిల్ ఏజేస్ లో మళ్లీ ఇండివిడ్యువల్ ఆర్టిస్ట్ మాయమయ్యాడు. ఎంపరర్ సర్వీస్ లో క్రిస్టియన్ గాడ్స్ కోసం మాత్రమే ఆర్టిస్ట్ తన శ్రమని వెచ్చించాల్సి వచ్చింది. ఈ పీరియడ్ లో మోనాస్టరీస్ పేదవాళ్లకి షెల్టర్ ఇవ్వటమే కాక మెన్, వుమెన్ ఆర్టిస్ట్ లని, ఆర్ట్ వర్క్ షాప్ లలో ట్రెయిన్ చేసాయి. చిన్న వయసులోనే అబ్బాయిలని పెయింటింగ్, sculpting, building వర్క్ షాప్ లకి పంపి ఆర్ట్ ని నేర్పే వారు. చాలా కాలం ట్రెయినింగ్ తర్వాత ఇండిపెండెంట్ ఆర్ట్ మాస్టర్ అయ్యేవాళ్లు. వీళ్లని ఆర్టిస్ట్ లని అనటం కన్నా ఆర్టిసన్స్ అనటం సబబు. ఆర్టిసన్స్ తమ స్వంత క్రియేటివ్ ఆర్ట్ కన్నా తనకన్నాముందున్న మాస్టర్ ఆర్ట్ ని యధావిధిగా కాపీ చేయగలగటం అనేది చాలా ముఖ్యం. తరాలుగా వచ్చిన పోజెస్, పొజిషన్స్, గెశ్చర్స్ ని మళ్లీ మళ్లీ పెయింట్ చేసేవారు. ఇండివిడ్యువల్ ఆర్టిస్టిక్ టాలెంట్ , డిజైర్ లని గుర్తించక, ఆర్ట్ ని ఒక క్రాఫ్ట్ లా ట్రీట్ చేసిన కాలమిది. ఒక భాషని మారిస్తే సమాజంలోని ప్రజలు ఎంత అయోమయానికి గురవుతారో అలాగే, ఎ. ఆర్ట్ ప్రధానంగా క్రిస్టియన్ గాస్పెల్ స్టోరీ-టెల్లింగ్ కీ, టీచింగ్ కీ ఉపయోగించబడే సమయంలో, ఎన్నో తరాలుగా వస్తున్న ఆర్ట్, ఇమేజరీని మారిస్తే చూసే ప్రేక్షకులు అయోమయపడతారని రిస్క్ తీసుకోని కాలం . ఆర్టిస్ట్ కన్నా, ఆర్ట్(?)ని సెలబ్రేట్ చేసిన కాలం. ఈ కాలంలో ఆర్టిస్ట్ లు లోయర్ క్లాసెస్ లోంచి వచ్చినవాళ్లు. ఆర్టిసన్ లని క్రాఫ్ట్ నేర్చిన లేబర్స్ లా హైర్ చేసేవాళ్లు.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOX_-KReSJQOUXltQ-CAJmP2kiEZQSUa9UVTLbXGFZuYFoxZJEAXZBdDOJjk6Hi4EqoU6OQMCXsYtRKKlHwIvNYinKmjYt4Lqu24hHh5lCk_0Wmp6HyJqdM9TjJNVFjXQTq9WVLL5PBHw/s1600/9+1269px-Laurentius_de_Voltolina_001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOX_-KReSJQOUXltQ-CAJmP2kiEZQSUa9UVTLbXGFZuYFoxZJEAXZBdDOJjk6Hi4EqoU6OQMCXsYtRKKlHwIvNYinKmjYt4Lqu24hHh5lCk_0Wmp6HyJqdM9TjJNVFjXQTq9WVLL5PBHw/s1600/9+1269px-Laurentius_de_Voltolina_001.jpg" height="161" width="200" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJIdpCeJetcMdMcLfxaXF_NW_qazu0-gnfTh-9WnCFPeLJO7PsTD2kzgHR_vJOIgJue39R44Cfkor2eiOlfSZJ4t68f2YUPkSgq3jLYLtDQO2lgODOCbKrT86_tIVPgUF9-c72yvSHbZg/s1600/7+middle+ages+art.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJIdpCeJetcMdMcLfxaXF_NW_qazu0-gnfTh-9WnCFPeLJO7PsTD2kzgHR_vJOIgJue39R44Cfkor2eiOlfSZJ4t68f2YUPkSgq3jLYLtDQO2lgODOCbKrT86_tIVPgUF9-c72yvSHbZg/s1600/7+middle+ages+art.jpg" height="200" width="175" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEkpxM9l0dwCXZzpzq6yc0ym8kWj-CpckkJ7JdOBEMaO85UTITuO0WPPl8h0Z7aRGEo4NoT4K3CtmDPrErcikXL374Ndh8gu3ppzsyu9KYCHAkDlaCipqDvX1i5ZzMteE2bNkaD1iaLa0/s1600/9+7960-004-872501B9.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEkpxM9l0dwCXZzpzq6yc0ym8kWj-CpckkJ7JdOBEMaO85UTITuO0WPPl8h0Z7aRGEo4NoT4K3CtmDPrErcikXL374Ndh8gu3ppzsyu9KYCHAkDlaCipqDvX1i5ZzMteE2bNkaD1iaLa0/s1600/9+7960-004-872501B9.jpg" height="200" width="156" /></a><br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFS8faefp-oCjnAfECB8Mge0R-R58Bcrj23AAEtcIzMPaonYV9EdocBe6yxN6AZ3H1j8Jx4-DUHX-tuzVAASvFqJmCmPWrOLOx1Zpe7rwIon359EZHZv9qLL4n0HnQHQNGfsrNxya4B3M/s1600/9+96926-004-3E2CBE65.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFS8faefp-oCjnAfECB8Mge0R-R58Bcrj23AAEtcIzMPaonYV9EdocBe6yxN6AZ3H1j8Jx4-DUHX-tuzVAASvFqJmCmPWrOLOx1Zpe7rwIon359EZHZv9qLL4n0HnQHQNGfsrNxya4B3M/s1600/9+96926-004-3E2CBE65.jpg" height="137" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglv1cGiKOPhByGSTAEZXSXdLLbL4GzA9fbDx71WNHPgsfHWuf-TMFPo6XcUijylT29lLRYwiYpoON7yAu5ElUyqayGd5ZpybCGCCR08hYZ6TqLWEhpebYgVeA_PnoKAaaiUzvs-Z11ag8/s1600/9+carolingian-manuscript.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglv1cGiKOPhByGSTAEZXSXdLLbL4GzA9fbDx71WNHPgsfHWuf-TMFPo6XcUijylT29lLRYwiYpoON7yAu5ElUyqayGd5ZpybCGCCR08hYZ6TqLWEhpebYgVeA_PnoKAaaiUzvs-Z11ag8/s1600/9+carolingian-manuscript.jpg" height="200" width="200" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0RuaybwFne1KMF1aedgQ3iXNBbkUzNNKwHZEq_LYS2ZlDkCt5qs39yLfSolQbYcNgKHw2OwZyDFtO7t2W2cUcuL8swW8NDRXmFczyCpvcg0ZSJZwq5sJo3de__-Ix3v3icEnFciLE7I0/s1600/9+CodexAureusCanterburyFolios9v10r.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0RuaybwFne1KMF1aedgQ3iXNBbkUzNNKwHZEq_LYS2ZlDkCt5qs39yLfSolQbYcNgKHw2OwZyDFtO7t2W2cUcuL8swW8NDRXmFczyCpvcg0ZSJZwq5sJo3de__-Ix3v3icEnFciLE7I0/s1600/9+CodexAureusCanterburyFolios9v10r.jpg" height="196" width="320" /></a><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRd6rNzHZYtExcGn5xqh16QBQoORnpCjW7QT_xNG7WOG1UatpnEji4OUEJfKaRswgHceAdxLv0sMoMN2pTeANjA-0P9RVKbl-TXIeu3naBHcjI0HxvwMeFIQms-2OU7MDPCsmn5Gkse2M/s1600/9+evangelists.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRd6rNzHZYtExcGn5xqh16QBQoORnpCjW7QT_xNG7WOG1UatpnEji4OUEJfKaRswgHceAdxLv0sMoMN2pTeANjA-0P9RVKbl-TXIeu3naBHcjI0HxvwMeFIQms-2OU7MDPCsmn5Gkse2M/s1600/9+evangelists.jpg" height="200" width="155" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
*** </div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే 15వ శతాబ్దం కి వచ్చేప్పటికల్లా ఆర్ట్ ప్రపంచం సమూలంగా మారిపోయింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
అయితే ఆ మార్పు కన్నా ముందు మిడీవల్ పీరియడ్ లో యూరప్ నిండా వెలసిన కాథడ్రెల్స్ నిర్మాణాలు ఆర్టిసన్స్ కి కొన్ని శతాబ్ధాల పాటు ఉపాధి కలిపించాయి. ఒకరికన్నా మరొకరు ఎత్తైన కథెడ్రల్స్ నిర్మించాలన్న పోటీలో స్కిల్డ్ ఆర్టిసన్స్ కి ఉద్యోగ అవకాశాలు దొరికాయి. ఈ నిర్మాణాలూ, వాటికోసం కావలసిన ఆర్కిటెక్ట్స్, బిల్డర్స్, ఆర్టిసన్స్, వారి కోసం వాటి చుట్టూ వెలసిన చిన్న చిన్న టౌన్స్ ల వల్ల బిజినెస్ పెరిగింది. మరో మాటలో చెప్పాలంటే రిలీజియన్ వల్ల ఎకానమీ స్టిమ్యులస్ దొరికింది. నార్తర్న్ యూరప్ లో చలి ఎక్కువ కాబట్టి, చర్చ్ ల లోపలకి ఎక్కువఎండ రావడానికి వీలుగా ఎత్తైన పాయింటెడ్ ఆర్చ్ ల గాథిక్ ఆర్కిటెక్చర్ తో నిర్మించబడ్డ ఈ కథెడ్రల్స్ విండోస్ మీదా, ప్ర్హంట్ ఎలివేషన్ (ఫసాడ్) మీదా, చర్చ్ నిర్ణయించిన రిలీజియస్, బైబిల్ స్టోరీస్ పెయింటింగ్స్, స్కల్పర్స్ ఉండేవి నిరక్షరాస్యమైన సంఘం రిలీజియన్ గురించి తెలుసుకునేందుకు వీలుగా. ఆర్ట్ ద్వారా ప్రజలకి మతం గురించీ, మోరల్స్ గురించీ చెప్పాల్సిన బాధ్యత ఆర్టిసన్స్, ఆర్టిస్ట్స్ మీద ఉండేది, మొత్తానికి కథెడ్రల్ ఒక బైబిల్ లా పనిచేసింది అని చెప్పుకోవచ్చు. ఈ ఆర్ట్ వల్లా, సావనీర్స్ వల్ల, ప్రీస్ట్స్ ధరించే దుస్తుల వల్లా వివిధ రకాల క్రాఫ్ట్స్ కి ఎప్పుడూ పని దొరికేది. ఈ రోజుకీ యూరప్ నిండా నిండి ఉన్న చర్చ్ ల్లో, కథెడ్రల్స్ లో మారుమూలల్లో దాగి, ఇరికి ఉన్న ఎన్నో బొమ్మల్లో ఈ క్రాఫ్ట్ పనితనం గమనించవచ్చు.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiB9FxzyNKnWRXwIPRdyDEZvIyyMRc0O4BWBfDKpNiXdf1MM62_9lu3UvyVkM0siQcyvA4NSl9l-3fiv253gU1EmNrA-2ssFqYzQcWPLIAaSUOjfrvwMh6ReFga-YPjTpSQ1fymiYdwmUY/s1600/10+gothic+cathedrals.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiB9FxzyNKnWRXwIPRdyDEZvIyyMRc0O4BWBfDKpNiXdf1MM62_9lu3UvyVkM0siQcyvA4NSl9l-3fiv253gU1EmNrA-2ssFqYzQcWPLIAaSUOjfrvwMh6ReFga-YPjTpSQ1fymiYdwmUY/s1600/10+gothic+cathedrals.jpg" height="133" width="200" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgt0bJP_lhPzcO55En1m2kEQDi6jZYUg6a2rFwb6ttZSYkwXrchVdD-ujp6GFAuHclxiIMNwC1M3dAWT_7LpfSoU6CnoO1W_PVkWHu7J3Dkt5yt02-z1d6xwWDQrTFbvD8t2YvzHRHuWyI/s1600/10+gothic+architecture+2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgt0bJP_lhPzcO55En1m2kEQDi6jZYUg6a2rFwb6ttZSYkwXrchVdD-ujp6GFAuHclxiIMNwC1M3dAWT_7LpfSoU6CnoO1W_PVkWHu7J3Dkt5yt02-z1d6xwWDQrTFbvD8t2YvzHRHuWyI/s1600/10+gothic+architecture+2.jpg" height="133" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZrAv2nNcaDWaRc_lkwJApHalgPTgfbHyEl6q2pHOBDUaJltIgcyFyAzAaHqEs4ucw-_t8izmQAKZjzR-5N8gpzJhft2r2Xu_5SF0-WztxVHArSTatx69zrlo4u0JtmUH3a3djYBbmzFA/s1600/10+ge+5.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZrAv2nNcaDWaRc_lkwJApHalgPTgfbHyEl6q2pHOBDUaJltIgcyFyAzAaHqEs4ucw-_t8izmQAKZjzR-5N8gpzJhft2r2Xu_5SF0-WztxVHArSTatx69zrlo4u0JtmUH3a3djYBbmzFA/s1600/10+ge+5.JPG" height="150" width="200" /></a><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_7JU5DAEByjkBvH0CeEaRVXexVUy86J1hpRpk7ecQtv6mFJMFh4uOMyH7R2ooWlMuBGHuGEO9pmYzpEqK7rcahsintcKKhCPSMBdquHQ0XeVgr1FUe0pydVitojcqk53qhBlABj9i-QY/s1600/10+ge+1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_7JU5DAEByjkBvH0CeEaRVXexVUy86J1hpRpk7ecQtv6mFJMFh4uOMyH7R2ooWlMuBGHuGEO9pmYzpEqK7rcahsintcKKhCPSMBdquHQ0XeVgr1FUe0pydVitojcqk53qhBlABj9i-QY/s1600/10+ge+1.jpg" height="133" width="200" /></a></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCsLD_O043TMa6CWWbivK1wjUVTvqhfM2FeTVrdw_u3Pdttvk5S5CN9iDvQpX9aQf7wgmDrtN-pc2VajzEAuy9N3ucjznwC848bKfol9jrdKlTDqhguiGEZ4zgTOAfxCE7lm51jOC9TwA/s1600/10+ge+notredam.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCsLD_O043TMa6CWWbivK1wjUVTvqhfM2FeTVrdw_u3Pdttvk5S5CN9iDvQpX9aQf7wgmDrtN-pc2VajzEAuy9N3ucjznwC848bKfol9jrdKlTDqhguiGEZ4zgTOAfxCE7lm51jOC9TwA/s1600/10+ge+notredam.jpg" height="213" width="320" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbo6U4pWO4HxReYB7Jh8eNIgcSwztc3uUyv-ghCguheFoeg-YvXbXeaanvFXlba_l8TjeRe_hDcTeGfeT-9kM3rIl7B4VFZgrCS0x8JuTdChuT8IyO_XYOxlk1wuKzy9i63vhYEsRndGU/s1600/10+ge.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbo6U4pWO4HxReYB7Jh8eNIgcSwztc3uUyv-ghCguheFoeg-YvXbXeaanvFXlba_l8TjeRe_hDcTeGfeT-9kM3rIl7B4VFZgrCS0x8JuTdChuT8IyO_XYOxlk1wuKzy9i63vhYEsRndGU/s1600/10+ge.jpg" height="193" width="200" /></a><br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7zL0sWOzeO5BF_sZ8RCOcpul7E61EJuz2bv5fowhKrB3tOzKHrYZFTGGUAnztkSLK9r33FRNiQP_XYJ6VzKW8YwmZTr-p3XHgVH37Q9EtAtBELWvgmTW0UAUN0BKcG4xSGMYVEFC3PFM/s1600/10+gothic+exterior.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7zL0sWOzeO5BF_sZ8RCOcpul7E61EJuz2bv5fowhKrB3tOzKHrYZFTGGUAnztkSLK9r33FRNiQP_XYJ6VzKW8YwmZTr-p3XHgVH37Q9EtAtBELWvgmTW0UAUN0BKcG4xSGMYVEFC3PFM/s1600/10+gothic+exterior.jpg" height="200" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgh2IJEt-3IG_qWGGSiu7uGNnoZyYkJML6ihGrKP5KGBv-xBDiX9IGvGIE6dHFbtWQvwoG12SUbfE26nZURo6b8cqWebzuG894qklmsVME9CRFo41FHovJZZS-vjd1b51nKijO8ZcUspz4/s1600/10+medival+cathedrals.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgh2IJEt-3IG_qWGGSiu7uGNnoZyYkJML6ihGrKP5KGBv-xBDiX9IGvGIE6dHFbtWQvwoG12SUbfE26nZURo6b8cqWebzuG894qklmsVME9CRFo41FHovJZZS-vjd1b51nKijO8ZcUspz4/s1600/10+medival+cathedrals.JPG" height="200" width="150" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeHyqWwclyKIlH9Br7U9LzT1fo7NNq8gBflVsFdnuF-0kHt0WH94joMDQsKjlncC08mj-nzKM-E5GmAM9wnczduWcECVE6CPx2UgK4ZANyMi_WqkCenlRdXA7qOm5LjvQ08biz3ptqpao/s1600/10+Vitrail_Chartres_210209_18_brighter.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeHyqWwclyKIlH9Br7U9LzT1fo7NNq8gBflVsFdnuF-0kHt0WH94joMDQsKjlncC08mj-nzKM-E5GmAM9wnczduWcECVE6CPx2UgK4ZANyMi_WqkCenlRdXA7qOm5LjvQ08biz3ptqpao/s1600/10+Vitrail_Chartres_210209_18_brighter.jpg" height="200" width="140" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj70t_B-16FZfBheDJzz0bFUs2Jaievr2ooitISYBk-pMNLdBYKuok8obKUDx2L29ajbwrk7NVDYjpixbdg5sMxBWTPLzVdQHJBMnYyaYA_w54ckurinqUFe1JdZTwO08k7QFFVefC2GkU/s1600/10+paris-interior-saint-denis-gothic-cathedral-20502783.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj70t_B-16FZfBheDJzz0bFUs2Jaievr2ooitISYBk-pMNLdBYKuok8obKUDx2L29ajbwrk7NVDYjpixbdg5sMxBWTPLzVdQHJBMnYyaYA_w54ckurinqUFe1JdZTwO08k7QFFVefC2GkU/s1600/10+paris-interior-saint-denis-gothic-cathedral-20502783.jpg" height="133" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJGJhHXy2htKw6VAKqk6Lo1cVSgxYZo5OBOPqc_4flYxugYHGYlQtV3w1RkKGQe14kY3l-s9jOyx2O7F5OCt5TQEj2jdbeaEW_tSFoE6Lof2RSq01z_ALMplsbpUDR-1UKWQdpwWKovMs/s1600/10+Interior-structure-update_hires.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJGJhHXy2htKw6VAKqk6Lo1cVSgxYZo5OBOPqc_4flYxugYHGYlQtV3w1RkKGQe14kY3l-s9jOyx2O7F5OCt5TQEj2jdbeaEW_tSFoE6Lof2RSq01z_ALMplsbpUDR-1UKWQdpwWKovMs/s1600/10+Interior-structure-update_hires.jpg" height="132" width="200" /></a></div>
<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
ఇప్పటి వరకీ వచ్చిన ఆర్ట్ ఒకెత్తు, ఇక్కణ్ణుంచీ వచ్చిన ఆర్ట్ ఒకెత్తు, అసలు ఆర్ట్ అనే కాదు, ఇక్కణ్ణుంచసలు ప్రపంచమే మారిపోయింది. రెనసాన్స్ మొదలయింది, రెఫర్మేషన్ మొదలయింది. దాదాపు రెండు వందల సంవత్సరాల కాలం పాటు ఆర్ట్ లో, సైన్స్ లో, ఆలోచనలో మార్పులతో, చర్చ్ గుత్తాధిపత్యాన్ని ధిక్కరించి త్యజించడంతో ఈ పీరియడ్ యూరప్ నీ, తద్వారా మానవజాతి చరిత్రనే మార్చేసింది. వ్యక్తివాదం(Individualism), మానవవాదం(Humanism) లకి తెరలేచింది. వ్యక్తి, క్రియేటివిటీ, కొత్త ఆలోచనలు ముఖ్యమయ్యాయి, చర్చ్ చెప్పిన అబద్దాలకీ, బాడ్ ప్రాక్టీసెస్ కి కాలం చెల్లింది. సైన్స్ మానవజాతిని అంతకుముందు చూడని తీరాలకి తీసుకెళ్లింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అది చాలా పెద్ద సబ్జక్ట్ కాబట్టి ఇక్కడితో ఆపి, మళ్లీ ఆర్ట్ వైపు వెళ్దాం.<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
సహస్రాబ్దాలుగా టూ డైమన్షనల్ లో , బ్లాండ్ గా, ప్లెయిన్ గా రేఖా చిత్రాలుగా, రియలిస్టిక్ గా లేకుండా ఉన్న ఆర్ట్, ఒక్కసారిగా థర్డ్ డైమన్షన్ లోకి పోయి, మొట్టమొదటిసారిగా “డెప్త్” అనే న్యూ డైమెన్షన్ ని అందుకొని ఒక పెద్ద అంగ వేసింది. ఈ రెండు పిక్చర్స్ లో ఉన్న మడానా మంచి ఉదాహరణ. ఆర్ట్ రియల్ గా కనిపించటం ప్రారంభమయింది. అలనాడు గ్రీక్-రోమన్ కాలంలోని క్లాసిసిజం మళ్లీ ఊపిరి పోసుకుంది. ( రెనసాన్స్ ని మూడు దశలుగా విభజించి చూసుకోవచ్చు. ఎర్లీ రెనసాన్స్ 1200 - 1400, రెనసాన్స్ 1400-1500 , హై రెనసాన్స్ 1500-1600). రెనసాన్స్ దశలో టస్కనీ లోని Sienna, Padua ఆర్టిస్టిక్ ఇన్నోవేషన్ కి కేంద్రాలయ్యాయి. Ambrogio Lorenzetti సియన్నాలో వేసిన good government, bad government murals లో వాడిన లాండ్ స్కేప్, 3-డైమన్షన్స్ టెక్నిక్స్ తో సివిక్ లైఫ్ ని perceive చేసిన టెక్నిక్స్ చాలా పాపులర్ అయ్యాయి. 14వ సెంచురీలో చాలా టర్బులెంట్ టైమ్స్ లోంచి వెళ్లిన సియన్నా మరియు ఇతర శక్తివంతమైన సిటీ-స్టేట్స్ ప్రభుత్వాలకి ఈ మ్యూరల్స్ ఒక హెచ్చరికలా పనిచేసాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఏ పేరు రాకుండా , లేకుండా వెళ్లిపోయిన ఆర్టిసన్స్ స్థానంలో , ఆర్టిస్ట్ మళ్ళీ ఊపిరిపోసుకున్నాడు. ఆర్ట్ మీద ఆర్టిస్ట్ పేరు కనిపించటం ప్రారంభమయింది. 1550 లో Giorgio Vasari , Lives of the most eminent painters sculptors and architects పుస్తకం ప్రచురించాడు. అందులో Giotto లాంటి గ్రేట్ ఆర్టిస్ట్ లే కాకుండా , క్రాఫ్ట్ కాకుండా, ఇండివిడ్యువల్ ఆర్టిస్టిక్ టాలెంట్ ప్రాముఖ్యత గురించి వివరించాడు. Paduo లోని Arena Chapel లో Giotto వేసిన అత్యద్భుతమైన ఫ్రెస్కో పెయింటింగ్స్ , వాటిల్లో వాడిన స్పేస్ , డెప్త్ పర్సెప్షన్ , డ్రామా సెట్టింగ్స్, ఎంపథటిక్ ఎమోషన్ ఇమేజరీ, ఎర్లీ రెనసాన్స్ పీరియడ్ విశిష్టతనీ, రాబోయే కాలంలో ఆర్ట్ లో పెనుమార్పులనీ తెలియచేస్తాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ ఆ తరువాత యూరప్ నిండా ప్రబలిన బ్లాక్ డెత్, యూరప్ ని సమూలంగా నాశనం చేసింది. కుటుంబాలు సమస్తం రాలిపోయి ఊళ్ల నిండా కళేబరాలు పరచుకొన్న ఈ కాలంలోంచి “They ate lunch with their friends and dinner with their ancestors in paradise” అన్న నానుడి పుట్టుకొచ్చేంతగా ప్రభావం చూపిన బ్లాక్ డెత్ ప్రభావం లోంచి తేరుకోవడానికి యూరప్ కి శతాబ్ధం పైగా పట్టింది. ఈరోజు మనం వెనక్కి తిరిగి రెనసాన్స్ పీరియడ్ అని చెప్పుకునే కాలంలో ప్రజలకి రెనసాన్స్ పీరియడ్ లోంచి వెళ్తున్నామని తెలియదు. రెనసాన్స్ ఒక ఈవెంట్ కాదు, టివిలో చూడటానికో, న్యూస్ పేపర్ లో చదవటానికో, అదేమీ 9/11 నాటీ ఏరోప్లేన్స్ దాడులని చూట్టం, లేక 1989 నాటి సోవియట్ పతనాన్ని గురించి చదవటం, లేక తియాన్మాన్ స్క్వేర్ లో ప్రజల ప్రతిఘటనని చూట్టం లేక బెర్లిన్ వాల్ పడటం, చంద్రుడి పై కాలు పెట్టటం లాంటిది కాదు. రెండువందల సంవత్సరాల పైగా జరిగిన మార్పు. నిజానికి ఆ మార్పు అరిస్టోక్రటిక్ ఫ్యామిలీస్ కి తెలిసినంతగా, వారిమీద ప్రభావం చూపినంతగా అప్పట్లో సామాన్యజనానికి తెలీలేదు. ఈ రోజు వెనక్కి తిరిగి చూసినప్పుడు యూరప్ గ్రీక్ / రోమన్ కాలం నాడు వెలిగి, ఆ తరువాత మిడీవల్ ఏజెస్ లో డార్క్ అయిపోయి, రెనసాన్స్ పీరియడ్ లో మళ్లీ తిరిగి జీవం పోసుకుని , ఆ మార్పుల ప్రభావంతో తదుపరి కాలంలో మరెన్నో లీప్స్ తీసుకొని ప్రపంచానికే మార్గం చూపిందనీ, మానవజాతి జీవనాన్నీ, సంఘవ్యవస్థలనీ, నియమాలనీ, వ్యక్తి - సమాజం - ప్రభుత్వం మధ్య సంబంధాలనే మార్చేసిందనీ మనకి అర్ధమయి ఆ పీరియడ్ ని రెనసాన్స్ అని పిల్చుకుంటున్నాం, కానీ ఆ రోజుల్లో సగటు జీవి జీవనం లో పెద్దగా మార్పులేదు. ఎవరూ మనమో విప్లవాత్మకమైన కాలం లోంచి వెళ్తున్నామని పనులాపుకొని ఆశ్చర్యపోలేదు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఐ డైగ్రెస్ అగయిన్.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మిగతా వాటితో పాటే బ్లాక్ డెత్ ఆర్టిస్టిక్ డెవలప్మెంట్ ని కూడా దాదాపు వందేళ్ల పాటు ఆపేసింది. కాని పదిహేనవ శతాబ్దపు ఆరంభంలో ఇటలీ లోని సిటీ-స్టేట్స్ , ముఖ్యంగా ఫ్లోరెన్స్ ఎందరో ప్రఖ్యాతమయిన రెనసాన్స్ ఆర్టిస్టులని ప్రపంచానికందించింది. ఫ్లోరెన్స్ రూలర్ Medicci ఆర్ట్ నీ, ఆర్టిస్ట్ లనీ, సైన్స్ నీ సపోర్ట్ చేసి, ప్రమోట్ చేసాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ కాలంలోంచి వచ్చిన బ్రిలియంట్ స్కల్ప్టర్, ఇంజనీర్, ఆర్కిటెక్ట్ Brunellicci ఫ్లారెన్స్ లోని బాప్టిస్ట్రీ డిజైన్ చేసాడు. మొట్టమొదటిసారిగా కథెడ్రల్ మీద అతిపెద్ద డోమ్ లు నిర్మించడమెలా అన్న సమస్యని Brunellicci సాల్వ్ చేయటమే కాక, Linear Perspective అన్న టెక్నిక్ తో ఆర్ట్ ప్రపంచంలో రియలిజాన్ని కళ్ల ముందుకు తీసుకొచ్చాడు. కెమెరాలు లేని ప్రపంచంలో, ప్రేక్షకుడు నిలపడ్డ పాయింట్ నుంచి చూస్తే ఎదురుగా ఉన్న ఆబ్జక్ట్స్ దూరం పోయిన కొద్దీ ఎలా చిన్నగా అయిపోయినట్ళుగా కనపడతాయో, అలాగే సైడ్స్ కి ఉన్న వాల్స్ దూరం పోయిన కొద్దీ మెర్జ్ అయినట్లుగా కనపడతాయో, అన్నది ఆర్ట్, డ్రాయింగ్స్ లలోకి తీసుకు రావటమే కాక, వానిషింగ్ పాయింట్స్ , ఆర్థోగానల్స్, అనదర్ పాయింట్ ల మాథమాటికల్ ప్రిన్సిపుల్స్ ని వివరించి ఆర్ట్ లోకి తీసుకురావటంతో, ఆర్ట్ లో మొదటిసారిగా స్పేషియల్ రియాలిటీ, స్పేషియల్ యాక్యురసీ అనేది సాధించగలిగి, ఆర్టిస్ట్ ప్రేక్షకుణ్ణి పెయింటింగ్ లోని సెట్టింగ్ మధ్యలోకి తీసుకెళ్ళగలిగాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇంట్యూటివ్ గా డెప్త్స్ ని పర్సీవ్ చేసి పెయింటింగ్ వేయటం వేరు, దాంట్లోకి రియల్ వర్ల్డ్ మాధమటిక్స్ జామెట్రీ ఇంక్లూడ్ చేసి , ఇల్యూజన్ ఎఫెక్ట్ తీసుకురావటం వేరు. రెనసాన్స్ ఆర్టిస్టులు రెండవదానిపట్ల అబ్సెస్సివ్ అయ్యారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇంకో మాటలో చెప్పాలంటే Brunellecci ఆర్ట్ లోకి సైన్స్ ని పట్టుకొచ్చాడు, తద్వారా ఆర్టిసన్ అంటే ఒక స్క్లిల్డ్ లేబర్ అన్న ఇంప్రెషన్ ని తీసేయగలిగాడు. చిన్న చిన్న స్కల్ప్చర్సే కాకుండా, మాన్యుమెంటల్ డోమ్స్ డిజైన్ చేసి, నిర్మించిన Brunellecci తో రెనసాన్స్ మాన్ అనే ఒక కొత్త వ్యక్తి, ఎడ్యుకేటేడ్ ఆర్టిస్ట్, మల్టిపుల్ ఫీల్డ్స్ లో స్కిల్స్ అండ్ expertise సాధించిన మనిషి పుట్టుకొచ్చాడు. ఆర్టిస్ట్ స్టేటస్ పెరిగింది. ఆర్ట్ లోకి థింకింగ్ నీ, పర్సెప్షన్ నీ, సైన్స్ నీ తీసుకురావటంతో, ఆర్టిస్ట్ ఒక ఇంటలెక్చువల్ గా గుర్తింపు పొందటం ప్రారంభమయింది. Brunellecci , Alberto, Uccello లు ఆర్ట్ నీ, ఆర్కిటెక్చర్ నీ కొత్త పుంతలు తొక్కించారు. ముఖ్యంగా Alberto ఆర్కిటెక్చర్, పెయింటింగ్, స్కల్ప్చర్, మాథమెటిక్స్, పర్స్పెక్టివ్ ల మీద పుస్తకాలు రాసి ఆర్ట్ లో కొత్తగా తీసుకొచ్చిన టెక్నిక్స్ అందరికీ అందుబాటులోకి తెచ్చాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ప్రభుత్వాలూ, చర్చ్ లే కాకుండా, రిచ్ అరిస్టోక్రటిక్ తరగతి కూడా తమ ప్రైవేట్ పాలస్ లలో , ఇంటిరీయర్స్ డెకరేట్ చేయడం కోసం ఆర్టీస్ట్ లని నియమించుకోవటం మొదలుపెట్టారు. పైన చెప్పినట్లుగా మెడిచ్చీ లాంటి హైయ్యర్ క్లాస్ ఫామిలీస్ , Botticelli, Uccello ల లాంటి గ్రేట్ఆర్టిస్ట్ ల కెరీర్స్ కి సపోర్ట్ గా నిలచారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
ఈ రెనసాన్స్ ఆర్టిస్ట్ లు, ఆర్కిటేక్ట్స్ , ఆర్ట్ కి సొసైటీలో ఉన్న ఆర్టిస్ట్ స్టేటస్ ని ఎలివేట్ చేసారు. ఆర్ట్ కన్నా ఆర్టిస్ట్ ముఖ్యమయ్యాడు. మిడీవల్ ఏజేస్ లో , కేవలం హైర్ చేసుకునే లేబర్ అనే నిర్వచనంలోకి ఒదిగి ఉండిపోగలిగిన ఆర్టిస్ట్ , రెనసాన్స్ పీరియడ్ లో తను చేపట్టిన ప్రాజెక్ట్స్ ని డిజైన్ చేయటం, ఎక్జిక్యూట్ చేయటమే కాక , ఎండ్ రిజల్ట్ కి ఇంచార్జ్ అయ్యాడు. దాంతో ఆర్టిస్ట్ కాన్ఫిడెన్స్ పెరిగింది, తన మాటకున్న బలం కూడా పెరిగింది. అయితే క్రమక్రమంగా రిచ్ పేట్రన్ సపోర్ట్ తో, తన ఇంటెలెక్చువల్ ఎబిలిటీతో, ఆర్టిస్టిక్ టాలెంట్ తో బలపడిన ఆర్టిస్ట్ కీ, ఆర్టిస్ట్ లో స్వతహాగా ఉండే ఆర్టిస్టిక్ ఫ్రీడం కి ఘర్షణ పెరిగింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ తరువాత వచ్చిన దశే హై-రెనసాన్స్. రెనసాన్స్ కి కేంద్రం ఫ్లారెన్స్ అయితే, హై-రెనసాన్స్ కేంద్రం రోమ్ కి మారిందని చెప్పుకోవచ్చు. హై-రెనసాన్స్లో ఎక్కువ ప్రాజెక్ట్స్ సంపాదించిన డావిన్సీ, మైకాలాంజిలో, రఫాయెల్ లు క్లాసికల్ ఆర్ట్ ని మళ్లీ రివైవ్ చేసారని చెప్పొచ్చు. అయితే ఏ రెనసాన్స్ పీరియడ్లో రిలీజియస్ ఐకనోగ్రఫీ పెయింటింగ్స్ నుంచి దూరమయి ఇండివిడ్యువల్ , హ్యుమనిజం వైపు ఆర్ట్ ప్రయాణించిందో, హై-రెనసాన్స్ పీరియడ్ లో రోమన్ కాథలిక్ చర్చ్ ప్రాజెక్ట్ లకి హైర్ చేసిన ఆర్టిస్ట్ కి కొత్త బాధ్యతలు వచ్చిపడటంతో అదే ఆర్ట్ మరో కొత్త మల్పు తిరిగింది. క్లాసిసిజం ని, క్రిస్టియన్ ఐకనోగ్రఫీతో మిక్స్ చేయాల్సి వచ్చింది. లేదంటే రిలీజియస్ స్టోరీస్ కి ఆర్టిస్టిక్ ఫ్రీడం ని ఉపయోగించి కొత్త రూపుని ఇవ్వాల్సి వచ్చింది. హై-రెనసాన్స్ పీరియడ్ ని రిలీజియస్ లిటరేచర్ అండ్ క్లాసికల్ స్టైల్ ఆర్ట్ రివైవల్ పీరియడ్ గా చెప్పుకోవచ్చు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే హై-రెనసాన్స్ పీరియడ్లో కూడా గమనించాల్సిన విషయమేంటంటే, ప్రాజెక్ట్ లకి డబ్బులు పే చేయాల్సిన క్లయింట్ రోల్, వారడిగిన కాన్సెప్ట్ లకి తగ్గట్లుగా డిజైన్ చేయాల్సిన ఆర్టిస్ట్ రోల్, మోస్ట్ ఆఫ్ ద టైమ్స్ పెయింట్ చేయాల్సిన రిలీజియస్ ఆర్ మైథాలాజికల్ కాన్సెప్ట్స్ లు ఇవేవీ కూడా మారలేదు, కానీ మైకలాంజిలోతో ఈ పరిస్థితి మారిందని చెప్పొచ్చు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వాటికన్ సిస్టీన్ చాపెల్ పెయింటింగ్ ప్రాజెక్ట్ లభించిన మైకలాంజిలో పోప్ అడిగినట్లుగా కాక తను ఊహించిన విధంగా పెయింట్ చేస్తానని పోప్ తో ఘర్షణ పడి, వాదించి, గెలచి ఆర్టిస్టిక్ ఫ్రీడం అనే ఒక కొత్త పంథాకి దారి తీసాడని చెప్పొచ్చు. </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మైకలాంజిలోకి లభించిన ఫ్రీడం కనీవిని ఎరుగనిది. ఆ ఫ్రీడం ఫలితమే ఈ రోజు లక్షలాది మంది విజిట్ చేసే సిస్టీన్ చాపెల్ సీలింగ్ మీది స్టోరీ ఆఫ్ క్రియేషన్ పెయింటింగ్స్, వాటి తరువాత దాదాపు పాతికేళ్లకి సైడ్ వాల్ మీద వేసిన జడ్జ్మెంట్ డే పెయింటింగ్.<br />
<br />
<br />
<br />
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgM9_37JvNPFSVScfBwDNv61raNzbSyfl8iOhTDkSevAGSQfizNdNMFGPG15MwaMB1yax0MRDX0TpyMS1g0gN5P-04t8O2vEMIUv06GjH6-3H6WpY_MbcBWcIi1VWjsRXsPxe-jCP3CtM0/s1600/11+madonna+before+and+after.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgM9_37JvNPFSVScfBwDNv61raNzbSyfl8iOhTDkSevAGSQfizNdNMFGPG15MwaMB1yax0MRDX0TpyMS1g0gN5P-04t8O2vEMIUv06GjH6-3H6WpY_MbcBWcIi1VWjsRXsPxe-jCP3CtM0/s1600/11+madonna+before+and+after.jpg" height="223" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeVVKd9ruazAxoGCtcQoAGLrzkEYlGjgLbCsNJuqTI0J3t2IFLWKloCwrdgkaoyZcAUOxrOXGeqht44esalwSqihchIYhlrmyBqOwy64mQA-LnvdcIYl0QNVUWGJkJiDhumnTv0thAUBw/s1600/11+lorenzetti+1.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeVVKd9ruazAxoGCtcQoAGLrzkEYlGjgLbCsNJuqTI0J3t2IFLWKloCwrdgkaoyZcAUOxrOXGeqht44esalwSqihchIYhlrmyBqOwy64mQA-LnvdcIYl0QNVUWGJkJiDhumnTv0thAUBw/s1600/11+lorenzetti+1.jpg" height="320" width="166" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrmmKy_gcKZnjNbAq_MvQstTmeQR5TAbwlY4cM6WdnJgS3slZjgvYJWBo7aX98T1qyih4Xy9ivSwRu5nYqwyAjp-ANCuodYe8V6iyZeM0bl_VwNKwcy8aphvlVaJvC4LwRe7gcOdlyhK8/s1600/11+lorenzetti+2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrmmKy_gcKZnjNbAq_MvQstTmeQR5TAbwlY4cM6WdnJgS3slZjgvYJWBo7aX98T1qyih4Xy9ivSwRu5nYqwyAjp-ANCuodYe8V6iyZeM0bl_VwNKwcy8aphvlVaJvC4LwRe7gcOdlyhK8/s1600/11+lorenzetti+2.jpg" height="320" width="256" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLngW59m7JC5SCz-doUMMddU9uzn8hd583FrKFezP2dhjdwwKCEhhRKvG3DEo8-wScgKqVm0FB2gwpn4G0MfYGEeoEAnnke2A9YS06Esvm4w5a5_EOaL0djsKTZ9pbVqCz3zaQMrxVtbc/s1600/11+koj.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLngW59m7JC5SCz-doUMMddU9uzn8hd583FrKFezP2dhjdwwKCEhhRKvG3DEo8-wScgKqVm0FB2gwpn4G0MfYGEeoEAnnke2A9YS06Esvm4w5a5_EOaL0djsKTZ9pbVqCz3zaQMrxVtbc/s1600/11+koj.gif" height="240" width="320" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcVYzZ2Boxhm56TDoTlEMTtUyxpqTal0xIpbFuYaVscebthuLaA1mkIiYzpuhV7kLAEiMwgwDhib3YUGoDvxFaBpSA9ntv9xv2W8ytgw2EGpElLLQMnwlHh5dziiHJI6E6WEARkbwUj7o/s1600/11+black+death.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcVYzZ2Boxhm56TDoTlEMTtUyxpqTal0xIpbFuYaVscebthuLaA1mkIiYzpuhV7kLAEiMwgwDhib3YUGoDvxFaBpSA9ntv9xv2W8ytgw2EGpElLLQMnwlHh5dziiHJI6E6WEARkbwUj7o/s1600/11+black+death.jpg" height="110" width="200" /></a><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7zkjkPd67-Tuh3-_Ir-ozD1n-icIJ-DvT9u-xevWNTe7GhOcNaGubMc-ywk9UrX0u6xO_nmohyFGzUk_FdgFtLXTvcfeL2ihVIp11floSjwQW8oqztoYxOomCA9Ylh5nRg3YppaoWcZ4/s1600/11+the_aftermath_of_the_battle_of_the_great_and_gigantic_camp_at_grams.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7zkjkPd67-Tuh3-_Ir-ozD1n-icIJ-DvT9u-xevWNTe7GhOcNaGubMc-ywk9UrX0u6xO_nmohyFGzUk_FdgFtLXTvcfeL2ihVIp11floSjwQW8oqztoYxOomCA9Ylh5nRg3YppaoWcZ4/s1600/11+the_aftermath_of_the_battle_of_the_great_and_gigantic_camp_at_grams.jpg" height="224" width="320" /></a><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqjvwBqSq_XdTWzXFjEOSqomu-2kJv36MaJDpUCDKaIsAGSypA24vTEoHshwcPTXtGzoTEwpzACP_BLHWnLXvGzRU1j9r6esS7gUgYNg1zfquYZVD3psDrzbz4zne43vVg62m7TihHUQs/s1600/11+lorenzetti+3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqjvwBqSq_XdTWzXFjEOSqomu-2kJv36MaJDpUCDKaIsAGSypA24vTEoHshwcPTXtGzoTEwpzACP_BLHWnLXvGzRU1j9r6esS7gUgYNg1zfquYZVD3psDrzbz4zne43vVg62m7TihHUQs/s1600/11+lorenzetti+3.jpg" height="200" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjt1A7tbppzCjUVvo6q1fAOeZKswf39M7l6tpzuCKJszjhB8KmcFJHEJ-EO9sWV7bnnDJuVpUXZ-Bxk1PdaeFkCjfJaxjI2hyphenhyphenmTdBcb1AuFUYRhAovkUqvKsTG5Bp_Q_GoHzPeqd1V_Q_s/s1600/11+padua+1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjt1A7tbppzCjUVvo6q1fAOeZKswf39M7l6tpzuCKJszjhB8KmcFJHEJ-EO9sWV7bnnDJuVpUXZ-Bxk1PdaeFkCjfJaxjI2hyphenhyphenmTdBcb1AuFUYRhAovkUqvKsTG5Bp_Q_GoHzPeqd1V_Q_s/s1600/11+padua+1.jpg" height="225" width="320" /></a></div>
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNnf9nnXKWQbGM8h5K9j8YddE-LOUeTbO06SWLugS_UYRC89Z3kbrs19Xo27mtU7IIA5Iwz5RfRpM1aYUCdcEr3g5aVwtewh2Bu_MpwaZLDdR_-nsd_drqxFR_2_wbuKjXQwtaZKemu90/s1600/11+padua+2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNnf9nnXKWQbGM8h5K9j8YddE-LOUeTbO06SWLugS_UYRC89Z3kbrs19Xo27mtU7IIA5Iwz5RfRpM1aYUCdcEr3g5aVwtewh2Bu_MpwaZLDdR_-nsd_drqxFR_2_wbuKjXQwtaZKemu90/s1600/11+padua+2.jpg" height="156" width="320" /></a><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgT6qT3b3wmd1EW2rQs_SGFKCLAsV0GgZ0zUn6yQx2Xv7twa2HU80mdBnyJcPqniAoSOtksdU7F_ofrAogTNTUIyUQl1qSnFw9ywrlySXFCSBH2MZZ8ajgpGzQcyNrIbD1-xJmnOodLMDA/s1600/11+paduo+3.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgT6qT3b3wmd1EW2rQs_SGFKCLAsV0GgZ0zUn6yQx2Xv7twa2HU80mdBnyJcPqniAoSOtksdU7F_ofrAogTNTUIyUQl1qSnFw9ywrlySXFCSBH2MZZ8ajgpGzQcyNrIbD1-xJmnOodLMDA/s1600/11+paduo+3.JPG" height="187" width="200" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1CcyrdCD6d00XH4kmkSGob0Z7__DT0C5zLgWt2836RDynuUuVYPKBOF1VxJvcb8ELXaB8LuDJyzgMT5t_QjSdU4sPt7EJN_KMxZjeccund67ZOOEvOGI36F6pIFg5Fm5kC2Z2wvQlSaY/s1600/11+paduo+4.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1CcyrdCD6d00XH4kmkSGob0Z7__DT0C5zLgWt2836RDynuUuVYPKBOF1VxJvcb8ELXaB8LuDJyzgMT5t_QjSdU4sPt7EJN_KMxZjeccund67ZOOEvOGI36F6pIFg5Fm5kC2Z2wvQlSaY/s1600/11+paduo+4.jpg" height="200" width="196" /></a><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgebMKqdOTQsrHTJ-N8UWAGmTyT0Zcz4viBHrS6MhozNUB_Z6RV6d7zk6o6gHaS5MEwVfbDTQvKYF2M1qVbRJydgkQvxzn_Jvwe7vTVpBEgtldufJbcotCFRY0abIUgSfTp95f9_2bIxYo/s1600/11+lives+of+artists.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgebMKqdOTQsrHTJ-N8UWAGmTyT0Zcz4viBHrS6MhozNUB_Z6RV6d7zk6o6gHaS5MEwVfbDTQvKYF2M1qVbRJydgkQvxzn_Jvwe7vTVpBEgtldufJbcotCFRY0abIUgSfTp95f9_2bIxYo/s1600/11+lives+of+artists.jpg" height="200" width="129" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXLOOrvRCQCMmpboEN-ASayH5iN1b69psH5yVIR_E7ZJ1oIud5FlqQqYSh_iPioUKVXK7rfkY5IE4H-lKcGyDWvlj6d-ZVztCDz0WRFp2TDbEZCWGAhI5y1do_d-EloPdD9nLFyBtJf_s/s1600/11+lp+2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXLOOrvRCQCMmpboEN-ASayH5iN1b69psH5yVIR_E7ZJ1oIud5FlqQqYSh_iPioUKVXK7rfkY5IE4H-lKcGyDWvlj6d-ZVztCDz0WRFp2TDbEZCWGAhI5y1do_d-EloPdD9nLFyBtJf_s/s1600/11+lp+2.jpg" height="85" width="400" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEXtPudpKIcgSxEixioz2lRQBr4uhI3b2L6gJpQnTWVWl8KeG_aT6PZ5hFk_Pz7tn9GO8J2i12F2b87Yrhne7HogUlYXdtWeDeQsNuSDspd24CZtCB6jsZV0cWMSc5Mj705LJtEsSiw_A/s1600/11+lp+1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEXtPudpKIcgSxEixioz2lRQBr4uhI3b2L6gJpQnTWVWl8KeG_aT6PZ5hFk_Pz7tn9GO8J2i12F2b87Yrhne7HogUlYXdtWeDeQsNuSDspd24CZtCB6jsZV0cWMSc5Mj705LJtEsSiw_A/s1600/11+lp+1.jpg" height="158" width="200" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgV79I__rLOqwkUxkOnXx6zgSL5iQ7GXzIpuGx252JaEMBdNeO0l8nW0TVBLH5skTjt91RdCMe7GDMqJWgVFnkV4Sjvo3MzP265C7XKWGp3unGIjSoHmrotl4a83jPMzfL4fADiLdXildY/s1600/11+07trinityconstrlinedr.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgV79I__rLOqwkUxkOnXx6zgSL5iQ7GXzIpuGx252JaEMBdNeO0l8nW0TVBLH5skTjt91RdCMe7GDMqJWgVFnkV4Sjvo3MzP265C7XKWGp3unGIjSoHmrotl4a83jPMzfL4fADiLdXildY/s1600/11+07trinityconstrlinedr.jpg" height="320" width="158" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTXhgi80-34Y_xkvmc8hRCNWBmojZm2UmVm36EExbwaW_zC-ipbsafY-0sOZMaGk-h9WcQXhS4o1vkf785d-PjcexPUB9If_vuKuYsTIarQ4v1ienDMXwWyYJDZn-dwtT0Wjv9CmeNsSY/s1600/11+Masaccio,_trinit%C3%A0.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTXhgi80-34Y_xkvmc8hRCNWBmojZm2UmVm36EExbwaW_zC-ipbsafY-0sOZMaGk-h9WcQXhS4o1vkf785d-PjcexPUB9If_vuKuYsTIarQ4v1ienDMXwWyYJDZn-dwtT0Wjv9CmeNsSY/s1600/11+Masaccio,_trinit%C3%A0.jpg" height="320" width="145" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhm4eSL7d6zmLWjmsvRXdkyUlBfataDt42Qt16D3LlSdyVJ8MIVmTIl0ibMbsxNvPUk50zZq_Ys3LvuiG_pMSkeNH3U1JgLO2i8QSd1ukfmC-D5pl9rXEVsv6yaGwVd2XfVWwDzj5g8oxM/s1600/11+perspective5_large-01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhm4eSL7d6zmLWjmsvRXdkyUlBfataDt42Qt16D3LlSdyVJ8MIVmTIl0ibMbsxNvPUk50zZq_Ys3LvuiG_pMSkeNH3U1JgLO2i8QSd1ukfmC-D5pl9rXEVsv6yaGwVd2XfVWwDzj5g8oxM/s1600/11+perspective5_large-01.jpg" height="139" width="320" /> </a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhITfsVtlWv_8Qy36dEsGPngEFfEZXIcyW7xYdA2dr5i5jwUYnQYlArYb6tfkqN7gRu003wujgEYfWHzKsBQ8RLGWxAwMMnKWNXokUl7BwxN2JmNmuiRCsMxTGa5kPkp62UnRHhZh3XgT0/s1600/11+Hunt_in_the_forest_by_paolo_uccello.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhITfsVtlWv_8Qy36dEsGPngEFfEZXIcyW7xYdA2dr5i5jwUYnQYlArYb6tfkqN7gRu003wujgEYfWHzKsBQ8RLGWxAwMMnKWNXokUl7BwxN2JmNmuiRCsMxTGa5kPkp62UnRHhZh3XgT0/s1600/11+Hunt_in_the_forest_by_paolo_uccello.jpg" height="121" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEMJNJ_4Mnzdimy0FKCcTJgMydcGTTwdrafAgPVndo-Di0irhx_aIJqlb3N7dXvQsOUYviApv-HTp8o3jStphnfIHWeDhHa2By8LKhNnQaNMTbN4jUEVgzmcjFeSjiEXh2GAobUP5MdFU/s1600/11+lp+3+perspective-drawing-for-church-of-santo-spirito-in-florence.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEMJNJ_4Mnzdimy0FKCcTJgMydcGTTwdrafAgPVndo-Di0irhx_aIJqlb3N7dXvQsOUYviApv-HTp8o3jStphnfIHWeDhHa2By8LKhNnQaNMTbN4jUEVgzmcjFeSjiEXh2GAobUP5MdFU/s1600/11+lp+3+perspective-drawing-for-church-of-santo-spirito-in-florence.jpg" height="155" width="200" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfnz8tOAdxqweX4jfjfqlq8EYO0xLhI6eyyGolPdm6O5wcTcoxKhTbmQQkmAr92q1hqkIIHbYDNqAkoT-8llf6Srr6HMTKcT8wXy8u9kebaMtya8ytMB9GBbqtuidbtK6oF-eu8SfjJ8o/s1600/11+lp+4.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfnz8tOAdxqweX4jfjfqlq8EYO0xLhI6eyyGolPdm6O5wcTcoxKhTbmQQkmAr92q1hqkIIHbYDNqAkoT-8llf6Srr6HMTKcT8wXy8u9kebaMtya8ytMB9GBbqtuidbtK6oF-eu8SfjJ8o/s1600/11+lp+4.jpg" height="225" width="320" /></a><br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKSyWQvXFc-SwCxrgwHQxnYdw0eIHHKg6UO_gVs8AwD8h-xmI-6nReFpS6lln4CEezn9wNFKb4UhaOcIJTuVTCnHcomPboF5LC08vV4bYhhFA4PDpBTNCGutBDY8t03tWAhGkS59EOUdY/s1600/11+bd+1.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKSyWQvXFc-SwCxrgwHQxnYdw0eIHHKg6UO_gVs8AwD8h-xmI-6nReFpS6lln4CEezn9wNFKb4UhaOcIJTuVTCnHcomPboF5LC08vV4bYhhFA4PDpBTNCGutBDY8t03tWAhGkS59EOUdY/s1600/11+bd+1.jpg" height="181" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6L-7jC953SzRSepqWFQAj4ceuzp9IpDaz6731kTlo-kNOnmn5rSGMoRnye2wTHBctrKOCutHzEeRcKlx5wT2cSoxGoBmO-e9rXUQkJiMTVJccl1FIaEI9CoZ_DyLmL1NCDJ5fYFj00qg/s1600/11+florence+baptistry+competetion.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJozXv3V3AQ2DZbQJeocp-AfKqFuyhcqdNXu_-sEyL8N3bFHYtWkNbxyi2w12KQ01nv4wKBxJhqGhdQzCKGxDqcA6UD1QdTpdG8TuQnKVT70fTNyZDxU_Eh16fgmp93_5iHIwaia_DsZo/s1600/11+artist+signature.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJozXv3V3AQ2DZbQJeocp-AfKqFuyhcqdNXu_-sEyL8N3bFHYtWkNbxyi2w12KQ01nv4wKBxJhqGhdQzCKGxDqcA6UD1QdTpdG8TuQnKVT70fTNyZDxU_Eh16fgmp93_5iHIwaia_DsZo/s1600/11+artist+signature.JPG" height="90" width="200" /></a><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6L-7jC953SzRSepqWFQAj4ceuzp9IpDaz6731kTlo-kNOnmn5rSGMoRnye2wTHBctrKOCutHzEeRcKlx5wT2cSoxGoBmO-e9rXUQkJiMTVJccl1FIaEI9CoZ_DyLmL1NCDJ5fYFj00qg/s1600/11+florence+baptistry+competetion.jpg" height="111" width="200" /><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4vUnNGT5yHHD5pHF4tHELcFpB2I_SLT9RUqnd-eLhXRO-OWG10qM8Mi7Q23KZ2R5rwqXiiv6V3H-dr7lCp6-IvVi0y9hHpW6y6mYNXPRoo5ERIMeZo2MsBEu8gtjCecaawX9uAMiDy-w/s1600/11+bd+2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4vUnNGT5yHHD5pHF4tHELcFpB2I_SLT9RUqnd-eLhXRO-OWG10qM8Mi7Q23KZ2R5rwqXiiv6V3H-dr7lCp6-IvVi0y9hHpW6y6mYNXPRoo5ERIMeZo2MsBEu8gtjCecaawX9uAMiDy-w/s1600/11+bd+2.jpg" height="200" width="133" /></a><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTT1Z_YfgVVVUgPPHso12Pa0UuRqkRDlLalGbNCTHq55O_SbK4IixgpxxW_mfayE_izH1xxAaDalqk0CZ65a5PIXJQzrnb9lWkk5mLY5aPGxlo_wZ-R-td1uzrq5VBcmJUvjd3cHvxnnI/s1600/11+Christ_Handing_the_Keys_to_St._Peter_by_Pietro_Perugino.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTT1Z_YfgVVVUgPPHso12Pa0UuRqkRDlLalGbNCTHq55O_SbK4IixgpxxW_mfayE_izH1xxAaDalqk0CZ65a5PIXJQzrnb9lWkk5mLY5aPGxlo_wZ-R-td1uzrq5VBcmJUvjd3cHvxnnI/s1600/11+Christ_Handing_the_Keys_to_St._Peter_by_Pietro_Perugino.jpg" height="246" width="400" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjE3hemU_1IxRWccDFHaFlgo5fu233KJrZYftcwdo171zPr8TTJs3R8I5S_TIZlRevu3GXi0R0iEzKYcfV2n2QKGummbSnhh8MBpvxZ6ZMM4FNJNkUr0DzyJmtuGvJbJq_ukYr_CEe6Ca8/s1600/11+a+perspective+of+Christ_Handing_the_Keys_to_St._Peter_by_Pietro_Perugino.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjE3hemU_1IxRWccDFHaFlgo5fu233KJrZYftcwdo171zPr8TTJs3R8I5S_TIZlRevu3GXi0R0iEzKYcfV2n2QKGummbSnhh8MBpvxZ6ZMM4FNJNkUr0DzyJmtuGvJbJq_ukYr_CEe6Ca8/s1600/11+a+perspective+of+Christ_Handing_the_Keys_to_St._Peter_by_Pietro_Perugino.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0fa9VHdmtFxFNiezbzrXFFLOgFd6TQNZKQRRUI2BwmgJWdAQpmhXzhSu6m1oYc66bxAOuwz0BXSycRH1KavS3GHe4SjhxJ9_aCTE-YIXt2w5qaJfMHV5XDOo20pWKkiOZIxpJrDtrBWg/s1600/11+Julius+Schnorr+von+Carolsfeld-768644.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBpHImdHtBG2AY1SXTpRtbpwnDKB2T1VFDgKR0IjJ6GRcOFr-_1Yo-nMFsx6Xr2bsmsQz8Yn2B2vRGAiE_VoxQY6VXKKfcxga5-9vDbPwH8-TjTR2yIVdjRaw3G3R5mfNZzrboy6_0XIc/s1600/11+duomo+int.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBpHImdHtBG2AY1SXTpRtbpwnDKB2T1VFDgKR0IjJ6GRcOFr-_1Yo-nMFsx6Xr2bsmsQz8Yn2B2vRGAiE_VoxQY6VXKKfcxga5-9vDbPwH8-TjTR2yIVdjRaw3G3R5mfNZzrboy6_0XIc/s1600/11+duomo+int.jpg" height="181" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhW8Vk9mQInJ8TZMrc5zuxNC7cM4oPPN85QpBY3NXGuVHOAy_IIgQqoA028TUPVPeaVwywBH6wFg9qW6cpo4OAK_46vGpDeypHGp_wrtKGy0T07OTvQOqNbpqt8AD-ed0C0NPfkmrU-XMk/s1600/11+duomo.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhW8Vk9mQInJ8TZMrc5zuxNC7cM4oPPN85QpBY3NXGuVHOAy_IIgQqoA028TUPVPeaVwywBH6wFg9qW6cpo4OAK_46vGpDeypHGp_wrtKGy0T07OTvQOqNbpqt8AD-ed0C0NPfkmrU-XMk/s1600/11+duomo.jpg" height="288" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0fa9VHdmtFxFNiezbzrXFFLOgFd6TQNZKQRRUI2BwmgJWdAQpmhXzhSu6m1oYc66bxAOuwz0BXSycRH1KavS3GHe4SjhxJ9_aCTE-YIXt2w5qaJfMHV5XDOo20pWKkiOZIxpJrDtrBWg/s1600/11+Julius+Schnorr+von+Carolsfeld-768644.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0fa9VHdmtFxFNiezbzrXFFLOgFd6TQNZKQRRUI2BwmgJWdAQpmhXzhSu6m1oYc66bxAOuwz0BXSycRH1KavS3GHe4SjhxJ9_aCTE-YIXt2w5qaJfMHV5XDOo20pWKkiOZIxpJrDtrBWg/s1600/11+Julius+Schnorr+von+Carolsfeld-768644.jpg" height="270" width="400" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWExF28nZN_Lvywi_RVO-EoWHwx9Aayvp-rXZjafq789xxIm5JsWC5AbKs-JzTuuXUH2KSUD3ZKvFF94kECcS1OzSa1U5aOQKdxFE4CoGlM4V-cy26q23ppCgGtpla8B2eONpp-PhOMXU/s1600/11+mr+1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWExF28nZN_Lvywi_RVO-EoWHwx9Aayvp-rXZjafq789xxIm5JsWC5AbKs-JzTuuXUH2KSUD3ZKvFF94kECcS1OzSa1U5aOQKdxFE4CoGlM4V-cy26q23ppCgGtpla8B2eONpp-PhOMXU/s1600/11+mr+1.jpg" height="265" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKzIbIuDG1ggFeq-tq8s9ozkZ-DHsdKyNsmyMIOLhcW8H5lziL4pkzT40qNSu3mWVW2Z1pR03i40ThUi0od_MSiAiSjLwWlQckWdjvv66U7lTKdwfQSPkdeF6oYjz5L5xT9wgo7ffHUPI/s1600/11+four-panels-banquet-pine-forest.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKzIbIuDG1ggFeq-tq8s9ozkZ-DHsdKyNsmyMIOLhcW8H5lziL4pkzT40qNSu3mWVW2Z1pR03i40ThUi0od_MSiAiSjLwWlQckWdjvv66U7lTKdwfQSPkdeF6oYjz5L5xT9wgo7ffHUPI/s1600/11+four-panels-banquet-pine-forest.png" height="232" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_GvXFOMH4oNZq-VTdtJvRi3JB6M0T2Wg_JHP4DpD9Kt24VjCTPHbi_mn759_GQcSpcKJjPS2_lYujGW5gWItG7KA1SpUZ0yUZZhUvSTX1qaDVqFZZ1VggiqqSNbYeSOE14j-au5bQ5i4/s1600/11+Birth_of_Venus_Botticelli.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_GvXFOMH4oNZq-VTdtJvRi3JB6M0T2Wg_JHP4DpD9Kt24VjCTPHbi_mn759_GQcSpcKJjPS2_lYujGW5gWItG7KA1SpUZ0yUZZhUvSTX1qaDVqFZZ1VggiqqSNbYeSOE14j-au5bQ5i4/s1600/11+Birth_of_Venus_Botticelli.jpg" height="409" width="640" /> </a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhddavhyphenhyphenY23OUH1fJG3HMK6o16I3fsr2zxzqyGwJzDIGsLUmJD74k1cLWCfO64xE4cNZZMa9KX1zEWGWSO3ntagoZb71CsUGdcUNJUVvvfeQQr_FuPqzg8b7l3myu4IeX5qFlgY3Ai_e7I/s1600/11+La-Primavera-by-Sandro-Bo-001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhddavhyphenhyphenY23OUH1fJG3HMK6o16I3fsr2zxzqyGwJzDIGsLUmJD74k1cLWCfO64xE4cNZZMa9KX1zEWGWSO3ntagoZb71CsUGdcUNJUVvvfeQQr_FuPqzg8b7l3myu4IeX5qFlgY3Ai_e7I/s1600/11+La-Primavera-by-Sandro-Bo-001.jpg" height="412" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipOsI5MZy1Ry6bA3aNuLn-e5r6GOlqng5kkjdWjfd6zprYciPBkUNI4TKBad3PquxV8QV84_bED2x4RCVRM82Qr6OoSo0PkKE9RN19nwLdb-YembPVAirU4DPAtQkRb0iHm_oeI55dgbg/s1600/11+Leonardo-da-Vinci-Vitruvian-Man.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipOsI5MZy1Ry6bA3aNuLn-e5r6GOlqng5kkjdWjfd6zprYciPBkUNI4TKBad3PquxV8QV84_bED2x4RCVRM82Qr6OoSo0PkKE9RN19nwLdb-YembPVAirU4DPAtQkRb0iHm_oeI55dgbg/s1600/11+Leonardo-da-Vinci-Vitruvian-Man.jpg" height="300" width="400" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheRy5Ek_ovwXClIH7PFGAAnp9bTy7mLe6wGehqnNq0EDjvGrpi1f-ysa57AlgHogjM8_QM1Bk4FBStXbBZhDzu8Opwrq4OMwCIQ69ZyYjnSkhwGBlifz_PIepT-w878ugIeOm-BA8lTNQ/s1600/11+donatello+david.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheRy5Ek_ovwXClIH7PFGAAnp9bTy7mLe6wGehqnNq0EDjvGrpi1f-ysa57AlgHogjM8_QM1Bk4FBStXbBZhDzu8Opwrq4OMwCIQ69ZyYjnSkhwGBlifz_PIepT-w878ugIeOm-BA8lTNQ/s1600/11+donatello+david.jpg" height="200" width="177" /></a><br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgw95Z0wBazZ0TA0T2TzvCqAO_HF-Tr1EtvDaeKppt41o-q9g_7-I3JCdIJcdKXSGlk-zsS9QwTvMh986h9IFZ1OWbvXO7pi-gzSLkeQ74heMUQ9JaewwHuTk19ZY1zTCr9PEpYj5cj1Bk/s1600/11+Mona_Lisa,_by_Leonardo_da_Vinci,_from_C2RMF_retouched.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgw95Z0wBazZ0TA0T2TzvCqAO_HF-Tr1EtvDaeKppt41o-q9g_7-I3JCdIJcdKXSGlk-zsS9QwTvMh986h9IFZ1OWbvXO7pi-gzSLkeQ74heMUQ9JaewwHuTk19ZY1zTCr9PEpYj5cj1Bk/s1600/11+Mona_Lisa,_by_Leonardo_da_Vinci,_from_C2RMF_retouched.jpg" height="200" width="132" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiF7sDeQAH6i2w6HgPvrHo8HhQdsfaetO1nsRkOQMfEti3VkCk0XQw38q2jGsOb8IgTJo2XMSjsBqLwOn3ZRnoQefh7tJeoc6-ViQ5lNitpQ2MXVfynJFr1wz8AGqgn1_iyhyphenhyphenSbpPVprEQ/s1600/11+Giampietrino-Last-Supper-ca-1520.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiF7sDeQAH6i2w6HgPvrHo8HhQdsfaetO1nsRkOQMfEti3VkCk0XQw38q2jGsOb8IgTJo2XMSjsBqLwOn3ZRnoQefh7tJeoc6-ViQ5lNitpQ2MXVfynJFr1wz8AGqgn1_iyhyphenhyphenSbpPVprEQ/s1600/11+Giampietrino-Last-Supper-ca-1520.jpg" height="217" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibFmCI7tgGx7-QE69eQn2Wz9HFyZe2oiCpsyMK7d57hRwutWav4QbZjgN_dokVFPQ1dzc0rCXmGqpOzSWioP92I-2m3HRVUVUO6Ef3gsKf26oJPVBy-EA1vYRwiqDzFkaWXvfDPN0nCCk/s1600/11+pannini+interior+of+st+peters.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibFmCI7tgGx7-QE69eQn2Wz9HFyZe2oiCpsyMK7d57hRwutWav4QbZjgN_dokVFPQ1dzc0rCXmGqpOzSWioP92I-2m3HRVUVUO6Ef3gsKf26oJPVBy-EA1vYRwiqDzFkaWXvfDPN0nCCk/s1600/11+pannini+interior+of+st+peters.jpg" height="296" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjz4eCV7ociWCEYfAJ5XGDJ_iQysszRaW-l9-Y9o1dfQLd4FAROJInjYBg0yPgYO-ZKhXOMT7sWSbiWwzLYW6KuV8WgHB9do1H6jNWuVkiCt0bwPf4HZ-yn1DSZWszk4Fv1yjmVbNmF-cQ/s1600/11+school+of+athens.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjz4eCV7ociWCEYfAJ5XGDJ_iQysszRaW-l9-Y9o1dfQLd4FAROJInjYBg0yPgYO-ZKhXOMT7sWSbiWwzLYW6KuV8WgHB9do1H6jNWuVkiCt0bwPf4HZ-yn1DSZWszk4Fv1yjmVbNmF-cQ/s1600/11+school+of+athens.jpg" height="419" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfnZIqIs82Oxgp_3MgpA2p_PzxlX9rlBkLe_Ir35HckO84PhXyMg93RIGaUn39tjbf9U8oLpViQPQ23kk6IdXDjjpiUyUkv67OqGx0-DFutq0A26SFT7s-2HOvJ0bUn4ACx-IePyUjQxw/s1600/11+sofa.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfnZIqIs82Oxgp_3MgpA2p_PzxlX9rlBkLe_Ir35HckO84PhXyMg93RIGaUn39tjbf9U8oLpViQPQ23kk6IdXDjjpiUyUkv67OqGx0-DFutq0A26SFT7s-2HOvJ0bUn4ACx-IePyUjQxw/s1600/11+sofa.png" height="140" width="400" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKj_9xlaUIU3PVgkPDe7d3ueQA2jmttmlePxpAENJEWBiG3lkNQZYAm6ZAjOuBjt6vOd74NAMCJawsPEAFgrqD0Zu_wadu9vPOufAwOhLddnMoyDSlIlx_CKMdhdGE7MN90yOpfXILwk8/s1600/11+names.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKj_9xlaUIU3PVgkPDe7d3ueQA2jmttmlePxpAENJEWBiG3lkNQZYAm6ZAjOuBjt6vOd74NAMCJawsPEAFgrqD0Zu_wadu9vPOufAwOhLddnMoyDSlIlx_CKMdhdGE7MN90yOpfXILwk8/s1600/11+names.JPG" height="56" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjo1YjfgSCZRhdgvisAEK2NQNgS_oRAAZXz1vlPtFVOGQQ-OtMt_vFlYrk5bY4mW69cLUSIVnR-kL3F3xGEabgWU2nUdcNC5VHRdINzVtGOtEmSQHvGh7PvI9dGxcP-u62iwMbfa4aB358/s1600/11+michelangelo-david.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjo1YjfgSCZRhdgvisAEK2NQNgS_oRAAZXz1vlPtFVOGQQ-OtMt_vFlYrk5bY4mW69cLUSIVnR-kL3F3xGEabgWU2nUdcNC5VHRdINzVtGOtEmSQHvGh7PvI9dGxcP-u62iwMbfa4aB358/s1600/11+michelangelo-david.jpg" height="480" width="640" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibs1Wdytf6tfn51ZU7saHXgJI-u8wLCGni-1vFf5bkzCvqM44YAGYxB3a2nSOzXDvgVFpI_HbJy1t27mee3809dlMWbQjz5KV4mxutN130P2TxBqvKvAdSFAZ83ElNS64w28sgsfZ0pYk/s1600/11+sis+chap+1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibs1Wdytf6tfn51ZU7saHXgJI-u8wLCGni-1vFf5bkzCvqM44YAGYxB3a2nSOzXDvgVFpI_HbJy1t27mee3809dlMWbQjz5KV4mxutN130P2TxBqvKvAdSFAZ83ElNS64w28sgsfZ0pYk/s1600/11+sis+chap+1.jpg" height="420" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHkaQ11oxHaeprBHYFHcE3T9mDxUfGiuQMhgPSII_lIw4YNfkJXI9DztEX1o6FHg8xPR04PcJJbVhNe-UAIvNnn2s8qvsZv1Yp9dDqyiWQ5F9KzO3-v-H1hWv9-GFaodXaMHcA6Ik_fy0/s1600/11+Michelangelo,_Giudizio_Universale_02.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHkaQ11oxHaeprBHYFHcE3T9mDxUfGiuQMhgPSII_lIw4YNfkJXI9DztEX1o6FHg8xPR04PcJJbVhNe-UAIvNnn2s8qvsZv1Yp9dDqyiWQ5F9KzO3-v-H1hWv9-GFaodXaMHcA6Ik_fy0/s1600/11+Michelangelo,_Giudizio_Universale_02.jpg" height="640" width="531" /></a></div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhk1vgfGX7ntKiFV6p8uSoY80xrKISZJhiMla_l-HLl-ogjWq3uj2hEBH75bqtfFpldvsMa4L7xNYdBOTOQMm39mK7M0sDbzSYUmU_9Sn_8ld-k7PRXViuyK_mSTeryx2wfeAMOiUVrREA/s1600/11+sis+chap+2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhk1vgfGX7ntKiFV6p8uSoY80xrKISZJhiMla_l-HLl-ogjWq3uj2hEBH75bqtfFpldvsMa4L7xNYdBOTOQMm39mK7M0sDbzSYUmU_9Sn_8ld-k7PRXViuyK_mSTeryx2wfeAMOiUVrREA/s1600/11+sis+chap+2.jpg" height="633" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgi0ObDkfNatcCv8v4VSkSAGXHuODsZoyl54YmVKd3-vQraO__4anfv-rlL0XzlzRO0MWb7nsgZT7N4mJqXfinIF9bx7JX24ui8O0vqIIdVeNoDwquRnI453a6K_HvfQv7g7lJyIqmYfww/s1600/11+Michelangelo+Sistine+Chapel+Grotto.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgi0ObDkfNatcCv8v4VSkSAGXHuODsZoyl54YmVKd3-vQraO__4anfv-rlL0XzlzRO0MWb7nsgZT7N4mJqXfinIF9bx7JX24ui8O0vqIIdVeNoDwquRnI453a6K_HvfQv7g7lJyIqmYfww/s1600/11+Michelangelo+Sistine+Chapel+Grotto.jpg" height="531" width="640" /></a></div>
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<br />
Sources Used:<br />
1. My Observations during my Italy Trip<br />
2. Various websites including but not limited to Wikipedia<br />
3. However, vast majority of the above is gathered and translated into Telugu from Otis College of Art & Design, Los Angeles (http://www.otis.edu/). Million Thanks to the public material provided by Dr Jeanne Willette (http://jeannewillette.com/ and http://www.arthistoryunstuffed.com/<br />
<br />
(అసలీ కథ మొదలుపెట్టిందెందుకు? ఓ పెద్దాయన నన్ను మంత్రముగ్దుణ్ణయ్యేలా మూడు
నాలుగు కథలు చెప్పాడని కదా, ఆయన గురించి చెపుదామని మొదలెట్టి, మొదటికంటా
వెళ్లి అక్కణ్నుంచి వచ్చింది. కాని ఇప్పటికే ఓపిక అంతరించింది, ఇలా చెప్పుకుంటూ పోతే ఆయన
దగ్గిరకొచ్చేప్పటికి నేనూ, వినేవాళ్లూ మిగలరు కాబట్టి, నేను కూడా ఆయన(బర్నీని)
గురించి ఓ బుల్లికథ చెప్పి వదిలేద్దామని అదిక్కడ పోస్ట్ చేసా <a href="http://disquisitions-allegories-drivelings.blogspot.com/2015/01/blog-post.html" target="_blank">ప్రాణరహిత జన్మలో పాలరాయి</a>)</div>
</div>
<!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2F3.bp.blogspot.com%2F-7pJk62fRT2Y%2FVKXT2Kmf2YI%2FAAAAAAAABEI%2FQDyl7W9i454%2Fs1600%2F11%252Blives%252Bof%252Bartists.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgebMKqdOTQsrHTJ-N8UWAGmTyT0Zcz4viBHrS6MhozNUB_Z6RV6d7zk6o6gHaS5MEwVfbDTQvKYF2M1qVbRJydgkQvxzn_Jvwe7vTVpBEgtldufJbcotCFRY0abIUgSfTp95f9_2bIxYo/s1600/11+lives+of+artists.jpg" --><!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2F1.bp.blogspot.com%2F-ea6IZ7QKP0Y%2FVKXTo3N7cyI%2FAAAAAAAABBY%2F8jK1dK53O1U%2Fs1600%2F11%252B07trinityconstrlinedr.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgV79I__rLOqwkUxkOnXx6zgSL5iQ7GXzIpuGx252JaEMBdNeO0l8nW0TVBLH5skTjt91RdCMe7GDMqJWgVFnkV4Sjvo3MzP265C7XKWGp3unGIjSoHmrotl4a83jPMzfL4fADiLdXildY/s1600/11+07trinityconstrlinedr.jpg" --><!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2F3.bp.blogspot.com%2F-T832s9gxBkU%2FVKXTsS3uqTI%2FAAAAAAAABB8%2FSUxPo2YtcVo%2Fs1600%2F11%252BJulius%252BSchnorr%252Bvon%252BCarolsfeld-768644.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0fa9VHdmtFxFNiezbzrXFFLOgFd6TQNZKQRRUI2BwmgJWdAQpmhXzhSu6m1oYc66bxAOuwz0BXSycRH1KavS3GHe4SjhxJ9_aCTE-YIXt2w5qaJfMHV5XDOo20pWKkiOZIxpJrDtrBWg/s1600/11+Julius+Schnorr+von+Carolsfeld-768644.jpg" --><!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2F4.bp.blogspot.com%2F-mSVHxUZ81UE%2FVKMwj4ImvRI%2FAAAAAAAAA5w%2F-p7dm8rXJn8%2Fs1600%2F5%252Bpompeii-brothel-fresco.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5NvQYFLl6XYaO9kRdDsoKq9Hsv7w58b5ptxeFLzov0rOxSAVVVIsYHBmNHQoW5lbkMZqBF-nl0w88y9bj1tW9XLaI6TDElceX9exgzd0siBQUzd0z4gHxRLt83SsIPnQgJL5neaOTNZA/s1600/5+pompeii-brothel-fresco.jpg" --><!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2F1.bp.blogspot.com%2F-6UyrRa5Sgb0%2FVJuH2RAdzXI%2FAAAAAAAAAzA%2Fp0y4kva7QAk%2Fs1600%2F1%252BLascauxBullPanorama.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOhYbkbv_vaYEdUxLuyv50zo_IX7G5mduPLccxyFefmK6Vb-wtKFpsPeGtB_D7z_S7WJL67DwFo-SXhyG0mho4YF4Aa9_DuoKBYm1lrg_PautJjsCPpE3KJOyRo7cOz8KJrOUZSjP3hfc/s1600/1+LascauxBullPanorama.jpg" --><!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2F4.bp.blogspot.com%2F-4yUQ1U0dtl8%2FVJuH28Cg_HI%2FAAAAAAAAAzM%2FZduLMtlT9K0%2Fs1600%2F1%252BVenus-de-Laussel-vue-generale-noir.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggikhCL25htU902H51ofWpIt2t_DhY78Q3TLWy2Fyem1DaD8Z4XoyGHzpFBpG9GVLIvWQyelf413qIl__gY-NF_jPWRaVu-_zxljcUFlSlqHXTOKz1huKnXl4UCPbs_GXN2G0uJjY7FR0/s1600/1+Venus-de-Laussel-vue-generale-noir.jpg" --><!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2F2.bp.blogspot.com%2F-OLvBFbP0nMM%2FVKNpMaXx-jI%2FAAAAAAAAA7Y%2FDgqZgq8hbhA%2Fs1600%2F4%252Begyptian%252Btombs.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOghD7tdg03j1_B1zns-4h2MXW_u87SzQffGXSjgTGukJ1Pf1UFNgENkl6_wRD2GrRn9GpPQNx-W2AGtIOKPSWok4FQY25ciO73meRtE-oT5T9QCMpRdRFtNsvwdrH4_X7MqO6Gw5upjA/s1600/4+egyptian+tombs.jpg" --><!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2F4.bp.blogspot.com%2F-B63ZGr4RFzI%2FVJuH2WliKAI%2FAAAAAAAAAzE%2FRtx-7u0BPXM%2Fs1600%2F1%252BChauvet%252BCave.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDit7gBx0UQYO1yJ8w4G77OLSbI001nB5lY2sudh3GY11nTQD35fcuSfrzvenh4mQdvQH0r1J6tqRnkOfVrrvh-jI53m71CtPmxtyMpZ5NzmuQGI1oCSUbE1MmQoR7nN90FoguZt3_Mvs/s1600/1+Chauvet+Cave.jpg" --><!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2F1.bp.blogspot.com%2F-oeegExOGIAQ%2FVKXTyjcSSaI%2FAAAAAAAABDg%2F_5zPKkjD3Eg%2Fs1600%2F11%252Bbd%252B2.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4vUnNGT5yHHD5pHF4tHELcFpB2I_SLT9RUqnd-eLhXRO-OWG10qM8Mi7Q23KZ2R5rwqXiiv6V3H-dr7lCp6-IvVi0y9hHpW6y6mYNXPRoo5ERIMeZo2MsBEu8gtjCecaawX9uAMiDy-w/s1600/11+bd+2.jpg" --><!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2F1.bp.blogspot.com%2F-Fi7VSB_8aVk%2FVJuH2Z2hq6I%2FAAAAAAAAAy8%2FLFdYAS8tydY%2Fs1600%2F1%252BCave%252BPainting%252Bof%252Ba%252Bdun%252Bhorse%252BLascaux%252B17000%252BBC.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgI1svGGJSymgM_PlZaomNt3F8vwwO40C7Rsl4RIsk-jUTOa8dh-6bsumR6vXz6TseBpxKKiTkg9OVL6xYs9IBWWuS1jQD4THmdzhQoMUbRtk2DyTMoxMs0mMfq-0lRu7wQvCVaJwIjReo/s1600/1+Cave+Painting+of+a+dun+horse+Lascaux+17000+BC.jpg" -->Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-19127802126935564742014-11-08T04:57:00.001-06:002023-06-11T15:05:57.271-05:00Enchantment of an unknown!<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="tG QF" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;"></span><br />
<span style="color: blue;">"</span><span style="color: #990000;">.... <span style="font-size: large;">మె</span>ట్లు ఎక్కుతూంటే ఆ మెట్ల దగ్గిర ఒక ప్రేమికుడు పారవశ్యంతో ఫిడేలు వాయిస్తున్నాడు. అతడు యాచకుడు కాదు, దాత. జీవితానందం నుండి తాను పొందిన సమస్త ఉత్తేజాన్ని దోసిళ్లతో విరజిమ్ముతున్న ఆనందప్రదాత. మిత్రులారా, ఆనాటి ఆ ....... ఆ సంగీత వాద్యాలు, ఆ జనసందోహం ఇవన్నీ ఒకుమ్మడిగా నా ఆత్మపైని మీటిన ఆనందసంగీతాన్ని నేను మీకు ఎట్లా వివరించగలను</span><span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;"><span style="color: #990000;">?</span> <span style="color: blue;">" -- </span>అనంటాడు చినవీరభధ్రుడు తను తిరిగిన దారుల్లో ఒకచోట. </span></div>
<div class="Ct" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;"><br />న్యూయార్క్
సిటీలోనో, లేక ఫిలడెల్ఫియా, చికాగో లాంటి మహానగరాలలో</span><span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">నో</span><span style="font-family: 'Trebuchet MS', sans-serif;"> జనసమ్మర్ధం గల
ప్రాచుర్యం పొందిన కూడళ్లల్లో ఎప్పుడయినా ఎవరయినా కూర్చోనో, నించోనో
వాయిద్యం వినిపించడాన్ని చూట్టం నాకు కొత్తేమీ కాదు. రెండు వారాల క్రితం
వెళ్లిన బోస్టన్ లో ప్రుడెన్షియల్ సెంటర్ నుంచి డ్రైవ్ చేస్తున్నప్పుడు
ఎంతో బిజీగా రద్దీగా ఉండే ఆ సమయంలో, చిరుచలి మెల్లగా ముదరబోతున్న ఆ
సాయంత్రపు నియాన్ లైట్ల రాత్రిలో, నాలుగు రోడ్ల మధ్య వాక్ వే లో నిలపడి,
వెచ్చటి సూట్ వేసుకొని ఏ కార్ఫోరేట్ ఆఫీస్ లోనో పని చేసే ఓ ప్రొఫెషనల్
వ్యక్తి, తాద్యాత్మత తో వేణువు వాయిస్తున్న దృశ్యం నుంచి కళ్లు తిప్పుకోలేక
మళ్లీ మళ్లీ చూసుకుంటూ పోవాల్సి వచ్చింది. వెనకాల కాప్ ఉన్నాడు కాబట్టి ,
లేదంటే ఎలాగోలా కార్ ఎక్కడో ఓ దగ్గిర ఆపి వెళ్లేవాణ్ని, అదీ కాదంటే కనీసం
ఒక ఫోటో అయినా తీసుకునేవాణ్ణి.</span></div>
<div class="Ct" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;"></span><br />
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">నిజానికి క్రిస్మస్ చలి కాలంలో టైమ్స్ స్క్వేర్ దగ్గిరా, మేసీస్ కి
ఎదురుగా, వెచ్చగా బట్టలేస్కొని , చేతులు కట్టుకుని చుట్టూ చమక్ చమక్ మని
బంగారు, వెండి రంగుల నక్షత్రాకార విద్యుత్ దీపాల మధ్య నో, రాల్తున్నట్లున్న
వెండి మంచు అద్దిన దీపాల కిందనో నించొని ఆ సంగీతాన్ని వినటం ఒక అనుభవం.<br /><br />అలాగే,
ఫ్లారెన్స్ లో నడూస్తూంటే దూరంగా ఎక్కడో వినిపిస్తూన్న మ్యూజిక్.. అకార్డియన్ అనుకుంటా. ఎవరో Bach మ్యూజిక్ ని ప్లే చేస్తున్నారు
కూర్చొని. నించొని చూసాం కాసేపు.<br /><br />కాని ఉల్లాసంగా ఉండే ఆ అనుభవాలు వేరు, ఆ పైన రచయిత పేర్కొన్న అనుభవం వేరు.<br /><br />పదవరోజు
వచ్చేప్పటికి అలసిన కాళ్లు వెనిస్ వీధుల్లో బద్దకంగా ఒక దిశ లేకుండా
నడుస్తూ ఒక చిన్న వీధిలోకి తిరగ్గానే, ఆ పైన తను పేర్కొన్న దాత ఎదురయ్యాడు
మాకు.<br /><br />సందర్శకులతో కాక, ఆ వీధి కనిపించని మృదు తరంగాలతో నిండి
ఉంది. అలవాటుగా ముందుకెళ్లబోయే కాళ్లు నిలిచిపోయాయి,చుట్టూ చూసే
కళ్లాగిపోయాయి.<br /><br />ఫ్లైయింగ్ సాసర్ లా ఉందది. ఇదేంటో వింతగా ఉందే అనుకుంటూ చూస్తూ ఆగాం. </span><br />
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">ఆ అయిదు నిమిషాల్లో ఆ సన్నటి వీధిలో గాల్లోకి లేచి, గోడల్ని తాకి,
తిరిగొచ్చి మమ్మల్ని చేరిన ఆ మెత్తటి మ్యూజిక్ అలసిన మా శరీరాలకి మందులా
పనిచేసి మమ్మల్నక్కడే కూర్చోబెట్టింది. అసలా మృదుమధురమయిన మెలోడీ ధారల
కింద మనసులు తలస్నానం చేసాయి అంటే అతిశయోక్తి కాదేమో.<br />
<br /> </span></div>
<div class="Ct" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">
<embed flashvars="host=picasaweb.google.com&hl=en_US&feat=flashalbum&RGB=0x000000&feed=https%3A%2F%2Fpicasaweb.google.com%2Fdata%2Ffeed%2Fapi%2Fuser%2F105404841274086218635%2Falbumid%2F6079271642789194129%3Falt%3Drss%26kind%3Dphoto%26hl%3Den_US" height="400" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer" src="https://photos.gstatic.com/media/slideshow.swf" type="application/x-shockwave-flash" width="600"></embed>
</span><br />
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;"></span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS;">ఒక పాట(?) అయ్యాక, నోటీస్ చేసాను. ఆ వీధిలోకి వచ్చిన వాళ్లెవ్వరూ పోవట్లేదని, అక్కడే ఆగిపోతున్నారని. పాటయిందని చప్పట్లయ్యాక తనొక సారి స్మైల్ చేసి తల వంచి చేతి వేళ్లని ఆ పళ్లెం మీద మళ్లీ ఆడిస్తూంటే, మా శరీరాల మీద మసాజ్ చేసినట్లనిపించింది.<br /><br />అలా కొనసాగిన ఆతని కళ, తరువాతి అరగంటలో మాకు అవసరమయిన చికిత్సనీ, కావలసిన ఉత్తేజాన్నీ అందించింది.<br /><br />అంతా అయ్యాక దగ్గరకెళ్లి అడిగాను. ఎప్పుడూ చూడలేదిది ఏమంటారు దీన్ని అని. చెప్పుకొచ్చాడు. రకరకాల దేశాల మ్యూజిక్ ప్లే చేసి చూపించాడు దాని మీద, ఇండియన్ నోట్స్ కూడా. చివరకి విజిటింగ్ కార్డ్ కూడా ఇచ్చాడు తన మ్యూజిక్ వెబ్ సైట్ తో. కానీ వెనిస్ లో వంద యూరోలు పెట్టుకొని కొనుక్కున్న వాటర్ బస్ వేపరొట్టె :) టికెట్లు పోగొట్టుకున్నప్పుడు, వాటితో పాటే ఇదీ పోయింది. ఆ టికెట్లని మళ్లీ ఏడ్చుకుంటూ కొనుక్కోక తప్పలేదు కానీ, ఇదెక్కడ తేగలం. సో అతని పేరేంటో కూడా మర్చిపోయాను.<br /><br />ఎనీ వే.. తను చెప్పినవీ, నేను కనుక్కున్నవీ:<br /><br />దీన్ని తను హార్మొనిక్ డిస్క్ అన్నాడు. ఇంకొంత మంది హాండ్ పాన్ అనీ, మరికొంతమండి హాంగ్ అని అంటారు. ఇది చాలా కొత్త ఇన్స్ట్రుమెంట్. 2000 లో కనుక్కోబడింది. దీంట్లో ఎన్నో వేరియేషన్స్ ని చాలా మంది ట్రై చేస్తున్నారు . </span><br />
<div class="Ct" style="text-align: justify;">
</div>
<div class="Ct" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">స్విట్జర్లాండ్ లో ఇన్వెంట్ చేసారనుకుంటాను. డ్రమ్స్, కౌ బెల్స్, గాంగ్, మ్యూజికల్ సా ఇలాంటి వాటి నుండి వచ్చే సంగీతాన్ని ఇంప్రూవైజ్ చేసి చాలా సంవత్సరాల కంటిన్యూయస్ ఇంప్రూవ్మెంట్ తరువాత ఈ షేప్ ఇన్స్ట్రుమెంట్ తయారయిందిట. ఇది బేసికల్ గా పర్కషన్ ఇన్స్ట్రుమెంటే డ్రమ్స్ లాగా, కానీ దీంట్లో మెలోడీ చాలా ఉంది. పియానో కూడా అంతే కదా పర్కషన్ పీసే కానీ ఎంత మెలోడీ మ్యూజిక్ సృష్టిస్తారు దాని మీద!!<br /><br />ఫస్ట్ జనరేషన్ లో ముందు కేవలం డొల్లగా ఉండే రెండు స్టీల్ ప్లేట్లు అంటించినట్లుగా ఉండి మెలోడీ తక్కువా, డ్రమ్స్ మ్యూజిక్ ఎక్కువా వచ్చినట్లుగా ఉండేది. కాని దాని చుట్టూ చిన్న చిన్న సొట్టల్లా ఉన్నాయే :) అవి యాక్చువల్ గా చాలా ఇంపార్టెంట్.. నోట్స్ వాటినుంచే వస్తాయి. ఒక వైపు నుంచి ఇంకో వైపుకి వెళ్తూంటే హై నోట్స్ నుంచి మొదలయి, క్రమక్రమంగా లోనోట్స్ వస్తూంటాయి. కాని ఇప్పటికీ ఫుల్ స్కేల్ నోట్స్ రావింకా. ఇంకా రీసర్చూ లాంటిదేదో నడుస్తోందిట ఈ ఇన్స్ట్రుమెంట్ మీద. ప్రస్తుతానికి సంవత్సరానికి కేవలం ఒక వందో, లేక రెండు మూడొందలు మాత్రమే తయారవుతున్నట్లుగా తెలుస్తోంది.<br /><br />నాకు తెలిసి ఇంత కొత్త ఇన్స్ట్రుమెంట్ ని, అంటే నేను పుట్టాక కనిపెట్టబడిన ఒక కొత్త ఇన్స్ట్రుమెంట్ ని వినటం ఇదే మొదటిసారి నాకు. అసలు అమెరికాకి వచ్చాక, ముఖ్యంగా పిల్లల మ్యూజిక్ కన్సర్ట్స్ కీ, ఆడీషన్స్ కీ వెళ్లటం మొదలయ్యాక కొత్తగా చూసిన ఇన్స్ట్రుమెంట్స్ ఎన్నో. నాకన్నా పెద్దగా, వెడల్పుగా ఉండే వాటిని మోసుకెళ్లే వందల కొద్ది పిల్లల్ల్నీ, వాటినేసుకొని వారానికి ఎన్నో సార్లు ఊరంతా తిరుగుతూ , పిల్లలకి హెల్ప్ చేసే తల్లులూ, తండ్రులనీ, తాతలనీ చూసి ఎన్ని సార్లు ఆశ్చర్యపోయానో, అడ్మైరింగ్ గా చూసానో. కానీ అవన్నీ కూడా నాకు కొత్త, అవి కొత్తవి కాదు. </span><span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">కానీ ఇది కొత్తగా కనిపెట్టబడిన ఇన్స్ట్రుమెంట్.ఈ హాంగ్ ని పాపులర్ చేయాలని యూరప్ లో చాలా చోట్ల పాషనేట్ కళాకారులు రోడ్ల మీదా, చౌరస్తాల్లోనూ ప్రదర్శనలిస్తున్నార'ట'. </span></div>
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">అయితే, దీని గురించి తెలుసుకుంటూంటే నాకు
ఇంకో కొత్త వ్యక్తి డేనియల్ తగిలాడు నెట్ లో. వీణ్నో సారి వినండి (వీడు అని
అఫెక్షనేట్ గా అంటున్నా). అసలు వాణ్ని చూస్తూంటే ఆ ఫ్రెష్నెస్, ఆ నవ్వూ, ఆ
తృష్ణ, ఆ లిటిల్ ఇన్నోసెన్స్, ఆ ఆకలి, ఆ కళ్లల్లో మెరుపూ, పాషన్....
పదకొండేళ్ల వయసులో మార్చింగ్ బాండ్ లో మిలటరీ ప్రిసిషన్ తో ప్లే చేయగలిగే
నైపుణ్యం సంపాయించిన అనుభవమూ, ఆ వయసులోనే ఇంగ్లాండ్ రాణి ఎదురుగా పర్ఫార్మ్
చేసిన అవకాశమూ, మ్యూజిక్ నోట్స్ ని టెక్నికల్ గా మోస్ట్ యాక్యురేట్ గా
పలికించగలిగిన గిఫ్ట్ ... అసలివన్నీ బోరింగ్ స్టఫ్ అని ఓ ఐదారేళ్ల క్రితం
వదిలేసి ఇదేదో కొత్తగా ఉందే అని దీన్ని నేర్చుకొని, ఆఫ్రికన్ నేటివ్
మ్యూజిక్ దీని మీద ప్లే చేస్తే ఎలా ఉంటుందో అని నేర్చుకోవడానిక్ ఆఫ్రికాకి
నాలుగయిదు సార్లు వెళ్లి...<br /><br />Oslo లో ఇతను రోడ్ మీద ప్లే చేస్తూంటే
ఎవరో వీడియో తీసి యుట్యూబ్ లో పెట్టారట. దాదాపు ఐదారు మిలియన్ వ్యూస్
వచ్చాక ఇతనికి తెలిసిందిట. ఇంత పాపులారిటీ వచ్చిందా అనుకొని ఇంటర్నెట్ లో
ఉండే పవర్ ఏంటో అర్ధమయి, తను ఇంటర్నెట్ మీద పడ్డానని చెప్తాడు. కాని ఆ
వీడియో పెట్టినతను నా పేరు పెట్టలేదనీ, చివరికతన్ని చేజ్ చేసి పట్టుకొని ఆ
వీడియోలో తన పేరు పెట్టించానని చెపుతాడు. </span></div>
<div class="Ct" style="text-align: justify;">
</div>
<div class="Ct" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">ఇంతకుముందు ఎప్పుడూ ప్లే చేయని ఇన్స్ట్రుమెంట్ ని ప్లే చేయాలన్న పాషన్
పద్దెనిమిది నెలల్లో ఇరవైమూడు దేశాలు తిప్పిందిట, ఇలాగే అక్కడా ఇక్కడా
వచ్చిన డబ్బులతో. సాఫ్ట్ వేర్ ని ఓపెన్ సోర్స్ చేయాలన్న ఫిలాసఫీని
నమ్మినవాళ్లలా తిను కూడా ఇతని హాంగ్ మ్యూజిక్ www.</span><a class="ot-anchor aaTEdf" href="http://hanginbalance.com/" rel="nofollow" target="_blank"><span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">hanginbalance.com</span></a> <span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">లో ఫ్రీగా పెట్టాడు. తనేమంటాడంటే నా వెబ్ సైట్ లో మ్యూజిక్ కూడా స్ట్రీట్
లో నేను ప్లే చేసే లాంటిదే.. నా దగ్గిరకి వచ్చి చూసిన వాళ్లు నచ్చితే
ఇవ్వాలనిపిస్తే రెండు కాయిన్స్ విసుర్తారు, ఇట్స్ గ్రేట్.. ఇవ్వకపోయినా
పర్లేదు ఇట్స్ గ్రేట్ టూ అనంటాడు అదే నవ్వుతో.</span></div>
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">
</span>
<br />
<div class="Ct" style="text-align: justify;">
</div>
<div class="Ct" style="text-align: justify;">
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">డేనియల్ బెంగళూర్ కి వచ్చినప్పుడు TED టాక్ లో: </span></div>
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">
</span>
<br />
<div class="Ct" style="text-align: justify;">
<iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="415" src="//www.youtube.com/embed/AWLjISE2wo0" width="620"></iframe><span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">
</span><br />
<br />
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">ఇంకా
కావలిస్తే లండన్ మూల మీద, టన్నెల్స్ లో, నార్వే నడి వీధుల్లో, చైనా గ్రేట్
వాల్ మీదా ఉన్నాయి. ఇతనే కాదు మిగతా చాలా మందివి ఉన్నాయి.</span><br />
<br />
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">ఇదంతా
చూస్తున్నప్పుడు, మళ్లీ మళ్లీ ఇలా వింటున్నప్పుడో.. ఎప్పుడో ఒకసారి
తగుల్తుంది. చాలా సార్లు మామూలుగానే బతికేస్తూంటా రేపటి లెక్కలేవో,
వాటికాడించాల్సిన రెక్కలేవో, తేవాల్సిన ముక్కలేవో, భద్రంగా కట్టాల్సిన
తడికలేవో చూసుకుంటూ, చాలీ చాలని దుప్పట్లని తడిమి తడిమి కప్పుకుంటూ . కాని I
have to tell you I hated him after a while because he made me to hate
myself for few moments. నా ఒంట్లో ఒక్క కణం కూడా, ఒక కొత్త క్షణాన్ని
సృష్టించలేకపోయింది జీవితంలో, అసలే సెల్ కూడా అందుకు పనికిరాదని తెలిసాక
వచ్చే నిస్పృహ ఉంది చూసారూ...!</span><br />
<br />
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">పైగా ఇలా దేశాలు పట్టి, వీధుల్లో
వాయిస్తూ.. డబ్బుల మీదెప్పుడూ ధ్యాస పెట్టలేదు నేను. నా టికెట్లకీ, హోటల్స్
కీ సరిపోయేంతగా వస్తాయి.. అని చెపుతూ...</span><br />
<br />
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;"><i><span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">"As a musician I realized long time ago, that you will never go hungry" </span></i> అంటాడు అదే నవ్వుతో.</span><br />
<br />
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">Indeed. I don't go hungry too, but..............</span></div>
<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">
</span></div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-27936815177933244452014-10-29T10:37:00.003-05:002015-01-04T20:28:01.603-06:00మౌంట్ విసూవియస్<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #660000; font-size: x-large;">మౌం</span><span style="color: #660000;">ట్ విసూవియస్...</span><br />
<br />
ఇదొక వోల్కానో. మునుముందు ఎరప్ట్ అవబోయేదిగా పరిగణించబడే ఒక యాక్టివ్ వోల్కానో.<br />
<br />
రోమ్
కి సమీపదూరంలో పాంపే, హెర్కులేనియం నగరాలని సమూలంగా నేలమట్టం చేసి, ఆ నగర
పౌరులని సజీవసమాధి చేసిన అగ్నిపర్వతంగా ప్రపంచ వ్యాప్తంగా ఇది సుపరిచితం.<br />
<br />
79AD
సంవత్సరంలో హిరోషిమా, నాగసాకి బాంబ్స్ కన్న ఒక లక్షరెట్ల ఎక్కువ వేడితో ఈ
పర్వతం లావానీ, యాష్ నీ, మౌంటెన్ రాక్స్ నీ ఎగచిమ్మి ఆకాశాన్నంటి, అటుపై
పక్కనున్న పాంపేని ఇరవై అడుగుల లోహపొడిలో ముంచెత్తింది. అప్పుడు పైకెగసి న
మోల్టెన్ రాక్ మెటీరియల్ , యాష్ తో కలిసి అతి సన్నటి బూడిదలా తయారయిన ఆ
పదార్థం అత్యంత వేడితో భూమ్మీదకొచ్చి, చుట్టూ ఎన్నో మైళ్లకి వ్యాపించింది. ఆ
వేడి తగలగానే మనుషులు ఎలా ఉన్నవారలానే అదే క్షణం లో చనిపోయారు. కాని
విచిత్రంగా వాళ్లని కమ్మేసిన అతి సన్నటి బూడిద వెంటనే గట్టిపడింది. లోపల
ఉన్న శరీరాలు శతాబ్ధాల కాలంలో క్షీణించి నశించి పోయాయి, కాని పైన గట్టిపడిన
బూడిద ఆ శరీరాపుకాటారాన్నీ అలాగే ఉంచుకుంది. దాదాపు పదిహేను వందల
సంవత్సరాలు కాలగర్భంలోనూ, బూడిదలోనూ మునిగిపోయిన ఈ పాంపే నగరాన్ని 1599 లో
మొదటిసారిగా, 1748 లో మరింత విస్తృతంగా ఆర్కియాలజిస్టులు కనుగొన్నారు. ఆ
బూడిద కింద ఉన్న మనుషుల ఆకారాలూ, వస్తువులూ ఏ రకమయిన గాలీ, తేమా జొరపడక
భద్రంగా ఉన్నాయి. ఆర్కియాలజిస్టులు ప్లాస్టర్ ని ఆ కావిటీస్ లోకి ఇంజక్ట్
చేసి, కొంతమంది శరీరాల మీద ఉన్న వస్త్రధారణ గుర్తులతో సహా మనుషుల చనిపోయిన
క్షణంలోని ఆకారాలని రిట్రీవ్ చేయగలిగారు. అలా ప్రాచుర్యం లోకి వచ్చిన పాంపే
గత 250 సంవత్సరాలుగా సందర్శకులని ఆకర్షిస్తూనే ఉంది. పాంపే మీద ఎత్తైన
పడగలా నించుని ఉన్న ఈ మౌంట్ విసువియస్ ని ఈ రోజుకి కూడా ప్రమాదకరమయినదిగా
వోల్కానాలజిస్టులు పేర్కొంటారు.<br />
<br />
గత వంద సంవత్సరాల కాలంలో యూరప్ లో
ఎరప్ట్ అయిన ఒకే ఒక్క అగ్నిపర్వతం ఇది. ఇటలీకి వెస్ట్ కోస్ట్ లో, నేపుల్స్
నగరానికి 4,000 అడుగుల పైన యూరప్ లో ఈరోజు అన్నిటికన్నా ఎక్కువ
ప్రమాదకరమయిన అగ్నిపర్వతంగా పరిగణించబడుతూ, ప్రపంచంలో మిగతా అగ్నిపర్వతాల
కన్నా ఎంతో క్లోజ్ గా మానిటర్ చేయబడుతున్న యాక్టివ్ వోల్కానో ఇది. కొన్ని
డజన్ల సెన్సర్స్ దాని టేంపరేచర్, అది వదుల్తున్న వాయువుల డేటాని,
ఇరవైనాలుగు గంటలూ కింద ఉన్న నేపుల్స్ నగరం లోని మౌంట్ విసీవుయస్
అబ్జర్వేటరీకి పంపిస్తుంటాయి. యూరోపియన్ సాటిలైట్ ఒకటి దీన్ని మానిటర్
చేస్తూ ఉంటుంది. కనీసం ఇద్దరు సైంటిస్టులు ఈ డేటాని రోజంతా గమనిస్తుంటారు.
కమ్యూనికేషన్ సిస్టమ్స్ లో ఎక్కడైనా తేడా వస్తుందేమో అని డేటాని, కేబుల్,
టేలిఫోన్, రేడియోల ద్వారా కూడా పంపుతూ ఉంటారు.<br />
<br />
రీసెంట్ గా 1944 లో
జరిగిన ఎరప్షన్ లో లావా 11 రోజుల పాటు విరజిమ్మి కొంతమంది ప్రాణాలు హరించి
వేలమందిని నిరాశ్రయుల్ని చేసింది. అందుకే ఈ సారి జరగబోయే(!) ఎరప్షన్ కి ఆ
ప్రాంతం చుట్టూ ఉండే నగరాలు/గ్రామాల్లోని ఆరు లక్షల పౌరులు నివసించే
ప్రాంతాల్ని రెడ్ జోన్ కింద డిక్లేర్ చేసి, అంతమందినీ ఎవాక్యుయేట్ చేసే
ప్లాన్స్ ని సిద్దంగా పెట్టుకుంది. మరి అన్ని లక్షల మందిని ముందే
ఎవాక్యుయేట్ చేయాలంటే, కనీసం రెండు వారాలయినా పడుతుందనీ, కాబట్టి ఆ రెండు
వారాల ముందే ఎరప్షన్ ని ప్రిడిక్ట్ చేయగలిగే డేటా గాదరింగ్ నీ, అందర్నీ
సురక్షిత ప్రాంతాలకి ముందే తరలించే సాంకేతిక నైపుణ్యత ని కూడా ఇటలీ
ప్రభుత్వం సమకూర్చుకుని సన్నద్ధంగా ఉంది అని చెపుతారు.<br />
<br />
ఈ పర్వతం
కిందే ఉన్న పాంపే పట్టణానికి అతి సమీపం లో ఉండేది నేపుల్స్ అనే పెద్ద నగరం.
రేవు పట్టణంగా దాదాపు 2,000 ఏళ్ల క్రితం , నిరంతర ప్రయాణీకులతో,
వర్తకంతో, రోమన్ కాలానికి వైభవంగా గడిపిన పాంపే లో ఈ రోజుకీ, ఆనాడు పరచిన
రోడ్లు, మెట్లూ, పక్కాగా ప్లాన్ చేసి నిర్మించబడ్డ డ్రైనేజ్ సిస్టమ్స్,
ప్రధాన రహాదారీ, కూడలి, మార్కెట్ ప్లేస్, తినుబండారాలు వండి సర్వ్ చేసే
ప్లేసేస్, ఆడిటోరియం, మెన్, వుమెన్ కి సెపరేట్ గా లెడ్ పైప్స్ లో హాట్
వాటర్ తో స్పా లాంటి సౌకర్యాలూ, ఎక్సర్ సైజెస్ రూములూ, వర్తకప్రయాణికులు
మజిలీలో ఆగినప్పుడు వారి కోసం సెక్స్ సర్వీసెస్ అందించే అమ్మాయిల గృహాలు
వాటిల్లో వాత్సాయన భంగిమల చిత్రాల మొజాయిక్ పలకలూ, గ్రీక్ , రోమన్ గాడ్స్
అపొలో టెంపుల్ ఇలాంటివన్నీ ఇప్ప్పటికీ చూడవచ్చు.<br />
<br />
పాంపేని చూడాలని
షుమారుగా 25 మిలియన్స్ విజిటర్స్ వస్తూంటారు ప్రతి సంవత్సరం. ఇటలీకి వెళ్తూ
ప్రిపేర్ చేసుకున్న ఇటినరీ లో పాంపే కూడా
పెట్టుకున్నాం కానీ, ఆ మౌంట్ వుసీవుయస్ పైకి వెళ్లాలా వద్దా అన్నది
అక్కడికి వెళ్లాక చూడొచ్చులే అనుకున్నాం. రోమ్ నుంచి నేఫుల్స్ కి గంటకి
మూడు వందల కిలోమీటర్ల స్ఫీడ్ టచ్ చేసిన హై స్పీడ్ ట్రెయిన్ లో వెళ్లి,
అక్కణ్నుంచి మన ముంభై, చెన్నై లోకల్ ట్రెయిన్స్ బెటర్ అనిపించేలా
నిలువెత్తు గ్రాఫిటీతో మునిగి ఉండి నాకు ఆశ్చర్యాన్నీ, చిరాకునీ పుట్టించి
ఉండే లోకల్ ట్రెయిన్స్ లో నేపుల్స్ నుంచి పాంపే కి ఒక అరగంట-నలభై నిమిషాలు
ట్రావెల్ చేసి పాంపేలో దిగి, పాంపే విజిట్ అయిపోగుట్టుకున్నాక.. ఇంకా టైం
ఉండటంతో మైదానంలో నిలపడి తల పైకెత్తి దూరంగా చూట్టం మొదలెట్టాను.<br />
<br />
అసలు
పాంపే కి విజిటర్స్ ని రప్పించటానికి మూలకారణమయిన మౌంట్ విసీవుయస్ కేసి
దీర్ఘంగా చూస్తూంటే, అసలు నాకే పాపమూ తెలీదు, చూడు నేను ఎంత అందంగా, ఠీవీగా
నించుని ఉన్నానో అన్నట్లుగా కనిపించింది నాకు. అసలే బ్యూటిఫుల్ డే విత్
క్లియర్ స్కైస్... మంచి వెదర్.. భూమి పుట్టినప్పట్నుంచీ నేనిక్కడే ఉన్నాను
ప్రశాంతంగా, కావలిస్తే ఇన్నాళ్లూ నాతో ఉన్న ఈ Naples Bay లో అత్యంత అందంగా
కనపడే ఈ నీళ్లనీ, బకెట్ లిస్ట్ అని మీ మానవులు పెట్టుకునే పట్టికలో ఉండే ఈ
నేపుల్స్ బే ప్రాంతాన్నీ అడుగు అని నాతో మాట్ళాడినట్లు అనిపించింది.<br />
<br />
ఓహో
అవునా, సరే అయితే నువ్వేంటో , నీ అమాయకత్వం ఏంటో, నీ పైనుంచి ఆ సుందరమయిన
నేపుల్స్ నగరాన్నీ, దాన్ని చుట్టేసిన ఆ స్వచ్చమయిన నీలిరంగు నీళ్లనీ నా
కళ్లతో చెక్ చేసుకుంటాను వస్తున్నానుండు అని సిద్దమయ్యాను.<br />
<br />
పైన
మంటలూ, యమలోకంలోలా సలసల కాగుతున్న లోహామిశ్రమాలూ, <br />
మీది మీదికి ఎగసిపడే
నిప్పు రవ్వలూ అలాంటి సీన్స్ ఏం లేవక్కడ :)) హ హ అలా ఉండవని తెలుసులెండి
కానీ జస్ట్ ఇన్ కేస్ మనం పైకి వెళ్లగానే కాస్త యాక్టివిటీ ఊపందుకొని ఉంటే
ఎలా ఉంటుందా అని :)))) ఎనీవే అక్కడంత సీన్ ఏం లేదు, ఓ పేద్ద క్రేటర్..
దాంట్లోంచి ఆ సల్ఫర్ వాసన మాత్రం తెలుస్తోంది బానే. కొన్ని సార్లు చాలా
పంజెంట్ గా వస్తాయట.. అపుడు కళ్లు కూడా మండుతాయని చెప్పారక్కడి వాళ్లు.<br />
<br />
కిందంతా
వేడిగా సమ్మర్ డే కదా, పర్లేదులే అనుకున్నాను పైన చల్లగా ఉంటుందని తెలిసి
కూడా... కానీ బాబోయ్.. చలి బాగా ఉంది అక్కడ.. అస్సలు చలికి ప్రిపేర్డ్ గా
వెళ్లలేదు మేం. తప్పనిసరిగా థిక్ స్వేట్టర్, తలకీ, ఎట్ లీస్ట్ చెవులకి
ప్రొటెక్టివ్ వేర్ తీసుకెళ్లటం బెటర్. కాకపోతే ఉండేది కొద్ది సేపు కాబట్టి
పర్లేదు కాని , ఇదో ఇలా ఈ గైడ్ లాగా చాలా సేపు ఉండాల్సి వస్తే పేలుద్ది
ఫ్రీజింగ్ వెదర్. హాట్ సమ్మర్ లోనే అలా ఉంటే చల్లగా ఉండే సెప్టెంబర్,
అక్టోబర్, మార్చి ల్లో ఎలా వెళ్తారో ఏమో విజిటర్స్ అనుకున్నాను.<br />
<br /></div>
<embed flashvars="host=picasaweb.google.com&hl=en_US&feat=flashalbum&RGB=0x000000&feed=https%3A%2F%2Fpicasaweb.google.com%2Fdata%2Ffeed%2Fapi%2Fuser%2F105404841274086218635%2Falbumid%2F6075644967967725393%3Falt%3Drss%26kind%3Dphoto%26hl%3Den_US" height="400" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer" src="https://photos.gstatic.com/media/slideshow.swf" type="application/x-shockwave-flash" width="600"></embed><br /></div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-62450404337859426702014-10-08T03:28:00.000-05:002015-01-07T14:14:11.066-06:00తను తిరిగిన దారుల్లో<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizh49qwlIp16He50tN67bEBu5PTPlH69HEJ6FNxjWTuJD4DNb1xmEWbuB9pMyukAPFaSaHxgT5XzP-Y7-oYbDCt0oVcFBnpWFx2ucvev_ej4sCxbJZycNHEIfStIJjtYMqPiNpTx2-aj8/s1600/20131101_100519.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><br /></div>
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizh49qwlIp16He50tN67bEBu5PTPlH69HEJ6FNxjWTuJD4DNb1xmEWbuB9pMyukAPFaSaHxgT5XzP-Y7-oYbDCt0oVcFBnpWFx2ucvev_ej4sCxbJZycNHEIfStIJjtYMqPiNpTx2-aj8/s1600/20131101_100519.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" closure_lm_9792="null" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizh49qwlIp16He50tN67bEBu5PTPlH69HEJ6FNxjWTuJD4DNb1xmEWbuB9pMyukAPFaSaHxgT5XzP-Y7-oYbDCt0oVcFBnpWFx2ucvev_ej4sCxbJZycNHEIfStIJjtYMqPiNpTx2-aj8/s1600/20131101_100519.jpg" fua="true" height="360" width="640" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"సుదూరం లోకి సాగిపోయ్యే రైలు పట్టాల మీద మధ్యాహ్నపు వేళల ఎండ గీసిన వెండి అంచు గీతలూ, దడదడలాడే బోగీల చప్పుళ్లూ, ఇంజన్ కూతలూ, గాల్లోకి అలముకునే పొగా, ఇనపతలపుల వాసనా......................, "</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అంతే , ఆ ఇనపకిటికీల వాసన ఎంత బలంగా ముక్కుని తాకిందంటే, </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఏ వాసనా లేని, చుట్టూ కళ్ళకింపు రంగులతో నింపబడి, ఖరీదైన కలర్ కాంబినేషన్ల దుస్తుల్లోని అందమైన మనుషులు 'నేనే' ముఖ్యం వాళ్లకి అన్నట్లుగా నవ్వుతూ పలకరించే వాతావరణం మధ్య కూర్చుని, కొద్ది నిమిషాలల్లో బరువు తేలికయ్యి, గాల్లోకి తేలిపోయి ఆ సుఖంతో మత్తుగా నిద్రలోకి జారిపోయే అలవాటయిన అనుభవం కోసం సిద్దమవుతున్న నేను ఒక్కసారిగా ఉలిక్కిపడ్డాను. ఉన్నపళాన బయటపడి, ఆ మధ్యాహ్నపు వేడి పొగ అంచు అంటిన గాలిని పీలుస్తూ, ఆ రైలు కిటికీ పక్కన కూర్చొని ఆ ఇనప వాసనని గుండెల్నిండా బలంగా పీల్చాలని ఎంతగా అనిపించిందో!!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
చదువుతున్నది ఆపేసి, కళ్లు మూసుకొని warp drive చేసి తండ్లాడాను ఆ వాసన కోసం. ఒక వాసన కూడా అస్థిత్వ రూపకల్పనలో ఒక చిన్న భాగమవుతుందని ఇది రాస్తూంటే తెలిసొస్తోంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
హబ్బ, ఎప్పటి రైలు ప్రయాణాలూ!!, తరచుగా ఊర్నించి గంటల కొద్దీ ఆ పొగబండిలో. ఎండంతా మనిషి మీద నుంచే..కిటికీ ఊచలకి వీలయినంత వరకీ తలని బయటకి నొక్కి పెట్టి, గడ్డం కింద చేయి పెట్టుకొని, ఆ 'ఎండ గీసిన వెండి అంచు గీతల' వెంట కళ్లు సారించి, బోగీ ఊగినప్పుడల్లా, ఆ వెండి అంచు తళతళ కదలికల్లో సూర్యుడి ప్రతిబింబం కోసం వెతుక్కోవటమో, లేదంటే కళ్లు కిందకి వంచి ఆ వెండి అంచు వెంట వేగంగా వెళ్లి, పట్టాల మీద సూర్యుణ్ణి తదేకంగా చూట్టమో, ఎన్నిసార్లని!!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వెళ్ళేదిశకి వీపు పెట్టి కూర్చుంటే ధూళి కణాలు కళ్లల్లో పట్టం తప్పించుకోవచ్చనీ, అప్పుడప్పుడూ గప్పున వదిలే పొగ వళ్లంతా కప్పేయకుండా కాపాడుకోవచ్చనీ మెదడు చెప్పినా వినకుండా, పోట్లాడి ముందుగా ఒక పుస్తకమో, మరోటేదో విసిరేసి 'ఆ' కిటికీ పక్క సీట్లోకి తోసుకుంటూ వెళ్ళి , కాస్త వేగమందుకున్నాక ఆ ఎదురు గాలి కోసం తల ఏటవాలుగా పైకెత్తి కళ్లు మూసుకొని , ఇంకాసేపయ్యాక దగ్గర్లో వరసగా వస్తూన్న చెట్లకింది "ఊదారంగు నీడల"లోకి వెళ్లిపోయిన నాతో నేనే దోబూచులాడుకుంటూ చేసిన ప్రయాణాలు! </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఎవరీయన?!! </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
చీకటిలోంచి, కళ్లు చిట్లించే వెలుతురులోపలకి వచ్చి సెక్యూరిటీ క్లియర్ చేసి, గేట్ దగ్గరికి నడుస్తున్నా.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"ఎక్కడున్నారు, ఎయిర్ పోర్ట్? " అంటూ ఈమెయిల్.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"అవును, ఏం" </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
" మీ ఫోన్ లో పిడిఎఫ్ ఓపెన్ అవుతుందా? "</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
" అవుతుంది "</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"మొన్నొక పుస్తకం పంపాను, గుర్తుందా, అసలా ఈమెయిల్ ఉందా, డిలీట్ చేసారా :) సరేలే ఎందుకు వెతుకుతారు కానీ, అటాచ్మెంట్ పంపాను దీనితో, ముందిది ఓపెన్ చేయండి"</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"యా, ఈమెయిల్ ఎందుకు డిలీట్ చేస్తానూ? ఉంది ఆ పుస్తకం, ఇంకా చూడలేదు, వీకెండ్ కదా కుదర్లేదు. సరే చూస్తాను "</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"చూస్తాను కాదు, ఇప్పుడు ఓపెన్ చేయండి" కరుణ నిండిన సాధికార స్వరం.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
దేవుడా, ఈ అమ్మాయి నీ చేతుల్లో తయారయ్యక, ఈ భూమ్మీదకి వదిలేముందు, నువ్వు నీ సృష్టి గురించి ఏం అనుకున్నావో ఒకసారి తెలుసుకోవాలనుంది స్వామీ.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"ఇప్పుడే ఫ్లైట్ లోపలకి సీట్ళోకి వచ్చి కూర్చున్నా, కొద్ది సేపట్లో నిద్రపోతాను, తరువాత తప్పనిసరిగా చదువుతాను ఓకేనా" </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"కుదర్దు, ఇప్పుడే ఓపెన్ చేసి డైరక్టుగా పేజ్ నం. 67 కి వెళ్లిపోండి . [అంతకుముందు మెయిల్ లో పంపిన పుస్తకాల గతేమయిందో నాకు తెలుసు]"</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ పిల్లతో వల్ల కాదబ్బా. అమ్మ చూపించే అధికారమే అంతా.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అప్పుడు తెరిచాను. ముందు పేజీలలో రచయిత చెప్పిందేంటో వినకుండా నేరుగా 67 కి పోవటం ఇష్టం లేక,</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మొదటి పేజీలో మొదట్లోనే..</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"......... ఇనపతలపుల వాసనా, వెనక్కి సాగిపోయే గ్రామాలూ, అక్కడక్కడ ఏ తుమ్మచెట్టుకిందనో పరచుకునే ఊదారంగు నీడలు గుర్తొస్తాయి......... మరీ పసితనంలోనే ఇల్లువదలి ఎక్కడో ఒక దూరపు పాఠశాలకు పోవలసి వచ్చిన బాల్యంలో, ఒక బస్సు కిటికీనో లేదా రైలుకిటికీనో ఆశ్రయించి ఏ పంటపొలాల మీద తూనీగ గానో, ఏ మబ్బుదారుల్లో మెరుపుగానో నా మనసుని పోనిచ్చే వాణ్ణి. ఏవేవో కలలు కంటూండే వాణ్ణి. "</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
నేను కదా ?! </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అసలెవరితను? ఇంతకీ పుస్తకం వచ్చినప్పుడు ఈమెయిల్ లో ఏదో రాసినట్లు గుర్తు, లెట్ మీ సీ.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"ఇది మీరు తప్పక చదవాల్సిన పుస్తకం . ఈయన స్టైల్ గురించి నేను సర్టిఫై చేయక్కర్లేదు మీకు బాగా తెలిసే ఉంటుంది . అసలు అరకు , శ్రీశైలం గురించిన వర్ణన ఆసలు నేను ఎంత మైమరచి చదివానో . బ్యూటిఫుల్ . ఇహ ఇంగ్లాండ్ గురించి అయితే మాత్రం మీకు చాలా చాలా ఇంటరెస్టింగ్ ఉంటుంది . తెలుగులో కూడా ఇంత మంచి travelogues ఉన్నాయని తెలీదు నాకు. అసలు ట్రావెలాగ్ రాసే ప్రతి ఒక్కరు ఒకసారి అవి ఎలా రాయాలో ఇది చదివి అప్పుడు రాస్తే బావుండు . నేను ఓవర్ హైప్ చేయటం ఇష్టం లేదు కానీ, గత కొద్ది కాలంలో నాకు చాలా నచ్చిన బుక్ ఇది. of course, నా టేస్ట్ అంత గొప్పది కాదు కానీ ఆయన లాంగ్వేజ్, రాసిన విశేషాలూ, అబ్జర్వేషన్స్, మనుషుల మీది ప్రేమా అండ్ వాట్ నాట్?!! He mesmerized me! ............"</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
నో, నాకు ఈయన గురించి తెలీదు, బ్లాగ్ ప్రపంచంలో ఎక్కడో రెండు సార్లు ప్రస్తావన చూసి ఉంటానేమో. గమ్మత్తైన పేరు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
నేరుగా ఆ 67 వ పేజీకే పోయాను.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"...మరీ ముఖ్యంగా, చారిత్రక స్థలాలు చూడటమంటే, నాకెక్కడ లేని ఉత్సాహం. అటువంటి చోట్ల నాకూ, నా ముందు ఈ భూమ్మీద నివసించిపోయిన పూర్వమానవులకీ మధ్య ఒక సంవాదమేదో జరుగుతుంటుంది అనుకుంటాను... "</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"ఇంగ్లాండ్!, </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
షేక్స్పియర్ రంగభూమి. షెల్లీ, కీట్స్ ల ఇంగ్లాండ్, వర్డ్స్ వర్త్, కాలరిడ్జిల ఇంగ్లాండ్, డికెన్స్, డీక్వెన్సీల ఇంగ్లాండ్, షా, లారెన్స్ ల ఇంగ్లాండ్, మిల్, రస్కిన్ ల ఇంగ్లాండ్, న్యూటన్, డార్విన్ ల ఇంగ్లాండ్, ఆక్స్ ఫర్డ్, కేం బ్రిడ్జిల ఇంగ్లాండ్, స్మిథ్, బెంథామ్ ల ఇంగ్లాండ్, చాప్లిన్, హిచ్ కాక్ ల ఇంగ్లాండ్, మార్క్స్, ఎంగెల్స్ ల ఇంగ్లాండ్, గాంధీ, నెహ్రుల ఇంగ్లాండ్, నా దేశాన్ని పాలించిన ఇంగ్లాండ్, నా జాతి ద్వేషించిన ఇంగ్లాండ్, మా మనుషుల్ని మేల్కొలిపిన ఇంగ్లాండ్. పరస్పర విరుద్దమైన ఎన్నో భావాలు, బలమైనవీ, కోమలమైనవీ; స్పష్టమైనవీ, అస్పష్టమైనవీ ఎన్నో తెరలు తెరలుగా తరలిపోయాయి.. పునరిజ్జీవనం, మాగ్నకార్టా..........చరిత్ర-వర్తమానం విభజనరేఖలు చెరిగిపోయిన విశిష్టబిందువు వద్ద నిల్చున్నానన్న భావన నన్ను సంభ్రమపరిచింది".</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఓ ఎస్, మాగ్నకార్టా!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఎవరబ్బా ఈయన? 'ఋతుపవనాల మలుపుల్లో తొలిజల్లులు' వేసిన మంత్రాల గురించీ, అవి 'వేసవి నేలల్ని తడుపుతున్నప్పుడు' పుట్టించిన కొత్త ఆయువుల గురించీ మాట్లాడుతూ మాగ్నకార్టా లోకి వెళ్లిపోయాడు!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇందాకటి ఈమెయిల్ ఫినిష్ చేయనే లేదు. ఏంటది?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"................మనుషుల మీది ప్రేమా అండ్ వాట్ నాట్?!! He mesmerized me! ముఖ్యంగా మీలాగా ఆయన నేచర్ ని, హిస్టరీ లని ఇష్టపడ్డా, మీలాగే తనకీ హిస్టరీయే కాస్త ఎక్కువిష్టమనుకుంటా. I seriously want to know your opinion on his travelogue".</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
నాలాగే ఈస్ట్ నుంచి వచ్చిన మనిషీయన. వెస్ట్ ఎలా కనపడింది?. ఇంగ్లాండ్ చరిత్ర తవ్వటమంటే, ప్రస్తుత ప్రపంచ చరిత్ర తవ్వటమే. ఎంపైర్ ఎండ్ అవ్వచ్చేమో, కాని ఇష్టమున్నా లేకున్నా, ఇంకా నడుస్తున్న చరిత్ర అది. మనసొప్పుకోకపోయినా అది మనందరి చరిత్ర. అసలు ఆయన దృష్టిలోకి ఏం వెళ్ళాయి? ఏయే మెతుకులు పట్టుకుని చూడాలనుకున్నాడు? </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈయన ఒక గాఢ భావుకుడన్నది తెలూస్తూనే ఉంది. నేత్రద్వయం సహాయంతో ఊహాలోకాల్లో వేసుకున్న చిత్రాలని పచ్చటి తెర మీదకి తిరిగి చిక్కటి వచనంలో ప్రొజెక్ట్ చేయటం ఆయన బలమే, కానీ గిరగిరా తిరుగుతూ దొర్లిపోయే ఈ గుండ్రటి ప్రపంచం దారిలో తనే తెల్లటి తెరయై పరుచుకోని, అది వెళ్లిపోతూ విడిచిపోయిన ముద్రణలు భద్రపరచుకోని, తనే ఒక పెయింటింగ్ అయిపోవడం ఈయన ప్రత్యేకత. అనుభూతుల్ని కలిగించే చిత్రంగానే కాదు, అధ్యయనం చేయాల్సిన గ్రంధంగా కూడా తను ఎదగడం ఈయన సత్యశోధన ప్రయత్నాలకి సాక్షం.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అసలివన్నీ కాదు. వీటన్నిటికన్నా మిన్నగా, ఈయన ఒక గొప్ప విధ్యార్ధి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కొత్త విషయం నేర్చుకోవటానికి వెళ్లినప్పుడు, మసక ముగ్గుపిండి కలరే కాదు, మరే ఇతర రంగూ పైన పేరుకోని నల్ల పలకని శుభ్రంగా పెట్టుకుని తీసుకుని వెళ్లే ఒక సిన్సియర్ విద్యార్థి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అంతేకాదు ఈయన మనస్సొక పరుసవేది. తన ఇంద్రియాలకి గోచరించినవీ, అంతచక్షువులకి స్ఫురించినవీ ఆయన రాసుకుంటున్నప్పుడు, ఆ మనో:పలక పైన కంటికి కనిపించని అరల లోకి,పొరలలోకి అవన్నీ కవిత్వమై ఇంకుతాయి అనుకుంటాను. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అందుకే కాబోలు, మన అదృష్టం బావుండి అది మనకి చదివే అవకాశం దొరికిన రోజున, చిక్కటడవి లాంటి చరిత్ర సైతం పత్రహరిత వనమై మనల్ని లోపలకి ఆహ్వానిస్తుంది. మనమెప్పుడూ చదవని కవుల కవిత్వానువాదాలు, తియ్యటి పళ్ల రూపం దాల్చి చేతికందే ఎత్తులో వేలాడుతుంటాయి. చర్చ్, స్టేట్ వ్యవహారాల ఏనుగులు మనముందే గంభీరంగా చెవులూపుకుంటూ వెళతాయి. మర్రిచెట్టు పైన కోకిల పాశ్చాత్య శాస్త్రీయ సంగీతం వినిపిస్తుంది, ఆ చెట్టు కింద కూర్చున్న తత్వవేత్తలు ఆ పాటలో, తమ పాఠాలు కలుపుతారు. పశ్చిమ గ్రామీణ ప్రాంత సౌందర్యాలు నెమలికంఠం రంగు పరికిణీలు కట్టుకున్న అమ్మాయిలయి అనంతమైన ఆకుపచ్చటి మైదానాల్లో ఆడుకుంటాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
నాటకానికి మకుటాయమైన ప్రదేశంలోంచి వచ్చిన ట్రెడిషనల్ నాటకాలు, ఫౌస్ట్ నాటకాలూ అప్పటికప్పుడు అడవిలో మనకోసం ప్రదర్శించబడతాయి. థియేటర్ అనుభవాలు, గ్రామీణ జీవితపు కబుర్లూ, లైబ్రరీల, మ్యూజియం ల, గ్యాలరీల సందర్శనాలు వనంలోని చెట్లయి, ప్రతీ చెట్టూ పైనా ఉండే రామచిలుకలు మనల్ని దగ్గిరకి పిలిచి తమతమ చెట్ల గురించి ముచ్చట్లు చెపుతాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వెదురుబొంగులూ, రావిచెట్టు ఆకులూ, సరస్సు పక్కన రెల్లుగడ్డి పొదలు కలిపి చేసే ఆహ్లాద ధ్వనుల్లో పాశ్చాత్య శాస్త్రీయ ఆరోహణావరోహణల్లోని బి.బి.సి సింఫనీలూ, స్ట్రావిన్ స్కీ కృతులూ వినిపిస్తాయి. రెనసాన్స్ నాటి చిత్రకళా మేఘం చివరనుండి జారి, మోడర్న్ ఫోటోగ్రఫీ మెరుపొకటి కనిపించని చీకట్ల మీద మెరిసి, చాటున దాక్కున్న దృశ్యాల్ని చూపిస్తుంది. అంత త్వరగా అంతుపట్టని ఆధునికశిల్పకళ, ఊహా మేఘమై అర్ధం చేసుకోగలిగే ఆకారం లోకి వదిగి రంగులు మారుతుంది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
లండన్ నగరం 'లక్షపక్షులు వాలిన రాజోద్యానంలా' కళ్ల ముందు ఆవిష్కృతమవుతుంది. మేఘం చాటు చంద్రుడి వెన్నెల కొండపై పడి శిఖరాగ్రాన కూర్చున్న లండన్ పట్టణం, కిందనున్న వనమంతటికీ మెరుస్తూ కనపడుతుంది. వీధిపక్కన వాయిద్యం వర్షారణ్యపు మిస్ట్ అయి మన మీద కురుస్తుంది. వనంలో మనం దారి తప్పితే థాచర్, మేజర్, బ్లెయిర్ లు సరయిన దారి చూపించటానికి నేనంటే నేనే సరయిన వ్యక్తినని పోటీ పడి వస్తారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
షేక్స్పియర్ బాలనాగమ్మ మాంత్రికుడవుతాడు. క్రైటీరియన్ నాటకశాల లో కొత్త స్క్రిప్ట్ రచయితలు ఆ మాంత్రికుణ్ని బంధించి గేళి చేసే రాకుమారులవుతారు. పారిశ్రామిక ఆర్ధిక వ్యవస్థ, వ్యక్తి శ్రేయోవాదం, సాంఘికవాదాలు బుర్రకథల రూపం దాల్చుతాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మార్క్స్, ఎంగెల్స్ మనం తిరుగుతున్న వనం లోని చెట్ల కాండాల్ని పరీక్షించడానికి వచ్చి, మనకేసి ఎగాదిగా చూసి పెదవి విరుచుకొని తలలడ్డంగా ఊపుతూ పోతారు. ఊహలవాడ యుటోపియా లో ఉల్లాసంగా సాగిన థామస్ మూర్ నడక, వాస్తవం వాగు రాళ్ళడ్డం పడి బోల్తాపడినప్పుడు, వనంలో వంతెన మీద మొండెం నుంచి తెగ్గొట్టబడిన ఆ స్వప్నప్రపంచపు తల వేలాడుతూ ఊగి ఆగిన దృశ్యం దుఖాన్ని తోడుతుంది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మన గాయం మీదనుంచి రాలిన రక్తపుధూళి ని కప్పుకున్న కోహినూర్ వజ్రం ఎప్పుడో తప్పిపోయి, ఇప్పుడు ఇక్కడ ప్రత్యక్షమవుతుంది. కానీ వనం లోంచి వెళ్లే ప్రతీ బాటసారి నిబిడాశ్చర్యంతో తడమడంతో కడగబడటం వల్లనేమో, స్వచ్చధవళంలా ఆకుచాటునుంచి మెరుస్తుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఎముకలుకొరికే చలిలోని బిక్షగాళ్లు కలతనిద్రల్లోంచి నడచొచ్చి పచ్చనివనంలో కాకులయి వాలతారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మరోతోవ లేకుండా ప్రపంచాన్ని అక్షరాస్యత వైపు నెట్టిన గూటెన్ బర్గ్ తొలి ముద్రిత గ్రంధం చెట్టు తొర్రలో కనపడ్డప్పుడు కమ్మిన ఉద్వేగం సుడిగాలయి రేగుతుంది. ఒకప్పుడు అల్లనేరేడి పళ్లని విరివిగా రాల్చిన చెట్టు ఈ రోజు ఎప్పుడో ఒకప్పుడు ఒకటీ అరా కాయ విదిలిస్తోందని ఇంగ్లీష్ సినిమా గురించి వాపోయిన వైనం వేడిగాలయి చుడుతుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div>
ఏం చెప్పను?</div>
<div>
<br /></div>
వనమంతా తిరిగొచ్చాక కండెన్స్డ్ మిల్క్ తో ఒక తీయటి పానీయం తాగిన అనుభూతిని మిగిల్చి, తల పైకెత్తి గ్లాస్ లోని ఆఖరి చుక్కలు సైతం గొంతులోకి వంపుకోవాలనిపించి, ఆ పై ఇంకా కావలనిపించి గ్లాస్ వెనకాల ఒకచేత్తోబాదినట్లుగా, అక్కడక్కడా పేజీలు తిప్పి మళ్లీ చదివి, ఆ పై మొదటిసారి గ్లాసోవర్ చేసిన లైన్లని తిరిగి చదివిపించాలనిపించే శైలి ఈ చినవీరభద్రుడి గారిది.<br />
<div>
<br /></div>
<div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: justify;">
ఇంతకీ ఈ నిత్య పథికుడు నడుస్తూ చూస్తూ ఏమనుకున్నాడు? </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"..... దాని ఉదాసీనతా, గతంలోని రక్తపు చారికలు, అది లేవనెత్తిన పారిశ్రామిక నమూనాలోని భయానక పరిణామాలు, దాని అంతర్గతసంక్షోభం నాకు కలిగించిన సిక్ నెస్ మొదటివారమంతా నన్నంటి పెట్టుకునే ఉంది.......................కానీ ఈ నాగరిక ఉదాసీనతలో సూర్యరశ్మిలాగా మనుషుల ఆత్మీయత నన్నూరడించింది"</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
".......బ్రిటీష్ ఆంథ్రోపాలజిస్టుతో నేనన్నాను కదా....నన్నాకర్షించినవెన్నో ఉన్నప్పటికీ నేను మొట్టమొదట చెప్పగలిగేది మీ ప్రజలు అభ్యాగతుల పట్ల చూపిస్తున్న ఆదరణ. నా దేశం తన ఐదువేల ఏళ్ల సాంస్కృతిక చరిత్రలో ఎన్నో విలువల్ని పైకి తీసుకొచ్చింది. కాని ఆగంతకుడు, అభ్యాగతుడూ నీ ఇంటిముందుకు వచ్చినప్పుడు అతన్ని మిత్రుడిగా చేరదీసుకోవడమనేది నా దేశంలో ఇంకా ఆదర్శమే తప్ప పూర్తి ఆచరణకు రాలేదు. కాని ఇక్కడ ఎన్నో ఉదాహరణలు. మీ దేశం వైభవం మీ పరిశ్రమల్లో , కవిత్వంలో, రాజవంశీకుల ఆభరణాల్లో, ఆర్కిటెక్చర్ లో లేదు. అది అపరిచుతుల్ని మిత్రులుగా దగ్గరకు తీసుకోగలిగే సంస్కారంలో ఉంది అని"</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
".....తన లోపాల గురించి తనకు గల ఈ జాగృతి లోనే ఐరోపీయమానవుడి నిజమైన విజయం ఉందనిపించింది నాకు. .."</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"..ఆ రాత్రి నేను క్రీస్తు పునరుత్థానం చెందడాన్ని కళ్లారా చూసాను. మృత్యుతుల్య హిమరాత్రులనుండి సూర్యరశ్మిమంతమైన వసంతప్రభాతల్లోకి మేల్కొంటున్న జనజీవితం నన్నుకూడా నా గాఢనిద్రనుండి పైకి లేపింది........ ఆ రాత్రి నేను నా జీవితంలోకెల్లా అత్యంతసుందరమయిన దాన్ని దేన్నో చూసినట్లే భావిస్తున్నాను. లండన్ మహానగరంలోని ఆ రాత్రి తరువాత నేను మరింత బలోపేతుడిగా, సంతోషభరితుడిగా మారానని చెప్పుకోడానికి నాకేమీ సంకోచం లేదు..."</div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: center;">
*</div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
ఎన్నో రకాల సంవేదనలనంతరం ఆయన స్పందనలేమిటి? ఈ విద్యార్థి "నేను తిరిగిన దారుల్లో" అని పేరు పెట్టుకున్న పుస్తకంలోని ఈ దారి చివర కూర్చొని చివరి పేరాగా ఏం రాసుకునుంటాడు?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"ఈ కొద్ది రోజుల అనుబంధంలో ఇంగ్లీష్ మానవుడి గురించి ఏం గ్రహించాను నేను? ఎన్నో సందర్భాల్లో అతని ఔదార్యానికీ, సంస్కారానికి చేతులు జోడించాను. మరెన్నో సందర్భాల్లో అతని వ్యథకీ, సంక్షోభానికీ నా సంఘీభావాన్ని ప్రకటించాను. ఒకప్పుడు ఇతర జాతుల్ని ద్వేషించి అణచి వుంచిన ఇంగ్లీష్ మానవుడు కాడు ఇతను. మహాచారిత్రకయుగాల అనంతర దశలోని మానవుడు ఇతను". </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div>
"హైద్రాబాద్ లో బాగా నిద్రపట్టిన ఒక రాత్రి ఏదో రెక్కలగుర్రంలో కలలో ఆ పచ్చికబయళ్లలోకి తప్పిపోయి ఒకరోజంతా తిరిగి మళ్లా ఏ కారణంచేతనో నాగదిలోకి నా రొటీన్ లోకి మేలుకున్నట్లుంది , ఇప్పుడా యాత్ర గుర్తొస్తే".<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
*****</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ అధ్యాయం ఒక్కదానికే పుస్తకంలో నాలగవ వంతు కేటాయించారు రచయిత. ఇది కాక ఇంకా అరకు, శ్రీశైలం, పాపికొండలు, త్రయంబకం, ఆగ్రా, మధుర, అరుణాచలం, ఢిల్లీ లో తన యాత్రానుభవాలు, యాత్రాలేఖలు, యాత్రాకథనాలు భద్రపరిచి, తన భద్రమన్నయ్యకి అంకితమిచ్చారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మరి, పరాయిదేశమే కాదు, ఒకప్పుడు తనని పాలించిన దేశమూ, తనంతగా ఇష్టపడని పారిశ్రామిక నమూనా సంఘంలోనే ఆత్మ సౌందర్యాన్ని చూడగలిగిన మనసు, తన దేశంలోనే రంగు రంగు అందాల మెత్తటి పూపొప్పొడి పరుపుల్లోకి విసరబడ్డప్పుడూ, ఆధ్యాత్మికత జ్యోతి తన ఆత్మని వెలిగించినప్పుడూ తన మనసు ఏం లిఖించుకొని ఉంటుందో కదా?!!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అవి చదువుతుంటే, మసీదులోని బాబా మనకై పొగ ఊది, చేతిలోని దండంతో మెత్తటి ఈకలని కళ్ల మీదుగా జార్చినప్పుడు కలిగే అనుభూతి కలుగుతుంది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఓపికుంటే ఆ వివరాలు మరెప్పుడైనా.</div>
</div>
</div>
</div>Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-44339161795813005932014-09-28T13:00:00.002-05:002014-10-09T01:21:49.759-05:00Siesta of Sienna & San Gimingnano<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="tG QF" style="max-height: none;">
</div>
<div class="Ct" style="max-height: none; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Helvetica Neue", Arial, Helvetica, sans-serif;">Metropolis
లలో ఉండే సొగసు ఒకరకమయితే, Medieval Town లలో ఉండే అందం వేరే అన్న విషయం
తెలిసిందే. </span><br />
<span style="font-family: "Helvetica Neue", Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "Helvetica Neue", Arial, Helvetica, sans-serif;">Sienna వీధుల్లో నడూస్తూంటే, ముఖ్యంగా San Gimignano లో మా నాయనమ్మా, నాయనమ్మ ఊరూ, వేసవికాలం మధ్యాహ్నపు వీధుల్లో గాలి కూడా చెట్టు నీడనెతుక్కొని ఒంగి పడుకున్న మత్తు కాలం, ఇంటి ముందు పందిరి కింద అరుగుల మీద నడుం వాల్చిన సుఖం, వీటన్నిటినీ కలపి పసుపుకుంకుమాసుగంధం కలిపిన గుడ్డలో చుట్టి సంతుకలో పెడితే కాలక్రమేణా అడుగునకెక్కడో మూలకి జారిపోయిన ఆ చిన్నసంచీ ఒక్కసారిగా బయటపడి సువాసనంతా వ్యాపించినట్లుగా నా ఆత్మని నింపేసాయి.<br /><br />ఈ ఊర్లు ఎంత మాగన్నుగా కునుకు తీస్తూంటాయో, మధ్యాహ్నం పూట!!.</span></div>
<br />
<div class="Ct" style="max-height: none; text-align: justify;">
<span style="font-family: "Helvetica Neue", Arial, Helvetica, sans-serif;">ఇంట్లో
అందరూ నిద్రపోతున్నా, ఎప్పటికీ ఆటలాపని పిల్లలు </span><span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;">ఇంట్లోకీ బయటకీ</span><span style="font-family: 'Helvetica Neue', Arial, Helvetica, sans-serif;"> తిరుగుతున్నట్లుగా, చూట్టానికి వచ్చిన వాళ్లు మాత్రం ఏవేవో
వెతుక్కూంటూంటారు.</span><br />
<br />
<span style="font-family: "Helvetica Neue", Arial, Helvetica, sans-serif;">వస్తూ పోతూ వంటింట్లో ఏదో కుండలో చేయిపెడితే,
దొరక్కుండా దాచిపెట్టిన బెల్లంపట్టీ దొరికి వళ్లే కాక కళ్లు కూడా
ఎగిరిపడినట్లుగా, మాకు ఎదురుచూడని మూలన ఒక జెలాటో దొరికింది. ఉర్సు
ఉత్సవానికి మాంచి గులాబీ రంగు పీచు మిఠాయి దొరుకుతుందని ఆశతో
వెళ్లినట్లుగా, ఇటలీ వెళ్లి అంతా జెలాటోల కోసం తిరిగిన మాకు రోమ్,
ఫ్లారెన్స్, వెనిస్ నగరాలలో దొరకని కమ్మటి జెలాటో కుండలు దొరికాయి.</span><br />
<span style="font-family: "Helvetica Neue", Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: "Helvetica Neue", Arial, Helvetica, sans-serif;">ఇటలీ అధికారులు సైతం, అమెరికా మొట్టమొదటి కుటుంబాన్ని ఇదే దుకాణం కి తీసుకొచ్చి తినిపించారట.</span><br />
<br />
<span style="font-family: "Helvetica Neue", Arial, Helvetica, sans-serif;">మీరెప్పుడన్నా
మాఅంచి జెలాటో కావాలని వెతుక్కూంటూంటే San Gimignano లో ఈ కింద కనపడిన
ప్లేస్ కి వెళ్ళండి, మీకు నచ్చే జెలాటో దొరుకుతుందని నా పూచీ.</span>
<br />
<br /></div>
</div>
<embed flashvars="host=picasaweb.google.com&hl=en_US&feat=flashalbum&RGB=0x000000&feed=https%3A%2F%2Fpicasaweb.google.com%2Fdata%2Ffeed%2Fapi%2Fuser%2F105404841274086218635%2Falbumid%2F6064178909428200177%3Falt%3Drss%26kind%3Dphoto%26hl%3Den_US" height="400" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer" src="https://photos.gstatic.com/media/slideshow.swf" type="application/x-shockwave-flash" width="600"></embed><br /></div>
</div>
</div>
</div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-74425378437166248552014-02-16T23:18:00.004-06:002014-10-08T05:17:14.021-05:00లోపలి మనిషి లోపల<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsV_1TUCmxZSpHlkiNxW9Pkst4VYNoBPDuJw3gDyYlsRVIa_Yt_GOsjfZPP9qaoXn5vzGB9hKitkY5nyOwnsPsG-GfdTys1Cy2MuX1hNDOVPoFMt7Ks2EpTg0SE66cNBu1nWnt6h4m0T8/s1600/innner-voice.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsV_1TUCmxZSpHlkiNxW9Pkst4VYNoBPDuJw3gDyYlsRVIa_Yt_GOsjfZPP9qaoXn5vzGB9hKitkY5nyOwnsPsG-GfdTys1Cy2MuX1hNDOVPoFMt7Ks2EpTg0SE66cNBu1nWnt6h4m0T8/s1600/innner-voice.jpg" height="320" width="307" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiL2ht-HkyOulezmK5340wmPHMp4Lv404WLjbNpm-z_ZvPM2NZGubvUfUdvlH9LA4ectqwFyw-qDxyDMsZNBGmjIZJBmEc-gGLFqTeJRKVtPhGLMZRwnreSsCEjq84oWAV2eyFRbnbG-9A/s1600/LM.jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiL2ht-HkyOulezmK5340wmPHMp4Lv404WLjbNpm-z_ZvPM2NZGubvUfUdvlH9LA4ectqwFyw-qDxyDMsZNBGmjIZJBmEc-gGLFqTeJRKVtPhGLMZRwnreSsCEjq84oWAV2eyFRbnbG-9A/s1600/LM.jpeg" height="320" width="194" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=4991464878342714537" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>సాహిత్యాన్నీ, చరిత్రనీ విరివిగా చదువుకున్న వ్యక్తి, స్వయాన ఒక రచయిత. </li>
<li>దేశీయ, అంతర్జాతీయ భాషలు కలిపి దాదాపు డజను పైనే భాషల్లో నైపుణ్యం, </li>
<li>భారతదేశ స్వాతంత్రానికి పూర్వమే నైజాం నిరంకుశత్వానికి వ్యతిరేకంగా పోరాడిన నేపథ్యం, </li>
<li>స్వాత్రంత్రానంతరం తనెన్నుకున్న వృత్తిలో అంచెలంచెలుగా పదోన్నతి పొందుతూ ఎమ్మెల్యే నుంచి, ఎమ్. పి, మంత్రీ, ముఖ్యమంత్రీ, కేంద్రమంత్రీ, చివరకి అత్యున్నత స్థానమైన ప్రధానమంత్రి పదవి చేపట్టిన వ్యక్తి. </li>
<li>ప్రపంచ దేశాల్ని చుట్టిన విదేశీవ్యవహారాల నిపుణుడు. </li>
<li>ముఖ్యంగా, సుదీర్థ చరిత్రని చూసిన వ్యక్తే కాదు, చరిత్ర చరిత్రలా ఎలా మారుతుందో, తయారవుతుందో కూడా తెలిసిన వ్యక్తి. </li>
<li>భారతదేశావతరణ పరిణామక్రమంలో ముఖ్యమైన ఘట్టంలో ముందువరసలో ఉన్న వ్యక్తుల్లో ఒకరు, </li>
<li>భారతదేశమే కాక ప్రపంచం కూడా గర్వించదగ్గ వ్యక్తులు పుట్టిన ఆ స్వాతంత్రకాలంలో వారి సందేశాలకీ, విలువలకీ స్పందించి దేశనిర్మాణానికై పాటుపడ్డ ప్రథమశ్రేణుల్లోని సైనికుడూ, </li>
<li>ఆ పిదప దేశ సుదీర్థ ప్రయాణంలో డ్రైవర్ సీటు పక్కనే కూర్చోని సలహాలిచ్చిన వ్యక్తి, తద్వార చరిత్రలో పరోక్షంగానూ, ప్రత్యక్షంగానూ ముఖ్య భూమిక పోషించిన ఆస్థానంలో భాగస్వామీ, ఆంతరంగికుడూ, </li>
<li>స్వాతంత్రపోరాటంలో జాతిని నడిపిన దార్శనికులు నిర్దేశించిన దిశయే దేశానికి సరైనదని నమ్మిన రాజకీయవేత్తా, అదే దిశలో తను నడచీ, దేశాన్నీ నడిపిన సారథుల్లో ఒకరూ, </li>
<li>జీవితాంతం తను నమ్మి ప్రయాణిస్తోన్న మార్గం, దేశాన్ని డొంకల్లోంచి నడిపిస్తోందనీ, అగాధం వైపు తీసుకెళ్తోందనీ, కంటిచూపు పరిథిలో లోయ అంచు కనపడుతోందని గ్రహించిన మరుక్షణం, అనుకోకుండా డ్రైవర్ సీట్లో ఉన్న తను దేశ దిశని అమాంతంగా సురక్షిత మార్గం వైపు మరల్చిన వ్యక్తీ, </li>
<li>ఆ భాగంలో ఎన్నో కుదుపులకీ, ఎగుడుదిగుడులకీ ఓర్చుకొని, తోడ్పాటునందించాల్సిన రాజకీయ యంత్రాంగం అడుగడుగునా తనని డ్రైవర్ సీట్లోంచి లాగే ప్రయత్నాలని కాచుకోని, ఎత్తుకు పైఎత్తు వేస్తూ, మొక్కవోని దీక్షతో ప్రమాదాన్ని నివారించి, దేశరథాన్ని ఒక హైవే మీదకి తీసుకురావటమే కాక, ప్రగతిపథాన దూకించిన వ్యక్తీ, అంతేకాక ఈ కొత్త ప్రగతి రథం లో కోట్ల మందికి కొత్తగా స్థానం కలిపించిన దేశనిర్మాతా..</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
అయిన పి వి నరసింహారావు గారు రిటైర్ అయ్యాక రాసిన పుస్తకం అనేసరికి ఆసక్తి, అంచనా పెరగడం సహజం.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇది ఫిక్షన్ పుస్తకమనీ, ఇందులోని ఆనంద్ పూర్తిగా తనే కాననీ, కేవలం నా జీవితంలో ఎదురయిన అనుభవాల్లోంచి మాత్రమే ఆనంద్ వెళ్లేలా ఈ పుస్తకాన్ని రచించాననీ పివి గారు చెప్పినప్పటికీ, రిటైర్ అయిన దేశాధ్యక్షుల పుస్తకాలు ఇంతకుముందు చదివిన అనుభవం మూలాన కాబోలు కొన్ని అంచనాలు ముందే నాలో స్థిరపడ్డాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఆ అంచనాల నేపథ్యంలో ఈ పుస్తకాన్నందుకొని చదవటం మొదలుపెట్టాక, తొలిపేజీల్లో బాగానే సాగినప్పటికీ, ఒక వంద పేజీల పైన పూర్తి చేసేసరికి చిరాకు పుట్టేసిన మాట వాస్తవం. అసలు ఈ పుస్తకం రచయిత ఎవరని కూడా అనుమానమొచ్చేసింది నాకు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>నెహ్రూ కాలం నుంచి ఇండియా చరిత్రని, నెహ్రు తదితరులు చేప్పట్టిన బృహత్తర దేశనిర్మాణ ప్రణాళికని అమలుపరచిన రాజకీయవ్యవస్థలోని భాగస్వామిగా </li>
<li>ఇండియా ఈజ్ ఇందిర - ఇందిరా ఈజ్ ఇండియా అని పేరుపొందిన కాలంలో ముఖ్యమైన మంత్రిత్వ శాఖల అధినేతగా </li>
<li>కోల్డ్ వార్ ముందు పాటించిన అలీన విధానాలని నెత్తికెత్తుకున్న ప్రభుత్వాలకి చెందిన అధికారిగా </li>
<li>కోల్డ్ వార్ ముగిసాక ఒక భారీ కుదుపుతో దేశాన్ని పెద్ద మూలమలుపు తిప్పిన వ్యక్తి వాంటేజ్ పాయింట్ లోంచి వస్తున్న పుస్తకంలో ఏవయితే ఉంటాయని అనుకున్నానో </li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
అవి కాకుండా చిన్న వయసులో జననాంగాల పట్ల ఉండే సహజ క్యూరియాసిటీని, ఎవరిగురించయితే రాసారో వారు బ్రతికుండి చదివినట్లయితే ఎంత ఎంబరాసింగ్ గా ఫీలవుతారో అన్న కనీస స్పృహ లేకుండా తను చిన్నతనంలో పెరిగిన ఇంట్లో చిన్నాన్న కూతురు జెనిటల్స్ చూపించిన సంఘటన గురించి రాయటమూ, అర్ధరాత్రి మెలకువొచ్చి చిన్నాన్న, చిన్నమ్మ లమధ్య కార్యక్రమాన్ని కాళ్ళు విడదీయడంతో సహా వివరించటమూ, మిత్రుడి సున్తీ కార్యక్రమంలో కోసేయటాన్ని గురించిన తత్వచింతనా, తన సమకాలీకులైన ఇతర రాష్ట్ర రాజకీయ నేతలని గురించి సుదీర్థంగా వివరిస్తూ 'ఆ పడుపుగత్తె జారిన స్థనసంపదను నిమురుతున్న క్షణంలో అతనికి జ్ణానోదయమైంది" ఇలాంటి వ్యాక్యాలు ఒక్కసారికన్నా ఎక్కువ సార్లు తగలడంతో నాకు కొంచెం చిర్రెత్తింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కమాన్ సర్, ప్లీజ్ మూవాన్ ఐ యామ్ లుకింగ్ ఫర్ సమ్ థింగ్ ఎల్స్ ఇన్ యువర్ బుక్ అని అనుకొన్నాక, మళ్లీ ఇంకోసారి కూడా కనిపించేసరికి నేనే మూవాన్ అవుదామని పుస్తకం నాలుగు రోజులు ముట్టలేదు మళ్లీ.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
రచయిత అవి రాయటం తప్పని నేను అనుకోలేదు, ఆనంద్ కి సహజంగా వచ్చిన పరిశీలనా తత్వమూ, కుతూహలమూ, ప్రశ్నించి, శోచించి సమాధానాలు కనుక్కునే అతని పాత్ర నిర్మాణం కోసం అవి అవసరమేమో కాని, నేను ఆశించిన వైపు వేగంగా 'కథ' ని తీసుకెళ్లకుండా, అక్కడే ఇంత సేపు తచ్చాట్లాట్టం నాకు నచ్చలేదు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈయనకేమయిందా? కొంతమంది అకంప్లిష్డ్ మగవాళ్ల లాగా, స్త్రీ గురించి వర్ణించడానికి ఏ కాస్త అవకాశమున్నా శృతిమించే కొంతమంది రచయితల్లాంటివాడా పివి అన్న అనుమానం రాకపోలేదు. మరో కారణమేంటంటే, ఆ రాష్ట్ర రాజకీయాల కాలం నాకు మరీ ముందయిపోవటం వల్లనేమో , రచయిత మార్చిన పేర్ల వల్ల ఆ వ్యక్తులెవరో నాకు తెలీకపోవటం, ఇంటర్నెట్ ని ఆశ్రయించి తెలుసుకున్నా కూడా నా కన్నా ముందు కాలంలోని రాజకీయ వ్యక్తుల గురించి సరిగ్గా అవగాహన లేకపొవటం వల్ల కూడా నాకు బోర్ మొదలయింది. నేను ఎక్స్ పెక్ట్ చేసింది స్వాతంత్రం ముందు గాంధీ గారితో ఏమైనా నేరుగా కాని, పరోక్షంగా కాని పని చేసారా, లేక ఉత్తర ప్రత్యుత్తరాలేమైనా నడచాయా, గాంధీ, నెహ్రు ల మీద తన ఆలోచనలూ, అభిప్రాయాలూ, వివిధదశల్లో దేశస్థాయి రాజకీయాలు, తను చూసిన క్లిష్టపరిస్థితులూ, ఇంధిరాగాంధీతో తనకున్న గాఢ మైత్రీ, అనుబంధమూ, ఆ నేపథ్యంలో ఇందిర మీద తన ఆలోచనలూ, సంక్షోభ సమయాల్లో, వివాదస్పద విషయాల్లో దేశనాయకత్వ వైఖరీ, ముఖ్యంగా వీటన్నిటినీ మించి తన విదేశాంగ శాఖ మంత్రిత్వ అనుభవాల్లో వివిధ ప్రపంచ దేశాలు భారతదేశాన్ని ఎలా చూసాయీ, అమెరికా తో తన అనుభవాలేమైనా ఉన్నాయా లాంటి వాటి గురించి ఆశించి పుస్తకాన్నందుకున్నాను.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే నాలుగు రోజుల తరువాత మళ్లీ పుస్తకాన్ని అందుకొని చాలా మంచి పని చేసాను. కొన్ని సార్లు నాకక్కరలేని ఆసక్తిలేని పాత్రల సంభాషణలు విసుగు తెప్పించిన మాట కూడా వాస్తవమయినప్పటికీ, పైన చెప్పిన వర్ణనలు ఆ తరువాత రాలేదిక. పైగా నేనాశించినవన్నీ కాకపోయినా కొన్నిటినీ చాలా లోతుగా వివరించారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ 'నవల'(?!) ప్రారంభంలో ఆనంద్ బాల్యం గురించి రాస్తూ తెలంగాణాలో స్వాతంత్రానికి పూర్వమున్న వాతావరణాన్ని పరిచయం చేస్తారు పి.వి. ఆనంద్ స్ఫురధ్రూపి అవడం వల్ల, చదువు కోసం దూర గ్రామాలకి వెళ్ళటం, స్కూలులో ఇతర భాషల మీద పట్టు అతి త్వరగా సాధించటం, తనకి సహజంగా వచ్చిన సునిశిత పరిశీలనా, తత్వచింతనా వల్ల తను పెరుగుతున్నకొద్దీ చుట్టూ గమనిస్తూన్న సమాజం లోని విభిన్నమైన విషయాలు, పరస్పర విరుద్దంగా ఉండే కనపడే ఆచారాల గురించి ఆనంద్ లోతైన ఆలోచనలు పాఠకుడిగా మనకి తెలుస్తుంటాయి. అందులో భాగంగా నైజాం దాష్టీకం, తెలుగుని అణచివేసి, పర్షియన్ ని ప్రమోట్ చేసిన తీరూ, నైజాం పరిపాలనలోనే ప్రజా వ్యతిరేకంగా రాచరికం కొమ్ము కాస్తున్న హిందూ-ముస్లిం కూటమి వైఖరీ, దాని పట్ల ఆనంద్ ఆలోచనల గురించి మనకు అర్ధం అవుతుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
స్వాతంత్రానికి పూర్వం నైజాం ప్రభుత్వం, నిజాం ఏరియాకి అవతల బలంగా వీస్తున్న స్వాతంత్రపవనాలని గుర్తించి, అవి తమ ప్రాంతంలో యువకులని ప్రభావితం చేయకూడదని, రైళ్లని నైజాం ఏరియాలో ఆగకుండా నేరుగా దాటివెళ్లడానికి మాత్రమే అనుమతినిచ్చి, వార్తాపత్రికలు ఊళ్లల్లోకి రాకుండా ప్రయత్నించిన తీరూ, వివిధ పుస్తకాలనీ, చివరకి నెహ్రు రాసిన Letters from a Father to his Daughter, Glimpses of World History లాంటివి కూడా నిషిద్ద సాహిత్యం కింద చేర్చి, అవి చదివేవారిని ఎలా టార్గెట్ చేసిందీ చదివినప్పుడు ఆశ్చర్యం కలగక మానదు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ పుస్తకంలో ఇంకా:</div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>నైజాం కి వ్యతిరేకంగా తిరుగుబాటుదార్లతో తను తిరిగిన విశేషాలూ, </li>
<li>స్వాతంత్రానంతరం కేంద్రం హైదరాబాద్ ని స్వాధీనం చేసుకోవడం గురించి క్లుప్తంగా వివరణా, </li>
<li>హైదరాబాద్, ఇండియాలో విలీనం అయిపోయాక తన భవిష్యత్తు గురించీ, రాజకీయాల్లో ఉండాలా లేక తనకి చేతకాని సంపద పరుగుపందెమనే సాధారణ జీవితం వైపు మళ్లాలా అన్న ఆలోచన గురించీ, </li>
<li>స్వాతంత్రం వచ్చాక జరిగిన మొట్టమొదటి ఎన్నికల్లో తన ఓటమీ, ఆ పిదప అంత:శ్శోధనా, అదే ఎన్నికల్లో ప్రతీ ఓటరుకీ అయిదెకరాల భూమీ, ఆవూ ఇస్తామని కమ్యూనిస్ట్ పార్టీ(?) చేసిన వాగ్ధానమూ!! </li>
<li>తన రాజకీయ సంబంధాలూ, రాజకీయాలలో తిరుగుతూ ఆనంద్ పిత్రార్జితాన్నీ సైతం తగలేయటం పట్ల ఆనంద్ భార్య వీణ అసంతృప్తీ, ఆ నేఫథ్యంలో భారతీయవివాహ వ్యవస్థలోని లొసుగుల మీద తన అంతరంగం, చివరికి అసంతృప్తితో తను రాజీపడిన వ్యాఖ్యలూ </li>
<li>రెండవ సార్వత్రిక ఎన్నికల్లో అరుణ పరిచయమూ, ఆ ఎన్నికల్లో తన విజయమూ </li>
<li>ఆ తరువాత తను రాష్ట్రంలో మంత్రిగా నియామకమయిన విధానమూ, ఆ అధికారం రూపు రేఖల గురించి తన విచారణా </li>
<li>సమాజంలోని సంతులన దెబ్బ తీయడానికి గల కారణాలూ, అసమనాతల కారణాలేమైనా వాటిని తగ్గించటంలో ప్రభుత్వం నిర్వహించాల్సిన పాత్రా </li>
<li>అసలు అసమానతలకి మూల కారణం ఎక్కడుండి వచ్చన్న తత్వచింతనా, ఇవన్నీ కలపి తను సోషలిజం వైపు మొగ్గడమే కాక, సోషలిజం మీద తనకి బలంగా పెరిగిన నమ్మకమూ </li>
<li>క్లిష్ట సమస్య ఎదుర్కొన్నప్పుడల్లా తన అన్యార్ధం(అదర్-హాఫ్) ఏదో వచ్చి తన చెంతన చేరి న్యాయమైన నిర్ణయం తీసుకొమ్మని ప్రోత్సాహించిన తీరూ </li>
<li>అరుణ మానసిక ధోరణులూ, తన కుటుంబ పరిస్థితీ, తన ఆవేశాలూ, ఉద్రేకాలూ, అరుణ తనింట్ళో వాళ్ల మీద చేసిన తిరుగుబాటూ, అరుణ సన్యాసిని జీవితమూ </li>
<li>అరుణ ఆనంద్ కి దగ్గరి మనిషని తెలిసి తన దగ్గిర పెరిగిన రికమండేషన్ల వ్యవహారాలూ </li>
<li>మంత్రిగా ప్రమాణస్వీకారం చేయబోయేముందూ, చేసాక అధికారం గురించి తన ఆలోచనలూ </li>
<li>మహేంద్రనాధ్(నీలం సంజీవరెడ్డి?), చౌదరి(బ్రహ్మానందరెడ్డి?) ల మధ్య జరిగిన నిరంతర రాజకీయ కుట్రలూ, </li>
<li>ముఖ్యమంత్రి చౌదరి తో సోషలిజం గురించిన సుదీర్ఘచర్చలూ, </li>
<li>అందులో తనకి అత్యంత ప్రధానమైన భూసంస్కరణల గురించిన వాదనలూ, ఆహారఉత్పత్తే సరిగ్గా లేని భూమిని ఇప్పటికిప్పుడు పంచి దరిద్రాన్ని పంచడం తప్ప ఏముందనీ ఒకవైపూ, ఆహరఉత్పత్తి సమృద్దిని ముందు సాధించి తరువాత పంపిణీ వ్యవస్థని మెరుగుపరచి ఆ తరువాతే భూమిపంపిణీ చేయడం సరైనదేమో అని మరోవైపూ తను పడిన మల్లగుల్లాలూ </li>
<li>మున్సిపాలిటీల ఆదాయం పెరగటానికి ఇంటద్దె ఆదాయం మీద కాకుండా, ఇంటి విలువ మీద పన్ను వేసేట్లుగా తను ప్రతిపాదించిన చట్టాల గురించిన వివరణలు </li>
<li>మధ్యలో పొలిటికల్ మానిప్యులేటర్స్ అయిన శేఖర్ లాంటి పాత్రలూ, పదవులే అంతిమలక్ష్యంగా సాగే వారి రాజకీయ క్రీడలూ </li>
<li>జవహర్ లాల్ నెహ్రూ వ్యక్తిత్వం, దార్శనికతా, ప్రణాళిక ల గురించీ, ఆయన మీద దేశప్రజలకి ఉన్న నమ్మకం గురించీ, ఆయన మీద ఆనంద్ కి ఉన్న అచంచల భక్తీ, విశ్వాసాల గురించి ఎన్నో వ్యాఖ్యానాలు </li>
<li>దేశం ఎదుర్కొన్న చైనా యుద్దం గురించీ, ఆ యుద్దానికి దారితీసిన పరిస్థితుల గురించీ, ఆ కాలంలో ఆయన చేసిన గ్రామపర్యటనలో దేశం బయటనుంచి వచ్చిన ఈ ప్రమాదం, అదే సమయంలో దేశంలో పెరుగుతున్న అవినీతిని గుర్తిస్తూ నమ్మకం కోల్పోతున్న ప్రజలని ఎలా సంఘటితం చేసిందీ వివరించారు. ముఖ్యంగా చైనా దురాక్రమణ కథ ఎక్కడ ప్రారంభం అయ్యిందన్న విషయం గురించిన సుదీర్ఘవివరణ దాదాపు ఇరవై పేజీలు సాగింది </li>
<li>చైనా దురాక్రమణ తరువాత నెహ్రుకి తగ్గిన పలుకుబడీ, కానీ ఆయనకి ప్రత్నామ్యాయంగా ఏ ఒక్కరూ ఎదగలేకపొవటం, కామరాజ్ పథకం గురించి కొన్ని విషయాలూ </li>
<li>1964 లో నెహ్రు మరణం, అది దేశప్రజల మీదా, దేశమనోఫలకం మీదా చూపిన ప్రభావం </li>
<li>లాల్ బహుదూర్ శాస్త్రి పగ్గాలు తీసుకున్న వైనమూ </li>
<li>అలీనవాదం గుండా భారత్ చేసిన ప్రయాణమూ, దాని గురించిన తన వ్యాఖ్యానాలూ </li>
<li>లాల్ బహుదూర్ శాస్త్రి గారి మరణమూ </li>
<li>రాష్ట్రం లో హిందూ-ముస్లిం ల మధ్య ఉన్న వాతావరణమూ, లౌకికవాదం గురించి నెహ్రూ పడిన తపనా, కాని ఆయన నమ్మిన ఈ విలువ పట్ల ఎవరికీ లేని నమ్మకమూ, ముస్లిం మైనారిటీల పట్ల హిందువుల అపనమ్మకాలూ, పాకిస్తాన్ తో సైనిక ఘర్షణలూ, పాకిస్తాన్-భారత్ మధ్య విభజనరేఖలో లేని స్పష్టతా గురించి స్పృశించారుఇంట్రస్టింగ్ గా ఇండో-చైనా వార్ గురించీ, పాకిస్తాన్ తో యుద్దం ముందు గురించీ తన వ్యాఖ్యానాలు రాసేప్పుడు పివి గారు, సంధర్బానుసారంగా హిస్టరీ రాసిన ఇతర రచయితల పుస్తకాలలో భాగాలని ప్రచురించారు.</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
ఆ తరువాత ఏర్పడిన పరిస్థితులలో ఆనంద్ , ఇందిరాగాంధీ వైపు మొగ్గు చూపి, ధృఢంగా నిలపడటం, తదుపరి పరిణామాల్లో ఇందిరాగాంధీ అధికారాన్ని తన చేతుల్లో పెట్టుకోవటం కోసం చేసిన చర్యలూ, ముఠాల కుమ్ములాటలూ, అవసరమైనప్పుడు ఇందిరాగాంధీ కమ్యూనిస్టు పార్టీల దగ్గర్నుంచి తీసుకున్న సపోర్టూ, నక్సల్ బరీ ఉద్యమం అవతరణా, ఆ నాయకులతో తన ఆసక్తికరమయిన సంవివాదం, రాష్ట్రంలో భూస్వాముల దగ్గర్నుంచి వస్తూన్న వ్యతిరేకతా, రాష్ట్రపతి జాకీర్ హుస్సేన్ మరణం, ఇందిరాగాంధీ వెనక ఏర్పడిన అమాంబాపతు మందీ మార్భలమూ, బ్యాంకుల జాతీయకరణా, బ్యాంకు రుణాల మంజూరీ, దాంట్లో దళారుల జోక్యమూ, ఈ లోపల భూమి ఇస్తామని చేసిన తమ పార్టీ చేసిన వాగ్ధానాలు ఎంత కాలం గడచినప్పటికీ అమలుజరక్కపోవటం పట్ల తన అసహనం, భూసంస్కరణల అమలుపరచాలన్న మొక్కవోని తన పట్టుదలా, ఈ మధ్యలో కాంగ్రెస్ పార్టిలో చీలికా, గరీబ్ హటావో నినాదాలూ, ఇందిరాగాంధీ ఘనవిజయం, బంగ్లాదేశ్ అవతరణా, ఇందిరాగాంధీ తిరుగులేని శక్తివంతమైన నాయకురాలిగా ఎదిగిన తీరూ ల మీదుగా పుస్తకం సాగుతుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
చౌదరి ని ముఖ్యమంత్రిగా తప్ప్పించి ఆనంద్ ముఖ్యమంత్రిగా నియామకం, స్వయాన తనే ముఖ్యమంత్రి అయ్యాక భూసంస్కరణలని వేగంగా తన హయాంలోనే అమలుపరచాలన్న తన ధృఢమైన ఆశయం, ఆ దిశగా తన ఆదేశాలూ, సంస్కరణల అమలుకి కనీసం ఆరేళ్లు పడుతుందన్న అధికారుల నివేదికలూ, తద్వారా తను మొదట కృంగిపోయిన తీరూ, ఆ విషమ పరిస్థితిని తనెలాంటి ఉపాయలతో ఎదుర్కొని పరిష్కరించుకున్న తీరూ, ఈ మధ్యలో బినామీ పేర్లతో లెక్కలేనన్ని రిజిస్ట్రేషన్ల సమస్యా, ఆ సమస్య పరిష్కారానికి తను అమలు పరచిన పథకమూ, ఇత్యాది విషయాల గురించి పి వి గారు చాలా విపులంగా వివరించారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ ధృఢ చిత్తంతో భూసంస్కరణల విషయంలో తను దూసుకువెళ్తున్న తీరు, భూస్వాముల ఆగ్రహానికి గురై, ఎన్నో ఆందోళనలూ, వీధిపోరాటాలు చెలరేగి , చివరకి అవి ఢిల్లీ దాకా చేరి, తనకు వ్యతిరేకంగా పనిచేసి చివరకి ఇందిరాగాంధీ ఆనంద్ ని ముఖ్యమంత్రి పీఠం నుంచి తప్పించే ఘట్టం దాకా సాగుతుంది పుస్తకం.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఆ సమయంలో ఆనంద్ మరో పార్టీ ని పెడతారని నమ్మిన కాంగ్రెస్ వర్గాలు, సాక్షాత్తూ ప్రధానమంత్రి ఇందిరాగాంధీ సమక్షంలోనే దాని గురించిన చర్చా, కాని పార్టీని, ఇందిరని తనెప్పుడూ విడచిపెట్టనని తను చేసిన బాసలూ, చివరకి ఇందిర వెంటే ఉన్నందుకు తనకు లభించిన కేంద్రమంత్రి పదవుల గురించి, చివరకి రాజీవ్ గాంధీ మరణంతో ఏర్పడిన ప్రత్యేకమయిన పరిస్థితులలో ఆనంద్ ప్రధానమంత్రి అయ్యాడన్న క్లుప్తమైన పారాగ్రాఫ్ తో పుస్తకం ముగుస్తుంది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే ఈ పోస్టులో మొదట చెప్పినట్లుగా నేను ఆశించిన కాలానికి రాకుండానే ఈ పుస్తకం ముగియటం డిసప్పాయింటింగ్.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
*** </div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
రాజకీయనాయకులు, ప్రధానమంత్రులు పుస్తకాలు రాయటం మన దేశంలో కాస్త తక్కువయినా, మిగతాదేశాలలో అది అరుదేమీ కాదు. కానీ రిటైరైన ఒక ప్రధానమంత్రి తన జీవితాన్నీ, అనుభవాలనీ "ఫిక్షన్" గా రాయడం చాలా అరుదనే చెప్పాలి. ఇలా ఎందుకు రాసారా పి.వి గారు అన్న ప్రశ్నకి సమాధానం వెతుకుతూ పోయినప్పుడు ఈ పుస్తకం గురించిన చాలా ఆసక్తికరమయిన వివరాలు చాలా తెలిసాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పి.వి గారు ఈ పుస్తకం తొలి భాగాలని, తన ముఖ్యమంత్రి పదవి పూర్తికాలం నిండకుండానే ముగియడంతో, ఢిల్లీకి పిలవబడిన తొలినాళ్లలో ఖాళీ సమయంలో రాసారని, ఆ తరువాత ఎమర్జెన్సీ కాలం ముగిసాక ఇందిరాగాంధీ పదవి కోల్పోవటంతో తనకి మరింత ఖాళీ టైం దొరికినప్పుడు రాసారని తెలిసింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పివి అక్నాలెడ్జ్ చేసిన ఫిక్షన్ వర్క్ అయిన ఈ పుస్తకం తో జాతీయస్థాయిలో ఆయన రచయితగా తెలిసినప్పటికీ, తెలుగు వారికి ఆయన రచయితగా, ముఖ్యంగా వేయిపడగల అనువాదం గురించి చిరపరిచితమే. ఆయన మారుపేరుతో అప్పుడప్పుడూ పొలిటికల్ కామెంటరీ రాసేవారనీ, సాక్షాత్తూ ఎమర్జెన్సీ కాలంలోనే ఎమర్జెన్సీ ని విమర్శిస్తూ తన చిరకాల మిత్రుడు నిఖిల్ చక్రవర్తి ఎడిటర్ గా ఉన్న మెయిన్ స్ట్రీమ్ పత్రికలో Insider పేరుతో రచనలు చేసేవారనీ, 1990 లలో ఆయన ఇందిర హయాంలో కాబినెట్ మార్పుల గురించి Insider పేరుతో రాసిన skit 'The Reshuffle" రాసారని తెలిసింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ పుస్తకాన్ని మొదటగా Other-half అన్న పేరుతో రాసారట. ఆ Other-half అన్న ఊహాజనితవ్యక్తి ని ఈ Insider అన్న పుస్తకంలో కూడా కొన్నిసార్లు చూడవచ్చు. తను ఏ నిర్ణయం తీసుకోవాలా అన్న డోలాయమాన స్థితిలో ఉన్నప్పుడు తన ఎదురుగా ప్రత్యక్షమయ్యి తనకి మార్గదర్శకత్వం చూపే ideal-persona ని ఆనంద్ other-half (అన్యార్ధం) అని చెపుతూంటాడు ఆనంద్ ఈ పుస్తకంలో. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే ఒరిజినల్ గా రాయబడిన Other-half అన్న పుస్తకంలో ఆనంద్ పాత్ర నిరంజన్ గా , అరుణ పాత్ర సుమిత్ర గా, వారిద్దరి మధ్య steamy affair scenes, passionate uncontrolled kisses లాంటి వర్ణనలు ఎక్కువగా ఉన్నాయిట. పి.వి తన ఖాళీ టైం లో రాత్రిళ్లు లాప్ టాప్ మీద కూర్చొని స్వయంగా టైప్ చేసిన మాన్యుస్క్రిప్ట్ ని తన మిత్రుడు నిఖిల్ చక్రవర్తికి , మిగతా సన్నిహిత మిత్రులకి, అభిప్రాయాల కోసం, విమర్శల కోసం చూపించటం జరిగిందిట. నిజానికి తను ప్రధానమంత్రి కాక పూర్వం , విదేశాంగ శాఖా మంత్రిగా 1990 లో తన అమెరికా పర్యటనలో ఎడిటోరియల్ కన్సల్టెన్సీ అభిప్రాయాలను కూడా తీసుకున్నారట. ఈ నవల ప్లాట్ ఒక కమర్షియల్, సెమీ ఆటోబయోగ్రఫికల్ పుస్తకంగా ప్రచురణ అవగలదా, నిలబడగలదా అని . </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ లోపు పి.విగారు ప్రధానమంత్రి అవడం, తన ప్రాధాన్యతలు మారిపోవటం, ఈ మధ్యలో నిఖిల్ చక్రవర్తి తన దగ్గరున్న మాన్యుస్క్రిప్ట్ ని, సాగరికా ఘోష్ కి చూపించటం. అప్పుడే ఔట్ లుక్ మాగజైన్ విడుదలకి ఓపెనింగ్ సెన్సేషనల్ పీస్ గా, ఈ మాన్యుస్క్రిప్ట్ లోని హాట్-హాట్, జ్యూసీ భాగాలని వాడుకోవచ్చని సాగరికా ఘోష్ తలచి, ఆ భాగాల వర్ణణలతోఆవిడ తన ఆర్టికల్ ని మొదలుపెట్టి, ఆ పుస్తకాన్ని ఇంట్రడ్యూస్ చేసిందనీ తెలిసింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
దీన్ని పి.వి. తన మిత్రుడు నిఖిల్ పుస్తకాన్ని లీక్ చేసినట్లుగా భావించారట. A friend can be a journalist , but a journalist cannever be a friend అని ఉటంకించారట ఆ సందర్భంలో. కానీ ఈ ఘట్టం వారిద్దరిమధ్య అగాథాన్ని సృష్టించినట్లు లేదు. ఏమైతేనేం, చివరకి పుస్తకం తొందర్లోనే పబ్లిష్ చేయాలనీ, అందుకని తొందరగా ముగించాలని నిర్ణయం జరిగినట్లుంది. చివరికి తను ప్రధానమంత్రిగా దిగిపోయాక 1998 లో సాగరికా ఘోష్ కి ఇచ్చిన ఇంటర్వ్యూలో ఆ భాగాలని ఎందుకు తొలగించారు అని ఆమె అడిగినపుడు పి.వి బదులిస్తూ, "ముందుగా ఔట్ లుక్ మాగజైన్ కి నేను థాంక్స్ చెప్పుకోవాలి. నువ్వు రాసిన ఆ ఆర్టీకల్ లో ఏ భాగాలని హైలైట్ చేసావో చూసినప్పుడు నాకు ఏవి తీసేయాలో తెలిసింది. డిస్క్రిప్టివ్ గా ఉన్న ఆ సీన్స్ వల్ల, పాఠకుడి కాన్సంట్రేషన్ వాటి మీదే ఉంటుందనీ, నేను చెప్పదలచుకున్న విషయాల మీదకి వెళ్లదని అర్ధమయింది అని చెప్పారు. ఒక మహాకావ్యంలో ఎన్నో అధ్యాయాలుంటాయి, వివిధ రసాలుంటాయి. నిజానికి ఒరిజినల్ గా పుస్తకం జీవితపు వివిధ దశల, పార్శ్వాల నుండి పాఠకుణ్ణి తీసుకెళ్తుంది. సుదీర్ఘ ప్రయాణంలో అనుభవమైన ఎన్నో అనుభూతులుంటాయి, వీటినే మనం రసాలంటాం. కాని నువ్వు కేవలం ఒక రసాన్నే హైలైట్ చేసావు. నా పుస్తకమ్ కేవలం దానికి సంబంధించిందే కాదు, మాస్ రైటర్ గా పేరు తెచ్చుకోవాలనీ పుస్తకం రాయలేదని" చెప్పారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అది తెలిసాక ఔరా!! అనుకున్నాను. పబ్లిష్ అయిన వాటిలో ఉన్న అతికొద్ది డిటేయిల్స్ కే పైన చెప్పినట్లుగా మొదట్లో డిసప్పాయింట్ అయిన నేను, ఇహ ప్రధానమంత్రి గారు, ఆయన అఫయిర్ గురించి నోరూరించే డీటెయిల్స్ తో వర్ణిస్తూంటే, నిజంగానె పుస్తకాన్ని విసిరేసేవాణ్నేమో. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అంటే ప్రధానమంత్రులు స్వచ్చమైన వ్యక్తిత్వం కలిగి ఉండాలన్న అంచనాలేం నాకు లేవు, కాని చరిత్ర మీద ఆసక్తితో దేశ ప్రధానమంత్రి రాసిన పుస్తకం పిక్ చేసుకున్నప్పుడు, అకస్మాత్తుగా చందు సోంబాబు కనపడితే ఎలా ఉంటుంది మరి!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
సరే, ఆ విషయాన్ని వదిలేస్తే, ఈ పుస్తకం చదువుతున్నప్పుడూ, చదివాక కూడా ఇందులో ఆనంద్ పాత్ర ఒక ఐడియల్, ప్రిన్సిపుల్డ్ కారక్టర్ గా ఉండిపోవటం ఆశ్చర్యాన్ని కలిగించింది నాకు. చుట్టూ దుర్గంధంతో నిండిపోయి, అందులో భాగమై, అదే ఊపిరై తప్ప ఉండలేని వాతావరణంలో ఆనంద్ మాత్రం స్వచ్చంగా, మల్లెపూవు లా ఉండిపోగలగటం రచయిత నిజాయితీని శంకింపచేసింది. అధికారం గురించీ, అధిష్టానం ఆశీర్వాదాల గురించీ, అధికారమే అంతిమ లక్ష్యం గా బురదలో జరుగుతున్న ఒక క్రీడగా వర్ణించినప్పుడు, ఆనంద్ ని ఆ క్రీడంటే ఆసక్తి లేని వ్యక్తిగా, పాత్రగా నిర్మించటంలో రచయితగా పి.వి గారి ఉద్దేశమేంటో తెలీదు కాని, వాస్తవం దానికి దూరంగా ఉందని పి.వి గారి రాజకీయపథాన్ని గమనించినవారెవరికైనా తెలుస్తుంది. ఇందువల్ల ఇదొక ఫాంటసీ, ఐడియలైజ్డ్ పాత్ర అన్న ఆర్గ్యుమెంట్ కి అవకాశం కలిగిస్తుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఆయన ముఖ్యమంత్రిగా ఉన్నప్పుడు నాకింకా ఊహ కూడా తెలీదు కాబట్టి, నాకు ముఖ్యమంత్రి పేరు లీలగా కోట్ల, స్పష్టంగా అయితే రామారావు కాలంనుంచీ మాత్రమే తెలుసు కాబట్టి, పి.వి గారు రాష్ట్రంలో ఉన్నప్పుడు ఆయన మీద జనాభిప్రాయం ఎలా ఉండేదో నాకు తెలీదు. కాని నాకు కాస్తో కూస్తో ప్రసిడెంట్, ప్రైమ్ మినిస్టర్, కేంద్రం, రాష్ట్రం అన్న విషయాలు తెలిసేప్పటికి ఆయన ఢిల్లీలో తప్ప, ఎప్పుడో కాని రాష్ట్రానికి వచ్చేవాడు కాడు కాబట్టి, నేను పెరుగుతుండగా పి.వి గారి గురించి ఎవరైనా కూడా .. " ఆ మన ఊరికి, మన జిల్లాకి ఏం చేసాడు, ఏమీ చేయలేదు " అన్న అభిప్రాయాన్నే నేనెక్కువ విన్నాను. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఆయన ఎంతగా అన్-పాపులరో చెప్పడానికి అతి పెద్ద , బలమైన ఉదాహరణ ఇది. 1984 లో ఇందిరాగాంధీ హత్యకి గురవటంతో వచ్చిన సానుభూతి పవనాలతో, కాంగ్రెస్ భారత్ చరిత్రలో కనీవిని ఎరుగని, నెహ్రూకి సైతం రాని మెజారిటీతో 416 సీట్లతో ప్రభుత్వాన్ని ఏర్పాటు చేసింది. అంత బలమైన వేవ్ లో, అప్పటికి అంత ఉనికి లేని, అనామకంగా ఉన్న బిజెపి పార్టీకి దేశం మొత్తం మీద రెండే రెండు ఎమ్. పి సీట్లలో విజయం లభించింది. ఆ రెండింటిలో ఊరూపేరూ పెద్దగా తెలీని బిజెపి అభ్యర్థి జంగారెడ్డి ఒకరు. ఇప్పటికీ ఆయన పేరు తెలిని వారు చాలామంది. ఇంతకీ జంగారెడ్డి ఆ ఎన్నికల్లో గెలిచిందెవరి మీదో తెలుసా? పి.వి.నరసింహారావు గారి మీద!!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ ప్రమాదాన్ని పి.వి. ముందే ఊహించారు, అందుకే అదే ఎన్నికల్లో సేఫ్-సీట్ అయిన రామ్టెక్ నుంచి కూడా పోటీ చేసారు. అక్కడ గెలిచి కేంద్రమంత్రి పదవిని కాపాడుకున్నారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMxRwRFzpY2y1z2yNMFcj3iuq5K-HDXKaxeP6vQj0Zsdk3MCSMDHW_lLOtMrXqvGbn1XUVBi77YuW_Z5FHlxfWcFE4H9unaqu2AyiWZ_EK5RWrM3Z-tAWUdORjnCHG3sq58fslMuQBAR8/s1600/pv.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMxRwRFzpY2y1z2yNMFcj3iuq5K-HDXKaxeP6vQj0Zsdk3MCSMDHW_lLOtMrXqvGbn1XUVBi77YuW_Z5FHlxfWcFE4H9unaqu2AyiWZ_EK5RWrM3Z-tAWUdORjnCHG3sq58fslMuQBAR8/s1600/pv.jpg" height="218" width="320" /></a></div>
<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఎనీవే, కేవలం ఇందిరాగాంధీకి ఆప్తుడిగా, నమ్మినబంటుగా, ఆంతరంగికుడిగా తనని తాను ఎస్టాబ్లిష్ చేసుకోని జీవితాంతం రాజకీయాలలో, పదవులలో ఉన్న పి.వి. గారు.. సెమీ బయోగ్రఫి లాంటి పుస్తకంలో ఆనంద్ ని పదవులంటే ఆసక్తి లేని, పదవుల వెంట పడని, కేవలం తన తెలివితేటలకి రివార్డ్ గా మాత్రమే ఆ పదవులు వచ్చినట్లుగా చిత్రీకరించి, తన ఐడియల్-హి గా "ఉంచేయటం" ఆశ్చర్యాన్ని కలిగించి, తన వర్షన్ మీద నిజాయితీతో ఒక అభిప్రాయానికి రాలేని పరిస్థితిని కల్పించింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ అరుణ తో తన పరిచయాన్ని పబ్లిష్ అయిన వర్షన్ లో ఆల్మోస్ట్-ప్లెటోనిక్, అందీ-అందనట్లు గా ఉంచేసినప్పటికీ, ఆయన ధైర్యాన్నీ, నిజాయితీని ఎన్నో విధాలుగా కొనియాడక తప్పదు. ముఖ్యంగా సాంప్రదాయ భారతదేశం లో ఒక ప్రధానమంత్రి అంత ధైర్యంగా రాసుకోవటం ఊహకందని విషయం! అయితే అదే సమయంలో నీలం సంజీవరెడ్డి షేడ్స్ తో రూపొందిన మహేంద్రనాథ్ ని ఒక సీరియల్ ఫోర్నికేటర్ గా, సెక్స్ అర్జ్ ని ఒక ఇచ్ కన్నా సాధారణమైన నీడ్ గా కన్సిడర్ గా చేసే పర్సన్ గా, బ్రహ్మానందరెడ్డి పాత్రగా రూపొందిన చౌదరిని ప్రాస్టిట్యూట్స్ తో గడిపే వ్యక్తిగా, గాంబ్లింగ్ చేసే ఒక రూథ్ లెస్ వ్యక్తిగా తీర్చిదిద్దటం గమనించాల్సిన విషయం. ఇంకో మాటలో చెప్పాలంటే ఆనంద్ పాత్ర ఆదర్శాలతో ఉట్టిపడుతున్న పాత్ర, మిగతావన్నీ మురికి పాత్రలుగా చిత్రీకరించిన వాతావరణం, నన్ను కొంచెం డిసప్పాయింట్ చేసింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
((అయితే ఈ పుస్తకమూ, ఇంకా వేరే కొన్ని రిలేటెడ్ ఇంటర్వ్యూస్, ఆర్టికల్స్ చదివిన తరువాత నాకు ఏర్పడిన అభిప్రాయమేంటంటే, పి.వి. గారిలో తనీ పుస్తకంలో రాసుకున్నట్లుగానే ఇద్దరు మనుషులు తనతో ప్రయాణం చేసారు. ఒకరు తనెన్నుకున్న వృత్తిలో రాణించటానికీ, ముందు వరసలో ఉండటానికి తన బలాలకీ-బలహీనతలకీ తగినట్లుగా ఏఏ పనులూ, ఎత్తుగడలూ, వ్యూహాలూ, నక్కజిత్తులూ అవలంభించాలో అవన్నీ చివరివరకీ చేసుకుంటూ వచ్చారు. ఇంకొకరు( The other-half ) ఇంటలెక్చువల్ గా చరిత్రనీ, దేశగమనాన్నీ, దేశ పరిస్థితులనీ, సమస్యలనీ, ఫిలాసఫీని, నాడినీ, వాటికి సమస్యలని, పరిష్కారాలనీ నిరంతరంగా అధ్యయనం చేస్తూ నమోదు చేసుకుంటూ వచ్చారు. ఈ మనిషి అధికారాన్ని అంతిమటార్గెట్ గా, కుర్చీని తన ఆస్థినీ, బలగాన్నీ పెంచుకునే వ్యక్తిగా కాక, పదవిలోకి వచ్చాక నిర్వర్తించవలసిన భాధ్యతలని, సమస్యల పరిష్కారాలనీ కూలంకశంగా ఆల్మోస్ట్ అకడమషియన్ లా, బ్యూరోక్రట్ లా స్టడీ చేస్తూ వచ్చారు. ఈ ఆల్టర్నేటివ్ స్టడీ ఆయన రాష్ట్రంలో, దేశంలో అత్యున్నతపదవిలోకి వచ్చిన రెండు సార్లు కూడా, ఏ రాజీవ్ గాంధీ లానో ఆన్-ద-జాబ్-ట్రెయినింగ్ అవసరం లేకుండా చేసింది. తను చూసిన పేదరికాన్ని అధ్యయనం చేసి సోషలిజాన్ని నమ్మి, నెహ్రూ విజన్ నీ, ఇంటలెక్ట్ నీ విశ్వసించిన కాలంలో భూసంస్కరణల ఒక మచ్-నీడేడ్ సొల్యూషన్ గా ఎంతో బలంగా నమ్మి, తనకి ముఖ్యమంత్రి పదవి రాగానే మిగతా వారిలా తాత్సారం చేయకుండా, వాటిని అంతే బలంగా ఇంప్లిమెంట్ చేయడానికి ప్రయత్నించడం ఆ స్టడీ ఫలితమే. అదే విధంగా ఆయన ప్రధానమంత్రిగా ఎన్నికయ్యేప్పటికి గడచిన సుదీర్ఘకాలంలో దేశసమస్యలకి లైసెన్స్ రాజ్ ని నిర్మూలించకతప్పదనీ, ఫ్రీ మార్కెట్ ఎకానమీకి తలుపులు తీయక తప్పదనీ, సోవియట్ యూనియన్ లేకపొవటంతొ సమూలంగా మారిపోయిన ఇంటర్నేషనల్ లాండ్ స్కేప్ లో భారత్ తనకంటూ కొత్తగా ఒక పాత్రని స్వంతగా రూపొందించుకొక తప్పదనీ చాలా తొందరగా అర్ధం చేసుకోవటమే కాక, ఆ వైపు అత్యంత వేగంగా, ధృఢంగా, ఒంటరిగా అడుగులు వేస్తూ, వేపించారని కూడా తెలుస్తోంది. తన స్వంత ఆస్థి కోసం కాకపోయినా, ప్రభుత్వాన్ని నిలుపుకోవటానికి చేయవలసి వచ్చిన బురదపనులలో భాగంగా వచ్చిన అవినీతి ఆరోపణలు, ఇచ్చిన కోర్టు తీర్పులూ, స్వయానా ఆయనకి ఉన్న ఇడియో-సింక్రసీస్ అయిన కొన్ని స్టుపిడ్ నమ్మకాలు చంద్రస్వామిలాంటి నికృష్టులని ఇన్నర్ టీమ్ లో భాగం చేసి నడిపిన రాజకీయాలు, ఆయన మీద మాయని మచ్చని వేసాయి. ఈ నా uneducated, uninformed opinions ని ఇంతటితో ఆపడం మంచిదనుకుంటాను :) )</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే ఆనంద్ ముఖ్యమంత్రి అవడమూ, తదుపరి తను ఆ పీఠం నుంచి దిగిపోవటంతో ముగిసిన ఈ పుస్తకానికి రెండవ వాల్యూమ్ ని పి.వి గారు ప్లాన్ చేసారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ, ఇంతలో అయోధ్య ఘట్టం పి.వి గారి లెగసీ మీద శాశ్వతంగా నల్లమచ్చ వేస్తూన్న/వేసిన పరిణామంలో తన వైపు స్టోరీ ని వినిపించడం కోసమై, అయోధ్య పుస్తకం మీద కాన్సంట్రేట్ చేసారట, అందుకని రెండవ వ్యాల్యూమ్ వెనకపడిందిట.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ లోపల పి.విగారు చనిపోకపోయి ఉంటే, రెండవ వ్యాల్యూమ్ లో పి.వి. గారే స్వయంగా చెప్పినట్లుగా కవర్ చేయాలనుకున్న ఇందిరాగాంధీ ఎంతో పాపులర్ అయిన బంగ్లాదేశ్ అవతరణ అనంతర పరిస్థితిలో కూడా తను ఎమర్జెన్సీ విధించేంతగా ఎందుకు ఆలోచించిందో, ఎలాంటి పరిస్థితులు ఆమెని ప్రభావితం చేసి ఉండవచ్చో లాంటి విషయాలూ, అలాగే బహుశా తన ప్రధానమంత్రిగా ఉన్న కాలంలోని పరిస్థితులూ, తన నిర్ణయాల గురించి రాసి ఉండేవారేమో, అవన్నీ మనం చదువుకునే అవకాశం ఉండి ఉండేదేమో.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మరచిపోయాను.. ఈ పుస్తకం ఇంగ్లీష్ లో నేను చదవలేదు, తెలుగులో చదివాను. కాబట్టి అనువాదం ఎలా ఉందో ఆబ్జక్టివ్ గా చెప్పలేకపోయినప్పటికీ, కల్లూరి భాస్కరం గారి అనువాదం బాగుందని చెప్పగలను.</div>
</div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-30327878604314863602013-12-27T01:08:00.000-06:002013-12-27T03:10:17.122-06:00EMPIRE of the SUMMER MOON by S.C.GWYNNE <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
మరీచిక గారూ, మీ కామెంట్ చూసానండీ. థాంక్యూ.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
చెరోకీ లు, Sioux లు పెద్ద ట్రైబ్స్ అండీ. కానీ వీటన్నిటికన్నా వీరోచితమైన ట్రైబ్ Comanche అని ఇంకోటి ఉంది. అది మీరు టెక్సాస్ వైపు వెళ్తూంటే వస్తుందెక్కువగా. I-35 south మీద అలా డ్రైవ్ చేసుకుంటూ పోతూ ఉంటే మీకు Comanche Land అని బోర్డులు కూడా కనపడతాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కొంతకాలం క్రితం ఈ పుస్తకం గురించి g+ లో మెన్షన్ చేసాను, మీకు ఇంట్రస్ట్ ఉంటే కనక, ఈ పుస్తకం చదవండి, ఫాసినేటింగ్ గా ఉంటుంది, కిందపెట్టనీయదు. It's non-fiction, and the Quanah's story is real. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrg6W0btbu9SJPEGGXTke0tbrvkdK1oy2u9eutrb9FxQp-55nNDoT8MGi2TLETgieWZCUCoc5wihKHFkETnpPL1KKmpNRfwVIXUjSknDFP0DnT8WPpUiJR8ax89njrzwXk2neCaIoNuiA/s1600/empire-of-the-summer-moon200_custom-s6-c30.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrg6W0btbu9SJPEGGXTke0tbrvkdK1oy2u9eutrb9FxQp-55nNDoT8MGi2TLETgieWZCUCoc5wihKHFkETnpPL1KKmpNRfwVIXUjSknDFP0DnT8WPpUiJR8ax89njrzwXk2neCaIoNuiA/s320/empire-of-the-summer-moon200_custom-s6-c30.jpg" width="210" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
అడిగారు కదా రాయమని.. మీకోసం వీలయినంత క్లుప్తంగా. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పుస్తకం బాగా ఆసక్తికరంగా రాసాడు రచయిత. పెద్ద నేపథ్యాన్ని, ఒక చిక్కుముడయిన పర్సనల్ స్టోరీ తో మొదలుపెట్టి, దాన్ని విప్పదీస్తూ పోతూ, అందులో భాగంగా మిగతా హిస్టరీ అంతా మనకి చెపుతాడు. ఆ దారెంట మనం పోతున్నకొద్దీ మనకి చాలా విషయాలు తెలుస్తాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgg5LrP2TxuJNDhRZobWrFr4e4sHFYomKwttpMiODDva0xBm8H2x_spNOgjtUt-RnKhvl3WNVEOgWh7fC3v8RRN5hex7JC_l_JTaFgxYv7s1BQLX_FN0vM1t2RlhLX_V70mqfTMJEf5L3c/s1600/The+Great+Divide.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgg5LrP2TxuJNDhRZobWrFr4e4sHFYomKwttpMiODDva0xBm8H2x_spNOgjtUt-RnKhvl3WNVEOgWh7fC3v8RRN5hex7JC_l_JTaFgxYv7s1BQLX_FN0vM1t2RlhLX_V70mqfTMJEf5L3c/s200/The+Great+Divide.jpg" width="131" /></a>నేటివ్ అమెరికన్స్ అని చాలా మంది మాట్లాడుతారే తప్ప, అసలు వాళ్లెలా వచ్చారు ఈ కాంటినెంట్ మీదకి అంటే చాలా మంది గుడ్లు తేలేస్తారు. మీకు దాని గురించి తెలుసుకోవాలంటే చాలానే ఉన్నాయి పుస్తకాలు. అసలు మనిషి ఇక్కడికెలా వచ్చ్చాడూ, వచ్చిన తరవాత భూభాగం విడిపోయి ఎలా వేరుపడిపోయి కొన్ని వేల సంవత్సరాలు పశ్చిమగోళానికీ, తూర్పుగోళానికీ ఒకరి ఉనికి ఇంకొకరికి ఎలా తెలవకుండా ఉండిపోయిందీ, అభిముఖ గోళార్థాలలో మనిషి పరిణామదశలు భిన్నదిశలలో ఎందుకు ప్రయాణించాయి, వాటికి కారణాలేంటి అన్న సబ్జక్ట్ ని కవర్ చేసిన చాలా బుక్స్ లో Great Divide పుస్తకం ఒకటి. </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
సరే పుస్తకం Quanah Parker అనే నేటివ్ అమెరికన్ వీరోచిత నాయకుడి జీవితకథ నేపథ్యంలో సాగుతుంది. అతని లాస్ట్ నేమ్ Parker, తన అమ్మ అయిన Cynthia Ann Parker దగ్గర్నుంచి వచ్చింది. అదేమిటి? నేటివ్ అమెరికన్ కదా, Cynthia పేరు అలా లేదే అన్న ప్రశ్న మదిలో రాక మానదు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కథ అక్కడే మొదలవుతుంది. </div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: red; font-size: x-large;">మ</span>నందరికీ తెలిసిన విషయమే, యూరప్ నుంచి అట్లాంటిక్ మీదుగా వచ్చిన వైట్ సెటిలర్స్ అంతిమ లక్ష్యం పసిఫిక్ దాకా భూభాగాన్ని స్వంతం చేసుకోవటం. మిగతా కారణాలతో పాటూ, నేటివ్ అమెరికన్స్ తెగల prairie lands మీదుగా ప్రయాణించటమనేది ప్రాణాంతకమైనదే. కానీ యూరోపియన్ మనుషులు తమ ఒప్పందాలని ఎప్పుడూ గౌరవించలేదు, ఎల్లప్పుడూ వెస్ట్ వైపు బౌండరీస్ ని పుష్ చేసుకుంటేనే వెళ్లారు. ఇంగ్లీష్ బాషలోఅంత ప్రావీణ్యం లేని Quanah వైట్ మాన్ ఇండియన్స్ ని ఎలా పక్కకి నెట్టుకుంటూ పోయాడన్నది తన మిత్రునికి demonstrate చేసి చూపిస్తాడు ఈ పుస్తకంలో ఒకచోట. "తన మిత్రుణ్ణి ఒక బెంచ్ మీద కూర్చోమని చెప్పి, తను కూడా పక్కకు వెళ్లి దగ్గరగా కూర్చోని, మిత్రుణ్ణి కాస్త పక్కకు జరగమంటాడు. అతను జరిగాక, మళ్లీ దగ్గరకెళ్లి కూర్చోని, ఇంకాస్త జరగమంటాడు. జరిగాక మళ్లీ మళ్లీ అదే రిపీట్ చేసి చివరకి బెంచ్ మీదనుంచి పక్కకు తోసేస్తాడు . వైట్ మాన్ మమ్మల్ని ఇలా మా లాండ్ మీదనుంచి మమ్మల్ని తరిమేసాడు అని చెపుతాడు"</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పైకి అతి సాధారణంగా కనిపించే ఈ ఉదంతం వెనక ప్రపంచ చరిత్ర మూలాలు దాగున్నాయనిపించకమానదు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇరువైపులా ఎన్నో హ్యూమన్ ఎలిమెంట్స్, ఎమోషన్స్ తో పాటూ, ఇరువర్గాల వారూ క్రూయాలిటీకి పరాకాష్ట అయిన పద్దతులని ఎలా అవలంభించారో, యూరోపియన్స్ కీ, నేటివ్ అమెరికన్స్ కీ మధ్య దాదాపు 1870-1875 దాకా జరిగిన రెండొందల యాభై సంవత్సరాల రక్తచరిత్ర ఎలా సాగిందో మనకి అవగాహనలొకి వస్తుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అన్నేళ్ళ ప్రచ్చన్న పరోక్ష యుద్దం సాగినప్పటికీ, 1864 లో Custer చేపట్టిన నరహంతకచర్యల రోజుల్లో కూడా నేటివ్ అమెరికన్స్ తెగలని సమూలంగా నాశనం చేద్దామన్న కోరిక యూరోపియన్స్ కి లేకుండింది. కానీ టెక్సాస్ ప్రాంతంలో తమకి కంటగింపుగా మారిన Comanches ని నిర్మూలించేయమన్న October 3, 1871 order తో పరిస్థితి పూర్తిగా మారిపోతుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఏ US Soldier అప్పటివరకీ వెళ్లని వెస్ట్ టెక్సాస్ లోకి దళాలు భారీఎత్తున దిగుతాయి. WestPoint నుంచి 1862 లో గ్రాడ్యుయేట్ అయ్యి, ఎన్నో వార్స్ లో గాయపడి తన కుడిచేయి వేళ్లని కోల్పోయిన General Mackenzie, విశాలమైన prairie buffalo lands లోని Comanche ఇండియన్స్ తో ఎలా యుద్దం చేయాలో US army కి నేర్పిస్తాడు. అప్పటివరకి ఇండియన్స్ దే పైచేయి, వెస్ట్ వైపు మూవ్ అయిన ప్రతిసారీ ఇండియన్స్ అమెరికన్స్ ని తిప్పికొట్టారు. భారీ నష్టాలతో అమెరికన్స్ మొట్టమొదటిసారిగా తమ భూభాగాలని విడచి, తూర్పువైపు తిరుగుముఖం పట్టారు. Civil War ముగిసిన ఆరుసంవత్సరాలకి కూడా వెస్టర్న్ భూభాగమంతా శవాలతో, రక్తాలతో నిండిపోయి ఒక రూల్-ఆఫ్-లా లేక, ఇండియన్స్ ముఖ్యంగా Comanches వాళ్ల ఇష్టానుసారం రాజ్యమేలుతారు. సివిల్ వార్ లొ నెగ్గిన యూనియన్ దళాలకి మిగిలిపోయిన ఈ చివరి ఇండియన్ దళాలు చేస్తున్న మారణకాండా, పోరాటం నిద్రపట్టనివ్వదు. ఈ దశలో Mackenzie, కొమాంచీ దళాలని ప్రధాన లక్ష్యంగా ఎన్నుకుంటాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కొమాంచీలు అమెరికన్స్ ని వెస్ట్ వైపు రాకుండా నిలవచేయటమే కాదు, స్పానిష్ ఎంపైర్ ని సౌత్ అమెరికా నుంచి ఉత్తరం వైపుకు రానీయకుండా కూడా అడ్డుకుంటారు. వంద సంవత్సరాల యూరోపియన్స్ అప్రతిహత వెస్ట్ వార్డ్ ఆక్రమణని చరిత్రలొ మొట్టమొదటిసారిగా కొమాంచీలు ఆపగలగటమే కాక, అమెరికన్స్ తమ సెటిల్మెంట్స్ ని అన్నీ వదులుకోని దాదాపు వందమైళ్లు తూర్పువైపు పారిపోయేలా చేయగలుగుతారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
విచిత్రమేమిటంటే, కొమాంచీల దిగ్భ్రాంతికరమయిన విజయాలన్నీ అమెరికాలో టెక్నాలజికల్ గా ఎన్నో విప్లవాత్మకమయిన మార్పులు సంభవించిన 1869 Rail-Road కాలంలోనే జరిగాయి. Trains వచ్చాక ఇండస్ట్రియలైజ్ అయిన నార్త్-ఈస్ట్ మార్కెట్స్ లో, చికాగో మార్కెట్స్ లో తమ Cattle కి మంచి ధరలు లభించటంతో రైళ్లన్నీ Cattle తో కిక్కిరిసిన కాలమది. Rails తో పాటూ, బఫలో-హంటర్స్ దిగారు. కొత్తగా వచ్చిన 0.5 కాలిబర్ రైఫిల్స్ తో బఫెలోస్ ని వేటాడ్డం సులభమయింది. కొన్ని వందల, వేల ఏళ్లు అమెరికన్ భూభాగాన్నేలిన బఫెలో 1871 లో ఇంకా తిరుగుతూనే ఉంది. </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSUlI7qaCkKp5xHiyTvIMbthiupA6GWhxbDa6FHVTRbtxTJcyA3i33ps4KnBdB1e4W62G3T9BagsZ4g6o3aClJd9My8ZnOYVtUTcquHbB9TH0-i4j55UTKMtERevpHkVhKjELNrakNoGw/s1600/100921buffalo.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSUlI7qaCkKp5xHiyTvIMbthiupA6GWhxbDa6FHVTRbtxTJcyA3i33ps4KnBdB1e4W62G3T9BagsZ4g6o3aClJd9My8ZnOYVtUTcquHbB9TH0-i4j55UTKMtERevpHkVhKjELNrakNoGw/s320/100921buffalo.jpg" /></a>ఆ సంవత్సరంలోనే కాన్సాస్ లో , యాభైమైళ్ల పొడుగూ, ఇరవైఐదు మైళ్ల వెడల్పుతో నలభై లక్షల బఫెలో గుంపు హంటర్స్ కంటపడనేపడింది. మారణకాండ మొదలయింది. మానవ జాతి చరిత్రలో వెచ్చటి-నెత్తురున్న జంతువులని ఇంత భారీ ఎత్తున ఊచకోత కోయటం మునుపెన్నడూ జరిగుండదు. 1868-1881 కాలంలో, ఒక్క కాన్సాస్ లొనే ముప్పైఒక్క లక్షల బఫెలో ఎముకలు ఫర్టిలైజర్ కోసం అమ్మారంటే బఫెలో ల వేట ఎంతపెద్దఎత్తున సాగిందో అర్ధం చేసుకోవచ్ఛు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇదే సమయంలో Mackenzie దళాలు దిగాయి. ఈస్ట్ నుంచి, వెస్ట్ కి వేసిన Rail-Road దేశాన్ని ఒకేతాను కింద మార్చింది. Nation అభివృద్ది పథంలో దూసుకుపోతోంది. కానీ ఒకే ఒక్క అడ్డంకి. Great Plains ప్రాంతంలో యుద్దవీరులయిన ఇండియన్ ట్రైబ్స్. ముఖ్యంగా రిమోట్ ఏరియాస్ లో, ప్రిమిటివ్ గా బతుకుతూ, ఆటవికంగా ఊచకోత కోసే కొమాంచీ ట్రైబ్స్ ని నిర్మూలిస్తే కానీ, వెస్ట్ వైపు మైగ్రేషన్స్ శాంతిగా జరగవు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mackenzie కొమాంచీల కోర్-గ్రూప్ అయిన Quahadis కోసం అన్వేషణ మొదలుపెడతాడు. Nomads అయిన ఈ ట్రైబ్స్ ఆచూకీ పట్టుకోవటం అంత సులభం కాదు. కానీ తొందర్లోనే వారి ఆనవాళ్లు కనపడతాయి. కానీ Mackenzie కీ కానీ, తన సైన్యానికి కానీ Quanah ఎవరో అప్పటివరకీ తెలీదు. వారికే కాదు, Quanah ఎవరో, ఎక్కడుంటాడో, అతని వయసెంతో ఇలాంటి విషయాలు వైట్ మెన్ కే కాదు, ఇతర ఇండియన్ తెగలకి సైతం తెలీదు. Mackenzie, Quanah లు ఇద్దరూ 1870 లలో జరిగిన యుద్దాలలో పేరు గడించిన వారే. నిజానికి Mackenzie దళాలతో తలపడేనాటికి, Quanah కేవలం 23 ఏళ్ల ప్రాయం వాడే, కానీ శత్రువులపాలిటి క్రూరుడనీ, ఎంతో తెలివికలవాడనీ, యుద్దరంగంలో జిత్తులమారి అనీ, భయమంటే ఏంటో తెలీని వీరుడని అతనికి పేరు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే Quanah గురించి చాలామందికి తెలీని ఇంకో విషయం కూడా ఉంది. అతను హాఫ్ - బ్రీడ్. ఇండియన్ చీఫ్ కీ, వైట్ వుమన్ కి పుట్టిన బిడ్డ అతడు. ఇదేమి అంత అరుదైన విషయమేమీ కాదు. కొమాంచీ యుద్ద వీరులు, మిగతా ఇండియన్ తెగల స్త్రీలనే కాకుండా, ఇంగ్లీష్, స్పానిష్, మెక్సికన్, అమెరికన్ స్త్రీలని బంధీలుగా తెచ్చి వారితో పిల్లల్ని కనటం వందల సంవత్సరాలుగా సాగుతూనే ఉంది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ ఇప్పటివరకి అలాంటి సంతానం ఒక ప్రముఖమైన ఇండియన్ చీఫ్ గా ఎదగటం చరిత్రలో రికార్డు అయి లేదు. 1871 లో Mackenzie, Quanah కోసం వేట మొదలెట్టేసరికి, Quanah తల్లి చాలా ప్రాచుర్యం పొందిన యుద్దఖైదీ. ఆమె న్యూయార్క్, లండన్ నగరాలలో The White Squaw గా పేరొందింది. తొమ్మిదేళ్ల వయసులోనే ఇండియన్ తెగల దాడిలొ బంధీగా తరలించబడిన ఆ పాప, ఇండియన్స్ తోనే పెరిగి పెద్దదయ్యి, తిరిగి తన వైట్ ఫ్యామిలీతో కలవటానికి ఎన్నో అవకాశాలొచ్చినప్పటికి తిరస్కరించిన వైట్ వుమన్ గా ఆమె అందరికీ సుపరిచితమే. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అప్పటివరకీ యూరోపియన్స్ నమ్మకం వేరే. అవకాశమంటూ ఉన్నప్పుడు విచక్షణాజ్ణానమున్న ఏ వ్యక్తయినా, ఒక మొరటు, రక్తపాత, నైతికత విలువలేనీ లేని ఆటవిక సమూహాన్ని తిరస్కరించి, ఆధునికంగా, పారిశ్రామికంగా ఎంతో ముందంజ వేసిన క్రిస్టియన్ యూరోపియన్ కల్చర్ వైపు మొగ్గుచూపుతారన్న యూరో-సెంట్రిక్ నమ్మకాన్ని సింథియా పార్కర్ దెబ్బతీసింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
సింథియా టెక్సాస్ లోని ప్రముఖమయిన కుటుంబానికి చెందింది. ఆమె కుటుంబంలో టెక్సాస్ రేంజర్ కెప్టెన్స్, టెక్సాస్ లో మొదటగా చర్చ్ ని నిర్మించిన ప్రసిద్ది చెందిన బాప్టిస్టులూ ఉన్నారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
1836 లో Parker's Fort(ఈ రోజునున్న Dallas కి 90 మైళ్ల దూరం) మీద కొమాంచీలు జరిపిన మెరుపుదాడిలో కిడ్నాప్ కి గురవుతుంది. అతి తొందర్లోనే తన మాతృభాషయిన ఇంగ్లీష్ ని మర్చిపోయి, ఇండియన్ ఆచారాలనీ,సంచార జీవన శైలినీ నేర్చుకుంటుంది. ప్రముఖ ఇండియన్ వార్ చీఫ్ అయిన Peta Nocona ని పెళ్లి చేసుకొని తనతో ముగ్గురు పిల్లల్ని కంటుంది. అందులో Quanah పెద్దవాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mackenzie కి సింథియా పార్కర్ ఎవరో తెలుసు. నిజానికి ఆకాలంలో టెక్సాస్ సరిహద్దుల్లో ప్రతి ఒక్కరికీ తెలుసు. కానీ వారికి తెలీనిదల్లా సింథియా రక్తం Quanah నరాల్లొ ప్రవహిస్తోందని 1875 వరకీ కూడా వారికీ తెలీదు. తెలిసిందల్లా 1865 తర్వాత అమెరికన్ దళాలు అత్యంత పెద్ద ఎత్తున జరిపిన గాలింపుల లక్ష్యం Quanah ఒక్కడే అని. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మొదట్లో Mackenzie దళాలు భారీ నష్టాలని చూస్తాయి. Quanah ఆచూకీలూ, ఆనవాళ్లు ఏవీ లభించక కనిపించిన, అనిపించిన క్లూ ల వెంటపడి పోతుంటారు. నీళ్లకి సోర్స్ దొరకదు, బఫెలోలు దొర్లే మురికిగుంటలు తప్ప మరోటి కన్పించవు. rodents, buffalos తో నిండి ఉన్న అనంతమైన great plains లో, gypsum తో నిండి ఉండి తాగటానికి అనువుగా లేని నీటితో, దారి తెలీని దుర్గమమైన ప్రాంతాలమధ్య , గుర్రాలమీద స్వారీ నేర్చిన ఇండియన్ తెగలదే పైచేయి అవుతుంది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mackenzie దళాలకి Quanah ఉనికి సైతం కానరాదు, కానీ Mackenzie Cavalry ఆనవాళ్ళే కాదు, Mackanzie ఎప్పుడు ఏం చేస్తున్నాడన్నది Quanah కి స్పష్టంగానే తెలిసిపోయేది. ఈ సమయంలో Mackenzie camp మీద జరిపిన దాడిలో Quanah ప్రాణనష్టం కలిగించటమే కాక, భారీ ఎత్తున Mackenzie దళపు గుర్రాలన్నిటినీ అపహరించుకోని పోతాడు. 1871 లో వెస్ట్ టెక్సాస్ లో గుర్రాన్ని కోల్పోవటమంటే ప్రాణాన్ని కోల్పోవటమే. అది పురాతనమైన ఇండియన్ టెక్నిక్. ఎత్తైన మైదానాల్లో వైట్ మెన్ దగ్గర్నుంచి, గుర్రాన్ని లాగేసుకుంటే చాలు. వందలమైళ్ల దుర్లభమైన బీడుని దాటేసే లోపల వైట్ మాన్ ఆకలితో, దప్పికతో మరణించటం ఖాయమన్నది ఇండియన్స్ కి బాగా తెలిసిన విషయమే. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అర్ధరాత్రి జరిపిన ఈ దాడితో Quanah, ఈ ప్రాంతంలో మమ్మల్ని ఓడించటం మీతరం కాదన్న స్పష్టమైన మెసేజ్, అమెరికన్ దళాలకి పంపాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ దాడితో నాలుగు సంవత్సరాల రక్తపాతయుద్దం మొదలయింది. Battle of Blanco Canyon తో అమెరికా మొట్టమొదటిసారిగా Quanah ని చూడటం సంభవిస్తుంది. Congressional medal of honor పొందిన Captain Carter మాటల్లో Quanah ని చూద్దాం.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"<span style="font-family: "Trebuchet MS", sans-serif;">A large and powerfully built chief led the bunch, on a coal black racing pony. Leaning forward upon his mane, his heels nervously working in the animal’s side, with six-shooter poised in the air, he seemed the incarnation of savage, brutal joy. His face was smeared with black warpaint, which gave his features a satanic look. . . . A full-length headdress or war bonnet of eagle’s feathers, spreading out as he rode, and descending from his forehead, over head and back, to his pony’s tail, almost swept the ground. Large brass hoops were in his ears; he was naked to the waist, wearing simply leggings, moccasins and a breechclout. A necklace of beare’s claws hung about his neck. . . . Bells jingled as he rode at headlong speed, followed by the leading warriors, all eager to outstrip him in the race. It was Quanah, principal warchief of the Qua-ha-das</span>". </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: justify;">
అసలు సింథియా ఎవరూ, ఎందుకని ఆమె తన ఫ్యామిలీ దగ్గరికి రావటానికి తిరస్కరించిందీ, చివరకి సింథియా ఎక్కడికి చేరుకుంటుందీ,తన జీవితం హాప్పీ ఎండింగ్ ని చూస్తుందా, అన్-హాప్పీ పర్సన్ గా చనిపోతుందా, అసలు కొమాంచీలు అమెరికా భూభాగమ్మీదకి ఎప్పుడొచ్చారూ, ఒక ట్రైబ్స్ దశనుండి పెద్ద భూభాగాన్ని శాసించే దశకి ఎంతో త్వరగా కొమాంచీలు ఎలా చేరుకున్నారూ, ఇండియన్ తెగల ఆధిక్యానికి అమెరికా భూభాగమ్మీద లేని, స్పెయిన్ ఆక్రమణదారుల ద్వారా అమెరికా ఖండానికి చేరిన నాలుగు కాళ్ల జంతువయిన "గుర్రం " ఎంత ప్రముఖ పాత్ర వహించిందీ, ఏ రకమయిన ఆచ్ఛాదనలేకుండా గుర్రపు స్వారీని ఎలా నేర్చుకున్నారూ, దూరప్రాంతాలని వేగంగా చేరుకోలేని తెగలకి, గుర్రపు వేగం బఫెలో హంటింగ్ లో ఎంత దోహదం చేసిందీ, తద్వారా మొట్టమొదటిసారిగా ఆహారం సమృద్దిగా లభించటమే కాక, యుద్దరంగంలో గుర్రం వల్ల ఇండియన్ తెగలకి లభించిన తిరుగులేని ఆధిక్యతా, ఇవే కాదు, కథ జరిగిన కాలంలో వచ్చే అమెరికన్ - మెక్సికో వార్ గురించీ, టెక్సాస్ అమెరికాలో కలసిపోయిన విశేషాల గురించీ తెలుసుకోవాలంటే ఈ పుస్తకం చదవండి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అంతే కాదు, సింథియా పార్కర్ జీవితాన్ని ఫాలో అవుతూ పోతుంటే కొన్ని చోట్ల గుండె తరుక్కుపోతుంది. సింథియా తొందర్లోనే తన నేపథ్యాన్నీ, గతాన్నీ మర్చిపోవచ్చు గాక, కానీ తన కుటుంబం మాత్రం మర్చిపోదు. సింథియా అంకుల్ James 8 సంవత్సరాలు తనకోసం గాలిస్తూనే ఉంటాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Quanah చివరకి Teddy Roosevelt అంతటి నాయకుణ్ని కలవటం గురించీ, అమ్మ సింథియా సమాధి స్థలం కోసం సాగించిన అన్వేషణ గురించీ, తన వీరోచిత గాథల గురించీ, తనూ, తన తండ్రి క్రూరమయిన హత్యల గురించీ తెలుసుకోవాలనుకుంటే ఈ పుస్తకం చదవండి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
October 25, 1910 న Dallas Morning News paper లో వచ్చిన న్యూస్ స్టోరీతో ఈ బ్లాగ్-పోస్ట్ ముగిస్తాను.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
" కన్వెన్షన్ హాల్ లో ప్రతి సీట్ కూడా నిండిపోయింది. ముఖ్య అతిథీ, కొమాంచీ చీఫ్ అయిన Quanah Parker సెంట్రల్ ఆకర్షణగా నిలచాడు. తన పన్నెండేళ్ల Gussie తో Quanah హాజరయ్యాడు. ఇద్దరూ కూడా warbonnets, buckskins, moccasins ధరించారు. అతని ఇంగ్లీష్ పదాలు కొన్నిసార్లు అర్ధం చేసుకోవటం కష్టమయినప్పటికీ స్పష్టమయిన గొంతుతో హాల్ లో చివరి వరసలో కూర్చున్న వారికి సైతం వినపడేలా, ప్రతిధ్వనించే విలక్షణమైన గొంతుతో అతను ప్రసంగించాడు."Ladies and gentleman" he began, " I used to be a bad man. Now I am a citizen of United States. I pay taxes same as you people do. We are the same people now". He spoke of his mother................."</div>
<div>
</div>
</div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-23858508464241486012013-07-04T14:20:00.000-05:002015-01-08T10:28:54.870-06:00పయనమయే మేఘమా ... <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: blue; font-size: x-large;">తీ</span>రిగ్గా ఉన్నాను కదా అని ఇంకా తెరవని సూట్కేస్ లో అడుగున ఉన్న కెమెరా బయటకు లాగి బాక్ బాక్ అని కొడుతూ పోతూంటే తెలిసింది. <br />
<br />
బ్రెత్ టేకింగ్ ...ఐ మీన్ సీరియస్లీ బ్రెత్ టేకింగ్..<br />
<br />
మన కాళ్ల కింద భూమిని లాగేసి అదాటున ఎదురుగా ఉండే లోయల్లోకి విసిరేసే బ్రెత్ టేకింగ్ సీనరీస్ మున్నార్ లో అతి సాధారణం. అలాంటి సైటింగ్స్ నీ, లాండ్ స్కేప్ నీ ఒక టూ డైమన్షనల్ బౌండరీ మధ్య స్టిల్ ఇమేజ్ కింద, అదీ ఓ పాయింట్ అండ్ షూట్ డొక్కు కెమెరాలో బంధించాలనుకోవడం, ఈ విశ్వ కార్యాచరణని ఏ థియరీ ఆఫ్ ఎవ్రీథింగ్ లోనో, యూనిఫైడ్ ఫీల్డ్ థియరీ లోనో ఇరికించాలనుకోనేంత మూర్ఖత్వమని( అపాలజీస్ టు ఫిజిసిస్ట్స్ ) అర్ధమయింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
మున్నార్ లో మూడు రాత్రులు ఓ కాటేజ్ లో ఉండటం జరిగింది, బెడ్ పక్కనే చేతికందేంత దూరంలో పైనుంచీ కింద దాకా రెండు రెక్కలున్నకిటికీ . ఒకటి మాత్రం చెప్పగలను. ఏ ప్లేస్ ని విజిట్ చేసినప్పుడైనా ..ఐ విల్ కమ్ బాక్ టు దిస్ ప్లేస్ అగయిన్ అనుకున్న ప్రదేశమేదన్నా ఉందంటే..అది మున్నార్.<br />
<br />
It's a heavenly place, where you walk on clouds and surf on wind. And it's not a metaphor that I said. <br />
<br />
ఏ కిటికీ కూడా నాలో కిటీకీలను అంత సేపు తెరచి ఉంచలేదు, ఏ బాల్కనీ కూడా నన్నంత సేపు తనతో ఉంచుకోలేదు.<br />
<br />
ప్రకృతి అంటే ఓ స్థిరదృశ్యమనీ, ఋతువులు మారినప్పుడే రంగులు మారతాయనీ, పయనమయే మేఘమంటే ఏ బొమ్మదేవర నాగకుమారి సీరియల్ టైటిలని భ్రమపడ్డమో లేక కార్ దాకా నడిచే ఏదో సమయంలోనో తలెత్తి చూసే రెండు క్షణాల ఆసక్తికరమయిన సమయం అని తెలిసిన జీవితం నాది.<br />
<br />
నా మీదున్న దుప్పటి తీసేసినంత వేగంగా, చిక్కటిచీకటి తెర లాగేస్తే బాగుండని పలచటి వెలుగు కోసం ఎదురుచూసేలా చేసిన ఉదయాలవి. మెలకువ రాగానే మామూలుగా సెల్ ఫోన్ కోసం సాగే నా చేతులు, కిటికీ రెక్కల కోసం పరిగెట్టిన ఉదయాలు. <br />
<br />
ఆ సమయంలో నల్లటి అనంతంలోకి నెమ్మదిగా నడుచుకుంటూ పోయి వేచి చూసేది నాలోని ఓ పంచప్రాణమేదో.<br />
<br />
చీకటక్కడే ఉండేది కానీ కాసేపటికి వెలుతురు మాత్రం వచ్చి తనతో కలిసేది. కలిసున్న ఆ కాస్తసమయంలో ఆ రోజు జరగాల్సిన తంతులు నిర్ణయించేవేమో అవి, లోకం మాత్రం ఓ వింతవర్ణంతో అలంకరించబడేది. ఆ తరవాత చీకటి వెళ్ళిపోయేది కానీ, కళ్యాణానికి ముందు ఏ దివ్యపురోహితుడో అడ్డుపెట్టిన తెరలా ఓ చిక్కటి దట్టపు ధవళవర్ణపు తెర ఒకటి ఇంకా మిగిలే ఉండేది.<br />
<br />
"గగనమంతా నిండి పొగలాగు క్రమ్మి, బహుళ పంచమి జ్యోత్స్న భయపెట్టు నన్ను " . అప్రయత్నంగా శ్రీశ్రీ నా ముందు కదలాడేవాడు.<br />
<br />
మేఘమేదో ఆకాశమేదో ఆ రెంటి ఆదీ అంతాలేవో తెలీని చిత్రం. <br />
<br />
అదో అద్భుతం.<br />
<br />
ఆ తెరకవతల ఏమవుతుందో తెలిసేది కాదు, పెళ్ళింటి బయట నిలబడి వేచి చూసినట్లుగా ఉండేది నా పరిస్థితి. ఉన్నట్లుండి హడావిడి మొదలయ్యేది. ఆ, ఇక "చప్పుళ్ళు వాయించండయ్యా " అనేవారనుకుంటా పై నుంచి ఎవరో. అప్పటికే అందరి మీదా అత్తరు చిలకరిస్తున్న గాలి కాస్తా బాజాలందుకోని సంగీతమెత్తుకునేది. పిలుపు కోసమే కాచుక్కూచున్న చెట్లు కాస్తా సంగీతానికి తగ్గట్లుగా హోయలు పోయేవి.<br />
<br />
ఇంతలోనే బాణీ మారేది.. గాలి హోరుగాలయ్యేది. సంగీతంతో పాటూ నృత్యం మొదలెట్టేది. పక్కన చూస్తూ కూర్చున్నవేటినైనా తనతో పాటే లాక్కెళ్ళి మరీ చిందులేపించేది. చెట్లు తమలోంచి తాము బయటకొచ్చేంతగా మర్చిపోయి మరీ డాన్స్ చేసేవి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
మేఘాలన్నీ కళ్ళెదుటే ఉండేవి కాని, ఈ సంతోషంలో పాలుపంచుకోడానికి ఇంకే లోకాల్లోంచి వచ్చేదో కానీ, జోరుమంటూ దూకేది వర్షం. అతికొద్ది సేపట్లోనే మళ్ళీవస్తానంటూ వెళ్ళిపోయేది. <br />
<br />
ఎక్కణ్నుంచో ఓ పక్షి తేలుకుంటూ వచ్చి, ప్రభాతవేళల్లో ఐక్యమవ్వాలన్న నా కోరికని తను తీర్చుకొని వెళ్ళేది.<br />
<br />
ఈలోపు ఇంకో కార్యక్రమమేదో మొదలయ్యేదనుకుంటా. <br />
<br />
మళ్ళీ తెరదించబడేది.<br />
<br />
వేదిక విడిదికొండమిదకి మారేదేమో, అక్కడ హడావిడి మొదలయ్యేది. మేఘాలు ఆడపిల్లలయ్యి తయారయ్యడం మొదలెట్టేవి. వాళ్ళ తడారని కురుల్లోంచి జారుతున్న చినుకుల్ని గాలి మోసుకొచ్చి నామీద చిలకరించేది.<br />
<br />
ఈ కోలాహలమిలాగే సాగుతూ ఉండేది.<br />
<br />
పల్లకీలేవో కదుల్తూ పోయేవి. కొత్త అతిథులెవరో పైనుంచి రథాల్లో దిగేవారు.<br />
<br />
ఆశీర్వాదాన్నందించి ఆమోదించాల్సిన గౌరవనీయమైన కుటుంబపెద్ద ఎవరో వచ్చే సూచనందేమో..<br />
<br />
తెర మెల్లిమెల్లిగా తప్పుకునేది. కళ్యాణవేదిక కొద్ది కొద్దిగా కనపడేది. దూరంగా వేదవృక్షాలేవో వేదికకి కుడి పక్కనే గంభీరంగా మంత్రోచ్చరణాలు చేస్తూ కనపడేవి. వేదిక ముందు భారీముత్తయుదువుల్లాంటి చెట్లు చాలా సేపట్నుంచీ కూర్చొని ఉన్నట్లుగా తెలిసేది.<br />
<br />
అప్పుడు కనపడేవాడు దివ్యనాథుడు..కొద్ది క్షణాలు.<br />
<br />
లోక కళ్యాణ సమయం కదా.. లోకమంతా స్వచ్చంగా తేటతల్లమయ్యి పునీతమయి కనపడేది.<br />
<br />
తెరచిఉన్న కిటికీల్లోంచి కొత్తప్రాణమేదో వచ్చి నా గుండె నిండేది.<br />
<br />
నిత్యకళ్యాణం పచ్చతోరణం అనేది విన్నాను..ఇక్కడ ప్రతిరోజూ అది చాలా సార్లు చూసాను.<br />
<br />
నా కళ్లకే కాదు, నా పిల్లల తరానికీ, ఇంకా ముందు తరాలకీ కూడా ఈ స్వచ్చత ఇలాగే మిగిలిపోవాలనీ, మానవసౌకర్యాన్నంటిపెట్టుకుని ఉండే కాలుష్యం టూరిజం రద్దీతో జతయ్యి ఈ నిరంతర కళ్యాణాలన్నీ ఆగిపోకూడదన్న ప్రార్ధనతో మున్నార్ ని వదిలి వచ్చేసాను.<br />
<br />
ఊహు....రాలేదు... నాతో పూర్తిగా నావన్నీ రాలేదు.<br />
<br />
ఈ పిక్చర్స్ లో కనపడుతూందే..నిటారుగా నిలబడి అక్షింతలు చల్లే చెట్టు, తలొంచి ఆశీర్వదించే చెట్టు, తపస్సు చేస్తున్న చెట్టు...ఆ చిటారుకొమ్మన నా ప్రాణమొకటి వదిలేసి వచ్చాను.. వచ్చేయుగాల తపస్సు కోసం. <br />
<br />
ఐ యామ్ సీరియస్.<br />
<br />
<div style="text-align: left;">
మీరెప్పుడన్నా వెళ్తే ఎలా ఉందో ఒకసారి చూసుకోరూ.. ప్లీజ్.<br />
<br />
<br />
(July 2013)<br />
<br /></div>
</div>
</div>
<embed flashvars="host=picasaweb.google.com&hl=en_US&feat=flashalbum&RGB=0x000000&feed=https%3A%2F%2Fpicasaweb.google.com%2Fdata%2Ffeed%2Fapi%2Fuser%2F105404841274086218635%2Falbumid%2F6100563958144872609%3Falt%3Drss%26kind%3Dphoto%26hl%3Den_US" height="400" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer" src="https://photos.gstatic.com/media/slideshow.swf" type="application/x-shockwave-flash" width="600"></embed><br /></div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-34643222809099780032013-06-04T15:21:00.000-05:002015-01-08T10:31:12.008-06:00పండు వెన్నెలా, పల్చటి చందమామా..<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #20124d; font-size: x-large;">అ</span>ప్పుడప్పుడూ తననెవరేం చేస్తారో, లేక తన లోపలేమవుతుందో తెలీదు కానీ తలుపులు తీసుకోని మనందరికీ కనపడాల్సి వచ్చేప్పటికి చాంద్మా సిగ్గుతోనో, చిరుకోపంతోనో మొఖమంతా ఎర్రబడి కనపడుతూ ఉంటుంది, కొన్ని సంధ్యాసమయాల్లో. <br />
<br />
హబ్బే, తనకిబ్బంది కలిగించటమెందుకని స్టేర్ చేయకుండా తలతిప్పుకోని పోతు అప్పుడప్పుడూ ఓరచూపులు చూస్తూంటాను. మరి అందంగా ఉంటే తల తిప్పకుండా ఉండటం సాధ్యమా చెప్పండి ;)<br />
<br />
ఇంట్లో కింద ఫ్లోర్ లో ఎసి పని చేయక కొంచెం వేడిగా ఉండి..చల్లబడింది కదా అని నిన్న సాయంత్రం డెక్ మీదకెళ్దామని తలుపులు తెరవగానే కళ్ళకెదురుగా ఎర్రటి బుగ్గలతో చందమామ :) పరదాలేవీ లేని నీలాకాశపు వీధుల్లోంచి అందరికీ కనపడేలా వెళ్లాల్సొచ్చేసరికేమో ఇంకొంచెం ఎర్రబడింది. <br />
<br />
Wind..my friend from other world ఎప్పుడూ నా కోసం డెక్ మీద డోర్ బయటే ఎప్పుడూ తచ్చాట్లాడుతూ ఉంటుంది. సరే కొద్ది సేపు ఇక్కడే ఉందాం అని కూర్చున్నా.<br />
<br />
అనుకోలేదు రాత్రి ఒంటిగంట దాకా అలాగే అక్కడే కూర్చుండీ పోతానని. ఇట్ వాజ్ అ బ్యూటిఫుల్ ఈవినింగ్/నైట్.<br />
<br />
పద్దెనిమిది, పంతొమ్మిదేళ్ల వయసులో సిగ్గుతో, తడబడుతూ, తలవంచుకోని బయటకు రానా వద్దా అన్నట్లు ఇంకా పూర్తవ్వని చందమామ, ఇరవైళ్ళోకొచ్చేప్పటికల్లా ఓ కాన్ఫిడెంట్ యువతిగా ప్రపంచం మీదకొచ్చేసి, అందం, వ్యక్తిత్వం కలిసిన ఆకర్షణ వెలుగుతో ముఫ్ఫైళ్ళో ప్రపంచదృష్టినంతా తనవైపు తిప్పుకోని ఒక్క క్షణమైనా వాళ్ళని ట్రాక్స్ లో ఆపేసే చందమామ..నడివయసు వచ్చేప్పటికల్లా నిండైన అమ్మగా ప్రపంచం మీద కరుణతో వెన్నెల్ని చల్లగా కురిపించే చందమామ....<br />
<br />
విశాలమయిన నిశ్శబ్దపు ఓపెన్ స్పేసెస్ లో ఎక్కువసేపుండిపోతే, ఇరుకైన భూమ్మీద కండీషన్డ్ జీవితాల కఠినత్వాన్ని తట్టుకోలేక ముడుచుకొని మూలన దాక్కున్నవేవో, విచ్చుకోని ఒళ్ళు విరుచుకోని బయటకొస్తాయనుకుంటాను. తల వెనక్కి వాల్చేసి ఆకాశం వంక చూద్దునా...నీలాకాశంలో అక్కడక్కడా నక్షత్రాలు.. నాకేసి చూడట్లేదు.. యు సీ, ఇట్స్ హర్ డే టుడే, నాట్ అవర్ డే అన్నట్లుగా సద్దుమణిగి కూర్చున్నాయి. ఐ నో అనుకోని కళ్ళు మూసేసుకున్నాను, వెన్నెలచేతులు కళ్ళమీదపెట్టుకోని. నేను నాలో లేను కాబట్టి నన్ను సతాయించుకునే నా బాధ కూడా నాకు లేకుండా. <br />
<br />
చుట్టూ చీకటి, దూరంగా ఉన్న ఇళ్లల్లో లైట్లన్నీ ఎప్పుడో ఆగిపోయాయి. ఆ వాటర్ ఫౌంటెన్ లోంచి నీళ్ళ మీద పడుతూన్న శబ్ధం ఏ కొండచరియల మీదనుంచో దూకుతున్న నీళ్ళలాగా చెవులకి సోకుతూ ఉండింది. <br />
<br />
ఎవరూ లేరూ, ఎవరూ రారూ.. <br />
<br />
ఏ అపురూపమయిన క్షణాలనో దోసిలినిండుగా పట్టుకోని ఆఘ్రాణిద్దామనుకుంటామా, ఆ క్షణాలన్నీ జారిపోతూఉంటాయి. పట్టుదొరికి జారిపోయే రెండు క్షణాల మధ్య జీవితమే బ్రతుకయినప్పుడు, జీవితం ఓ 'వెయిటింగ్ ఫర్ గోడో' లా అవడంలో ఆశ్చర్యమేం లేదు. <br />
<br />
కానీ ఈ రాత్రి ప్రత్యేకమైనది. ఏ ప్రయత్నాలూ చేయక నక్షత్రాల వీధుల్లోకి వెళ్ళి చందమామ పక్కన కూర్చుంటే చాలూ, ఆ క్షణాలేవో మనల్ని తడిపేస్తూ, తడుముతూ వెళ్తాయని చెప్పే రాత్రి. <br />
<br />
ఎందుకో తెలీదు కానీ ఒక్క క్షణం దు:ఖపు తెర అరక్షణం తాకి వెళ్ళింది. విచారంతో కాదు, ఆనందంతో కూడా కాదు. తెలీదెందుకో.. ఏ రాండమ్ ఆక్ట్ ఆఫ్ కైండ్నెస్సో గుర్తొచ్చేమో!<br />
<br />
లైఫ్ లో బెస్ట్ థింగ్స్ ఇంకా ఫ్రీగా ఉన్నందుకు మాత్రం కొంచెం ఆశ్చర్యంతో పాటూ, కృతజ్ణతగా కూడా అనిపించింది. మానవజాతింకా పూర్తిగా తననితను పాడుచేసుకోలేదు. <br />
<br />
పండు వెన్నెలా, పల్చటి తెల్లటి చందమామా, గలగలమనేనీళ్ళూ, జోరున మీదకి దూకి నాతో రా రా అంటూ ఎక్కడికో లాక్కెళ్లే గాలీ ఇవన్నీ ఇంకా ఉచితమే. </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
బాసురే, సంతూర్, సితార్ ల మాయావులు కూడా!<br />
<br />
( June 2013)</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEwy-e69_m4dBl5e8oNby25SF0WXVnSzsDLrr1tMrnzDlX2dxQNxtcQLGTknYOEJeBlt8B9MEYZHghiPlVVEXi5gDwO9XypBYJnNfNL2RUW1gRSeSLH6JEC4xgaKvxOykTskKDZYn-dn0/s1600/full-moonOverWater.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEwy-e69_m4dBl5e8oNby25SF0WXVnSzsDLrr1tMrnzDlX2dxQNxtcQLGTknYOEJeBlt8B9MEYZHghiPlVVEXi5gDwO9XypBYJnNfNL2RUW1gRSeSLH6JEC4xgaKvxOykTskKDZYn-dn0/s1600/full-moonOverWater.jpg" height="499" width="640" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
</div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-3482542693421783822013-05-04T14:36:00.000-05:002015-01-08T10:29:43.947-06:00సంతోషమరణ క్షణాలు<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><span style="color: #20124d; font-size: x-large;">ఒ</span>క అందమైన సాయంత్రం.......</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">వీడికి అమాయకత్వం ఎప్పటికీ పోదేమోనన్న కొడుకుతో.. ఇంటి వెనకాల.. సస్యశ్యామలం పాఠ్యపుస్తకాల్లో కాకుండా కంటికెదురుగా ఆరోగ్యంగా, అహ్లాదంగా , ఏపుగా.. సంధ్యాసమయాన, అనాది నాదమేదో జోరున జారిపోతున్నన నీళ్ళల్లోంచి..సృష్టి చైతన్యం లోకి నిండుతూ..మానవ చైతన్యం లోకి ఇంకుతూ...</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">ఇహ చీకటిపడుతోందని లోపలికొచ్చాక, వాడికిష్టమయిన రెండు చదరంగపు ఆటలు, గెలుపెప్పుడూ నాదే అయినా మళ్ళీ మళ్ళీ అన్నీ సిద్దం చేసి నాతో ఆడు నాన్నా అని నా దగ్గరికి వచ్చే పసితనం</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">ఏదో కదుపుతున్నానే కానీ..</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">అప్పట్నుంచీ పక్కన లేని ఈ మనుషులు(?) మెల్లిమెల్లిగా నరనరానా, ప్రతీ జీవకణం నిండా వాళ్లే నిండుతున్నారో, లేక వాటిల్లో జీవమే నింపుతున్నారో తెలీదు..</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">కళ్ళనిండా...కృతజ్ణత....నాగరికత చాచిన చేయి వేలి కొనలమీద నుంచి జారి..పచ్చిగా...తడిగా...</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">ప్రభూ...</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">మాటలు గొంతులో ఆగటం కాదు, అసలు మాటలే లేని ప్రపంచంలో నా చెర లోంచి నేను తప్పించుకున్నప్పుడు..నువ్వు నాతో మాట్లాడుతావని ఊహించలేదు. </span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">ఏ ఆకాశమార్గానో తిరుగుతుంటావనుకోని తలెత్తి చూసేవాణ్ణి.. ఎంత అవివేకం. </span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">నువ్వు సృష్టించిన ఈ విశ్వం నడిచే సూత్రాలేవో కనపడేవట ఐన్ స్టీన్ కి.... ఆ మాథమేటికల్ ఈక్వేషన్స్ లో నువ్వు కనపడ్డప్పుడు, నీ మాటలేవో ఆయనకి అర్ధమయ్యేవట. </span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">అజ్ణానిని..మోర్టల్ బీయింగ్ కదా..నాకది అర్ధం కాదని కదా..అంతకన్నా అందమైన భాషేదో సృష్టించి...అది ఈ మహానుభావులకి నేర్పించి.</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">ఏమంటారు ప్రభూ దీన్ని?</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">నిశ్శబ్ధం నిండా నిండిన నీ ఈ గొంతుకి నా గుండె వొణుకుతోంది... కనిపించకుండా ఎంత దాచిపెట్టినా..</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">నా చుట్టూ కమ్ముకుంటూ, నన్ను వేరే లోకాల్లోకి తీసుకెళ్ళటం కాదు. ఆ లోకాలేవో.. ఆ నాన్-లోకల్ ఫీల్డ్స్ ఏవో..ఇక్కడికే ఇంపోర్ట్ చేసి.. వాటిల్లోకి నన్ను ఇమ్మర్స్ చేసి..</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">అది వేణువా!! ఆ వేణువు నిండా ఉన్న ఆ విశ్వగావాక్షాల్లోకి దూరి వాటిల్లోంచి దూకి నీలో ఐక్యమైపోవడం కన్నా పరమార్ధమింకేదన్నా ఉందా ప్రభూ ఏ జీవరాశికైనా!</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">దాన్ని సంతూర్ అంటారా! ఆ తంత్రుల మీద ఆడేవి అతని వేళ్లా లేక అది నీ నృత్యమా..</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">ఏ చిన్న పుణ్యం చేసుకున్నానో! కాస్తో కూస్తో కంఫర్టబుల్ లైఫ్ ఇచ్చాడు దేవుడు, ఈ జీవితానికిది చాలనుకునేవాణ్ణి.. </span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">ఎంత అల్పత్వం..ఎంబరాసింగ్! </span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">చచ్చిపోవాలని ఉంది!</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">ఎప్పుడాగిపోతానో, ఎక్కడిక చాలనుకుంటానో తెలీదు..</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">తెలుస్తోందల్లా ఒక్కటే.. ఇవి సంతోషమరణ క్షణాలని.. ఏ విచారమూ లేని వీడ్కోలు సమయాలని..</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">(On a quality-lonely night, listen to these Angels...make sure you listen to both parts)</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<a href="https://www.youtube.com/watch?v=W8TqCsUNxBo" target="_blank"><span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">Pt Shivkumar Sharma and Pt Hariprasad Chaurasia - The Valley Recalls </span></a><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;">(May 2013)</span><br />
<span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixtdtdSFcqizpC01om9cpXFx4pPcsbSEEmClR8gC7Ll4aP_P5MFkHlRnp6WrlQHZpK-O-h18p6newgae4MpmXlql2HhkJINFS_Y8jtyj89oYw0l_TeldxU3NXdMVmdxDSAbCdX13kBIEQ/s1600/Valley+Recalls.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-family: Trebuchet MS, sans-serif;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixtdtdSFcqizpC01om9cpXFx4pPcsbSEEmClR8gC7Ll4aP_P5MFkHlRnp6WrlQHZpK-O-h18p6newgae4MpmXlql2HhkJINFS_Y8jtyj89oYw0l_TeldxU3NXdMVmdxDSAbCdX13kBIEQ/s1600/Valley+Recalls.jpg" height="630" width="640" /></span></a></div>
</div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-11467623265432006302013-04-22T23:16:00.000-05:002015-01-08T10:38:21.676-06:00CONCLUSION - ( 'Civilization, The West and the Rest by Niall Ferguson')<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
నాగరికత చక్రభ్రమణాల గురించి New York Historical Society లో వరసగా అయిదు పెయింటింగ్స్ ఉన్న The Course of Empire కన్నా మెరుగైన ఉదాహరణ ఉండదేమో!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYu9nokRUteZ2xqxwYgenVozI-b_ThPq_kCpYR8K_sdwmDeMmbEqmf26GUOg8YktbGDA7Qfo17m-_6OSPxjQUzt4te7s-vfsnavhW6BOAUr4YBeuN0yjbpweoQqBox7tok3FYfdB5EcEw/s1600/Cole_Thomas_The_Course_of_Empire_The_Savage_State_1836.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYu9nokRUteZ2xqxwYgenVozI-b_ThPq_kCpYR8K_sdwmDeMmbEqmf26GUOg8YktbGDA7Qfo17m-_6OSPxjQUzt4te7s-vfsnavhW6BOAUr4YBeuN0yjbpweoQqBox7tok3FYfdB5EcEw/s1600/Cole_Thomas_The_Course_of_Empire_The_Savage_State_1836.jpg" height="128" width="200" /></a><br />
<div style="text-align: justify;">
మొదటి పెయింటింగ్ అయిన The Savage State లో, వేకువసమయంలో మేఘాలతో కమ్ముకొని రాబోయే తుఫానుతో పచ్చటి పచ్చికబయళ్ల మధ్య, నాగరికతకి పూర్వమున్న అతి కొద్ది మంది ఆటవిక జాతి ప్రజలు తమ ఉనికికి మార్గమేసుకుంటూంటారు.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZDyva7NVa-4pVpJCpcBkcySv5qPwXu4pEGPNd4TR6qlZB0b_DZxFV37pvgp74tKvfxsiOK4mP6f1p7gTPW6hiqkDTyz1PoOa7uHFoqccOUx99NoAU5kxFSv6b-efNUmjXDTONhhS7Ags/s1600/cole_thomas_the_course_of_empire_the_arcadian_or_pastoral_state_1836.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZDyva7NVa-4pVpJCpcBkcySv5qPwXu4pEGPNd4TR6qlZB0b_DZxFV37pvgp74tKvfxsiOK4mP6f1p7gTPW6hiqkDTyz1PoOa7uHFoqccOUx99NoAU5kxFSv6b-efNUmjXDTONhhS7Ags/s1600/cole_thomas_the_course_of_empire_the_arcadian_or_pastoral_state_1836.jpg" height="121" width="200" /></a></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
రెండవ పెయింటింగ్ అయిన Pastoral State ఎంతో సంతోషభరితమైన వ్యవసాయిక స్వర్గధామం. అందులోని వాస్తవ్యులు, అక్కర్లేని అరణ్యం లా ఉన్న చెట్లని తొలగించి, పంటలని వేసి, బహు సుందరమైన గ్రీక్ టెంపుల్ ని నిర్మించారు.</div>
</div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHnqjbTohv0NgCEpII3O_4CYRY_zKKbs-4bnJ57rd-autkqHkBAjASpv6oBWHa5Rux05siL2vMMM_BuLfaiOdilQRcrCO8ZPzb1VkUUOx2v24K8EWA3TElGdWs2-hUcoRRRSE_BY9MKKE/s1600/Cole_Thomas_The_Course_of_Empire_Destruction_1836.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"></a><br /></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUe7uKZguvvG-YL1x4EaolsPKztcEw_3oEAW_EAuPXGYzyF56FeNYAktu94mRtnPCM9IcHvKTK7H2IvgQx9VNafiTsQNDuyVVaGvSlhMzO5SyHicCFrfCAvFPn_8QdL0VsjWgMJrTEfdE/s1600/Cole_Thomas_The_Consummation_The_Course_of_the_Empire_1836.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; display: inline !important; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUe7uKZguvvG-YL1x4EaolsPKztcEw_3oEAW_EAuPXGYzyF56FeNYAktu94mRtnPCM9IcHvKTK7H2IvgQx9VNafiTsQNDuyVVaGvSlhMzO5SyHicCFrfCAvFPn_8QdL0VsjWgMJrTEfdE/s1600/Cole_Thomas_The_Consummation_The_Course_of_the_Empire_1836.jpg" height="133" width="200" /></a></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
మూడవదీ, అతి పెద్దదీ అయిన The consummation of empire లో లాండ్ స్కేప్ మొత్తం మార్బుల్ బజారుతో నిండి ఉండగా, గత పెయింటింగ్స్(కాలాల)ల లో తృప్తిగా బతికినట్లుగా కనపడ్డ మనుషుల స్థానంలో, ఖరీదైన దుస్తుల్లోని వర్తకులతో, వినియోగ-పౌరులతో నిండిపోయి ఉంటుంది.జీవన చక్రం లో ఇది మధ్యాహ్నకాలం.</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHnqjbTohv0NgCEpII3O_4CYRY_zKKbs-4bnJ57rd-autkqHkBAjASpv6oBWHa5Rux05siL2vMMM_BuLfaiOdilQRcrCO8ZPzb1VkUUOx2v24K8EWA3TElGdWs2-hUcoRRRSE_BY9MKKE/s1600/Cole_Thomas_The_Course_of_Empire_Destruction_1836.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHnqjbTohv0NgCEpII3O_4CYRY_zKKbs-4bnJ57rd-autkqHkBAjASpv6oBWHa5Rux05siL2vMMM_BuLfaiOdilQRcrCO8ZPzb1VkUUOx2v24K8EWA3TElGdWs2-hUcoRRRSE_BY9MKKE/s1600/Cole_Thomas_The_Course_of_Empire_Destruction_1836.jpg" height="122" width="200" /></a></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
ఆ తరువాత వచ్చే పెయింటింగ్ The Destruction. నగరం మంటల్లో మునుగుతుంది . విచారంగా అలుముకున్నఆకాశం కింద ఉన్న నగరంలోని పౌరులు దోపిడీ, రేప్ ముఠాల నుంచి పారిపోతుంటారు.</div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjI5f2AS7dohHmcf0UIoT4FF-b-bKR41EsAmdjDPJQX5c0PuXSdyPSoKgsk-aQn8T8_TlRsmNUtgzc-bq5Hg5wHdHvSJc0wivkPCmT7Zgh9vdjw46DTMZ320z37w-vre1v13VLuDBZ0dzI/s1600/the-course-of-empire-desolation-1836.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjI5f2AS7dohHmcf0UIoT4FF-b-bKR41EsAmdjDPJQX5c0PuXSdyPSoKgsk-aQn8T8_TlRsmNUtgzc-bq5Hg5wHdHvSJc0wivkPCmT7Zgh9vdjw46DTMZ320z37w-vre1v13VLuDBZ0dzI/s1600/the-course-of-empire-desolation-1836.jpg" height="122" width="200" /></a></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
చివరగా The Desolation లో చంద్రోదయమవుతుంది. ఒక్క ప్రాణి కూడా కనపడదు, విడిచిపెట్టేయబడిన శిథిలాలు, చెట్ల పొదలూ తప్ప.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
1830 లో Cole వేసిన ఈ పెయింటింగ్ ఉద్దేశం స్పష్టం: ఎంత గొప్ప నాగరికతలయినా, చివరికి అన్ని నాగరికతలూ క్షీణించి, నశించవలసిందే అని. శతాబ్ధాల నుంచీ చరిత్ర కారులు, రాజకీయ వ్యాఖ్యాతలూ, ఆంథ్రోపాలజిస్టులూ, నాగరికతల ఉథ్థాన పతనాల దశ, దిశలు పైన చెప్పిన క్రమాన్నేఅనుసరిస్తాయని భావించారు. </div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Polybius Histories లో Rome గురించి ఉన్న Book VI లో, రాజకీయభ్రమణాలు ఈ కింది విధంగా వెళ్తాయని రాసి ఉంది. 1. Monarchy 2. Kingship 3. Tyranny 4. Aristocracy 5. Oligarchy 6. Democracy 7. Ochlocracy ( mob rule). ఈ రకమైన దృష్టికోణం Machiavelli రచనలతో వెలుగులోకి వచ్చినప్పటికీ, ఇలాంటి పురావృత దశల గురించి Ming నియో-కన్ఫ్యూషియనిజం, అరబ్ చరిత్రకారుడు Ibn Khaldun లు అంతకుముందే చెప్పి ఉన్నారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Scienza nuova(1725) లో ఇటాలియన్ ఫిలాసఫర్ Giambattista Vico సివిలైజేషన్స్ అన్నీ కూడా మూడు దశల్లోంచి వెళ్తాయని చెప్పాడు: the divine, the heroic and the human or rational, then reverting back to divine again. 1738 లో బ్రిటీష్ ఫిలసాఫర్ అయిన Henry St John, Viscount Bolingbroke "మంచి వ్యవస్థలతో ఉన్న ప్రభుత్వాలు, మంచి మిశ్రితంలో ఉన్న జంతువుల గుంపుల్లాంటివే, రెండింట్లోనూ అంతర్గతంగా వాటి వినాశానికి దారితీసే విత్తనాలు దాగుంటాయి. అవి కొద్ది కాలం పాటు వృద్ధి సాధించి, అభివృద్ది లోకి వస్తాయి, కాని చివరకి క్రమంగా అదృశ్యమయిపోతాయి" అని అభిప్రాయపడ్డాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
భావవాదులూ, భౌతికవాదులూ సైతం ఒక విషయంలో ఏకీభవించారు. హెగెల్ మరియు మార్క్స్ ఇద్దరూ కూడా 'గతితర్కం(dialectic) చరిత్ర కి క్రమం తప్పని రిథమ్ ని ఇచ్చిందని అభిప్రాయపడ్డారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మరి కొంతమంది చరిత్రకారులు, సివిలైజేషన్ ని ఋతువుల తో పోల్చారు. The Decline of the West ( 1918-22) రాసిన జర్మన్ చరిత్రకారుడయిన Oswald Spengler మెటిరీయలిజం, స్కెప్టిసిజం, సోషలిజం, పార్లమెంటేరిజం, డబ్బు</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkHvSiaLwbFaELCikjnBW4E62P6fa-PRuKi46_vR5nBXx7cc9dWXG8oNDyUHpZphnNMfcNkL-cciKc5_F4vZa3If4i1wrhX6LNY7XkKsN1d3rxSFmZtf7rC_4cih6Iw2aR7zxzdnwZpqM/s1600/spengler.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: justify;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkHvSiaLwbFaELCikjnBW4E62P6fa-PRuKi46_vR5nBXx7cc9dWXG8oNDyUHpZphnNMfcNkL-cciKc5_F4vZa3If4i1wrhX6LNY7XkKsN1d3rxSFmZtf7rC_4cih6Iw2aR7zxzdnwZpqM/s1600/spengler.jpg" height="200" width="131" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
ల విజయాలతో కూడి ఉన్న పంతొమ్మిదవ శతాబ్ధాన్ని పాశ్చాత్య శీతాకాలం గా అభివర్ణించాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
బ్రిటీష్ చరిత్రకారుడు Arnold Toynbee ఇరవై సంపుటిల Study of History (1936-54) లో సివిలైజేషన్ ని " సమస్యల మీద సృజనాత్మక మైనారిటీ వర్గాలు చేసే తిరుగుబాటు" గా చూసాడు. అయితే ఆ తరువాత, నాయకులు పెరుగుతున్న సమస్యలకి క్రియేటివ్ పరిష్కారాలని వెతుక్కోక పోతే, ఆ నాగరికత క్రమంగా క్షీణిస్తుందని అభిప్రాయపడ్డాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Quigley నాగరికతల జీవన చక్రాల గురించి క్లాసిక్ నిర్వచనం ఇలా చెప్పాడు: "ఇదొక పరిణామ క్రమం. ప్రతీ నాగరికతా పుడుతుంది.. ఆ తరువాత తన పరిణామాన్నీ, బలాన్నీ పెంచుకుంటూ అంతర్గతంగా వ్యవస్థాపకమయిన సమస్యలూ, సంక్షోభాలూ మొదలయ్యే దశ వరకీ శరవేగంగా వ్యాపిస్తుంది.. . సంక్షోబాన్ని పరిష్కరించుకొని పునర్వ్యవస్థీరించుకున్నాక తనలో ఉండే దుడుకూ, ఉత్సాహమూ, పట్టుదలా నెమ్మదించి, క్రమంగా నిశ్చలన స్థితికి చేరుకుంటుంది. శాంతి, అభివృద్ది లతో గడపిన స్వర్ణయుగం గడిచాక అంతర్గతంగా మళ్లీ ఒక సంక్షోభం ముంచుకొస్తుంది. ఈ సమయంలో మొట్టమొదటిసారిగా పట్టు సడలిన చిహ్నాలు కనిపించి , బాహ్యశత్రువుల నుంచి తనను తను రక్షించుగోలదా అని తన శక్తి, సామర్ధ్యాల మీద అనుమానాలు మొదలవుతాయి. అక్కణ్నుంచీ నాగరికత క్రమంగా బలహీనమవడం మొదలయ్యి, శత్రువుల దాడిలో మునిగిపోయి, చివరకి అంతమవుతుంది".</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పైన చూసిన ప్రతి నిర్వచనమూ, నమూనాలు ఒకదానికొకటి వేరయి ఉండవచ్చు, కానీ వాటన్నిటిలోను చరిత్ర ఒక రిథమ్ ని అనుసరిస్తుందన్న అనుకోలు ఉంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
1987 లో Paul Kennedy రాసిన The Rise and Fall of the Great Powers రాసిన చరిత్రలో కూడా ఇదే విధంగా గొప్ప శక్తివంతమైన సామ్రాజ్యాలు వాటి వాటి పారిశ్రామిక ఉత్పత్తులూ, వాటి భాధ్యతల నిష్పత్తుల ప్రకారం ఎగసి పడిపోతాయన్న సిక్లికల్ మోడల్ ని ప్రతిపాదిస్తారు. రాజ్యవిస్తరణ ఒక పరిమితి దాటినప్పుడు అయ్యే ఖర్చులు, వచ్చే లాభాల కన్నా ఎక్కువవుతాయి. ఈ రకమైన అత్యాశ గొప్ప-సామ్రాజ్యాల పతనానికి ముందు చరిత్రలో గమనించవచ్చని అంటాడు Kennedy.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixZzP6rnuAa9y5st9jk4Cn0Y0EcRwQduHN0njrYyMIq_HXRUZpZNJKW7RdCNoUbIQUqzm7xM29hziPAjgCjV9K6W4XAaliYnRWywqfqELNvkJzXLw_NoD8XbNlfD0qMEt4Ir1qNwlmOuA/s1600/51hD815OEyL._SL500_AA300_PIaudible,BottomRight,13,73_AA300_.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixZzP6rnuAa9y5st9jk4Cn0Y0EcRwQduHN0njrYyMIq_HXRUZpZNJKW7RdCNoUbIQUqzm7xM29hziPAjgCjV9K6W4XAaliYnRWywqfqELNvkJzXLw_NoD8XbNlfD0qMEt4Ir1qNwlmOuA/s1600/51hD815OEyL._SL500_AA300_PIaudible,BottomRight,13,73_AA300_.jpg" height="200" width="130" /></a>2005 లో Jared Diamond రాసిన Collapse: How Societies Choose to Fail or Succeed లో కూడా <span style="text-align: left;">పదిహేడవ</span> <span style="text-align: left;">శతాబ్ధం లోని Easter Island దగ్గర్నుంచీ ఇరవైఒకటో శతాబ్ధం లోని China వరకీ తమతమ సహజపర్యాయణాల పరిరక్షణని ప్రథమ కర్తవ్యంగా చేపట్టకుండా ఎలా తమ సమాజాలని ప్రమాదం వైపు నెట్టుతున్నాయో వివరిస్తాడు. </span></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
Jared Diamond ప్రకారం Mayan Societies ఈ పుస్తకం ముందు చాప్టర్లల్లో చెప్పబడిన Malthusian Trap లోకి జారిపోయాయి. జనాభా వ్యవసాయ ఉత్పత్తుల కన్నా పెరగింది. ఎక్కువ జనాభా మరింత వ్యవసాయాన్నీ, ఆ పెరిగిన వ్యవసాయ అవసరాలు అరణ్యాల తరుగుదలనీ, భూమి సాంద్రత క్షీణించడాన్నీ, కరువునీ తీసుకొచ్చింది. దీనివల్ల అంతర్గత యుద్దాలు చెలరేగి చిట్టచివరకి Mayan civilization అంతమయిపోయింది. Diamond చెప్పదల్చుకున్నదేంటంటే, ఈ రోజున్న ప్రపంచం కూడా Mayan Civilization లాగే అంత్యదశకు చేరుకోవచ్చని.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే పైన ప్రతిపాదించిన సిద్దాంతాలన్నీ తప్పవచ్చు. Cole వేసిన చిత్రాలు చరిత్రకి సరైన దర్పణం కాకపోవచ్చు. ఒకవేళ చరిత్ర, చక్రం తిరిగినట్లు మందగమనంలో నడిచేది కాకుండా, ఒక్కోసారి వయొలెంట్ గా వేగంగా మలుపులు తిరిగేదయితే? ఇంకా ముఖ్యంగా నాగరికత కూలిపోవడానికి శతాబ్ధాలు పట్టకుండా, రాత్రికి రాత్రి కూలిపోతే? </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
సివిలైజేషన్స్ అనేవి ఎన్నో పరస్పర సంపర్క భాగాలతో, అత్యంత సంక్లిష్టంగా నిర్మితమయి ఉంటాయి. అవి ఒక పథకం ప్రకారం నిర్మించినట్లుగా, ఒక్కొక్క ఇటుకా పేర్చినట్లుగా , ఈజిప్షియన్ పిరమిడ్స్ లా నిలబడి ఉండవు. ఒక నమీబియన్ టర్మైట్స్ గుంపులా ఉంటాయి. అవెప్పుడూ కూడా Order కీ, Disorder కీ మధ్య ఊగుతూ ఉంటాయి, గందరగోళం అంచు దాకా వెళ్లొస్తుంటాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే ఎప్పుడో ఒకప్పుడు, సరైన సమయంలో పరిష్కరించకుండా ఉంచేసిన ఒక సమస్య ఊహించకుండా పెద్దదయి సమాజాలనీ, దేశాలనీ కుదిపేస్తుంది, చివరకి ఆ అంచుమీదనుంచి తోసేస్తుంది. ఇందులోని సంక్లిష్టతని అర్దం చేసుకోవాలంటే ,తమకు తాము ఓ పద్దతిలో ఆర్గనైజ్ చేసుకుని , హాఫ్-మిలియన్ సంఖ్యలో గుంపుగా ఎగిరే టర్మైట్స్ ని గమనించాలి. హ్యుమన్ ఇంటెలిజెన్స్ కూడా అత్యంత దుర్లభమైన నెట్వర్క్ తో, బిలియన్స్ ఆఫ్ న్యూరాన్స్ లోంచి వచ్చిన అంతిమ ఫలితం. మన ఇమ్యూన్ సిస్టమ్ కూడా అంతే. ఎంతో చిక్కగా చిక్కుబడిన యాంటీ-బాడీస్ నెట్వర్క్ తో, బయటనుంచి వచ్చే ఫారిన్ ఏజెంట్స్ మీద యుద్దం కోసం నిర్మించబడ్డ సిస్టమ్. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
సహజ ప్రపంచంలో ఉండే సంక్లిష్టంగా ఉండే ప్రతీ సిస్టమ్ లో కూడా కొన్ని కామన్ లక్షణాలని గమనించవచ్చు. చిన్న ఇన్-పుట్ , ఒక్కోసారి ఊహించని అత్యంత పెద్ద ఫలితాలని తీసుకొస్తుంది. దీన్నే మనం 'యాంప్లిఫయిర్ ఎఫెక్ట్' అంటాం. కారణ-ఫలిత చక్రం సరళరేఖగుండా ప్రయాణించదు. అందుకే సంక్లిష్టమయిన నాగరికతలలో జరుగుతున్న వాటిని గమనించి, అంతిమ ఫలితాలని ఊహించే సిద్దాంతాలు ప్రతిపాదించటం అంత తెలివైన పని కాదు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ కోణం లోంచి చూస్తే, స్ప్రింగ్ 2007 కల్లా గ్లోబల్ ఎకానమీ మాక్సిమమ్ కెపాసిటీకి చేరుకున్న ఒక ఎలక్ట్రికల్ గ్రిడ్ లాంటిదని చెప్పుకోవచ్చు. మహత్తరమైన, శక్తివంతమైన ఆర్ధికవ్యవస్థతో పోలిస్తే చిన్నదైన సబ్ ప్రైమ్ మార్ట్గేజ్ క్రైసిస్ అనే ఒక చిన్న సర్జ్ తోపిడి, సమస్తం గ్రిడ్ ని ట్రిప్ అయ్యేలా చేసి, ప్రపంచం నిండా బ్లాక్-అవుట్ ని, అంధకారాన్నీ తీసుకొచ్చింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఫిజిసిస్టూ, మీటియారలిజిస్టూ అయిన Lewis Fry Richardson గ్రూప్ హత్యల దగ్గర్నుంచీ, పెద్ద యుద్దాల వల్ల జరిగిన మృతుల సంఖ్య లని బేస్ 10 ఆల్గారిథంతో కొలిచే ప్రయత్నం చేసాడు. టెర్రరిస్టు దాడిలో జరిగిన 100 మంది మృతిని 2 మాగ్నిట్యూడ్ అనుకుంటే, ఒక మిలియన్ మంది చనిపోయిన యుద్దం మాగ్నిట్యూడ్ 6 అవుతుంది.1815 నుండీ 1945 మధ్యలోనే, 2,5 మాగ్నిట్యూడ్ దాటిన ఘర్షణలు కనీసం 300 ఉన్నట్లుగా Richardson కనుక్కున్నాడు. దీంట్లో 7 మాగ్నిట్యూడ్ ఉన్న యుద్దాలు కనీసం 36 మిలియన్ల మందిని పొట్టనపెట్టుకున్నాయి. మృతులే కాక, యుద్దం వల్ల చెల్లాచెదురయిన జీవితాలు కనీసమ్ ఇంకో పది మిలియన్లు ఉంటాయని అంచనా.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ముందు చాప్టర్లల్లో చూసినట్లుగా, వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ మొదటి అవతారమయిన రోమన్ ఎంపైర్ శిథిలమవడానికి దీర్ఘకాలం పట్టలేదు. ఐదవ శతాబ్ధం లోని తొలి దశలో బార్బేరియన్ల దాడులతో, ఒక తరం లొనే అంచుమీదనుండి తోయబడింది.1530 లో Incas దక్షిణ అమెరికాలో తిరుగులేని శక్తిగల వారు. కాని గుర్రాల మీద, గన్ పౌడర్ తో, దేశం బయట నుంచి వచ్చిన ముష్కరులు కేవలం ఒక దశాబ్ధకాలం లోనే Incas సామ్రాజ్యాలని చిత్తుచిత్తు చేసారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
17 వ శతాబ్ధంలో మింగ్ సామ్రాజ్యం శరవేగంగా అంతమయిపోయింది. అలాగే ఫ్రాన్స్ లో Bourbon monarchy పఠిష్టమయిన దశనుండి , పతనదశకి చేరుకోడానికి ఎంతో కాలం పట్టలేదు. అదేవిధంగా అమెరికన్ రివల్యూషన్ వార్ లో, ఇంగ్లాండ్ కి వ్యతిరేకంగా పోరాడుతున్న అమెరికన్స్ కి తోడ్పాటునందించడం ఫ్రాన్స్ కి మొదట తెలివైన ఉపాయంగా తోచింది, కానీ తనందించిన సహాయం తనకి శక్తికి మించి ఫ్రాన్స్ ని ఆర్ధిక ఇబ్బందుల్లోకి నెట్టింది. అంతే కాదు, 1908 లో కూడా Ottoman Empire అంతర్గతంగా సంస్కరణలని చేపట్టే శక్తివంతమైన ఎంపైర్ గానే కనపడింది, కానీ 1922 కల్లా చిట్టచివరి సుల్తాన్ ఇస్తాన్బుల్ నుండి బ్రిటీష్ యుద్దనౌక వెళ్లిపోవడంతో Ottoman Empire అంతమయిపోయింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
1942 లో జపాన్, తన చరిత్రలోనే అతి పెద్ద సామ్రాజ్య విస్తరణని సాధించింది, కాని అమెరికా మీద జరిపిన Pearl Harbor దాడితో 1945 కల్లా ఆ సామ్రాజ్యం కనపడకుండా పోయింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBC4JZzytZeQTFUGgnZGm8AczBdRkEL-VSpmlUYtibQzxgqjg3yhACKZOgw6Em3A4MOMHPgQ3j9242d01YBSOlvSf7eoeEe01IWIL4hKU6YXBmSXrFnhph9Sy7R5SpMSB1hUCyhiHQQwU/s1600/Rise+and+fall+of+British+Empire.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBC4JZzytZeQTFUGgnZGm8AczBdRkEL-VSpmlUYtibQzxgqjg3yhACKZOgw6Em3A4MOMHPgQ3j9242d01YBSOlvSf7eoeEe01IWIL4hKU6YXBmSXrFnhph9Sy7R5SpMSB1hUCyhiHQQwU/s1600/Rise+and+fall+of+British+Empire.jpg" height="200" width="200" /></a>రవి అస్తమించని బ్రిటీష్ సామ్రాజ్యంలో మొదలయిన కారుమేఘాలు, అతివేగంగా ఆ సామ్రాజ్యాన్ని చీకటిలో <span style="text-align: left;">ముంచెత్తేసాయి. చర్చిల్ 1945 లో రూజ్వెల్ట్, స్టాలిన్ లతో పాటుగా బిగ్-థ్రీ గా పేరొంది, వివిధ దేశాల దిశలని ప్రభావితం చేసే నాయకుల్లో ఒకరు. కానీ రెండవ ప్రపంచ యుద్దం అంతమవగానే పదవీచ్యుతుడయ్యాడు. కేవలం ఒక డజను సంవత్సరాలలోనే యునైటెడ్ కింగ్డమ్ బర్మా, ఈజిప్ట్, ఘనా, ఇండియా, ఇజ్రాయిల్, జోర్డాన్, మలయా, పాకిస్తాన్, సిలోన్, సూడాన్ లకి స్వాతంత్రాన్నిచ్చి తప్పుకోవాల్సి వచ్చింది. 1956 కల్ల సూయజ్ కెనాల్ లో యునైటెడ్ స్టేట్స్ ని ధిక్కరించి స్వంత నిర్ణయాన్ని తీసుకోలేని దశకి చేరుకోవటంతో యునైటెడ్ కింగ్డమ్ సామ్రాజ్యానికి తెరదిగింది.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: left;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZmZcqIBY5LS3F6Ra43uRW6in00tCsg-o10lLCs1amRE7967Aou55IlIZh42g38imAElk3ue4gysvNsLZy8UWNyspPjk_C2i32tI5kOTujcZJMPzh9BQX7r_aCVvLIBvhiBQp6lpP6Mi8/s1600/collapse_soviet_union.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZmZcqIBY5LS3F6Ra43uRW6in00tCsg-o10lLCs1amRE7967Aou55IlIZh42g38imAElk3ue4gysvNsLZy8UWNyspPjk_C2i32tI5kOTujcZJMPzh9BQX7r_aCVvLIBvhiBQp6lpP6Mi8/s1600/collapse_soviet_union.jpg" height="115" width="200" /></a>సమీప చరిత్రలో ఉదాహరణ కావాలంటే సోవియట్ యూనియన్ కేసి చూడాల్సిందే. వెనక్కి తిరిగి పైనుంచి <span style="text-align: left;">చూసినప్పుడు దృష్టి పథంలో సమస్తం కనపడే ఒక సౌలభ్యం ఉంటుంది. ఆ దృష్ట్యా సోవియట్ యూనియన్ కష్టాలకి మొదటి విత్తనం బ్రెజ్ఞేవ్ కాలంలోనే పడిందని చెప్పవచ్చు. కానీ ఆ కాలంలో అది అంత స్పష్టం కాదు కదా. 1985 లో గోర్భచేవ్ సోవియట్ జనరల్ సెక్రటరీ అయినప్పుడు CIA సోవియట్ యూనియన్ ఎకానమీ అమెరికా ఎకానమీలో 60 శాతం ఉంటుందని (తప్పుగా) అంచనా వేసింది. సోవియట్ యూనియన్ న్యూక్లియర్ ఆయుధ సంపత్తి అమెరికాకన్నే ఎక్కువే. థర్డ్ వర్ల్డ్ గా పేరొందిన ప్రపంచంలోని వియత్నాం నుంచి నికరాగువా వరకీ అప్పటికి ఇరవై సంవత్సరాల క్రితం నుంచే సోవియట్ యూనియన్ వైపు మొగ్గు చూపిస్తున్నాయి. కానీ, గోర్బచేవ్ పదవి చేపట్టిన కేవలం ఐదు సంవత్సరాలలోనే మధ్య, తూర్పు యూరప్ ల దేశాల మీద సోవియట్ యూనియన్ పట్టు సడలిపోయింది. చివరకి 1991 లో స్వయాన సోవియట్ యూనియన్ కూలిపోయింది.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
చరిత్రలో ఏదైనా సామ్రాజ్యం, క్రమంగా జారిపోకుండా అకస్మాత్తుగా అగాధం అంచు మీద నుంచి పడిపోయిందీ అంటే , అది లెనిన్ స్థాపించిన సామ్రాజ్యమే.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కొన్ని నాగరికతలు క్రమంగా క్షీణించకుండా, శరవేగంగా శిథిలమవుతాయి అనుకున్నప్పుడు మరి ఈరోజున వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ ఉన్న పరిస్థితి ఏంటి? అదెలాంటి ప్రభావితాలకి లోనవుతోంది?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivaXd8bewk5Bx72W_FEtSAnjVGGq5nrPhnggZmIddyMazxfJavkEtghRjpAPviOgo7peP9QE6aFLd8816nYU4LWyLe7bGbJjSlPD_x2BEgkRl6ZLsVGLVfsji6anRv55LwhJcTL2DaMQY/s1600/Killer+apps.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivaXd8bewk5Bx72W_FEtSAnjVGGq5nrPhnggZmIddyMazxfJavkEtghRjpAPviOgo7peP9QE6aFLd8816nYU4LWyLe7bGbJjSlPD_x2BEgkRl6ZLsVGLVfsji6anRv55LwhJcTL2DaMQY/s1600/Killer+apps.jpg" height="233" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
గత చాప్టర్లల్లో వెస్ట్, ఈస్ట్ ని దాటేసి ఎలా ముందుకెళ్లిందో చెప్పుకున్నాం. 6 killer apps వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ ని ఊర్ధ్వదశకి పట్టుకెళ్ళాయి. ఆ యాప్స్ ని గత కొన్ని దశాబ్ధాలుగా ఈస్టర్న్ సమాజాలు డౌన్ లోడ్ చేసుకుంటూ ఎంతో ప్రగతినీ, అభివృద్దినీ సాధిస్తున్నాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
చైనాలో ఆర్ధిక సంస్కరణలు కేవలం ముప్పై సంవత్సరాల క్రితమే మొదలయ్యాయి . ఈ రోజు(పుస్తకం రాసే సమయానికి) చైనా per-capita GDP యు.ఎస్ GDP లో 19 శాతానికి చేరుకుంది. హాంగ్ కాంగ్, జపాన్ లు ఆ స్థానానికి 1950 లకే చేరుకున్నాయి. తైవాన్ 1970 ల లోనూ, సౌత్-కొరియా 1975 లలోనూ ఆ దశకి చేరుకున్నాయి. కాన్ఫరెన్స్ బోర్డ్ లెక్కల ప్రకారం, సింగపూర్ per-capita GDP ప్రస్తుతం US కన్నా 21 శాతం ఎక్కువుంది. ఇండస్ట్రియల్ రివల్యూషన్ అతి పెద్ద ఎత్తున, అతి వేగంగా కొనసాగుతోంది. కేవలం ఇరవై-ఆరు సంవత్సరాలలో GDP పదింతలు పెరిగింది!! UK కి 1830 తరువాత GDP నాలుగింతలవడానికి 70 సంవత్సరాలు పట్టింది. IMF ప్రకారం గ్లోబల్ GDP లో చైనా పదిశాతాన్ని 2013 కల్లా దాటుతుంది. ఆర్థిక సంక్షోభానికి ముందు Goldman Sachs చైనా, అమెరికా GDP ని 2027 కల్లా అధిగమిస్తుందని అంచనా వేసింది. కాని ఆర్ధిక సంక్షోభం చైనా కన్నా, అమెరికా ఆర్థికాభివృద్ది రేటుని అధికంగా దెబ్బ తీసింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇంకో విధంగా చెప్పాలంటే ఏషియన్ శతాబ్దం ఇప్పటికే వచ్చేసిందని చెప్పుకోవచ్చేమో. జర్మనీ, జపాన్ లని దాటి దూసుకెళ్లిన చైనా, గ్లోబల్ మాన్యుఫాక్చరింగ్ రంగంలో అమెరికాని వెనక్కి తోసేయటానికి అతి సమీప దశలో ఉంది. చైనా లోని షాంఘై, అమెరికాలోని ఏ నగరం తో పోల్చినా కూడా పెద్దదే.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRFvWXpsNlqhiE9G-H9Rs0PysS2R1lUTmhOmvil8DWpqR-36UItszRQ23EqWzOWhkSDfUodlQK5ekaFs1OOfT4drlnVynS-BnKbfijbp3CTJut7qq182H9pcKOyaE1jMXPInMztzsWTWw/s1600/download.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRFvWXpsNlqhiE9G-H9Rs0PysS2R1lUTmhOmvil8DWpqR-36UItszRQ23EqWzOWhkSDfUodlQK5ekaFs1OOfT4drlnVynS-BnKbfijbp3CTJut7qq182H9pcKOyaE1jMXPInMztzsWTWw/s1600/download.jpg" height="200" width="130" /></a>సంఖ్యాపరంగా చూస్తే ఏషియా ప్రపంచం మొత్తం మీద అధిక జనాభా కల ప్రాంతం. కానీ ఆఫ్రికాలో పెరుగుతున్న <span style="text-align: left;">జనాభా వెస్ట్ పతనాన్ని నిర్దారించేసింది. Samuel Huntington నిర్వచించిన 'West' ప్రాంతాలయిన్ వెస్ట్రన్ యూరప్, నార్త్ అమెరికా, ఆస్ట్రేలేషియా ల లో జనాభా, 1950 లో ప్రపంచ జనాభాలో ఇరవై శాతంగా అంచనా వేసారు. ప్రస్తుతం యునైటెడ్ నేషన్స్ అంచనాల ప్రకారం 2050 కల్లా అది 10 శాతానికి చేరుకుంటుంది. Huntington స్వంత లెక్కల ప్రకారం Western Decline విభిన్న కోణాల ప్రకారం ఈ పాటికే మొదలయిపోయింది. Language (western share 1958 నుండి 1992 కి 3 శాతం పడిపోయింది), Religion (1970 నుండి 2000 కి దాదాపు ఒకశాతం దిగజారింది), territory controlled (1971-1993 కి 1 శాతం పతనం), population (1971 నుంచి 3 శాతం తగ్గుదల), GDP(1970-1992 కి 4 శాతం పతనం), military manpower (1970-1991 కి 6 శాతం దిగజారింది)</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
2007 లోని ఆర్ధిక సంక్షోభం వెస్ట్ లో ఎప్పుడో మొదలయిన పతనానికి యాక్సలరేటర్ గా అభివర్ణించవచ్చు. ఇది 1930s లలో వచ్చిన గ్రేట్ డిప్రెషన్ అంతటిది కాకపోయినా, అదే కోవలోకి చేర్చదగినది. కాని గ్రేట్ డిప్రెషన్ అంతటి మహాపతనపు ప్రభావాన్ని చూపించకపోవడానికి మూడు కారణాలని గమనించవచ్చు. 1. చైనా విపరీతంగా ఇచ్చిన బ్యాంక్ రుణాలు వెస్ట్ కి ఎక్స్ పోర్ట్స్ ని దెబ్బతీయకుండా కాపాడాయి 2. Federal Reserve Bank chairman Ben Bernanke యుఎస్ మానిటరీ పాలసీ బేస్ ని అత్యధికంగా విస్తరించాడు 3. కేవలం అమెరికాయే కాక ప్రపంచ వ్యాప్తంగా దాదాపు అన్ని దేశాలు కూడా అత్యధికంగా ద్రవ్యలోటు ని అనుభవిస్తూండటమే.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ ప్రభుత్వాలు ప్రజాధనంతో మంజూరు చేసిన స్టిమ్యులస్ నిధులతో ఈ రోజు డెవలప్డ్ ప్రపంచం, మత్తులో మునిగి ఉంది. వివిధ కారణాల వల్ల యూరోజోన్ లోని గ్రీస్, ఐర్లాండ్, పోర్చుగల్ ఇన్వెస్టర్స్ దృష్టిలో నమ్మకాన్ని కోల్పోయాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
చరిత్రలో నాగరికతలు, ఎక్కువ సార్లు ఆర్ధిక ఇబ్బందులతోనే నిట్టనిలువుగా కూలిపోయాయని ఈ దశలో గుర్తుపెట్టుకోవాల్సిన ముఖ్యమైన విషయం. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పైన ఉదహరించబడిన పతనాలలో, దాదాపు ప్రతీ పతనము ఆర్ధిక కారణాలతో ముడిపడి ఉన్నదే. 16వ శతాబ్ధంలో స్పెయిన్ ఆదాయం కన్నా కట్టవలసిన వడ్డీ ఎక్కువయి కృంగిపోయింది. ఫ్రాన్స్ విషయంలో 1751 నుండి 1778 కల్లా వడ్డీ, వచ్చే ఆదాయంలో 25 నుండి 62 శాతానికి చేరుకొని ఊపిరాడని దశకి చేరుకుంది. Ottoman Empire విషయంలో కూడా ఇదే స్టోరీ కొనసాగింది, 1868 లో ఆదాయంలో 17 శాతం ఉన్న అప్పులు, 1877 కల్లా 50 శాతానికి చేరుకొని Ottoman Empire ని చిన్నాభిన్నం అవడానికి నాంది పలికింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
చివరగా బ్రిటన్ కేసు చూద్దాం. 1921 కల్లా బ్రిటన్ ఖర్చుల్లో అప్పుల వల్ల అయ్యే ఖర్చు 44 శాతానికి చేరుకుంది. అది 1937 దాకా డిఫెన్స్ ఖర్చు కన్నా కూడా పెరగసాగింది. కాని బ్రిటన్ నిజమైన సమస్యలన్నీ 1945 తరువాతే మొదలయ్యాయి. రెండవ ప్రపంచ యుద్దం అంతం కల్లా 21 బిలియన్ పౌండ్ల అప్పులో 3.4 బిలియన్ పౌండ్ల అప్పు ఇతరదేశాల క్రెడిటర్స్ కి చెందిందే!!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
2001 తరువాత కేవలం పది సంవత్సరాలలోనే అమెరికా దేశ అప్పు GDP లో 32 శాతం నుండి, 66 శాతానికి చేరుకుంది. నిజానికి CBO లెక్కల ప్రకారం కొన్ని ఆర్ధిక గణాంక శాతాలలో అమెరికా పరిస్థితి రాబోవు కాలాలలో</div>
<div style="text-align: justify;">
గ్రీస్ కన్నా కూడా తక్కువగా ఉన్నట్లుగా తెలుస్తోంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ సంఖ్యలన్నీ నిరాశపూరితంగా కనపడుతుండొచ్చు, కానీ ఆర్ధికస్థిరత్వం అనే రంగంలో, నిజం కన్నా నమ్మకానికి ఎక్కువ ప్రాముఖ్యత ఉంది. ప్రస్తుతానికి ప్రపంచమంతా అమెరికా ఎలాగోలా ఈ కష్టకాలంలోంచి ముక్కుతూ, మూలుగుతూ అయినా బయటపడుతుందని నమ్ముతోంది. ఈ సందర్భంలో చర్చిల్ అమెరికా గురించి అన్న మాటలు స్ఫురణకి రాక మానవు. 'అమెరికా ఎప్పుడూ సరయిన బాటలోనే నడుస్తుంది, కానీ మిగతా అన్ని బాటలన్నీ మూసుకున్నాక మాత్రమే" అని చర్చిల్ చమత్కరించాడొకసారి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అమెరికా గురించి ప్రమాదగంటలు మోగడం ఇదే మొదటిసారి కాదు. 1980లలో కూడా అమెరికా ఆర్ధికపరిస్థితి గురించి ఆందోళనలకేం తక్కువ లేదు. కాని 1990 లకల్లా అమెరికా మిగులుబడ్జెట్ లని సమర్పించే స్థాయికి చేరుకుంది. మరి ఎందుకు చింతించటం? ఇలా నిమ్మకు నీరెత్తినట్లుండే ధోరణే సంక్షోభానికి దారి తీసుంది. ఏదో ఒక రోజు ఒక బ్యాడ్ న్యూస్ తో ఏ క్రెడిట్ ఏజెన్సీ రేటింగ్ డౌన్ గ్రేడ్ తోనో, అకస్మాత్తుగా పండిట్లే కాక సాధారణ ప్రజలు కూడా అమెరికా ఆర్థికపరిస్థితి గురించి ఆందోళన చెందటం ప్రారంభిస్తారు. ఈ రకమయిన దృష్టి మార్పే అతి కీలకమయినది.సబ్-ప్రైమ్ మార్కెట్లలలో రుణగ్రస్తులు చెల్లింపులిక చేయలేరేమోనన్న కొత్త దృక్పథం చిగురులు తొడిగి, ఇంతింతై వటుడింతై 2007 లో ప్రపంచ వ్యాప్తంగా ఆర్ధిక వ్యవస్థలన్నీ కూలిపోవడానికి దోహదపడింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇదే ఇన్వెస్టర్లు అమెరికా ప్రభుత్వం తీసుకునే స్టిమ్యులస్, జీరో ఇంట్రస్ట్ రేట్ల విధానాలు సత్ఫలితాలనివ్వదనీ, ద్రవ్యోల్భణాన్ని పెంచుతుందనీ నమ్మ్మిన రోజున, కొత్త ఆర్ధికసంక్షోభాలు రాక మానవు. ఇలాంటి విధానాలన్నీ self-fulfilling అని అంటాడు Thomas Sargent. ఎందుకంటే ద్రవ్యోల్బనాన్ని నిర్ణయించేవి మనీ సర్కులేషన్ లోని వేగం తప్ప, కేవలం మనీ సప్లై ఒక్కటే కాదు. అలాగే debt-to-gdp ratio కన్నా కూడా ఇన్వెస్టర్లు డిమాండ్ చేసే ఇంట్రస్ట్ రేట్లే ప్రభుత్వాలు గడువులోపల అప్పుల చెల్లింపులు చేయగలవా లేదా అని నిర్ణయిస్తాయి. నమ్మకాలు దెబ్బతిన్నప్పుడు ఇన్వెస్టర్లకి బాండ్స్ మీద చెల్లింపులు పెంచాల్సి రావచ్చు, తద్వారా మూలిగే నక్కమీద తాటిపండు చందానా ఆర్ధికవ్యవస్థ మీద మరింత పెనుభారం పడవచ్చు. తగ్గిపోతున్న విశ్వాసం, బాండ్స్ పై చెల్లింపుల పెరుగుదల, పెరుగుతున్న ద్రవ్యలోటులన్నీ కలిసినప్పుడు వచ్చే ఫలితం ఒక మరణవలయం. సరిగ్గా ఇదే జరిగింది 2010 లో గ్రీస్ , ఐర్లాండ్, పోర్చుగల్ లలో.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
నిజమే, జపాన్ ఇంతకన్నా ఎక్కువ debt-to-gdp ratios ని తట్టుకోని నిలబడగలిగింది, ఇన్వెస్టర్ల నమ్మకాలు సడలకుండా. కాని జపాన్ అప్పులో అధికశాతం జపనీస్ ఇన్వెస్టర్లదే. కాని US అప్పులో సగం కన్నా ఎక్కువ అప్పు విదేశీ ఇన్వెస్టర్ల చేతిలో ఉంది, ముఖ్యంగా ఇరవై శాతం వరకీ చైనాదే. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అమెరికన్ డాలర్ గ్లోబల్ రిజర్వ్ కరెన్సీ అవడం వల్ల అమెరికాకి దొరికిన అత్యంత విలువైన సౌలభ్యం, కరెన్సీని ప్రింట్ చేసుకుంటూ పోవటం. కేవలం ఆ సౌలబ్యం వల్లే అమెరికాకి ఊపిరిదొరకడానికి అవకాశం లభిస్తోంది. ఇదే వెసులుబాటు మీద చైనా ఇప్పుడు దాడి చేస్తోంది. అమెరికా డాలర్స్ జారీ అదుపుతప్పుతోందనీ, అంతర్గతంగా వినియోగవస్తువుల ధరలు పెరుగుతున్నాయనీ చైనా కామర్స్ మినిస్టర్ Chen Deming October 2010 లో అన్నారు. US నియంత్రణ లేని,బాధ్యత లేని విధానాలతో కరెన్సీ ని ప్రింట్ చేస్తోందని చైనా ఎకనమిక్ అడ్వైజర్ Xia Bin సైతం సెలవిచ్చారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
చైనా ఆందోళనలు అర్ధం చేసుకోవచ్చు. సంక్షోభం పిదప కొన్ని కమ్మోడీటీస్ ధరలు అమెరికాలో పెరిగాయి. US Treasuries లో చైనా నిల్వలు 2009 నుండి 2010 వరకీ, 10 శాతం తగ్గాయి. గోల్డ్ ఔన్స్ కి $1400 ఉన్నప్పటికీ 2010 లో చైనా గోల్డ్ కొనుగోళ్లు ప్రారంభించింది, కాలపరీక్షకి నిలదొక్కుకున్న పెట్టుబడి అన్న నమ్మకంతో. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇంత జరుగుతున్నప్పటికీ, అమెరికా కి ప్రస్తుతం ఉన్న భయం inflation కాదు, deflation. 1950s తరువాత, ధరలు ఈ కాలంలోనే అత్యంత తక్కువ స్థాయిలో పెరగుతున్నాయి. ఫెడరల్ రిజర్వ్ ఎన్ని చర్యలు చేపడుతున్నప్పటికీ రుణాల మంజూరీ కఠినతరమై కాపిటల్ దొరకటం కష్టమవుతోంది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వివిధకారణాల వల్ల ఆర్థికాభివృద్ది రేటు మందకొడిగానే ఉండబోతోంది. అందువల్ల ఫెడరల్ గవర్నమెంట్ ద్రవ్యలోటును పూడ్చుకోవటం దుర్లభమవుతుంది. దాంతో కట్టాల్సిన ఇంట్రస్ట్ రానురాను పెరుగుతుంది. CBO అంచనాల ప్రకారం ఫెడరల్ ఆదాయం లో ఈ రోజు 9 శాతం ఉన్న అప్పు, 2020 కల్లా 20 శాతానికీ, 2040 కల్లా 58 శాతానికి చేరుకోబోతోంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇలాంటి సంఖ్యలు, అమెరికా మిలటరీ కమిట్మెంట్స్ ని తగ్గించుకోకతప్పదేమోనన్న అనుమానలని రేకెత్తిస్తాయి. ఇలాగే కొనసాగితే, ఫెడరల్ ఆదాయంలో మిలటరీ ఖర్చు శాతం కన్నా, ఇంట్రస్ట్ పేమెంట్స్ ల ఖర్చు ఎక్కువ శాతానికి చేరుకోకతప్పదు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
(ఇక్కడ రచయిత Samuel Huntington రాసిన Clash of Civilizations గురించీ అందులో రాసిన విషయాలు, జ్యోస్యాలూ వాటిల్లో కొన్ని ఎలా నిజం కాలేదో వివరించారు. అలాగే చరిత్రలో ఒక సివిలైజేషన్ కీ, మరొక సివిలైజేషన్ కి మధ్య జరిగిన యుద్దాలూ, ఘర్షణలకన్నా ఒకే నాగరికత, సంస్కృతి లోపల అంతర్గతయుద్దాలు ఎలా ఎక్కువగా జరిగాయో, అవి ఆయా సమాజాల మీద ఎంత ప్రభావితం చూపాయో చెప్పారు)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఆ వివరించిన నేపథ్యంలో...</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeq7kxk87RQN_WjWiumJm4XjsGisnjvgdN3gLfSWe1iVAjphYsnS43W9hF3h4R2f7lXAoAkvJHYvlldJVTWo0sjxWIkCtGP1M_ANO13M6CU-YkeQ1QHCppDFAJjJAcMoRYQ4kE0iRUe5Q/s1600/9780739146460.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeq7kxk87RQN_WjWiumJm4XjsGisnjvgdN3gLfSWe1iVAjphYsnS43W9hF3h4R2f7lXAoAkvJHYvlldJVTWo0sjxWIkCtGP1M_ANO13M6CU-YkeQ1QHCppDFAJjJAcMoRYQ4kE0iRUe5Q/s1600/9780739146460.jpg" /></a>చైనా ఎదుగుదలని జాగ్రత్తగా అర్ధం చేసుకోవలసిన అవసరమున్నది. 'Quiet Rise' మా ఉద్దేశం, గ్లోబల్ ఆర్డర్ ని <span style="text-align: left;">కదిలించే ఉద్దేశం మాకు లేదని చైనా చెపుతున్నప్పటికీ కొంతమంది కామెంటేటర్స్ Samuel Huntington చెప్పిన civilizations clashes యొక్క మొదటి గుర్తులు కనపడుతున్నాయని భావిస్తున్నారు.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
2010 చివర్లో US Federal Reserve Bank చేసిన quantitative easing తో, చైనా, యు.ఎస్ ల మధ్య కరెన్సీ వార్ కి నిప్పంటుకున్నట్లుగా అనిపించింది కొద్ది కాలం. "చైనా తన కరెన్సీ ని మానిప్యులేట్ చేసి ఆర్టిఫిషియల్ గా తగ్గించే ప్రయత్నాలు ఆపక పోతే, యు.ఎస్ తనని కాపాడుకోవటానికి వేరే విధానాలు అవలంబించాల్సి వస్తుంది" అని ప్రసిడెంట్ ఒబామా హెచ్చరించారు. చైనీస్ ప్రీమియర్ Wen Jiabao ఏ మాత్రం ఆలస్యం చేయలేదు ప్రతిస్పందించటానికి. "మమ్మల్ని మా కరెన్సీ గురించి వత్తిడి చేయద్దు.... ఎన్నో ఎగుమతుల కంపనీలు మూసుకోవాల్సి వస్తుంది మేము, నగరాలకి వలస వస్తూన్న శ్రామికులందరూ పల్లెలకి తిరిగి వెళ్లాల్సి వస్తుంది. చైనా లో సాంఘిక, ఆర్థిక కల్లోలాలు ఏర్పడితే అది ప్రపంచానికే మంచిది కాదు" అని తిరిగి హెచ్చరించారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
నిజానికి కరెన్సీ వార్స్ చైనా-యు.ఎస్ మధ్యలో జరగట్లేదు. చైనా+అమెరికా కరెన్సీలకీ, మిగతా ప్రపంచానికీ మధ్య జరుగుతున్నాయి. యు.ఎస్ కొత్త కరెన్సీ ప్రింట్ చేస్తూన్నకొద్దీ, చైనా ఆ కరెన్సీకి వత్తాసు పలుకుతూ తన కరెన్సీ ని అడ్జస్ట్ చేస్తూన్న కొద్దీ, ఇద్దరూ లాభపడ్డట్లే. నిజంగా నష్టపోయింది ఇండోనేషియా, బ్రెజిల్ లాంటి దేశాలు, వాటి రియల్ ట్రేడ్ ఎక్చేంజ్ రేట్స్ Jan 2008-Nov 2010 మధ్య 18, 17%s పెరిగాయి..</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే Chimerica కి ఊర్ధ్వదశ ఇప్పటికే దాటిపోయింది. ఒక spender కీ, ఒక saver కీ మధ్య జరిగిన ఆర్ధికవివాహం, విడాకుల వైపు వెళ్లబోతోందన్న చిహ్నాలు కనపడుతున్నాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఆర్ధిక సంక్షోభం కి పిదప, 2010 చైనా ఉత్పత్తులు 20 శాతం పెరిగితే, యు.ఎస్ 2 శాతం తగ్గాయి. ఈ రకమైన పరిస్థితి అప్పిచ్చేవాడికే లాభం చేకూర్చేలా ఉంటుంది కానీ, తీసుకునేవారికి కాదు. కొంతమంది అమెరికన్ పాలసీ మేకర్స్ చైనా మనకెంత అవసరమో, మనమూ చైనాకి అంతే అవసరం అన్న మంత్రాన్ని ముప్పొద్దులా చెపుతూ ఉంటారు. కానీ చైనా లీడర్స్ ఇప్పటికే అమెరికన్ డాలర్ మీదా ఆధారపడ్డం తగ్గించాలన్న ఉద్దేశంతో ప్రణాళిక లు ఏర్పరుచుకున్నారు. చైనా ముఖ్యోద్దేశం ప్రపంచంలో తిరుగులేని శక్తిగా, ప్రపంచాన్ని చెప్పుచేతల్లో ఉంచుకుందామన్నట్లుగా పైకి కనపడదు. చైనా ప్రణాళికల సారాంశాన్ని ఈ క్రింది విధంగా చెప్పుకోవచ్చు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
1. Consume more 2. Import more 3. Invest abroad more 4. Innovate more.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పైన చెప్పిన ప్రతీ ఆర్ధికవ్యూహం చివరికి భౌగోళిక-రాజకీయ లాభాల్ని తెచ్చిపెట్టేదే. Consume ఎక్కువ చేయటం వల్ల చైనా trade-surplus ని తగ్గించుకుంటుంది. ఇప్పటికే చైనా యు.ఎస్ ని కార్ల అమ్మకాలలో అధిగమించింది. వచ్చే కొన్నేళ్లల్లో అవి పదిరెట్లు అవుతాయని ఒక అంచనా. International Energy Agency అంచనాల ప్రకారం 2035 కల్లా గ్లోబల్ ఎనర్జీలో చైనా 20 శాతం ఉపయోగించుకుంటుంది. Global Coal Consumption లో 46 శాతం చైనాలోనే జరుగుతుంది. దాదాపు అదే శాతం వినియోగం అల్యూమినియం, కాపర్, నికెల్, జింక్ లలో జరుగుతుంది. వినియోగం ఇంత పెద్ద ఎత్తున జరుగుతున్నప్పుడు ఇలాంటి మార్కెట్లు ఎక్స్ పోర్టర్లకి ఆకర్షణీయంగా నిలుస్తాయి. ఇప్పటికే చైనా ఆస్ట్రేలియా ఎక్స్ పోర్ట్ లలో 22 శాతాన్ని ఆక్రమించిన అతిపెద్ద మార్కెట్. బ్రెజిల్ నుంచి 12%, సౌత్-ఆఫ్రికా నుండి 10 శాతం ఎక్స్ పోర్ట్ లు చైనాకి వెళ్తున్నాయి. జపాన్, జర్మనీ ల నుండి హై-వాల్యూ కొనుగోళ్లని కూడా చైనా చేపట్టింది. ఒకప్పుడు చైనా కేవలం తక్కువ ధరల మానుఫాక్చరింగ్ ప్రాడక్ట్స్ ఎక్స్ పోర్ట్ లకి పేరొందిన దేశం. ఇప్పుడలా కాదు. గ్లోబల్ అభివృద్ది లో ఇరవై శాతం ఆక్రమించిన చైనా ఈ రోజున, ఇతర దేశాలకి చైతన్యవంతమయిన మార్కెట్. ఆ స్థానం ఫ్రెండ్స్ ని సంపాదించిపెడుతుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ చైనా ఆందోళనలు చైనాకున్నాయి.ప్రపంచ మార్కెట్లల్లో commodities prices లో ఉండే ధరల అనిశ్చితి , ముఖ్యంగా 2004-10 మధ్యలో జరిగిన అతిపెద్ద ధరల మార్పులని చూసి చైనా ఆందోళన చెందక మానదు. అందుకే దేశం వెలుపల commodity-producing assets అయిన అంగోలా లోని ఆయిల్-ఫీల్డ్స్ నుంచి, జాంబియాలో కాపర్ మైన్స్ వరకీ కొనుగోలు చేస్తుంది. కేవలం ఒకే నెలలో (Jan 2010) లో చైనా ఇన్వెస్టర్లు $2.4 billion డాలర్లని 420 overseas enterprises లలో పెట్టుబడులు పెట్టారంటే చైనా ప్రపంచ మార్కెట్ల మీద ఎంతగా దృష్టి కేంద్రీకరించిందో అర్ధం చేసుకోవచ్చు. ఇందులో అధిక శాతం ఏషియా(45%) , ఆఫ్రికా(42%) ల లో జరిగాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈపాటికి చైనా అవలంబించే పద్దతులు అర్ధమయ్యే ఉండాలి. హైవే, మరియు ఇన్ఫ్రాస్ట్రక్చర్ , మైన్స్, అగ్రికల్చర్ లాండ్ లలో దీర్ఘకాల లీజ్ ల మీద చైనా దృష్టి సారించింది. ఇతర దేశాల్లోని సహజ వనరుల మీద పెట్టుబడుల వల్ల డాలర్ మీద ఆధారపడ్డం తగ్గుతుందని చైనా ఆలోచన. అదే సమయంలో తన ఆర్ధిక పలుకుబడి కూడా పెరుగుతుంది. నౌకాదళ శక్తిని పెంచుకొని సముద్రమార్గాల మీదా, రవాణా మీదా పట్టు సాధించాలన్న చైనా ఆశయాలకి ఈ పెట్టుబడులు సహకరిస్తాయి అని చైనా కి తెలుసు. South-China నది ఇప్పటికే core-national interest కింద పరిగణించబడుతోంది, దానికి తోడు deep water ports పాకిస్తాన్ వరకే కాక, బర్మా, శ్రీలంక వరకీ సాగుతున్నాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ నమూనా ఒకప్పటి చైనా Admiral Zheng He పాటించిన దానికి భిన్నమైనది. చైనా మీద ఆధిపత్యానికి అలనాడు బ్రిటీష్ విక్టోరియన్ రాయల్ నావీ అవలంభించిన మోడల్ ఇది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-oQATjiZ_lI-6N2hxP3R3ckYg_3GL4CesFCIOhycNWSZuxtAjd20YXSdalPlGw-lEDoeoSMvkFhJRd9tA4yv7zANxckafEX3HL1PYrXellhUR15iHfCE3pS1WGDx1WvecUM5I-KP8YVo/s1600/l39705l39705z0018.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-oQATjiZ_lI-6N2hxP3R3ckYg_3GL4CesFCIOhycNWSZuxtAjd20YXSdalPlGw-lEDoeoSMvkFhJRd9tA4yv7zANxckafEX3HL1PYrXellhUR15iHfCE3pS1WGDx1WvecUM5I-KP8YVo/s1600/l39705l39705z0018.gif" height="150" width="200" /></a>చివరగా, "కాలిఫోర్నియాలో డిజైన్ చేయబడిన ప్రొడక్ట్ లని ఉత్పత్తి చేయడానికి అసెంబ్లీ లైన్స్ లా ఉపయోగబడేది <span style="text-align: left;">మాత్రమే చైనా" అన్న ఇమేజ్ ని దాటి ముందుకెళ్తోంది. Wind Turbines, Photovoltaic Panels లలో కొత్త కొత్త ఇన్నోవేషన్లతో ప్రపంచంలోనే పెద్ద ఉత్పత్తిదారవాలనుకుంటోంది.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కొత్త పేటెంట్ల దరఖాస్తుల సంఖ్యలో జర్మనీ ని దాటేసింది. పేటెంట్ల జారీలో 2004 లో బ్రిటన్ నీ, 2005 లో రష్యానీ, 2006 లో ఫ్రాన్స్ ల కన్నా ముందుకు దూసుకెళ్లిన చైనా మిగతా పశ్చిమ దేశాలని అధిగమించడానికి సమాయత్తమవుతోంది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
చైనా గత దశాబ్దంలో R&D రంగంలో ఖర్చుని ఆరింతలు పెంచి, శాస్త్రజ్ణులని రెట్టింపు చేసి, ఒక సంవత్సరంలో ప్రజంట్ చేసే సైంటిఫిక్ పేపర్స్ లోనూ, సూపర్-కంప్యూటింగ్ శక్తి సామర్ధ్యాలలో యావత్ ప్రపంచంలో యు.ఎస్ తరువాత రెండవ స్థానం లోకి ఎదిగింది. ఇదంతా కూడా Eastern Ascendancy story లో ఒక భాగం.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇవన్నీ ఒకెత్తయితే, తూర్పుదేశాల ఎదుగుదలకి అతి పెద్ద నిదర్శనం ఎడ్యుకేషన్ రంగంలో చూడవచ్చు. Organization for Economic Cooperation and Development చేసిన study ప్రకారం, South-Korea, Japan లకీ, Britain, Italy లకీ 25-34 మధ్య ఉన్న యువకుల అకడమిక్ అచీవ్ మెంట్స్ లో ఎంతో తేడా ఉన్నట్లు తెలుస్తోంది. ఇదే రకమయిన తేడా 14 సం.ల పిల్లలలో మాథమేటికల్ ఆప్టిట్యూడ్స్ టెస్ట్ స్కోర్స్ లో కూడా ఉంది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
సింగపూర్ విద్యార్థులు, ప్రపంచ సగటు కన్నా 19 శాతం పైన ఉంటే స్కాట్లాండ్ విద్యార్థులు అదే సగటుకి 3 శాతం కింద ఉన్నారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మరి చైనా ప్రభంజనానికి అడ్డొచ్చే విషయాలేమైనా ఉన్నాయా? </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
చైనా అధిరోహణకి ఆటంకాలకి కనీసం నాలుగు రకాల సిద్దాంతాలు కనపడతాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మొదటిది: </div>
<div style="text-align: justify;">
జపాన్ గురించి ఇవేరకమయిన అంచనాలూ, ప్రొజెక్షన్స్ వేయబడ్డాయి ఒకప్పుడు. జపాన్ కూడా అమెరికా కన్నా బలమయిన ఆర్ధికశక్తిగా ఎదుగుతుందని భావించారు. కానీ అది జరగలేదు. 1989 తరువాత జపాన్ విధి ఏమయిందో తెలిసిందే, అదే రకంగా చైనా కూడా స్థంబిస్తుందని కొంతమంది నిపుణుల అంచనా.</div>
<div style="text-align: justify;">
రాజకీయ, ఆర్ధిక వ్యవస్థలు నిజమైన పోటీతత్వం మీద ఆధారపడినవి కావనీ, రియల్-ఎస్టేట్, స్టాక్-మార్కెట్ లలో రాబోయే సంక్షోభాలు చైనాని భారీగా దెబ్బతీసి దివాళాకోరు బ్యాంకులూ, నెమ్మదించిన ఆర్థిక ప్రగతీ, డిఫ్లేషన్ లతో చైనాని అతలాకుతలం చేస్తాయ వీరంటారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మరి కొంతమంది యూరేషియా తూర్పున కేవలం కొన్ని ఐలాండ్స్ ల సమూహాలు, పశ్చిమాన ఒక ఖండమంత ఉన్న అమెరికాకి ఎప్పటికీ పోటీ కాలేవని వాదిస్తారు. జపాన్ కూడా పశ్చిమ ప్రపంచ దేశాలని దాటేస్తుందన్న అంచనాలు ఒకప్పుడు ఇంతే నమ్మకంగా కన్పించాయనీ, నిజానికి బ్రిటన్ ని దాటినప్పటికి, అమెరికాని జపాన్ అందుకోలేకపోయిందనీ, నిజానికి 1945 లో అమెరికా చేతిలో ఓటమి పొందిన తరువాత జపాన్ సాధించిన ప్రగతి సమస్తం, తన భధ్రత కోసం అమెరికా మీద ఆధారపడి సాధించిందే అని వీరంటారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
రెండవది: </div>
<div style="text-align: justify;">
అంతర్గతంగా భధ్రతా సమస్యలూ, ఆందోళనలూ జరగడం చైనా చరిత్రలో కొత్తేమీ కాదు. అవి భవిష్యత్తులో వస్తాయన్నదే ఈ రెండవ వాదం. చైనా ఈ రోజుకీ కూడా పేద దేశమే. తలసరి ఆదాయంలో చైనా 86 వ స్థానంలో ఉంది. 150 మిలియన్ల ప్రజలు అనగా పదింట ఒక్కరు ఇంకా పేదరికంలోనే ఉన్నారు. ఎయిర్, వాటర్, గ్రౌండ్ పొల్యూషన్లతో చైనా సతమతమవుతోంది. సాధించిన ప్రగతి అంతా అర్బన్ ప్రాంతాలలో కావడంతో, నగరాలకి వలస పెరిగి, నగరాల మీద వత్తిడి పెరుగుతోంది. పల్లె ప్రాంతాల అభివృద్ది నగరాల స్థాయిలో లేకపోవటంతో, పల్లెప్రజల్లో అశాంతులు రేగవచ్చు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ ఈ రోజున ఏ రకమయిన ఊహల్లో కూడా చైనాలో విప్లవమొస్తుందన్న ఆలోచన లేదు. సర్వేలు అదే విషయాన్ని రూఢీ చేస్తున్నాయి. అసమనాతలు పెరిగినప్పటికీ చైనా ప్రజలు కమ్యూనిస్ట్-కాపిటలిస్టు మిశ్రమ పద్దతిని అవలంభిస్తున్న తమ ప్రభుత్వం పట్ల సానుకూల దృష్టితో ఉన్నారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కొన్ని సర్వేల ప్రకారం ఫ్రీ-మార్కెట్ ఎకానమీ విధానలపట్ల ఈ రోజున అమెరికా ప్రజల కన్నా , చైనా ప్రజలు ఎక్కువ నిబద్దత కనపరుస్తున్నారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
నిజానికి చైనా కి రాబోతున్న ప్రమాదం తన డెమోగ్రఫీ లో దాగుంది. 1979 లో అమల్లోకి తీసుకొచ్చిన one-child policy వల్ల 2030 కల్లా చైనాలో తన పొరుగు దేశమైన ఇండియా కన్నా, వృద్దుల శాతం ఎక్కువవబోతోంది. 1980లో 5 శాతమున్న 65 yrs+ జనాభా 16 శాతానికి చేరుకుంటుంది. Anhui, Hainan, Guangdong, Jiangxi లలో స్త్రీల కన్నా 38 శాతం ఎక్కువున్న పురుషుల జనాభాతో, స్త్రీ-పురుష నిష్పత్తి లో సమతుల్యం దెబ్బతింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మూడవది: </div>
<div style="text-align: justify;">
పెరుగుతున్న మధ్యతరగతి జనాభా, రాజకీయాలలో వారి మాటకి ఇప్పుడున్నదానికన్నా మరింత ప్రాధాన్యత లభించాలని ఆశించవచ్చు. పశ్చిమ దేశాల చరిత్రలో ఇదే సంభవించింది. చైనా ఒకప్పుడు గ్రామీణ దేశం. నాలుగింట మూడవ వంతు ప్రజలు పల్లెల్లో నివసించేవారు. ఈరోజు 45 శాతం జనాభా నగరాలలో ఉంది. 2030 కల్లా అది 70 శాతానికి చేరుకోవచ్చని అంచనా. అర్బన్ చైనాలో మధ్యతరగతి వేగంగా విస్తరిస్తోంది. మొబైల్ ఫోన్ల , ఇంటర్నెట్ యుగంలో ప్రభుత్వ పరిధిలోకి రాని, ప్రజల నెట్ వర్క్స్ ఏర్పడవచ్చు. నిజానికి అసమ్మతిదారుడిగా పేరొంది 2010 నోబుల్ శాంతి బహుమతి పొందిన Liu Xiaobo కంటే, తనకున్న ప్రజాదరణని కొత్త టెక్నాలజీ ద్వారా మరింత శక్తివంతంగా ఉపయోగించుకొని బాధితుల తరఫున ఉద్యమాలు లేవదీసిన ఆర్టిస్ట్ Ai Weiwei లాంటి వల్లే చైనా ప్రభుత్వానికి మరిన్ని సమస్యలు రావచ్చు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ, దీనికి వ్యతిరేకమయిన వాదం కూడా ఉంది. అది బీజింగ్ లో ఈ పుస్తకం కోసం రీసర్చ్ చేస్తున్నప్పుడు ఇంటర్వ్యూ చేసిన టేలివిజన్ ప్రొడ్యూసర్ మాటల్లో చూడవచ్చు. "మా జనరేషన్ చాలా అదృష్టవంతులమని భావిస్తాం. మా తాతల తరం Great Leap Forward లో పాల్గొన్నారు. మా తండ్రుల తరం Cultural Revolution లోంచి వెళ్ళారు, కానీ మేం చదువుకుంటున్నాం, ట్రావెల్ చేస్తున్నాం, డబ్బు సంపాదించుకుంటున్నాం. అందుకనేమో మేము ఆ స్క్వేర్ గురించి అంతగా ఆలోచించం". ఆ స్క్వేర్ Tiananmen Square అని అర్ధమయింది. డెమొక్రసీ కోసం Tiananmen Square లో జరిగిన ఉద్యమాన్ని మిలటరీ అత్యంత దారుణంగా అణచివేసిన విషయం మనకి తెలిసినదే.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
నాలుగవది: </div>
<div style="text-align: justify;">
చైనా తన పొరుగుదేశాలకి కంటగింపయింది. పరిస్థితి మరింత విషమించినప్పుడు ఆ దేశాలన్నీ కలిపి యు.ఎస్ వెనక సంఘటితమవవచ్చు. చైనా తన బలాన్ని ప్రదర్శిస్తున్న రీతి మీద గుర్రుగా ఉన్న ఏషియా దేశాల సంఖ్య తక్కువేమీ కాదు. Qinghai-Tibetan పీఠభూమి నుంచి నీటివనరులని తరలించాలన్న చైనా ప్రణాళికలు బంగ్లాదేశ్, ఇండియా, కజక్స్తాన్ లకి సమస్యలు తీసుకురావచ్చు. చైనా అలవాటుగా, వియత్నాం లోని బాక్సైట్ మైన్స్ లో తన ప్రజలనే ఉద్యోగాల్లో నియమించటం పట్ల Hanoi లో ఓపిక నశిస్తోంది. Senkaku/Diaoyu Islands లలో rare-earth exports మీద చైనా విధిస్తున్న ఆంక్షలు జపాన్ తో చైనా సంబంధాలని దెబ్బతీసాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
1972 లోని రిచర్డ్ నిక్సన్- హెన్రీ కిసింజర్ ల చైనా చర్చల ఫలితం వల్ల తిరిగి ప్రారంభమయిన దౌత్య సంబంధాలని అమెరికా ఫారిన్ పాలసీ చరిత్రలోనే అతి పెద్ద మలుపు గా పేర్కొంటారు. 2010 లో India, Indonesia ల పర్యటనలతో తూర్పు వైపు దృష్టి సారిస్తున్నట్లుగా అన్పించినప్పటికి, ప్రస్తుతం వైట్-హౌస్ లో నివసిస్తున్న అమెరికా అధ్యక్షుడు చైనా మీద అంతగా శ్రద్ద పెడుతున్నట్లుగా గోచరించదు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"వెళ్లిపోతోన్న" ఒక శక్తి కి, "రానున్న" శక్తి తీసుకొచ్చే తలనొప్పుల డైలమా అంతా ఇంతా కాదు. ఎదుగుతోన్న జర్మనీ ని నిరోధించే ప్రయత్నంలో బ్రిటన్ చాలా కోల్ఫోవాల్సి వచ్చింది. ఆ ఖర్చుల కన్నా యు.ఎస్ కి ఒక జూనియర్ పార్ట్నర్ గా ఉండిపోవడం బ్రిటన్ సులభమయింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మరి అమెరికా, చైనా ని నియంత్రించాలా లేక చైనా ని ప్రసన్నం చేసుకోవాలా?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఒపీనియన్ పోల్స్ లో అమెరికన్ ప్రజలు, తమ అధ్యక్షుడి లాగే ఎటూ తేల్చుకోలేని ధోరణిని వ్యక్తపరుస్తున్నారు. ఒక పోల్ ప్రకారమ్ 49 శాతం అమెరికన్ ప్రజలు ప్రపంచ సుపీరియర్ పవర్ గా అమెరికాని చైనా అధిగమించదని భావిస్తే, 46 శాతం ప్రజలు చైనా సూపర్ పవర్ అవుతుందని అభిప్రాయపడ్డారు. సోవియట్ యూనియన్ పతనమయిన తరువాత, ఏకధృవ ప్రపంచంలో ఎదురులేని శక్తిగా అమెరికా కి లభించిన స్థానంతో కొంతమంది కామెంటేటర్స్ తలలకి మత్తెక్కింది. నిజానికి కోల్డ్-వార్ నలభై సంవత్సరాలు సాగింది, సోవియట్ యూనియన్ యు.ఎస్ ఎకానమీని అధిగమించే స్థాయికి కనీస దూరం లోకి ఎప్పుడూ రాలేదు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ, మనమిప్పుడు పశ్చిమప్రపంచపు ఐదొందల సంవత్సరాల ఆధిపత్య అంత్యదశలో ఉన్నాం. ఈ సారి తూర్పు ప్రపంచం నుంచి పైకెదుగుతూ సవాల్ విసురుతున్న పోటీదారుడు ఆర్ధికంగా శక్తివంతమైనవాడే కాక, భౌగోళిక-రాజకీయాలలొ కూడా బలంగా ఎదుగుతున్నవాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
We are the Masters now అని చైనా ప్రకటించుకోవడానికి సమయమింకా ఆసన్నం కాలేదు, కానీ వారు ఎప్పుడో అప్రెంటిస్ దశని దాటి వచ్చేసారు. కానీ ఈ ధృవాల మధ్య Samuel Huntington ఊహించిన Clash of Civilizations ల ఘర్షణ బహుశా జరగకపోవచ్చు. బహుశా గత ఐదొందల సంవత్సరాలలో జరిగినట్లుగానే వెస్ట్ వైపే బలం మొగ్గవచ్చు. కానీ, ఒక సివిలైజేషన్ బలహీనపడి, మరొక సివిలైజేషన్ బలపడ్డప్పుడు కీలకమయిన ప్రశ్న అవి రెండూ ఘర్షణ పడతాయా, లేదా అన్నది కాదు. బలహీనపడ్డ శక్తి అంచు మీద నుంచి జారి ఒకేసారి కూలిపోతుందా అన్నదే ముఖ్యమైన ప్రశ్న.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
హిందూ-కుష్ పర్వతాల నుంచి వైదొలగడమూ, మెసపొటేమియా మైదానాల్లోంచి వెనక్కి మరలడమూ, క్షీణించి నశించబోతున్న సోవియట్ యూనియన్ కి సంకేతాలుగా నిలచాయి. 1989 లో ఆఫ్ఘనిస్తాన్ లోంచి వైదొలగిన సోవియట్ యూనియన్ 1991 కల్లా అంతరించిపోయింది. జరిగిందాన్ని గమనించినప్పుడు ఎప్పుడో ఐదో శతాబ్ధం లో జరిగినట్లుగా సివిలైజేషన్స్ మెల్లిగా అవతరించి, వృద్దిలోకి వచ్చి, ప్రాభ్యవ్యాన్ని పొంది, ప్రపంచాన్ని శాసించి, క్రమంగా జారిపోవు. చరిత్రకారులు వెనక్కి తిరిగి చూసి చరిత్ర రాసినప్పుడు, సివిలైజేషన్స్ నశించడాన్ని అతినెమ్మదిగా జరిగే ప్రక్రియగా, నిర్ధారణగా తెలిసిన ఎన్నో కారణాలతో అంతమయిపోయాయి అన్నట్లుగా అభివర్ణిస్తారు. అది నిజం కాదు. ఈ చాప్టర్లోనే పైన చెప్పుకున్నట్లుగా సివిలైజేషన్స్ అతి సంక్లిష్టమయిన ఇతర వ్యవస్థల్లాగే ప్రవర్తిస్తాయి. ఒక పరిపూర్ణమయిన సమతుల్యంలో, మనం తెలుసుకోలేనంత కాలం సివిలైజేషన్స్ మన్నుతాయి, వెలుగుతాయి. ఆ పిదప అకస్మాత్తుగా అవి అంతరిస్తాయి. పైన చెప్పుకున్న Thomas Cole పెయింట్ The Course of Empire కన్నా, ఒకప్పుడూ ఎన్నోవేల కాలేజ్ హాస్టళ్లల్లో ఉన్న ఒక పోస్టర్ ఈ పరిస్థితికి దృశ్యచిత్రంగా నిలుస్తుందని చెప్పవచ్చునేమో. వేగంగా దూసుకెళ్తూన్న ఒక రైలు విక్టోరియన్ స్టేషన్ టర్మినల్ గోడని ఢీకొని ఆగక, కిందనున్న రోడ్డుమీదకి తలక్రిందులుగా జారిపోయిన వైనాన్ని చిత్రీకరించిన ఆ ఆ పోస్టరే బహుశా నిజానికి దగ్గరేమో!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వెస్ట్రన్ సివిలైజేషన్ ని ఈ ప్రమాదం నుంచి తప్పించడానికి అసలేమైనా చేయగలమా?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అన్నిటికన్నా ముందరగా మనం, వెస్ట్రన్ సివిలైజేషన్ అంత్యదశ ఆసన్నమయిందని నిర్ధారణగా అనుకోవటం మానేయాలి. నిజమే, మిగతా ప్రపంచం కన్నా వెస్ట్ ని ముందుంచిన విషయాలు ఈ రోజున కేవలం వెస్ట్ కే పరిమితమయి లేవు. ఈ రోజున చైనాలో కాపిటలిజం కూడా ఉంది. ఇరానియన్స్ దగ్గర సైన్స్ ఉంది. రష్యా డెమొక్రసీని తెచ్చుకుంది. ఆఫ్రికన్స్ (నెమ్మదిగా) మోడరన్ మెడిసిన్ ని సాధించుకుంటోంది. టర్కీ కన్స్యూమర్ సొసైటీగా ఎదుగుతోంది. వీటన్నిటి అర్దమేమిటంటే వెస్ట్రన్ దేశాల పనితీరు నమూనాలు క్షీణించట్లేదని, ఏవో కొన్ని భాగాల్లో తప్ప, అవి దాదాపు ప్రపంచమంతటా వర్ధిల్లుతున్నాయని.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
రోజురోజుకీ మరింత ఎక్కువ మంది పశ్చిమేతరులు, పశ్చిమదేశాల ప్రజల్లాగా డ్రెసింగ్, ట్రావెలింగ్, డ్రింకిమ్గ్, ఈటింగ్, ప్లేయింగ్, వర్కింగ్, షవరింగ్, స్లీపింగ్ లు అలవాటు చేసుకుంటున్నారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మరింత ముఖ్యంగా వెస్ట్రన్ సివిలైజేషన్ కేవలం ఏదో ఒక్క విషయం కాదు, అదొక పాకేజ్. అది కేవలం కాపిటలిజమే కాదు, ఒక political pluralism కూడా (multiple states and multiple authorities). స్వేచ్చ ఆలోచనల్లోనే కాదు, సైంటిఫిక్ మెథడ్ లో కూడా. అది రూల్-ఆఫ్-లా, ఆస్థి-హక్కు లకి సంబంధించింది కూడా. ఈ రోజుకి కూడా వెస్ట్ లో ఉన్న వ్యవస్థలు , ఇతర ప్రపంచం కన్నా మెరుగైనవి. చైనాలో పొలిటికల్ - కాంపిటీషన్ లేదు. ఇరాన్ లో ఆత్మప్రభోధంగా నడుచుకునే స్వేచ్చ లేదు. రష్యాలో వోటు-హక్కు రావచ్చేమో కాక, కాని అక్కడ రూల్-ఆఫ్-లా అవినీతితో కూడుకున్నది. ఈ దేశాలేవీ కూడా స్వేచ్చాపూరిత జర్నలిజం ని అనుమతించవు. బహుశా అందుకేనేమో ఈ మూడు దేశాలన్నీ కలిపి కూడా 'National Innovative Development' and 'National Innovation Capacity' ల లాంటి నాణ్యతాకొలబద్దల్లో వెస్ట్రన్ దేశాల కన్నా వెనకపడి ఉంటాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ లో లోపాలకేం కొదవ లేదు. చారిత్రాత్మకమయిన తప్పిదాలు పశ్చిమ నాగరికత చాలానే చేసింది. ఇంపిరీయలిజంతో అది చేసిన ఘోర కృత్యాలూ, తన వినియోగసంస్కృతి లోని డొల్లతనం, దాని తీవ్రమైన మెటీరియలిజం లన్నీ కూడా ఆ తప్పిదాల పరిణామాలే. ప్రొటెస్టెంట్ ఎథిక్ గురించి Max Weber ఎంతో గొప్పగా చెప్పుకున్న క్రమశిక్షణా, వాంఛా-కోరిక ల పట్ల స్వీయ-నియంత్రణ లని పశ్చిమనాగరికత ఏనాడో కోల్పోయింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయినప్పటికీ, ఉన్నదాంట్లో మెరుగైన ఆర్ధిక, సాంఘిక, రాజకీయ వ్యవస్థల పాకేజ్ గా ఈ వెస్టర్న్ పాకేజ్ ప్రపంచవ్యాప్తంగా మానవ సమాజాలని ఆకర్షిస్తోంది. వ్యక్తి స్థాయిలో మానవ సృజనాత్మకతని ఎంతో ప్రేరేపించే వ్యవస్థలుగా, 21వ శతాబ్ధం లోని రానున్న సమస్యలకి ఇదే పరిష్కారంగా ప్రపంచం నలుమూలలా ఈ నమూనాలని దిగుమతి చేసుకుంటున్నాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
గత అర్ధ-సహాస్రాబ్దంలో మరే ఇతర సివిలైజేషన్ కూడా ఇంతగా, మానవ సమాజం లో ఎక్కడో మరుగున ఉన్న టాలెంటెడ్ వ్యక్తులని కనిపెట్టి, వారిని ఎడ్యుకేట్ చేయలేదు. కానీ మన ముందున్న పెద్ద ప్రశ్న ఈ పాకేజ్ కి అంతర్గతంగా ఉన్న శక్తులని మనం గుర్తిస్తున్నామా, లేక మర్చిపోతున్నామా అన్నదే.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మూలాల్లోకి వెళ్లి చూస్తే, స్కూళ్లల్లో ఏవయితే భోధిస్తున్నారో అవే నాగరికత గా చెప్పుకోవచ్చు.. చైనా నాగరికత ఒకప్పుడు Confucius భోధనల మీద నిర్మించబడింది, ఇస్లాం నాగరికత ఈ రోజుకీ ఖురాన్ మీద ఆధారపడింది. మరి ఈ రోజున వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ స్కూళ్ల లో భోధించబడుతున్న ముఖ్య గ్రంధాలేమిటి? పైన చెప్పుకున్న వ్యవస్థల మిశ్రమమైన పాకేజ్ ఒక ఫలితంగా వచ్చేలా పశ్చిమదేశాలలోని స్కూళ్లు ఈ రోజున ఎంత ప్రభావితంగా భోధించగలుగుతున్నాయి? బహుశా వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ కి నిజమైన ప్రమాదం చైనా, ఇస్లాం, కార్బన్ ఎమిషన్స్ రూపంలో రావట్లేదేమో, పూర్వీకుల నుంచి సంక్రమించిన నాగరికతలో పశ్చిమ దేశాల ప్రజలకి నమ్మకం పోవటం వల్ల వస్తుందేమో? </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
P.G.Woodhouse అన్నట్లుగా పశ్చిమ నాగరికత, ఒక అపరిపక్వ-అనుసరణ కాదు.</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"సమాజంలో నిలదొక్కుకున్న ఆచారాలకీ, నమ్మకాలకీ, వారి కోరికలకీ తగ్గట్లుగా, పాలక పక్షం నడచుకోవాలని రాజ్యాంగంలో ప్రకటించుకొని దానికి నిబద్దులవడమే, పశ్చిమ నాగరికత కేంద్రంలో ఉన్న ముఖ్యమైన నియమం" అని ఎంతో విలువైన మాటని తన ఉపన్యాసం లో చెప్పాడు Churchill.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiulWbbVzHmtOibtbOk3m_vlwPHnc5-VMdPB_aZ12WeIIGrpElqkWpz4RZeDUn2WJCq_tyGk2BHVdwvExSaH1BsRut2KJ2Tci1EIL5r3cd307eC8bb5CtPsCpZs8awFE0KoB14LGbeJJ6o/s1600/700_multiculturalism.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiulWbbVzHmtOibtbOk3m_vlwPHnc5-VMdPB_aZ12WeIIGrpElqkWpz4RZeDUn2WJCq_tyGk2BHVdwvExSaH1BsRut2KJ2Tci1EIL5r3cd307eC8bb5CtPsCpZs8awFE0KoB14LGbeJJ6o/s1600/700_multiculturalism.jpg" height="244" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అదే స్పీచ్ లో ప్రస్తావించిన ఆ బార్బారిక్, ఆటవిక శక్తులు ఆ రోజున బ్రిటన్ బయటున్నాయి, ముఖ్యంగా జర్మనీ లో. కానీ, ఆ ఆటవిక శక్తులు కూడా పశ్చిమ నాగరికతలోంచి వచ్చినవే అని మనమీ రోజున వెనక్కి తిరిగి చూసి గమనించవచ్చు. అదే విధంగా ఈ రోజున వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ కి ప్రమాదం బయటనుంచి వస్తున్నది కాదు, అంతర్గతంగా వస్తున్నదే. ఎన్నో ధోరణుల వల్ల స్వయాన బలహీనంగా, పిరికిగా తయారవుతున్న సమాజాల వల్ల వస్తున్నదే. చరిత్ర మీదున్న అజ్ణానం తో, ఏ విలువలూ, నియమాలూ, ధోరణులూ, దృక్పథాలూ తమని ఒకప్పుడు మిగతా ప్రపంచం కన్నా ముందు నిలబెట్టాయో అన్న విషయం మరవడం వల్ల వస్తున్నదే.</div>
</div>
</div>
</div>
<!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2F2.bp.blogspot.com%2F-x4bRwTqXQ6A%2FUxyvsrLTFwI%2FAAAAAAAAAgM%2Fxdj3D9P799s%2Fs1600%2FCole_Thomas_The_Course_of_Empire_The_Savage_State_1836.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYu9nokRUteZ2xqxwYgenVozI-b_ThPq_kCpYR8K_sdwmDeMmbEqmf26GUOg8YktbGDA7Qfo17m-_6OSPxjQUzt4te7s-vfsnavhW6BOAUr4YBeuN0yjbpweoQqBox7tok3FYfdB5EcEw/s1600/Cole_Thomas_The_Course_of_Empire_The_Savage_State_1836.jpg" -->Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-43873089191126716112013-04-21T18:33:00.000-05:002015-01-08T10:37:42.528-06:00MEDICINE - ( 'Civilization, The West and the Rest by Niall Ferguson')<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: justify;">
నిజానికి ఈ మెడిసిన్ అనే చాప్టర్, CONSUMPTION కన్నా ముందే రావాల్సింది, కానీ ఈ చాప్టర్ చాలా పెద్దది అవడం మూలానా, పెరిగిన పనిభారంతో కావాల్సినంత టైం అండ్ ఎనర్జీ దొరకకపోవటం వలనా, అన్నిటికన్నా ముఖ్యంగా మెడిసిన్ రంగంలో వెస్ట్ కంట్రిబ్యూషన్ ఎంత గొప్పదో, ఎన్ని వందల కోట్ల జీవితాలని రక్షించిందో, మనందరికీ తెలిసిన విషయమే కావున, ఈ చాప్టర్ ని స్కిప్ చేయటం జరిగింది. ఆసక్తి ఉన్నవాళ్లు పుస్తకం సంపాదించి చదువుకుంటార్లే అని వదిలేస్తున్నాను.</div>
</div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-91487555947646883772013-04-20T21:02:00.000-05:002015-01-08T10:36:52.660-06:00WORK ETHIC - ( 'Civilization, The West and the Rest by Niall Ferguson')<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: center;">
<h3>
<b> </b></h3>
<h3>
<b>WORK ETHIC AND WORD ETHIC</b></h3>
</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మనమిప్పటివరకీ చూసినట్లుగా గత 500 సంవత్సరాలలో వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ ప్రపంచాధిపత్య స్థానాన్నిసంపాదించడమే కాక, అద్వితీయమైన ఎదుగుదలని సాధించింది. వెస్టర్న్ వ్యవస్థలయిన కార్పొరేషన్, మార్కెట్, స్వతంత్రప్రతిపత్తి కలిగిన పౌరుల దేశం లాంటివి కాంపిటీటివ్ ఎకనామిక్స్ కి గ్లోబల్ నమూనాలైనాయి, వాటిని మిగతా ప్రపంచం నకలు చేసుకుంది. వెస్టర్న్ సైన్స్ ఎన్నో దృక్పథాలని సమూలంగా మార్చేసింది, ఇతరులు దాన్ని అనుసరించారు, చేయని వాళ్ళు శాశ్వతంగా వెనకపడిపోయారు. దాంట్లోంచి వెలువడ్డ వెస్టర్న్ విధివిధానాలయిన రాజనీతి, చట్ట, ప్రజాస్వామ్య మోడల్స్, నాన్-వెస్టర్న్ మోడల్స్ ని తొలగించేయటమో, పూర్తిగా ఓడించటమో చేసాయి. వెస్టర్న్ మెడిసిన్ నాటు, అశాస్త్రీయ వైద్యులనీ, రోగాలు నయం చేస్తామని చెప్పే దొంగ బాబాలనీ చాలా వరకీ తగ్గించటమే కాక వారి పరిధిని విస్తృతంగా కుదించేసింది. వీటన్నిటికన్నా ఎక్కువగా వెస్టర్న్ మోడల్స్ అయిన ఇండస్ట్రియల్ ప్రొడక్షన్, వినియోగవ్యవస్థలు మిగతా ఏ పర్యాయవ్యవస్థలనీ పైకి లేవకుండా తుంచేసింది. 1990 చివర్ల వరకీ కూడా వెస్ట్, ప్రపంచాధిపత్య నాగరికత (సివిలైజేషన్) గా చలామణీ అయ్యింది. అయిదు వెస్టర్న్ ప్రముఖ దేశాలయిన అమెరికా, జర్మనీ, యునైటెడ్ కింగ్డమ్, ఫ్రాన్స్, కెనడా లు గ్లోబల్ మానుఫాక్చరింగ్ లో 44 శాతం ఉత్పత్తి చేసాయి. సైంటిఫిక్ ప్రపంచాన్ని వెస్టర్న్ యూనివర్సిటీస్ ఏలాయి. నోబుల్ ప్రైజెస్ లో సైతం సింహభాగం వారికే దక్కింది. 1989 లో వచ్చిన పెనువిప్లవాల మార్పుల తరువాత, ప్రపంచమంతా ప్రజాస్వామ్య పవనాలు వీయటం ప్రారంబించాయి. వెస్టర్న్ బ్రాండ్స్ కోకాకోలా, లెవైస్, మెక్ డొనాల్డ్స్ ప్రపంచంలోని ప్రతి పెద్ద నగరంలో కన్పించటం ప్రారంభించాయి. సోవియట్ యూనియన్ కుప్పకూలటమే కాదు, ఎకానమీ లో అమెరికాని దాటి, ఒకటవ స్థానం లోకి వెళ్తుందని కొందరు అంచనా వేసిన జపాన్ తప్పటడుగులు వేసి, ఒక దశాబ్థం పైగా శూన్యమైన ఆర్థికాభివృద్దిని సాధించి, Lost decade లోకి జారిపోయింది. ప్రపంచదేశాల సంబంధాలని అధ్యయనం చేసే నిపుణులంతా అమెరికా ఆరోహణ ని వర్ణించటానికి మాటలు వెతుక్కున్నారు.</div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQJ5jJrnhjHE3elOuXqeH6Dt3hhq278vKQl4LLQLbUGgJ5iDrk7ezrd6V4vCBiEkLeIyn-9QnP6QP_WIvxgmBCB8C2YqfVZL3RrKqZch-rkmn26ElrBDOqJlTNgJZmj214EFcosXp-4cw/s1600/rise_of_the_west.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQJ5jJrnhjHE3elOuXqeH6Dt3hhq278vKQl4LLQLbUGgJ5iDrk7ezrd6V4vCBiEkLeIyn-9QnP6QP_WIvxgmBCB8C2YqfVZL3RrKqZch-rkmn26ElrBDOqJlTNgJZmj214EFcosXp-4cw/s640/rise_of_the_west.jpg" height="403" width="640" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ పుస్తకం రాసేప్పటికి రెండు ఆర్థిక-సంక్షోభాలు, అనుకోకుండా తలపెట్టాల్సి వచ్చిన రెండు క్లిష్టమయిన యుద్దాలు, 1930 great-depression తరువాత ఎప్పుడూ చూడనంత పెద్ద great-recession , వీటన్నిటినిటినీ మించి మిరిమిట్లుగొలిపే అభివృద్ది, ఆర్థిక వృద్ధి సాధించి జపాన్ ని పక్కకి తోసి ప్రపంచం లోనే రెండవ పెద్ద ఎకానమీ గా చైనా ఎదిగినటువంటి పరిణామాల తరువాత మనముందున్న ప్రశ్న: అటూఇటుగా అర్ధసహస్రాభ్ద ఆధిపత్యానంతరం ప్రపంచ నాయకత్వస్థానం నుంచి వెస్ట్ స్థానం కిందకి జారడం ప్రారంభమయిందా అన్నదే!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEis6P0cJFpU0QIQP9DPIcxJEZMPPzfufShA1jWcssJiu3atEV9QoIRxlKdlvzEB_RPn89VFz-yQXswVCbvDZanLnoDqBDKlZkBZXhvFw9JvsIKQT__aVUi39Cp2xPOUW378WbAm2XHnaq8/s1600/the-history-of-the-decline-and-fall-of-the-roman-empire.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEis6P0cJFpU0QIQP9DPIcxJEZMPPzfufShA1jWcssJiu3atEV9QoIRxlKdlvzEB_RPn89VFz-yQXswVCbvDZanLnoDqBDKlZkBZXhvFw9JvsIKQT__aVUi39Cp2xPOUW378WbAm2XHnaq8/s200/the-history-of-the-decline-and-fall-of-the-roman-empire.jpg" height="200" width="137" /></a>ఒకవేళ అదే నిజమయితే, వెస్ట్ పతనం ఇదే మొదటిసారి కాదు. The History of the Decline and Fall of the Roman Empire(1776-1778 six volumes) ,గతంలో వెస్ట్ ఎలా క్షీణించిందన్నవివరాలని విపులంగా చెపుతుంది. చరిత్ర పునరావృతమవనుందా అన్నది పలువురి మదిలో ఉన్న ప్రశ్న. రోమ్ సామ్రాజ్య పతన కారణాలని చూసినప్పుడు ఈ భయాలేవి కొట్టేయదగినవిగా కనపడవు. ఆర్ధిక సంక్షోభాలూ, విస్త్రతంగా ప్రబలిన వ్యాధులూ, బోర్డర్స్ దాటి అత్యధిక సంఖ్యలో ముంచుకొచ్చిన ఇమ్మిగ్రంట్స్, ప్రత్యర్థి దేశాల ఎదుగుదలా, East లో Prussia, Alaric's Goths & Attila's Huns terror ఇవన్నీ కలిపి రోమ్ మహా సామ్రాజ్యాన్ని అంతంచేసాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
ఈరోజున వెస్టర్న్ ప్రపంచం వీటన్నిటితో సతమతమవుతూ ఉంది. ఆర్ధిక అస్థవ్యస్థ పరిస్థితులూ, పర్యావరణ పతనం వల్ల రాబోయే ఉపద్రవాలూ, కొన్ని పశ్చిమ దేశాల నడిబొడ్డున ఇమ్మిగ్రంట్ కమ్యూనిటీస్ లో ఇస్లామిస్ట్ ఐడియాలజీ, టెర్రరిజం వ్యవస్థలూ మొదలగునవన్నీ వెస్టర్న్ ప్రపంచ అస్థిత్వానికే పెను సవాళ్ళు విసురుతున్నాయి. మరో పక్క తూర్పున చైనా అద్భుతమయిన ఎదుగుదలని సాధించి రానున్న కొన్ని దశాబ్ధాలలో ప్రపంచ ఎకానమీలో మొదటిస్థానానికి చేరుకోనుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పదహారవ శతాబ్ధం లో క్రిస్టియానిటీలో ఎదిగి, తనదైన శైలిలో నిర్వచించుకున్న Hard-work, Wise management of money and other resources లతో కూడుకున్న Protestantism వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ విజయానికి మూలకారణాలలో ఒకటని Decline and Fall of the Roman Empire లో Gibbon వాదిస్తాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ నేపథ్యంలో మనం వెస్ట్ ఎదుగుదలలో మతానికీ, దేవుడికీ ఉన్న పాత్ర ఏమిటో, ఇరవై శతాబ్ధపు అంత్యదశలో పశ్చిమదేశాల పౌరులు దేవుణ్ణీ, మతాన్నీ ఎందుకు పెద్ద సంఖ్యలో త్యజించారో చూద్దాం. </div>
<div style="text-align: justify;">
పంతొమ్మిదవ శతాబ్దపు చివర్లో మీరు యూరప్ లోని ధనవంతులయిన ఇండస్ట్రియలిస్ట్ అయి ఉన్నట్లయితే మీరు Protestant అయ్యే అవకాశాలు చాలా తక్కువ. Reformation తరువాత యూరోపియన్ దేశాలు క్రమక్రమంగా రోమన్ కాథలిక్ చర్చ్ నుంచి దూరం జరగటం ప్రారంభించాయి. ఆర్ధిక శక్తి ఆస్ట్రియా, ఫ్రాన్స్, ఇటలీ, పోర్చుగల్, స్పెయిన్ ల నుంచి, ప్రొటెస్టేంట్ దేశాలయిన ఇంగ్లాండ్, హాలండ్, ప్రష్యా, సాక్సొనీ , స్కాట్లాండ్ లకి తరలటం ప్రారంభమయింది. ప్రజల నమ్మకాలు ఆర్ధిక అదృష్టాలని ప్రభావితం చేసాయా? మరి ప్రొటెస్టంటిజం లో ఉన్న తేడా ఏంటి? Luther భోధనలు కేవలం కష్టించి పనిచేయమనే చెప్పకుండా, పెట్టుబడిని పోగుచేసుకోమని కూడా భోధించాయా?</div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib86BpsY9eDlaLy573EVl0DSN2RZqu48i55rA8RkmJNIk6pLfmJ4Wohm3vaFYt0yHztkdYDk5iM9YwQ9BDt8U1oQP2hGAJ2ay58Blwa7aOxxY7fVm2C1rFYMW5yTac5LJsavPpovOj5eY/s1600/Max+Weber.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib86BpsY9eDlaLy573EVl0DSN2RZqu48i55rA8RkmJNIk6pLfmJ4Wohm3vaFYt0yHztkdYDk5iM9YwQ9BDt8U1oQP2hGAJ2ay58Blwa7aOxxY7fVm2C1rFYMW5yTac5LJsavPpovOj5eY/s200/Max+Weber.jpg" height="200" width="149" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ ప్రశ్నలన్నిటికీ ఒక ప్రభావవంతమైన సమాధానాన్ని వెతికిన మనిషి జర్మన్ ప్రొఫెసర్ అయిన Max Weber. Father of modern sociology గా పిలవబడే Max Weber 'Protestant work ethic" అన్న పదాన్ని నిర్వచించాడు. అతి చిన్న వయసులో మేధావిగా గుర్తింపు పొందిన Weber , "The History of Medieval Business Organizations" and "Roman Agrarian History and its Significance for Private Law" లాంటి థీసిస్ లతో ముప్పైఏళ్ళకి Freilburg లో ఎకనామిక్స్ ప్రొఫెసర్ గా నియమింపబడ్డాడు. Reformation వచ్చేంతవరకీ, క్రిస్టియానిటీ ఇహలోక, భౌతిక విషయాలకన్నా, దైవ భక్తీ, దైవసేవా, అంకితభావం మీద ఎక్కువగా ప్రాముఖ్యతని ఇచ్చేది. ధనం వడ్డీకి ఇవ్వటం పాపం గా భావించేవారు. పేదవారికన్నా ధనవంతులు స్వర్గానికి వెళ్ళే అవకాశాలు తక్కువన్న నమ్మకం ప్రబలి ఉండేది. ఆధ్యాత్మిక జీవనశైలి ఫలితాలు మరణానంతరం లభిస్తాయి అని నమ్మేవాళ్ళు. 1520 తరువాత రిఫార్మేషన్ ప్రభావం చూసిన దేశాల్లో పరిస్థితి అంతా మారిపోయింది . రిఫార్మేషన్ లో ఏ కారణం వల్ల ఉత్తర యూరప్ కాపిటలిజం వైపు అడుగులు వేసిందా అని Weber తన అనుభవాల నేపథ్యంలో ఆలోచించాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIfqW5nH7FnOkHmpaJe1IGhMyb6-OWuLkugSUwtuNpoYtEBYH5_7sUM3JqdxMcmjIxA9zXoUd4-Hdd710bTrNXpmcAT_XGTpbL5GRAW_VuPatEJni2rIcp1XzWFfuwqI314LxD-PaP1UQ/s1600/PEthic+Capit.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIfqW5nH7FnOkHmpaJe1IGhMyb6-OWuLkugSUwtuNpoYtEBYH5_7sUM3JqdxMcmjIxA9zXoUd4-Hdd710bTrNXpmcAT_XGTpbL5GRAW_VuPatEJni2rIcp1XzWFfuwqI314LxD-PaP1UQ/s200/PEthic+Capit.JPG" height="200" width="133" /></a>1904 లో Weber అమెరికా లోని సెయింట్ లూయిస్ నగరాన్ని సందర్శించాడు. ఎన్నో లైట్లతో వెలిగిపోతున్నసెయింట్ లూయిస్ నగరం Weber ని ఆశ్చర్యపరచింది. సాక్షాత్తూ థామస్ ఎడిసన్ అక్కడే ఉన్నాడు. నగరంలో టెలిఫోన్స్ మొదలు మోషన్ పిక్చర్స్ వరకీ మోడర్న్ టెక్నాలజీ నిండిపోయి కనపడింది. ఈ సమాజంలోని ఏ లక్షణం తన ఇండస్ట్రియల్ జర్మనీ ని సైతం మందకొడి సమాజంగా కనపడేలా చేస్తోందన్న ప్రశ్న Weber ని వేధించింది. వెనువెంటనే అమెరికాలో మిగతా ప్రదేశాల కి ప్రయాణం కట్టాడు. వందేళ్ళ క్రితం తన ప్రయాణంలో సెయింట్ లూయిస్ కి వంద మైళ్ళ దూరం లో సెయింట్ జేమ్స్ లో , కొత్తగా వెస్ట్ వైపు వేస్తున్న రైలు మార్గాల పక్కనే కొత్తగా వెలుస్తున్న చిన్న చిన్న టౌన్స్ లో పెద్ద సంఖ్యలో ఉన్న చర్చ్ లు, చాపెల్స్ , అమెరికా మెటీరియల్ సక్సెస్, అమెరికా రిలీజియస్ లైఫ్ కి మధ్యన ఏర్పడిన అనుసంధానం తన దృష్టిని ఆకర్షించాయి. The protestant ethic and Spirit of Capitalism అన్న వ్యాసాన్ని రచించాడు. వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ గురించిన వాదనల్లో ఈ వ్యాసం ప్రముఖమైనది. వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ లోని ఆర్ధిక చైతన్యం, ప్రొటెస్టెంట్ రిఫార్మేషన్ వల్ల అనుకోకుండా వచ్చిన పరిణామమని Weber వాదిస్తాడు. మిగతా మతాలు భౌతికమయిన వస్తువులనీ, సౌకర్యాలనీ త్యజించమని భోదిస్తున్న కాలంలో , ప్రొటెస్టెంట్ వర్గాలు ఇండస్ట్రీని, కష్టపడి పనిచేయటాన్నీ, డబ్బునీ తెలివిగా వాడుకోవడాన్ని , పనియే దైవమన్న భావనగా చూసారనీ, అందువల్ల సదా కష్టించి పనిచేయటమే protestant work ethic లో భాగమనీ, ఇదే కాపిటలిజం కి జన్మనిచ్చిందనీ, ఇంకా ఇతర కారణాలతో వాదిస్తాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Weber వాదనల్లో లోపం లేకపోలేదు. అతను Jews ని విమర్శించిన తీరు, ఫ్రాన్స్ బెల్జియం లలో successful Catholic Entrepreneurs ని విస్మరించిన తీరు, మార్టిన్ లూథర్ , బెంజమిన్ ఫ్రాంక్లిన్ మాటలు, జర్మనీ లో ప్రొటెస్టెంట్ ప్రాంతాల్లో Weber వాదనకి సరిపోని ఉదాహరణలు అతని వాదనల్లో లోపాలకి ఉదాహరణలు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయినప్పటికీ, కొన్ని కారణాలు Weber ఒక మూలసూత్రాన్ని కనిపెట్టేదిశలో సరైన దిశలోనే అడుగులు వేసాడనిపిస్తుంది. రిఫార్మేషన్ తరువాత యూరప్ లోని ప్రొటెస్టెంట్ దేశాలు, కాథలిక్ దేశాల కన్నా వేగంగా అభివృద్ది చెందాయి. 1700 కల్లా సగటు ఆదాయం ఎక్కువుండటమే కాక, 1940 ల కల్లా జీవన ప్రమాణాల్లో కనీసం 40 శాతం ఎక్కువ అభివృద్ది సాధించాయి. ఒకవేళ రిలీజియన్ ఒక్కటే దీనికి కారణం కాదు అని అనుకున్నా, ప్రొటేస్టేంట్ ల మాజీ కాలనీలు కూడా, కాథలిక్ కాలనీల కంటే ఎకనామికల్ గా మెరుగ్గా ప్రగతి సాధించాయి. రిఫార్మేషన్ కాలంలో బైబిల్ కేవలం కొన్ని వర్గాలకే పరిమితం కాకుండా, ప్రతి సగటు మనిషి చదవగలగాలీ, చదవాలీ అన్న Luther ఆలోచనా, ఆశయం మేరకు Protestantism అక్షరాస్యత ని ప్రోత్సహించింది. ఆ తరువాత వచ్చిన ప్రింటింగ్ ప్రెస్ , అక్షరాస్యతలూ కలసి , ఆర్థికాభివృద్ది కీ, సైన్స్ అధ్యయనానికీ ఎంతో తోడ్పడ్డాయన్నది తోసిపుచ్చలేని సత్యం. స్కాట్లాండ్ లాంటి విద్యాధికశాతం సాధించిన సమాజంలోనే కాకుండా ప్రొటెస్టెంట్ ప్రపంచంలో అంతటా కూడా ఈ పరిణామం సంభవించింది. ప్రొటెస్టెంట్ మిషనరీస్ ఏ దేశానికిళ్ళినా అక్కడ లోకల్ ప్రజల్లో అక్షరాస్యత పెంపొందించడానికి పాటుపడ్డారు. కానీ, కాథలిక్ మిషనరీస్ ఇలా అక్షరాస్యత ప్రోత్సాహానికి ప్రాముఖ్యతనిచ్చారని చెప్పలేము. రిఫార్మేషన్ సమయంలో రిఫార్మేషన్ ని వ్యతిరేకించిన కాలం నుంచీ రెండవ వాటికన్ కౌన్సిల్ కాలం (1962-65) వరకీ వారీ విషయంలో చాలా వెనకబడి ఉన్నారు. ప్రొటెస్టెంట్ మిషనరీస్ వల్లే బ్రిటీష్ కాలనీల్లో స్కూల్స్ లో విద్యార్థుల నమోదు శాతం ఇతర దేశాల కన్న కనీసం నాలుగయింతలు ఎక్కువగా ఉండేది.<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5PsMYKXIyTfaD3n2ijOdz_GQje9IERfyVB2imNMYJtjfMYq6NKj0CQrugO4CabGp7MfCWc8FWUH4QHTz7V0HD7d0gnHD4Z6hfNHckJaXYPnjS6VT2PAKU9fh0iV45-iTH0-x0Na5Qd68/s1600/Literacy+in+Kerala.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5PsMYKXIyTfaD3n2ijOdz_GQje9IERfyVB2imNMYJtjfMYq6NKj0CQrugO4CabGp7MfCWc8FWUH4QHTz7V0HD7d0gnHD4Z6hfNHckJaXYPnjS6VT2PAKU9fh0iV45-iTH0-x0Na5Qd68/s320/Literacy+in+Kerala.JPG" height="240" width="320" /></a> 1941 లో బ్రిటీష్ కాలనీ అయిన ఇండియాలోని కేరళ 55 శాతం అక్షరాస్యతని సాధించి , ఇండియాలోనే ఏ ఇతరప్రాంతం కన్నా కూడా ముందు నిలవడమే కాక, యూరప్ లోని పేద దేశాలయిన పోర్చుగల్ లాంటి సరసన నిలచింది. దీనికి కారణం కేరళలో ప్రొటెస్టెంట్ మిషనరీస్ ఎక్కువగా, యాక్టివ్ గా పనిచేయటం. ఎక్కడైతే ప్రొటెస్టెంట్ మిషనరీస్ యాక్టివ్ గా లేవో (ఉదా: ముస్లిం ప్రాంతాలు, ప్రొటెక్టరేట్స్ ) అక్కడ అక్షరాస్యత చాలా నెమ్మదిగా అభివృద్ది చెందింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
రిలీజియన్స్, సంఘాలని అంతర్లీనంగా చాలా ప్రభావితం చేస్తాయి. ముందు చాప్టర్లల్లో చెప్పినట్లుగా Stability Ethic మీద దృష్టి కేంద్రీకరించిన Confucius Philosophy చైనా అపజయాల్లో ఎలాంటి పాత్ర పోషించిందో చూసాం. వెస్టర్న్ యూరప్ లో కాంపిటీషన్ అధారంగా ప్రోత్సాహించబడిన ఇన్నోవేషన్ పూర్తిగా భిన్నమైనది. ఇస్లామిస్ట్ దేశాల్లో కూడా ముల్లాలు, ఇమామ్ లు సైంటిఫిక్ ప్రగతిని ఎలా సమూలంగా అణచివేసారో మనందరికీ తెలిసిన విషయమే. అలాగే సౌత్ అమెరికా లో , ఆర్ధికాభివృద్దికి రోమన్ కాథలిక్ చర్చ్ ఎలా అడ్డంకిగా మారిందో కూడా చూసాం. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఒక్క విషయం స్పష్టం. ప్రొటెస్టెంట్ కల్చర్ పౌరులని ఎక్కువ కష్టపడేలా మాత్రమే కాక , ఎక్కువ పొదుపు చేసేలా, ఎక్కువ చదువుకునేలా చేసింది. టెక్నాలజీ మరియు వినియోగం రెండూ కలపి ఇండస్ట్రియల్ రివల్యూషన్ ని వర్ధిల్లచేసి ఉండొచ్చుగాక, కానీ ఆ పారిశ్రామిక విప్లవం పని గంటలని, పని తీవ్రతని ఎక్కువ చేయటమే కాక, పొదుపు మరియు ఇన్వెస్ట్మెంట్ ల ద్వారా పెట్టుబడి ని పెంచింది. వీటన్నిటికన్నా ఎక్కువగా అది హ్యుమన్ కాపిటల్ మీద ఆధారపడింది. ప్రొటెస్టంటిజమ్ ప్రోత్సహించిన అక్షరాస్యత వీటన్నిటికీ కీలకమయింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మరి ఇప్పుడు వెస్ట్ తన మతాన్నీ, దాంతో పాటూ వచ్చిన work ethic ని కోల్పోయిందా?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<h3>
<b>GET YOUR KICKS </b></h3>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
యూరొపియన్స్ ఈ రోజు టైం వేస్ట్ చేస్తూ ఖాళీగా గడుపుతున్నారు. సగటున వారు అమెరికన్స్ కన్నా తక్కువగానూ, ఏషియన్స్ కన్నా మరింత తక్కువ పనిగంటలు పని చేస్తున్నారు. అంతకు ముందు తరాలతో పోలిస్తే చదువు పూర్తయ్యే కాలం మరింతగా పొడిగింపబడటమూ, తొందరగా రిటైర్ అవ్వటమూ కలపి , పనికి అవసరమయిన యూరోపియన్స్ తక్కువ సంఖ్యలో అందుబాటులో ఉంటున్నారు. ఉదాహరణకి బెల్జియం, గ్రీకు లలో పదిహేనేళ్లని మించిన యువతీయువకుల్లో 54 శాతం మాత్రమే లేబర్ ఫోర్స్ లో ఉంటే, అమెరికాలో 65, చైనా లో 74 శాతం ఉన్నారు. యూరోపియన్స్ స్ట్రైక్ లకి వెళ్ళే అవకాశాలూ, సందర్భాలూ కూడా ఎక్కువే. 2000-2009 ల మధ్యలో సగటు అమెరికన్ 1711 గంటలు పనిచేస్తే, సగటు జర్మన్ 1437 గంటలు మాత్రమే పనిచేసాడు. 1979 లో ఇంత తేడాలుండేవి కాదు, సగటు స్పానిష్ వర్కర్ అమెరికన్ వర్కర్ కన్నా ఎక్కువ గంటలు పని చేసేవాడు. అప్పట్నుంచీ యూరోపియన్ పనిగంటలు తగ్గుముఖం పడుతూ, దాదాపు ఇరవైశాతం కుదించబడ్డాయి. ఏషియాలో పరిస్థితి వేరే. సగటు సౌత్ కొరియన్ దాదాపు 39 శాతం ఎక్కువ గంటలు పనిచేస్తాడు. హాంగ్ కాంగ్, సింగపూర్ లలో కూడా అమెరికన్స్ కన్నా దరిదాపు ముప్పైశాతం గంటలు ఎక్కువగా పనిచేస్తారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పనిగంటలే కాదు, యూరోపియన్స్ ఈ రోజు ప్రార్ధన కూడా తక్కువే చేస్తారు, అట్లాంటిక్ కి అటుపక్క వారితో పోలిస్తే. ఒకప్పుడు యూరప్ అంతా Christendom అని సగర్వంగా చాటుకునేది. యూరప్ నుంచి pilgrims, missionaries, conquistadors ప్రపంచం నలుమూలలకి ప్రయాణం చేసి మతప్రచారం చేసారు. కాని ఈరోజు పరిస్థితి భిన్నంగా ఉంది. 2005-2008 లో World Values Survey ప్రకారం , 4% Norwegians & Swedes, 8% French and Germans మాత్రమే వారానికి ఒకసారి చర్చ్ సర్వీస్ కి వెళతారు. కానీ అమెరికాలో 36 శాతం, బ్రెజిల్ లో 48 శాతమ్, సబ్-సహారా ఆఫ్రికాలో 78 శాతం వారానికోసారయినా చర్చ్ కి వెళతారు. కాధలిక్ దేశాలయిన ఇటలీ, స్పెయిన్ లు 32%,16% లతో సగటు ప్రొటెస్టెంట్ యూరోపియన్ దేశాలకన్నా ఎక్కువగానే చర్చ్ సంబంధమయిన కార్యక్రమాల్లో పాల్గొంటారు. ఈ సంఖ్యలు యూరప్ కన్నా తక్కువగా రష్యా, జపాన్ లలో గమనించవచ్చు. God is very important for us అని కేవలం పది శాతం జర్మన్స్, డచ్ , ఫ్రెంచ్ ప్రజలు చెప్పగా, 58 శాతం అమెరికన్స్ మా జీవితాల్లో దేవుడి ముఖ్యమని అభిప్రాయం వెలిబుచ్చారు. చైనాలో సైతం అతి తక్కువమంది (5%) God is important అని సర్వేలో చెప్పారు. ఈ దృక్పథం లోంచి ప్రజలు రాజకీయనాయకులని ఎలా అంచనా వేస్తున్నారన్న ప్రశ్నకి, ఇండియా, బ్రెజిల్ లలో 50 శాతం కన్నా ఎక్కువే ప్రజలు మేము atheist politician ని సహించమని చెప్పారు. ఇదే సంఖ్యలు అమెరికాలో 33 శాతం, నార్వే, స్వీడన్ లలో 4 శాతం, ఫిన్లాండ్ లో 9, జర్మనీ, స్పెయిన్ లలో 11, ఇటలీలో 12 శాతంగా ఉన్నాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3e3wAUUfef34SWITih4duQTq2IdNKn34f8AMOI89uCPNKVaxdSalmZAEapyL0dJXoUAOYaO8IGdpZmwfoVH38EOIAkkhrRYjk6VgUt5XOl37ucC7B1tm2f5wp_qbhed07KWizfn_eiHs/s1600/christianity-graphic-01.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0aI6p-neoUrHL8UnxSe_D_31GYHtbwSBtdzQY22YsFXTPsduZIj8k1o0sgm1yZTPlyAfLifx-GGXN9IM3fn-WJcjqmdc2sSzX6_yr5VOErm8yTqEJa__osGNYO8taPGO7ikbcPK_bpTw/s1600/christ-graph-2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0aI6p-neoUrHL8UnxSe_D_31GYHtbwSBtdzQY22YsFXTPsduZIj8k1o0sgm1yZTPlyAfLifx-GGXN9IM3fn-WJcjqmdc2sSzX6_yr5VOErm8yTqEJa__osGNYO8taPGO7ikbcPK_bpTw/s320/christ-graph-2.jpg" height="169" width="320" /></a>ఇహ ఆ సర్వే ప్రకారం బ్రిటన్ లో పరిస్థితి ఎలా ఉందో చూద్దాం. 17 శాతం బ్రిటన్స్ కనీసం వారానికి ఒకసారి చర్చ్ కి వెళ్తామని చెప్పారు. 25 శాతం కన్నా తక్కువగా బ్రిటన్స్ God is important in our lives అని అభిప్రాయపడ్డారు. 2004 లో బ్రిటన్ లో చేసిన ఒక సర్వే ప్రకారం ఏదేని సగటు వారంలో క్రిస్టియన్స్ చర్చ్ కి వెళ్ళే సంఖ్య కన్నా, ముస్లిమ్స్ మసీదు కి ఎక్కువగా వెళతారని తెలియవచ్చింది. Sunday May 8, 2005 న 18720 చర్చ్ లలో నిర్వహించిన సెన్సస్ లెక్కల్లో real rate of attendance కేవలం 6.3 శాతమని తేలింది. 1960ల నుంచీ దక్షిణదిశగానే ఈ సంఖ్యలన్నీ ప్రయాణం చేసాయి. క్రిస్టియానిటీ ని పాటించే జనాభా వయసు మీరుతోంది. 1999 లో 38 శాతం మెథడిస్టులు, 65 సంవత్సరాల వయసు దాటినవారే. బ్రిటన్ లోని యువత దేవుణ్ణి నమ్మే అవకాశాలు రానూ రానూ తక్కువయిపోయాయి. ఒక్కసారి కూడా చర్చ్ కి వెళ్ళని దాదాపు 56 శాతం జనాభాతో బ్రిటన్ వెస్టర్న్ యూరప్ లోనే, ఒక Godless country గా తయారయింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే ఇరవైశతాబ్ధంలోని ప్రసిద్ద రచయితలు ఈ పరిస్థితిని ముందే తమ రచనల్లో ఊహించారు. C.S. Lewis , Evelyn Waugh లు రెండవ ప్రపంచ యుద్దం వల్ల క్రిస్టియానిటీ కి పెనుప్రమాదం రాబోతుందని గ్రహించారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇదంతా చదివాక, మరి బ్రిటీష్ ప్రజలు దేవుడి మీద నమ్మకాన్ని ఎందుకు కోల్పోయారు అన్న ప్రశ్న ఉదయించక మానదు. చాలా క్లిష్టమయిన ప్రశ్నల్లాగే దీనికి కూడా జవాబు కళ్ళెదుటే ఉన్నట్లూ అన్పిస్తుంది, కానీ అది పూర్తి సత్యం కాదు. Philip Larkin ఈ ప్రశ్నకి సమాధానం "1960s" అని ఒక్కముక్కలో తేల్చేసాడు. Beatles, Contraceptive Pill, Mini-Skirt ఈ మూడు కలసి చేసిన విధ్వంసమని తన అభిప్రాయం. కానీ, అవే మూలకారణాలని నిందించేముందు గుర్తుంచుకోవాల్సిన విషయమేంటంటే, అమెరికాలో కూడా ప్రజలివన్నీ అనుభవించారు, కానీ దేవుడి మీద నమ్మకాన్ని వాళ్లు బ్రిటీష్ ప్రజలంతగా కోల్పోలేదు. ఎందుకని? నిజానికి బ్రిటన్స్ ని ఈరోజు ఈ ప్రశ్న అడిగితే, అమెరికాలోని బైబిల్ బెల్ట్ రాష్ట్రాలని చూసి మతమౌడ్య ప్రాంతాలని కళ్లు తేలేస్తారు, కాని వారు కోల్పొయిన నమ్మకమే ఒక అపభ్రంశ అని గ్రహించుకోరు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మరి యూరప్ లో క్రిస్టియానిటీని చంపేసిందెవరు? </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Weber ముందే ఊహించినట్లుగా కాపిటలిజం, వినియోగం, దాంతోపాటే పెరుగుతూ వచ్చిన మెటీరియలిజం ప్రొటెస్టెంట్ వర్క్ ఎథిక్ ని చంపేసాయా? టాల్ స్టాయ్ కూడా ఇదే అభిప్రాయాన్ని వ్యక్తపరచాడు. క్రీస్తు భోధనలకీ, మనమీ రోజు పిలుస్తున్న సివిలైజేషన్, సంస్కృతి, కళలూ, సైన్స్ లకీ మధ్య ఘర్షణ తప్పదని భావించాడు.<br />
మరయితే, ఆర్థికాభివృద్ది లోని ఏ భాగం మతం మీద నమ్మకానికి అడ్డంకి గా నిలుస్తోంది? </div>
<ul style="text-align: justify;">
<li>మారుతున్న మహిళల పాత్రా, కుదించుకుపోతూ, దిగజారిపోతూ ఉన్న న్యూక్లియర్ ఫ్యామిలీల వల్ల మరింతగా కుంగిపోతున్న కుటుంబపరిమాణమూ, తగ్గిపోతున్న జనాభా సంఖ్య ఇవన్నీ కలిపి సైంధవ పాత్ర పోషిస్తున్నాయా? </li>
<li>సైంటిఫిక్ నాలెడ్జ్ వల్ల ప్రపంచంలోని మిస్టరీలన్నీ తేటతెల్లమవుతూ ఉండటం వల్ల దేవుడిమీదా, మతం మీదా నమ్మకం తగ్గిపోతూ వస్తుందా?</li>
<li>ముందుతరాల్లో "మరణానంతర దశ" సమీప భవిష్యత్తులో వచ్చే ప్రమాదమని కన్పించేది, రానూ రానూ ఆయుష్షు పెరుగుతూఉండటం వల్ల ఆ ప్రమాదం ఎప్పుడో సుదీర్ఘ భవిష్యత్తులో వచ్చే పరిణామం అవటం వల్ల ఆ ఎరుక క్రమంగా మాసిపోయి, మనిషిలో ఆ భయం తగ్గి, ప్రజలు దైవ, మత మార్గాలని త్యజించారా? </li>
<li>లేక ప్రపంచ వ్యాప్తంగా ప్రభుత్వాలు సంక్షేమ పథకాలని విస్తారంగా అమలు చేయటం వల్ల మనం ఊయల దశనుంచీ, శ్మశాన దశ వరకీ ప్రభుత్వాల, వ్యవస్థల సంరక్షణ కి ప్రజలు అలవాటు పడటం వల్ల , కనీస జీవన మనుగడకి ప్రమాదం తప్పి దైవభీతి తగ్గిపోవటం ప్రారంభమయిందా? </li>
<li>లేక యూరోపియన్ క్రిస్టియానిటి, మోడర్న్ కల్చర్ మీద మితిమీరిన మోజుతో తనను తానే చంపేసుకుందా? </li>
<li>లేక యూరప్ ప్రొటెస్టెంట్ వర్క్ ఎథిక్ ని సిగ్మండ్ ఫ్రాయిడ్ ఒంటి చేత్తో హత్య చేసాడా? </li>
</ul>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
The Future of an Illusion (1928) లో ఫ్రాయిడ్ Weber ప్రతిపాదించిన సిద్దాంతాలనీ, కారణాలనీ తోసిపుచ్చాడు. వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ సాధించిన విజయాలని రిలీజియన్ వివరించలేదన్నాడు. మతం ఒక మాయ అనీ, universal neurosis అనీ, అది మనిషి సహజ, మూల ప్రవృత్తులయిన sexual desires, violent & destructive impulses లని అదిమిపెట్టడానికి అభివృద్ది చేసిన వ్యవస్థ అనీ అభిప్రాయపడ్డాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
రిలీజియన్ విచ్చలవిడి సెక్సువల్ ప్రవర్తనలని నిషేదించటమే కాదు, మృత్యువు, జీవన సమరంలోని దు:ఖాల లాంటి కష్టాలని మనిషికి వివరించటానికి ప్రయత్నం చేసింది. అనేక దేవుళ్ళ స్థానంలో , ఒకే దేవుణ్ణి ప్రతిపాదించిన మతాలు వచ్చాక, ఆ దేవుడికీ, మనిషికీ మధ్య బంధం ఒక తండ్రికీ, కుమారుడికీ ఉన్న బంధమైంది. తండ్రి కోసం ఎంతో కష్టపడ్డ సంతానానికీ ఎప్పుడో ఒకప్పుడు సరైన బహుమతులూ, ప్రశంసలూ లభిస్తాయన్న నమ్మకం ఏర్పడింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మతానికున్న పవిత్రత, మొండితనం, మూర్ఖత్వం, దుస్సహనం, హేతుబద్ద ఆలోచనకి వ్యతిరేకత లక్షణాలని కలిగిఉన్న కొత్త సిద్దాంతం ఏదైనా వస్తే తప్ప, మానవజాతి ఎప్పటికైనా మతాన్ని త్యజిస్తుందన్న ఆశలు తక్కువేనన్నాడు ఫ్రాయిడ్.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ, స్టాలిన్, హిట్లర్ తమ దుర్మార్గ కల్ట్ లతో 1930 లలో ఆ పరిస్థితి సంభవించేలా కనపడింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
అయినప్పటికీ, ఈ కొత్త కల్ట్ లు ఫ్రాయిడ్ భావించిన మనిషి మౌళికలక్షణాలని రూపుమాపలేకపోయాయి. 1945 లో యూరప్ అంతటా క్రూరమైన హింసనీ, Timur తరువాత అంతటి స్థాయిలో మాస్ రేప్ ల ద్వారా దిగ్భ్రాంతికరమయిన సెక్సువల్ వయొలెన్స్ నీ చూసింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ పరిణామాలకి మొదటి స్పందన కొన్ని దేశాలు రిలిజియన్ వైపే మొగ్గుచూపటంతో ప్రారంభమయింది. కానీ 1960 ల కల్లా యుద్దానంతరం పెరిగిన యువతకి అవేవీ గుర్తులేక తమలో అణగారిఉన్న కోరికలు క్రిస్టియానిటీ బయట తీర్చుకోవాలనుకున్నారు. ఫ్రాయిడ్ చెప్పిన థియరీస్ లో భాగంగానే కోరికలణచుకోవటాన్ని భోధించే రిలీజియన్ పట్ల వ్యతిరేకతా భావం నింపుకున్న యువత చర్చ్ లని త్యజించి, సెక్స్ షాప్ లకి వెళ్ళింది. Civilization and its Discontents (1929-1930) లో ఫ్రాయిడ్ , మనిషి అట్టడుగు పొరలలో ఉన్న కోరికలకీ, నాగరికత కీ మౌళికమైన వ్యతిరేకత ఉందనీ వాదించాడు. ఆ గ్రంధంలో ఫ్రాయిడ్ సుదీర్ఘవాదన చదివిన వియన్నా వ్యంగ్యరచయిత Karl Kraus "చికిత్స అని భ్రమపడే వింతవ్యాధే సైకో-అనాలసిస్" అని ఓ వ్యంగ్యోక్తి విసిరాడు. ఏదేమైనా హిప్పీలు Let It All Hang Out (1967) అన్న విధానాన్నే పాటించారు. వెస్ట్ విమర్శకుల ప్రకారం 1960 లు, వ్యక్తి సెక్స్ వాంఛలని సెలబ్రేట్ చేసుకునే లక్షణాలతో నిండిపోయి , థియాలజీ ని వదలి 'పోర్నోగ్రఫీ' , శాంతిని ప్రవచించే Prince of Peace లాంటి కాథలిక్ కమ్యూనిటీస్ ని వదలి హింసనిండి ఉన్న సినిమాలూ, వీడియో గేమ్స్ లతో('వార్నోగ్రఫీ') నిండి ఉన్న ఫ్రాయిడ్ అనంతర, నాగరికానంతర అనాగరికత సమాజానికి ద్వారాలు తెరచాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ప్రొటెస్టంటిజం అంతమవ్వటానికి పైన చెప్పిన కారణాలూ, సిద్దాంతాలతో వచ్చిన ఇబ్బందేమిటంటే , యూరప్ లోని క్రిస్టియానిటీ పలచనవడాన్ని ఇవి వివరిస్తాయేమో కానీ, అదే కాలంలో అమెరికాలో ఎందుకు క్రిస్టియానిటీ కొనసాగగలిగిందో అర్ధవంతంగా వివరించలేవు. అమెరికాలోనూ, యూరప్ లో మాదిరిగానే సాంఘిక, సాంస్కృతిక మార్పులు సంభవించాయి. వారు ధనవంతులయ్యారు. వారి సైన్స్ జ్ణానం పెరిగింది. యూరోపియన్స్ కన్నా ఎక్కువగానే సైకో-అనాలసిస్, పోర్నోగ్రఫీ లు లభ్యమయ్యాయి. కానీ అమెరికాలో ప్రొటెస్టంటిజం , యూరప్ లో దెబ్బతిన్నంతగా నష్టాల్ని చూడలేదు. నిజానికి దానికి వ్యతిరేకంగా నలభై ఏళ్ల క్రితంతో పోలిస్తే అమెరికాలో కొన్ని ప్రాంతాల్లో God పాత్ర ఈ రోజుకీ అదే స్థాయిలో ఉండడమో ఇంకా పెరగడమో సంభవించింది. ఆదివారం కోట్ల సంఖ్యలో చర్చ్ లకి హాజరయ్యే ప్రజలే దానికి సాక్ష్యం. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అమెరికాలో 1960 లలో sex, drugs, rock-n-roll లతో పాటూ, evangelical protestantism కూడా పెరగడమనే వైచిత్రి సంభవించింది. అమెరికా లో పాపులర్ ప్రీచర్ అయిన రెవరెండ్ బిల్లీ గ్రాహం, ఎవరెక్కువ యువతని స్టేడియం లకి తీసుకురాగలరని బీటిల్స్ తో సైతం పోటీపడ్డాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieQQrF0r6Kk-QPtMQD4u5LT-FjYI7kFuTrszoYutLJaMR7ko7GTbHNLsRualKmjjae4K_6O8Wrcu-ThHqxL3x6bsGQjxWq9sfwHlSS_2rvlOXy68msvMo5ykB4kRJSNeklX9n1FOIfOJY/s1600/christianity-graphic-01.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieQQrF0r6Kk-QPtMQD4u5LT-FjYI7kFuTrszoYutLJaMR7ko7GTbHNLsRualKmjjae4K_6O8Wrcu-ThHqxL3x6bsGQjxWq9sfwHlSS_2rvlOXy68msvMo5ykB4kRJSNeklX9n1FOIfOJY/s400/christianity-graphic-01.png" height="230" width="400" /></a>వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ తూర్పున godless Europe గానూ, పశ్చిమాన God-fearing America గానూ రెండుగా<br />
విడిపోవడాన్ని ఎలా అర్ధం చేసుకోగలం? యూరప్ లో క్రిస్టియానిటి క్షీణిస్తున్న కాలంలో , అమెరికాలో నిలదొక్కుకుని ఉండగలటాన్ని ఎలా వివరించగలం? దీనికి సమాధానం కావాలంటే, అమెరికాలోని స్ప్రింగ్ ఫీల్డ్ , మిస్సోరీ లో చూడవచ్చు. స్ప్రింగ్ ఫీల్డ్ లో 122 Baptist Churches, 36 Methodist chapels, 25 Churches of Christ, 15 Churches of God మిగతావన్నీ కలపి, 400 Christian worship places ఉన్నాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ముఖ్యమయిన విషయమేమిటంటే, ఈ చర్చ్ లన్నీ ఒకదానితో ఒకటి పోటీపడుతుంటాయి. Weber ప్రయాణం చేసిన కాలంలో American Baptists, Methodists లు ఎవరెక్కువ దైవభక్తి కలవాళ్లని పోటీపడి ఉండొచ్చేమో కానీ, ఈకాలంలో కాంపిటీషన్ చర్చ్ ల మధ్య ఉంది. కార్-డీలర్స్ , ఫాస్ట్-ఫుడ్ జాయింట్స్ మధ్య ఎలా తీవ్రపోటీ ఉంటుందో అలాగే ఈ చర్చ్ ల మధ్య ఉంది!!. చర్చ్ లు కూడా కమర్షియల్ మైండ్ తో భక్తులని ఆకర్షించటం మొదలెట్టాయి. యూరప్ కళ్ళకి, ఇదంతా ఓ షాపింగ్ మాల్ లానో , ఓ బిజినెస్ పార్క్ లానో కనిపించవచ్చు. కానీ స్ప్రింగ్ ఫీల్డ్ లో ఈరోజున అమెరికాలో అత్యంత పెద్ద చర్చ్ ఉంది, అందులోని పేస్టర్ John Lindell కరిష్మా ఉన్న ప్రీచర్. ఆయన భోధనలని వింటూంటే ఒక రిలీజియస్-ప్రీచర్ కన్నా, స్టీవ్ జాబ్స్ ని వింటున్నట్లుగా ఉంటుంది. ఆయన ప్రకారం ప్రొటెస్టంటిజం అమెరికాలో ఇంకా బలంగానే ఉంది. క్రమం తప్పకుండా చర్చ్ కి రావటం వల్ల మనుషులు వారి జీవితాల్లో ఇంకా కష్టపడి పని చేయాలన్న తపన జీవించి ఉంటుందని భావిస్తాడు. స్వయాన ఆయన బాగా కష్టించి పనిచేసే మనిషి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
James River దగ్గరకెళ్ళినప్పుడు అమెరికా, యూరప్ లలోని ప్రొటెస్టంటిజంలో తేడాలు సులభంగానే గ్రహించవచ్చు. Reformation యూరప్ లో జాతీయం చేయబడి Church of England or Scotland's Kirk ల చర్చ్ ల నిర్మాణానికి తోడ్పడింది, కానీ అమెరికాలో తొలినాళ్ళనుంచీ మతానికీ, ప్రభుత్వానికీ మధ్య అడ్డుగోడ స్పష్టంగా, ధృఢంగా నిలచి ఉంది. అందువల్ల ప్రొటెస్టంటిజం లోని భిన్నవర్గాల మధ్య పోటీ మొదటి నుంచీ ఉంది. వింతగా అనిపించినప్పటికీ బహుశా ఇదే కారణం చేత యూరప్ లో ప్రొటెస్టంటిజం చనిపోయిందేమో??!!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయినప్పటికీ, ఈరోజు అమెరికన్ ఎవాంజలికల్స్ ని Weber అనుమానాస్పదంగానే చూసిఉంటాడు. అంతా కమర్షియలైజ్ అయిపోయి అదో రకమైన Walmart Worship లా కన్పిస్తోంది. అంతే కాదు, చర్చ్ లకి వెళ్లడం ఒకప్పటి పోలిస్తే చాలా సులభమూ, ఎంటర్టెయినింగ్ గానూ తయారయ్యింది. దీనికి తోడు, చర్చ్ కి వస్తూన్న భక్తుల నైతిక వ్యక్తిగత ప్రవర్తన, జీవన విధానం మీద చర్చ్ వైపు నుంచి ఉన్న అంచనాలూ, షరతులూ కూడా తగ్గాయి. ఇంకా చెప్పాలంటే దేవుని వైపునుంచి భక్తుల మీద ఉన్న అంచనాల కంటే, భక్తులు దేవుణ్ణి అడిగే కోరికల చిట్టా పెరుగుతోంది. God the Father స్థానంలో God the Analyst వచ్చాడు. దాదాపు ముప్పై శాతం అమెరికన్స్ తమ మతాన్నో, మతంలోని శాఖనో, పూర్తిగా మతాన్నో విడిచిపెడుతూండే స్థాయికి చేరుకున్న అమెరికన్ సమాజంలో దైవనమ్మకం అనేది పూర్తిగా నిలకడలేనిదయింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మతమూ, దైవభక్తీ ఒక టైమ్ పాస్ వ్యవహారం అయిందంటే, Max Weber సిద్దాంతీకరించిన Protestant ethic నుంచి అమెరికా చాలా దూరం వచ్చేసిందన్నమాటే. అసలు ప్రొటెస్టెంట్ వర్క్ ఎథిక్ లో తక్షణ-సంతోషం కన్నా, కష్టపడి నిదానంగా సంపాదించుకున్న సంతోషానికి ఎక్కువ ప్రాముఖ్యత ఉంది. కానీ దానికి పూర్తి వ్యతిరేకంగా మనం ఈ మధ్యే Capitalism-without-saving అనే ఓ సుదీర్ఘ ప్రయోగం లోంచి బయటకొచ్చాం. అమెరికాలో housing-bubble పరాకాష్ట దశలో ఉన్నప్పుడు అమెరికన్స్ వారి సంపాదనంతా వినియోగసంస్కృతి లో ఖర్చుపెట్టటమే కాక, కాగితం మీద మాత్రమే పెరిగిన ఇళ్ల ధరల మీద లోన్లు తీసుకొని మరీ దుబారా చేసారు. అక్కణ్ణుంచి జారిన ఇళ్ల రేట్ల తో లక్షల మంది, ఇళ్లు పలికే ధరకన్నా అధికమొత్తంలో అప్పులో కూరుకుపోయారు. లోన్ పేమెంట్స్ కట్టలేని వందల వేల మంది ఇళ్లనొదిలేసి వదిలిపోయారు. పేమెంట్స్ రాని బ్యాంకులు పూర్తిగా దివాళా తీసే ప్రమాదపుటంచుమీదా ఊగి, కొన్ని ఆ అంచునుంచి జారిపోయాయి. పరిస్థితి అదుపుతప్పి, దేశం మొత్తమ్మీద ఎకానమీ పేకమేడల్లా కూలిపోతున్న ప్రమాదాన్ని గ్రహించిన అమెరికన్ ప్రభుత్వం, బ్యాంకులకి టాక్స్ పేయర్ మనీ సహాయాన్నందించి బెయిల్-ఔట్స్ తో వాటిని ఒడ్డుకు చేర్చింది. దీంతో దేశమ్మొత్తమ్మీద అప్పుభారం మితిమీరి పెరిగింది. ఈరోజు అమెరికా లో ప్రైవేట్-పబ్లిక్ అప్పు భారం, జిడిపి కన్నా మూడున్నర రెట్లయింది!!.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ పరిణామం ఒక్క అమెరికాకే పరిమితం కాలేదు. కొన్ని తేడాలతో ఇంగ్లీష్ మాట్లాడే ఇతర దేశాల్లో Irleand, UK, కొద్దివరకీ కెనడా, ఆస్ట్రేలియా ల్లో కూడా కూడ ఇవే దృశ్యాలు సాధారణమయ్యాయి. పోర్చుగల్, గ్రీస్, ఐర్లాండ్ లలో ఇంతకన్నా పెద్ద సంక్షోభాలే వచ్చాయి. 2007-2009 లలో వచ్చిన ఆర్ధికసంక్షోభం ప్రపంచమంతా ప్రభావాన్ని చూపించి ఉండవచ్చు గాక, కానీ దాని మూలాలు మాత్రం ప్రపంచమంతటా పరచుకొని లేవు. ఈ సంక్షోభం వెస్టర్న్ ప్రపంచంలో తయారయిన సమస్య. మితిమీరిన వినియోగం, పాటించని పొదుపు, వెసులుబాటు ఉన్నదానికన్నా ఆర్థికంగా ఎక్కువ వెసులుబాటు ని కలగచేసుకోవాలని ప్రయత్నించటం వల్ల ఈ సమస్య ఉత్పన్నమయ్యింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఏషియాలో మాత్రం పరిస్థితి దీనికి భిన్నంగా ఉంది. ఏషియన్స్ పొదుపు రేట్లు ఎక్కువే అన్న సంగతి మనకి తెలిసిందే. ప్రైవేట్ అప్పు భారం కూడా తక్కువే. ఇళ్లు సాధారణంగా తక్కువ రుణ భారంతో కొనుగోళ్లవుతాయి. అదే సమయంలో ఏషియన్స్ ఎక్కువ పనిగంటలు కూడా పని చేస్తారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇండస్ట్రియలైజేషన్, ఆర్థికప్రగతీ ఇవన్నీ కలపి చైనాలో ఆశ్చర్యకరమయిన, అనుకోని పరిణామమొకటి సంభవించింది. క్రిస్టియానిటీ ఈ మధ్య కాలంలో, చైనాలో ఎంత పెరిగిందో ఇప్పుడు చూద్దాం. </div>
<div style="text-align: justify;">
<h3>
</h3>
</div>
<div style="text-align: center;">
<h3>
THE CHINESE JERUSALEM</h3>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
చైనాలో కాపిటలిజం వృద్ది అందరికీ తెలిసిన కధే. కానీ ప్రొటెస్టెంట్ వర్క్ ఎథిక్ సాధించిన వృద్ది సంగతి ఎంత మందికి తెలుసు?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Shanghai లోని China Partner and East China Normal University సర్వే ప్రకారం 1949 లో కేవలం ఐదులక్షలున్న ప్రొటెస్టెంట్ క్రిస్టియన్స్, ఈ రోజున చైనాలో నాలుగు కోట్ల మందయ్యారు. మరికొన్ని అంచనాల ప్రకారం ఆ సంఖ్య ఏడు కోట్ల వరకీ ఉంది. రెండు కోట్ల కాథలిక్స్ ని కూడా చేర్చినట్లయితే ఈ రోజు దాదాపు తొమ్మిది, పది కోట్ల క్రిస్టియన్స్ ఉన్నారు. అవును, యూరప్ లో ఉన్న Practicing Christians తో సరిసమానంగా చైనాలో కూడా ఉండే రోజు ఎంతో దూరంలో లేదు. చైనాలో చర్చ్ లు వేగంగా నిర్మించబడుతున్నాయి. బైబిల్ ని ముద్రించే కంపనీల్లో Nanjing Amity Printing Company ప్రపంచంలోనే అతి పెద్దది. ఏడుకోట్ల బైబిల్స్ ని ముద్రించిన ఈ కంపనీ, అందులో ఐదు కోట్ల బైబిల్స్ ని మాండరిన్ భాషలోనే ముద్రించింది. ఇంకో మూడు, నాలుగు దశాబ్ధాల్లో , క్రిస్టియన్స్ చైనా జనాభాలో ఇరవై నుంచి ముప్పై శాతానికి చేరుకోవడాన్ని ఊహించవచ్చు. క్రిస్టియానిటీ వ్యాపించకుండా నిరోధించిన చరిత్రతో నిండి ఉన్న చైనాలో, ఈ పరిణామం దిగ్భ్రాంతికరం.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
(ఇక్కడ రచయిత చైనాలో క్రిస్టియానిటీ చరిత్రని వివరిస్తాడు. 1299 నుంచీ, 1800 వరకీ మిషనరీస్ చేసిన ప్రయత్నాలూ, మింగ్ సామ్రాజ్యం ఆ ప్రయత్నాలని అడ్డుకున్న విధానాన్నీ చెపుతాడు. మూడవ క్రిస్టియన్ ప్రభంజనంలో బ్రిటీష్ మిషనరీస్, కొన్ని వేల సంఖ్యలో ఎవాంజలిస్టులని ఎలా పంపించాయో, ఈ మతమార్పిడుల ప్రయత్నాలని చైనీస్ ఇంపీరియల్ ప్రభుత్వం, ఏ రకమయిన ప్రచారాలతో తిప్పికొట్టిందో కొన్ని ఉదాహరణలు చూపుతాడు.<br />
<br />
Nanjing లో 1853 కల్లా క్రమక్రమంగా బలపడుతోన్న క్రిస్టియానిటీ ఊపుని Qing empire Nanjing ని ఆక్రమించుకోవటంతో అడ్డుకుంటుంది. అయినప్పటికీ పట్టువదలని కొన్ని మిషనరీస్, వేషభాషలని మార్చి, చైనీస్ దుస్తులని వేసుకొని, Qing era లోని pigtail ని ధరించి ఎలా ప్రచారాన్నీ కొనసాగించిందీ, మరికొన్ని మిషనరీస్ ఇతర విధానాలయిన gospel of material progress and scientific knowledge ని ఎలా అవలంభించిందీ వివరిస్తాడు.<br />
<br />
వీటన్నిటి వల్లా 1877 కల్లా చైనాలో పద్దెనిమిది క్రిస్టియన్ మిషనరీస్ క్రియాశీలకంగా పనిచేస్తూండటమే కాక, మూడు బైబిల్ సొసైటీస్ కూడా ఏర్పడడాన్ని ఉదహరిస్తాడు. మిషనరీస్ ఎన్నో విత్తనాలని నాటినప్పటికీ, Qing empire ని కూలగొట్టడంతో, ఈ విత్తనాలు చెల్లాచెదురయ్యాయి. కమ్యూనిస్టుల ప్రభంజనంలో క్రిస్టియానిటీ ప్రథమ కార్యకర్తలూ, నాయకులూ అందరూ కొట్టుకుపోయారు. ప్రాణనష్టంతో క్షీణించిన ప్రభావంతో CIM(China Inland Mission) తన సభ్యులని చైనాలోంచి విరమించుకుంది. కార్యకర్తల్లేకపోవడంతో చైనా అంతటా చర్చ్ లు మూతపడ్డాయి. దీనికి తోడు Great Leap Forward గా ప్రసిద్ధి గాంచిన 1958-62 కాలంలో, నిజానికి ఆకలి సంక్షోభం నాలుగున్నరకోట్ల చైనా ప్రజలని పొట్టనపెట్టుకుంది. ఈ కాలంలో మరిన్ని చర్చ్ లు మూతపడటమే కాక విగ్రహారాధన వ్యతిరేకత ఎన్నో బౌద్దమత గుడులని కూలగొట్టింది. కానీ, ఇదే కాలంలో Mao స్వయానా ఎంతోమందికి cult-leader అయ్యాడు. ఆయన భార్య Jian Qing చైనాలో క్రిస్టియానిటి కేవలం మ్యూజియం కి పరిమితమయ్యిందని సగర్వంగా ప్రకటించింది.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8ilCXjlByd6Cu9xLrhY6RdEGhloExfKzHwUsVtiP9tAKLYcqwjz5HweJ6IU4HyXpjjRAH_T2Fx-GNxCoe0UgL0VPjgvApO_QZE_OT8IvUozrMFPVVIMUJTqF9OAi7qD2IWWHrvRB9fes/s1600/missionaries+india+china+manila.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8ilCXjlByd6Cu9xLrhY6RdEGhloExfKzHwUsVtiP9tAKLYcqwjz5HweJ6IU4HyXpjjRAH_T2Fx-GNxCoe0UgL0VPjgvApO_QZE_OT8IvUozrMFPVVIMUJTqF9OAi7qD2IWWHrvRB9fes/s320/missionaries+india+china+manila.jpg" height="234" width="320" /></a></div>
<br />
ఈ భాగంలో రచయిత వివరించిన,ఉదహరించిన ఇతర విషయాలు:</div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>Shanghai కి దక్షిణాన Zheijang province లోని Wenzhou నగరంలోని పారిశ్రామిక పట్టణంలోని ప్రగతీ; </li>
<li>ఈ నగరంలో మావో ఆధ్వర్యంలో నడచిన cultural revolution కి ముందున్న 480 చర్చ్ ల సంఖ్య, ఈ రోజుకి అధికారిక అంచనాల ప్రకారమే 1339 కి చేరుకున్న విషయం; </li>
<li>1958 లో Religion-Free గా మావో ప్రకటించిన ఈ నగరంలో, 2002 కల్లా జనాభాలో, క్రిస్టియన్స్ 14 శాతానికి చేరుకున్న విషయం;</li>
<li> గతంలో చైనీస్ అధికారగణం క్రిస్టియానిటీని అనుమానంతో చూసిన విధానం;</li>
<li> తైపింగ్ తిరుగుబాటులో క్రిస్టియన్ మిషన్ల పాత్ర, తియానాన్మెన్ స్క్వేర్ లో సెమినరీ విద్యార్థుల భాగం, ఆ సంఘటనల్లో ప్రభుత్వం గాలించిన అతిముఖ్యమైన ఇద్దరు విద్యార్థులు, ఆ పిదప క్రిస్టియన్ క్లర్జీ లుగా మారిన విషయం;</li>
<li>Nanjing లో Reverend Kan Renping యొక్క చర్చ్ సభ్యుల సంఖ్య 1994 లోని 400 నుంచి, 5000 వరకీ పెరిగి,చర్చ్ లోని ఆదివారం కార్యక్రమాలని కొత్తగా చేరాలనుకున్న సభ్యులు చూడలేక, స్థలం సరిపోక దగ్గర్లో ఉన్న chapels లో cctvs లో చూడాల్సి రావడం;</li>
<li>బీజింగ్ లో అనధికారిక చర్చ్ లలో entrepreneurial or professional class జనాభా కలసుకుంటున్న వైనం; </li>
<li>చైనాలో క్రిస్టియానిటీ లేటేస్ట్ ఫాషన్ అయిన విషయం;</li>
<li>ఒలింపిక్ సాకర్ గోల్ కీపర్ Gao Hong, నటి Lu Liping, పాప్-సింగర్ Zheng Jun లు క్రిస్టియన్లన్న విషయం; </li>
<li>రానున్న కాలంలో బౌద్దమతంలా క్రిస్టియానిటీ కూడా తనకున లక్షణాలని కాపాడుకుంటూనే మైనారిటీ మతంగా చైనాలో స్థిరపడవచ్చని చైనీస్ అకడమిక్ అయిన Tang Yi బహిరంగంగానే అంగీకరిస్తున్న విషయం; </li>
<li>ఇంకా చైనాలోని ఇతర అకడమిక్స్, ఫిల్మ్ మేకర్స్ క్రిస్టియానిటి ప్రాముఖ్యత గురించి చెప్పిన విషయాలు, </li>
<li>2007 చైనా ప్రెసిడెంట్ గా Hu Jintao అధికారం చేపట్టాక కనీవినీఎరుగని రీతిలో పొలిట్ బ్యూరో సెషన్ ని "రిలీజియన్" అనే విషయం మీద నిర్వహించి, దేశంలో అత్యంత ప్రాముఖ్యమయిన 25 మంది అధికారులకి "the knowledge and strength of religious people must be mustered to build a prosperous society " అని ఆదేశించిన విషయమూ; చైనీస్ కమ్యూనిస్ట్ పార్టీ 14వ సెంట్రల్ కమిటీ రిపోర్టులో ఆర్థికప్రగతి స్థిరంగా ఉండాలంటే, "ఆస్థిహక్కు" మూలస్థంభంగా ఉండాలనీ, rule-of-law భధ్రత విస్తారంగా లభించాలనీ, నైతికత అనేది సహాయంగా ఉండాలనీ పేర్కొన్న విషయమూ గురించి వివరిస్తాడు)</li>
</ul>
<br />
<h3 style="text-align: center;">
LANDS OF UNBELIEF</h3>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పైన చెప్పిన విషయాలన్నీ కూడా వెస్టర్న్ పునాదుల్లో భాగంగా ఉండేవి. కానీ ఈమధ్యకాలంలో వెస్ట్ ప్రజలు వీటి మీద నమ్మకం కోల్పోయినట్లుగా కనపడుతున్నారు. యూరప్ లోని చర్చ్ లు ఖాళీగా దర్శనమిస్తున్నాయి; Europe లో Reformation కాలంలో వచ్చిన అభివృద్ది, మార్పుల మీద కొత్త అనుమానాలు మొదలయినట్లుగా గోచరిస్తున్నది; కాపిటలిస్టుల మధ్య పోటీ నడుస్తున్న కాలంలోని ఆర్ధికసంక్షోభాలతో, బ్యాంకర్స్ మితిమీరిన స్వార్ధాలతో గౌరవహీనమయిన స్థాయికి చేరుకుంది; సైన్స్ కోర్సుల్లో తక్కువ విద్యార్థులు కనపడుతున్నారు ; ప్రైవేట్ ఆస్థి హక్కులని ప్రభుత్వాలు అలవాటుగా అతిక్రమించి, తనను తాను మోయలేక మితిమీరిన ఆకలితో మరిన్ని ఆదాయపన్నులతో ధనసేకరణ చేసి, తమనుతాము సమర్ధవంతంగా నడపలేక ప్రజలఆదాయాన్ని దుర్వినియోగ పరుస్తున్నాయి.<br />
<br />
మనకి మిగిలిందల్లా మతిలేని వినియోగసంస్కృతి, అన్ని కల్చర్స్ సమానమే అన్న మతిలేని వాదన ఒకటి. ఎంత తీవ్ర భావజాలాన్ని పెంచే కల్చర్ అయినా, ఏ కళా, హేతువు లేని ఆచారాలతో మగ్గిపోతున్న కల్చర్ అయినా అన్నిటినీ సమానంగా చూడాలన్న మోడ్రన్ వాదన ఒకటి వేళ్లూనుకుంటోంది. నాస్తికత్వం కొత్త పుంతలు తొక్కుతోంది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
నమ్మకానికీ, అపనమ్మకానికీ మధ్య తేడా తెలుసుకోవాలంటే London Transport System లో బాంబు బ్లాస్ట్ లని<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibZBxRLtMVpo6GujoOTF76OCHWhDpRZYTRHnhU_2zdTYxUtlduH5l670RJiXr8nzVSiK0plLPpKhty5Y9TtMpP1fMfnTUu7PwtogSqf3A4anSki4tAP8WXDAJsSTubPxQxHH4UfeEX_60/s1600/europe911.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibZBxRLtMVpo6GujoOTF76OCHWhDpRZYTRHnhU_2zdTYxUtlduH5l670RJiXr8nzVSiK0plLPpKhty5Y9TtMpP1fMfnTUu7PwtogSqf3A4anSki4tAP8WXDAJsSTubPxQxHH4UfeEX_60/s320/europe911.jpg" height="213" width="320" /></a></div>
ప్లాన్ చేసిన ముక్తర్ సయ్యద్ ఇబ్రహీమ్ మరియు Stanmore లో అతని పొరుగింటిలో ఉన్న Sarah Scott కి మధ్య జరిగిన సంభాషణ వినాలి.<br />
<br />
"నువ్వు కాథలిక్ వి ఎందుకయ్యావు, మీ ఫ్యామిలీ ఐరిష్ ఫ్యామిలీ కాబట్టా? అని ఇబ్రహీమ్ నన్నడిగాడు. "లేదు నేను కాథలిక్ ని కాదు, నిజానికి నాకు ఏ మతంలోనూ నమ్మకం లేదు" అని చెప్పాను. దానికి అతడు "నమ్మకం లేదు అనేది సరికాదు, నమ్మకం ఉంచుకోవాలి" అని చెప్పాడు. "ప్రజలు ఎందుకో మతమంటే భయపడతారు, అలా భయపడకూడదు" అని కూడా చెప్పాడు. అదే సంభాషణలో "తను అల్లాని నమ్ముతాననీ, అల్లా ప్రార్ధనలు చేస్తే చనిపోయాక virgins లభిస్తారని, అలాంటివే ఏవో చెప్పుకొచ్చాడు" అని సారా చెప్పుకొచ్చింది.<br />
<br />
మనమీ virgins మీద నమ్మకం మీదా, ఆ సంభాషణ మీదా ఎన్ని జోక్స్ అయినా వేసుకోవచ్చేమో, కానీ ఈ సంభాషణ ఈ రోజు యూరప్ లో మెజారిటీ అవుతోన్న నాస్తికులకీ, మైనారిటీ గా ఉన్న కరడుగట్టిన మతవాదులకీ మధ్యన ఎంతటి అగాధముందో తెలియచేస్తుంది.<br />
<br />
నిజానికీ రోజున వెస్ట్, అరోమాథెరపీ దగ్గర్నుంచి, Zen and Art of Motorcycle Maitenance లాంటి ఎన్నో పోస్ట్-మోడరన్ కల్ట్ లతో నిండిపోయిఉంది. ఇవ్వేవీ కూడా ప్రొటెస్టెంట్ వర్క్ ఎథిక్ ఇచ్చే శక్తివంతమైన-ఆర్థికనమూనా మరియు సాంఘికబంధాల, వర్క్ ఎథిక్ లని ఇవ్వలేవు. అంతే కాదు, ఆధ్యాత్మికంగా ఆవరిస్తున్న శూన్యం వల్ల, ఇమ్మిగ్రెంట్స్ గా వచ్చి మతాన్ని మితిమీరి నమ్మే అతికొద్దిమంది మైనారిటీల రాజకీయ ఆశయాలూ, దురాశలకి వెస్ట్ లోని దేశాలు ఈజీ టార్గెట్స్ అవుతున్నాయి.<br />
<br />
రాడికల్ ఇస్లాం కి, వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ కి మధ్యనున్న ఘర్షణ "Jihad vs McWorld" అన్న సారాంశంగా చెప్పగలగటమే దీనికి నిలువెత్తు ఉదాహరణ.<br />
<br />
Western Civilization మూల విలువలైన<br />
<ul>
<li>Separation of Church </li>
<li>Scientific Method </li>
<li>Rule of Law </li>
<li>Very idea of a free society </li>
<li>వీటితో పాటూ గతశతాబ్ధంలో పెంపొందించుకున్న Equality of sexes , Legality of homosexual acts </li>
</ul>
విలువలన్నిటినీ కూడా ఇస్లామిస్టులు తిరస్కరిస్తారు.<br />
<br />
ఒక అంచనా ప్రకారం వెస్టర్న్ యూరప్ లో ముస్లిం జనాభా సంఖ్య 1990 లో ఒక కోటి నుండి, 2010 లో ఒక కోటి డెబ్బయి లక్షలకి చేరుకుంది. జనాభాశాతం ప్రకారం చూసినట్లయితే ఫ్రాన్స్ లో 9.8% నుండి పోర్చుగల్ లో 0.2% వరకీ అన్ని దేశాల్లో ఏదో శాతంలో ఉన్నారు.<br />
<br />
ఈ సంఖ్యలు భవిష్యత్తులో గణనీయంగా పెరగబోతున్నాయి. 2004-2008 లో బ్రిటన్ లో ముస్లిం జనాభా 6.7% <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEht_NPZWlplAiXl8z7yWCzHk6qMpAJ8ghGrGdtOOLTaFIiKkW09_oBEdw3oDWLiMKIwLSIzWMijimoGuyINJiDus1TkEROU0CU2oJIhGDqzrCsJFtO5-C9u6sgrzOvtRPk-NBZaj1NhxOo/s1600/muslims-carrying-banners-declaring-islam-will-dominate-the-world-protest-at-the-visit-of-mr-wilders-to-the-uk.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEht_NPZWlplAiXl8z7yWCzHk6qMpAJ8ghGrGdtOOLTaFIiKkW09_oBEdw3oDWLiMKIwLSIzWMijimoGuyINJiDus1TkEROU0CU2oJIhGDqzrCsJFtO5-C9u6sgrzOvtRPk-NBZaj1NhxOo/s320/muslims-carrying-banners-declaring-islam-will-dominate-the-world-protest-at-the-visit-of-mr-wilders-to-the-uk.jpg" height="213" width="320" /></a></div>
శాతంతో పెరిగింది. అదే రేటున పెరిగినట్లయితే రానున్న మూడు-నాలుగు దశాబ్దాలలో యుకె జనాభాలో ముస్లిం ప్రజలు యాభై శాతానికి చేరుకోగలరని కొన్ని జనాభాఅంచనాలు చెపుతున్నాయి.<br />
<br />
ఇమ్మిగ్రెంట్స్ తాము వలసవెళ్లిన సమాజాల సంస్కృతిలో భాగమవకుండా, రాడికల్ సిద్దాంతాలకి ఆకర్షితులవుతున్నప్పుడు అది దుష్పరిమాణాలకి దారితీసేప్రమాదముంది. పైన చెప్పిన సంఖ్యలకన్నా పాకిస్తానీ జమా-యత్-ఇస్లామీ, అరబ్ ముస్లిం బ్రదర్హుడ్, సౌదీ వాళ్లు ఫైనాన్స్ చేస్తున్నా ముస్లిం వరల్డ్ లీగ్ లాంటి రాడికల్ ఇస్లాం సంస్థలు , యూరప్ లోని ముస్లిం కమ్యూనిటీ లోకి ఎంతచొచ్చుకుపోయాయన్నదే ఆశ్చర్యం.<br />
<br />
యార్క్ షైర్ లో జన్మించిన షెహ్జాద్ తన్వీర్ ఉదాహరణని చూద్దాం. ఇతను జన్మతా పేదవాడేమీ కాదు. ఇతని తండ్రి పాకిస్తాన్ నుంచి వచ్చిన ఇమ్మిగ్రంట్. చేపలూ , చిప్స్ ని అమ్ముతూ, మెర్సిడెస్ కార్ ని డ్రైవ్ చేస్తూ విజయవంతమైన ఫుడ్ బిజినెస్ ని నిర్మించుకోగలిగాడు. అలాగే తన్వీర్ చదువుకోని వ్యక్తి కూడా కాదు. లీడ్స్ మెట్రోపాలిటన్ యూనివర్సిటి నుంచి స్పోర్ట్స్ సైన్స్ లో పట్టా పొందాడు. కానీ ఇదే తన్వీర్ సూయిసైడ్ బాంబర్ గా మారి జూలై 7, 2005 న లండన్ లోని సర్కిల్ లైన్ అండర్ గ్రౌండ్ ట్రెయిన్ లో, Aldgate కీ, Liverpool కీ మధ్య బాంబులు పేల్చి ఆరుగురు ప్రయాణికుల మృతికి కారణమయ్యాడు.<br />
<br />
ఆర్థికంగా, విద్యాపరంగా, ఎంటర్టెయిన్మెంట్ లలో ఎన్ని అవకాశాలు కలిగించినప్పటికీ ఒక ముస్లిం ఇమ్మిగ్రెంట్ సంతానం, చెడ్డవ్యక్తుల భోధనల వల్ల ప్రభావమయ్యి కరడుగట్టిన తీవ్రవాది గా మారకుండా అడ్డుకోలేమనడానికి తన్వీర్ మంచి ఉదాహరణ. ఈ విషయంలో యూనివర్సిటీలలో ఇస్లామిక్ సెంటర్స్ ఎంతో పాత్ర పోషిస్తున్నాయి. జిహాద్ కి రిక్రూట్ చేసుకోవటమే కాక, అంతకు మించి పాకిస్తాన్ లాంటి దేశాల్లో ట్రెయినింగ్ కోసం ఈ సెంటర్స్ ముఖద్వారాల్లా పనిచేస్తున్నాయి. 1999-2009 మధ్యలో 119 వ్యక్తులు ఇస్లామిక్ టెర్రరిజం కి సంబంధించిన నేరాలు చేసినట్లుగా ఋజువయింది. ఇందులో రెండింట మూడువంతులు బ్రిటిష్ పౌరసత్వం ఉన్నవాళ్లే. ఇవి కాకుండా 2006 అట్లాంటిక్ మీదుగా వెళ్తున్న విమానాలని పేల్చేసే కుట్రలో దొరికిన విద్యార్థులూ, 2009 క్రిస్ట్మస్ రోజున ఆమ్స్టర్డామ్ - డెట్రాయిట్ విమానాన్ని మార్గమధ్యంలో పేల్చేసే కుట్రలో నైజీరియాలో జన్మించిన లండన్ విద్యార్ధీ లాంటి ఉదాహరణలు, ఇస్లామైజేషన్ ఆఫ్ ఇమ్మిగ్రంట్ కమ్యూనిటీస్ కి నిలువెత్తు సాక్షాలు.<br />
<br />
<h3 style="text-align: center;">
THE END OF DAYS</h3>
<br />
Decline and Fall లో Gibbon 180 నుండి 1590 వరకీ అంటే 1400 సంవత్సరాల చరిత్రని సమీక్షించాడు. ఇందులో పర్సనాలిటీ డిజార్డర్ ఉన్న చక్రవర్తుల , రోమన్ చక్రవర్తుల బాడీగార్డుల దగ్గర్నుంచీ, "ఒకే దేవుడు" అన్న సిద్దాంతం ఎదుగుదల వరకీ చర్చించాడు. 180AD లో Marcus Aurelius చనిపోయాక, సివిల్ వార్ పెద్ద సమస్యయ్యింది.<br />
<br />
నాలుగవ శతాబ్ధం కల్లా బార్బేరియన్స్ దాడులు, వలసలు తీవ్రమయ్యాయి, ముఖ్యంగా Huns వెస్ట్ కి తరలిపోయినప్పుడు. ఈ మధ్యలో పర్షియా నుంచి రోమన్ సామ్రాజ్యానికి ప్రమాదం పెరగసాగింది. మొదటిసారి వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ కూలిపోయినప్పుడు ఆ ప్రక్రియ నెమ్మదినమ్మెదిగా తగలబడిందని Gibbon అభిప్రాయపడ్డాడు.<br />
<br />
చివరిసారిగా రోమన్ సామ్రాజ్య పతనం 406 లో ప్రారంభమయింది. జర్మన్ తెగలు Rhine నుంచి Gaul వరకీ వెళ్లి , చివరకి ఇటలీ మీద దాడిచేసాయి. 410 లో సాక్షాత్తూ రోమ్ Goth ల చేతిలో నేలమట్టమయింది . ఈ విజయంతో Goths స్పెయిన్ మీద దాడి చేసారు. 429-439 మధ్య జరిగిన వరస నార్త్-ఆఫ్రికా లో లభించిన వరస అపజయాలతో రోమ్ సామ్రాజ్య పరిధి కుచించుకుపోవటమే కాక, పన్నుల ద్వారా వచ్చే ఆదాయం గణనీయంగా పడిపోయింది. రోమన్ సైనికులు Huns ని జయించలేకపోయారు. 452 కల్లా వెస్టర్న్ రోమన్ సామ్రాజ్యం బ్రిటన్ ని, స్పెయిన్ లో అత్యధికభాగాన్నీ, నార్త్-ఆఫ్రికా లోని ధనిక ప్రాంతాల్నీ కోల్పోయింది. ఇటలి మినహా పెద్దగా ఏం మిగల్లేదు. 468 కల్లా రోమన్ సామ్రాజ్యం పూర్తిగా పతనమయిపోయింది. 476 లో రోమ్ Odoacer, King of the Scirii కి ఓ కప్పం కట్టే సామంతరాజ్యమయి మిగిలింది.<br />
<br />
ఎంత వేగంగా రోమన్ పతనం సంభవించిందనేది దిగ్భ్రాంతి కలిగించే విషయం. కేవలం ఐదు దశాబ్ధాల్లో రోమ్ జనాభా మూడువంతుల పైగా పడిపోయింది. ఆర్కియాలజికల్ శాఖ దగ్గరున్న ఐదవశతాబ్ధపు చివరి దశల్లోని సాక్షాల్లో రోమన్ సామ్రాజ్యపతనాన్ని చూడొచ్చు. ఒక చరిత్రకారుడన్నట్లుగా 'end of civilization' కేవలం ఒకతరంలోనే సంభవించింది.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEin_7s5_64UYGwrjPzlr3B7NwlAg1LDw9jpLy03ObDP03oi7MnLXyt6DboiRv0-pgf6s6CcvfkIG4MAlSj6UmESt8llBabFqGF0JL3RHXfhyphenhyphenV0t6Oqh6BUGyPcYdNwNe5Ljh2-K7CIkQfo/s1600/colosseum-pano-large.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEin_7s5_64UYGwrjPzlr3B7NwlAg1LDw9jpLy03ObDP03oi7MnLXyt6DboiRv0-pgf6s6CcvfkIG4MAlSj6UmESt8llBabFqGF0JL3RHXfhyphenhyphenV0t6Oqh6BUGyPcYdNwNe5Ljh2-K7CIkQfo/s640/colosseum-pano-large.jpg" height="193" width="640" /></a></div>
<br />
మరి ఇప్పుడు చూస్తున్న వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ కూడా ఇంతే అకస్మాత్తుగా పతనమవనుందా? ఈ ప్రశ్న గత వందేళ్లుగా Chesterton నుంచీ , Shaw వరకీ బ్రిటీష్ మేధావులని ఇబ్బంది పెడుతూనే ఉంది.<br />
<br />
కానీ ఈ రోజు భయాలకి కారణాలు మరింత స్పష్టంగా కనపడుతున్నాయి. చైనా మరియు ఇతర దేశాలు ఆర్ధికంగా వృద్ది సాధిస్తూ, వెస్ట్ కీ, ఈస్ట్ కీ మధ్యనున్న అంతరాలని తగ్గిస్తున్న ఇదే కాలంలోనే, పర్యావరణ మార్పుల్లో పెనుమార్పులు సంభవిస్తున్నాయి. భూమ్మీద కార్బన్-డై-ఆక్సైడ్ శాతం పెరుగుతోందనేది తిరుగులేని సత్యం. దీనివల్ల ఉష్ణోగ్రత పెరిగింది. ఇంకా స్పష్టం కానిదేంటంటే ఇవే మార్పులు ఇలానే కొనసాగితే భూమ్మీద వాతావరణం భవిష్యత్తులో ఎలా మారబోతోందనేది. ధృవాల వద్దనున్న మంచు కరిగి సముద్రపు మట్టం పెరిగి లోతట్టు ప్రాంతాలు కొట్టుకుపోయే ప్రమాదాలు ఎక్కువవుతాయి అని ఊహించటం బహుశా సత్యదూరం కాదేమో?<br />
<br />
పర్యావరణమార్పులే కాక, ఏషియాలో అధిక జనాభా కల ప్రాంతాలు, దేశాలు పేదరికాన్ని తగ్గించేందుకు వెస్టర్న్ మార్గాన్ని పట్టిన ఈ దశలో, ఎనర్జీ సప్లై, ఆహారం, ఫ్రెష్ వాటర్ ల సప్లైల మీద తట్టుకోలేనంత డిమాండ్ ఏర్పడుతుందన్నది కూడా కొంతమంది పర్యావరణ శాస్త్రవేత్తల వాదన. climate change మీద ఇంకా ఎవరికైనా అనుమానాలుంటే, వారు ఒక్కసారి చైనా సందర్శిస్తే, చైనాలోని ఇండస్ట్రియల్ రివల్యూషన్ వల్ల కలిగిన పర్యావరణ దుస్థితిని కళ్లారా చూడొచ్చు.<br />
<br />
ఈ విషయాలని చర్చించే చాలామంది లాగే నేను(రచయిత) కూడా సైంటిఫికల్ గా తగిననాణ్ని కాదు, సరైన సాక్షాలివ్వడానికి. కానీ ఇక్కడ డేటా కన్నా కూడా అంతం గురించిన జ్యోస్యం మనల్ని ఆకర్షిస్తుంది. మొదటిసారిగా చరిత్రలో లిఖించబడిన myths and legends ని చూస్తే, ప్రపంచం అంతమవ్వటం అనే విపత్తు గురించి మానవుడు మొదటి నుంచీ ఊహాగానాలూ, జ్యోస్యాలు చెపుతునే ఉన్నాడన్నది స్పష్టమవుతుంది. ఇలాంటి ఉదాహరణలు బైబిల్ లోని apocalypse లోనే కాక, మరిన్న కల్చర్స్ లోని ఎన్నో ఉదాహరణలలో చూడొచ్చు.<br />
<br />
అసలు decline and fall అనేది తప్పించుకోలేని సత్యమనీ, ప్రతిదీ తప్పక క్షీణించవలసిందేనని మానవుడిలో ఇంకిఫోయింది. బహుశా తప్పించుకోలేని "మృత్యువు" నుంచి ఈ ఆలోచన ఉధ్బవించి ఉంటుంది. వ్యక్తులు ఎలా వృద్దాప్యం లో క్షీణిస్తారో, నాగరికతలు కూడా అదే మార్పులకి లోనవుతాయని మన నమ్మకం.<br />
<br />
నరుడు చివరకి గడ్డిలో కలసిపోతాడు. గర్వంతొ ఊగిపోయే క్షణాలు, అంతరించిపోయి శిథిలాల్లో కలసిపోతాయి. గతవైభవగుర్తులుగా మిగిలిపోయిన చిహ్నాల మీదుగా గాలి దిగులుగా వీస్తూంటుంది.<br />
<br />
కానీ, సంక్లిష్టమయిన సాంఘిక , రాజకీయ పరిస్థితుల మధ్య ఈ decline and fall ఎలా సంభవిస్తుందనేది క్షుణ్ణంగా పరిశీలించి అర్ధం చేసుకోడానికి మనం కష్టపడుతుంటాం. సివిలైజేషన్స్ అకస్మాత్తుగా గాలిబుడగలా పేలిపోయి అంతమయిపోతాయా? లేక సుదీర్ఘకాలంలో క్రమక్రమంగా వీగిపోతూ రాలిపోతాయా?<br />
<br />
ముగింపు చెప్పే ఆ ప్రశ్నకి సమాధానం కనుక్కోవాలంటే, చరిత్రాత్మకమయిన వివరణ శరణుజొచ్చాల్సిందే. </div>
</div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-70142154042925837362013-04-19T23:41:00.000-05:002015-01-08T10:35:49.041-06:00CONSUMPTION - ( 'Civilization, The West and the Rest by Niall Ferguson')<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<h3 style="text-align: center;">
<b> </b></h3>
<h3 style="text-align: center;">
<b>THE BIRTH OF THE CONSUMER SOCIETY</b></h3>
<div style="text-align: justify;">
1909 లో French-Jewish Banker, Philanthropist అయిన Albert Khan తన జపాన్ సందర్శన తరువాత, ఇరవై శతాబ్దపు ప్రారంభంలో భూఉపరితలం మీద ఉన్న ప్రజల ఫోటోగ్రాఫిక్ ఇన్వెంటరీ ఒకటి తయారు చేద్దామని తలంచి, ప్రపంచంలో నలుమూలల ఉన్న వివిధ ప్రజల, జాతుల కలర్ ఫోటోగ్రాఫ్స్ సేకరించి ఒక అతి పెద్ద ఆల్బమ్ ని తయారు చేసాడు. దాదాపు యాభై దేశాల్లోని ప్రజల వివిధ వస్త్రధారణనీ, ఫాషన్స్ నీ తన ఆల్బమ్ లోని 72,000 ఫోటోలూ, 100 గంటల ఫిల్మ్ లో పొందుపరచాడు. దీంట్లో Gaeltacht లో ఉన్న నిరుపేదలూ, బలవంతంగా సైన్యంలో చేర్పించబడి సరైన వస్త్రధారణ కరువయిన బల్గేరియా యువకులూ, అరేబియా లోని ముల్లానాయకులూ, నగ్నంగా ఉండే Dahomey దళ నాయకులూ, పూలదండలు ధరించిన ఇండియన్ మహారాజులూ, wild-west లో ధృఢంగా ఉన్న కౌ-బాయ్ లూ etc., ఉన్నారు.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgA2oHMbjDExuBSKMLsYIRlv1iiUm2GwKSrRTl82GEA8ixju0NRnj8bmKkp4HMNefTssc8RZKqEWVTJlfBXuGbd7EMT1x3Hd9Nk9eWp7qEoIh_zX356_gzuddHzjJb86gY-veS9NdzDxYA/s1600/albert_kahn_002.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgA2oHMbjDExuBSKMLsYIRlv1iiUm2GwKSrRTl82GEA8ixju0NRnj8bmKkp4HMNefTssc8RZKqEWVTJlfBXuGbd7EMT1x3Hd9Nk9eWp7qEoIh_zX356_gzuddHzjJb86gY-veS9NdzDxYA/s320/albert_kahn_002.jpg" height="320" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఒక శతాబ్ధం తరువాత ఈరోజు Khan కనక అదే పని తలపెట్టినట్లయితే, అది ఏ ఉపయోగమూ లేని పనిగానే మిగిలిపోతుంది. ఈ రోజుల్లో ప్రపంచమంతటా అధిక శాతం జనాభా ఒకే రకం వస్త్రథారణతో కన్పిస్తున్నారు. అవే జీన్స్, అవే స్నీకర్స్, అవే టి-షర్ట్స్ . కొన్ని ప్రదేశాల్లో ఇప్పటికీ కూడా తమ తమ ethnic wear తోనే ఉండే ప్రజలింకా ఉన్నారు. ex: Peru లో Quechua women ఇప్పటికీ తమ రంగురంగుల వస్త్రాలూ, షాల్సూ, felt-hats నే ధరిస్తూంటారు. నిజానికివి Andalusian origin లోంచి వచ్చి, కాలగమనంలో బ్రిటీష్ ప్రభావంతో కొన్ని మార్పులకి లోనయినవి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వెస్టర్న్ క్లోతింగ్ మిగతా ప్రపంచదేశాల్లోని జనాభా ని అంతగా ఎందుకు అకర్షిస్తోంది? వెస్టర్న్ తరహాలో డ్రెస్ చేసుకోవటమంటే, వెస్టర్న్ మనుషుల్లాగా ఉండటానికి ప్రయత్నించటమేనా? ఇది కేవలం వస్త్రధారణకి సంబంధించిన విషయమే కాదు. మ్యూజిక్, మూవీస్, సాఫ్ట్ డ్రింక్స్, ఫాస్ట్ ఫుడ్ ఇవ్వన్నిటిని కలుపుకొని ఉండే ఒక పాపులర్ కల్చర్ ని అక్కున చేర్చుకోవటమే. ఇది స్వేచ్చకి సంబంధించిన విషయం. వ్యక్తులకిష్టాలకనుగుణంగా డ్రెస్ చేసుకోవటము, డ్రింక్ తాగటమూ వ్యక్తి స్వేచ్చ ని తెలియచెప్పే విషయాలు. ప్రజలిష్టపడే వినియోగ వస్తువులు మాత్రమే తయారు చేయబడి, నిలదొక్కుకుంటాయి కాబట్టి ఇది డెమోక్రసీ కి సంబంధించిన విషయం కూడా. చివరగా ఇది కాపిటలిజం కి సంబంధించిన విషయం కూడా అవుతుంది, మరి కార్పోరేషన్స్ వస్తువులమ్మి లాభం చేకూర్చుకోవాలి కదా!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ ఈ కింది చెప్పబోయే కారణాల వల్ల క్లోతింగ్ అనేది వెస్టర్నైజేషన్ ప్రాసెస్ కి మూలమైనది.<br />
<br />
<div style="clear: both; text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ7rSUh4FKVWsh7JWZWYsobfCG_EhJLUHBm3Eh8hVQinWmjMxxV1u2Tljo1d7Us1TvkynogzuDVh91nrDy8wwAlWg63USbRDvt67ZYiZHClQW3VgF8iEQViGFAm88XuWcT_deQ3CIPfas/s1600/IndustrialRevolution.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ7rSUh4FKVWsh7JWZWYsobfCG_EhJLUHBm3Eh8hVQinWmjMxxV1u2Tljo1d7Us1TvkynogzuDVh91nrDy8wwAlWg63USbRDvt67ZYiZHClQW3VgF8iEQViGFAm88XuWcT_deQ3CIPfas/s320/IndustrialRevolution.png" height="240" width="320" /></a>అతిగొప్ప ఆర్థిక మార్పులని తీసుకొచ్చి, ప్రపంచంలో పెరుగుతున్న జనాభా లివింగ్ స్టాండర్డ్స్ ని ఇంప్రూవ్ చేసినదని చరిత్రకారులు కొనయాడే ఇండస్ట్రియల్ రివల్యుషన్ మూలాలన్నీ టెక్స్టైల్ మానుఫాక్చరింగ్ లో దాగున్నాయి. </div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
అంత
పెద్ద మార్పు సాధించడానికి, రెండవ చాప్టర్లో చెప్పిన సైంటిఫిక్ రివల్యూషన్
లోంచి వచ్చిన టెక్నలాజికల్ ఇన్నోవేషన్ వల్ల వచ్చిన మాస్ ప్రొడక్షన్ అనే
అద్భుతం ఒక కారణమైతే, బ్రిటన్ ని దాటి మిగతా వెస్టర్న్ ప్రపంచానికి
వ్యాప్తి చెందిన డైనమిక్ కన్స్యూమర్ సొసైటీ రెండవ కారణం.</div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
కన్స్యూమర్ సొసైటీ ఈ రోజున సర్వాంతర్యామిలా వ్యాపించి ఉండి, ఈ కల్చర్ అనాదిగా ఉన్నట్లుగా మనల్ని భ్రమ పెట్టినప్పటికీ, చరిత్రలో దాని వయసు చాలా చిన్నది. అయినప్పటికీ వెస్ట్ ని రెస్ట్ ఆఫ్ ద వరల్డ్ కన్నా ముందంజ వేయించడంలో గణనీయమైన పాత్ర పోషించింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
బహుశా మోడర్న్ మెడిసిన్, వెస్టర్న్ కాలనీస్ లో బలవంతంగా తీసుకురాబడిందేమో కానీ, కన్స్యూమర్ సొసైటీ మాత్రం మిగతా ప్రపంచం స్వచ్చందంగా అక్కున చేర్చుకుంది. కాపిటలిజం బద్ద శత్రువులైన, కార్ల్ మార్క్స్ సిద్దాంతాల్ని వంటపట్టించుకున్న సొసైటీస్ కూడా, బహిష్కరించలేకపోయాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఫలితంగా ఒక విచిత్రమైన మార్పు సంభవించింది. ఏ ఆర్ధిక వ్యవస్థ అయితే ఒక వ్యక్తికి అంతులేని ఛాయిస్ ని ఇచ్చి , వ్యక్తి ఇష్టాలకనుగుణంగా తనని సమూహంలో ప్రత్యేకంగా నిలబెట్టే అవకాశాలు కల్పించేట్లుగా నిర్మించబడ్డదో, అదే ఆర్థికవ్యవస్థ చివరకి మొత్తం humanity ని homogenize చేసింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTLCnrHVU7HflChz-d5CldESqLkDpi0UzgNtWhiHiRZe-cLhcDtY9AmIxtdNXmo-pyDn_OnQ5Yk2pjolv9cG1gZD4K2D7v4tqZAvN4Xi-gVUUh5nr_hKFUAnMSspok_Ou4P3s90QoChdU/s1600/mass+production+textile.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTLCnrHVU7HflChz-d5CldESqLkDpi0UzgNtWhiHiRZe-cLhcDtY9AmIxtdNXmo-pyDn_OnQ5Yk2pjolv9cG1gZD4K2D7v4tqZAvN4Xi-gVUUh5nr_hKFUAnMSspok_Ou4P3s90QoChdU/s200/mass+production+textile.jpg" height="200" width="192" /></a>ఇండస్ట్రియల్ రివల్యూషన్ అంటే, ఎన్నో రంగాల్లో ఒకే సమయంలో వచ్చిన టెక్నలాజికల్ ఇన్నోవేషన్ అని కొందరనుకుంటారు కాని, అది నిజం కాదు. దాంట్లో మొట్టమొదటి దశని టెక్స్టైల్ రంగం డామినేట్ చేసింది. కాటన్ మిల్ ఈ పెనుమార్పుల్లో మూల స్థంభంలా నిలచింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఎందువల్ల? </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఒక సులభమయిన సమాధానమేంటంటే, పంతొమ్మిది శతాబ్ధంలో బ్రిటీష్ economic output per person ఆకాశ మార్గం పట్టింది. రెండు శతాబ్దాలుగా క్రమక్రమంగా పెరుగుతూ వచ్చిన సగటు ఆదాయం, 1960 నాటికల్లా ఒక సగటు బ్రిటీష్ వ్యక్తి, 1860 లోని తన గ్రాండ్ ఫాదర్ తో పోలిస్తే ఆరురెట్ల ధనికుడయ్యేలా చేసింది. అతిముఖ్యమైన మార్పు ఏంటంటే బ్రిటీష్ లేబర్ ఫోర్స్ , అగ్రికల్చర్ ని వదిలేసి మిగతా రంగాలకి మరలడం. అది కేవలం మాన్యుఫాక్చరింగ్ కే పరిమితమవ్వలేదు, సర్వీసెస్ రంగాలకి కూడా విస్తరించింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ మార్పు తో 1850 లలోనే బ్రిటన్ లో వ్యవసాయాధారిత జనాభా ఇరవై శాతానికి పడిపోయింది(అదే సమయంలో, మిగతా దేశాలలో దాదాపు యాభై శాతం జనభా వ్యవసాయం మీద ఆధారపడటం రివాజు). 1880 లకి వచ్చేప్పటికల్లా ఏడింట ఒక వంతుకీ, 1910 కల్లా పదకొండింట ఒక వంతుకీ పడిపోయింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
టెక్నాలజీ లో వచ్చిన కొత్త మార్పులు, land, labor and capital లలో విప్లవాత్మకమైన ప్రొడక్టివిటీ ని సాధించిపెట్టాయి. ఒక మార్పు ఇంకో కొత్త ఇన్నోవేషన్ కి దారి తీసి, efficiency ని పెంచింది. James Hargreaves's Spinning Jenny (1766), Richard Arkwright's water frame (1769), Samuel Crompton's mule (1779), Edmund Cartwright's steam powered loom (1787) & Richard Robert's self-acting mule(1830) లన్నీ కూడా ఒక man-hour కి, అధిక వస్త్రం లేక అధిక నూలు ని ఉత్పత్తి సాధించేందుకు కనిపెట్టబడినవే. దాంతో కాటన్ ధర 1790 లతో పోలిస్తే 1830 లకి, 90 శాతానికి పడిపోయింది. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqgSCDGUtDU7BH3woHWj73oRoLEAU7VsFXXx5znBlnJKe0pmjIapuKd39KlUDaSb6ljBtbkZlSLvT63WyB9nEjxvzxSVyoYlylfJCfhWqJIoaV92nR2uvgaKC5GvjHh6eYMOHHDuwBmw4/s1600/hargreaves-spinning-jenny-james-hargreaves-in-1767-invented-this-jenny_i-G-17-1744-JMW3D00Z.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqgSCDGUtDU7BH3woHWj73oRoLEAU7VsFXXx5znBlnJKe0pmjIapuKd39KlUDaSb6ljBtbkZlSLvT63WyB9nEjxvzxSVyoYlylfJCfhWqJIoaV92nR2uvgaKC5GvjHh6eYMOHHDuwBmw4/s200/hargreaves-spinning-jenny-james-hargreaves-in-1767-invented-this-jenny_i-G-17-1744-JMW3D00Z.jpg" height="150" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4WCUzqCV0X8PO_oV7c760_H3gsZBF_ebo6JDaJLnNudy28RYZt9WGZ7v7CJwd6Cp1WzTkanjXOHI10DwDtxBS7dc2EZlGSsFHxfsJnIlcRsqMqHFH0KCkUqEeDgLnS6O7bkDM3TTsHkI/s1600/Watt+steam+engine.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4WCUzqCV0X8PO_oV7c760_H3gsZBF_ebo6JDaJLnNudy28RYZt9WGZ7v7CJwd6Cp1WzTkanjXOHI10DwDtxBS7dc2EZlGSsFHxfsJnIlcRsqMqHFH0KCkUqEeDgLnS6O7bkDM3TTsHkI/s200/Watt+steam+engine.JPG" height="150" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhe8-1uLbfQGWnU4ZD6r0C4G9Pd4bPphkuP44f9nBWyjZlEaDZ7uyWPa85xJjDMD7Q3G__LchyX7v637pO4y_eXggKOTCgkPX1wKGJEJx8k6JLpCSBpA2lfcuhK9xaw05EtmcqhmkoG6Ts/s1600/TextileIndustry2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhe8-1uLbfQGWnU4ZD6r0C4G9Pd4bPphkuP44f9nBWyjZlEaDZ7uyWPa85xJjDMD7Q3G__LchyX7v637pO4y_eXggKOTCgkPX1wKGJEJx8k6JLpCSBpA2lfcuhK9xaw05EtmcqhmkoG6Ts/s200/TextileIndustry2.jpg" height="148" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<br />
ఇవే ప్రొడక్టివిటీ లాభాలు మిగతారంగాల్లో కూడా సాధ్యమయ్యాయి. Blast Furnace ఐరన్ ప్రొడక్షన్ నీ, Steam Engine అతి తక్కువ కోల్ వాడకంతో ఎక్కువ హార్స్ పవర్ నీ సాధించగలిగాయి. <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQ5fmyI9Mn-UQeXG0r_63HlMnv4Z3aeJDEHl9TZdM6VSs2opR4aTh7pNSnL_IrgJ_KYVe0Zvq5i2f9DkhuxnLIOOnxXvozbd5Fxwh_qznIIY0svagFc0vFWlUCEg39ZMGf9oShL45GtUU/s1600/blast_furnace.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQ5fmyI9Mn-UQeXG0r_63HlMnv4Z3aeJDEHl9TZdM6VSs2opR4aTh7pNSnL_IrgJ_KYVe0Zvq5i2f9DkhuxnLIOOnxXvozbd5Fxwh_qznIIY0svagFc0vFWlUCEg39ZMGf9oShL45GtUU/s320/blast_furnace.jpg" height="203" width="320" /></a></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇలా సాధించిన వరస విజయాలతో, ప్రొడక్టివిటీ మెరుగుదలలతో ఇండస్ట్రీస్ వ్యాపారం పెరగటంతో మధ్యతరగతి, దిగువ మధ్యతరగతి యువత మిలటరీ రంగం లో కన్నా, వర్క్ షాప్స్ లో ఎక్కువ చేరటం ప్రారంభించారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ, పెరిగిన ప్రొడక్టివిటి, తద్వారా అధికంగా ఉత్పత్తి అవుతున్న Cloth, Iron and Mechanical Power ని కొనుగోలు చేయడానికి, సరిపోయినంతగా కన్స్యూమర్ సొసైటీ కూడా పెరగాలి. లేనట్లయితే Industrial Revolution ఒక ఫలితం లేని విప్లవంగా మిగిలిపోయి ఉండేది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే వస్త్రాల మీద మనుషులకున్న అంతులేని దాహం, ఆ ఇండస్ట్రియల్ రివల్యూషన్ ని నిలిపింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
ఈస్ట్ ఇండియా కంపనీ భారతదేశం నుంచి, పదిహేడవ శతాబ్దపు ప్రారంభంలో భారీగా దిగుమతి చేసుకున్న Indian Cloth, ఆ దాహాన్ని పెంచినంతగా మరేది పెంచలేదని చెప్పవచ్చు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiR25-neWdG-oBl8NsFelaJ0Bys4edDeXk3mVZUjbckL3F4dMBaeTPu0OCLVjvMRLPkR8XeE3mi7mHpmHSur32hjbYQX92-3FfnHzXPmbu9mL0wuwSWnWzQTz2xv70u_zzcBldoQKOuxn0/s1600/Interior-Of-Weaving-Room-In-Large-Cotton-Mill.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiR25-neWdG-oBl8NsFelaJ0Bys4edDeXk3mVZUjbckL3F4dMBaeTPu0OCLVjvMRLPkR8XeE3mi7mHpmHSur32hjbYQX92-3FfnHzXPmbu9mL0wuwSWnWzQTz2xv70u_zzcBldoQKOuxn0/s200/Interior-Of-Weaving-Room-In-Large-Cotton-Mill.png" height="117" width="200" /></a>బ్రిటీష్ ఆర్థికపరిస్థితిని అద్భుతంగా మార్చేసిన కారణాలలో Cotton తలమానికమైనది. టెక్స్టైల్ పరిశ్రమ బ్రిటీష్ జాతీయాదాయంలో పదిశాతం పైనే ఆక్రమించడమే కాకుండా, పరిశ్రమలలో అత్యుత్తమ ఎఫిషియన్సీ టెక్నాలజీ ని కనుక్కోవటానికి అవసరాలని సృష్టించింది. విశేషమేమిటంటే, బ్రిటన్ లో ఉత్పత్తి చెందిన కాటన్, బ్రిటన్ లో వినియోగానికిమించి ఎగుమతులకి ఉపయోగపడేది. 1780 లలో కేవలం ఆరు శాతమున్న కాటన్ ఎగుమతులు, 1830 లలో కల్లా 48 శాతానికి చేరుకుని యూరప్ ఖండానికంతా చేరుకుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే బ్రిటన్, ఇతర యూరప్ దేశాల కన్నా ముందుగా ఎందుకు ఇండస్ట్రియలైజ్ అయ్యింది అన్న ప్రశ్నకి, ఏకైక కారణం లేదని చరిత్రకారులు అభిప్రాయపడతారు. మిగతా నార్త్ -వెస్ట్ యూరోపియన్ దేశాల కన్నా గొప్పగా కన్స్యూమర్ కల్చర్ లేనప్పటికీ, సైంటీఫిక్ నాలెడ్జ్ కూడా మరీ అంత అడ్వాన్స్డ్ గా లేనప్పటికీ బ్రిటన్ అంతగా ముందంజ ఎందుకు వేసిందనేదానికి ఇదమిద్దమైన కారణం కనిపించదు. బహుశా బ్రిటన్ లో వ్యవస్థాగతమైన పొలిటికల్, న్యాయ వ్యవస్థలు ఏర్పరిచిన అవకాశాల వల్లా, చట్టపరంగా creditors కి అధిక రక్షణ కల్పించిన సంఘ్హవ్యవస్థల వల్లా ఈ ముందంజ సాధ్యపడిందేమోనని కొంతమంది చరిత్రకారులు అభిప్రాయపడతారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ, ఇవేవీ కూడా పూర్తిగా మూలకారణాలని వివరించవని చెప్పుకోవచ్చు. ఇండియా నుంచి వచ్చే ప్రింటెడ్ కాటన్ ఫాబ్రిక్ దిగుమతుల మీద విధించిన అధిక రుసుముల వల్ల బ్రిటన్ కాటన్ పరిశ్రమ లాభపడిఉండవచ్చు. అయినప్పటికీ చరిత్రకారుల మధ్య ఇప్పటికీ ఈ కారణాల మీద ఏకాభిప్రాయం లేదు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మిగతా నార్త్-వెస్ట్ యూరోపియన్ దేశాల కన్నా బ్రిటన్ రెండింట్లో ప్రత్యేకమయినదిగా ఉండటం వల్ల ఇండస్ట్రియల్ రివల్యూషన్ ని అర్ధం చేసుకోవడానికి ప్రయత్నించవచ్చు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li> యూరప్ ఖండం అంతటికీ, బ్రిటన్ లో పరిశ్రమలో వేతనాలు ఎక్కువగా ఉండేవి. (ఉదా: Milan లో వేతనాలు London తో పోలిస్తే, 26 శాతం మాత్రమే ఉండేవి. ఇహ మిగతా ఖండాలలో ఉన్న చైనా, ఇండియాతో పోలిస్తే వేతనాలు చాలా ఎక్కువగా ఉండేవి.</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>బ్రిటన్ లో Coal సమృద్దిగానూ, సులువుగానూ లభించడం వల్ల కోల్ ధరలు, ఇంగ్లీష్ చానెల్ కి అవతల ఉన్న దేశాలతో పోలిస్తే చాలా చవకగా ఉండేవి. 1820-1860 మధ్యలో కోల్ పరిశ్రమలు నాలుగింతలయి కోల్ ధర నాలుగవవంతుకి పడిపోయింది.</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ రెండు కారణాలని కలిపి చూస్తే, ఇండస్ట్రియల్ టెక్నాలజీ లో నిరంతర ఇన్నోవేషన్స్ కోసం, బ్రిటీష్ ఎంటర్ ప్రెన్యూయర్స్ మోటివేట్ అయ్యారని చెప్పొచ్చు. ఇతర దేశాలలో కన్నా బ్రిటన్ లో అధిక వేతనాలతో ఉన్న వర్కర్స్ ని కొత్త టెక్నాలజీ మషీన్స్ తో రీప్లేస్ చేయటం అవసరమయింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఫ్రెంచ్ విప్లవం లాగే, బ్రిటీష్ ఇండస్ట్రియల్ రివల్యూషన్ యూరప్ ఖండమంతా పాకింది. అయితే ఈసారి అది పూర్తిగా శాంతియుతమైనది. అంతే కాదు, కొత్త టెక్నాలజీ ని కనిపెట్టిన ఇన్నోవేటర్స్ ఎవరూ కూడా ఆ టెక్నాలజీ కాపీ చేసుకోనీబడకుండా ఆపలేకపోయారు. 1771 లో Richard Arkwrigh's నిర్మించిన cotton mill, 7 సంవత్సరాలలోపే ఫ్రాన్స్ లో కాపీ చేయబడింది. Watt 1775 steam engine ని, ఫ్రాన్స్ కేవలం3 సంవత్సరాలలో కాపీ చేసేసింది. ఇండస్ట్రియల్ గూఢచార్యం పుణ్యమాని 1784 కల్లా జర్మనీ ఈ రెండూ సమకూర్చేసుకుంది. అమెరికా వీటన్నిటికన్నా నెమ్మదిగా అడుగులేసింది. 1788 కి కానీ మాసచూసట్స్ లో మొదటి కాటన్ మిల్ రాలేదు. స్టీమ్ ఇంజన్ 1803 కి కాని రాలేదు. బెల్జియం, డచ్, స్విస్ దేశాలన్నీ కూడా ఇదే తోవ పట్టాయి. మిషనరీ ఎఫిషియన్సీ ఎక్కువయిన కొలదీ, లేబర్ చౌకగా ఉన్నచోట కూడా, మిషన్స్ రావటం మొదలయింది. 1820-1913 కి మధ్యలో ప్రపంచ జనాభా దాదాపు నాలుగింతలయింది. ప్రపంచం నలుమూలలా కాటన్ స్పిండిల్స్ కూడా అంతే రెట్లయ్యాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHMTQ6FFmH0ozXOOrEjfnsFo6w65Jjmak2IvpZ3RQcbbs4Hahqvp72UcA0jobet-Qss_jGLtoOPjPIeqELnsEZmmDt-F6P1Yo51-v6CaW3HA65rRRpfFXyq6FjziqMzGOApK2JMbcQR3o/s1600/hibbert-cotton-machines.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHMTQ6FFmH0ozXOOrEjfnsFo6w65Jjmak2IvpZ3RQcbbs4Hahqvp72UcA0jobet-Qss_jGLtoOPjPIeqELnsEZmmDt-F6P1Yo51-v6CaW3HA65rRRpfFXyq6FjziqMzGOApK2JMbcQR3o/s200/hibbert-cotton-machines.jpg" height="141" width="200" /></a></div>
పంతొమ్మిదవ శతాబ్దపు చివరికల్లా, అమెరికా లోని నార్త్-ఈస్ట్ రాష్ట్రాల్లోనూ, యూరప్ లోని Glasgow to Warsaw నుంచి దరిదాపు మాస్కో వరకీ ఇండస్ట్రియల్ రివల్యూషన్ వర్ధిల్లింది. 1800 లో ప్రపంచంలో అతిపెద్ద పది నగరాలలో, ఏడు ఏషియా లో ఉండేవి. ఇండస్ట్రియల్ రివల్యూషన్ పుణ్యమా అని 1900 కల్లా అది ఒకటికి చేరుకుంది, మిగతా తొమ్మిది యూరప్ లో కానీ, అమెరికాలో కానీ ఉండేవి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ, వేగంగా సంభవించిన ఇండస్ట్రియల్ విప్లవం వల్ల సృష్టించబడ్డ క్రమబద్దరీకంచబడని మార్కెట్ల లో ఉండే అస్థిరత, <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlqmGOAiLkieIlFuIYGb_7s2C7JHBAchvnrhGvqFWPjVjLBUWu1eulT4uID6AFIsM0-aL29yVXPsq9PZVYF6oDnGnprH0cX0KQ5GYRQabG4qFlbfOxXvl4RLRTSYKFXQUklTpLFYH4Ihs/s1600/The+story+of+wales+in+19th+century.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlqmGOAiLkieIlFuIYGb_7s2C7JHBAchvnrhGvqFWPjVjLBUWu1eulT4uID6AFIsM0-aL29yVXPsq9PZVYF6oDnGnprH0cX0KQ5GYRQabG4qFlbfOxXvl4RLRTSYKFXQUklTpLFYH4Ihs/s320/The+story+of+wales+in+19th+century.png" height="180" width="320" /></a></div>
అధిక ఉత్పత్తీ, ఆర్థికపరిస్థితి హెచ్చుతగ్గులూ ప్రజలని ఆందోళనలకి గురిచేసింది. దీర్ఘకాలంలో ప్రజల జీవననాణ్యత మెరుగుపడినప్పటికీ, సమీపకాలంలో శరవేగమైన ఇండస్ట్రియల్ వార్డ్స్ ప్రజలకి కీడు చేసేవిగానే దాపురించాయి. స్టీమ్, పొగ తో నిండిపోయిన బ్రిటీష్ ఫ్యాక్టరీలలోని వర్కర్స్ బ్రతుకులని సమకాలీన సాహిత్యము, మ్యూజిక్ ప్రతిబింబించింది. William Blake పెయింటింగ్స్ లో, Richard Wagner ఒపెరాల్లో, Thomas Carlyle రచనల్లో అవి గమనించవచ్చు. Industrial Economy సాంఘిక సంబంధాలన్నిటినీ 'The Cash Nexus' కింద మార్చేసిందనీ Thomas Carlyle వాపోయాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5dCpaNkTuMLWl8kkN-pZY-1L2z-2PyLr0VznGBieslJqg67trIoPd9OpTucdNQo-WoQUTXu_sxjROaUpDGOHJwMXU4i_wGYVRGL921FBfNlg0IQm-D_ZnxUCLeaJdAkwdSUx3yBHHs4o/s1600/quote-cash-payment-has-become-the-sole-nexus-of-man-to-man-thomas-carlyle-304272.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5dCpaNkTuMLWl8kkN-pZY-1L2z-2PyLr0VznGBieslJqg67trIoPd9OpTucdNQo-WoQUTXu_sxjROaUpDGOHJwMXU4i_wGYVRGL921FBfNlg0IQm-D_ZnxUCLeaJdAkwdSUx3yBHHs4o/s320/quote-cash-payment-has-become-the-sole-nexus-of-man-to-man-thomas-carlyle-304272.jpg" height="150" width="320" /></a></div>
<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgN1RUb4z-3-0OvnIfKrxm1GLMYuwVvwNtyLMyD0q8eYYQ5JWDhRwA2YPNyzO9IeXqBQKOJqsqa2hfDngPJqY9xLec7CvR2nMabFGlQ8R-ayEhYr_be4ErwTxpZ8PTeECXeF6EzFokYAEk/s1600/Communist+Manifesto.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgN1RUb4z-3-0OvnIfKrxm1GLMYuwVvwNtyLMyD0q8eYYQ5JWDhRwA2YPNyzO9IeXqBQKOJqsqa2hfDngPJqY9xLec7CvR2nMabFGlQ8R-ayEhYr_be4ErwTxpZ8PTeECXeF6EzFokYAEk/s320/Communist+Manifesto.jpg" height="320" width="211" /></a>మత, రాజకీయ నమ్మకాలని బహిష్కరించిన ఒక Jewish lawyer కొడుకైన Carl Marx, ఒక ధనిక కాటన్-మిల్ యజమాని కి కుమారుడూ, అతని సహ రచయితా అయిన Friedrich Engels లనీ ఈ "Cash Nexus" అన్న పదం విపరీతంగా ఆకర్షించింది. 1848 విప్లవాలకి తెరలేచే సమయాల్లో వారు Communist Manifesto ప్రచురించారు. నిజానికి Industrial Society ని Marx, Engels లే కాకుండా ఎంతో మంది విమర్శించారు. కాని అంతర్గతంగా చూస్తే పఠిష్టంగా కనపడే ఒక పర్యాయసాంఘికవ్యవస్థకి బ్లూ-ప్రింట్ ని ఇచ్చింది మాత్రం వారిద్దరే.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇక్కడ కాసేపు ఆగి, Western Civilization లో అతి పెద్ద చీలికకి ప్రారంభం పలికి, షుమారు నూటయాభై సంవత్సరాలు మన్నిన ఈ సిద్దాంతం మూలాలేంటో చూద్దాం.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCQF3hXCTP3jD5sVg-jhBUpjC_O02PGDp-bqrTrV-wK_sXgiFa50BKUWB0geZo7o_rvGo41IIn4NLyq0jcz1jgWhGY5b4Z5HTRxVDYLBViyjYUvdLd4SRT023OpiRxo_BbiiF-wYSlQkw/s1600/Ricardo.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCQF3hXCTP3jD5sVg-jhBUpjC_O02PGDp-bqrTrV-wK_sXgiFa50BKUWB0geZo7o_rvGo41IIn4NLyq0jcz1jgWhGY5b4Z5HTRxVDYLBViyjYUvdLd4SRT023OpiRxo_BbiiF-wYSlQkw/s320/Ricardo.jpg" height="320" width="196" /></a>చరిత్ర Dialectics Principles ని అనుసరిస్తుందన్న Hegel ఫిలాసఫీ , Ricardo ప్రతిపాదించిన Political Economy <br />
ప్రిన్సిపుల్స్ మరియు "Iron-law-of-wages(దీర్ఘ కాలంలో వేతనాలెప్పుడూ తగ్గుమొఖం దిశలోనే పడిపోతూంటాయి) " ప్రిన్సిపుల్స్ నీ, కలగలుపుకొని ఉద్భవించిన Marxism, Thomas Carlyle యొక్క ఇండస్ట్రియల్-ఎకానమీ-వ్యతిరేకత స్థానంలో ఒక యుటోపియా ని సృష్టించింది. పెట్టుబడి స్వంతదారులయిన బూర్జువాలు, ఆస్థిరహిత కార్మికులు గా రెండు వర్గాలతో విడిపోయి అసమానతలతో నిండిపోయి ఉన్న సంఘాన్ని Industrial Economy సృష్టిస్తుందనీ, Capitalism పెట్టుబడిని సంఘంలోని అతికొద్ది వర్గాలకే పరిమితం చేసి, మిగతావారందరినీ వేతనబానిసలు గా మార్చేస్తుందని Marxism నమ్మింది.<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Marx మరియు అతని శిష్యుల వాదన ఎందుకు తప్పయిందో గమనించేముందు, ఎక్కడ సరయినదో గుర్తించడం అవసరం.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Industrial Revolution వల్ల అసమానతలు పెరిగాయి. 1780-1830 మధ్య output per labourer 25 శాతం పెరిగితే, వేతనాలు మాత్రం కేవలమ్ 5 శాతం పెరిగాయి. 1801 లో జాతీయాదాయం లోని 25 శాతం సమాజంలోని పైవర్గాలకి చెందితే, అది 1848 కల్లా 35 శాతానికి పెరిగింది. Paris లో, 1820 లో 41 శాతం ప్రాపర్టీ 9 శాతం ప్రజలకి చెందితే, 1911 కల్లా 52 శాతానికి చేరుకుంది. Prussia లో, సమాజంలోని పైనున్న 5 శాతం ప్రజలకి, 1854 లో 21 శాతం ఆదాయం చెందితే, 1896 కి 27 శాతం, 1913 కల్లా 43 శాతానికెగసింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పంతొమ్మిదవ శతాబ్ధంలో ఇండస్ట్రియల్ సొసైటీస్ అసమానంగా అభివృద్ది చెందాయన్నది చరిత్రలో గమనించవచ్చు.</div>
<div style="text-align: justify;">
తద్వారా ఊహించిన పరిణామాలే సంభవించాయి. Hamburg లో 1892 లో ప్రబలిన కలరా వల్ల 800/yr Marks కన్న తక్కువ సంపాదించే వర్గాల్లో మృతుల సంఖ్య, 50,000/yr Marks కన్నా ఎక్కువ సంపాదించే వర్గాల కన్నా 13 రెట్లు ఎక్కువయ్యింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Industrial society తీసుకొచ్చిన అసమానతలని చూసి భయపడడానికి Marxist అయ్యి ఉండాల్సిన అవసరం లేదు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisEWNEDkM2AdLgnR8deVWE7EPb-LMdkVwtTktx74RHQC5UwBGmy1AlXfwONHu6YvrOlPil67t3MYOlUyJ0Kvl3rWpOvvKEXF9VBmLiLvduE0LrH1aTB4MY3jhEJxQ44143rKsnkBVN-QQ/s1600/Robert+Owen+Socialism+utopia.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisEWNEDkM2AdLgnR8deVWE7EPb-LMdkVwtTktx74RHQC5UwBGmy1AlXfwONHu6YvrOlPil67t3MYOlUyJ0Kvl3rWpOvvKEXF9VBmLiLvduE0LrH1aTB4MY3jhEJxQ44143rKsnkBVN-QQ/s1600/Robert+Owen+Socialism+utopia.jpg" /></a>Welsch కి చెందిన ఫ్యాక్టరీ యజమాని Robert Owen, Socialism అనే పదానికి సృష్టికర్త అయ్యి, Co-operative<br />
Production అనే ఎకనామిక్ మోడల్ ని ప్రతిపాదించి, ఆ ప్రిన్సిపుల్స్ ఆధారంగా Scotland లోని Orbiston, USA Indiana లోని New Harmony అనే రెండు యుటోపియన్ గ్రామాల్ని నిర్మించాడు. చివరికి సౌందర్యారాధకుడూ, చమత్కారీ అయిన Oscar Wilde సైతం సాంఘిక దురవస్థలని గుర్తించాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ, Wilde భయపడిన, Marx అనుకున్న విప్లవం ఎప్పుడూ రాలేదు. 1830, 1848 లలో వచ్చిన ఉద్యమాలు తాత్కాలికంగా పైకెగసిన ఆహార ధరలూ, ఆర్ధిక సంక్షోభాల కారణాల వల్ల తప్ప, సాంఘిక ధృవాల వల్ల కాదు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అగ్రికల్చర్ ఉత్పత్తి పెరిగిన కొద్దీ, ఇండస్ట్రియల్ ఉపాధి అవకాశాలు పెరిగి విప్లవమొచ్చే అవకాశాలు తగ్గిపోయాయి. ఒక పేద-సమూహం లా తయారవుతారని ఊహించిన శ్రామిక ఉద్యోగ వర్గాలు(Proletariats) , స్కిల్స్ ఉన్న labour aristocracy గా, స్కిల్స్ సంపాదించలేని సాంఘికావసరాల ఉత్పత్తికి ఉపయోగపడని Lumpenproletariat (Marx coined this word) గా విడిపోయారు. స్కిల్స్ సంపాదించిన వర్గం సమ్మెలూ, చర్చల ద్వారా అధిక వేతనాలని చేజిక్కించుకుంది . మరొక వర్గం మద్యాన్ని ఆశ్రయించింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Communist Manifesto లో ప్రవచించిన చికిత్సలు ఇండస్ట్రియల్ వర్కర్స్ ని ఆకర్షించలేదు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Marx & Engels :</div>
<br />
<ul style="text-align: left;">
<li style="text-align: justify;">వ్యక్తి ఆస్థి ని నిర్మూలించాలనీ,</li>
<li style="text-align: justify;">వంశపారంపర్యంగా వచ్చే ఆస్థిని తీసివేయాలనీ,</li>
<li style="text-align: justify;">ఋణాలిచ్చే సంస్థలనీ, కమ్యూనికేషన్ రంగాలనీ కేంద్రీకృతం చేసి అదుపులోకి తీసుకోవాలనీ,</li>
<li style="text-align: justify;">అన్ని ఫ్యాక్టరీలనీ, ఉత్పత్తి సాధనాలనీ రాజ్యం వశం చేసుకోవాలనీ,</li>
<li style="text-align: justify;">వ్యవసాయ రంగంలో కార్మికసైన్యాన్ని ఏర్పాటు చేయాలనీ,</li>
<li style="text-align: justify;">నగరాలకీ, పల్లెలకీ ఉన్న తేడాలని తొలగించాలనీ,</li>
<li style="text-align: justify;">కుటుంబం అనే వ్యవస్థని నిర్మూలించాలనీ,</li>
<li style="text-align: justify;">Community-of-women ని ఏర్పరచాలనీ,</li>
<li style="text-align: justify;">సమస్త Nationalities ని నిర్మూలించాలనీ ప్రతిపాదించారు.</li>
</ul>
<br />
<div style="text-align: justify;">
దీనికి పూర్తి వ్యతిరేకంగా పందొమ్మిదవ శతాబ్ధపు మధ్యకాలంలోని ఉదారవాదులు రాజ్యాంగ ప్రభుత్వాలూ, వాక్ స్వేచ్చ, ప్రెస్ హక్కులూ, ఎలక్షన్ ప్రాసెస్ కి సవరణలని చేసి సమాజంలోని అన్నివర్గాలకీ ప్రాతినిధ్యం దొరికేలా చేయాలనీ, free-trade పెంచాలనీ, జాతీయత ని పెంపొందించాలనీ అభిప్రాయపడ్డారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కమ్యూనిస్ట్ మానిఫెస్ట్ రచించబడిన 1848 తరువాత అర్దశతాబ్ధానికల్లా ఈ ఉదారవాదులు పైనచెప్పినవాటిల్లో చాలా వరకీ సాధించి, Marx, Engels ప్రతిపాదించిన విప్లవాత్మక సాంఘికసవరణలు మాకవసరం లేదని తేల్చి చూపించారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<ul style="text-align: left;">
<li style="text-align: justify;">1850 లో కేవలం France, Greece, Switzerland లోని ప్రజలకీ, అందునా కేవలం ఇరవైశాతానికి పైగా మాత్రమే ప్రజలకి వోటు హక్కు ఉండేది. 1900 ల కల్లా పది యూరోపియన్ దేశాల ప్రజలకి వోటు హక్కు సమకూరింది.</li>
<li style="text-align: justify;">సమాజంలోని వివిధ వర్గాలకి రాజకీయప్రాతినిధ్యం లభించడంతో కింద వర్గాలకి లబ్ధిచెందే చట్టాలు రూపొందించబడ్డాయి</li>
<li style="text-align: justify;">Free-trade వల్ల బ్రిటన్ లో బ్రెడ్ చౌకగా లభించడమే కాక, యూనియన్స్ వల్ల పెరిగిన వేతనాల వల్ల వర్కర్స్ లాభం పొందారు. 1848-1913 కి మధ్య లేబర్ వేతనాలు బాగా పెరిగాయి</li>
<li style="text-align: justify;">విస్తారంగా ఉన్న సాంఘిక ప్రాతినిధ్యం వల్ల ఆదాయపన్ను ఫ్లాట్ రేట్ గా కాక, అంచెలంచల ఆదాయపన్నుగా రూపుదిద్దుకుంది.</li>
</ul>
<br />
<div style="text-align: justify;">
1842 కి ముందు బ్రిటీష్ రెవెన్యూ మొత్తం, డైరక్ట్ ఆదాయపన్ను ద్వారా కాకుండా, ఇండైరక్ట్ మార్గాలైన వినియోగపన్ను, ఎక్సైజ్, కస్టమ్స్ డ్యూటీల ద్వారా లభించడం వల్ల, ధనికవర్గాల నుండి పన్ను రెవెన్యూ తక్కువ మొత్తంలో లభించేది. 1913 కల్లా రెవెన్యూ లో మూడవ వంతు, సమజాంలోని అధికాదాయ వర్గాల మీద డైరక్ట్ ఆదాయ పన్ను ద్వారా లభించింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
1842 లో కేంద్ర ప్రభుత్వం విద్య, ఆర్ట్స్, సైన్సెస్ రంగాల మీద ఖర్చు చేసిన మొత్తం దరిదాపు సున్నా. 1913 కి ఆ ఖర్చు రెవెన్యూ లో పది శాతానికి చేరుకుంది. అదే సమయానికి బ్రిటన్, జర్మనీ తరహాలో పదవీవిరమణ చేసిన సీనియర్ సిటిజన్స్ కి, పెన్షన్ స్కీమ్స్ ప్రారంభించింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Marx and Engels రెండు విషయాలను తప్పుగా అర్ధం చేసుకున్నారు. మొదటగా వారి 'Iron-law-of-wages' సిద్దాంతం పూర్తి నాన్సెన్స్. నిజమే, కాపిటలిజం లో ఆస్థి కేంద్రీకృతమయింది. ఆ ధోరణి ఇరవై శతాబ్దపు మూడు, నాలుగు దశాబ్దాల దాకా కొనసాగింది. కాని సమాజంలో అల్పాయాదవర్గాల మీద పన్ను తగ్గి, అదే సమయంలో వేతనాలు పెరిగిన కొలదీ ఆదాయవ్యత్యాసాలు తగ్గడం ప్రారంభించాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Marx అర్ధం చేసుకోలేని, 'వర్కర్స్ కూడా కన్స్యూమర్స్ ' అన్న అతి ముఖ్యమైన విషయాన్ని కాపిటలిస్టులు బాగా అర్ధం చేసుకున్నారు. అందువల్ల వేతనాలని అతితక్కువగా తొక్కిపట్టటమనేది అర్ధం లేని విషయం. USA లాంటి దేశాలలో కాపిటలిస్టు కంపనీలకి వారి ఉద్యోగులూ, వారి కుటుంబాల కన్నా మించిన మార్కెట్ లేదనేది అర్ధమయింది. ఇండస్ట్రియల్ సొసైటీలలో వర్కర్స్ సమూహాలన్నీ దుర్బరావస్థలలో పడిపోతారని Marx చేసిన ఊహగానాలు నిజం కాకపోవటమే కాక, వెస్టర్న్స్ ఇండస్ట్రియల్ ఎకానమీ, వెస్టర్న్ వర్కర్స్ కి ఎన్నో రెట్ల ఉద్యోగావకాశాలని కల్పించింది. కాటన్ మిల్ ఇండస్ట్రియలైజ్ అవటం వల్ల దిగుమతులు తగ్గిపోయి నష్టపోయిన వారెవరైనా ఉన్నారంటే, ఎగుమతులు తగ్గిపోయి వ్యాపారం దెబ్బతిన్న భారతదేశ చేనేత పరిశ్రమ లోని కార్మికులు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కాలంతో పాటు, టెక్నాలజీ పెరిగి తద్వారా ఉత్పత్తి పెరిగి, ధరలు తగ్గడంతో వెస్టర్న్ వర్కర్స్ వారి ఆదాయంతో మరింత కొనుగోలు చేయగలిగారు. దీని ప్రభావం, ఆ కాలంలోని వెస్టర్న్, నాన్-వెస్టర్న్ ప్రజల జీవన ప్రమాణాలలో ఉన్న వ్యత్యాసం లో గమనించవచ్చు. వెస్టర్న్ సొసైటీస్ లలో అంతర్గతంగా, ఇండస్ట్రియల్ టౌన్స్ ప్రాంతాలకీ, రూరల్ ప్రాంతాలకీ కూడా తేడాను గమనించవచ్చు. పదిహేడవ శతాబ్దపు తొలినాళ్లలో లండన్ లోని సగటు వర్కర్ వేతనం, మిలన్(ఇటలీ) లోని సగటు వర్కర్ కి సమానంగా ఉండేది, కానీ 1750 నుండి 1850 కల్లా లండన్ వర్కర్స్ ఎంతో ముందుకెళ్ళారు. ఒక సమయంలో గరిష్టంగా మిలన్ లోని వర్కర్ కన్నా ఆరు రెట్లు ఎక్కువగా వేతనం లభించేది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
క్రమంగా ఇటలీ, జర్మనీ లాంటి దేశాలు ఇండస్ట్రియలైజేషన్ మార్గాన్ని పట్టి ఆ తేడాని తగ్గించుకున్నాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇదే సమయంలో చైనా లోని వర్కర్స్ వేతనాలలో ఎలాంటి తేడా కాలానుగుణంగా రాలేదు. పంతొమ్మిదవ శతాబ్దమంతా పెద్ద నగరాలైన బీజింగ్, కాంటన్ లలో నిర్మాణ కార్మికులలో దినసరి వేతనాలు మూడు గ్రాముల వెండి కి పరిమితమయ్యాయి. ఇరవై శతాబ్దపు తొలినాళ్లల్లో కూడా స్వల్పమార్పే (5-6 గ్రామ్స్) వచ్చింది. లండన్ లోని వర్కర్స్ వేతనాలు 1800-1870 లలో 18grams/day నుండి, 1900-1913 ల కల్లా 70grams/day కి చేరుకున్నాయి. చైనాలో పంతొమ్మిదవ శతాబ్ధమంతా, ముఖ్యంగా Taiping Rebellion కాలంలో జీవన ప్రమాణాలు పడిపోతూవచ్చాయి. చైనాలో కనీస జీవనానికి కావాల్సిన ఆదాయం తక్కువే కావచ్చు కాక, కానీ గుర్తుంచుకోదగ్గ విషయమేమిటంటే తూర్పు ఏషియాలోని ప్రజలు మిల్డ్ రైస్, చిన్న ధాన్యాల మీదా ఆధారపడ్డ కాలంలో లండన్, బెర్లిన్ ప్రజలు వివిధ రకాల బ్రెడ్, డెయిరీ ప్రొడక్ట్స్, మీట్, వైన్ లని కొనుగోలు చేసుకోగలిగారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఏదేమైనా పద్దెనిమిదవ శతాబ్ధంలోలండన్, బీజింగ్ లలోని జీవన ప్రమాణాలలో రెండు రెట్ల వ్యత్యాసం, ఇరవైశతాబ్ధపు రెండవ దశాబ్థం కల్లా గరిష్టంగా ఆరురెట్లకి చేరుకుంది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Marx and Engel చేసిన రెండవ తప్పు , పంతొమ్మిదవ-శతాబ్ధపు-దేశం తనను తాను మారిన సాంఘిక,రాజకీయ,ఆర్థిక,ప్రాపంచిక,సాంకేతిక పరిస్థితులకనుగుణంగా మలచుకోగలిగే శక్తిని తక్కువంచనా వేయడం.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Marx, Contribution to a Critique of Hegel's Philosophy of Right రచించినప్పుడు Religion ని Opium of Masses అన్న ఒక ఫేమస్ స్లోగన్ ని ఇచ్చాడు. అది నిజమే, కాని "జాతీయత" అనేది మిడిల్ క్లాస్ ప్రజల 'కొకెయిన్ '</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Beating Heart of Italy అని పిలవబడే Giuseppe-Mazzini 1852 లో చెప్పిన మాటలని చూద్దాం. "ఫ్రెంచి విప్లవం రెండు ప్రశ్నలని మనముందుంచింది. 1. సాంఘికమైన ప్రశ్నలు 2. జాతీయతకి సంబంధించిన ప్రశ్నలు"</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
Mazzini వాదనల్లా చెల్లాచెదురై చిన్న చిన్న రాజ్యాలుగా ఉన్న యూరప్ మాప్ ని , 11 దేశాలుగా రూపాంతరం </div>
<div style="text-align: justify;">
చెందించాలి. ఇదంత సులభం కాదు. జాతీయత అనే ఒక అనుభూతి ఆర్టిస్టిక్ ప్రపంచానికి చెందినది, ప్రొగ్రామటిక్ మార్గాల్లో పనిచేయదు. జనాల నాలిక మీద ఉండే పద్యాల్లాంటి(ex:Greek Rigas Feraios) వాటిల్లో, మైదానాల్లో ఆడే ఆటల్లో (Scotland vs England's first international soccer in 1872 ) జాతి అన్న భావం పొంగటం సులభతరమే కాని కమ్యూనిస్ట్ మానిఫెస్టోలో Marx పిలుపునిచ్చినట్లుగా పొలిటికల్, భాషా, మత పరమైన సరిహద్దులని చెరిపేసి ఒక్కజాతి అన్న భావం తీసుకురావటం కష్టతరమైన పని. 1830-1905 మధ్యన 8 యురోపియన్ దేశాలు స్వాతంత్రాన్ని సంపాదించుకున్నాయి. ఒక దేశాన్ని నిర్మించడం అనే ప్రక్రియ విజయవంతమవుతుందా, అపజయం పొందుతుందా అనేది realpolitk మీద ఆధారపడి ఉంటుంది. ఇలా కొత్తగా ఏర్పాటయిన దేశాల్లో భూస్వాముల ప్రతిఫలాలు మాత్రమే ముఖ్యం కాలేదు. 1859-1871 మధ్యలో ఏర్పడిన ఇటలీ, 1864-1871 మధ్య స్వతంత్రమయిన జర్మనీ లలో ప్రజలకి, మెరుగైన ఎకానమీ నమూనాలు, తగ్గుముఖం పట్టిన వివిధ ట్రాన్సాక్షన్ ఖర్చులు, మరింత పఠిష్టమయిన లా అండ్ ఆర్డర్ వ్యవస్థలు, హెల్త్, ఇన్ఫ్రాస్ట్రక్చర్ రంగాలు లాంటి లాభాలు జరిగాయి. ఈ కొత్త దేశాలు యూరప్ లో పెద్ద నగరాలని నిర్మించుకోగలగడమే కాక, ప్రజల శాంతి భధ్రతలని కాపాడగలిగాయి. స్లమ్స్ ని తగ్గించడమూ, పెద్ద పెద్ద వీధులూ, పెద్ద చర్చ్ లూ, ఆకుపచ్చ పార్కులు, స్పోర్ట్స్ స్టేడియమ్స్, మరింత పోలీస్</div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
సిబ్బంది లాంటివన్నీ కలసి యూరప్ లోని నగరాలని సమూలంగా మార్చివేసాయి. కొత్త స్కూల్స్ ఎన్నో నిర్మించబడి, నేషనల్ లాంగ్వేజెస్ స్టూడెంట్శ్ మెదళ్ళల్లోకి ఇంకిపోయాయి. బరాక్స్ నిర్మించబడ్డాయి, హైస్కూల్ గ్రాడ్యుయేట్స్ ని దేశాన్ని కాపాట్టం కోసం శిక్షణ ఇవ్వడానికి. లాభసాటి కానప్పటికీ దేశపు నలుమూలలా</div>
<div style="text-align: justify;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjroJnHUQaG6sday9QQ-dLc-w4U5ORCbx8UUt2RrYiC-J2JXJSwfVv2vrD2TlW8G8atZbkqiVLpgSTPwUoIRoqsK859hoL_3eUSe4S2k6ELI7IDAiyRvY0-x8dpToXIQlsvFD4GSKotAHA/s1600/Europe+in+1800.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjroJnHUQaG6sday9QQ-dLc-w4U5ORCbx8UUt2RrYiC-J2JXJSwfVv2vrD2TlW8G8atZbkqiVLpgSTPwUoIRoqsK859hoL_3eUSe4S2k6ELI7IDAiyRvY0-x8dpToXIQlsvFD4GSKotAHA/s200/Europe+in+1800.jpg" height="162" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Europe in 1800</td></tr>
</tbody></table>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVzqkT8jkQK1Uh9dItRdnXbFY7ce2gMifWl1ADfSwcFmOn56nQSQZf81CLza_fXnlr52-617Y-ylI10JJCeEENOYYMNWg6KNYsAVk6NxT0UwoN2A9o-CKR9hgivCsxgEXMDd9LwNhc5X0/s1600/Europe+in+2000.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVzqkT8jkQK1Uh9dItRdnXbFY7ce2gMifWl1ADfSwcFmOn56nQSQZf81CLza_fXnlr52-617Y-ylI10JJCeEENOYYMNWg6KNYsAVk6NxT0UwoN2A9o-CKR9hgivCsxgEXMDd9LwNhc5X0/s200/Europe+in+2000.jpg" height="160" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Europe in 2000</td></tr>
</tbody></table>
రైల్వేలైన్లెన్నో నిర్మించబడ్డాయి, దేశభధ్రత కోసం అవసరమయినపుడు శిబిరాలని తరలించటం కోసం. పుట్టిన ప్రదేశం ఆధారంగా ప్రజలు ఫ్రెంచ్ మెన్, జర్మన్స్ , ఇటాలియన్స్, సెర్బ్స్ etc. అయ్యారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br />
<br />
*****</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZJ5tu5GsnGrfJobQiQ2mPLNFSCy7uOvAWInjQp_JYjYcPsarBa7iOaPQyvOP2qmuwAAgBZ1DEl7Lzzl96Dh-OJ6KQ8DOdwXkszM9kAcPCZuYZ_V-66FHnrsvK_dZvaIrHUjVSHQSdRQ0/s1600/Singer-logo_old.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZJ5tu5GsnGrfJobQiQ2mPLNFSCy7uOvAWInjQp_JYjYcPsarBa7iOaPQyvOP2qmuwAAgBZ1DEl7Lzzl96Dh-OJ6KQ8DOdwXkszM9kAcPCZuYZ_V-66FHnrsvK_dZvaIrHUjVSHQSdRQ0/s200/Singer-logo_old.png" height="200" width="145" /></a></div>
Issac Merritt Singer 1850 లో Boston కి వెళ్ళి కుట్టుమిషన్ సూది వంకరగా కాకుండా స్ట్రెయిట్ గా ఉండాలనీ, చేత్తో కాకుండా కాలితో నడిపేలా ఉండాలని తలచినప్పుడు Singer కుట్టు మిషన్ పుట్టింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<br />
<div style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinEowS4YrYpHgnrIkEubfd4fCAGrthTmUWSKm3vjW4ERyKcv6udofPRMt84Tv5ydjZuA8GnE-UtKfSqJ-5PbXPJKTGYimiBHP_Dim-2WF1hzHF0PJAfIT03OFo1l0HZ9OxC7ARvTcodnI/s1600/Isaac_Merrit_Singer.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinEowS4YrYpHgnrIkEubfd4fCAGrthTmUWSKm3vjW4ERyKcv6udofPRMt84Tv5ydjZuA8GnE-UtKfSqJ-5PbXPJKTGYimiBHP_Dim-2WF1hzHF0PJAfIT03OFo1l0HZ9OxC7ARvTcodnI/s200/Isaac_Merrit_Singer.jpg" height="200" width="155" /></a>Marx లాగే వ్యక్తిగతంగా ఎన్నోలోపాలున్నప్పటికీ, Marx తెచ్చిన మార్పులా కాక, ప్రపంచాన్ని మెరుగైన మార్పు వైపు మరల్చినవాడు Issac Singer. Cloth production లో తనకి ముందు వంద సంవత్సరాల క్రితం మొదలయిన mechanization ప్రక్రియ, Singer Manufacturing Company పూర్తి చేసింది. ఒక యంత్రంతో రెండు బట్ట ముక్కలని కలిపి కుట్టడం సాధ్యపడింది. ఈ విప్లవాత్మకమయిన మార్పుని దాదాపు ఒక తరం అంతగా పట్టించుకోలేదు. Singer ఎంతో మంది స్త్రీలని ప్రేమించిన వ్యక్తి. చరిత్రలో స్త్రీలకి ఇతనికన్నా ఎక్కువగా ఎవరైనా లాభం చేసారా? అన్న ప్రశ్న తమాషాగా అనిపించినప్పటికీ అందులో ఎంతో నిజం ఉంది. సింగర్ టెక్నాలజీ వల్ల ఒక స్కర్ట్ కుట్టడం గంటలనించీ, నిమిషాలకీ, చివరకి సెకన్లకీ పడిపోయింది. సింగర్ కుట్టు మిషన్ చరిత్రని అనుసరిస్తే, ఇండస్ట్రియల్ రెవల్యూషన్ లోని పరిణామక్రమాన్ని గమనించవచ్చు.</div>
<div style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijh3lvbJVx7nPKtOVaMkPEnie5i59D2TFx67EJJRQtRiLDQP63ifpiv7l3EvV-3UU0N_-af0UYrx-EApgkLD-C7B0-tc-5P5MZJruCmjHkV4HGcvpoBDdyGAuFnkcks5-bWGCIBijsdPM/s1600/4456137643_390247bb27.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijh3lvbJVx7nPKtOVaMkPEnie5i59D2TFx67EJJRQtRiLDQP63ifpiv7l3EvV-3UU0N_-af0UYrx-EApgkLD-C7B0-tc-5P5MZJruCmjHkV4HGcvpoBDdyGAuFnkcks5-bWGCIBijsdPM/s200/4456137643_390247bb27.jpg" height="200" width="198" /></a>1856 లో మొదటిసారిగా Turtleback model, 1858 లో Grasshopper, <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXP65iQqlRgdmo-pUs8ZHNVMrw4aXQYPsM-B0Y_gLzDqMyYWDVqLxKK1V-xdxErqH8HfKzINk2jAKupIv2OSkdByHTi7KzHmFZTiMTVSaOTpO0R7xN-NRcd5pYcb5WVc2PfPFd4B-PKUo/s1600/Singer_Sewing_Machine_1851_img_assist_custom.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXP65iQqlRgdmo-pUs8ZHNVMrw4aXQYPsM-B0Y_gLzDqMyYWDVqLxKK1V-xdxErqH8HfKzINk2jAKupIv2OSkdByHTi7KzHmFZTiMTVSaOTpO0R7xN-NRcd5pYcb5WVc2PfPFd4B-PKUo/s200/Singer_Sewing_Machine_1851_img_assist_custom.jpg" height="200" width="178" /></a></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
1865 లో New family, 1880 లో electric 99k లతో 1900 కల్లా 40 models, 1929 కల్లా 3000 models లకి చేరుకున్నాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGOcYw9ruFWxLfY4ZvCIQrzTZV024Rzr9mNE9QeXncd1iElNlUDaCf9iV16u2MGHwrRo7DBDeYLSwZXPpiI_hA9aHs1J3pBz1aig0qnUHUahKDTdFvCom3yg-EuuUonLSZEbfh2a5qZ24/s1600/new+family+sewing+machine.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGOcYw9ruFWxLfY4ZvCIQrzTZV024Rzr9mNE9QeXncd1iElNlUDaCf9iV16u2MGHwrRo7DBDeYLSwZXPpiI_hA9aHs1J3pBz1aig0qnUHUahKDTdFvCom3yg-EuuUonLSZEbfh2a5qZ24/s200/new+family+sewing+machine.jpg" height="200" width="115" /></a>పంతొమ్మిదవ శతాబ్ధంలో సింగర్ మషిన్ టెక్నాలజీ వ్యాప్తిచెందినంత వేగంగా, అతికొన్ని మాత్రమే ప్రపంచమంతా వ్యాపించాయి. New York broadway నుంచి Brazil, Canada, Germany, Russia, Scotland లకి శరవేగంగా చేరుకుంది. 1904 కల్లా ప్రపంచవ్యాప్తంగా 13 లక్షల కుట్టుమిషన్స్ అమ్ముడయి 1914 కల్లా అంతకు రెట్టింపయ్యాయి. వస్త్రాన్ని కుడుతున్న అమ్మాయి చుట్టూ ఉన్న S అక్షరంతో ఉన్న లోగోని మౌంట్ ఎవరెస్ట్ మీద కూడా చూడవచ్చని కంపనీ ప్రతినిధులు చెప్తున్నారు. చివరకి, కొంతవరకీ మోడర్న్ మెడిసిన్ ని , మోడర్న్ టెక్నాలజీని వ్యతిరేకించిన మహాత్మా గాంధీ సైతం, మానవాళికి ఉపయోగపడే కొన్ని గొప్ప ఇన్వెషన్స్ లో ఇది ఒకటి అని ప్రశంసించాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
ఈ మార్పు క్లాత్ కి ఎంతో డిమాండ్ ని సృష్టించింది. ఈ డిమాండ్ ని సంతృప్తి పరచటం కోసం Cotton and Textiles ఇండస్ట్రీ ఎంతో విస్తరించి అమెరికన్ ఇండస్ట్రియలైజేషన్ లో చాలా ప్రాముఖ్యమైన పాత్ర వహించింది. అమెరికాలో 1870 నుంచి సగటు 80 శాతం వృద్దిరేటుతో గణనీయంగా పుంజుకున్న ఇండస్ట్రియలైజేషన్, అమెరికాని 1913 కల్లా ప్రపంచంలో అత్యధిక ఇండస్ట్రియల్ ఉత్పత్తి కల దేశంగా నిలపెట్టింది. కానీ 1910 కల్ల బ్రిటన్ కన్నా రెట్టింపయిన జనాభాతో ఉన్న అమెరికా లోని cotton production దేశీయ వినియోగానికే సరిపోవడం వల్ల, ఎగుమతిలో బ్రిటన్ కన్నా వెనకపడింది. ఆశ్చర్యకరమయిన విషయమేమిటంటే, అదే కాలంలో బ్రిటన్ తో కాటన్ ఎగుమతుల్లో పోటీ</div>
<div style="text-align: justify;">
పడిన దేశం West నుంచి కాక, East నుంచి Japan అవడం.</div>
<div style="text-align: right;">
<h3>
</h3>
</div>
<div style="text-align: center;">
<h3>
TURNING WESTERN</h3>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOVTdbUZBV6l_vZYW4AGXojcfW0bsRJEbhKa3bDZNhYyT-qQakHTII8Nhy90oyuXo6_edScYBhVoDi6EaZ__hkZj9SF47Te_dspUNexC5W6Az3sytiCzgDmQOBm79fehX3X78IQnvBvKs/s1600/railway.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOVTdbUZBV6l_vZYW4AGXojcfW0bsRJEbhKa3bDZNhYyT-qQakHTII8Nhy90oyuXo6_edScYBhVoDi6EaZ__hkZj9SF47Te_dspUNexC5W6Az3sytiCzgDmQOBm79fehX3X78IQnvBvKs/s200/railway.jpg" height="137" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgY6XfCNVNST9UqIHqBk8DD4cxSJsEO0Psq3aIRkvtLsiUSukWUq2fbwGDVuLqwPAM-43N-UInMUenO5nkcwlX14t3-glQ9QTW5aVlnGMUoThlcG1lsXqp8jcmPjkVwjuvE7aP1lB6HITE/s1600/Telegraph+Lines.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgY6XfCNVNST9UqIHqBk8DD4cxSJsEO0Psq3aIRkvtLsiUSukWUq2fbwGDVuLqwPAM-43N-UInMUenO5nkcwlX14t3-glQ9QTW5aVlnGMUoThlcG1lsXqp8jcmPjkVwjuvE7aP1lB6HITE/s200/Telegraph+Lines.jpg" height="150" width="200" /></a>1910 వచ్చేప్పటికి ప్రపంచం అనేకమార్గాల్లో ఆర్ధికంగా అనేకమార్గాల్లో మిళితమవడం ప్రారంభమయింది. వెస్టర్న్ <br />
ఇన్వెషన్స్ అయిన రైల్వేస్, స్టీమ్ షిప్స్, టెలిగ్రాఫ్స్ లతో ప్రపంచం చిన్నదవడం మొదలయింది. అమెరికాలో ఉన్న రైల్వేస్ లైన్ అంతా చుట్టచుడితే భూమి చుట్టుకొలతకి 13 రెట్లుంటుంది. కొత్తగా కనిపెట్టబడిన స్క్రూ ప్రొపెల్లర్స్, కాంపౌండ్ ఇంజన్స్ , సర్ఫేస్ కండెన్సర్స్ వల్ల , సముద్రాల మీద స్టీమ్ షిప్స్ ప్రయాణం చాలా వేగంగానే కాక, చౌకగానూ తయారయింది. Mauretania (1907) అనే ఓడ, Sirius (1838) కన్నా 46 రెట్లు ఎక్కువ పెద్దదయినప్పటికీ, హార్స్ పవర్ 219 రెట్లవటం వల్ల, అట్లాంటిక్ సముద్రాన్ని కేవలం తొమ్మిదిన్నర రోజుల్లో దాటేసింది. సముద్రం మీద <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3L6QImynGxS3leMrHUgdJ9qwJIUFR8lPfQwACkjkO4hoAgbyR8-x1NleOWba0gDzEQtNVABn_P-VuNil7qiZmKKmcmY8ZqK7z-nw9etJ8_FRp1HupC3l14FLB3YN_QZ5WHE8oipHL_E0/s1600/Steam+ship.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3L6QImynGxS3leMrHUgdJ9qwJIUFR8lPfQwACkjkO4hoAgbyR8-x1NleOWba0gDzEQtNVABn_P-VuNil7qiZmKKmcmY8ZqK7z-nw9etJ8_FRp1HupC3l14FLB3YN_QZ5WHE8oipHL_E0/s200/Steam+ship.jpg" height="156" width="200" /></a></div>
freight costs కూడా గణనీయంగా పడిపోయాయి. గ్రౌండ్ మీద 30 మైళ్ళ దూరం ఉండే Manchester నుండి Liverpool కి 8 షిల్లింగ్స్ అవసరమయితే, 7,250 మైల్స్ దూరంలో ఉన్న బొంబాయి కి కేవలం 30 షిల్లింగ్స్ ఖర్చయ్యేది. 1869 లో తెరవబడిన సూయజ్ కెనాల్, 1914 లోని పనామా కెనాల్ ప్రపంచాన్ని ఇంకా కుదించేసాయి. 1860 లో సముద్రపు అడుగున వేసిన కేబుల్స్ తో లండన్ నుండి బొంబాయి కి టెలిగ్రామ్స్ పంపటం సాధ్యమయింది. 1857 లో Indian Mutiny వార్త లండన్ కి చేరడానికి 46 రోజులు పడితే, 1891 లో జపాన్ లోని Nobi భూకంపం వార్త చేరడానికి ఒకరోజు పట్టింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
వీటన్నిటి వల్లా, ప్రపంచం నలుమూలలకీ లేబర్ ఫోర్స్ రవాణా సులువయింది. 1840 నుండి 1940 మధ్య 58 మిలియన్ల యూరోపియన్స్ అమెరికాకి వలసపోయారు. 51 మిలియన్ల రష్యన్స్ సైబిరియా, సెంట్రల్ ఏషియా, మంచూరియాలకీ, 52 మిలియన్ల ఇండియన్స్ సౌత్ - ఈస్ట్ ఏషియా, ఆస్ట్రేలియేషియా కి వలసపోయారు. పెట్టుబడి కూడా వీరితో పాటే ఖండాలు దాటింది. బ్రిటన్ ప్రప్ంచానికి బ్యాంకర్ అయింది. బ్రిటీష్ కాటన్ ని ఎగుమతి చేయటమే కాక, కాటన్ ని తయారు చేసే యంత్రాలనీ, ప్లాంట్స్ ని పెట్టటానికి అవసరమయ్యే డబ్బు పెట్టుబడిని ఎగుమతి చేయగల సామర్ధ్యాన్ని సంపాదించుకుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వీటితో పాటే, శరవేగంగా వెస్టర్న్ డ్రెస్సింగ్ ప్రపంచమంతటా పాకింది. సింగర్ కుట్టుమిషన్ ప్రపంచమంతా వ్యాపించినప్పుడు, సింగర్ యాజమాన్యం ఊహించిందీ, ఉద్దేశించిందీ వివిధ దేశాల్లోని ప్రజలు వారి వారి డ్రెస్సింగ్ స్టైల్స్ లో బట్టలని , మిషన్ మీద కుట్టుకోవడానికి ఉపయోగిస్తారని. కానీ ప్రపంచమంతటా అవి వెస్టర్ డ్రెస్సింగ్ స్టైల్స్ ని కాపీ చేయటానికి ఎక్కువ ఉపయోగించబడ్డాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4HVyPALzSP-z1guLW7Gv0m3uswtzJCSGHmXfbHO7TEJ0VRHhf5D47Oj5DIS_cfmMPyVDlp8wUzU4vhk0T-gGjr8al-sCVN6VbYo3g4mZmeWXrY5qrHbzk6Hv-sMOb3iyrUaOVn_tXPqg/s1600/Crown+Prince+order+of+wester+clothes.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4HVyPALzSP-z1guLW7Gv0m3uswtzJCSGHmXfbHO7TEJ0VRHhf5D47Oj5DIS_cfmMPyVDlp8wUzU4vhk0T-gGjr8al-sCVN6VbYo3g4mZmeWXrY5qrHbzk6Hv-sMOb3iyrUaOVn_tXPqg/s320/Crown+Prince+order+of+wester+clothes.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
ఈ మార్పు జపాన్ లో పెద్ద ఎత్తున సంభవించింది. సాక్షాత్తూ జపాన్ రాజు హిరోహిటో వెస్టర్న్ క్లోతింగ్ ని అందరికన్నా ఎక్కువగా ఇష్టపడడం ప్రారంభించిన విషయం Henry Poole & Co కి జపాన్ ప్రిన్స్ హిరోహిటో పంపిన purchase order లో పెద్ద ఎత్తున military uniforms, embroidered waistcoats, dinner jackets, morning coats, fancy cashmere suits, flannel suits ని ఉండడం ద్వారా గమనించవచ్చు. ఒక్క జపాన్ రాజే కాదు, Henry Poole Co's basement లో ఇథియోపియా చక్రవర్తి Haile Selassie నుంచి, రష్యా జార్ Nicholas II వరకీ ఆర్డర్ చేసిన వేలకొద్దీ సూట్స్ ఉండేవి. Henry Poole కి అంకితమయిన ఇంకో కస్టమర్ Maharaja of Cooch Behar. ఆయన ఈ కంపెనీ నుంచి 1000 suites order చేసాడు. ప్రతీ ఉదాహరణలోనూ Perfect English Gentleman లాగా కన్పించాలన్న ఆసక్తీ, తమ దేశీయ వస్త్రధారణని అధిగమించింది.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBO7YDgwq3H5LiQ8QhNu3NTCgUx1Wief2Y6v01l7I1SZQ3ynFCAxpZUR1do1A6QTQkNXi1Zcwmt6vJEXDffHyWkgLLU4u8jUCYnUfVyWA-UDbbqy5MlpQR3Juxk6kxPIebk1GNwU30IDA/s1600/Russian+Czar+Nicholas+II.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBO7YDgwq3H5LiQ8QhNu3NTCgUx1Wief2Y6v01l7I1SZQ3ynFCAxpZUR1do1A6QTQkNXi1Zcwmt6vJEXDffHyWkgLLU4u8jUCYnUfVyWA-UDbbqy5MlpQR3Juxk6kxPIebk1GNwU30IDA/s200/Russian+Czar+Nicholas+II.jpg" height="200" width="151" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLmD4Zc5zt1uZyCpMis-FZD6TNogK5pAUpUKdK5FwUEd0Wl-YF1cKHA_r37awEIw2wHZWtADccoJhzM0uS24V6u0LsrR5r5YpMQtQvM7lSsya6URuTb5TOn5ynKBXe-xLUSYfbJ7bEQ5k/s1600/Haile+Selassie.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLmD4Zc5zt1uZyCpMis-FZD6TNogK5pAUpUKdK5FwUEd0Wl-YF1cKHA_r37awEIw2wHZWtADccoJhzM0uS24V6u0LsrR5r5YpMQtQvM7lSsya6URuTb5TOn5ynKBXe-xLUSYfbJ7bEQ5k/s200/Haile+Selassie.jpg" height="200" width="136" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMaUQyXDkeeOTYf5rUl8bohHzobqxDW-WM3ZlTJ_9QKW8JmivPwwJ2rpaEMxApKoEBI45-aaHJcBBTN7rM-_og-67JJ1GnQ1fM_tKPB61JMQDWEFFKZe9iKrOlkYfp8DovPHN-S28Aua0/s1600/Maharaja+of+Cooch+Behar.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMaUQyXDkeeOTYf5rUl8bohHzobqxDW-WM3ZlTJ_9QKW8JmivPwwJ2rpaEMxApKoEBI45-aaHJcBBTN7rM-_og-67JJ1GnQ1fM_tKPB61JMQDWEFFKZe9iKrOlkYfp8DovPHN-S28Aua0/s200/Maharaja+of+Cooch+Behar.jpg" height="200" width="143" /></a></div>
<br />
<br />
జపాన్ లోని Meiji minister Tomomi రెండు సంవత్సరాలు USA, Europe లలో పర్యటించిన తరువాత వెస్టర్న్ ప్రపంచం తమకన్నా ప్రతి రంగంలోనూ ముందంజలో ఉందన్న ఎరుక, ఆత్మావలోకనంలోకి నెట్టి , ఏ రంగం వల్ల ఆ అభివృద్ది సాధ్యపడిందో నని ప్రతి సిస్టమ్ నీ జపాన్ దిగుమతి చేసుకోవటం మొదలెట్టింది. 1889 లో ఏర్పడిన Prussian style constitution మొదలు, 1897 లోని బ్రిటీష్ గోల్డ్ స్టాండర్డ్ వరకీ జపనీస్ వ్యవస్థలు, సంస్థలన్నీ వెస్టర్న్ స్టైల్ ని అనుసరించాయి. ఆర్మీ జర్మన్ మోడల్ నీ, నేవీ బ్రిటన్ మోడల్ నీ, ఎలిమెంటరీ, మిడిల్ స్కూల్స్ అమెరికన్ మోడల్స్ బాట పట్టాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అన్నిటికన్నా పెద్ద మార్పు ఆహార్యం లో సంభవించింది. 1870 లో blackening of teeth ని , eyebrows ని షేవ్ చేసుకోవటాన్నీ నిషేదించారు. మినిస్టర్స్ వెస్టర్న్ స్టైల్ లో పొట్టిగా హెయిర్ కట్ చేసుకోవటం ప్రారంభించారు. 1871 లో పబ్లిక్ అఫిషియల్ అధికారులంతా యురోపియన్ ఫ్రాక్ కోట్, వైట్ షర్ట్ మీద ధరించాలన్ని imperial decree జారీ చేసారు. మిలటరీ, నేవీ యూనిఫామ్స్ వెస్టర్న్ కోవలోకి మారిపోయాయి. Elite women, children అందరూ వెస్టర్న్ డ్రెస్సెస్ ధరించటమారంభించారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ మార్పుని వ్యతిరేకించిన సంప్రదాయవాదులు లేకపోలేదు. Meiji ని వెస్టర్న్ తరహాలోకి మార్చేయటానికి కృషి చేసిన నిర్మాణవేత్త Okubo Toshimichi ని 1878 లో సంప్రదాయవాద ఆతంకులు హత్య చేసారు. జపాన్ ఆర్మీ ని వెస్టర్న్ బాట పట్టించిన Omura Masujiro ని చంపేసారు. అయినప్పటికీ ఈ మార్పులేవీ ఆగలేదు.</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇంకా ఇతర మార్పులతో జపాన్ ఇండస్ట్రియల్ రివల్యూషన్ తరువాతి అత్యధిక లాభం పొందిన మొట్టమొదటి పశ్చిమేతర దేశంగా నిలచింది. జపాన్ లో ఇదే సమయంలో టెక్స్ టైల్ ఇండస్ట్రీ శరవేగంగా అభివృద్ది చెందింది. 1907-1924 మధ్యలో కాటన్ మిల్స్ రెండు రెట్లయ్యాయి (118-232), స్పిండిల్స్ నాలుగింతలూ, లూమ్స్ ఏడు రెట్లు అయ్యాయి. 1900 కల్లా జపాన్ లోని మొత్తం పరిశ్రమలలో పని చేసే శ్రామికులలో టెక్స్ టైల్స్ ఫాక్టరీ లలో పనిచేసే వారు 63 శాతానికి చేరుకున్నారు. తరువాతి పది సంవత్సరాలలో జపాన్ ఎగుమతులు జర్మనీ, ఫ్రాన్స్, ఇటలీ లని అధిగమించాయి. ప్రొడక్టివిటీ ఎనభైశాతం పెరగటమే కాక , వర్క్ ఫోర్స్ లో మహిళలు అధిక సంఖ్యలో చేరటం ప్రారంభమయింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
వెస్ట్ లో లాగే, జపాన్ లో ఇండస్ట్రియల్ ప్రగతి ఒక రంగాన్నుంచి , ఇంకో రంగానికి విస్తరించింది. 1870 లో Tokyo-Yokohama మధ్య మొట్టమొదటగా బ్రిటీష్ డిజైన్ చేసిన రైల్వే లేను పడింది. అతి త్వరలోనే నగరాలలో టెలిగ్రాఫ్ వైర్స్, వీధి దీపాలు, ఐరన్ బ్రిడ్జెస్, పేపర్ గోడల స్థానంలో బ్రిక్ వాల్స్ వచ్చాయి. ఇంకా ముందుకెళ్తే ఎకానమీ లో Mitsui, Mitsubishi, Sumitomo & Yasuda లు ఆధిపత్య పాత్రని పోషించటం ప్రారంభమయింది. స్టీమ్ లోకోమేటివ్స్ ని కొనటం దశనుంచి, జపనీస్ బ్రిటీష్ వారి సహాయంతో వాటిని నిర్మించేదశకి చేరుకున్నారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
బహుశా వెస్టర్న్ ప్రగతిని జపాన్ అక్కున చేర్చుకున్నంత మక్కువతో మరే ఇతర ఏషియా దేశమూ చేర్చుకోలేదన్నది అతిశయం కాదు. దీనికి మంచి ఉదాహరణ ఇండియా. బ్రిటీష్ పరిపాలనలోంచి బయటకొచ్చాక ఇండియా లో జాతీయవాదులైన నెహ్రూ, గాంధీ లు దేశీయ వస్త్రధారణకి దగ్గరగా ఉండడానికి ప్రాముఖ్యతనిచ్చారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<b>RAGTIME TO RICHES</b></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
చరిత్రని వెనక్కి తిరిగి చూస్తే కొన్ని సామ్రాజ్యాల మధ్య ఘర్షణే మొదటి ప్రపంచ యుద్దంగా చెప్పుకోవచ్చు. నాలుగు డైనాస్టీలని కూలదోసి, ఆ సామ్రాజ్యాలని చెల్లాచెదురు చేసిన యుద్దం మొదటి ప్రపంచయుద్దం. Czechs, Estronians, Georgians, Hungarians, Lithuanians, Latvians, Poles, Slovaks and Ukrainians స్వాత్రంత్రపు వాసనలు చూసారు. వీటన్నిటిలో ఒక్క ఐరిష్ తప్ప మిగతా ఎవరూ కూడా యుద్దంలోంచి బయటపడ్డాక అర్ధవంతమైన స్వాతంత్రాన్ని నిలుపుకోలేకపోయారు. Giuseppe Mazzini ఊహించిన యూరప్ మాప్ మెరిసి మాయమయింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8_S66bVCnLNVNBEBbPSPuxbZ8rn0NFc2NW95rEB3a0eR80PRpFkKRmFWWVkeVxboDD7-VE5jZSTqpisMoYSdCusnr0NE1iyUjLi1ZDSJ_v5l9udsmjale9Hj6QBTTeAlnUdQIliSppAg/s1600/lenin5.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8_S66bVCnLNVNBEBbPSPuxbZ8rn0NFc2NW95rEB3a0eR80PRpFkKRmFWWVkeVxboDD7-VE5jZSTqpisMoYSdCusnr0NE1iyUjLi1ZDSJ_v5l9udsmjale9Hj6QBTTeAlnUdQIliSppAg/s320/lenin5.jpg" height="320" width="243" /></a>యుద్దానంతరం లెనిన్ ఊహించిన దృశ్యం భిన్నమైనది. అది యూరేషియా లోని సోవియట్ సోషలిస్ట్ రిప్లబ్లిక్స్ <br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhp4rh-KaUsn3gosMgCOVPmuB5FZPbUKFODMPik0rVcuurvrixDq-PWtK4k3V_YCka0nhbD6yXLB5Tr-YQ1Yv_SnKa1HWrKF3e5MWe6szoCcl-FsfzbALxkXcmWOXKL59dPwyIUJXxcyLw/s1600/the-russian-revolution-1917-1923-also-known-as-the-october-revolution-led-by-vladimir-lenin.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhp4rh-KaUsn3gosMgCOVPmuB5FZPbUKFODMPik0rVcuurvrixDq-PWtK4k3V_YCka0nhbD6yXLB5Tr-YQ1Yv_SnKa1HWrKF3e5MWe6szoCcl-FsfzbALxkXcmWOXKL59dPwyIUJXxcyLw/s320/the-russian-revolution-1917-1923-also-known-as-the-october-revolution-led-by-vladimir-lenin.jpg" height="225" width="320" /></a>అన్నిటిని కలుపుకోని యూనియన్ గా ఏర్పాటు చేయటం వైపు కొనసాగింది. యుద్దానంతర ఆర్ధిక పరిస్థితులు క్షీణించటంతో ఆ ప్రయత్నం సులభమయింది. అన్ని ప్రభుత్వాలు తమ తమ సెంట్రల్ బ్యాంక్స్ లో తాత్కాలిక రుణాల ద్వారా నగదు సేకరించి, డబ్బు ముద్రించి యుద్దాలకి మద్దతివ్వడంతో ద్రవ్యోల్భణం తారాస్థాయికి చేరింది. ప్రపంచ వ్యాప్తంగా ఎంతో మంది వ్యక్తులు యుద్దసైన్యం లో చేరాల్సి రావటంతో, లేబర్ కొరత ఏర్పడి అధిక వేతనాల కోసం వర్కర్స్ డిమాండ్ చేసే వెసులుబాటు కలిగింది. 1917 కల్లా ఫ్రాన్స్, జర్మనీ, రష్యాలలో ఎన్నో లక్షల కొద్దీ శ్రామికులు సమ్మెకి దిగారు. మొదట స్పానిష్ ఫ్లూ, పిదప రష్యన్ బోల్షివిజం ప్రపంచమంతా పాకింది. 1848 లో లాగానే నగరజీవనం దెబ్బతింది. ఈ ప్రభావం బోయ్నెస్ ఐరస్ నుండి బెంగాల్ వరకీ, సియాటిల్ నుండి షాంగయ్ వరకీ విస్తరించింది. అయినప్పటికీ శ్రామికవర్గ విప్లవం, బోల్షివిక్స్ పునర్మిర్మాణించిన రష్యాలో తప్ప మిగతా చోట్ల విఫలమయింది. కరడుగట్టిన సోషలిస్ట్ అయిన లెనిన్ తన ప్రత్యర్ధుల మీద పాల్పడిన కిరాతక చర్యలకి బహుశా ఏ ఇతర సోషలిస్టు సాటిరాడు. "శ్రామిక వర్గ నియంత్రత్వం" అనగా "బోల్షివిక్ నియంత్రత్వం" లెనిన్ లోకానికిచ్చిన పుణ్యమే!!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOOYajWh24h5p2KcUsCPNCpU5hyphenhyphenS-PL8x71VOXWLonnfpP2gMXhiqAOFPzr_LzWReOfrXWydo_jDqWpBrBMxpdzJUvHbg7o6nXeQ3eUgX9zQzDCj6HiLpG27fcMxsnr_GURPMvaD_TIxw/s1600/bol+revolution.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOOYajWh24h5p2KcUsCPNCpU5hyphenhyphenS-PL8x71VOXWLonnfpP2gMXhiqAOFPzr_LzWReOfrXWydo_jDqWpBrBMxpdzJUvHbg7o6nXeQ3eUgX9zQzDCj6HiLpG27fcMxsnr_GURPMvaD_TIxw/s320/bol+revolution.jpg" height="206" width="320" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBcyQyt7gPtxAWYoPxv3BhPyV-llEBveVjOAJyG3aZQRToCCXkHokPCRfXP-C-UPPN_Z5KCsWcPCPH5dp_Y7lhX_HQQ-AWeu3cddcr0clHz8UB-HShne2os4gkcyNQ8_bxGikYd4F8BsQ/s1600/Mussolini+-+Rome+-+at+height+of+his+popularity+1936.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiBcyQyt7gPtxAWYoPxv3BhPyV-llEBveVjOAJyG3aZQRToCCXkHokPCRfXP-C-UPPN_Z5KCsWcPCPH5dp_Y7lhX_HQQ-AWeu3cddcr0clHz8UB-HShne2os4gkcyNQ8_bxGikYd4F8BsQ/s320/Mussolini+-+Rome+-+at+height+of+his+popularity+1936.jpg" height="120" width="320" /></a>తూర్పున బోల్షివిక్ ఉప్పెన కి ఎదురేలేకుండాపోయింది. కానీ, Jozef Pilsudski-Poland , Kemal Ataturk- Turkey, Benito Musssolini-Itlay ల త్రయం పుణ్యమా అని, అది పశ్చిమాన Vistula నీ, దక్షిణాన Caucasus నీ దాటి ముందుకెళ్ళలేకపోయింది. Warsaw బయట Red Army(1920) ఓటమి, Anatolian Greeks ల బహిష్కరణ (1922), Facist March on Rome (1922) లతో కొత్త కాలానికి తెర లేస్తున్న రోజులవి. మిలటరీ యూనిఫామ్స్ కాకుండా బ్లాక్ షర్ట్స్, జోధ్ పూర్స్, మోకాలి ఎత్తువరకీ ఉండే బూట్సూ ల వస్త్రధారణలతో రోమ్ మీద జరిగిన మార్చ్ చేయడం ద్వారా యుద్దకాలంలో పరిస్థితులు అంతమయి, శాంతియుత కాలంలోకి వెళ్తున్నామన్న సందేశమందించడం ఆ మార్చ్ ఉద్దేశం. ఇటాలియన్ నేషనలిస్ట్ Giuseppe Garibaldi మొదటిసారిగా పొలిటికల్ మూవ్ మెంట్స్ కోసం రెడ్ షర్ట్స్ వాడడం మొదలుపెట్టాడు. ఇటాలియన్ ఫాసిస్టులు బ్లాక్ నీ, జర్మన్ సోషలిస్టులు బ్రౌన్ కలర్ నీ ఉపయోగించడం ప్రారంభించారు.<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే ఈ ఉద్యమాలన్నీ మరుగునపడిపోయేవే కానీ అమెరికాలో గ్రేట్ డిఫ్రెషన్ రావడంతో పరిస్థితులు మారిపోయాయి.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7xexToBT7mFzGyT7otOHvvKEhC6V-513IMZOdOOk8GTFtbjJ1JzHnRIjDhD3VkV9HRhBgPpyp7IfLSJXEMfWzm4LswcloPw6jrFtkLjWxlD1BtjCedOvp_C1x1wvR8-3_jNkQwfI86Og/s1600/recessionjobhunters.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7xexToBT7mFzGyT7otOHvvKEhC6V-513IMZOdOOk8GTFtbjJ1JzHnRIjDhD3VkV9HRhBgPpyp7IfLSJXEMfWzm4LswcloPw6jrFtkLjWxlD1BtjCedOvp_C1x1wvR8-3_jNkQwfI86Og/s200/recessionjobhunters.jpg" height="200" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWUNXgaU1tIY-EnnwBKGsyExaG12KmPLRL7lb0XSHjgP222-XCDuulalwQ4SE3bmDqrYXXmILqs0xYsMfQ3OtIQDrBy7N_CPhXTpscni86_pUUUwcyGwItSrgdqmOXnxwe-XZH4StDnJ0/s1600/depression+unemployment.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWUNXgaU1tIY-EnnwBKGsyExaG12KmPLRL7lb0XSHjgP222-XCDuulalwQ4SE3bmDqrYXXmILqs0xYsMfQ3OtIQDrBy7N_CPhXTpscni86_pUUUwcyGwItSrgdqmOXnxwe-XZH4StDnJ0/s200/depression+unemployment.JPG" height="145" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWUNXgaU1tIY-EnnwBKGsyExaG12KmPLRL7lb0XSHjgP222-XCDuulalwQ4SE3bmDqrYXXmILqs0xYsMfQ3OtIQDrBy7N_CPhXTpscni86_pUUUwcyGwItSrgdqmOXnxwe-XZH4StDnJ0/s1600/depression+unemployment.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"></a><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqDrwmZMCECPt8X8byL6CM-IcGkawW3NiGngUYRD90rwy8AZKyUVOj-MoVUkX1iixCaQptkH4Bj6uCr4biUwygD-nRvLhjtuD_UcSoV3_XUeQZAzKdzQ5vxE4NIRtVYOntt9tf-ow2Zqs/s1600/great_depression-2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqDrwmZMCECPt8X8byL6CM-IcGkawW3NiGngUYRD90rwy8AZKyUVOj-MoVUkX1iixCaQptkH4Bj6uCr4biUwygD-nRvLhjtuD_UcSoV3_XUeQZAzKdzQ5vxE4NIRtVYOntt9tf-ow2Zqs/s320/great_depression-2.jpg" height="239" width="320" /></a> 1920 లలో వచ్చిన Inflation వెంటనే, 1930 లలో వచ్చిన Deflation, జాతీయతా భావం, డెమొక్రసీ ల మీద ఆధారపడ్డ Wilsonian image ని దెబ్బతీసింది. అమెరికన్ కాపిటలిజంలో వచ్చిన ఈ సంక్షోభం, స్టాక్ మార్కెట్ లో 89 శాతం క్షీణత నీ, ఉత్పత్తి లో మూడవవంత తగ్గుదలనీ, వినియోగవస్తువుల ధరల్లో భారీ పతనాన్నీ, నిరుద్యోగం ఇరవైఅయిదు శాతం పైగా పెరగడాన్ని చవిచూసింది. యూరోపియన్ దేశాలన్నిట్లో ఇంత దారుణమైన ప్రభావం కనపడకపోవచ్చు, కానీ ఏ దేశము కూడా ఎంతోకొంత దెబ్బతినకుండా తప్పించుకోలేదు. ప్రపంచవ్యాప్తంగా దేశాలు తమతమ దేశీయ పరిశ్రమల చుట్టూ, ఇంపోర్ట్స్ మీద అధిక టారిఫ్ ల రక్షణ కవచం చుట్టటం ప్రారంభించాయి. అమెరికన్ స్మూట్-హాలీ టారిఫ్ బిల్ కాటన్ ఇంపొర్ట్స్ మీద రుసుముని 46 శాతానికి పెంచింది. ఒక్కమాటలో చెప్పాలంటే గ్లోబలైజేషన్ కూలిపోయింది. 1929-1932 ల మధ్య ప్రపంచవాణిజ్యం రెండింట మూడువంతులకి తగ్గిపోయింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
చాలా దేశాలు Debt Default, currency depreciation, protectionist tariffs, import quotas, prohibitions, import monopolies, export premia ల బాటపట్టాయి. ప్రపంచమంతా అలుముకున్న ఈ పరిస్థితులతో Nationalist-Socialist రాజ్యాల యుగం రాబోతున్నదన్నట్లుగా గోచరించింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే అది భ్రమ మాత్రమే అని కాలం నిరూపించింది. US Federal Reserve Board అమలుపరచిన వినాశకర ఆర్థికవిధానాల వల్ల బ్యాంకింగ్ వ్యవస్థ సగం కూలిపోయిందే తప్ప, పారిశ్రామిక ప్రగతికి మూలస్థంబమయిన ఇన్నోవేషన్ 1930 లలో మందగించలేదు. కొత్త ఆటొమోబైల్స్, రేడియోలు, మరియు ఇతర వినియోగవస్తువులు మార్కెట్లోకి ప్రవేశిస్తూనేవచ్చాయి. కొత్త కొత్త కంపెనీలు ఆవిర్భవిస్తూ కొత్త ప్రొడక్ట్ లని ఉత్పత్తిచేస్తూనే వచ్చాయి. DuPont (nylon), Revlon(cosmetics), Proctor&Gamble(Dreft soap powder), RCA (radio and telivision) and IBM (accounting machines).<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYsC6rQgT7wjD96784dJMyMx3Hfal2dSKmcKN6hm65AmImVMaeXFshSUHuVfDLArBFEEdWuXO1-OCePCs2sdviar2V1UUxh-7L_hCtXfE1uwIP5Z8EaO1Jex72UT0R10PDlHoqjxjEm0A/s1600/1960-RCA-Color21in-$495.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYsC6rQgT7wjD96784dJMyMx3Hfal2dSKmcKN6hm65AmImVMaeXFshSUHuVfDLArBFEEdWuXO1-OCePCs2sdviar2V1UUxh-7L_hCtXfE1uwIP5Z8EaO1Jex72UT0R10PDlHoqjxjEm0A/s200/1960-RCA-Color21in-$495.JPG" height="188" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkx_E6eumluw8i8Ji-LMrLP3WlpgS9oi2WBg8yC6jeYu2q4gKwTaiJaYnCAxpetNEmG4aknf2-Ou3VXqAo6tiNOYZNDoeBk5_T1Y1kgXBxcO8kufY7tULlQWnOMbvo7z_-i4PHCqylpTk/s1600/forwebcorrectnylon-1948dupont.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkx_E6eumluw8i8Ji-LMrLP3WlpgS9oi2WBg8yC6jeYu2q4gKwTaiJaYnCAxpetNEmG4aknf2-Ou3VXqAo6tiNOYZNDoeBk5_T1Y1kgXBxcO8kufY7tULlQWnOMbvo7z_-i4PHCqylpTk/s200/forwebcorrectnylon-1948dupont.jpg" height="200" width="154" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhovGJNqQaIXtOuQPiwZ4wP3CwwZUZe61Ewa2GI9iVmvsXJMMyDgDEjN_yI6w0CE6RnUp4gz2ES9-Fwrld6nByg787F12AgkSCn6HvdQ753qHkjKqd5ywvX_39tFs9ExrljQDjN3h6jmpg/s1600/PG+Dreft.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhovGJNqQaIXtOuQPiwZ4wP3CwwZUZe61Ewa2GI9iVmvsXJMMyDgDEjN_yI6w0CE6RnUp4gz2ES9-Fwrld6nByg787F12AgkSCn6HvdQ753qHkjKqd5ywvX_39tFs9ExrljQDjN3h6jmpg/s200/PG+Dreft.jpg" height="200" width="200" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipO0r7epYqBvplCSoCIojGRLFAIcnq2AecvpwlCWQcOEeVbCGcT7di5jsu8R4DAD4qN2FSMtvqBXDtLr-0DAZV-qGoSbSLvCJBjWRyEXiwz-jVjZGVLaJyyiIjI5_wxTPbgiKZy9nFxxY/s1600/IBM402-AccountingMachine1960s.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipO0r7epYqBvplCSoCIojGRLFAIcnq2AecvpwlCWQcOEeVbCGcT7di5jsu8R4DAD4qN2FSMtvqBXDtLr-0DAZV-qGoSbSLvCJBjWRyEXiwz-jVjZGVLaJyyiIjI5_wxTPbgiKZy9nFxxY/s320/IBM402-AccountingMachine1960s.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
ఇదే సమయంలో కొత్త బిజినెస్ మానేజెమెంట్ విధానాలని ఈ కంపెనీలు ప్రవేశపెట్టాయి. కన్స్యూమర్ కంపెనీలే కాదు, హాలీవుడ్ లో కూడా 1930 లలో కాపిటలిజం కిమూలస్థంభమయిన క్రియేటివిటీ వర్థిల్లుతూ వచ్చింది. క్లుప్తంగా చెప్పాలంటే కాపిటలిజం లోని లోపాలు దాని మృతికి దారితీసేంత పెద్దవికాదని తెలిసొచ్చింది. దివాలకోరు మానేజ్మెంట్ విధానాలూ, తద్వారా ఉద్భవించిన అనిశ్చితి వల్ల సంభవించిన దురవస్థే తప్ప కాపిటలిజం అనే భూతం వల్ల వచ్చిన దురవస్థ కాదని అర్ధమయింది. కాని ఈ లోపు 1930 లలోని Great Depression, కనీవిని ఎరుగని దుర్భరావస్థలని తీసుకొచ్చింది. వీటికి సగం కారణం సెంట్రల్ బ్యాంకర్స్. ఆర్ధిక విధానాలని మితిమీరి సరళించడం వల్ల పెరిగిపోయిన స్టాక్ ఎక్చేంజ్ బుడగ, అది బద్దలయ్యాక అవసరానికి మించి కట్టుదిట్టం చేసిన సెంట్రల్ బ్యాంక్ విధానాల వల్ల 1929-1933 ల మధ్య 15,000 ల బ్యాంకులు దివాలా తీసాయి. దీనివల్ల డబ్బు , రుణాలు దొరకడం దుర్భలమయిపోయింది. ధరలు నేలకూలి, Deflation తాండవమాడింది. వాణిజ్యం దెబ్బతిని పెట్టుబడి నిలచిపోయింది. ఈ ఉచ్చులోంచి ఎలా బయటపడాలో ప్రభుత్వానికి అర్ధం కాని దశలో ఆ కాలం లోని ఆర్ధిక మేధావి John Keynes సూచించిన ఉపాయాలు అర్ధవంతమయినవిగా కనిపించాయి. ప్రభుత్వం రుణం తీసుకోని పబ్లిక్<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEio3S9ms-OfT7Lp1sbdBQ1Q0dSaKGSl-DBeLiNwAwnlyGVYt01blQ36pFTtQvcTMt893C0LSfmpeTuaDkpJnnMGEe6OOiwlv54xLh2jaYV4ka6Q1BtfnaU8OiNqH2kOQD2V5ItQJm8YgpM/s1600/The-General-Theory-of-Employment-Interest-and-Money-Keynes-John-Maynard-9780156347112.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEio3S9ms-OfT7Lp1sbdBQ1Q0dSaKGSl-DBeLiNwAwnlyGVYt01blQ36pFTtQvcTMt893C0LSfmpeTuaDkpJnnMGEe6OOiwlv54xLh2jaYV4ka6Q1BtfnaU8OiNqH2kOQD2V5ItQJm8YgpM/s320/The-General-Theory-of-Employment-Interest-and-Money-Keynes-John-Maynard-9780156347112.jpg" height="320" width="212" /></a></div>
వర్క్స్ చేపట్టటం, గోల్డ్ స్టాండర్డ్ ని రద్దు చేయటం తద్వారా కరెన్సీ ల మధ్య fixed exchange rates ఉండటం, ఎగుమతులని ప్రోత్సహించటం అనే విధానలని అమలుపరచటం జరిగింది. అయినప్పటికీ ఏ దేశం లోని పార్లమెంటరీ ప్రభుత్వాలు ఈ విధానాలు అమలు పరచిన తరువాత కూడా నామమాత్రమైన వృద్ది తప్ప గణనీయమైన ఆర్థికాభివృద్ది లభించలేదు. ఇదే సమయంలో నియంత్రత్వ ప్రభుత్వాలు పారిశ్రామిక సంస్కృతిని మరింత విస్తరించి , నిరుద్యోగ శాతాన్ని తగ్గించటంలో సఫలమయ్యాయి. సోషలిస్టు దేశమైన రష్యా, నేషనల్ సోషలిజం అమల్లో ఉన్న జర్మనీ, బ్రిటన్, అమెరికాల కన్నా మెరుగైన ఉపాయాలనీ, విధానాలనీ కనిపెట్టినట్లుగానే కనిపించింది. మిగతా ప్రపంచమంతా ఆర్థిక క్షీణతా, ఉత్పత్తి శాతం తరుగుదలతో సతమతవుతున్న 1929-1932 మధ్య కాలంలో, రష్యా ఒక్క దేశమే ప్రొడక్టివిటీ లో పెరుగుదలని సాధించింది. కాని స్టాలిన్ కింద, ప్రతీ టన్ను స్టీల్ ఉత్పత్తికి ఎంతమంది కార్మికులు బలయ్యారో అన్నది ఎవరూ ప్రశ్నించలేదు ( సమాధానం:19)</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
స్టాలిన్ పంచవర్ష ప్రణాళిక లని చూసి ప్రేరేపితుడయిన హిట్లర్ చతుర్వర్ష ప్రణాళికలని రూపొందించాడు. రెండు దేశాలు మధ్య పోటీ తీవ్రతరమయింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
హిట్లర్, స్టాలిన్ ఇద్దరూ నేషనలిజం, సోషలిజం ల ద్వారా ఆర్థికాభివృద్దినీ, ఉద్యోగాలనీ సాధిస్తామని ప్రమాణాలు చేయటమే కాక, వాటిల్లో సఫలీకృతమయి, తమ దేశాలకి ఫలితాలు చూపించారు. 1938 లో అమెరికా, 1929 లో వచ్చిన సంక్షోభం కన్నా కేవలం 6 శాతం ఆర్ధిక వృద్దిని సాధిస్తే, అదే కాలంలో జర్మనీ 23 శాతం పెరుగుదలని సాధించింది. సోవియట్ యూనియన్ అంతకన్నా మెరుగైన ఫలితాలని సాధించింది . జర్మనీలో 1933 లో నలభైలక్షల నిరుద్యోగుల సంఖ్య, 1937 కల్లా కేవలం పదిలక్షలకి పడిపోయింది. 1939 కి అది కేవలం ఒక లక్ష కి దిగిపోయింది. ఈ రెండు దేశాలతో పోలిస్తే అమెరికా ఎంతో వెనకపడిపోయింది. 1938 లో కూడా 12.5 శాతం నిరుద్యోగం తో అమెరికా సతమతమవుతూ ఉంది. అయితే వచ్చిన సమస్యల్లా నియంత్రవ్యవస్థల్లోని దేశాల్లో ఉత్పత్తిలోనూ, ఉద్యోగశాతం లోనూ సాధించిన ప్రగతి, ప్రజల జీవన ప్రమాణాలని పెంచడంలో విఫలమయింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ప్రజాసమూహాలని చేరదీసి భారీ పరిశ్రమల్లోనూ, ఇన్ఫ్రాస్ట్రక్చర్, ఆయుధ పరిశ్రమల్లోనూ పనిచేపించటం వల్ల, ప్రజలకి ఆయాదం లభించింది కానీ షాప్స్ లో కాలం గడచిన కొద్దీ వినియోగ వస్తువులేమీ ఉండక, ఆ ఆయాదం ఖర్చయ్యి మార్కెట్లోకి సర్కులేట్ అవక, పొదుపు రూపంలోకి మారి సేవింగ్స్ అకౌంట్స్ లోకి చేరింది. ఇలా సమకూరిన నగదు వల్ల చివరికి ప్రభుత్వానికి ఫండింగ్ లభించింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
నాజీ ప్రాపగాండా సమస్తం, ఆర్ధికంగా వర్ధిల్లుతున్న చిన్న కుటుంబాలు, వారి పిల్లలకి సమృద్దికరమయిన పోషకార <br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgln4Sl4kXSwvW23WEjOd_3yg8EBEmv1cB0cWjnw9qXwMw1KdTDx_65F9x2VHG1RhkWzUh8D_YkQZR3Na6AUVFRznjOic28J0PDLM9EEmhx0Mhsh-ylB4s8h5Q271-g99ycr19n0NmnKBs/s1600/german+uniform+hugo+boss.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgln4Sl4kXSwvW23WEjOd_3yg8EBEmv1cB0cWjnw9qXwMw1KdTDx_65F9x2VHG1RhkWzUh8D_YkQZR3Na6AUVFRznjOic28J0PDLM9EEmhx0Mhsh-ylB4s8h5Q271-g99ycr19n0NmnKBs/s320/german+uniform+hugo+boss.jpg" height="169" width="320" /></a>ఆహారమూ, ఫ్యాషనబుల్ దుస్తులూ, ఆటొబాన్ల మీద వారి కార్ల చిత్రాలతో నిండి ఉంటుంది. కానీ గణాంకాలు మాత్రం మరో చిత్రాన్ని చూపిస్తాయి. 1934 తర్వాత ఆయుధపరిశ్రమని వృద్ది చేయటం మీద దృష్టి పెరిగాక జర్మనీలో టెక్స్టైల్స్ ఉత్పత్తులు స్థంభించిపోయాయి, దిగుమతులు పడిపోయాయి. అతికొద్ది మంది ప్రజలకి మాత్రమే కార్లని కొనుగోలు చేయగలిగే స్థోమత కలిగింది. Third Reich ఆజమాయిషీలో ప్రతీ సంవత్సరానికీ కనీసావసరాలయిన కాఫీ బీన్స్ దొరకటం కూడా కష్టమయిపోయింది. 1938 లో జర్మనీ లో Men స్మార్ట్ గా కన్పించాలంటే వారు మిలటరీ యూనిఫామ్ ధరించాల్సిందే!. Hugo Boss తయారుచేసిన యూనిఫామ్ తో జర్మనీ మిలటరీ దుస్తులు elegance తో నిండి ఉండేవి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjry1ThEf75xCaXu3ZMtN4Y5Zcv1zmjypzi4oIkYgEs6DcozWBESGTIyV3oAM8q4xZ42FOdBn9IBN02FuNjx6tkUeCCogAYxQ96iqyO9GYtzTw6Pe8oPIlNzXATAZrNpFIPdB1AkhGIFrw/s1600/Hossbach+memorandum.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjry1ThEf75xCaXu3ZMtN4Y5Zcv1zmjypzi4oIkYgEs6DcozWBESGTIyV3oAM8q4xZ42FOdBn9IBN02FuNjx6tkUeCCogAYxQ96iqyO9GYtzTw6Pe8oPIlNzXATAZrNpFIPdB1AkhGIFrw/s320/Hossbach+memorandum.png" height="240" width="320" /></a>కాని హిట్లర్ ఎకనామిక్ మోడల్ Hossbach Memorandum , వినాశనమే తప్ప వినియోగం కాదు. ఆయిధసామాగ్రిని పెంచడం మీద హిట్లర్ పెట్టిన దృష్టి, ఆయుధ పరిశ్రమల ద్వారా ఉద్యోగాభివృద్దిని సాధించిందేమో కానీ, అది జర్మనీ ని యుద్దం లో మునిగే అవకాశాలని పెంచింది. స్థూలంగా చూస్తే రెండవ ప్రపంచ యుద్దం, వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ లోని నాలుగు విశిష్టమయిన, విభిన్నమయిన తరగతుల మధ్య జరిగిన యుద్దం. నేషనల్ సోషలిజం, సోవియట్ కమ్యూనిజం, యూరోపియన్ ఇంపిరీయలిజం(జపాన్ అనుసరించిందిదే) , అమెరికన్ కాపిటలిజం. ప్రారంభంలో మొదటి రెండూ ఏకమయ్యి, మూడవ దానితో పోరాడినప్పుడు నాలుగవది తటస్థంగా ఉండిపోయింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ, కీలకమయిన 1941 తర్వాత సోవియట్ యూనియన్ మీద నాజీల దాడి, అమెరికా మీద జపాన్ దాడి జరిగినప్పుడు, పరిస్థితి మారింది. Axis Powers గా పిలవబడిన జర్మనీ, ఇటలీ, జపాన్ లతో ఉన్న కూటమి, Big-Three అయిన బ్రిటన్, అమెరికా, సోవియట్ యూనియన్ లతోనూ, వాటితో నిలచిన మిగతా దేశాలతోనూ తలపడ్డాయి. దాదాపు ప్రతీ మనిషి యూనిఫామ్ లోనే ఉన్నట్లుగా గోచరించింది. పైనున్న ఆరు పెద్ద మిలటరీల సైన్యం సంఖ్యే నాలుగున్నర కోట్లకి చేరుకుంది. ప్రపంచ యుద్దంలో పాల్గొన్న దేశాలన్నీ కలిపితే ఆ సంఖ్య పదికోట్లకి పైమాటే.Soviet Union, Germany, America, Britain, Japan లలో GI(government-issue) clothes ధరించని యువకులు మైనారిటీ సంఖ్యలోనే ఉండేవారు. దీనివల్ల ప్రపంచంలోని చాలా టెక్స్టైల్ ఇండస్ట్రీస్ కి మిలటరీ యూనిఫామ్స్ వస్త్రాన్ని తయారుచేసే ఆర్డర్స్ ఇవ్వబడ్డాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
రెండవ ప్రపంచ యుద్దం లో బ్రిటీష్ వారు జర్మనీ ఇంటెలిజెన్స్ ని డీకోడ్ చేయటం, రష్యన్స్ జర్మన్ సైనికులని తుదముట్టించటం, అమెరికన్స్ జర్మన్ నగరాల మీద బాంబులతో దాడిచేయటం ద్వారా, జర్మనీ మీద గెలుపు సాధ్యమయింది.</div>
<div style="text-align: center;">
**********</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అమెరికా-సోవియట్ యూనియన్ ల మధ్య Cold-war ఎప్పటికైనా వేడెక్కితే బహుశా సోవియట్ యూనియన్ ఆ యుద్దాన్ని నెగ్గేది. భారీ యుద్ద నష్టాల్ని తట్టుకొనే పొలిటీకల్ సిస్టమ్ సోవియట్ లోఉండటమే కాక, సోవియట్ ఆయుధాలని భారీ ఎత్తున మాస్ - ప్రొడక్షన్ లో ఉత్పత్తి చేయగలిగిన ఎకనామిక్-మానుఫాక్చరింగ్ వ్యవస్థని కూడా కలిగి ఉండింది. 1974 కల్లా సోవియట్ యూనియన్ లో ఉన్నన్ని స్ట్రాటజిక్ యుద్ద బాంబులు, బాలిస్టిక్ మిసైల్స్ అమెరికా వద్ద లేవు. సైంటిఫికల్ గా కూడా అమెరికా కన్నా చాలా కొద్దిదూరంలోనే వెనకబడి ఉన్నారు. అదే కాక, ఐడియాలజికల్ గా సోవియట్ ప్రచారం చేస్తున్న కమ్యూనిస్ట్ భావప్రసారం, ప్రపంచ వ్యాప్తంగా పేద ప్రజలని ఆకర్షిస్తూ సోవియట్ యూనియన్ ఒక శక్తివంతమైన ఐడియాలజీకి అధినేత అయింది. నిజానికి Third-World దేశాల యొక్క యుద్దంలో సోవియట్ యూనియన్ గెలుపొందిందని చెప్పొచ్చు. సాంఘికతరగతుల మధ్య అంతరాలు పేట్రేగిపోయిన సమాజలలో కమ్యూనిజం నిలపడగలిగే అవకాశాలు పుష్కలంగా కన్పించాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయినప్పటికీ, కోల్డ్-వార్ ని, చివరికి గన్స్, బాంబ్స్ కన్నా బటర్, బాల్ గేమ్స్ ఏ వ్యవస్థ ఎక్కువివ్వగలగదన్న విషయం ప్రభావితం చేసింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
ఒక చిన్న ఉదాహరణ తో ఇది ఎంత పెద్దున మార్పు తీసుకొచ్చిందో చూడవచ్చు. రెండవ ప్రపంచ యుద్దానికి ముందు మనుషులు ధరించే బట్టలని , వారివారి కొలతలు తీసుకోని టైలర్స్ కుట్టేవాళ్ళు. కాని లక్షలకొద్దీ మిలటరీ యూనిఫామ్స్ తయారీ చేయాల్సి రావటం వల్ల స్టాండర్డ్ సైజులని తయారు చేయాల్సిన అవసరం కల్పించింది. నిజానికి మనుషుల సైజెస్ మరీ అంత భారీ తేడాలతో ఉండవు. మనిషి పొడవూ, వెడల్పూ Normal Distribution రేఖ మీద Median కి చుట్టుపక్కలే ఉంటాయి. 1939 - 1940 మధ్యలో 15000 అమెరికన్ వుమెన్ USDA National Bureau of Home Economics నిర్వహించిన సర్వే లో పాల్గొన్నారు. ప్రతీ వాలంటీర్ దగ్గర్నుంచీ 59 measurements తీసుకోని ఆ రిజల్ట్స్ Women's Measurements for Garment and Pattern Construction లో<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkBst5vYLJbYAgs8ZX_NSJ10yiYY28oAar8FJISJ_E7OanfZK5xxbwoMVDrf9rJ-cIf8dPNnfSH5O-OxgBKRf-iaU0YnkdnRE19nmDm5jkCUo8D4ungMZP8fvROpE1uN72VaFGPADlSIA/s1600/Women%2527s-Measurememts-cover.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkBst5vYLJbYAgs8ZX_NSJ10yiYY28oAar8FJISJ_E7OanfZK5xxbwoMVDrf9rJ-cIf8dPNnfSH5O-OxgBKRf-iaU0YnkdnRE19nmDm5jkCUo8D4ungMZP8fvROpE1uN72VaFGPADlSIA/s320/Women%2527s-Measurememts-cover.jpg" height="320" width="245" /></a></div>
పబ్లిష్ చేయడం జరిగింది. ఇలా సేకరించి తయారు చేసిన స్టాండర్డ్ సైజుల వల్ల మిలటరీ యూనిఫామ్సే కాక, సాధారణ పౌరుల దుస్తులని కూడా mass-production ద్వారా ఉత్పత్తి చేసి వాటిని ready-to-wear దుస్తుల లాగా మార్కెట్ చేసే వీలు కలిగింది. కొద్ది దశాబ్ధాలలోనే మనుషుల కొలతలు తీసుకోని దుస్తులు టైలరింగ్ చేయటం కేవలం ధనికవర్గాలకి మాత్రమే పరిమితమయింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
యుద్దం తరువాత అమెరికాలో వినియోగ సంస్కృతి పెరిగి, దుస్తుల ద్వారా కనిపించే సమాజంలోని తరగతుల మధ్య ఆర్ధిక అంతరాలని తగ్గించింది. యుద్దం నుంచి తిరిగివచ్చిన సైనికులకి మంచి విద్యనందించే అవకాశాలతో పాటూ, నగర శివార్లలో పెద్ద ఎత్తున మొదలెట్టిన ఇళ్ల నిర్మాణం వల్ల జీవననాణ్యత గణనీయంగా పెరిగింది. ఇళ్ళనీ, కార్లనీ, రిఫ్రిజిరేటర్స్ , టెలివిజన్స్, వాషింగ్ మషిన్స్ ఇలా వినియోగవస్తువులన్నిటినీ కూడా క్రెడిట్ మీద సమకూర్చోవటం మొదలుపెట్టారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhP1jzZ36J3bqIYpLIZ06fGy4XH_kLcKp7df9DlczwtiJ1c3YD0UWgEvysHgdC-I9HpdvwMqIkk-SCLRptBRFvd12WqzbZr6NDnWzZhwHrL9RnKIhyphenhyphencHjhWQwFEwIkBk_HnZrOQZ12URZw/s1600/-1938-1930s-usa-packard-eight-cars-the-advertising-archives.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhP1jzZ36J3bqIYpLIZ06fGy4XH_kLcKp7df9DlczwtiJ1c3YD0UWgEvysHgdC-I9HpdvwMqIkk-SCLRptBRFvd12WqzbZr6NDnWzZhwHrL9RnKIhyphenhyphencHjhWQwFEwIkBk_HnZrOQZ12URZw/s200/-1938-1930s-usa-packard-eight-cars-the-advertising-archives.jpg" height="184" width="200" /></a></div>
<ul><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwkcf8VjTHDzuw6xrkvJFTLI3eZtj0jSmGuuwdU_vQftmGdHGFYIsxaSszgfhiGqebaVGo-P8pT4Gr2R4FwicYsFxvoJHFWSyfuarejZbG7M4x6X0awmLUlV3ZI-kFS09hvpvq79H0I5s/s1600/1932-feb-fridge-crop.jpeg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwkcf8VjTHDzuw6xrkvJFTLI3eZtj0jSmGuuwdU_vQftmGdHGFYIsxaSszgfhiGqebaVGo-P8pT4Gr2R4FwicYsFxvoJHFWSyfuarejZbG7M4x6X0awmLUlV3ZI-kFS09hvpvq79H0I5s/s200/1932-feb-fridge-crop.jpeg" height="200" width="98" /></a>
<li>1930 లో అమెరికాని కమ్మేసి, క్రుంగదీసిన, చరిత్రలోనే అతిపెద్ద depression కాలంలో కూడా సగానికి పైగా అమెరికన్స్ ఎలక్ట్రిసిటీ, ఆటోమొబైల్, రెఫ్రిజిరేటర్స్ ని కలిగి ఉన్నారంటే వినియోగసంస్కృతి ఎంత పెద్ద ఎత్తున విప్లవానికి దారితీసిందో అర్ధం చేసుకోవచ్చు.1960 కల్లా 80 శాతం అమెరికన్ ప్రజలు వాటన్నిటితో పాటు టెలిఫోన్ కూడా సమకూర్చుకున్నారు.</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>వాషింగ్ మషీన్ 1926 లో depression కన్నా ముందే కనిపెట్టారు, కేవలం 39 సంవత్సారలలో 1965 కల్లా సగం జనాభా కనీసం ఒక వాషింగ్ మషిన్ ని సొంతం చేసుకున్నారు.</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<ul><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxhHnVPGS4rKEhkkIL5vmzYtyhOQeJHpoIqoUNmooWTGF8KJ2KyFwaE4WvsNpUNMDmAMFbMPJuALV5BJ7TQaXtUFXeJuqmNiow-QVccqx2GNKGEMIsDDuazmxYf5Q1e_m5ZU04bNRmfvQ/s1600/1926+washing+machine.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxhHnVPGS4rKEhkkIL5vmzYtyhOQeJHpoIqoUNmooWTGF8KJ2KyFwaE4WvsNpUNMDmAMFbMPJuALV5BJ7TQaXtUFXeJuqmNiow-QVccqx2GNKGEMIsDDuazmxYf5Q1e_m5ZU04bNRmfvQ/s200/1926+washing+machine.jpg" height="200" width="150" /></a>
<li>ఎయిర్ కండీషనింగ్ 1945 లో కనిపెట్టబడింది. 29 సంవత్సరాలలో 1974 కల్లా 50 శాతం ప్రజలకి అది లభ్యమయింది. Clothes Dryer 1949 లో వచ్చింది, 23 ఏళ్ళలో 1972 కల్లా సగం జనాభా ఇళ్ళల్లో చేరింది.</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>గమ్మత్తేమిటంటే dish washer 1949 లో వచ్చినప్పటికీ, మిగతావాటికన్నా నెమ్మదిగా అమెరికన్స్ ఇళ్ళల్లో చేరిన వస్తువిదే. 1997 కి కానీ 50 శాతం ఇళ్ళ మార్కుని దాటలేదు.</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>కలర్ టెలివిజన్ అన్ని రికార్డులనీ బ్రేక్ చేసింది. 1959 లో కనిపెట్టబడినది, కేవలం 14 ఏళ్ళలో 1973 కల్లా దేశం లోని ప్రతి రెండవ ఇంటిలోనూ చేరింది.</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>1989 లో కోల్డ్ - వార్ అంతమయ్యేప్పటీకల్లా మూడింట రెండు వంతుల జనభా పైవన్నీ కలిగి ఉన్నారు.</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>అవే కాదు. మైక్రో-ఓవెన్( 1972 లో కనిపెట్టబడింది), వీడియో-కాసెట్-రికార్డర్ ( 1977) లని కూడా కలిగి ఉన్నారు. 15 శాతం ప్రజలు అప్పటికే పర్సనల్ - కంప్యూటర్ ( 1978) ని కూడా స్వంతం
చేసుకున్నారు. మొబైల్ ఫోన్స్ సైతం రెండు శాతం ప్రజల వద్ద చేరింది. ఇరవై
శతాబ్ధం చివరికల్లా ఇవి కూడా సగం జనాభా మార్కుని దాటేసాయి. అలాగే ఇంటర్నెట్
కూడా</li>
</ul>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiq1BY5kyZkkubSC3jsldf9c8uiVPM5M6dAM88NQFP_Mq3wqMJ8Cqvv0mh_GkoLrwFLwVy5tggAYu4Si6vpKgC4-CCTYY68nRoEIfQNJQ-_PjxxnYJlfsKpCk8gGFy79NGIBXuOuqpjlo/s1600/1949+dish+washer.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiq1BY5kyZkkubSC3jsldf9c8uiVPM5M6dAM88NQFP_Mq3wqMJ8Cqvv0mh_GkoLrwFLwVy5tggAYu4Si6vpKgC4-CCTYY68nRoEIfQNJQ-_PjxxnYJlfsKpCk8gGFy79NGIBXuOuqpjlo/s200/1949+dish+washer.jpg" height="186" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxqOVPnuNLBn9wQXw6FtCBrjEIcAb9-caxoukp3dHYhEh7b1YizlKc3eCTH4_hyphenhyphenH5142KoeKy5_NfeEVEFtzB_fhK4cW4OE_k4CxQ_PIWsxNi1UutP8o0uw_2XipHMZvQE0fX0eKCwIsU/s1600/micro+wave+ad.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxqOVPnuNLBn9wQXw6FtCBrjEIcAb9-caxoukp3dHYhEh7b1YizlKc3eCTH4_hyphenhyphenH5142KoeKy5_NfeEVEFtzB_fhK4cW4OE_k4CxQ_PIWsxNi1UutP8o0uw_2XipHMZvQE0fX0eKCwIsU/s200/micro+wave+ad.jpg" height="200" width="145" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4XdwIp_V_f_37ebgYAsNXmAhMRtgxr2NMgjjL6LpZVM61Jg9wQM4pXkcA6t9hAFI2rYKC3LWk80dG0AQE8dt1Cz8g4JHA0dNJ6mlNZ_s9ZsFq99A58YZKz_w-DN2500QQg7ogeNhPfqc/s1600/1949_HamiltonDryer.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4XdwIp_V_f_37ebgYAsNXmAhMRtgxr2NMgjjL6LpZVM61Jg9wQM4pXkcA6t9hAFI2rYKC3LWk80dG0AQE8dt1Cz8g4JHA0dNJ6mlNZ_s9ZsFq99A58YZKz_w-DN2500QQg7ogeNhPfqc/s200/1949_HamiltonDryer.jpg" height="200" width="88" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8ynKcwlbM-bGBm08CS_B5u8xH5nL2whj3VGee0tipL1tUfaBaVDq2SzMRWpK92Cee_SZzfucFBLaZVG1C6qPjNAvD1iKv4ngOFaHvWU-uFP4WHCQ7i_4yHexDstq_IMDp3EJXsycWDeA/s1600/1977+vcr.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"></a><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5OvyqfE6k6V4ggC6ilxMs1hp5wDnwWwVaEIy9xmytjR_lyJLlb7Oq68zkOWxz-G3THsuf551e_zhrF6xNB8hL4nq3W1mc4CTAsF8os7UCI6vSkrkOOp_A-8vXKPnCMbuWYvz0hQ3eg4s/s1600/Color+Television+1966.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5OvyqfE6k6V4ggC6ilxMs1hp5wDnwWwVaEIy9xmytjR_lyJLlb7Oq68zkOWxz-G3THsuf551e_zhrF6xNB8hL4nq3W1mc4CTAsF8os7UCI6vSkrkOOp_A-8vXKPnCMbuWYvz0hQ3eg4s/s200/Color+Television+1966.jpg" height="134" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8ynKcwlbM-bGBm08CS_B5u8xH5nL2whj3VGee0tipL1tUfaBaVDq2SzMRWpK92Cee_SZzfucFBLaZVG1C6qPjNAvD1iKv4ngOFaHvWU-uFP4WHCQ7i_4yHexDstq_IMDp3EJXsycWDeA/s1600/1977+vcr.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8ynKcwlbM-bGBm08CS_B5u8xH5nL2whj3VGee0tipL1tUfaBaVDq2SzMRWpK92Cee_SZzfucFBLaZVG1C6qPjNAvD1iKv4ngOFaHvWU-uFP4WHCQ7i_4yHexDstq_IMDp3EJXsycWDeA/s200/1977+vcr.jpg" height="134" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పైవన్నీ సాధించుకోగల అవకాశం ఉన్న సమాజలలో సోవియట్ యూనియన్ మోడల్ కమ్యూనిజం పట్ల ఆకర్షణ తొందరగా తగ్గిపోయింది. వెస్టర్న్ యూరప్ , డిప్రెషన్ కన్నా ముందున్న వృద్ది రేటు తిరిగి సాధించటం మొదలుపెట్టింది. ఫాసిస్ట్ కాలం యూరప్ లో యూనియన్ల ని బలహీనపరచింది. లేబర్ రిలేషన్స్ లో గొడవలు తగ్గాయి. సమ్మెల కాలం తగ్గింది (కానీ దాంట్లో పాల్గొన్న వారి సంఖ్య పెరిగింది). బ్రిటన్, ఫ్రాన్స్, ఇటలీ లలో ఇండస్ట్రియల్ యాక్షన్ పెరిగింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Corporate collective bargaining, Economic Planning, Keynesian demand management and Welfare states ఇవన్నీ కూడా వెస్టర్న్ యూరప్ , కమ్యూనిజం భూతం కి వ్యతిరేకంగా వాక్సినేషన్స్ లా పనిచేసాయి. సోవియట్ యూనియన్ లోని నియంతృత్వ పాలసీలూ, ఖశ్చితమయిన సర్వీస్ డిమాండ్లు, భారీ పరిశ్రమల మీద నిరంతర ప్రాముఖ్యత, సామూహిక అగ్రికల్చర్, పార్టీ లో ఎగువన చేరిన 'The New Class Party Hacks" (as said by Milovan Djilas) ఇవన్నీ కలిపి బెర్లిన్ (1953) బుడపెస్ట్ (1956) లలో తిరుగుబాట్లని తీసుకొచ్చింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
నిజమైన ఎకనామిక్ అద్భుతాలు ఏషియా లో జరిగాయి. జపాన్ ఒక్కటే కాదు, హాంగ్ కాంగ్, ఇండోనేషియా, మలేషియా, సింగపూర్, సౌత్ కొరియా, తైవాన్, థాయ్ లాండ్ లన్నీ కూడా నిలకడగా ఉండే ఆర్ధికాభివృద్దిని సాథించడమే కాక, కొన్ని కేసులలో రెండవప్రపంచ యుద్దం కన్నా ముందుకన్నా మెరుగైన అభివృద్దిని సాధించాయి. 1950 , 1990 ల మధ్య గ్లోబల్ జిడిపి లో ఏషియా శాతం 14 నుంచి 34 కి చేరుకుంది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
1970 , 1980 లలో ఏషియా లో అభివృద్ది పెరుగుతూ వచ్చింది. అదే సమయంలో ఆఫ్రికా, లాటిన్ అమెరికాలలో ఆర్ధికాభివృద్ది కుంటుపడింది. ముఖ్యంగా సౌత్-కొరియా ఆర్ధిక ప్రగతి కొనియాడతగింది. 1960 లో Ghana కన్నా తక్కువ per-capita income తో ఉన్న సౌత్-కొరియా , 1996 లో Organization of Economic Co-opeartion and Development(rich-countries' club) లో చేరే స్థాయికి ఎదిగింది. 1973, 1990 ల మధ్య మొత్తం ప్రపంచం లోనే అత్యంత వేగంగా ఆర్ధికాభివృద్దిని సాధించిన దేశమది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
తూర్పు ఏషియా సాధించిన ఆర్ధిక ప్రగతి అనే అధ్బుతం, కోల్డ్-వార్ కి కీలకమయినది. వియత్నాంలో అమెరికా మిలటరీ ఇంటర్వెన్షన్ విఫలమయిందన్న సంగతి జగద్విదితమే. కొరియా నమూనా కాకుండా వియత్నాం నమూనాలో ఆర్ధిక ప్రగతి సిద్దించినట్లయితే, ఫలితం ఎలా ఉండేదో చెప్పక్కర్లేదు. మరి కొరియా లాంటి దేశాల్లో తేడా ఎందుకొచ్చింది? మొదటగా, యునైటెడ్-స్టేట్స్ మరియు మిత్రదేశాలు వారు మిలటరీ ఇంటర్వెన్షన్ చేసిన దేశాలలోని ప్రభుత్వాలకి సెక్యూరిటి గ్యారంటీస్ ని సమకూర్చారు. రెండవకారణం, యుద్దం తరువాత చేసిన సంస్కరణలు నిలకడయిన ఆర్ధికప్రగతి సాధించే దిశగా వ్యవస్థలు నిర్మించబడ్డాయి. దీనికి సరైన ఉదాహరణ: జపాన్ లో చేపట్టబడిన భూసంస్కరణ. 1946 లో జరిగిన land reform ఫ్యూడలిజం అవశేషాలు లేకుండా నిర్మూలించి, ప్రాపర్టీ-ఓనర్షిప్ ని గణనీయంగా ప్రజలకి చేరవేసింది(Meiji reformers ఈ సంస్కరణలని వ్యతిరేకించారు). మూడవ కారణం: ఓపెన్ గ్లోబల్ ఎకనమిక్ పాలసీలకి అమెరికా వెన్నంటి నిలపడటం, ఏషియన్ దేశాలకి కలసి వచ్చింది. గవర్నమెంట్ పాలసీల వల్ల సేవింగ్స్ అన్నీ ఎగుమతి పరిశ్రమల ఉత్పత్తుల్లోకి వెళ్ళిపోవటంతో మొదటగా బాగుపడింది టెక్స్ టైల్స్ ఇండస్ట్రీ. ఈస్ట్ ఏషియన్ దేశాల్లోని టెక్స్ టైల్స్ ఇండస్ట్రీల ఎగుమతులకి అమెరికాలోని వినియోగ సమాజం ఎనలేని డిమాండ్ ని నిలబెట్టడం ద్వారా , ఆ పరిశ్రమలకి మార్కెట్ ని సమకూర్చటమే కాక, కన్స్యూమర్ సొసైటీ కి ఒక నమూనా ని నిర్మించిపెట్టింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే గమనించాల్సిన విషయమేమిటంటే, జపాన్ తప్ప మిగతా ఏ "ఏషియన్ టైగర్స్ " కూడా డెమొక్రటిక్ వ్యవస్థల ద్వారా పైన ఉదహరించిన ఇండస్ట్రియలైజేషన్ ని సాధించలేదు. Generals Chung-hee(1960-79), Chun Doo-hwan(1980-87) లు సౌత్-కొరియా ని ఇండస్ట్రియలైజేషన్ మార్గం ద్వారా లాక్కొచ్చారు. Singapore లోని Lee Kuan Yew, Indonesia లోని Suharto లు Absolutists. Taiwan, Japan లలో Monopoly parties రాజ్యమేలాయి ఆ కాలంలో. హాంగ్-కాంగ్ బ్రిటన్ పాలనలో ఉండేది. అయితే ప్రతీ కేసులో కూడా డెమొక్రటైజేషన్ మొదలుపెట్టిన కొద్దికాలం తరవాతే ఆర్ధికవిజయాలు సంభవించాయన్న విషయం చరిత్రలో గమనించవచ్చును. అమెరికన్ కన్స్యూమర్ సొసైటీ మీద ఆధారపడిన తూర్పు ఏషియా, సోవియట్ యూనియన్ చట్రం లోంచి తప్పించుకోని తన మార్గం ద్వారా ప్రయాణించడం మొదలుపెట్టింది. తూర్పు ఏషియాతో పోలిస్తే అమెరికా ఇంటర్వెన్షన్ తక్కువున్న Iran, Guatemala, Congo, Brazil, Dominican Republic and Chile లలో ఆర్ధికాభివృద్ది ఎలా ఉందో చరిత్రే చెపుతుంది. వీటన్నిటికన్నా దయనీయమైన గాధలు సోవియట్ యూనియన్ ప్రాబల్యం ఎక్కువున్న క్యూబా, వియత్నాం, అంగోలా, ఇధియోపియా లవి. </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mass-Consumerism తీసుకొచ్చిన standardization , వ్యక్తి కేంద్ర భావనతో అనుసంధానం చేయడమనేది వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ సాధించిన అతి గొప్ప ట్రిక్. దానికి కిటుకు 'వెస్టర్న్ " అనే పదం లోనే దాగుంది. కలర్ టెలివిజన్ నీ, మైక్రోఓవెన్ ని కనిపెట్టకపోయినందుకు సోవియట్ యూనియన్ ని మనం క్షమించగలమేమో కానీ workers-trousers గా పేరొందిన జీన్స్ ని, వర్కర్స్ పారడైజ్ గా పేరొందిన సోవియట్ యూనియన్ ఎందుకు కనిపెట్టలేకపోయిందన్నది అతిపెద్ద మిస్టరీ.</div>
<div style="text-align: center;">
<h3>
THE JEANS GENIE</h3>
</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
America లో wild west లో జీన్స్ వస్త్రావిర్భావం జరిగింది. మైన్స్ లో పనిచేసే కార్మికులకీ, కౌబాయ్స్ కీ ఎల్లవేళలా సౌకర్యంగా ఉండేందుకు ప్రాణం పోసుకున్న జీన్స్ , 1970 కల్లా ప్రపంచమంతా పాపులర్ అవడమే కాక, సోవియట్ యూనియన్ వ్యవస్థలో లోపాలకి ఉదాహరణగా నిలిచింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఆటమిక్ బాంబ్ ని నకలు చేయగలిగిన సోవియట్ యూనియన్, సాధారణమైన Levi 501 ల నమూనాలని ఎందుకు స్వంతం చేసుకోలేకపోయింది?</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
1873 లో మైనర్స్ వేసుకునే ఓవరాల్స్ జేబులని మరింత గట్టిపరచేందుకు వాటికి కాపర్ రివెట్స్ ని జోడించడంతో , మనకీ రోజున తెలిసిన జీన్స్ కి అంకురార్పణ జరిగింది. దానికి ఉపయోగించిన వస్త్రం పేరు "డెనిమ్ (denim)". </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8EMhfEX-Mh8FEFLnGw3wTcUQGfW3XqVCPvmbYEd_aubjMAgEWLCgA3e96FQW9uP0jZFoK3zAjPwAAqPFZCZNB98Yy_d5SDvKIq0IfilGuuY1scHuYMttLu_qLL4TstDe5d3zCjiWEM9M/s1600/levishistory.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8EMhfEX-Mh8FEFLnGw3wTcUQGfW3XqVCPvmbYEd_aubjMAgEWLCgA3e96FQW9uP0jZFoK3zAjPwAAqPFZCZNB98Yy_d5SDvKIq0IfilGuuY1scHuYMttLu_qLL4TstDe5d3zCjiWEM9M/s320/levishistory.jpg" height="266" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZFvLMI42Ap6c0zGCZC7N-LqrP0PdrlBRMDvPRCLVnTO41kk0j64CRbEpEP-xRqJNrcITPw4BJxNqdcXP9lBO-0ltvuuPzp2eqi9NVhTqULgClffj4yg1FK_wNTDxH6DXATBP6EzPZy_Y/s1600/1890lvc501patch.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZFvLMI42Ap6c0zGCZC7N-LqrP0PdrlBRMDvPRCLVnTO41kk0j64CRbEpEP-xRqJNrcITPw4BJxNqdcXP9lBO-0ltvuuPzp2eqi9NVhTqULgClffj4yg1FK_wNTDxH6DXATBP6EzPZy_Y/s200/1890lvc501patch.jpg" height="172" width="200" /></a>Denim మొదటగా Manchester, New Hampshire లో మొదటి సారిగా ఉత్పత్తి చేసారు. అందరికీ సుపరిచితమైన జీన్స్ లెదర్ లేబుల్(Levi వస్త్రాన్ని చింపేద్దామని రెండుగుర్రాలు చెరోవైపు లాగుతూ, విఫలమవుతున్న బొమ్మ) మొట్టమొదటగా San Francisco లోని Levi ఫ్యాక్టరీలో వాడటం జరిగింది. కింద ఉండే red tab 1936 లో వచ్చి చేరింది. బ్లూ జీన్స్ ని తయారు చేయటం చౌక, శుభ్రం చేయటం సులభం, పాడు చేయటం కష్టం, తొడుక్కోవటం సౌకర్యం. కాని బ్రిటన్ లో వాడే ఓవరాల్స్ (వార్ సమయంలో చర్చిల్ ఇవే వేసుకునేవాడు), ఇండియా నుంచి వచ్చే Dongri వస్త్రం తో తయారుచేయబడిన dungarees లకి కూడా బ్లూ జీన్స్ లకి ఉండే లాభాలే ఉన్నాయి. మరి బ్లూజీన్స్ ప్రపంచ ఫ్యాషన్ ని శాసించే స్థాయికి ఎలా ఎదిగింది?</div>
<div style="text-align: justify;">
దానికి సమాధానం ఇరవై శతాబ్ధం లోని అత్యంత విజయవంతమైన రెండు ఇండస్ట్రీస్ అయిన మూవీస్, మార్కెటింగ్ లలో దాగుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLlKGg-V186F8p1bDURaNLveKrX6tIoR6SItMpiZvw4axGDU2Ey_gT-1eWLYw0mCndoARYbDF88LJnwpWQtGTU-Tjd2Nh9RcsbC82PhJkjPJylF8A7EfXe858GIML6y2zh1mV8H9gTbmY/s1600/MB+Jeans+denim.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLlKGg-V186F8p1bDURaNLveKrX6tIoR6SItMpiZvw4axGDU2Ey_gT-1eWLYw0mCndoARYbDF88LJnwpWQtGTU-Tjd2Nh9RcsbC82PhJkjPJylF8A7EfXe858GIML6y2zh1mV8H9gTbmY/s200/MB+Jeans+denim.jpg" height="123" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXj2o6mjwPhUVWmALmIRenTtkhtJvMNOu2shqvgrLBWFuf4Q2iT28A1cl031Hx8lnX1XyLn91CyoxfLI1TX-pIkLvazSnSYRiAKlemb6xV7cXCEWlQrwkbp1-2GeeTLhyALgZJ-DKJueQ/s1600/john-wayne-stagecoach4.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXj2o6mjwPhUVWmALmIRenTtkhtJvMNOu2shqvgrLBWFuf4Q2iT28A1cl031Hx8lnX1XyLn91CyoxfLI1TX-pIkLvazSnSYRiAKlemb6xV7cXCEWlQrwkbp1-2GeeTLhyALgZJ-DKJueQ/s200/john-wayne-stagecoach4.jpg" height="200" width="148" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAyH06z0ZcSGCoRO70_-btRDZP3OC7m3SbB1N9YhtWfqzEHJzI82gtBmZqezrswAu7KsRc3s7Hzmr8445pbqXALYBf2B9LZyk9nUrnos9xByTviwv7vXqayj44PCCCEs6iTXrjL8NEZT4/s1600/EP+black+jeans.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAyH06z0ZcSGCoRO70_-btRDZP3OC7m3SbB1N9YhtWfqzEHJzI82gtBmZqezrswAu7KsRc3s7Hzmr8445pbqXALYBf2B9LZyk9nUrnos9xByTviwv7vXqayj44PCCCEs6iTXrjL8NEZT4/s200/EP+black+jeans.jpg" height="200" width="160" /></a></div>
<br />
<ul style="text-align: left;">
<li> Stagecoach (1939) లో John Wayne వేసుకున్న plain jeans</li>
<li>The Wild One( 1953) లో Marlon Brando వేసుకున్న jeans</li>
<li>Rebel without a Cause (1955) లో James Dean's red (jacket), white(t-shirt), blue (jeans) వేసుకున్న outfits</li>
<li>Jailhouse Rock (1957) లో Elvis Presley వేసుకున్న black jeans</li>
</ul>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7DogPS8ePQ8ZffGrNR3L8wQMCgXIW70uXUPyDswWN8TjIZxGTOoZEQUAek5jteDrG8e7Jdgzjwr2PDUPE8HRVZSbZPIHVr6lxd703pgl507DAlxfRlVRk5CKrZXunyxK24_gtdlKYgw4/s1600/ESQ-best-dressed-marlboro-man-lg-14634753.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7DogPS8ePQ8ZffGrNR3L8wQMCgXIW70uXUPyDswWN8TjIZxGTOoZEQUAek5jteDrG8e7Jdgzjwr2PDUPE8HRVZSbZPIHVr6lxd703pgl507DAlxfRlVRk5CKrZXunyxK24_gtdlKYgw4/s200/ESQ-best-dressed-marlboro-man-lg-14634753.jpg" height="200" width="150" /></a>పై వాటికన్నీ తోడుగా Leo Burnett(1954) ఆద్వర్యంలో మార్కెటింగ్ టీమ్ , సిగరెట్ తాగుతూ, డెనిమ్ వస్త్రాలు వేసుకున్న 'Marlboro Man" ని సృష్టించాయి. మార్లిన్ మన్రో కూడా తోడయింది. తన మొట్టమొదటి మోడలింగ్ షూట్ , డెనిమ్ వస్త్రాల్లో జరిగింది. యుక్తవయసులో చేసే ధిక్కారపూరిత ప్రవర్తనకీ, బ్లూజీన్స్ కి దగ్గరి సంబంధం ఉండేలా ఇమేజ్ సృష్టించబడింది. 1830 ల లోనే, క్రిస్టియానిటీలోని ఒక వర్గం mormons కి నాయకుడయిన Brigham Young బ్లూజీన్స్ ని, అనామోదిత శృంగారానికి సింబల్స్ గా అభివర్ణించి వాటిని తిరస్కరించాల్సిందిగా పిలుపినిచ్చాడు. 1944 లో Life Magazine, జీన్స్ లో ఉన్న Wellesley College లోని ఇద్దరు యువతుల ఫోటోస్ ప్రచురించి పెద్ద దుమారమే లేపింది. Levi competitor అయిన Lee zippers ని మార్కెట్ లో ప్రవేశించేప్పటికల్లా , Levi Jeans ఒక శృంగార ప్రేరేపిత ఇమేజ్ ని సంపాదించుకుంది. </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgscJVydemgJ7g5-SufnRcIi4JF2Iaj2Dd2dQse8ELhp9Qb5S4ebGDIuK8956joWPo5AaGIgpTqOHjm_3ptmP-13O_ETQG645rr9V80It5H-IEfWWWoOIUKXMY9Z8MQE7HbEKCIBBKCSu4/s1600/levis-curve-id+%281%29.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgscJVydemgJ7g5-SufnRcIi4JF2Iaj2Dd2dQse8ELhp9Qb5S4ebGDIuK8956joWPo5AaGIgpTqOHjm_3ptmP-13O_ETQG645rr9V80It5H-IEfWWWoOIUKXMY9Z8MQE7HbEKCIBBKCSu4/s200/levis-curve-id+%281%29.jpg" height="138" width="200" /></a></div>
సమాజం లోని కింది వర్గాలైన ranch-hands నుంచీ, జైళ్ళల్లో ఉండే నేరస్తుల యూనిఫామ్స్ దగ్గర్నుంచీ మొదలైన Levi Jeans ప్రయాణం, పై వర్గాలవైపు సాగింది. కొద్ది కాలంలోనే డిఫెన్స్ వర్గాల్లో యుద్దసమయంలో తప్పనిసరయిన యూనిఫాం గా, యుద్దానంతర కాలంలో బైకర్స్ గ్యాంగ్స్ ప్రీతిపాత్రంగా మారి, మరికొద్ది కాలానికి వెస్ట్ కోస్ట్ కీ, Ivy League college students కీ మక్కువయి, 1960 ల కల్లా రచయితల, మ్యూజిషియన్స్, పాప్ సింగర్స్ ల వర్గాలకి ఎదిగి, చివరకి అమెరికన్ ప్రసిడెంట్ నిక్సన్ పబ్లిక్ గా Jeans ని ధరించడంతో తన ప్రయాణాన్ని పూర్తి చేసుకుంది. Jeans ప్రపంచవ్యాప్తంగా ఎదిగిన తీరు వర్ణనాతీతం. 1948 లో కంపనీ 40 లక్షల జీన్స్ ని అమ్మింది. 1959 కల్లా కోటికి చేరింది. 1964 నుంచి, 1975 మధ్యలో పదింతలయి, రెవెన్యూ $1 Billion Dollars కి చేరుకుంది. కేవలం నాలుగు సంవత్సరాలలో 1979 కల్లా అమ్మకాలు రెండింతలయ్యాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEig8ny1u9DAZZu3eWd9Oy8eaPKBFObBtdfNpFfIFLoU7sB6bmwaAfLdecqpQ6aO7sHzpBROyfhd0e6Jj777DgX29YgjXvjIVZCn2LLfZK-2Nb3LhoUhXHuUpZkFY2qB4x_Ke1SdWspUpmw/s1600/levi_dept_w_image_hotness.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEig8ny1u9DAZZu3eWd9Oy8eaPKBFObBtdfNpFfIFLoU7sB6bmwaAfLdecqpQ6aO7sHzpBROyfhd0e6Jj777DgX29YgjXvjIVZCn2LLfZK-2Nb3LhoUhXHuUpZkFY2qB4x_Ke1SdWspUpmw/s200/levi_dept_w_image_hotness.jpg" height="180" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
అమెరికన్ వస్త్రాలయిన జీన్స్, అమెరికాయేతర దేశాలలోని ప్రజల్ని కూడా బాగా ఆకర్షించాయి. ప్రపంచవ్యాప్తంగా యువత, బోరింగ్ గా ఉండే సనాతన వస్త్రాల మీద తిరుగుబాటుగా జీన్స్ ని పరిగణించారు. "The World is Blue Jeans Country Now" అని Life Magazine 1972 లో తీర్మానించింది. జీన్స్ లాగే ఊర్ధ్వముఖాన ప్రయాణించిన మరొక ప్రొడక్ట్ కోకా-కోలా. జీన్స్ భూతం సీసాలోంచి బయటకొచ్చి ప్రపంచాన్ని ఆక్రమించింది. ఆ సీసా కోకా-కోలా ఆకారాన్ని ధరించింది. 1929 లలోనే 78 దేశాలలోని అమ్మకాలతో Coca-Cola 'The International Beverage" గా తనని తాను అభివర్ణించుకునేదంటే ప్రపంచవ్యాప్తంగా వీటి విజయం పరిధిని అంచనా వేసుకోవచ్చు. చిట్టచివరకి 1973 లో వియత్నాం మీద అమెరికా యుద్దం చేస్తున్న కాలంలో కూడా Laos లో కోకా-కోలా తన ప్లాంట్ ని నిర్మించుకోగలిగినంత పాపులారిటీని సంపాదించుకుంది. కానీ, జీన్స్ కీ, కోకా-కోలాకి సోవియట్ యూనియన్ తూర్పు యూరప్ మీదుగా జార్చిన ఐరన్ - కర్టెన్ కన్నా మించిన అవరోధమింకోటి లేదు. ప్రపంచవ్యాప్తంగా యువతలాగే, సోవియట్ యూనియన్ లోని యువత కూడా జీన్స్ కావాలనుకుంది. కార్మిక వర్గ స్వర్గంగా ప్రచారం చేసుకునే సోవియట్ యూనియన్ , వారికి ఎంతో సౌకర్యంగా ఉండే జీన్స్ ని నకలు చేయటంలో ఎందుకు విఫలమయిందో అర్ధం కాని విషయం. నిజానికి సోవియట్ యూనియన్ , అమెరికా ఉత్పత్తులకి ధీటుగా, పోటీగా తన ప్రొడక్ట్ లని అభివృద్ది చేయాలని భీష్మించుకున్న దేశమే. నిక్సన్ తో డిబేట్ లో , కృశ్చేవ్ ఆ విషయం బహిరంగంగానే వెల్లడించాడు. అయినప్పటికీ కమ్యూనిస్ట్ బ్లాక్ బ్లూజీన్స్ కి ఉన్న అప్పీల్ ని, ఆకర్షణనీ అంచనా వేయటంలో విఫలమయ్యాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
బ్లూ జీన్స్, పాప్-మ్యూజిక్ వెస్ట్రన్ ప్రపంచం సింబల్స్ గా ఆధిపత్యం సాగించాయి. అమెరికా సోవియట్ మీద న్యూక్లియర్ బాంబ్స్ ని ప్రయోగించలేదేమో కానీ, బ్లూ జీన్స్ ని మాత్రం వదిలింది. 1959 లో మొదటిసారిగా, 1967 లో మరోసారి Moscow లో Levi తన Jeans ని ప్రదర్శించింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
1960s లో ఐరన్ - కర్టెన్ వెనకాల ఉన్న దేశాల్లోని యువత, బోరింగ్ సబ్-బాయ్ స్కౌట్స్ యూనిఫామ్ ని ధరించటం కన్నా , బ్లూజీన్స్ ధరించాలని అర్రులు చాచారు. East German student Stefan Wolle తన కాలంలోని తోటియువత వాటికోసం ఎలా పాకులాడిందీ, వెస్ట్ లో ఉన్న బంధువుల ద్వారా దొంగచాటుగా తెప్పించుకోని ధరించి టీచర్స్, పెద్దల ఆగ్రహానికెలా గురయ్యిందో రాసుకున్నాడు. ఈ కోరిక ఎంత వరకీ వెళ్ళిందంటే సోవియట్ యూనియన్ 'Jeans Crimes " (జీన్స్ సాధించటం కోసం చేసే ప్రయత్నాల్లో భాగంగా, చట్టనియమాల్ని ఉల్లంఘించటం) అనే ఒక చట్టాన్ని రూపొందించింది. 1986 లో, Che Guevara మిత్రుడూ, ప్రెంచి వామపక్ష ఫిలసాఫర్ అయిన Regis Debray ఇలా రాసుకున్నాడు. <i><b>"There is more power in rock music, videos, blue jeans, fast food, news networks and TV satellites than in the entire Red Army". </b></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhC2OQlSll4OLZ8ozhxFgtlYSr0uEi0b62TB__IxP181AJurqNdOWQWnxhmtsD-QG-JGtNE-xiyYR14VdtGG-tBgUDc2v_d7YC4uh2vG7cCiKsqcxMdVHP3nUCmyzKhDJL5bs442k3N3nk/s1600/may+68+revolution.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhC2OQlSll4OLZ8ozhxFgtlYSr0uEi0b62TB__IxP181AJurqNdOWQWnxhmtsD-QG-JGtNE-xiyYR14VdtGG-tBgUDc2v_d7YC4uh2vG7cCiKsqcxMdVHP3nUCmyzKhDJL5bs442k3N3nk/s1600/may+68+revolution.jpg" /></a>1980 ల కల్లా అంతమాత్రం స్పష్టమయింది, కానీ 1968 లో పరిస్థితి వేరే. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
1968 ఎన్నో విధాలుగా విప్లవాల సంవత్సరం. పారిస్ నుంచి ప్రేగ్ వరకీ, బెర్లిన్ నుంచి బర్కిలీ , బీజింగ్ ల వరకీ.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కోల్డ్ -వార్ కి ఆటంకాలు కలిగించిన ఈ విప్లవాలన్నిటిలోనూ కామన్ గా ఉన్న అంశం "యువత". ప్రపంచవ్యాప్తంగా మొత్తం జనాభాలో యువత శాతం గణనీయంగా ఉన్న సంవత్సరం.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
1928 లో మొత్తం జనాభాలో ఒక్క శాతమున్న యూనివర్సిటీ స్టూడెంట్స్, 1968 కల్లా మూడు శాతానికి చేరుకున్నారు. ఈ కాలంలోని యువత తిరుగుబాటు ధోరణిని అలవాటు చేసుకున్నారు. <br />
<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
1968 లో:<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZqqYhw4c-mfgBUE5xJGXGlIxryfvhY5LOyAtcCJi3sbEFGw_B1HSdGwn_YgeEKQxYa1hIDIW8eON-glm3HWlRuWgHSjqMESGKPrtp-c1gh6D23M0EpNDuMIh6-e_p8SQQpPCas3PKuBg/s1600/france68chartFull.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZqqYhw4c-mfgBUE5xJGXGlIxryfvhY5LOyAtcCJi3sbEFGw_B1HSdGwn_YgeEKQxYa1hIDIW8eON-glm3HWlRuWgHSjqMESGKPrtp-c1gh6D23M0EpNDuMIh6-e_p8SQQpPCas3PKuBg/s320/france68chartFull.jpg" height="200" width="320" /></a></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>. French students పారిస్ యూనివర్సిటీలో ఫాకల్టీని ముట్టివేయటంతో ఆరంభమయిన అలజడులు, అదే సంవత్సరం మే కల్లా పదుల వేల సంఖ్యలో విద్యార్థులు పోలీస్ బలగాలతో తలపడ్డారు. <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi76niekHshU5J6CG2ne7T3M1pUhP2VEIpxS39TVwbDCsIf5jJw8SVyM_qMTNlidbciTPIsCi5fCDoWroXiGIcdOsINjacYXrEUk1X_3CO3cI5uokWZSu2ghNJ_9DLT61Ic3rrFkYy6mU8/s1600/paris_68.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi76niekHshU5J6CG2ne7T3M1pUhP2VEIpxS39TVwbDCsIf5jJw8SVyM_qMTNlidbciTPIsCi5fCDoWroXiGIcdOsINjacYXrEUk1X_3CO3cI5uokWZSu2ghNJ_9DLT61Ic3rrFkYy6mU8/s200/paris_68.jpg" height="163" width="200" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg10iQm2iq8EJXjHM6n2mbnzRsV8P_t-5p54xGK_28hoFZtMVlpn7marfBrPy8IloqMuDuddEIlAIdRwkDrUfX9IMd44PoipgrLt0ZXVKiNTlRjjQAsWxy66SESRDpb9mrXYNAAybzcdL0/s1600/hippie.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg10iQm2iq8EJXjHM6n2mbnzRsV8P_t-5p54xGK_28hoFZtMVlpn7marfBrPy8IloqMuDuddEIlAIdRwkDrUfX9IMd44PoipgrLt0ZXVKiNTlRjjQAsWxy66SESRDpb9mrXYNAAybzcdL0/s200/hippie.jpg" height="200" width="187" /></a><br />
</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>. బలహీనమయిన ప్రభుత్వాన్ని గమనించి అందివచ్చిన అవకాశమని, అధిక వేతనాల కోసం దేశమంతా ట్రేడ్ యూనియన్స్ సమ్మెలు మొదలెట్టాయి.</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>యూనివర్సీటీ ఆఫ్ కాలిఫోర్నియా, బర్కిలీ , ఫ్రీ యూనివర్సిటీ, బెర్లిన్ లలో కూడా . ఇలాంటి దృశ్యాలకు తెర లేచింది. చివరకి హార్వర్డ్ లో సైతం స్టూడెంట్ ఫర్ డెమొక్రటిక్ సొసైటీ సభ్యులు , యూనివర్సిటీ ప్రసిడెంట్ ఇంటిని ఆక్రమించారు. అదే సమయంలో మెంబర్స్ ఆఫ్ వర్కర్-స్టూడెంట్ సమితి సభ్యులు యూనివర్సిటీ హాల్ ని ముట్టడించి యూనివర్సిటీ డీన్ ని తరిమేసి, తాత్కాలికంగా యూనివర్సిటీ హాల్ కి చెగువేరా నామకరణం చేసారు.</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
అమెరికా వియత్నాం మీద సాగిస్తున్న యుద్దం, అమెరికా ఓడిపోతున్న ఆ యుద్దంలో జరిగిన అమెరికా భారీ ప్రాణనష్టం, ఆ కాంపస్ తిరుగుబాటుకి కారణాలు. 1968 యువత, race equality కోసం సాగుతున్న అమెరికన్ సివిల్ హక్కుల ఉద్యమానికి కూడా చేయూతనిచ్చింది. కానీ, 1968 లో జరుగుతున్న ఈ ఉద్యమాలలో సాహిత్యం అంతా మార్క్సిస్ట్ భాషతో నిండుకున్నది. ప్రపంచంలో జరుగుతున్న ప్రతి ఘర్షణకీ, ఇజ్రాయిల్ నుంచి ఇండో-చైనా వరకీ జరుగుతున్న సంఘర్షణలని anti-imperialist struggle గా ముద్రవేయడం జరిగింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
సిద్దాంతాలని రుద్దే student leaders అయిన Cohn-Bendit , Rudi Dutschke ల లక్ష్యం, కాపిటలిజం అంతర్గత కేంద్రాల్లోకి చొచ్చుకొనిపోవటం. ప్రతి కాపిటలిస్టుని ఉరి తీసేంతవరకీ మానవజాతి సంతోషంగా ఉండలేదని enrages ప్రకటించాడు. anarchists అయిన Situationists అసలు Labour నే నిర్మూలించాలనుకున్నారు. తమ స్టూడెంట్ సపోర్టర్స్ కి Ne travailez, jamais - Never work అని పిలుపినిచ్చారు. కానీ వీరు డిమాండ్ చేసిన unlimited access to female dormitories, "unbutton your mind as often as your fly " అన్న పిలుపు వారి విప్లవరంకెల అసలు ఉద్దేశాలకి అద్దం పట్టింది. అప్పటివరకీ ఎక్స్ పోజింగ్ బట్టల మీద ఉన్న వ్యతిరేకత భావాన్ని బద్దలుకొట్టి, వివిధ రకాలైన ఎక్స్ పోజింగ్ వస్త్రధారణ కోసం ప్రయత్నించమని విద్యార్ధినులని ప్రోత్సహించారు. ఒక ఆకారం లేని పైజామాలు ధరించే Mao Red guard నుంచి, Hippies ధరించిన బెల్-బాటమ్స్ వరకీ, మిని-స్కర్ట్స్, బికినీస్ ల వస్త్రధారణ విప్లవాలతో 1968 నిండిపోయింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
గమ్మత్తేమిటంటే వియత్నాం లో అమెరికన్ ఇంపిరీయలిజమ్ ని తూర్పారబట్టిన 1968 యువత, అమెరికన్ పాప్ కల్చర్ కి ప్రతీకలయిన బ్లూ-జీన్స్, మ్యూజిక్ లకి addicts అయిపోయారు. నడుం కిందకి జారి ఉన్న జీన్స్ తిరుగుబాటు యువత యూనిఫామ్ అయ్యింది. రికార్డింగ్ కంపనీస్ Rolling Stone-'Street Fighting Man', Beatles-'Revolution' లాంటి పాటల్ని విడుదలచేస్తూనే వచ్చాయి. రివల్యూషన్ లో పాల్గొంటున్న French Situationists మెటీరియలిజం, అడ్వర్టైజింగ్ కల్చర్ ని విమర్శించవచ్చు గాక, కానీ కాపిటలిజం అంతుకోసం పోరాడుతున్న వర్గాలు, అదే కాపిటలిజం వ్యవస్థల ద్వారా తాము పొందుతున్న హక్కులని తక్కువ అంచనా వేసారు. ఈ Long-hair youth ని ఈసడించుకున్న పోలీసులు అడపాదడపాగా జరిపిన లాఠీ-చార్జ్ లు తప్ప, వెస్టర్న్ ప్రపంచంలో ఈ యువత ఉద్యమాల స్వేచ్చాహక్కులకి ప్రభుత్వాలు ఆటంకం చెప్పలేదు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
పారిస్ తరహాలోనే, Prague లో కూడా యూనివర్సిటీలు ఘర్షణజ్వాలల తొలికేంద్రాలయ్యాయి. Prague దేశంలో ఏప్రిల్ 1968 లో Alexander Dubcek , ఆర్ధిక, రాజకీయ స్వేచ్చావాదానికి Action Programme అనే కార్యాచరణ పథకంతో స్వాగతం పలికాడు. కానీ సోవియట్ యూనియన్, ప్రేగ్ లో చిగురొడుతున్న మూలాలని తనకి ముందు రాబోయే అపాయంగా తలచింది. 21st August 1968 న పొద్దున్న నాలుగింటికి చెకోస్లేవియా కమ్యూనిస్ట్ భవనాన్ని సోవియట్ యూనియన్ యుద్ద టాంకులు ముట్టడించాయి. తొమ్మిదింటికి Alexander Dubcek సోవియట్ యూనియన్ కి తీసుకెళ్ళబడ్డాడు. (చివరకి అతను ప్రాణాలతోనే తిరిగి వస్తాడు). Wenceslass square వద్ద రోజూ చెకోస్లేవియా ప్రజలు గుమికూడి ఆందోళనలు చేయడం నిత్యమైపోయింది. Jan Palach అనే విద్యార్థి తనకి నిప్పంటించుకుంటాడు. అదే కాలంలో పారిస్ లో విద్యార్ధుల ఆందోళనలు పోలీస్ మీదకి మండుతున్న కాక్-టెయిల్స్ విసరడం వరకీ చేరుకున్నాయి. West లో విద్యార్థులు మార్క్సిస్ట్ పదజాలాన్ని వల్లెవేయటం ఆరంభించారు, కానీ వారి నిజమైన లక్ష్యం ఫ్రీడం కాదు, ఫ్రీ-లవ్. </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇదే సమయంలో ఐరన్-కర్టెన్ కావాల పరిస్థితి గంభీరంగా ఉంది. అక్కడ సమస్య ఫ్రీ-లవ్ కాదు, కనీస ఫ్రీడం సంపాదించుకోవడమే ముందున్న లక్ష్యం. 1968 తర్వాత వచ్చిన కమ్యూనిస్టు ప్రభుత్వం, చెకోస్లేవియా రాక్ మ్యూజిషియన్స్ అందరికీ మార్క్సిజమ్-లెనినిజం మీద రాత పరీక్ష నిర్వహించింది. ఇది మింగుడుపడని Plastic People of the Universe అనే ఒక బ్యాండ్ 100 Points అనే ఒక ఆల్బం ద్వారా "They are afraid of freedom/They are afraid of democracy/They are afraid of Human RIghts charter, So why the hell we are afraid of them " అన్న విమర్శబాణాల్ని ఎక్కుపెట్టింది. దీని ఫలితం ఊహించినట్ళే జరిగింది. 1970 లో వారి ప్రొఫెషనల్ లైసెన్సెలు రద్దు చేయబడ్డాయి. 1976 లో బాండ్ లీడర్ తో సహా, అందర్నీ అరెస్ట్ చేయటం జరిగింది. తరువాత జరిగిన విచారణలో పద్దెనిమిది నెలల కారాగారశిక్ష విధించటం కూడా జరిగింది. ఈ విచారణ తత్ఫలితాల్లోంచే Chapter 77 అనే ఒక అసమ్మతి గ్రూప్ మొదలయి , దాని నాయకుడు, నాటకరచయితా అయిన Vaclav Havel , చెకొస్లేవియా కి భవిష్యత్తు ప్రసిడెంట్ అవుతాడు. రాక్ మ్యూజిక్ Prague లో 1970s లో పొలిటికల్ అయినంతగా, బహుశా చరిత్రలో మరెప్పుడూ, ఎక్కడా అవలేదేమో!?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
మరి చెకొస్లేవియా విద్యార్థులకి వారు కోరుకున్న రాక్ మ్యూజిక్, జీన్స్ లని , కోరుకున్నంతగా లభ్యమయ్యే అవకాశాన్నివ్వకుండా ఎందుకు ఆటంకాలని కల్పించటం? దానికి సమాధానం సులభమే. మార్కెట్-ఆధారిత కన్స్యూమర్-సొసైటీ సోవియట్ యూనియన్ కి ప్రమాదకరం. Flannel Trousers కన్నా Jeans, Burt Bacharach కన్నా Mick Jagger లు కోరుకునే కన్స్యూమర్స్ ప్రాముఖ్యతలకి తగ్గట్లుగా సొసైటీ లో ఉన్న వనరులు ప్రతిస్పందించటం సోవియట్-యూనియన్ భావజాలానికి సరిపడని విషయం. </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
సోవియట్ వ్యవస్థలో పార్టీకి తెలుసు ఎవరికేం కావాలో. Brown Polyester Suits . వాటిని తయారు చేయమని ప్రభుత్వరంగ పరిశ్రమలకి ఆర్డర్ ని ఇచ్చేది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కృశ్చేవ్ కలర్-టెలివిజన్ ని కాపీ చేయాలని అర్రులు చాచిఉండవచ్చేమో కానీ, Beatles ని మాత్రం ఖశ్చితంగా వద్దనుకున్నాడు . "సోవియట్ యువత కి ఇలాంటి Cacophonous rubbish " వద్దని పిలుపినిచ్చాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఏదేమైనా ఒకవైపు ధనికమవుతున్న అమెరికాతో Cold War లో ఆయుధాల్లో పోటీపడాలంటే సోవియట్ యూనియన్ కి కావలసింది Tanks, Tank-Tops కాదు, Strategic Bombers కావాలి, Stratocaster guitars కాదు. అని సోవియట్ నాయకులు అనుకున్నారు. కానీ అవేవీ జీన్స్ సోవియట్ యూనియన్ లోకి బ్లాక్-మార్కెట్(dealer fartsovshchiki ) ద్వారా స్మగుల్ అవటాన్ని ఆపలేకపోయాయి. సగటు నెల జీతం 200 రూబుల్స్ ఉన్న కాలంలో, ప్రభుత్వరంగ పరిశ్రమ తయారు చేసిన trousers పది రూబుల్స్ పలికితే, స్మగుల్ చేయబడిన ఒక్క జీన్స్ పెయిర్ 150-250 రూబుల్స్ వరకీ పలికేది. Prague లో ఎగసిన స్వేచ్చావాద ఉద్యమాలని ఉక్కుపాదంతో నలిపేసి, బెర్లిన్ నగరాన్ని తూర్పు, పశ్చిమ జర్మనీ ల కింద విడగొట్టడంతో కమ్యూనిజం ఎదురులేని, శాశ్వతంగా ఉండిపోయే వ్యవస్థగా కనపడింది. అయితే కమ్యూనిస్టు నాయకులు పొలిటికల్ ప్రత్యర్థులని అణచటంలో నిష్ణాతులయి ఉండవచ్చేమో కానీ, వెస్టర్న్ కన్స్యూమర్ సొసైటీ మోడల్ కి వారి ప్రతిఘటన బలహీనమయినదిగా మిగిలింది. ముఖ్యంగా ఈస్ట్-జర్మనీ ప్రజలు, పక్కనే ఉన్న వెస్ట్-జర్మనీ టెలివిజన్ల లోంచి ప్రసారమవుతున్న వెస్టర్న్-ఫ్యాషన్ ట్రెండ్స్ ని గమనిస్తున్నప్పుడు, ప్రజల మీద ఆ ప్రభావాన్ని అరికట్టటంలో సోవియట్ నాయకులు అచేతనులయ్యారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వెస్టర్న్ కన్స్యూమర్ ఇండస్ట్రీస్ లాభాలు గడిస్తూంటే , సోవియట్ లో వాటి పరిస్థితి దిగజారటం మొదలెట్టింది. 1973 కల్లా ఆర్ధిక వృద్ది ఒక శాతం కన్నా కిందకి దిగజారింది. ప్రొడక్టివిటీ పడిపోయింది. ప్రభుత్వరంగ పరిశ్రమలు తాము వాడుతున్న ముడిసరుకు విలువంత కూడా ధరలని రాబట్టులేకపోయాయి. Hayek హెచ్చరించినట్లుగానే, ఎక్కడయితే అర్దవంతమైన ధరలు ఉండక, కృత్రిమంగా నిర్ణయించబడతాయో, అక్కడ వనరులు అవసరమయినచోటకాక, ఇతర చోట్ల నిర్వియోనియోగం చేయబడ్డాయి. అవినీతి అధికారులు ఉత్పత్తి మీద ఆంక్షలు విధించి వారి లాభాల్ని పెంచుకున్నారు. కార్మికులు పని చేసినట్లుగా నామమాత్రం పని చేసేవారు. మానేజర్స్ జీతాలు నామమాత్రంగా ఇచ్చేవారు. ఇండస్ట్రియల్ కాపిటల్ స్టాకే కాకుండా, హ్యుమన్ కాపిటల్ స్టాక్ ని కూడా శ్రద్దగ్గా పట్టించుకోవటం మానేసారు. న్యూక్లియర్ ప్లాంట్స్ పాడవటం మొదలెట్టాయి. ఆల్కహాలిజం మితిమీరి పెరిగింది. అమెరికాతో ధీటుగా పోటీ పడదామన్న కృశ్చేవ్ కలలు కల్లలయ్యాయి. అమెరికా సగటు వ్యక్తిగత వినియోగం లో, కేవలం ఇరవైనాలుగు శాతం మాత్రం సోవియట్ అందుకోగలిగింది. అదే స్థాయిలో టర్కీ దేశంతో కూడా పోటీ పడలేకపోయింది. అదే సమయంలో సూపర్ పవర్స్ మధ్య అణ్వాయుధాల నియంత్రణ పట్ల కుదుర్చుకున్న పరస్పర అవగాహన వల్ల సోవియట్ యూనియన్ ఒక్క ఆయుధ పరిశ్రమలో మాత్రమే ఏర్పరుచుకున్న మాస్-ప్రోడక్షన్ సామర్ధ్యం అంతా నిరుపయోగమయింది. 1970 లలో పెరిగిన ఆయిల్ ధరలు, ఇంపోర్ట్ ఖర్చులని పెంచి వ్యవస్థలని స్థంభింపచేసాయి. 1980 లలో పడిపోయిన ఆయిల్-ధరలు, సోవియట్ బ్లాక్ ని కరెన్సీ రుణాల్లో వదిలేసాయి.<br />
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPgmjpm3DG4w49fXOes05oZvQ_Lv-TvcrqRQJd7zeCl6EB31L8MYMCrFdZBCeqZ9b8TKTw8qVFh_FPt8KMsxwExn_XqBy1WcOvSnFS_Jjm1PKyHCkej30V1kkffFB0xuKUBB338sWVWxA/s1600/perestroika1.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPgmjpm3DG4w49fXOes05oZvQ_Lv-TvcrqRQJd7zeCl6EB31L8MYMCrFdZBCeqZ9b8TKTw8qVFh_FPt8KMsxwExn_XqBy1WcOvSnFS_Jjm1PKyHCkej30V1kkffFB0xuKUBB338sWVWxA/s320/perestroika1.jpg" height="176" width="320" /></a>ఏ వ్యవస్థని అయితే కృశ్చేవ్ భూస్థాపితం చేస్తానని ప్రణామం చేసాడో , అదే వ్యవస్థ నుంచి సోవియట్ రుణం తెచ్చుకోవాల్సి వచ్చింది. 1985 లో ఎన్నికయిన మిఖాయిల్ గోర్భచేవ్ ఇక ఏ ఇతర మార్గమూ లేదనీ, ఆర్ధిక, పొలిటికల్ సంస్కరణల మార్గం పట్టక తప్పదని అభిప్రాయపడ్డాడు. పెరిస్త్రొయికా, గ్లాస్-నోస్త్ లాంటి పదాలు వాడుక పదాలయ్యాయి. తూర్పు బెర్లిన్ లోని మితవాదులకి ఏం చేయాలో పాలుపోక వెస్ట్ లోంచి వచ్చే పత్రికలని సెన్సార్ చేయటమే కాక, సోవియట్ లోపలి నుంచి పబ్లిష్ అవుతున్న ప్రచురణలని కూడా సెన్సార్ చేసారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
1848, 1918 లలో లాగే 1989 లో వచ్చిన విప్లవం దావానలంలా వ్యాపించింది. ఫిబ్రవరి 1989 లో పోలండ్ ప్రభుత్వం Solidarity అనే ట్రేడ్ యూనియన్ తో చర్చలకి ఒప్పుకుంది. ఆ తర్వాత అతి త్వరలోనే దేశం స్వేచ్చాయుత ఎలక్షన్స్ కి వైపు అడుగులు వేయటం మొదలెట్టింది. అదే సంవత్సరం మే లో బుడాపెస్ట్, హంగేరీ కమ్యూనిస్టులు, ఆస్ట్రియా బోర్డర్ ని తెరవడానికి నిర్ణయించుకున్నారు. ఐరన్ కర్టన్ కి తుప్పు పట్టి శిథిలమవటం ప్రారంభమయింది. తూర్పు జర్మనీ ప్రజలు పశ్చిమ యూరప్ కి వలస మొదలెట్టారు. జూన్ లో Solidarity ఎలక్షన్స్ గెలిచి డెమొక్రటిక్ ప్రభుత్వాన్ని ఏర్పరచారు. సెప్టెంబర్ లో హంగేరీ లో కమ్యూనిస్టులు ప్రజాస్వామ్య రీతిలో ఎలక్షన్స్ నిర్వహించడానికి కి ఒప్పుకున్నారు. GDR నలభై వార్షికోత్సవం జరపడానికి ప్రణాళికలు జరుగుతున్నప్పుడు, వందలు, వేలతో మొదలయ్యి, పదుల వేలలో, వందల వేలల్లో ప్రజలు Leipzig వీధుల్లోకి వచ్చి Wir sind das Volk (We are the people) అని , పిదప Wir sind win Volk (We are One People ) అని ఊరేగింపుల్లో పాల్గొన్నారు. అయితే ఈసారి, 1956-Budapest, 1968-Prague, 1981-Gdansk, Beijing-1989 లలో మాదిరిగా కాక, పోలీసు దళాలు వారికి కేటాయించిన బరాక్స్ లలో డ్యూటీ చేసాయి. తూర్పు జర్మనీ లో దేశం bankruptcy లోకి వెళ్ళబోతోందని అర్ధం కాగానే Honecker ని పక్కకు నెట్టేసి ఆర్ధిక సంస్కరణలు చేయడానికి యువనాయకత్వం అడుగులు వేయటం మొదలెట్టారు. కానీ అప్పటికే ఆలస్యమయిపోయి సంస్కరించటానికి ఏమీ మిగల్లేదు. రొమేనియా లోని కమ్యూనిస్ట్ ప్రభుత్వ అధికారులు అప్పటికే మార్కెట్ సంస్కరణల వల్ల రాబోయే లాభాలని అంచనా వేయటం మొదలెట్టారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
9 Novermber 1989 న తూర్పు బెర్లిన్ ప్రజలకి అధికార బోర్డర్ మార్గాల గుండా స్వచ్చందంగా దేశం వదలి వెళ్ళగలిగే హక్కులని జారీ చేస్తున్నట్లుగా వార్త వెలువడింది. ఈస్ట్ బెర్లిన్ ప్రజలు వెల్లువెత్తి బోర్డర్ ని దాటారు. బెర్లిన్ గోడ కూలిపోవటంతో కోల్డ్ వార్ అంతమయిపోయినట్లేనని ప్రపంచానికి అర్ధమవటం ప్రారంభమయింది. కానీ 1991 లో మాస్కోలో జరిగిన అంతర్గత తిరుగుబాటు విఫలమయ్యి సోవియట్ యూనియన్ విచ్చిన్నమయ్యాక కానీ అధికారికంగా కోల్డ్ వార్ ముగిసిపోలేదు.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKp62L4QKRaRxje5UVKlLm9UiPgWlNMBvlPzacH0hUW6_J9F-UyIxe5KWf021B6upaW-RjhWKK0-bTLh6j51DyraxeA7oui_oEpMC22fohfzr7J4Upl7Pg0uddKjFBAvKnpZ3KElQOm7A/s1600/berlin15-1.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKp62L4QKRaRxje5UVKlLm9UiPgWlNMBvlPzacH0hUW6_J9F-UyIxe5KWf021B6upaW-RjhWKK0-bTLh6j51DyraxeA7oui_oEpMC22fohfzr7J4Upl7Pg0uddKjFBAvKnpZ3KElQOm7A/s200/berlin15-1.jpg" height="132" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQ0ntRO1ueiwtkaqARieFRRh4zE8YMmh7UKG6wHaSml-ozBDa5G_i3p54AfsjTxXtOYRTaFS5Yl4F38ZgvFouXWP_QU1RLxFKntCIYi4dSRDRUlr12O3JzHHUidQ-7ryjw2JzLXppP1bw/s1600/berlin09-1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQ0ntRO1ueiwtkaqARieFRRh4zE8YMmh7UKG6wHaSml-ozBDa5G_i3p54AfsjTxXtOYRTaFS5Yl4F38ZgvFouXWP_QU1RLxFKntCIYi4dSRDRUlr12O3JzHHUidQ-7ryjw2JzLXppP1bw/s200/berlin09-1.jpg" height="132" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYm-Lg7S2-aUdxI-k8o9m9aX9GumC7y-HoxMOkcnUNMaT__z7c8feKOq9v0bxcdZZph-3-QX7u2yi94ejZpN7TcTkBRpEXYEVktQWODgFaWZ8kfbF2wu_7LUc3-aoDigD16sk7njPJwmw/s1600/berin+wall2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYm-Lg7S2-aUdxI-k8o9m9aX9GumC7y-HoxMOkcnUNMaT__z7c8feKOq9v0bxcdZZph-3-QX7u2yi94ejZpN7TcTkBRpEXYEVktQWODgFaWZ8kfbF2wu_7LUc3-aoDigD16sk7njPJwmw/s200/berin+wall2.jpg" height="132" width="200" /></a></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
కొంతమందికి ఈ పరిణామాలు శరాఘాతం లాగా తగిలాయి. ప్రపంచం అంతమయిపోయినట్లుగా భావించారు. మరికొందరికిది రీగన్, థాచర్, పోప్ నాయకత్వంలో జరిగిన వెస్టర్న్ ప్రపంచపు తిరుగులేని విజయంగా కనపడింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇవి రెండూ కాక, మరికొంతమంది జాతీయతా భావం నెగ్గిందని అభిప్రాయపడ్డారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ కన్స్యూమర్ సొసైటీలుగా సోవియట్ యూనియన్ విఫలమవ్వడమే వాటి అంతానికి దారితీసిందన్నది చరిత్రలో గమనించవచ్చు.<br />
<br />
<h3 style="text-align: center;">
<b>PYJAMAS AND SCARVES</b></h3>
</div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
మావో కమ్యూనిస్టు విప్లవం వస్తున్న రోజుల్లో(1949) , బహుశా ప్రపంచం మొత్తమ్మీద బోరింగ్ వస్త్రధారణ ఉన్న దేశం చైనా ఒక్కటేనేమో. Qing కాలం నాటి సిల్క్ మాయమయింది. చైనా చక్రవర్తుల వెస్టర్ దుస్తుల మోజున్న రోజులు వెళ్ళిపోయాయి. అందరికీ సమానత్వం పేరిట లైట్ గ్రే కలర్ పైజామాల్లా ఉండే దుస్తుల్ని చైనా ప్రజల మీద రుద్దడం జరిగింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయినప్పటికీ, ఈరోజు ఏ చైనీస్ వీధిలోకి వెళ్ళి చూసినా ఎన్నో రంగుల్లో మెరిసిపోయే వెస్టర్న్ వస్త్రధారణతో చైనా<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_iJr6HxPTsJ0q3axdqJ4Hvhqi-i5E_fHoHHlpYwd_4Q6Ldko1mUhTiVoGjU6xZWaINImyFh4tzbswUFtVs1ZH6bzoMR-CPQ9uNIlS4WynoxvSXqaQ2HVGkNRNe0xexoKWZeAriwcrRmw/s1600/Streets_of_Shanghai_at_night,_China,_East_Asia-5.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_iJr6HxPTsJ0q3axdqJ4Hvhqi-i5E_fHoHHlpYwd_4Q6Ldko1mUhTiVoGjU6xZWaINImyFh4tzbswUFtVs1ZH6bzoMR-CPQ9uNIlS4WynoxvSXqaQ2HVGkNRNe0xexoKWZeAriwcrRmw/s320/Streets_of_Shanghai_at_night,_China,_East_Asia-5.jpg" height="214" width="320" /></a></div>
ప్రజలు కనపడతారు. Armani నుంచి Ermenegildo Zegna వరకీ హోర్డింగ్స్ కనపడతాయి. మిగతా ఇండస్ట్రియల్ రివల్యూషన్ ల లాగే, చైనా కూడా టెక్స్ టైల్ ఉత్పత్తులతోనే తన ప్రయాణం ప్రారంభించింది. మొన్న మొన్నటివరకీ కూడా SEZ జోన్లన్నీ కూడా వెస్టర్న్ ప్రపంచానికి ఎక్స్ పోర్ట్ ల కోసం ప్రారంభింపబడినవే. గత కొద్ది కాలంగా వెస్ట్ లో డిమాండ్ పడిపోవటంతో, చైనా ప్రభుత్వం , ప్రజలతో వినియోగాన్ని ఎలా పెంచి ఈ ఉత్పత్తులని కొనిపించాలా అని ఆలోచిస్తోంది. అంటే వెస్ట్ బాట పట్టినట్లేనా? ఏమో, తొందరపడి సమాధానం చెప్పలేము. </div>
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
టర్కీ లోని ఇస్తాన్బుల్ కాస్మోపాలిటన్ నగరం . ఎంతో కాలంగా వెస్టర్న్ వస్త్రధారణ అక్కడ సాధారణం. కానీ గత కొద్దికాలంగా ఆడవాళ్లు headscarf, the veil ధరించాలన్న నియమాలు ప్రజాస్రవంతుల్లోకి వస్తున్నాయి. 1982 లో<br />
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQrLmHUh5QXKPkzyP_f7lV_LiB_fXWYMQnqXN69P-JrdyTT8K00y7CQ_TQTerQjNtiiE-qTbuR1-5OUqerivrDGUEiNAL_sk7wCSs1-OXopxI9Y9KB8IbKxLw6D1Gu1RVXeMg7wVoCvlw/s1600/headscarf-ban-turkey_72466_600x450.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQrLmHUh5QXKPkzyP_f7lV_LiB_fXWYMQnqXN69P-JrdyTT8K00y7CQ_TQTerQjNtiiE-qTbuR1-5OUqerivrDGUEiNAL_sk7wCSs1-OXopxI9Y9KB8IbKxLw6D1Gu1RVXeMg7wVoCvlw/s200/headscarf-ban-turkey_72466_600x450.jpg" height="140" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQrLmHUh5QXKPkzyP_f7lV_LiB_fXWYMQnqXN69P-JrdyTT8K00y7CQ_TQTerQjNtiiE-qTbuR1-5OUqerivrDGUEiNAL_sk7wCSs1-OXopxI9Y9KB8IbKxLw6D1Gu1RVXeMg7wVoCvlw/s1600/headscarf-ban-turkey_72466_600x450.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTmI8m_vBgMaCkTlkHvcqSPXnF8XruqvHx2GqWOiqmx4vDH_EN2E_mrY7pXm8vVRVCF2I63Yjt4tujNeWTjIjgVuIzA833vqpAHMpUh2HsH_rXZKTWdf6YhKws11Rltb1nv8CHNQP5rzc/s1600/360_turkey_headscarf_0605.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiTmI8m_vBgMaCkTlkHvcqSPXnF8XruqvHx2GqWOiqmx4vDH_EN2E_mrY7pXm8vVRVCF2I63Yjt4tujNeWTjIjgVuIzA833vqpAHMpUh2HsH_rXZKTWdf6YhKws11Rltb1nv8CHNQP5rzc/s200/360_turkey_headscarf_0605.jpg" height="130" width="200" /></a> ఎన్నికయిన మిలటరీ గవర్నమెంట్ యూనివర్సిటీ విద్యార్థినులందరూ తప్పనిసరిగా headscarf ధరించాలని శాసనాలు జారీ చేసారు. అది 1997 వరకీ ఖశ్చితమయిన అమల్లోకి రాలేదు, కానీ సుప్రీం కోర్టు ఈ విధమైన శాసనాలు రాజ్యాంగ ఉల్లంఘన క్రియలు అని తీర్పునిచ్చినప్పుడు, 1998 లో దేశవ్యాప్తంగా 140,000 ప్రజలు ఆ తీర్పుకి వ్యతిరేకంగా ఉద్యమించారు. ఇస్తాన్బుల్ లో వేల కొద్దీ యువతులూ, విద్యార్ధినులూ, మేము క్లాస్ లని అయినా వదులుకుంటాం తప్ప, headscarves ని వదులుకోమని ఊరేగింపు చేసారు. కొంతమంది అమ్మాయిలు ఈ శాసనాన్ని అమలుపరచాల్సిందే అని ఆత్మహత్యలు చేసుకున్నారు. శాసనం రాజ్యాంగవిరుద్దం అని తీర్పునిచ్చిన జడ్జిని తుపాకితో పేల్చి చంపేసారు.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQEib0AaPudxA7eAk1ukzEwImOMQrZ1yMMvXxSEX9KBIgyDQBRVB0o3igIVYeEnhQ7DmwoJBLOVeBKqRXNC-kzcG8itGOwKeO_-rH0vF0D83wjuOiXRp8kBfyff4xKJeNDfkNJiBfyprg/s1600/Turkey-lifts-headscarf-ban-in-religious-schools.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQEib0AaPudxA7eAk1ukzEwImOMQrZ1yMMvXxSEX9KBIgyDQBRVB0o3igIVYeEnhQ7DmwoJBLOVeBKqRXNC-kzcG8itGOwKeO_-rH0vF0D83wjuOiXRp8kBfyff4xKJeNDfkNJiBfyprg/s200/Turkey-lifts-headscarf-ban-in-religious-schools.jpg" height="128" width="200" /></a> </div>
<div style="text-align: justify;">
ఇలాంటి ఘటనల్ని చూసినప్పుడు మన వస్త్రధారణ కున్న లోతైన ప్రాముఖ్యత అవగాహనలోకి వస్తుంది. headscarf or veil ధరించడమన్నది వెస్టర్న్ సొసైటీ కి మూల స్థంభమయిన freedom-of-expression సూత్రం కింద పరిగణించి ఆహ్వానించాలా లేక ఇస్లాం లో, స్త్రీల పట్ల ఉండే లింగవివక్ష కి ప్రతీక అని తిరస్కరించాలా? </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మిగతా వస్త్రాల్లాగే headscarves, veils లు కూడా ఇస్తాన్బుల్ వస్త్రధారణలో భాగమని ఇస్లామిస్టులు సమర్ధించవచ్చు గాక, కానీ షరియా లా అజెండా లో స్త్రీల హక్కులని నియత్రించడానికి ఉద్దేశించిన ఒక విస్తారమైన పధకంలో భాగమన్నది నిర్వివాదాంశం.</div>
<div style="text-align: justify;">
ఇస్తాన్బుల్ వీధుల్లో బురఖాలు భారీగానే దర్శనమిస్తున్నాయి. ఇదే సమయంలో టర్కీ విదేశాంగ విధానంలో వచ్చిన మార్పులు యాధ్రిచ్చికమైనవేమీ కాదు. NATO లో భాగస్వామిగా, అమెరికా మిత్రదేశంగా, యూరోపియన్-యూనియన్ లో సభ్యురాలిగా ఉన్న టర్కీ, ఇప్పుడు తూర్పు వైపు మొగ్గు చూపుతోంది. ఒకప్పటి ottoman empire జ్ణాపకాలని తలచుకుంటూ, ఇరానియన్ ఇస్లామిక్ రిపబ్లిక్ తో పాటుగా ముస్లిం ప్రపంచం నాయకత్వం కోసం దృష్టి సారిస్తోంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
క్లుప్తంగా చెప్పాలంటే, మనం ఏం ధరిస్తామో అన్నది ముఖ్యమైన విషయం. వెస్టర్న్ ప్రపంచం తీసుకున్న రెండు భారీ ముందడుగుల్లో industrial evolution, consumer society లు అతి ముఖ్యమైనవి. అవి రెండూ కూడా వస్త్రాలకి సంబంధించినవే.</div>
<div style="text-align: justify;">
తక్కువ శ్రమతో ఎక్కువ వస్త్రాలని ఉత్పత్తిని చేయటం మొదటిదైతే, ఎక్కువ కనిపించేలా ధరించటం రెండవది. వెస్టర్న్ జీవనవిధానాలు మిగతా ప్రపంచానికి విస్తరించడంలోంచి వెస్టర్న్ వస్త్రధారణని విడదీసి చూడలేము.</div>
<div style="text-align: justify;">
యూరప్ లో పెరుగుతున్న ముస్లిం జనాభా వల్ల, లండన్ మరియు ఇతర యూరప్ నగరవీధుల్లో నిండైన బురఖాలు కన్పించటం సాధారణమైపోయింది. మరి బ్రిటన్ కూడా ఫ్రెంచ్ లాగే బురఖాలని పబ్లిక్ ప్లేసెస్ లో ధరించటం నిషేదించాలా? ఒకప్పడు మావోయిస్టు పైజామాలకి విరుగుడుగా శక్తివంతంగా పని చేసిన "జీన్స్ " లాగా, బురఖాకి మందుని వెస్టర్న్ ప్రపంచం ఏమైనా తీసుకురాగలదా?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
బహుశా ఇవి సరైన ప్రశ్నలు కావేమో? ఇలాంటి ప్రశ్నలు వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ సాధించిన అతి గొప్ప విజయాలైన Capitalism, Science, Rule-of-law, Democracy లని కేవలం షాపింగ్ స్థాయికి దిగజార్చటం సబబు కాదేమో. Retail Therapy అన్నది మనముందున్న సమస్యలకి సమాధానమ్ కాకపోవచ్చు. బహుశా మన ముందున్న శత్రువు radical islamism కాదేమో, మన సాంస్కృతిక వారసత్వాన్ని సరిగ్గా అర్ధం చేసుకోకపోవడం, మనమీద మనకున్న నమ్మకం దిగజారడమే వీటన్నిటికన్నా పెద్దశత్రువేమో?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div>
<br /></div>
<div>
<br />
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
</div>
</div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4991464878342714537.post-5715648917872843802013-04-18T13:53:00.000-05:002015-01-08T10:34:36.940-06:00PROPERTY - ( 'Civilization, The West and the Rest by Niall Ferguson')<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<b>NEW WORLDS</b></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="text-align: justify;">1507 లో వచ్చిన Martin Waldeseemuller's Universalis cosmographia కి ముందెప్పుడూ మ్యాప్స్ లో</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కనపడని అమెరికా మీద యూరోపియన్స్ కాలుపెట్టపోతున్నారు. గోల్డ్, ల్యాండ్ కోసం యూరప్ రాజ్యాలు బ్రిటన్, స్పెయిన్, ప్రాణాలకి తెగించి అనంతమైన సముద్రాల మీద పడి, అమెరికా(కరేబియన్ తో కలుపుకోని) ఖండాల కొత్త ప్రపంచాన్ని ఆవిష్కరించబోతున్నారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అమెరికా భూభాగాన్ని జయించి, కాలనైజ్ చేయడం చరిత్ర తన మీద తను జరుపుకున్న అతి ముఖ్యమయిన <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhnTk1BS-1uuATnMNEY5XN4Wf8MoHs2GA6X3HhD7-NEGJfiTxi4aMGJdtJLxnLKz1AD1HJdBEnA4-0ByI4yLbPed1cNtvuzRojkIkrDBc4gQGVKiMsdKzMd8Eb2aQKR1poeQqnDRo-rpA/s1600/history-of-north-america0.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhnTk1BS-1uuATnMNEY5XN4Wf8MoHs2GA6X3HhD7-NEGJfiTxi4aMGJdtJLxnLKz1AD1HJdBEnA4-0ByI4yLbPed1cNtvuzRojkIkrDBc4gQGVKiMsdKzMd8Eb2aQKR1poeQqnDRo-rpA/s320/history-of-north-america0.gif" height="320" width="250" /></a></div>
ఒక సహజప్రయోగం. రెండు వెస్టర్న్ సంస్కృతులని ఎగుమతి చేసి, విశాలమయిన భూభాగాల మీదా, విభిన్న ప్రజల మీదా అమలుపరచి, చివరకి ఏ సంస్కృతి మెరుగ్గా పని చేస్తుందో, బ్రిటన్ ఉత్తర అమెరికా మీదా, స్పెయిన్ మరియు పోర్చుగీస్ లు దక్షిణ అమెరికా మీదా తేల్చి చూసుకున్న ఒక ప్రయోగం. </div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వెనక్కి తిరిగి చూస్తే, అసలు పోటీయే లేదన్న సంగతి స్పష్టం. ఇన్ని వందల సంవత్సరాల్లో ఉత్తర అమెరికాదే పైచేయి. ఎలా, ఎందుకు అన్న ప్రశ్నలుదయించక మానవు? ఉత్తరాన మట్టి సారవంతమైనదా? దాని కింద గోల్డ్, ఆయిల్ ఉండిందా? లేక వాతావరణ పరిస్థితులు మెరుగయినవా, నదులు అనువైన ప్రదేశాల్లో ప్రవహించేవా? అదీ కాక, యూరప్ ఉత్తరమెరికాకి దగ్గిరగా ఉండడం వల్లనా? కానీ ఇవ్వేవీ కావు. అలాగే, స్పెయిన్, పోర్చుగీస్ లకి ఇంతకుముందు చాప్టర్స్ లో చూసినట్లుగా ఓరియంటల్, ఒట్టోమాన్ ఎంపైర్స్ కున్న బలహీనతలు కూడా కారణం కాదు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వీటన్నిటికన్నా ఒక ఐడియా, ఈ బృహత్తరమైన మార్పుకి కారణం. ప్రజలు తమల్ని తాము ఎలా పరిపాలించుకోవాలి అన్న ఒక సూత్రం. చాలా మంది దీన్ని డెమొక్రసీ అని పొరపడుతుంటారు. ఏ దేశమయినా అలవోకగా ఎన్నికలు నిర్వహించుకోవడం ద్వారా డెమొక్రసీని సాధించుకోవచ్చని భావిస్తుంటారు. నిజానికి డెమొక్రసీ ఎత్తైన కట్టడం మీదున్న గోపురం లాంటిది. దాని మూలాలు పటిష్టమయిన న్యాయవవస్థ, వ్యక్తి స్వేచ్చకున్న పవిత్రతా, ప్రైవేట్ ఆస్థిహక్కుల భద్రతా మొదలగువాటిని కాపాడే రాజ్యాంగబద్దమైన ప్రజాప్రభుత్వం లో దాగుంటాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
మన కథ రెండు పడవలతో మొదలవుతుంది. ఒకదాంట్లో 200 లోపే ఊన్న స్పెయిన్ జనాభా. వారి లక్ష్యం, Inca Empire ని జయించి అక్కడున్న విలువయిన మెటల్స్ సంపదని స్పెయిన్ రాజుకి కట్టపెట్టడం. ఈ పడవ ఉత్తర ఈక్వడార్ ని 1532 లో చేరుతుంది. ఆ తర్వాత 138 సంవత్సరాలకి రెండవ పడవ, Carolina 1670 లో అమెరికా లోని South Carolina ని చేరుతుంది. దాన్నిండా ఇంగ్లాండ్ లో తమ పేదరికాన్ని వదిలేసి, దూరతీరాల్లో మెరుగైన బ్రతుకు కోసం బయలుదేరిన సర్వంట్స్. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqWeBPnFQrgxJ_8BdijfFHG1h0SVWrLdpYEzjeOM6BwTZymyh5J45N5IfJ5vdtAYal7wf8IeAgXPIZzH1I0pzVsXUBjvGmwsj-JRZKOK8SNALxktNCQMbQcdzUlgR2fN7n25-RM2hxymA/s1600/L_Americas_-_Aztec_Map.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqWeBPnFQrgxJ_8BdijfFHG1h0SVWrLdpYEzjeOM6BwTZymyh5J45N5IfJ5vdtAYal7wf8IeAgXPIZzH1I0pzVsXUBjvGmwsj-JRZKOK8SNALxktNCQMbQcdzUlgR2fN7n25-RM2hxymA/s320/L_Americas_-_Aztec_Map.jpg" height="196" width="320" /></a><br />
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCSQ3jN-py_ahybocaq5xI2Qa_qG7MIWQZi36bcUd3c4oaWLkGyeDEpDgDLWyJp3Gq4KLJC9XDuN7JoGtMEWDsnxA69IP2kL71T87ZITNdJ4HzIqEyU0khLgmqtAnHWnKRoYL2XG8xjAM/s1600/inca2.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCSQ3jN-py_ahybocaq5xI2Qa_qG7MIWQZi36bcUd3c4oaWLkGyeDEpDgDLWyJp3Gq4KLJC9XDuN7JoGtMEWDsnxA69IP2kL71T87ZITNdJ4HzIqEyU0khLgmqtAnHWnKRoYL2XG8xjAM/s200/inca2.gif" height="200" width="175" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKPgtI9ik8aSxCovVqtsCjkL-QUknIlMs2F8BoUYb0HAz0E_0I2WzUDbdu61pw4sIdpd5CxJAbuspAMxuQTSGr7EREsPeYiC5BW0ZbUaQnGlYil0PndWNyRNfnfFM-XA8wFKGaS5VXYwk/s1600/conquistador-incan-empire-3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKPgtI9ik8aSxCovVqtsCjkL-QUknIlMs2F8BoUYb0HAz0E_0I2WzUDbdu61pw4sIdpd5CxJAbuspAMxuQTSGr7EREsPeYiC5BW0ZbUaQnGlYil0PndWNyRNfnfFM-XA8wFKGaS5VXYwk/s200/conquistador-incan-empire-3.jpg" height="131" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">conquistador-incan-empire-3</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
మొదట్లో దక్షిణాన విజయభేరి మోగిస్తున్న స్పెయిన్ ప్రజలకే అన్నీ అనుకూలంగా ఉన్నట్లుగా కనపడుతోంది. మరి వారే కదా ముందు వెళ్లింది. పదహారవ శతాబ్ధంలో ఇంగ్లాండ్ మీమాంసలతో కాలం వెళ్లబుస్తున్న కాలంలో, అమెరికా ఖండాల కాలనైజేషన్ పని Iberian Peninsula (స్పెయిన్, పోర్చుగీస్, ఫ్రాన్స్ లో కొద్ది భాగం ) వారే చేపట్టారు. 1519 నుండి 1521 మధ్యలో Hernan Cortes, మెక్సికో లోని Aztecs ని మట్టికరపించాడు. కేవలం ఓ దశాబ్ధంలోపునే Francisco Pizarro, పెరూ లో Incas Andean empire ని నేలమట్టం చేసాడు.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjlUPO3bi4G5hCm1y4WlciDaiixI_gH4UpUX1MeX-tVyWGlHr41YgbpRmOUASW36lLyLvykJxKQGyMKIuA5eeFZb2gjgKGc5VWdjt34LBE7Ot9pBr4sJ6OpdD2uRFzA0F9C6teQjv4ZRE/s1600/pizarro-seizing-atahualpa.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img alt="" border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjlUPO3bi4G5hCm1y4WlciDaiixI_gH4UpUX1MeX-tVyWGlHr41YgbpRmOUASW36lLyLvykJxKQGyMKIuA5eeFZb2gjgKGc5VWdjt34LBE7Ot9pBr4sJ6OpdD2uRFzA0F9C6teQjv4ZRE/s200/pizarro-seizing-atahualpa.jpg" height="148" title="" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">pizarro-seizing-atahualpa</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
కేవలం అతికొద్దిమంది బలగంతో ఉన్న Spainards, యాభై లక్షల నుండీ, ఒక కోటి వరకీ ఉన్న Incas ని, ఎలా అంతమొందించారన్నది ఐదొందల సంవత్సరాల తర్వాత కూడా దిగ్భ్రాంతి కలిగించే విషయం. Spainards దగ్గిర ఉన్నhorses, guns, crossbows ఎంత ఉపయోగపడ్డాయో,వారి వెంట వచ్చిన smallpox, influenza, measles, typhus లాంటి వ్యాధులు, Incas కి అంతకన్నా ఎక్కువ ప్రాణ నష్టం కలిగించాయి. దీనికి తోడు Incas లో ఉన్న అంతర్గత విభేధాలు కూడా Spainards కి కలసివచ్చాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ పెరూ ఒక్కరోజులోనో, ఒక్క యుద్దం లోనో వశం కాలేదు. 1535, 1536 & 1539 లో Incas తిరుగుబాట్లు చాలానే జరిగాయి. రెడ్ ఇండియన్ లు బలహీనులేమీ కాదు, అతిగొప్ప గెరిల్లాఫైటింగ్ వీరులు. యురోపియన్స్ యుద్దనైపుణ్యాలని తొందరగా వొంటబట్టించుకున్నారు. దానికి తోడు స్పెయిన్ వలసదారుల అంతర్గత కలహాలు కూడా తోడయ్యి, దాదాపు ముప్పయి సంవత్సరాల అనంతరం అంటే 1572 కి కానీ, Incas ని పూర్తిగా ఓడించలేకపోతారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUkVSv-Rl4EdaxcoauGzZSHOCBDQHdU676gTqZH_zCrdF8qog_2JlSoPGWH6_UkuunwN4LNUiK6Jg_WDqJFXZkz0oEhvZL7hCndUAacWU1q0OfF0_azzo6D4ogqq6ZayCABA1G_8C2oAg/s1600/Storming_of_the_Teocalli_by_Cortez_and_His_Troops.jpeg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUkVSv-Rl4EdaxcoauGzZSHOCBDQHdU676gTqZH_zCrdF8qog_2JlSoPGWH6_UkuunwN4LNUiK6Jg_WDqJFXZkz0oEhvZL7hCndUAacWU1q0OfF0_azzo6D4ogqq6ZayCABA1G_8C2oAg/s200/Storming_of_the_Teocalli_by_Cortez_and_His_Troops.jpeg" height="169" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Storming_of_the_Teocalli_<br />
by_Cortez_and_His_Troops</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<div style="text-align: justify;">
స్పెయిన్ దాడులకి ఒక సాకుగా Incas క్రిస్టియానిటీ లోకి మారట్లేదని చెప్పినప్పటికీ, నిజానికి గోల్డ్ కోసం Pizarro దండెత్తాడు. దండయాత్రలో బంధింపబడ్డ Incas నాయకుడు Atahualpa తనని విడిపించుకోటానికి తన గది నిండా బంగారాన్నీ, వెండినీ తెప్పిస్తాడు. తద్వారా లబించిన 13,420 pounds of 22 carat gold, 26,000 pounds of silver స్పెయిన్ దండయాత్రికులని ఎంతో ధనవంతులని చేసింది. కాని, ఇంకా ఎన్నో రెట్లు వేచి చూస్తోందన్న విషయం స్పెయిన్ సైన్యానికి తెలుసు. Hispanolia, Zacatecas లో వెండి నిల్వలూ, ముఖ్యంగా Cerro Rico, Potosi లో ప్రపంచం కనీవిని ఎరుగనంత వెండి మైన్స్ లభ్యమవుతాయి. పెరూలో ఎటు చూసినా బంగారం, వెండి నిల్వలు కనిపించడంతో స్పెయిన్ ఆక్రమణదారుల పంటపండుతుంది. క్రమంగా మైన్స్ ప్రొడక్షన్ కెపాసిటీ ని పెంచి, 1500 - 1800 మధ్య ఈరోజు విలువల్లో దాదాపు 109 బిలియన్ల బ్రిటీష్ పౌండ్ల విలువ గల బంగారం, వెండి ఈ కొత్త ప్రపంచం నుంచి, యూరప్ కీ, పసిఫిక్ మీదుగా ఏషియా కీ ఎగుమతి చేయబడింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-JKvrMBG4u_lyN5wAQzLwJit9yKou61XHZyXuFLDOBE2ylZJ-BTytZXfJ2548bbLErxRn0ziPMdDqC3DHsfANTfsZV-LqLzbUj4I-DR0jj9HgSmRRQKuSEFy66vtdmgvvVMmpuz5zBeE/s1600/Silver+mines+in+New+Spain.gif" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-JKvrMBG4u_lyN5wAQzLwJit9yKou61XHZyXuFLDOBE2ylZJ-BTytZXfJ2548bbLErxRn0ziPMdDqC3DHsfANTfsZV-LqLzbUj4I-DR0jj9HgSmRRQKuSEFy66vtdmgvvVMmpuz5zBeE/s400/Silver+mines+in+New+Spain.gif" height="400" width="386" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Silver mines in New Spain</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
స్పెయిన్ శ్రీమంతులు దక్షిణమెరికాలో ఒక కొత్త నాగరికత కి శ్రీకారం చుట్టారు. వీరున్న నగరాల్లో జనాభా పెరగటం ప్రారంభించింది. 1692 లో మెక్సికో సిటీ లో ఒక లక్షమంది ప్రజలు నివసిస్తూండగా, ఉత్తరమెరికాలోని బోస్టన్ లో కేవలం 6,000 మంది మాత్రమే ఉండేవారన్న గణాంకం ఆ రోజుల్లో సౌత్ అమెరికా, నార్త్ అమెరికా మధ్యనున్న తేడా ఎంతో చెపుతుంది. క్రమంగా స్పెయిన్ వలసదారులు 25 స్పెయిన్ యూనివర్సిటీలు ప్రారంభించారు. Meso-American ఆహారాన్ని ఇష్టపడ్డారు. వందల కొద్దీ వైభవమైన చర్చ్ లు కట్టించారు. కాలక్రమేణా చర్చ్ యొక్క ప్రభావం పెరిగినప్పటికీ, నిజమైన అధికారకేంద్రం మాత్రం స్పెయిన్ రాజకిరిటానిదే. అధికారికంగా భూమి అంతా స్పెయిన్ రాజు పేరు మీదే ఉండేది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇదిలా సాగుతుండగా, ఉత్తరమెరికా లో ఆస్థి-హక్కులు, ఆస్థి-పంపిణీల విధానం దీనికి పూర్తి భిన్నంగా నడచింది. అదేంటో చూద్దాం.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: justify;">
<b><br /></b></div>
<div>
<div style="text-align: center;">
<b>LAND OF THE FREE</b></div>
<div style="text-align: center;">
<b><br /></b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7ML_VmAfcbIyFt0GnZSk_QIqzOmnl6sJRQnq9xom4Viy2TRetJNM3hiJAOKI2kZPDbMg-i2Ff2D5ADTq9QmHvbglkhuycEikYI90N4hZ_0eGNXevYMNvsqk01-4u9JLjOWb8kLzO99A0/s1600/Slide12.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7ML_VmAfcbIyFt0GnZSk_QIqzOmnl6sJRQnq9xom4Viy2TRetJNM3hiJAOKI2kZPDbMg-i2Ff2D5ADTq9QmHvbglkhuycEikYI90N4hZ_0eGNXevYMNvsqk01-4u9JLjOWb8kLzO99A0/s320/Slide12.JPG" height="240" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
1670 లో ఒక పేద ఇంగ్లీష్ Indentured Servants జంట అమెరికాలోని కెరోలీనా ఒడ్డున దిగింది. 17వ శతాబ్ధంలో అమెరికాకి వచ్చిన వలసదారుల్లో 65 నుంచి 75 శాతం వరకీ కూడా Indentured Servants గా వచ్చినవాళ్ళే. (తొలితరం అమెరికా వలసదారుల్లోని Farmers, Planters, Shopkeepers కి పనివాళ్ళు దొరకటం కష్టమయి, యూరప్ నుంచి యువకులని పట్టుకొచ్చేవాళ్ళు. వీరిని Indentured Servants అనేవాళ్ళు. వచ్చే యువకులంతా ఒక నియమిత కాలానికీ, కొన్ని నిబంధనలకీ అంగీకరించి కాంట్రాక్ట్(Indentured document) మీద సంతకం పెట్టి వచ్చేవాళ్ళు. యజమానులు యూరప్ నుంచి, అమెరికాకి ప్రయాణఖర్చులు భరించేట్లుగానూ, Indentured seravnts కొన్ని సంవత్సరాలు కేవలం వసతీ, ఆహారం అనే జీతభత్యాలతో మాత్రమే పనిచేసి, వారి కాంట్రాక్ట్ పీరియడ్ అయిపోయాక, స్వతంత్రులుగా ఈ కొత్త ప్రపంచంలో భూమిని సాగుచేసుకునే, స్వంతం చేసుకునే హక్కు సంపాదించుకునేట్లుగానూ ఆ కాంట్రాక్ట్స్ ఉండేవి). </div>
<div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ రకమైన మైగ్రేషన్ దక్షిణమెరికాకి చాలా భిన్నమైనది. స్పెయిన్ వలసదారులకి గుట్టలకొద్దీ వెండి దొరికింది కానీ, ఉత్తరమెరికాలోని కెరోలినా వడ్డున విరిగిపోయిన చెట్లుతప్ప మరేమీ లేవు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పైన చెప్పిన జంటలాంటి మిగతా Indentured servants అమెరికాకి వచ్చేప్పుడు చేతిలో ఏమీ తెచ్చుకోలేదు. తెచ్చుకోటానికి కూడా పెద్దగా ఏం లేదు. వారి అట్లాంటిక్ ప్రయాణఖర్చులు సైతం యజమానులే పెట్టుకునేవాళ్లు. కానీ వీరంతా ఎన్నో ఐడియాస్ తో కొత్త ప్రపంచం మీద కాలుపెట్టారు. వాటిల్లో మొట్టమొదటిది: ఆస్థిహక్కుల మీద వారి ఆలోచనవిధానం. రెండవది: ప్రొటెస్టెంట్ ఐడియాలజీ. మూడవది: పన్నులు ఇంగ్లాండ్ రాజు గారి చిత్తప్రకారం విధించకుండా కేవలం పార్లమెంట్ సంస్థ అప్రూవల్ ద్వారా మాత్రమే పన్నులవిధింపు ఆమోదం పొందాలి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
నిజానికి రాజ్యాధికారాన్ని ఇంగ్లాండ్ లో పార్లమెంట్ అప్పటికే సవాల్ చేస్తోంది. 1628 లో పార్లమెంటరీ రాజ్యవిమర్శకులు, పార్లమెంట్ అనుమతి లేకుండా ఏ ఒక్క వ్యక్తీ, ఇంగ్లాండ్ తరపున బహుమతులు కానీ, అప్పులు మంజూరు చేయటం కానీ, పన్నులు విధించటం కానీ చేయకూడదనీ డిమాండ్స్ చేయటం మొదలుపెట్టారు. దానికి కింగ్ చార్లెస్ ఒప్పుకోకుండా తన అధికారాలని ఇంకా విస్తృతపరచాలని ప్రయత్నించటంతో, దేశంలో యుద్దం మొదలయింది. దానికి 30 Jan 1642 న కింగ్ చార్లెస్ అతి పెద్ద మూల్యం చెల్లించుకోవాల్సివచ్చింది, తన ప్రాణంతో. ఆ తదుపరి జరిగిన పరిణామాలతో 1688 కల్లా పార్లమెంట్ అనుమతి లేకుండా అసలు రాజసింహాసనానికి డబ్బు ఏ రూపేణా అయినా ఇవ్వటం చట్టవ్యతిరేకమయింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8ygDzyhsL7ktSl8YasPvV_JthmZwy1vLdDSZKVBpXWtU6pUjWg4VG_p_JirRzwD0sODny7Rq4KPFLDqKAUnwibvxOFHN9SFe1ifDP99ldCt8UsMUObdwSat8N1_iqQ9yhMoWFPXXtsY4/s1600/leviathan_title_page_copy.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8ygDzyhsL7ktSl8YasPvV_JthmZwy1vLdDSZKVBpXWtU6pUjWg4VG_p_JirRzwD0sODny7Rq4KPFLDqKAUnwibvxOFHN9SFe1ifDP99ldCt8UsMUObdwSat8N1_iqQ9yhMoWFPXXtsY4/s200/leviathan_title_page_copy.jpg" height="200" width="137" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQljLERK5M_6cg6NF1Xr-6Ma_4pyUO5qh6grWPChgM4UmcRrYama_n5y-s_3YnB5yJcaLjmVLXI0fbx5gkZ5fOuW45Y8Hc30hIXI8Lu7vJzrnCfDxDmosRiipxeW2KnFs7iU3Gv-arVHg/s1600/two-treatise-2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQljLERK5M_6cg6NF1Xr-6Ma_4pyUO5qh6grWPChgM4UmcRrYama_n5y-s_3YnB5yJcaLjmVLXI0fbx5gkZ5fOuW45Y8Hc30hIXI8Lu7vJzrnCfDxDmosRiipxeW2KnFs7iU3Gv-arVHg/s200/two-treatise-2.jpg" height="200" width="123" /></a>కానీ, 17 వ శతాబ్ధంలో ఇంగ్లాండ్ లో వీటన్నిటికన్నా బలమయిన మార్పు, రాజకీయాల స్వభావం మారటం వల్ల వచ్చింది. ఈ డిబేట్ లో ఒక వైపు Thomas Hobbes with the book Leviathan (1651), మరోవైపు John Locke with First Treatise of Government (1690) నించున్నారు. Hobbes మనుషుల్లో సహజంగా ఉండే డిసిప్లిన్ తక్కువనీ, స్వపరిపాలనలో వ్యక్తి స్వార్థంతో మనుషులు, సమూహాలు ప్రభావితమవుతారని, సమాజ సమిష్టి శ్రేయస్సుకిది పెద్ద అడ్డంకిగా మారుతుందనీ, కేంద్ర స్థానంలో బలమైన శక్తివంతమైన అధికారం ప్రజల్ని భయభక్తులతో పరిపాలించాలని వాదించాడు. ఆ అధికారం కేవలం రాజు కే చెంది ఉండక్కర్లేదనీ, పార్లమెంట్ చేతిలో ఉన్నా పర్లేదని అభిప్రాయపడ్డాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ వాదనకి సవాల్ విసిరిన రచన John Locke's second Treatise of Government. ప్రజలు 'భయం' ఆధారంగా పని చేసే ప్రభుత్వపు పరిపాలనని ఇష్టపడరనీ, వారి వ్యక్తిగతస్వేచ్చని వ్యవస్థలోంచి తీసేయడం నిరంకుశమనీ, మనిషి సహజంగా హేతుజంతువనీ, సంఘంలో బతకడానికిష్టపడ్డప్పుడు సంఘశ్రేయస్సు వ్యక్తి శ్రేయస్సు కి కూడా ముఖ్యమన్న విచక్షణా జ్ణాణాన్ని కలిగి ఉంటాడనీ వాదించాడు. ఈ సూత్రం మీద నిర్మించబడ్డ సమాజాల్లో అధికారం అనేది ఒక 'సివిల్ సొసైటీ', 'చట్టవ్యవస్థ" ల ద్వారా అమలు చేయబడుతుందనీ, వీటి ప్రధాన నిర్ణయాలన్నీ మెజారిటీ ప్రజల ఆమోదం ఆధారంగా జరుగుతాయనీ/జరగాలనీ వాదించాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Hobbes అధికారమంతా కేంద్రీకృతమయి, అవిభాజ్యంగా ఉండాలన్న వాదనకి వ్యతిరేకంగా, Locke, Executive, Federative, Legislative branches విడివిడిగా ఉండాలనీ వాదించాడు. కానీ Legislative branch కి మిగతా వ్యవస్థలకన్నా ఎక్కువ అధికారం ఉండాలనీ, జడ్జ్ లని నియమించే అధికారం, న్యాయ, చట్ట నియమాలని తయారు చేసే అధికారం కలిగి ఉండాలనీ వాదించాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అలాగే, వ్యక్తులు సంఘం/దేశంలో కలసి భాగమయ్యి, పరిపాలించబడడానికి ఇష్టపూర్వకంగా సమ్మతం వ్యక్తపరచడానికి అతి ముఖ్యమైన సూత్రం: ఏ అధికార కేంద్రమయినా తమ ఇష్టానుసారంగా వ్యక్తి స్వేచ్చ ని తోసిపుచ్చదన్న నమ్మకమూ, తనూ, తన మనుషులూ, "వ్యక్తిగత ఆస్థులూ" , ఇల్లూ, వస్తువులని ఏ అధికారశక్తో అమాంతంగా కబ్జా చేయకుండా, సమాజ చట్ట/న్యాయ వ్యవస్థలు భధ్రంగా కాపాడతాయన్న నమ్మకమే అని అభిప్రాయపడ్డాడు. వ్యక్తి "ప్రాపర్టీ"ని కాపాడలేని ఏ వ్యవస్థా అంతిమంగా నిలవజాలదనీ Locke అభిప్రాయపడ్డాడు. వ్యక్తి అనుమతి లేకుండా తన 'ప్రాపర్టీ " ని ప్రభుత్వం తీసుకోరాదనీ హెచ్చరికలు జారీ చేసాడు. వ్యక్తి ప్రాపర్టీకి భధ్రతని ఇచ్చినప్పుడే, ప్రభుత్వానికి పన్నులు విధించే అధికారం లభిస్తుందనీ/లభించాలనీ, ఆ హక్కుల్ని కల్పించలేనినాడు వ్యక్తులు పన్నులు కట్టకూడదనీ/కట్టడానికిష్టపడరన్న వాదన, కొత్తగా ఆవిర్భవిస్తున్న అమెరికాలో ఎంతో బలమైన ప్రభావాన్ని కనపరచింది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ కొత్త ప్రపంచం వెస్టర్న్ మోనార్కీస్ కి బోల్డంత భూభాగాన్ని జతకూర్చడంతో కొత్త ప్రశ్నలు తలెత్తాయి. దక్షిణాన స్పెయిన్ ఉత్తరాన ఇంగ్లీష్ వలసదారులకి ఈ కొత్త భూమి మీద యాజమాన్యపు హక్కులని ఎలా సర్ధాలి అన్న ప్రశ్న ఎదురయింది. దీనికి సమాధానం భవిష్యత్తు వెస్టర్న్ ప్రపంచపు నాయకత్వాన్ని నిర్ణయించదనడంలో అతిముఖ్యమయిన పాత్ర పోషించింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కారోలినా మీద అడుగుపెట్టిన మొట్టమొదటి పడవలకి కెప్టెన్ అయిన జాన్ లాక్ , ఈ కొత్త ప్రపంచం కోసం ఒక వ్యవస్థీకృతం చేయబడ్డ ఒక నమూనా ని పట్టుకొచ్చాడు. The fundamental constitution of Carolina ని March 1669 లో రచించింది సాక్షాత్తూ జాన్ లాక్. అయితే దీంట్లో పాత ఇంగ్లాండ్ రాజరికపు చాయలెన్నో ఉన్నాయి. కొత్త ప్రపంచంలో కూడా అరిస్టోక్రసీ ని క్రమంగా వ్యాపింపచేసే సూచనలని కాలనిస్టులు తెలివిగా త్రోసిపుచ్చారు. అయితే రాజకీయవ్యవస్థల్లో ప్రాతినిధ్యానికీ, ఆస్థిహక్కు కీ సంబంధం ఉండాలన్న సూచన మాత్రం అమలులోకి తీసుకున్నారు. జాన్ లాక్ రచించిన కారోలినా రాజ్యాంగం ఆర్టికల్ 4 లో అరవైఆరుశాతం భూభాగం ప్రజలకి చెందాలనీ, పార్లమెంట్ మెంబర్ అవ్వాలంటే కనీసం ఐదువందలఎకరాలకి స్వంతదారు అయ్యి ఉండాలనీ, అదేసమయంలో ఏభైఎకరాలకి తక్కువున్న ప్రజలకి పార్లమెంట్ సభ్యుణ్ణి ఎన్నుకునే ఓటింగ్ హక్కు ఇవ్వకూడదని ప్రతిపాదించాడు. దాంతో ఈ భూభాగం ఎలా విడగొడబట్టుతుందీ దాని సంపాదనా హక్కులెలా నిర్ణయించబడతాయి అన్న ప్రశ్న కీలకమయింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఆ ప్రశ్నకి సమాధానంలో భాగంగా ముఖ్యమైనది "గ్యారంటీడ్ మినిమమ్" నియమం. వలస వచ్చిన ప్రతి 'free man" కి వంద ఎకరాలు శాశ్వతంగా ఇవ్వబడతాయి. మరి ఇంత పెద్ద భూభాగాన్ని పంచుకోడానికి సరిపడా "free men" రాకపోతే? ఈ ప్రశ్నకి సులువయిన సమాధానమే దొరికింది. Indentured Servants వారి వారి ఒప్పందాల </div>
<div style="text-align: justify;">
కాలపరిమితి(సాధారణంగా 5,6 సంవత్సరాలు) పూర్తి చేసాక, వారికి కూడా భూమి పంచబడుతుంది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: right;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbnr2ot9SYepvhPDMbZwZmQPvJPrbGUqN8xEHVLN2NpgWF8f-6uWCtj8-pbyfe19smKcnAcXlMn1INA1Oj_UMmpeCimXjFeautrsmzhf81JVjrXQl8mbqKKEZOaghgeGgXtUfRIEMl0cw/s1600/Advert_servants_to_go_to_Maryland-400x265.jpeg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbnr2ot9SYepvhPDMbZwZmQPvJPrbGUqN8xEHVLN2NpgWF8f-6uWCtj8-pbyfe19smKcnAcXlMn1INA1Oj_UMmpeCimXjFeautrsmzhf81JVjrXQl8mbqKKEZOaghgeGgXtUfRIEMl0cw/s320/Advert_servants_to_go_to_Maryland-400x265.jpeg" height="211" width="320" /></a>ఉదాహరణగా Millicent How and Abraham Smith లని చూద్దాం. ఇంగ్లాండ్ లో వారి జీవితం కష్టంగా సాగుతోంది. కారోలినా కి వలసవెళ్దామా అన్న ఆలోచనని, అట్లాంటిక్ ని దాటి వెళ్ళి కొత్త భూభాగం మీద పడబోయే కష్టాలు భయపెట్టకమానలేదు. కానీ పొందబోయే అవకాశాలు, తీసుకోబోయే రిస్క్ లని అధిగమించాయి. నిజానికి ఆ కాలంలో ఇంగ్లాండ్ లో ఆస్థిహక్కులు పటిష్టంగానే ఉన్నప్పటికీ, ఆస్థి అంతా కొద్ది మంది జనాభా మధ్యే కేంద్రీకృతమయి ఉండేది. (1436 లో కేవలం 6,000-10,000 కుటుంబాలు 45 శాతం భూమిని, 20 శాతం చర్చ్, రాజకోట ఒక 5 శాతాన్నీ ఆక్రమించుకోని ఉన్నాయి) కానీ కొత్తగా ఏర్పడిన అమెరికాలో సంఘంలోని అతిక్రింద వర్గాలకి చెందిన వారికి కూడా ఆస్థిహక్కునిచ్చెన మీద పాదం పెట్టే అవకాశాలు పుష్కలంగా ఉన్నాయి. ఆ విషయం అర్ధమవడంతో Millicent How and Abraham Smith లు మరో ఆలోచన లేకుండా పడవమీద కాలు పెట్టారు. ఒక మనిషి ఎంత భూమిని దున్ని, నాట్లు వేసి, మెరుగుపరచి, వ్యవసాయానికి అనువుగా చేసి దాని ప్రతిఫలాన్ని పొందుతాడో, ఆ భూమికంతా అతనే స్వంతదారుడవుతాడన్న జాన్ లాక్ మాటల్ని గమనిస్తే , అభివృద్ది కోసం ఏ ఓనర్ లేకుండా వేచి చూస్తున్న ఎంతో భూమిని సాగుచేసి స్వంతం చేసుకోవడం కోసం వలసదారులు పోటీపడి కష్టపడ్డారన్న విషయం ఊహకందనిది కాదు. </div>
<br />
<span style="text-align: justify;">పైన చెప్పిన నియమాల ప్రకారం, మొట్టమొదటి సెటిలర్స్ కాలం నుంచీ జరిగిన ప్రతి భూమి ట్రాన్సాక్షన్ నీ North Charleston Conveyancing office లో నమోదు చేయడం జరిగింది. Indenture deed term పూర్తి చేసుకున్న ప్రతి వ్యక్తికీ ఇచ్చిన చిన్నా, పెద్ద జాగా ల విషయాలని కూడా నమోదు చేసారు. Millicent How కి100 ఎకరాలూ, Abraham Smith కి 270 ఎకరాలు ఇవ్వబడినవన్న విషయం ఈ రికార్డులుచూసి గమనించొచ్చు. జాన్ లాక్ Fundamental Constitutions of Carolina లో చెప్పినట్లుగా పొలిటికల్ పవర్ కేవలం భూమి స్వంతదారులకి మాత్రమే ఉంటుందన్న నియమం Millicent How, Abraham Smith ల లాంటి వారికి పొలిటికల్ ప్రాతినిధ్యాన్ని సంపాదించిపెట్టింది. Abraham Smith ఇప్పుడు తన ఇష్టానుసారంగా పార్లమెంట్ మెంబర్ లేక జ్యూరీ మెంబర్ అవ్వచ్చు. (ఆసక్తికరంగా ప్రతి జ్యూరీ మెంబర్ కీ, పార్లమెంట్ మెంబర్ కీ ఎన్ని వందల ఎకరాలున్నా కూడా ఒకే ఒక్క వోట్ ఉండేది).</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ "ఆస్థిహక్కుదారుల ప్రజాస్వామ్యం " క్రమంగా ఊపందుకుంది. ఇలా ఏర్పడిన పొలిటికల్ రిప్రజింటేటివ్ సంస్థలు క్రమంగా గవర్నమెంట్ లో విప్లవాత్మక మార్పులకి శ్రీకారం చుట్టాయి. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Abraham Smith లాంటి ఒక అతి సాధారణమయిన వ్యక్తి , ఓ కొత్త భూమ్మీదున్న ప్రకృతిలో కాలుపెట్టి కొద్ది కాలంలోనే ఆస్థిహక్కుదారుడయ్యి, వోటర్ గా కూడా ఎదగడమనేది ఈ కొత్త వ్యవ్యస్థలో అతికీలకమయిన విషయంగా పరిగణించవచ్చు. ఆ కాలంలో అమెరికాలోని పదమూడూ కాలనీల్లో ఏడింట, వోటింగ్ హక్కు ఆస్థియాజమానులకీ లేక ఆస్థిపన్ను కట్టే ప్రజలకి మాత్రమే ఉండేది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnJsxVNYTlUTVvo7ifrVWM824qQPGGJjNOQ0jxz2Sw-FiBC48TsEu-ob36pMaS3yhIgel1unTS3i6pciYtthqlXdZCl_TlsrEvpwfJ6zPkULqoflbsCvMA-2fjH6s59MeDCnEh8tG-TUk/s1600/Jeronimo+de+Aliaga.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnJsxVNYTlUTVvo7ifrVWM824qQPGGJjNOQ0jxz2Sw-FiBC48TsEu-ob36pMaS3yhIgel1unTS3i6pciYtthqlXdZCl_TlsrEvpwfJ6zPkULqoflbsCvMA-2fjH6s59MeDCnEh8tG-TUk/s200/Jeronimo+de+Aliaga.jpg" height="200" width="171" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Jeronimo de Aliaga</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
దీనికి సరిగ్గా వ్యతిరేకంగా దక్షిణాన స్పానిష్ కాలనీల్లో భూమిహక్కులు పంచబడ్డాయి. 11 August 1534 న జారీచేయబడ్డ డిక్రీ లో Francisco Pizarro ఓ అందమైన Ruringuaylas Peruvian అనే లోయని Jeronimo de Aliaga కి మంజూరు చేయడం జరిగింది. ఈ లోయ(valley) చాలా సారవంతమైనది, దీంట్లో ఉన్న గుట్టలనిండా విలువైన లోహముడిసరుకులున్నాయి. ఈ విలువైన వనరులని ఎలా ఉపయోగించుకోవాలా అన్నదే ఇప్పుడు Aliaga ముందున్న ప్రశ్న. దీనికి సమాధానం John Locke ఉత్తరమెరికాలో ప్రవేశపెట్టిన నమూనాకి పూర్తిగా భిన్నమైనది. మొదటగా గమనించవలసిన విషయమేమిటంటే, సాంకేతికంగా Aliaga కి మంజూరు చేయబడిన </div>
<div>
హక్కు ఈ లోయలో ఉన్న భూమి మీద కాదు. ఇందులో ఉండే స్థానిక 6,000 ఇండియన్ ప్రజల శ్రమ మీద. ఈ లోకల్ ఇండియన్ ప్రజలు స్పెయిన్ వలసదారులు రాకముందు Inca empire కి పనిచేసేవాళ్లు, ఇప్పుడు Spainards కి పనిచేస్తారు అంతే తేడా. Aliaga ఈ ఇండియన్ ప్రజలని తన ఇష్టానుసారంగా భూమి దున్నడానికైనా, గోల్డ్ తవ్వడానికైనా, సిల్వర్ వెలికితీయడానికైనా ఉపయోగించుకోవచ్చు. ఉత్తరాన బ్రిటీష్ కాలనీలయిన కారోలినాల్లో జరిగినదానికి వ్యతిరేకంగా దక్షిణాన ఏర్పడుతున్న స్పానిష్ అమెరికాలో అతికొద్దిమంది elite వర్గాలకే స్థానిక ఇండియన్ ప్రజల శ్రమ మీద అధికారాలు ధారధత్తం చేయబడ్డాయి. అయితే లోకల్ ఇండియన్ ప్రజలని అబ్యూస్ చేస్తున్నారన్న ఆరోపణలెక్కువయి ఈ రకమైన వ్యవస్థలో 1542 లో కొద్ది మార్పు వచ్చింది. ఇకనుంచీ ఇండియన్ ప్రజల శ్రమ మీద హక్కులని మంజూరు చేసే అధికారం స్పెయిన్ రాయల్ కంట్రోల్ లోకి వెళ్ళిపోయింది. ఈ కొత్తగా వచ్చిన Castilian Law ప్రకారం, భూమిహక్కు అధికారాలు రాయల్ క్రౌన్ కి మాత్రమే చెందుతాయనీ, ఏ భూమికీ చుట్టూ ఫెన్స్ వేయరాదనీ ప్రకటించడం జరిగింది. అయితే కాలక్రమేణా ఈ వ్యవస్థ వల్ల అతికొద్ది మంది ధనవంతులుగానూ, అత్యధికప్రజలు చిన్న చిన్న ముక్కలయిన ప్లాట్స్ కి ఓనర్స్ గానూమిగిలిపోయారు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
1700 లలో కూడా స్పానిష్ అమెరికాలో ఉన్న జనసాంద్రత ఉత్తరమెరికా కన్నా చాలా ఎక్కువే. ఈ కారణం వల్ల యూరప్ నుంచి Indentured Servants ని దిగుమతి చేసుకునే అవసరాలెక్కువ ఉండేవి కాదు. నిజానికి పదహారవ శతాబ్ధపు మొదట్లో స్పానిష్ ప్రభుత్వం అమెరికా కాలనీస్ కి వెళ్తూన్న మైగ్రేషన్ కి కట్టుబాట్లువిధించింది. ఇలా ఏర్పడిన వ్యవస్థ వల్ల సాంఘికంగా పైకి ఎదగడానికి బ్రిటీష్ అమెరికా లో ఉన్నన్ని అవకాశాలు స్పానిష్ పరిపాలనలో లభ్యమయ్యేవి కాదు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
స్పానిష్ పరిపాలనలో ఇంకో ముఖ్యమైన విషయం Roman Catholicism. Catholicism చెడ్డదేమీ కాదు. నిజానికి స్థానిక ఇండియన్ ప్రజల మీద జరుగుతున్న అబ్యూసెస్ ని వెలుగులోకి తెచ్చింది Dominican Missionary Fray Pedro de Cordoba. కానీ Catholicism ఒక రకమయిన మోనోపోలి ఉన్న వ్యవస్థ. దీనికి భిన్నంగా ఉత్తరమెరికా నిండా ఎన్నో ప్రొటెస్టెంట్ వర్గాలు వెలిసాయి. భిన్నత్వం, అసమ్మతి అనేవి బ్రిటీష్ సెటిల్మెంట్ లో ఆర్గనైజింగ్ ప్రిన్సిపుల్స్ అయ్యాయి. దీనివల్ల జరిగిన నష్టాలు లేకపోలేదు కానీ స్థూలంగా చూస్తే religious and political freedom కోసం బద్దులైన merchants and farmers తో నిండి ఉన్న ఒక సంఘం ఉత్తరమెరికాలో ఏర్పడింది. </div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: center;">
<b>AMERICAN REVOLUTIONS:</b></div>
<div style="text-align: center;">
<b><br /></b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgG0ZyEdpmd-ZXW5xNzKg-yTH_ZH9c8jP9yz9AgNYG4NlcQn2tRpVdNJTgu-Bt36TLCqAQNIga_d3acO1lEuJMynG6mEiBaq2XBas65NnaF8fLEp51btf2VNkhV44n1Mn-7xL03qXdJLiw/s1600/americanrevolution.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgG0ZyEdpmd-ZXW5xNzKg-yTH_ZH9c8jP9yz9AgNYG4NlcQn2tRpVdNJTgu-Bt36TLCqAQNIga_d3acO1lEuJMynG6mEiBaq2XBas65NnaF8fLEp51btf2VNkhV44n1Mn-7xL03qXdJLiw/s320/americanrevolution.jpg" height="170" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<b><br /></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
1775 వచ్చేప్పటికల్లా ఉత్తర అమెరికా, దక్షిణ అమెరికా ఖండాల మధ్య ఆర్ధిక, సాంఘిక తారతమ్యాలెన్ని ఉన్నప్పటికీ, అవి రెండూ కూడా సుదీరతీరాన ఉన్న రాజుల ఆధీనంలో ఉన్న కాలనీలు మాత్రమే. ఆ పరిస్థితి మారబోతోంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEAS1qZqEovDhCNkzmJG6QPQNBednBe5UVIRtpJ_E4TfXnI44SVGaAzHc-6QMX9H3hhOiWj_1ejcD0T9IOniYugjmgfejdvH8RXtR72Rm5KEKkPPcM09_6HlX-HnSeQf5c0DeUMDYsmp8/s1600/First+constitution+of+an+independent+state.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEAS1qZqEovDhCNkzmJG6QPQNBednBe5UVIRtpJ_E4TfXnI44SVGaAzHc-6QMX9H3hhOiWj_1ejcD0T9IOniYugjmgfejdvH8RXtR72Rm5KEKkPPcM09_6HlX-HnSeQf5c0DeUMDYsmp8/s200/First+constitution+of+an+independent+state.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
2nd July 1776 న మొట్టమొదటిసారిగా సౌత్ కెరోలినా ప్రభుత్వం తన స్వతంత్రప్రకటన చేసింది. ఆ తరవాతి నలభై సంవత్సరాలకి లాటిన్ అమెరికాలో స్పానిష్ పరిపాలన అంతమయింది. అయితే ఒక తిరుగుబాటు వ్యక్తి ప్రైవేట్ ఆస్థి మీద ప్రజాస్వామిక హక్కులని మరింత పఠిష్టం చేసే దిశగా సాగి భవిష్యత్తు వంద సంవత్సరాల్లో భూమ్మీద అత్యంత ధనికదేశంగా ఎదిగితే, Rio Grande కి దక్షిణాన ఉన్న అమెరికా విప్లవాలన్నీ కూడా రెండు శతాబ్థాల విభజనకీ, అస్థిరతకీ, అరకొర అభివృద్దికీ దారితీసింది. ఎందువల్ల?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj03dtgnMiAD_Puo7QkCll9dUPkaZj20qa4AUEIgUFQ1KhgiGhmdQFRmkQe3QbExiibqvdgZ5Agm_6kqZufmccXOf3n1R7_NC99js3bYQl0VtGaEUEZTXQx6zrrD1Qw6YnbDQL0tZJqgyk/s1600/Comunero+Revolt.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj03dtgnMiAD_Puo7QkCll9dUPkaZj20qa4AUEIgUFQ1KhgiGhmdQFRmkQe3QbExiibqvdgZ5Agm_6kqZufmccXOf3n1R7_NC99js3bYQl0VtGaEUEZTXQx6zrrD1Qw6YnbDQL0tZJqgyk/s200/Comunero+Revolt.jpg" height="140" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Comunero Revolt</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
స్పానిష్, బ్రిటీష్ సామ్రాజ్యాలు రెండూ కూడా ఉత్తర, దక్షిణమెరికాల్లో పద్దెనిమిదవ శతాభపు చివర్లో సంక్షోభాలని ఎదుర్కొన్నాయి. అట్లాంటిక్ మీదుగా నడచిన వాణిజ్యం మీద మితిమీరి పెంచిన రెగ్యులేషన్స్ రెండు ఖండాల్లోనూ తిరుగుబాట్లని లేవదీసాయి. 1770s లో బ్రిటీష్ వారి ఉత్తరమెరికాలోనే కాదు, స్పెయిన్ సామ్రాజ్యంలో కూడా Tupac Amaru II యొక్క Andean Rebellion, New Granada లో Comunero Revolts జరిగాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే ఉత్తరమెరికాలోని 13 కాలనీలు స్వాతంత్రం ప్రకటించుకోవడమనేది , బ్రిటీష్ రాజ్యం పరిధికి మించి అధికారాలని విస్తరించుకుంటోవటం మీదా, అమల్లో ఉన్న Taxation without representation మీదా తిరుగుబాటొక్కటే కాదు. అమెరికన్ రివల్యూషన్ లో భూమి హక్కు అనేది ముఖ్యమయిన పాత్ర పోషించింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfPZjLiIIePH3URqG6HW5AeFdtJYKIiXjbo7xMXgU0ag_9AlmETWMJaQvKyDKEijMETPfWuAyuNMwM7gfpzpdLMyJ9KEU8yp0R4JQ4MDxHEMB_6CK2mIfnEmS9CPIop6GktWO4K3XAg48/s1600/NoAmerica1763.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfPZjLiIIePH3URqG6HW5AeFdtJYKIiXjbo7xMXgU0ag_9AlmETWMJaQvKyDKEijMETPfWuAyuNMwM7gfpzpdLMyJ9KEU8yp0R4JQ4MDxHEMB_6CK2mIfnEmS9CPIop6GktWO4K3XAg48/s400/NoAmerica1763.png" height="302" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">North-America1763</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Appalachians కి పశ్చిమంగా సెటిల్ మెంట్స్ చేయరాదన్న బ్రిటీష్ ప్రభుత్వపు తీర్మానం, పశ్చిమాన అనంతంగా కన్పిస్తున్న భూమ్మీదకి విస్తరిద్దామని ఆశిస్తున్న అమెరికన కాలనిస్టులకీ ముఖ్యంగా ప్రాపర్టీ స్పెక్యులేటర్స్ అయిన జార్జ్ వాషింగ్టన్ లాంటి వారికీ అశనిపాతంలా తగిలింది. బ్రిటన్ తో జరిగిన "Seven years war" లో బ్రిటీష్ ప్రభుత్వం ఇండియన్ తెగలతో కుదుర్చుకున్న భూమి ఒప్పందాలన్నీ కూడా యుద్దసమయంలో ఇండియన్ తెగలని తమవైపు తిప్పుకోవడం కోసం బ్రిటీష్ వారు చేస్తూన్న తాత్కాలిక (కు)యుక్తులు మాత్రమే అని భావించిన జార్జి వాషింగ్టన్, 1763 లో జారీ చేసిన బ్రిటీష్ రాయల్ ప్రొక్లెమేషన్ ఇండియన్లకి వారి భూముల మీద శాశ్వత హక్కులని మంజూరు చేయటాన్ని జీర్ణించుకోలేకపోయాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఫ్రెంచ్ కెనడా, అమెరికా భూభాగంలో ఉన్న Illinois, Indiana, Michigan, Ohio, Wisconsin వరకీ తాము విస్తరించే అధికారాలు తమకి కట్టబెడుతూ , ముఖ్యంగా Francophone Catholics కి ఫ్రీడం ఆఫ్ వర్షిప్ జారీ చేస్తూ1774 లో జారీ కాబడిన Quebec Act తో పరిస్థితి మరింత విషమించిందని వాషింగ్టన్ భావించాడు. ఇలాంటి క్రియలన్నింటినీ అమెరికాలోని New Englanders, Intolerable Acts లా పరిగణించడం లో ఆశ్చర్యం లేదు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వెనక్కి తిరిగి చూస్తే సరయిన సమయంలో Tax and representation లో కొన్ని వెసులుబాట్లని కలిగించటం ద్వారా లండన్ ప్రభుత్వం, యుద్దాన్ని నివారించగలిగేదేమో. మరింత డిప్లమసీ తో వ్యవహరించినట్లయితే 1781 లో ఫ్రాన్స్ తో Yorktown లో ఓటమిని చవిచూసేది కాదేమో. నిజానికి యుద్దకాలంలోనూ, యుద్దానంతర కాలంలోని మితిమీరిన ద్రవ్యోల్భణం, సగానికి పడిపోయిన తలసరి ఆదాయం, GDPలో 62% శాతానికి చెరుకున్న కొండంత అప్పు లాంటి విషమ పరిస్థితుల్లో పదమూడు కాలనీలు విచ్చిన్నమయ్యి, విడిపోయే ప్రమాదం ఊహించగలం, కానీ అలాంటిదేమీ జరగలేదు. Articles of Confederation ని దాటి రివల్యూషన్ విస్తరించకపోయినట్లయితే సంయుక్త ఉత్తరమెరికా కథ కూడా దక్షిణమెరికా లా చిన్నచిన్నముక్కలుగా మిగిలిపోయేది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjd8SJ3HcQEFQ1SFB2mnp2GOiIXc-ByWRkDtAJjOrJHNSebxDWFc062lx9OIpVbqlznfZ2FadhcsZNziSEGzVp5V8a5yq7T786wd_SwFYA_nYKqNpEgDGlEI1d_fBJ50VppdD1nn3-xmBM/s1600/bill-of-rights.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjd8SJ3HcQEFQ1SFB2mnp2GOiIXc-ByWRkDtAJjOrJHNSebxDWFc062lx9OIpVbqlznfZ2FadhcsZNziSEGzVp5V8a5yq7T786wd_SwFYA_nYKqNpEgDGlEI1d_fBJ50VppdD1nn3-xmBM/s200/bill-of-rights.gif" height="200" width="181" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQmvp9t4BUwxTWqNDTDFoV5KGuHtl9SS_V1BkOkz0qJfc9hITE_opsXMq1ySiZPjaoFXo-QLSPL6YTCYpDaZHcSkScT3LUg_YgeyrUgRFRgBDxAs4TsnjwRJ0jfsc0b0tiwqENyQyVovY/s1600/constitution.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQmvp9t4BUwxTWqNDTDFoV5KGuHtl9SS_V1BkOkz0qJfc9hITE_opsXMq1ySiZPjaoFXo-QLSPL6YTCYpDaZHcSkScT3LUg_YgeyrUgRFRgBDxAs4TsnjwRJ0jfsc0b0tiwqENyQyVovY/s200/constitution.jpg" height="200" width="165" /></a>వీటన్నిటి పరిణామమే, 1787 లో నిర్మించుకున్న మానవచరిత్రలోని అత్యంత పఠిష్టమయిన రాజ్యాంగం. ఈ గ్రంధం John Lock ప్రతిపాదించిన Executive, Bicameral, Legislature and Supreme Court ల అధికారాలనివ్వడమే కాకుండా, single currency, single army, single trade policy లతో పాటుగా, ఆస్థికన్నా అప్పు ఎక్కువున్న ప్రజలకి single law of bankruptcy అధికారాన్ని కట్టబెట్టింది. అంతేకాకుండా ప్రభుత్వం "unreasonable searches and seizures" చేపట్టకుండా వ్యక్తి స్వేచ్చని కాపాడిన అత్యంత ముఖ్యమయిన Fourth amendment కూడా జరిగింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<span style="text-align: justify;">మూలాల్ని పరిశీలిస్తే జరిగిందంతా, ప్రాపర్టీ గురించే, ప్రాపర్టీ ని కాపాట్టం గురించే.</span><br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
జార్జ్ వాషింగ్టన్ స్వంత ఆస్థే ఒక ఉదాహరణ. 1768 లో తన స్వశక్తి వల్లా, తన మారేజ్ వల్ల సంక్రమించిన 45,000 ఎకరాల ఆస్థి, 1800 కల్లా Virginia, Pennsylvania, Maryland, New York, Kentucky, Ohio Valley, Alexandria లలో 52,194 ఎకరాలకి విస్తరిస్తుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Land కీ, Liberty కీ ఉండే ఎంతో దగ్గర సంబంధానికీ ఇంతకన్నా మంచి ఉదాహరణ అమెరికా తొలినాళ్ళల్లో దొరకదు. సౌత్ అమెరికాలో ఇండియన్స్ భూముల మీద కనీసం పని చేసారు. ఉత్తరమెరికాలో ఏకంగా అవి కోల్పోయారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijea41jp9PwXe8BAba7Aav1fZFAsvPjYWdh53xQYpjsehPjCx2y9rWWg_tCp9vVTvk7NKHOXFFpM8qNKx29tP1R8cKgXhM0n12VaBRM2GVhg-midFXlmtvqUpeHlzWsp2cIx74ume8cME/s1600/Romantic+Revolutionary+Simon+Bolivar.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijea41jp9PwXe8BAba7Aav1fZFAsvPjYWdh53xQYpjsehPjCx2y9rWWg_tCp9vVTvk7NKHOXFFpM8qNKx29tP1R8cKgXhM0n12VaBRM2GVhg-midFXlmtvqUpeHlzWsp2cIx74ume8cME/s320/Romantic+Revolutionary+Simon+Bolivar.JPG" height="320" width="209" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Simon Bolivar</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Simon Bolivar సౌత్ అమెరికా వాషింగ్టన్ అని చెప్పొచ్చు. అతను కూడా స్పానిష్ ఎంపైర్ ని కూలదోసాడు. కాని United States of South America ని అతను తయారుచేయలేకపోయాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
American revolution మాజీ బ్రిటిష్ కాలనీల ప్రజలని సంఘటితం చేసి ఏకం చేయడమే కాకుండా, తద్వారా సంపాదించుకున్న Independence, కనీ వినీ ఎరుగని సంపదకీ, అపార శక్తికీ మార్గమేసింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ అదే స్పెయిన్ నుంచి సాధించుకున్న ఇండిపెండెన్స్ సౌత్ అమెరికాని ఘర్షణా, పేదరికం, అసమానతల్లోకి నెట్టింది. మరి లాటిన్ అమెరికా లో కాపిటలిజం, డెమొక్రసీ పరిణతి దిశకి ఎందుకు ఎదగలేదు? ఇదే ప్రశ్న హార్వర్డ్ లోని నా కొలీగ్ ని అడిగానోసారి? అసలు Simon Bolivar లాటిన్ అమెరికా వాషింగ్టన్ ఎందుకు కాలేక పోయాడని?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
July 1783 లో ఒక ధనిక వెనిజులా ప్లాంటర్ కి జన్మించిన Bolivar, తన పదవ ఏడాది దాకా అనాధగానూ, పద్నాలుగో ఏటకి ఒక సైనికుడిగాను మారతాడు. Bolivar విద్య స్పెయిన్ లోనూ, ఫ్రాన్స్ లోనూ గడుస్తుంది. 1804 లో food shortage వల్ల మాడ్రిడ్ లోని విదేశీయులని అందరినీ బహిష్కరించినప్పుడు Bolivar పారిస్ లో కాలం గడుపుతాడు. Napolean Phase of French revolution ని చూసి ఉత్తేజితుడై, స్పానిష్ పరిపాలన మీద తీవ్ర విముఖత తో 1807 లో వెనిజులా కి తిరిగి ప్రయాణం కడతాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అప్పటికే అతను, ఉత్తరమెరికాల్లోంటి మార్పులు దక్షిణమెరికాల్లో కూడా తీసుకు రావాలని కలలుగంటూంటాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కాని చివరకు విప్లవమొచ్చేప్పటికల్లా జరిగిన పరిణామాలు వేరే. ఆ విప్లవం ఒక క్రమపద్దతిలో రూపొందించబడిన ప్రణాళీక తో జరిగిన పోరాటం అనటం కన్నా , నెపొలియన్ స్పెయిన్ మీద 1808 లో దాడి చేసినప్పుడు ఉద్భవించిన పవర్ వ్యాక్యూమ్ వల్ల వచ్చిన ఒక గందరగోళ స్పందన అని చెప్పడం సబబు. అది జరిగిన సరిగ్గా రెండు సంవత్సరాలకి స్పెయిన్ కాలనీస్ మీద ఫ్రెంచ్ అటాక్ కి వ్యతిరేకంగా బ్రిటీష్ మద్దతు కోసం, Bolivar పంపబడతాడు. బ్రిటీష్ సపోర్ట్ లభించనప్పటికీ అక్కడ తనకి Venezuela Independence కోసం ఎప్పటినుంచో ప్రయత్నిస్తున్న Francisco Miranda పరిచయమవుతాడు. వారిద్దరూ వెనిజులా తిరిగి ప్రయాణమయ్యి July 1811 లో మొట్టమొదటి వెనిజులన్ రిపబ్లిక్ ని ప్రకటిస్తారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఆ రిపబ్లిక్ విఫలమవుతుంది. 1811 లో ఏర్పరుచుకున్న రాజ్యాంగం వోటు హక్కు ఉత్తరమెరికాలో లాగే కేవలం ప్రాపర్టీ యజమానులకే పరిమితం కాబడుతుంది. కాని ఫలితం మాత్రం వేరే. ముందే చూసినట్లుగా మొత్తం జనాభాలో సౌత్ అమెరికాలో ప్రాపర్టీ ఓనర్స్ శాతం, నార్త్ అమెరికా కన్నా తక్కువ. ఫలితంగా ఆస్థి లేకుండా మిగిలిపోయిన అధిక శాతం జనాభా, స్వతంత్రం లభించిన new slaves (pardos) తో కలసి స్పానిష్ రాయల్టీ వైపు మరలి పోరాడుతారు. చివరకి Royalists, Puerto Cabello ని కూడా స్వాధీనపర్చుకున్న తర్వాత Bolivar కి, Miranda మీద ఉన్న భ్రమలు తొలగిపోయి, తనని మోసం చేసి స్పానిష్ యజమాన్యానికి చిక్కిస్తాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
తదుపరి New Granada కి పారిపోయి అక్కణ్ణుంచి రెండవ సారి స్వాతంత్ర పోరాటం కొనసాగిస్తాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Second Republic ని డిక్టేటర్ రోల్ లో తనదిగా ప్రకటించుకొని, Spain Royalists ని Merida, Bogota, Caracas & Trujillo ల లోంచి తరిమికొడతాడు. Spanish Tyranny కి వ్యతిరేకంగా ఏ spaniard అయినా పోరాడకపోతే వారు విధిలేక ఫైరింగ్ స్క్వాడ్ తో షూట్ చేయబడతారని 1813 లో జారీచేస్తాడు. Prisoners రొటీన్ గా చంపబడేవారు, ఒకసారి గరిష్టంగా 800 మంది చంపబడతారు. ఇంత టెర్రర్ సృష్టించినా కూడా, Non-whites లో అత్యధిక శాతం Royalists వైపు defect అవడం ఆగలేదు. అదే సమయంలో చర్చ్ ఇండిపెండెన్స్ మూవ్ మెంట్ ని సపోర్ట్ చేయలేదు. 1812 లో వచ్చిన భూకంపం పదివేలమందిని చంపేసిన సంఘటనని చర్చ్, ఇండిపెండెన్స్ మూవ్మెంట్ కి వ్యతిరేకంగా అభివర్ణించింది. తలవొగ్గని వీరుడయిన Bolivar " ప్రకృతి మమ్మల్ని వ్యతిరేకిస్తే, మేం దానితో పోరాడి మా ఆజ్ణలకి అనుగుణంగా నడచుకునేలా దాని కొమ్ములు వంచుతాం " అనే భీరాలు పోయాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కాని Bolivar ప్రధాన సమస్య ప్రకృతి నించి రాలేదు. Jose Tomas Boves అనే spaniard నుంచి వచ్చింది. ఇండియన్స్, పారిపోయిన slaves , అసమ్మతిదారుల తో Jose తయారు చేసుకున్న సైన్యం, Bolivar కి కొరకరాని కొయ్య అయ్యి కూర్చుంది. Jose సాధించిన వరస జయాలతో Bolivar ఈ సారి Jamaica కి పారిపోక తప్పలేదు. Haiti లో తను గడిపిన కొద్ది కాలంలో కాని Bolivar కి, తన పోరాటంలో Venezuelan slaves ని కూడా చేర్చుకోవాలన్న విషయం అర్ధం కాలేదు. Blacks కీ, White creoles కీ కూడా పోరాట ఫలితాల్లో భాగం ఉండేలా లక్షాలని మార్చిన తరవాత కానీ గెలుపుమీద ఆశ లభించదు Bolivar కి. ఈ సారి Venezuela కి మాత్రమే కాకుండా South America అంతటికీ పిలుపునందిస్తాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ సారి సఫలీకృతమవుతాడు, కనీసం కొద్ది కాలం. పొలిటికల్ రిప్రజెంటేషన్ దొరుకుతుందన్న లక్షం తో Pardos(slaves) Bolivian Army లో చేరుతారు. ఇదే సమయంలో స్పెయిన్ లో రాయల్ అథారిటీ ని మరింత బలపర్చాలన్న ఆశయానికి మద్దతు తగ్గటం ప్రారంభమవుతుంది. 1820 లో Cadiz లో 14,000 సైన్యాన్ని అట్లాంటిక్ దాటించి సౌత్ అమెరికా ని రీ-కాలనైజ్ చేద్దామనుకున్న తరుణంలో, ఆ సైన్యంలో అంతర్గత తిరుగుబాటు మొదలవుతుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Bolivar కి వ్యతిరేకంగా ఉన్న శక్తుల తిరోగమనం క్రమంగా ప్రారంభమవుతుంది. ఇదే సరయిన సమయమని తలచిన Bolivar మరింత బలపడటం కోసం విదేశాల మద్దతు కోసం ప్రయత్నాలు ప్రారంభిస్తాడు. అనుకోకుండా ఆ మద్దతు బ్రిటన్ ద్వారా లభ్యమవుతుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
1810 and 1825 మధ్యలో దాదాపు 7,000 బ్రిటీష్, మరియు ఐరీష్ వాలంటీర్స్ స్పెయిన్ నుంచి సౌత్ అమెరికా ని లిబరేట్ చేయడానికి సైనప్ చేస్తారు. వీరిలో అత్యధిక శాతం యుద్ద శిక్షణ లేని వారే. ఎంతో మంది ఆ పోరాటంలో ప్రాణాలు కోల్పోతారు. 1815 కల్లా లిబరేషన్ కనుచూపుమేరలో కనపడటం ప్రారంభమవుతుంది. ఈ రీతిన సైనప్ వారిలో మిలిటరీ సర్వీస్ కి ప్రతిఫలంగా భూమి దొరుకుతుందన్న వాగ్ధానం వల్ల చేరిన వారు కూడా ఉన్నారు. Manchester నుంచి వచ్చిన Thomas Ferrier అందులో ఒకడు. Orinoco River ఒడ్డున ఉన్న Bolivar base అయిన Angostura కి వస్తాడు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
నాలుగు సంవత్సరాల పాటు తనూ, తన బలగమూ అట్లాంటిక్ తీరం నుండి, పసిఫిక్ తీరం దాకా నిరంతర పోరాటాలని కొనసాగిస్తారు. 1819 లో Battle of Boyaca తరువాత Bolivar, Republic of Columbia ని ప్రకటిస్తాడు. చిట్టచివరకి 24 June 1821 న, వెనిజులా విముక్తి కోసం జరుపుతున్న తన సుదీర్ఘ పోరాటంలో నిర్ణయాత్మకమయిన గెలుపు లభిస్తుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
New Granada, Venezuela, Quito (Modern Ecuador) లు కలిపి ఉన్న సామ్రాజ్యానికి తను Master of Gran Colombia గా ప్రకటించుకుంటాడు. April 1825 కల్లా తన సైన్యం పెరూ లోంచి కూడా స్పానిష్ సైన్యాన్ని తరిమేస్తుంది. ఉత్తర పెరూ ని తన గౌరవార్ధం బొలీవియా గా నామకరణం కావించబడుతుంది. తదుపరి అడుగు పెరూ, బొలీవియా, Gran Colombia లన్నీ కలిపిన Confederation ని స్థాపించడమే.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కాని ఆ కల పూర్తిగా సాధ్యపడదు. ఎందువల్ల? పైపైన చూస్తే అధికారం కేంద్రీకృతం కావడం, local war lords ప్రతిఘటన ని ఇవ్వడం అనేవి సమాధానాలుగా కనపడ్డప్పటికీ, తరచి చూస్తే మూడు కారణాలు కనపడతాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>మొదటి కారణం: చరిత్రని తవ్వి చూస్తే సౌత్ అమెరికన్స్ కి ప్రజాస్వామికంగా నిర్ణయాలని తీసుకోవటం లో ఉత్తరమెరికాలోని కాలనీ అసెంబ్లీస్ లాంటి అనుభవం లేదు. దాన్ని Bolivar 1815 లో చెప్పిన మాటల్లోనే చూడవచ్చు. New Granada లో అంతర్గత ఘర్షణ లని చూసి Bolivar విచలితుడవుతాడు. వీటన్నిటికీ కారణం సిస్టమ్ ఆఫ్ టాలరెన్స్ అని తను భావిస్తాడు. అది బలహీనమయిన వ్యవస్థని సృష్టిస్తుందనీ, సెల్ఫ్ గవర్నమెంట్ అనేది దీర్ఘకాలంలో నిలబడలేదని అభిప్రాయబడతాడు. చివరకి USA constitution ని కూడా విమర్శిస్తాడు. అలాంటి రాజ్యాంగం సాధారణపౌరులతో నిలబడలేదని, అలా జరగాలంటే ఒక దేశం ఒక republic of saints అయి ఉండాలని అంటాడు. క్రమంగా Bolivar కల డెమొక్రసీ నుంచి నియంతృత్వం వైపు కొనసాగుతుంది.</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>రెండవ కారణం: అసమానంగా పంచబడిన ప్రాపర్టీ. సాక్షాత్తూ Bolivar family కి, 120,000 ఎకరాల్లో విస్తరించబడిన ఐదు అతి పెద్ద ఎస్టేట్స్ లభిస్తాయి. స్వాతంత్రానంతర వెనిజులా లో కేవలం 1.1 శాతమయిన పదివేల జనాభా దాదాపు దేశంలో ఉన్న భూమికి యజమానులవుతారు. ఇది ఉత్తరమెరికాలో జరిగిన స్వాతంత్రానంతర పరిణామానికి పూర్తి భిన్నమైనది. స్వాతంత్రం వచ్చిన తరవాత ఉత్తరాన కొత్త సెటిలర్స్ కి భూమి లభించడం మరింత సులువయింది. కాని దక్షిణాన పరిస్థితి పూర్తి వ్యతిరేకం. మెక్సికో, అర్జెంటీనా ల్లో రూరల్ జనాభాకి భూమి మీద స్వంత హక్కు లభించలేదు. అత్యధిక శాతం ప్రాపర్టీ , అత్యల్పశాతం జనభాకి పరిమితమయింది.</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>మూడవ కారణం: సౌత్ అమెరికాలోని Racial Heterogeneity కూడా ముఖ్యమయిన కారణాల్లో ఒకటి. ఉత్తరమెరికాల్లో British red coats కి వ్యతిరేకంగా Patriots ని సమకూర్చడం సులువయింది. కాని సౌత్ అమెరికాలో సాక్షాత్తూ Bolivar జాతయిన Creoles కీ, peninsulares కీ ఏ మాత్రం పడేది కాదు. Pardos, Slaves కీ Creoles అంటే స్నేహభావమేం లేదు. చివరకి Bolivar, Blacks support కోసం చేసిన ప్రామిసెస్ ఏవీ కూడా Racial Equality అనే ప్రిన్సిపుల్ ని నమ్మి చేసినవేవీ కాదు. యుద్దకాలంలో గెలుపు కోసం చేసిన వాగ్ధానాలు మాత్రమే. Literates కి మాత్రమే వోటు హక్కు అని అతను రూపొందించిన రాజ్యాంగం, దేశంలోని స్థానిక ప్రజలని ఒక పొలిటికల్ నేషన్ లో భాగం లేకుండా చేసింది.</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-B-QHDS-5TVVO16ZxSHIR2T_DonmH5D_AADBmGuZbP3UJfjaT3NcXFP5pLMx2iLVE7SSDyukyxXq_2pDyxpKXm1n3A5qLqJFSadR4NPW2YeJWpJHdS_MsXf-sW-jelPeX7eqJqltxT5o/s1600/revolution+and+war+in+latin+america.GIF" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-B-QHDS-5TVVO16ZxSHIR2T_DonmH5D_AADBmGuZbP3UJfjaT3NcXFP5pLMx2iLVE7SSDyukyxXq_2pDyxpKXm1n3A5qLqJFSadR4NPW2YeJWpJHdS_MsXf-sW-jelPeX7eqJqltxT5o/s640/revolution+and+war+in+latin+america.GIF" height="640" width="516" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">revolution and war in latin america</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
చివరకి Bolivar కలగన్న United South America అసాధ్యమయింది. New Granada, Venezuela, Quito లలో జరిగిన తిరుగుబాట్లతో, వాటన్నిటినీ కూడుకొని ప్రతిపాదించిన Andean Confederation తిరస్కరించబడింది. Bolivar మాజీ మిత్రుడూ, సహచరుడూ అయిన Jose Antonio Paez , కుదించబడిన వెనిజులా పటం ప్రతిపాదించి విజేతగా అవతరిస్తాడు. Tuberculosis తో డిసంబర్ 1830 లో మరణించే ఒక నెల ముందు Bolivar , President, Captain-General పదవులకి రాజీనామా చేస్తూ నిరాశపూరితమయిన లెటర్ రాస్తాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
"...ఇరవై సంవత్సరాలు పరిపాలించిన తరవాత నేను నేర్చుకున్న విషయాలివి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>south america is ungovernable </li>
<li>those who serve a revolution plough the sea </li>
<li>the only thing one can do in america is to emigrate </li>
<li>this country will fall inevitably into hands of the unbridled masses and then pass into the hands of petty tyrants. </li>
<li>Once we have been devoured by every crime and extinguished by utter ferocity, the Europeans will not even regard us as worth conquering ............"</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
దురదృష్టవశాత్తూ ఆ మాటలన్నీ వచ్చే 150 సంవత్సరాల వరకీ నిజమయ్యాయి. కొత్తగా అవతరించిన దేశాలన్నీ ఒక రిప్రజెంటేటివ్ గవర్నమెంట్ అనేదే లేకుండా తమ ప్రయాణం ప్రారంభించాయి. ఫలితంగా తిరుగుబాట్లూ, తిరుగుబాట్లపై తిరుగుబాట్లూ, విప్లవాలూ ప్రతి-విప్లవాలూ, కుట్రల పైన కుట్రలూ నిరంతరంగా సాగాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
డెమొక్రసీ ప్రయోగాలేమాత్రం కనిపించినా సమాజం లోని ఉన్నత వర్గాలు, హింస ద్వారా వాటిని అణచివేసాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhx576HN-imDhO4aC_FPTV5loZjZvgOAAfNP5QEaOftJxBhdgSzLC-31e2hVkem78M6kn7SG9plnhy_J1yJHdjgrsGIYNgCmZ6oitHR2ndsZWk3RUmXpNmV3xmGeRgfx6qkDsvLCAHkeI/s1600/chaveg+bolivar.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhx576HN-imDhO4aC_FPTV5loZjZvgOAAfNP5QEaOftJxBhdgSzLC-31e2hVkem78M6kn7SG9plnhy_J1yJHdjgrsGIYNgCmZ6oitHR2ndsZWk3RUmXpNmV3xmGeRgfx6qkDsvLCAHkeI/s200/chaveg+bolivar.jpg" height="148" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Chavez & Simon Bolivar</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
Bolivar ని అమితంగా గౌరవించే Hugo Chavez తనకి తాను Bolivar అనుచరుణ్నని ప్రకటించుకోవడంలో ఆశ్చర్యం లేదు. పొలిటికల్ థియేటర్ కండూతి గల Hugo Chavez Bolivar ఆత్మ, తన స్పిరిట్ తో ఐక్యమవ్వాలని 2010 లో టెలివిజన్ కెమెరాల ముందు Bolivar Tomb ని తెరిపిస్తాడు. Venezuela లో Caracas నిండా పక్కపక్కనే ఉన్న Bolivar, Chavez ల నిలువెత్తు కటౌట్ల దృశ్యాలీ రోజు సర్వ సాధారణం. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ Chavez పరిపాలిస్తున్న రాజ్యం లోని ప్రజాస్వామ్యం ఒక డొల్ల. తన రాజకీయ ప్రత్యర్థుల మీద పోలీస్, మీడియా శక్తులని ఉసిగొల్పడంలో Chavez తన శక్తులని రొటీన్ గా దుర్వినియోగ పరుస్తాడు. ప్రైవేట్ ప్రాపర్టీ మీద ఉన్న హక్కుల ఉల్లంఘన కూడా సాధారణమైపోయింది. సిమెంట్ తయారీదారులతో మొదలుకొని, టెలివిజన్ స్టేషన్స్ , బ్యాంక్స్ వరకీ తన ఇష్టానుసారంగా నేషనలైజ్ చేయటం Chavez కి పరిపాటి. చరిత్రలో ఎంతో మంది నియంతల వలె Rule of law నీ, Constitution నీ తన స్వలాభం కోసం తరచూ మార్పులు చేసి పరిహాసం చేయటం Chavez కి అలవాటు. 1999 లోనే కాదు, 2009 లో కూడా తను మరోసారి president గా ఉండటం కోసం రాజ్యాంగం లో ఉండే అత్యధిక term-limits ని నిర్మూలించాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వెనిజులా స్వాతంత్రానంతరం 26 కొత్త రాజ్యాంగాలని ఏర్పరుచుకున్నది. యునైటెడ్ స్టేట్స్ ఆఫ్ అమెరికా స్వాతంత్రానంతరం రాజ్యాంగానికి 27 మార్పులని(amendments) జతకూర్చుకున్నది!!. రెండు విప్లవాల ఫలితాల గురించి చెప్పాలనుకుంటే ఇంతకన్నా పెద్ద ఉదాహరణ దొరకదనుకుంటాను.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
****</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
రాబోయే తరాల సుదీర్ఘమయిన కాలం పాటు నిలబడిన విజయాన్ని సెలబ్రేట్ చేసుకునే ముందు, ఒక్క క్షణం ఆగి ఆత్మపరిశోధన చేసుకోక తప్పదు. ఒక్క విషయంలో మాత్రం నార్త్ అమెరికా, సౌత్ అమెరికా కన్న ఏ రకంగానూ సుపీరియర్ కాదు. ముఖ్యంగా అమెరికన్ రివల్యూషన్ తరవాత వైట్స్ కీ, బ్లాక్స్ కీ మధ్య జాతివైరుధ్యాలు మరింత బలపడ్డాయి. అతి గొప్ప రాజ్యాంగంగా మనం శ్లాఘిస్తున్న అమెరికన్ రాజ్యాంగం స్లేవరీ ని ఆమోదించి ఆ వైరుధ్యాలనీ, విభజననీ వ్యవస్థీకృతం చేసింది. ఇది కొత్తగా అవతరించిన అమెరికన్ రిపబ్లిక్ మొట్టమొదటి పాపమని చెప్పక తప్పదు. ఈ భాగం మొదట్లో చెప్పబడిన ఏ Charleston, South Carolina మెట్ల మీదనుంచయితే స్వతంత్ర ప్రకటన చేయబడిందో , రాజ్యాంగం లోని ఆర్టికల్ 1, సెక్షన్ 9 ఇరవైసంవత్సరాల పాటు slave trading ని ఆమోదించడం వల్ల, అదే మెట్ల సాక్షిగా 1808 వరకీ slaves అమ్మకాలు కొనసాగాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అదే రాజ్యాంగం each slave ని ఒక సంపూర్ణమైన స్వేచ్చాయుత వ్యక్తిగా కాక, కేవలం 3/5 ths of a free man గానే పరిగణించింది. ఈ లెక్కల ఆధారంగానే కాంగ్రెస్ లో ప్రతి రాష్ట్రానికీ రిప్రజెంటేషన్ శాతం నిర్ణయించబడేది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
విచిత్రమేమంటే, అట్లాంటిక్ కి ఆవల బ్రిటీష్ ప్రపంచంలో slavery ని abolish చేయాలన్న movement పరాకాష్ట దశకి చేరుకుని గణనీయంగా సమాజ ఆమోదం లభిస్తున్న సమయంలో, ఏ స్వేచ్చ కోసమైతే వెస్టర్న్ సివిలైజేషన్ లో జరిగిన అత్యంత విజయవంతమైన రివల్యూషన్ జరిగిందో, ఆ రివల్యూషన్ చాలా వరకీ slave owners వల్ల జరగటం, ఆ స్వేచ్చ ఫలితాలు slaves కి లభించకపోవటం అనే paradox ని ఎలా అర్ధం చేసుకోవాలి?</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
***</div>
<div style="text-align: center;">
<b>THE FATE OF GULLAHS</b></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇంకో కథ చూద్దామా? Senegal నుంచి Americas కి బయలుదేరిన రెండు ఓడల్లో విభిన్నమైన ఇమ్మిగ్రంట్స్ ఉన్నారు. మొదటిది బ్రెజిల్ కి, రెండవది సౌత్ కెరోలినా కి బయలుదేరింది. రెండింట్లోనూ ఆఫ్రికన్ స్లేవ్స్ ఉన్నారు. 1450 నుంచి 1820 మధ్యలో రమారమి ఎనభై లక్షల ఆఫ్రికన్ స్లేవ్స్ తరలించబడ్డారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
స్లేవరీ నార్త్, సౌత్ అమెరికాల్లో కామన్ గా ఉండే వ్యవస్థగా మొదటి చూపులో కనిపిస్తుంది. ఎప్పుడయితే ఆఫ్రికన్ స్లేవ్స్ , యురోపియన్ indentured servants కన్నా చౌకగా లభ్యమవ్వడమే కాక, వారికన్నా ఎన్నో రెట్లు ఎక్కువ పని చేపించవచ్చని, అమెరికా లోని సదరన్ టొబాకో ఇండస్ట్రీ, బ్రెజిల్ లోని షుగర్ కేన్ పరిశ్రమ గ్రహించిందో , అప్పటి నుంచీ స్లేవ్స్ ఇంపోర్ట్ పెరిగింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఆఫ్రికా లో స్లేవ్స్ ని అమ్మే King of Dahomey కి, స్లేవ్స్ ని ఎవరు కొంటున్నారన్న పట్టింపేమీ లేదు. కొనేవారు పోర్చుగీస్ అయినా, బ్రిటీషర్స్ అయినా, అసలు ఆఫ్రికన్ స్లేవ్స్ ని మొట్టమొదటగా కొనటం మొదలుపెట్టిన అరబ్స్ అయినా వారు అంతే సంతోషంగా అమ్మే వారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఆ పడవల్లో ఉన్న ఒక ఆఫ్రికన్ స్లేవ్ కోణం లోంచి చూస్తే, నార్త్ అమెరికా కి వెళ్ళే పడవయినా, సౌత్ అమెరికాకి వెళ్ళే పడవయినా ఒకటే. మార్గమధ్యం లో ఆరింట ఒకరు మరణించటం ఖాయం.</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimFcO6vafR-HPwz712Uewz4GQ8BY9wPrUvkt5_gOKFSgN9fCZX6p8UlgApOoO0E3mIIrQMlOnPewLpla8XE6JfeCi_j-ly1FyKGre1s2EYKZI9swtvNDX2zZmaq4sXGGPTKmR44xPa4BU/s1600/1364724561_Rare+Photo+of+African+Slaves+aboard+ship.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimFcO6vafR-HPwz712Uewz4GQ8BY9wPrUvkt5_gOKFSgN9fCZX6p8UlgApOoO0E3mIIrQMlOnPewLpla8XE6JfeCi_j-ly1FyKGre1s2EYKZI9swtvNDX2zZmaq4sXGGPTKmR44xPa4BU/s640/1364724561_Rare+Photo+of+African+Slaves+aboard+ship.jpg" height="400" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">slave ships</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgR5WeSE2s09y8kC7em1mvEC2OYlj180vhjVpNeHbNViyJJ3G7kem-pVw_bKbl9K6u2WrOk8nlyvcNHpGz8R0UGt3FozhNwsU0_k03EjAisfTBYJ5RuL7Sogi10_Ws32SZMzo4KX8PXAB4/s1600/slave-ship-planking.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgR5WeSE2s09y8kC7em1mvEC2OYlj180vhjVpNeHbNViyJJ3G7kem-pVw_bKbl9K6u2WrOk8nlyvcNHpGz8R0UGt3FozhNwsU0_k03EjAisfTBYJ5RuL7Sogi10_Ws32SZMzo4KX8PXAB4/s640/slave-ship-planking.jpg" height="273" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">slave-ship-planking</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ, ఈ కొత్త ప్రపంచంలో వివిధ రకాల స్లేవరీ మధ్య తేడాలు ముఖ్యమయిన తేడాలు ఉత్పన్నమవ్వడం మొదలయ్యాయి. Mediterranean economy లో మొదటి నుంచీ స్లేవరీ ఒక అంతర్భాగం. క్రూసేడ్స్ జరిగిన కాలంలో అది తిరిగి ప్రాచుర్యంలోకి వచ్చింది. అదే కాలంలో ఇంగ్లాండ్ లో స్లేవరీ అంతమొందింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
పోర్చుగీస్ వారు వెస్ట్ ఆఫ్రికన్ నుంచి మెడిటేరియన్ ప్రాంతాలకి కొత్త సముద్రపు మార్గాలని వేస్తున్నప్పుడు వారు ఏర్పరుచుకున్న common law లో, స్లేవరీ పాతకమైనదన్న స్పృహ కొరవడింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnG3LcP6RdKV63q1F25DRhm0j7Ek17qFz55RISUtmg4ZwYE9Nj-umgRj5l1VXsrD6Jskgq3nsc5fOwsCGQSuJweFtitSXkBh09gjvgKpgOobrQK99ll1XmVM52DaRMc73h85M9TAC8KRc/s1600/slaves+on+tobacco.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnG3LcP6RdKV63q1F25DRhm0j7Ek17qFz55RISUtmg4ZwYE9Nj-umgRj5l1VXsrD6Jskgq3nsc5fOwsCGQSuJweFtitSXkBh09gjvgKpgOobrQK99ll1XmVM52DaRMc73h85M9TAC8KRc/s320/slaves+on+tobacco.jpg" height="305" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">slaves in tobacco forms</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: justify;">
మొట్టమొదటి ఆఫ్రికన్ స్లేవ్స్ బ్రెజిల్ లో 1538 కల్లా అడుగుపెట్టారు. ఆ తరవాత డెబ్బై, ఎనబై ఏళ్ళకి అంటే 1619 వరకీ స్లేవ్స్ USA కి రావటం మొదలుపెట్టలేదు. ఆ కాలంలో ఉత్తరమెరికా లో షుగర్ ప్లాంటేషన్స్ ఉండేవి కాదు. సౌత్ అమెరికా లోని Bahia, Pernambuco లో ఉండే pre-industrial sugar cultivation లో working conditions చాలా కఠినంగా ఉండేవి. ఆ మాటకొస్తే బ్రెజిల్ లోని గోల్డ్ మైన్స్ లోని పరిస్థితులయినా, కాఫీ ప్లాంటేషన్స్ లో అయినా పరిస్థితులు ఏ మాత్రమూ మెరుగు కాదు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgS01q04koLkkTOS2Tcg_mSyii_mzncLp-azFJc2LVrjktTqUL0JZWV1uYbD3mwwjt9HRdnnhEKzwbA9E7XeaqZ7HVPYziF7YDWuIWC2rpmOtiTGxbFSnPnTS3Mv0_CNoCXGOCoRCY4xcY/s1600/slaves+workign+in+sugar+plantaion.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgS01q04koLkkTOS2Tcg_mSyii_mzncLp-azFJc2LVrjktTqUL0JZWV1uYbD3mwwjt9HRdnnhEKzwbA9E7XeaqZ7HVPYziF7YDWuIWC2rpmOtiTGxbFSnPnTS3Mv0_CNoCXGOCoRCY4xcY/s320/slaves+workign+in+sugar+plantaion.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
ఆ కాలంలో ఉత్తరమెరికాకన్నా బ్రెజిల్ కి ఎన్నో రెట్లెక్కువ స్లేవ్స్ బదిలీ చేయబడ్డారు. స్లేవ్స్ మీద ఆధారపడిన బ్రెజిల్ షుగర్ పరిశ్రమ కొద్ది కాలంలోనే ఏడాదికి 16,000 టన్నుల షుగర్ ప్రొడక్షన్ తో, ప్రపంచంలో అత్యధికంగా షుగర్ ని ఉత్పత్తి చేసే కరేబియన్ ప్రాంతాన్ని అధిగమిస్తుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కాలక్రమేణా ఎకానమీ మైనింగ్, కాఫీ పెంపకం, మాన్యుఫాక్చరింగ్ లాంటి ఇతర రంగాలకి విస్తరించినప్పటికీ స్లేవ్స్ దిగుమతి ఏ మాత్రం తగ్గలేదు. స్లేవరీ దాదాపు ప్రతీ రంగంలోనూ సాధారణమయింది. బ్రెజిల్ కి ఎంతో ముఖ్యమైపోయిన ఈ స్లేవ్స్ ఇంపోర్ట్ వల్ల, 1825 కల్లా బ్రెజిల్ జనాభాలో 56 శాతం ఆఫ్రికన్ మూలాలున్న ప్రజలతో నిండిపోయింది. వీరితో పోలిస్తే 22 శాతం మాత్రం స్పానిష్ అమెరికన్స్, 17 శాతం నార్త్ అమెరికన్స్ ఉండేవారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇంగ్లీష్ మాట్లాడే ప్రపంచం లో స్లేవరీ అంతమొందిన చాలా కాలానికి కూడా బ్రెజిలియన్స్ స్లెవ్స్ ఇంపోర్టింగ్ కొనసాగింది. 1808 నుంచి 1888 మధ్యలో దాదాపు పది లక్షల స్లేవ్స్ బ్రెజిల్ కి దిగుమతి అయ్యారు. 1850 కల్లా బ్రిటీష్ నావల్ ఫోర్సెస్ అట్లాంటిక్ మీదుగా జరుగుతున్న స్లేవరీ ట్రేడ్ ని , సీరియస్ గా అడ్డుకోవడం మొదలుపెట్టేవరకీ ఆ దిగుమతి నిరాటంకంగా కొనసాగింది. కాని అప్పటికే బ్రెజిల్ లో ఉన్న స్లేవ్ పాపులేషన్ 1793కల్లా రెట్టింపయింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కానీ pre-revolutionary Latin America లో స్లేవ్స్ పరిస్థితి మరీ దయనీయమయినది కాదు. Royal, religious authorities కలగచేసుకొని స్లేవ్స్ జీవన పరిస్థితులని మరింత దిగజారకుండా అడ్డుపడ్డారు. Roman Catholic వ్యవస్థ, స్లేవరీని ఒక necessary evil గా పరిగణించి ఉండవచ్చు గాక. కానీ స్లేవ్స్ కి కూడా Souls ఉంటాయన్న సత్యాన్ని కాదనలేకపోయారు. ఉత్తరమెరికా లోని వర్జీనియా టొబాకో ఫార్మ్స్ లోని స్లేవ్స్ తో పోలిస్తే , లాటిన్ అమెరికా లోని స్లేవ్స్ తమకి తాము స్వేచ్చ (manumission) ని సులభంగా పొందగలిగే అవకాశముండేది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Bahia లో స్లేవ్స్ తామే స్వయంగా యాభై శాతం manumissions ని కొనుక్కోగలిగారు. 1872 కల్లా బ్రెజిల్ లో మూడోంతుల Blacks and Mulattos స్వేచ్చా జీవులు అయిపోయారు. క్యూబా, మెక్సికో లలో బ్లాక్స్ తమ స్వేచ్చ కి ఖరీదు ని ప్రకటించి, వాయిదా పద్దతుల మీద తీర్చి ఫ్రీ పీపుల్ అయ్యేవారు. బ్రెజిల్ లోని స్లేవ్స్ కి, బ్రిటీష్ వెస్టీండీస్ లోని స్లేవ్స్ తో పోలిస్తే సంవత్సరానికి ప్రతి ఆదివారం సెలవు దినమే కాకుండా 35 అదనపు సెలవలు దొరికేవి. బ్రెజిల్ తో మొదలయ్యి, లాటిన్ అమెరికా అంతా స్లేవ్స్ కి తమ స్వంత భూమి ఉండటమనేది ఆచరణలోకి వచ్ఛింది.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwWau_5_T-I6bgAq54Xk992em3pW2t4jzxvR6dbyGH6Cj1AThHrLWCLhickvYQ9riK5aQvNu5AntL7FPUrpIbShFoaHkA16Wcc3OaP9iAiM-3sSDiQu_i6RtYPUJBbj-HCl8Ca68r0GKs/s1600/slavery-manumission-1777-granger.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwWau_5_T-I6bgAq54Xk992em3pW2t4jzxvR6dbyGH6Cj1AThHrLWCLhickvYQ9riK5aQvNu5AntL7FPUrpIbShFoaHkA16Wcc3OaP9iAiM-3sSDiQu_i6RtYPUJBbj-HCl8Ca68r0GKs/s400/slavery-manumission-1777-granger.jpg" height="333" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వీటన్నింటినీ చూసి తొందరపడి అంతా సవ్యంగానే ఉందన్న అభిప్రాయానికి రాకూడదు. ఎక్స్ పోర్ట్స్ ఎక్కువున్న సీజన్ లో వారానికి ఏడు రోజులూ, ఇరవైనాలుగ్గంటల పని గంటలు సర్వసాధారణం చేసి, స్లేవ్స్ తో చచ్చే చాకిరీ చేపించేవారు. చాలా సార్లు ఈ పనిగంటలూ స్లేవ్స్ ప్రాణాలమీదకొచ్చేవి. కరేబియన్ ప్రాంతాల్లోలానే బ్రెజిల్ లోని షుగర్ ప్లాంటేషన్ ఓనర్స్ కూడా , ఏ క్షణాన స్లేవ్స్ తిరగబడతారేమో అన్న భయంతో గడిపేవారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsejFMV8wKTklczYSDSVVYLcM41arEp7xNy7I28h82nK15Pv7Bl6atwGY3AoMJHRTk7ShqDx4juvgwNRVOsVY0o1WUPVaeEuvgzuP-e3T6k3ZEubDThrVIFF86AEKuMznsFuKcJLiuRmA/s1600/_42554059_slavermasters1835_getty.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsejFMV8wKTklczYSDSVVYLcM41arEp7xNy7I28h82nK15Pv7Bl6atwGY3AoMJHRTk7ShqDx4juvgwNRVOsVY0o1WUPVaeEuvgzuP-e3T6k3ZEubDThrVIFF86AEKuMznsFuKcJLiuRmA/s200/_42554059_slavermasters1835_getty.jpg" height="143" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCCuSbNLhjRdxnx-Fm6A2SjoyLyiU3aeGCzh9odIAUc71IRjDK1pJVv7AcvX427vlTsU4R1bWx4gHbHO3ctJCfcLpxxVNnYQhnNSJn9cjCEuDQm_H9oxvZ1VSM-9unS7stSHqebjuzRzM/s1600/Slaves_ruvuma.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCCuSbNLhjRdxnx-Fm6A2SjoyLyiU3aeGCzh9odIAUc71IRjDK1pJVv7AcvX427vlTsU4R1bWx4gHbHO3ctJCfcLpxxVNnYQhnNSJn9cjCEuDQm_H9oxvZ1VSM-9unS7stSHqebjuzRzM/s200/Slaves_ruvuma.jpg" height="120" width="200" /></a><br />
<div style="text-align: justify;">
తిరగబడకుండా ఉంచటానికి బ్రెజిల్ లోని యజమానులు కొన్ని క్రూరపద్దతులవంభించేవారు. వరసగా వారం, పది రాత్రుల పాటు కొరడాలతో కొడుతూ, మధ్యమధ్యలో గాయాలకి యూరిన్, సాల్ట్ ని రుద్దడం లాంటి అమానవీయ చేష్టలు చేసేవారు. అరుదుగా రోడ్ల మీద స్లేవ్స్ మొండెం నుంచి వేరు చేయబడిన తలలు కూడా కనిపించేవి. ఇవన్నీ జరిగే 1850 ల కాలంలో బ్రెజిలియన్ స్లేవ్ సగటు ఆయుపరిమితి ఇరవై మూడు సంవత్సరాలు మాత్రమే ఉండేది. ఒక స్లేవ్ కేవలం ఐదు సంవత్సరాలు పని చేసినా చాలు, యజమానికి తన పెట్టుబడి మీద రెండింతలు లాభమొచ్చేది.</div>
</div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అయితే నాణేనికి మరో వైపు చూసినట్లయితే, బ్రిటీషర్స్ కింద పని చేసే స్లేవ్స్ కి లేనిపెళ్ళ్ చేసుకునే హక్కు బ్రెజిలియన్ స్లేవ్స్ కి ఉండేది. కాలక్రమేణా స్లేవ్స్ పై పోర్చుగీస్, స్పానిష్ నియమ నియంత్రణలు సడలించబడుతూ వచ్చాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఉత్తరమెరికా లో పరిస్థితి దీనికి పూర్తి వ్యతిరేకంగా ఉండేది. స్లేవ్స్ కి ఏ రకమయిన మానవహక్కులు వర్తించనట్లుగా ఉండేవి యజమానుల ప్రవర్తన. స్లేవ్స్ సంఖ్య పెరిగినకొద్దీ వారి మీద నియంత్రణ మరింత కఠినతరం చేయబడ్డది. యూరప్ నుంచి వచ్చే white indentured labourers కి ఐదూ, ఆరు సంవత్సరాల్లో ఆర్ధికంగా విముక్తి లభించి భూమికి స్వంతదారులవుతూంటే, దిగుమతి చేయబడ్డ స్లేవ్స్ మాత్రం జీవితాంతం ప్లాంటేషన్స్ లో , ఫార్మ్స్ లో పని చేయాల్సి వచ్చేది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>1663 లో మేరీలాండ్ రాష్ట్రం నీగ్రోలందరూ కూడా జీవితాంతం (Durante Vitae) యజమాని కింద స్లేవ్ గా పని చేయాల్సిందేననీ, నీగ్రోలకి పుట్టిన సంతానమంతా కూడా స్లేవ్స్ కిందే పరిగణించబడతారనీ, చట్టాన్నీ రూపొందించింది.</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>1669 లో వర్జీనియా రాష్ట్రం, ఒక యజమాని తన స్లేవ్ ని చంపినప్పటికీ, దాన్ని Felony కింద పరిగణించక్కర్లేదని చట్టాన్ని ఏర్పరుచుకుంది. </li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<ul>
<li>1726 లో సౌత్ కెరోలినా, స్లేవ్ యజమాని యొక్క స్వంత-ఆస్థి (chattel) అని పేర్కొంది.</li>
</ul>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ పరిస్థితి ఎంతవరకీ వెళ్ళ్ందంటే, కెరోలినా నుంచి స్లేవ్స్ వివిధ మార్గాల ద్వారా తప్పించుకొని పరారయి, అప్పటి కాలంలో స్పానిష్ కంట్రోల్ లో ఉన్న ఫ్లోరిడాలో తలదాచుకునే ప్రయత్నం చేసేవారు. కెథాలిసిజం లోకి మార్పిడి చేసుకున్నట్లయితే ఫ్లోరిడా గవర్నర్ వీరందరికీ స్వతంత్రప్రతిపత్తి కలిగిఉండేలా చట్టం రూపొందించడం ప్రారంభించారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
స్లేవ్స్ ని స్వంత-ఆస్థి కింద పరిగణించే స్లేవరీ ఇంగ్లాండ్ లో శతాబ్ధాల ముందరనుంచే అంతరించడం మొదలయినప్పుడు, బ్రిటీష్ వలసవాదుల అమెరికాలో స్లేవరీ పరిస్థితి ఇంత అమానవీయంగా ఉండడం జీర్ణించుకోలేని వాస్తవం.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhnxAAMFQWk1lvciXk1skK05791lZXaPXAYQiYjuQy5FRwu9PkNzgdN5uI9UYEx-u21hOosumj78QJIbVctzpB2cfPVGScbM1JO7hL7iUJF5-efE8ejqyQ7eSwHABoocJtJRoQSJY0HcRM/s1600/anti+slavery+2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhnxAAMFQWk1lvciXk1skK05791lZXaPXAYQiYjuQy5FRwu9PkNzgdN5uI9UYEx-u21hOosumj78QJIbVctzpB2cfPVGScbM1JO7hL7iUJF5-efE8ejqyQ7eSwHABoocJtJRoQSJY0HcRM/s320/anti+slavery+2.jpg" height="225" width="320" /></a>స్లేవరీ కి వ్యతిరేకంగా పోరాడే abolitionists లేకేంకాదు. కాని వారి ఉనికీ, పోరాట ఫలితాలు చాలా తక్కువ పరిధిలో ఉండేవి, లేక స్లేవ్స్ మీద అత్యంత అమానుష దాడులు జరిగినప్పుడు కాని స్లేవ్ ఓనర్శ్ మీద దాడి చేసే వారు కాదు. ఉదాహరణకి, లివర్ పూల్ షిప్ కెప్టెన్ Zong 1782 లో తన షిప్ లో మంచినీళ్ళ కొరత ఉందని 133 స్లేవ్స్ ని గొలుసులతో కట్టేసి మరీ సముద్రం లోకి సజీవంగా విసిరేసాడు. Granville Sharp లాంటి abolitionists ఇలాంటి రాక్షస కృత్యాలకి వ్యతిరేకంగా పోరాడేవారు.</div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimKb6ym2mtFksKpnKcBPEtjnlR13mTm0rEJMq1qRBJ_OiCo59Pefa61yvslqh0DpdVLmoQ9WnwUGcnHLqm6aQC1QFI4ENzTZZxB_inWniLvkoKyFVdGog7SQpLVORS01cGRN9jXFrToEY/s1600/anti-slavery+meeting.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimKb6ym2mtFksKpnKcBPEtjnlR13mTm0rEJMq1qRBJ_OiCo59Pefa61yvslqh0DpdVLmoQ9WnwUGcnHLqm6aQC1QFI4ENzTZZxB_inWniLvkoKyFVdGog7SQpLVORS01cGRN9jXFrToEY/s1600/anti-slavery+meeting.gif" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmN8txQG-KI8nT4cu716hM3uM643gJJSjvBR-we1-oAwkYYUfu7ZXM3kkuTOOet4OcRo9GdZVmqHMbRtRESEHNSuXgyDCs5Ha6pHp4-9YNF9W6HHTQBJ6rRE4J46N4wwo_5QSCjqylkMU/s1600/abolition+of+slavery.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmN8txQG-KI8nT4cu716hM3uM643gJJSjvBR-we1-oAwkYYUfu7ZXM3kkuTOOet4OcRo9GdZVmqHMbRtRESEHNSuXgyDCs5Ha6pHp4-9YNF9W6HHTQBJ6rRE4J46N4wwo_5QSCjqylkMU/s320/abolition+of+slavery.gif" height="126" width="320" /></a><br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
నార్త్ అమెరికా కీ, సౌత్ అమెరికాకీ మరో ముఖ్యమయిన తేడా interracial marriages లో ఉండేది. ఉత్తరమెరికాలో interracial marriages ని నిషిద్దం చేయడమే కాక, racial interbreeding వల్ల పుట్టిన సంతానానికి సమాజంలో సమాన స్థానం లభించేది కాదు. వారికి miscegenation అనే ముద్ర వేసేవారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
లాటిన్ అమెరికా మాత్రం interracial unions ని ఆపలేమన్న వాస్తవాన్ని గ్రహించి, చాలా ముందు నుంచే సమ్మతించడం ప్రారంభించింది. (Spanish Men-Indian Women కి పుట్టిన వారిని Mestizos అనీ, Creoles, Blacks కి పుట్టిన వారినీ Mulattos అనీ, Indians, Blacks కి పుట్టిన వారిని Zambos అని పిలిచేవారు. ). Inca Empire ని మట్టి కరపించిన Pizzaro సైతం, Inca woman ని భార్యగా స్వీకరించాడు. 1811 కల్లా ఇలాంటి inter-racial ప్రజలు మొత్తం Spanish America లో మూడవ వంతుకు చేరుకున్నారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
USA లో మాత్రం ఇలాంటి inter-racial unions ఏర్పడకుండా విస్తృతంగా ముందస్తు జాగ్రత్త చర్యలు చేపట్టారు. అయితే పరిస్థితుల్లో ఇంత వ్యత్యాసముండడానికి ఇంకో కారణం కూడా ఉంది. ఉత్తరమెరికాకి వలసవెళ్ళ్ న బ్రిటీషర్స్ సాధారణంగా తమ తమ భార్యలని వెంట తీసుకుని వెళ్ళేవారు. స్పానిశ్, పోర్చుగీస్ మగవారు మాత్రం ఒంటరిగా వలసపోయేవారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఉదాహరణకి, 1509-1559 కి మధ్యలో Catalogo de Pasajeros a Indias లో రికార్డ్ చేయబడిన 15,000 పేర్లలో కేవలం పది శాతం మాత్రం మహిళలవి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
దీని ఫలితాలు ఎలా ఉంటాయో చూడటానికి పెద్ద కష్టపడక్కర్లేదు. Andres Ruiz-Linares లాంటి సైంటిస్టులు చేసిన DNA studies లో లాటిన్ అమెరికాలో యురోపియన్ మెన్, ఆఫ్రికన్ వుమెన్ ని మేట్స్ కింద తీసుకున్నారని స్పష్టంగా బోధపడింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇలాంటి miscegenation ఉత్తరమెరికాలో జరగలేదని కాదు. సాక్షాత్తూ Thomas Jefferson స్లేవ్స్ తో పిల్లల్ని కన్నాడు. కలోనియల్ టైమ్ లో బ్రిటీష్ అమెరికాలో దాదాపు 60,000 mulattos ఉండేవారని అంచనా. ఈ రోజు దాదాపు ఇరవై నుంచి ఇరవై అయుదు శాతం బ్లాక్స్ DNA మూలాలు యూరోపియన్స్ కి చెందినవిగా గమనించవచ్చు. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కాని బ్రిటీష్ అమెరికాలో అమలులో ఉన్న మోడల్ వేరేగా ఉండేది. గ్రాండ్ పేరేంట్స్ లో ఎటు వేపేనా ఒక్క బ్లాక్ రక్తపు చుక్క కలసినా, చర్మపు రంగు ఎంత తెల్లగా ఉన్నా కూడా శాశ్వతంగా "బ్లాక్ " గా ముద్ర పడేది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
1630 వరకీ వర్జీనియా లో inter-racial marriage, శిక్షార్హమైన నేరంగా పరిగణించేవారు. 1662 వరకీ నిషేదముండేది. అమెరికా ఆవిర్బవించిన వంద సంవత్సరాల వరకీ ముప్పై ఎనిమిది రాష్ట్రాల్లో ఈ నిషేదముండేది. 1915 వరకీ కూడా 28 రాష్ట్రాల్లో ప్రాక్టికల్ గా సంఘంలో లేకపోయినా కనీసం చట్టపుస్తకాలలో నిషేదం కొనసాగింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వీటన్నిటివల్లా ఆ కాలానికే లాటిన్ అమెరికా ఒక racial melting pot అయ్యింది, కానీ ఉత్తరమెరికా లో మాత్రం వైట్స్ కీ, బ్లాక్స్ కీ మధ్య స్పష్టమైన విభజన కొనసాగింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వెనక్కి తిరిగి చూస్తే John Lock ప్రైవేట్ ప్రాపర్టీ గురించి కెరోలినా లో వాదించినప్పుడు, తన దృష్టిలో కేవలం భూమి మాత్రమే లేదన్న విషయం సుస్పష్టం. నిజానికి " fundamental constitutions " పుస్తకంలో ఆర్టికల్ 110 లో ఎంతో స్పష్టంగా ఈ కింది విషయం పేర్కొన్నాడు. "Every freeman of carolina shall have absolute power and authority over his negro slaves, of what opinion or religion soever". ఆయన దృష్టిలో ఆస్థి అంటే భూమి మాత్రమే కాదు, నీగ్రో లుగా పిలవబడే మనుషులు కూడా. తరవాతి తరాల్లోని చట్టాలు కూడా ఇదే నిర్వచనాన్ని కొనసాగిస్తూ వచ్చాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9XdqAP-u1TZ0yxjuSTrczEvCEk3SXwZ5kkX5KHVnrEOgFKYeBtEIeXsH4P8sP30qcXhICarMjAdfjFi4ZZ3hmjXbbdGQdAisAj3sQAwkpT-Agacx4gdoqR6RFsfmF2AkbgucY8LI8RFo/s1600/Gullah+Corridor.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9XdqAP-u1TZ0yxjuSTrczEvCEk3SXwZ5kkX5KHVnrEOgFKYeBtEIeXsH4P8sP30qcXhICarMjAdfjFi4ZZ3hmjXbbdGQdAisAj3sQAwkpT-Agacx4gdoqR6RFsfmF2AkbgucY8LI8RFo/s320/Gullah+Corridor.jpg" height="320" width="259" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇలాంటి చట్టాల దుష్పలితాలు ఈ రోజుకు కూడా వెన్నాడటం కొన్ని చోట్ల అమెరికాలో గమనించొచ్చు. The Gullah Coast, Sandy Island Carolina నుంచీ Amelia Island, Florida వరకీ ఉంటుంది. ఈ ప్రాంతాల్లో ఉండే ప్రజలకి తమకంటూ ప్రత్యేక cuisine, musical style, patois ఉన్నాయి. కొంత మంది ఆంథ్రపాలజిస్టులు Gullah అనే పదమే Angola నుంచి వచ్చి ఉండవచ్చనీ, తొలి తరం నీగ్రోల దిగుమతి అక్కణ్ణుంచే ప్రారంభమయి ఉండవచ్చనీ అభిప్రాయపడతారు. అది సంభవమే. పదిహేడవ శతాబ్ధపు మధ్యనుంచి వచ్చిన స్లేవ్స్ లో దాదాపు 44 శాతం Angola దాని పరిసరప్రాంతాల నుంచి వచ్చిన వారే. ఈ రోజుకీ సౌత్ కెరోలీనా లో Angola ప్రతిధ్వనులు, ఉదా: Kimbundu భాష తో సహా వినిపించటం విశేషమే. Gullah culture ఈ రోజుకీ మిగిలి ఉండటం, సౌత్ కెరోలినా లాంటి రాష్ట్రాల్లో గడచిన కాలంలో చర్మపు రంగురేఖల విభజన ఎంత పఠిష్టంగా నిలదొక్కుకుందో ఎత్తి చూపే సాక్షం.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఈ పరిస్థితికి వ్యతిరేకంగా సౌత్ అమెరికా కి వెఌన Angolians కి స్లేవరీ నుంచి విముక్తి పొంది స్వతంత్రంగా బతకడానికి, చిన్న చిన్న స్వతంత సొసైటీస్ ని రూపొందించడానికి అవకాశాలు చాలా ఎక్కువుండేవి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
నార్త్ అమెరికాలో ఒక Gullah అయిన Jack Pritchard వైట్స్ కి వ్యతిరేకంగా తిరుగుబాటు లేవదీయడానికి Charleston 1822 లో ప్రయత్నించినప్పుడు, అతణ్ణి ఉరితీయడం జరిగింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
దురదృష్టవశాత్తూ, ఈ రోజు Land of the free అని ఏ దేశాన్నైతే పిలుచుకుంటున్నామో, అదే దేశం కొద్ది కాలం పాటు, తనలో ఉన్న ఇరవై శాతం జనాభాకి Land of the Permanently Unfree అయ్యిందనడంలో అతిశయోక్తి లేదు. ఒక దశలో Rio Grande కి ఉన్న ఉత్తరప్రాంతమంతా కూడా స్లేవరీ వంశపారంపర్యం చేయబడింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
****</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
చివరకి ఒక పెద్ద, గొప్ప free-society తనకున్న మాయని మచ్చని వదిలించుకోడానికి అంతర్యుద్దం లోంచి వెళ్ళక తప్పలేదు. anti-slavery states అయిన నార్త్ , pro-slavery states అయిన సౌత్ ల మధ్య యుద్దం తో కాని స్లేవరీ మహా పిశాచాన్ని వదిలించుకోలేకపోయింది. సౌత్ మీద యూనియన్ సేనల విజయం అమెరికా చరిత్రలో అతి పెద్ద ఘట్టం.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilUmRpcPKDsLP2kxEwazO9SAumGCm1Y4ETlPLsNE_r7VXmkiAvYLzLaKELTWPCcp3MSD70PfPMTMFKegS1GwVrwUBqdfyvfJM_liQJG_pkOQceETp1XnEHH8nyI3AdqmSN537OtDWTEwM/s1600/on-this-day-in-1862-abraham-lincoln-signed-a-measure-abolishing-slavery-us-territories.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilUmRpcPKDsLP2kxEwazO9SAumGCm1Y4ETlPLsNE_r7VXmkiAvYLzLaKELTWPCcp3MSD70PfPMTMFKegS1GwVrwUBqdfyvfJM_liQJG_pkOQceETp1XnEHH8nyI3AdqmSN537OtDWTEwM/s320/on-this-day-in-1862-abraham-lincoln-signed-a-measure-abolishing-slavery-us-territories.gif" height="113" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_W1YMZREwoRWAD42GanZgwV8_Z-m2m5pRHaXNl5PQjHYN5CqZOAftfYPgKS0UDfAn6sPCmCHROqojyx7WYkrkJ-DRCTyeKpOLOz_pnKUbZJ4QBosguN6LvFLS4y2smDqg5-OZ9AZxnRc/s1600/thirteenthamendment.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_W1YMZREwoRWAD42GanZgwV8_Z-m2m5pRHaXNl5PQjHYN5CqZOAftfYPgKS0UDfAn6sPCmCHROqojyx7WYkrkJ-DRCTyeKpOLOz_pnKUbZJ4QBosguN6LvFLS4y2smDqg5-OZ9AZxnRc/s1600/thirteenthamendment.gif" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
సివిల్ వార్ ముగిసిపోవచ్చు గాక, కాని వచ్చే దాదాపు వంద సంవత్సరాల వరకీ, ఎంతో మంది అమెరికన్స్, ముఖ్యంగా సదరన్ ప్రాంతాల్లోని అమెరికన్స్ , సౌత్ అమెరికన్ దేశాలతో పోలిస్తే తాము గడించిన అభివృద్ది, సంపదా, prosperity అంతా కూడా వైట్, బ్లాక్స్ మధ్య ఉన్న విభజన వల్ల సాధ్యమయిందని నమ్మారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
సివిల్ వార్ తరువాతి తరాల్లోని white supremacists, కేవలం వైట్, బ్లాక్ జనాభా వేరు వేరుగా ఉంచడం (segregation) వల్లనే అమెరికా బాగుపడిందనీ, సంపద సృష్టించబడిందనీ నమ్మి, ప్రచారం చేసేవారు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ4KuRgCoPH55jh2WR5CHFl52Cq2FYArFZW2_apdACvEEfgSpPqJcTfKL1A8kqTVg_hrkdmHPv1_5QOrbeLtp5Y_8jpsLOmI0ubsPt4LePBtJpiZA1-670-MLIJcmCukxQ-K568ScJJ3U/s1600/seg-showers.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZ4KuRgCoPH55jh2WR5CHFl52Cq2FYArFZW2_apdACvEEfgSpPqJcTfKL1A8kqTVg_hrkdmHPv1_5QOrbeLtp5Y_8jpsLOmI0ubsPt4LePBtJpiZA1-670-MLIJcmCukxQ-K568ScJJ3U/s200/seg-showers.jpg" height="132" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8FuwcphFgi1foENzDvZyzMTwqhpJoRDEUWdK8GcdFRZ2VQU9B03UdoZi6pq6msf4YL07LY5o5gUvqmRR7PHSa-16VhcplD0m5ZQlzeK8SUQBloUNe3ZUX8zvE2hoDsTrKWM5uX41lPs0/s1600/seg+2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8FuwcphFgi1foENzDvZyzMTwqhpJoRDEUWdK8GcdFRZ2VQU9B03UdoZi6pq6msf4YL07LY5o5gUvqmRR7PHSa-16VhcplD0m5ZQlzeK8SUQBloUNe3ZUX8zvE2hoDsTrKWM5uX41lPs0/s200/seg+2.jpg" height="200" width="164" /></a>1963 ల్లో కూడా ఈ సుప్రీమసీ కేకలినపడటం అరుదేమీ కాదు. Alabama Governor George Wallace తన 'Segregation Now, Segregation Tomorrow, Segregation Forever" అన్న స్లోగన్స్ తో ఎన్నికల ప్రచారం చేసాడు. ఈ రోజునున్న సమాజంలో ఏ రాజకీయనాయకుడూ అలాంటి మాటలని రాజకీయంగా బతికి బట్ట కట్టలేడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjX0J6Wth6XsTFShNv7HweZ2Lo2KC5VP2mM8sa9Tbe-QGtc2qLkhBXmt4kLQcYs7-A7N15_EfluDZcvzBtPDfooEcbbuw1ypnkS0-3m-7MAk6QX0idub1b-bF8IVMW4FlplNa1FrNFq9YI/s1600/seg+-+3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjX0J6Wth6XsTFShNv7HweZ2Lo2KC5VP2mM8sa9Tbe-QGtc2qLkhBXmt4kLQcYs7-A7N15_EfluDZcvzBtPDfooEcbbuw1ypnkS0-3m-7MAk6QX0idub1b-bF8IVMW4FlplNa1FrNFq9YI/s200/seg+-+3.jpg" height="132" width="200" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXDcDr0XuJxCRKvfCP9H8QHq-PHxZ8XQFWYPQEdt1PFGLXO2nM3tmvZDw8BVNznFm1YS9VblOnASETpzfls1DW_SGyLBvzS5rru5BO7XZm8Kc675NsEGxycuJYsRoCcIqhnch4PIAFQFE/s1600/segregation-drinking-fountain-400x300.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; display: inline !important; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXDcDr0XuJxCRKvfCP9H8QHq-PHxZ8XQFWYPQEdt1PFGLXO2nM3tmvZDw8BVNznFm1YS9VblOnASETpzfls1DW_SGyLBvzS5rru5BO7XZm8Kc675NsEGxycuJYsRoCcIqhnch4PIAFQFE/s200/segregation-drinking-fountain-400x300.jpg" height="150" width="200" /></a>కాని ఆ రోజున అవి వింతవాదనలేమీ </div>
<div style="text-align: justify;">
కావనటానికి George Wallace గవర్నర్ గా ఎన్నికవ్వడమే సాక్షం.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అంతే కాదు, 1968 లో అతనికి, అతని ఇండిపెండెంట్ పార్టీకి 10 మిలియన్ల ఓట్లు పడ్డాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
కాని, యునైటెడ్ స్టేట్స్ సక్సెస్, racial segregation lines మీదనుంచి వచ్చిందన్న వాదన ఒక పూర్తి నాన్సెన్స్. ఒక అర్ధం లేని, సెన్స్ లేని వాదన. వెనిజులా, బ్రెజిల్ లలో మాదిరిగా కాక neighborhoods, hospitals, schools, colleges, workplaces, parks, swimming pools, restaurants and even cemeteries లలో వైట్స్, బ్లాక్స్ కీ మధ్య segregation పాటించడం వల్లే యునైటెడ్ స్టేట్స్ prosper and stable అయ్యిందని నమ్మిన George Wallace లాంటి వారు మూర్ఖులు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
వీరి నమ్మకానికి పూర్తి వ్యతిరేకంగా, విస్తృతంగా అందించబడిన ప్రైవేట్ ప్రాపర్టీ హక్కులు, డెమొక్రసీ లతో నిండి ఉన్న బ్రిటీష్ మోడల్ , సంపదంతా కేంద్రీకృతమయ్యి, ఏకచ్చత్రాధిపత్య అధికార పాలసీలతో నిండి ఉన్న స్పానిష్ మోడల్ కన్నా మెరుగ్గా పనిచేయడం వల్ల మాత్రమే, యునైటెడ్ స్టేట్స్ prosper అయ్యిందన్న విషయం చరిత్ర లోంచి నేర్చుకోవచ్చు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఒక ఆఫ్రికన్ బ్లాక్ ఫాదర్ కీ, అమెరికన్ వైట్ మదర్ కీ జన్మించి, Simon Bolivar రోజుల్లో Casta అని పిలవబడే వ్యక్తి, ఈ రోజు అమెరికాకి ప్రసిడెంట్ గా ఎన్నికయ్యాడు. తను ఓడించింది ఆషామాషీ వ్యక్తి ని కాదు. ఒక డెకరేటెడ్ వార్ -హీరో. Maverick గా, Independent streak ఉన్న వ్యక్తిగా, నిజాయితీకి, నిక్కచ్చికి ఎంతో పేరుండి, అవసరమైనప్పుడూ తన పార్టీని సైతం ఎన్నో సార్లు విమర్శించిన ధైర్యసాహాసాలున్న వ్యక్తిగా పేరు తెచ్చుకున్న ఒక Classic Scottish-Irish origin కి చెందిన స్వచ్చమైన white మనిషి ని ఓడించి, ప్రసిడెంట్ గా ఎన్నికయ్యాడు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
కేవలం ముప్పై సంవత్సరాల క్రితం వరకీ సుదూరతీరాల్లో కూడా కనిపించని ఒక అందమైన స్వప్నమది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అమెరికా లో ఉన్న racial attitudes గత నలబై, ఏభై ఏళ్ళలో గణనీయంగా మారాయి. ఒక రోజు పబ్లిక్ గా మాట్లాడగలిగిన మాటలు , పబ్లిక్ డొమెయిన్ లోంచి ఈ రోజు అదృశ్యమయ్యాయి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
రోజులు గడచిన కొద్దీ అమెరికా లోని melting pots అవుతున్న పెద్ద నగరాల్లోని మనుషులు , రంగు రూపు రేఖల్లో సౌత్ అమెరికాల్లోని మనుషుల్లాగా కనిపిస్తున్నారు. లాటిన్ అమెరికా నుంచి, ముఖ్యంగా మెక్సికో నుంచి దిగుమతవుతున్న ఇమ్మిగ్రేషన్ ఇలాగే కొనసాగితే, non-Hispanic traditional whites అమెరికాలో యాభై శాతం కన్నా పడిపోయి మైనారిటీగా మిగిలిపోవడానికి ఇంకో నలభై సంవత్సరాల కన్నా ఎక్కువ పట్టకపోవచ్చు.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
అప్పటికల్లా దేశం లీగల్ గా కాకపోయినా, ప్రాక్టికల్ గా bi-lingual మారుతుంది. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjM-3TvQffIWvHFnbUljmXTF3sez03xl3lJv7R-9h9_ZmMHLNl0cgQLSqsfeuHkCUZ1hkQJfVIwK4RmLjM5tuwqdsl7bxHGFg3hzHAd9oCcvWQ8FtWr6VCevCHla8WB0gJV-A6qHtv1M1Y/s1600/distribution-of-u-s-population-by-raceethnicity-2010-and-2050-disparities.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjM-3TvQffIWvHFnbUljmXTF3sez03xl3lJv7R-9h9_ZmMHLNl0cgQLSqsfeuHkCUZ1hkQJfVIwK4RmLjM5tuwqdsl7bxHGFg3hzHAd9oCcvWQ8FtWr6VCevCHla8WB0gJV-A6qHtv1M1Y/s640/distribution-of-u-s-population-by-raceethnicity-2010-and-2050-disparities.png" height="480" width="640" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
అమెరికన్ సొసైటీ racial గా కూడా blend అయిపోతోంది. mixed-race couples 1990 కీ, 2000 కీ మధ్య నాలుగింతలయ్యారని సెన్సస్ డేటా చెపుతోంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
ఇదే కాలంలో జరుగుతున్న మరో పరిణామం, ఎన్నో రంగులూ, జాతులు కలగలసిన బ్రెజిల్ లో దూసుకుపోతున్న ఆర్థిక ప్రగతి. దాదాపు వంద సంవత్సరాల ప్రొటెక్షనిస్టు పాలసీలు, ఆర్థిక విధానాల్లో ప్రభుత్వ అంతరాయాల తరవాత సడలించిన ఆర్థిక విధానాలూ, ప్రైవేటేజేషన్, విదేశీ పెట్టుబడులూ, పెరిగిన ఎగుమతులతో లాటిన్ అమెరికా 1980 తరువాత గణనీయమైన ఆర్థిక ప్రగతి సాధించింది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
1950 లో మొత్తం సౌత్ అమెరికా GDP, US GDP లో ఐదవ వంతు ఉండేది. ఈ రోజు అది మూడవ వంతుకు చేరుకుంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
షుమారు 500 సంవత్సరాల క్రితం ప్రారంభమయిన conquest and colonization తర్వాత, Anglo-America, Latin-America కి మధ్యనున్న అంతరం క్రమక్రమంగా అంతరించడం ప్రారంభమయినట్లుగా గోచరిస్తోంది.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
సమీప భవిష్యత్తులో భూగోళపు పశ్చిమార్దమంతా ఒకటే అమెరికన్ సివిలైజేషన్ ఏర్పడబోతుందేమో అనిపించక మానదు. కాని అవి మితిమీరిన అంచనాలా కాదా అన్నది వేచి చూడాలి.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
Kumar Nhttp://www.blogger.com/profile/01942269979064330431noreply@blogger.com2